You are here

EuVI Elemzések

Az Europa Varietas Intézet magyar elemzései az EuVI Elemzések. Az ingyenesen letölthető tanulmányok célja referenciaként betekintést nyújtani részben korábbi elemzéseinkbe, részben pedig egy-egy aktuális téma problematikájának felvázolása. Elemzéseinket rendszeresen szemlézi, bemutatja az Euractiv európai hálózata és a Kitekintő.hu.

Legfrissebb elemzés

Nagy Marcell
A Nicaragua-csatorna kérdése
Kína látványberuházása a harmadik világban
2015.04.05. - EuVI Elemzések VII./2

A kínai-latin-amerikai kapcsolatok elmélyülésének egyik fő forrása az a változás, amely az Egyesült Államok és Latin-Amerika viszonyában lezajlott. Előbbi kétségtlenül még mindig megkérdőjelezhetetlenül a legfontosabb kereskedelmi partnere a régiónak, a hidegháború végét követően a latin-amerikai államok egyre inkább fordulnak el Washingtontól. Az Egyesült Államokkal ellentétben Peking szinte kizárólag gazdasági kapcsolatai és lehetőségei bővítésére törekszik, melyet áthat a pragmatizmus, valamint a megegyezésre és stabilitásra törekvés. Egyrészt nincs abban a helyzetben, hogy Washingtonhoz hasonló lehetőségei legyenek Latin-Amerikában, másrészt ezen alapelveket alkalmazza globális szinten is.

További elemzések

Nagy Marcell
Kelet- és Délkelet-Ázsia biztonságpolitikai kilátásai
Kína fejlődésének konzekvenciái a térségben
2015.01.25. - EuVI Elemzések VII./1

Az elemzés Kína biztonság-politikai alapvetéseit, céljait, majd a Moszkvával való taktikai szövetségét és stratégiai ellentéteit mutatja be. Ezt követően a Kelet-kínai-tenger államainak érdekellentéteit állítja szembe egymással, különös tekintettel a Korea egyesítésében megfogalmazott álláspontokra, megoldási javaslatokra. Az elemzés második felében a Dél-kínai tengeren zajló kínai terjeszkedés okát, mikéntjét, és következményeit ismertetjük, a térség államainak Kínával szemben való válaszlépéseit és céljait. Kitérünk a kínai-indiai kapcsolatokra és India szerepére a kínai-orosz kapcsolatokban. Végül a tajvani kérdés kapcsán Tajpej stratégiájának és kilátásainak bemutatását követően a szárazföldi Kína attitűdjének, esetleges önellentmondásainak részletezésével foglalkozunk.


Herczeg Adrienn
Azerbajdzsán gazdasági fejlődése
és a magyar-azeri kulturális és diplomáciai kapcsolatok alakulása
2013.12.10. - EuVI Elemzések V./4

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program- Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Az elemzés célja, hogy bemutassa Azerbajdzsán intenzív gazdasági fejlődését, és ismertesse a muszlim állam illetve Magyarország kulturális, valamint diplomáciai kapcsolatait. A történelmi áttekintést követően a szerző ismerteti Azerbajdzsán jelentőségét, s az óriási olaj-, és gázbevételek hatását az azeri gazdaságra. Külön fejezet is foglalkozik az Európai Unió jelentőségével, mivel a gazdasági talpra állás uniós anyagi segítséggel történt, s 2004-től Azerbajdzsán fő kereskedelmi partnere az EU. A szerző rávilágít, hogy a nyersanyag exportból származó óriási jövedelmek ellenére, az azeri gazdaság egyéb területei alulfejlettek, s hogy nagy kihívást jelent a gazdaság diverzifikálása. A tanulmány második fele foglalkozik a magyar-azeri kapcsolatok alakulásának ismertetésével, mely során s szerző sorra veszi az együttműködés területeit, s a partnerség elmélyítésének lehetőségeit. A tanulmány egy összefoglalóval zárul.


Klaudia Bognár
The European Union`s nuclear energy policy
The Game of « Rock-Paper-Scissor »
15.11.2013. - EuVI Analyzes V./3

The EU climate policy is connected to its energy policy. Reducing greenhouse gas emissions is one of the main aims and the use of nuclear power is really important to achieve it. We are going to see how it is possible and why atomic energy is good for our society. In the focus of this paper are the following lines: the European Union, the European Atomic Energy Community, future expectations and ‘what is going on after Fukushima?’. This paper does not have the frame to concentrate on all of the EU Member States. In one or two paragraphs I mention different countries and different situations to see to this topic as whole...


(...)

Schlenker Ádám
A multikulturalizmus
politikája és filozófiája
2012.09.03. - EuVI Elemzések IV./4

A dolgozat a BCE Társadalom Elméleti Kollégium (TEK) keretében azzal a céllal íródott, hogy röviden bemutassa, és értelmező elemzést közöljön a kortárs politikai filozófiai gondolkodásban meglévő multikulturalizmus koncepciókról. Bővebben, hogy lehetséges válaszokat mutasson be a többségi társadalom és a kisebbségi közöségek együttélési lehetőségeiről. A dolgozat szerzők szerint oszlik meg, és a szerző neve melletti általunk választott alcím a szerző által közölt legfontosabb tartalmat jelenti.


Orosz Zoltán
"Arab tavasz" Szíriában
A szír helyzet a nagyhatalmi egyensúly tükrében
2012.06.14. - EuVI Elemzések IV./3

A jelenleg Szíriában zajló események tükrében az alábbi elemzés röviden áttekinti az ország 20. századi történelmét és azt, hogy a társadalmi és etnikai viszonyok milyen táptalajt biztosítottak a zavargások kirobbanásához. A felkelés kitörésének átfogó leírásán túl megkíséreljük felvázolni a kapcsolati hálók kuszaságát és összefonódásait, kezdve az ellenzéki erők megosztottságától a nagyhatalmi érdekellentéteken át a régióbeli támogatókig. Válaszokat keresünk arra, hogy melyek azok a pontok, ahol az események visszafordíthatatlanul eszkalálódni kezdtek és odáig vezettek, hogy több mint egy év folyamatos harc után Szíria még ma is a bizonytalanságban él, a nemzetközi közösség pedig képtelen hatékony intézkedéseket foganatosítani a konszolidáció érdekében.


Golovics József
Sarkozy elnökségének összefoglalása a kampányban tett ígéretei tükrében
A francia elnök mérlege
2012.03.28. - EuVI Elemzések IV./2

A 2012-es évben Franciaországban elnökválasztásra kerül majd sor, melyen – február óta hivatalosan is tudjuk – Nicolas Sarkozy is indulni fog. A jelenlegi elnök szereplését nagy mértékben befolyásolja majd, hogy az emberek miként ítélik meg a mögöttünk lévő ciklus eredményeit. 2007-ben Sarkozy nagy ambíciókkal vágott neki az elnökségnek. A kampányában jelszóként használt „rupture” (szakítás) szó egyértelműen utalt arra, hogy a politikus komoly, s határozott újító szándékkal kíván az előtte álló évekre tekinteni. Terveit azonban már a következő évben felül kellett vizsgálnia, hiszen a 2008-ban felszínre kerülő válság Franciaországot is érzékenyen érintette.

Az Europa Varietas Intézet legfrissebb elemzése a Kitekintő.hu-n.


Türke András István
Az új magyar alkotmány külpolitikai szemszögből
A magyar alkotmányozás rejtett csapdái és néhány nemzetközi példa
2012.01.04. - EuVI Elemzések IV./1

2012 január 1-én életbe lépett Magyar-ország új Alaptörvénye. Alaptörvény a hivatalos megnevezés szerint, melyet csak egyszerűsített alakban nevezünk alkotmánynak, e tényre utal ezen írás címének idézőjele is. Véleményünk szerint az alapjogi norma alaptörvény megnevezése tehát – az alkotók kinyilvánított szándékai ellenére – éppenséggel ideiglenes jelleget sugall, szolgai és szakmailag nem indokolható módon a német Grundgesetz tükörfordítása - láthatólag nem is ismerve ez utóbbi miértjét.

Az elemzés a Kitekintő.hu-n.


Türke András István
A Keleti Partnerség
A lengyel „nagyhatalmi politika” és az EU szomszédságpolitika kudarcának eredménye?
2011.11.30. - EuVI Elemzések III./4

A Keleti Partnerség (KP) kezdetei hivatalosan 2008 májusára datálódnak, amikor a svéd és a lengyel fél az erről szóló javaslatát beterjesztette Brüsszelben. A KP hatálya Ukrajnára és Fehéroroszországra (csak technikai és szakértői szinten), valamint Moldáviára, Grúziára, Örményországra és Azerbajdzsánra terjed ki. A lengyelek lényegében már 2003-ban szorgalmaztak egy hasonló rendszert. A csehek 2007-ben levezényelték az előkészítető munkálatokat, így végül is a cseh elnökség egyetlen eredményeként jöhetett létre a Keleti Partnerség, hivatalosan 2009 május 7-én Prágában, EU programként, az ún. prágai folyamat keretében.

Frissítve a lengyel elnökség eredményeivel 2012. január 5-én


Schlenker Ádám
Elitelméletek Kelet-Közép-Európában és Magyarországon
Az 1989-es rendszerváltás után
2011.10.21. - EuVI Elemzések III./3

Az elemzés a "K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda - Társadalom-elméleti Kollégium: A magyarországi gazdasági és politikai elit összefonódása 20 évvel a rendszerváltás után" – című kutatás háttértanulmányához íródott. Az írás során arra teszünk kísérletet, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassuk és elemezzük a 20. század végén ismert fontosabb elit elméleteket Közép-Kelet Európában, különös tekintettel Magyarországra, de rövid kitéréssel utalunk Lengyelországra is.


Türke András István
Szerbia az EU-integráció útján : tények a „kincstári optimizmus” mögött
Hogyan célszerű kezelnie a szerb kérdést a magyar uniós elnökségnek?
2011.01.27. - EuVI Elemzések III./2

Szerbia leendő EU - csatlakozása alapvető fontosságú tényező a Balkán hosszú távú stabilitása szempontjából, melyben Magyarország - a vajdasági magyar kisebbség miatt - fokozottan érintett. Az ország gazdasági fejlődése, stratégiai pozíciója – főként a Dunára alapozva – a 2000-es években egyre dinamikusabban vonzza a külföldi befektetők figyelmét. Mindez egy olyan térségben, ahol a fokozott magyar megjelenés, a szorosabbra fűzött bilaterális együttműködés Magyarország mozgásterét is jelentősen bővíthetné. A magyar uniós elnökségnek fokozott figyelemmel lenne célszerű kezelnie a „szerb kérdést” és a napjainkra ismét némiképpen gyorsulni látszó integrációs folyamatot. Mi áll azonban ennek a hátterében? Szerbia felkészült-e a csatlakozásra, mennyire viselte meg a világgazdasági válság és melyek az integrációt gátló, illetve segítő gazdasági tényező? A tanulmány e kérdésekre kíván választ adni. Szerbiában 2000 októberében még 5,4%-os volt a gazdasági növekedés, az átlagbér 400 euró körül alakult, de ezzel a lakosság nem volt elégedett. Nőtt a befektetések száma, de ezzel együtt a deficit is, és helyi szinten egyre kevesebb forrás állt rendelkezésre. 2005-re a deficit 17,4%-ra emelkedett és folyamatosan többet költöttek a bevételeknél. Az ország köztartozása 5 milliárd euroról 15 milliárd euróra kúszott fel. A veszteségek pótlását privatizáció útján tervezték, ezt azonban nem tudták megvalósítani...


Türke András István
Erős elnökséggel az erős Európáért (?)
2011.01.06. - EuVI Elemzések III./1
Cikk az Euractiv.hu -n

2011. január 1-jétől Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke féléves időszakra, ami a Tanács intézményének a vezetését jelenti. Adminisztratív szinten az elnökségi feladatok központi elemei között a legfontosabb az EU csúcstalálkozóinak megszervezése (Európai Tanács ülések), illetve az elnöki feladatok ellátása a Miniszterek Tanácsának minden ülésén. A Bizottság és a Parlament intézményi működését mindez nem befolyásolja. Hiba lenne tehát túldimenzionálni az elnökségi időszakot és feladatait, ugyancsak hiba, sőt „bűn“ a mindennemű nemzetközi reakciók figyelmen kívül hagyása, akárcsak a magyar szempontokra való oda nem figyelés. Figyelmünket és erőfeszítéseinket igényli az Európai Unió bővítése ( pl. Horvátország csatlakozása ), az unió gazdasági gondjai (pl. a közös agrárpolitika), akárcsak a Duna-stratégia és a romastratégia (stb.) is.


Türke András István (szerk.)
A szlovén elnökségtől a lengyel elnökségig
Szerzők : Bródy Anikó; Horbulák Zsolt; Kinga Torbicka; Dr. Türke András István Ph.D; Dr. Hosszú Hortenzia Ph.D; dr. Pusztai Dávid; Velich Katalin
2010.09.22. - EuVI Elemzések II./8
Cikk az Euractiv.hu -n
(francia és angol nyelvű változat)


Türke András István
Lengyel külpolitika az elnökválasztás után
(Több mint stílusváltás?)
2010.07.21. - EuVI Elemzések II./7
Cikk az Euractiv.hu -n

Bronislaw Komorowsky 2010 július 4-. lengyel elnökké választása - a középerős lengyel elnöki pozíció miatt – gyökeres változást aligha jelent majd a lengyel kül- és - biztonságpolitika területén, beleértve az uniós kérdéseket is. (Pedig a korábbi karakteres – vagy éppen konfliktusos személyiségű elnökök – Lech Walesa, Lech Kaczynski – jelentős befolyást tudtak gyakorolni e területekre is). Egy figyelemre méltó változással mégis számolhatunk : a Lech Kaczynski halála óta az ideiglenes elnöki funkciót betöltő Komorowsky megválasztásával lényegében az utolsó akadály is elhárult a Tusk féle külpolitika megújulása elől. A Kaczynski fivérek – a „karizmatikus Lech“ és a „ideológus Jaroslav“ - eredendően Szolidaritás tagok, harcos antikommunisták voltak, nem hittek a harmadikutas elképzelésekben. Lengyelország vezetőiként a nemzeti szuverenitás kérlelhetetlen védelmezőjeként léptek fel. Ellenezték a Lisszaboni Szerződést, vagyis elvetették az olyan döntéshozatali mechanizmusokat, melyek úgymond csökkentik Lengyelország súlyát az európai intézményekben. Németországgal mintha „hidegháborúba“ kezdtek volna, Oroszországgal szemben pedig teljes bizalmatlansággal viselkedtek. Joggal merülhet fel a kérdés, hogyan lehetséges és mifelé vezethet az, ha egy középhatalom az Európai Unióban majdnem minden vele szomszédos állammal problémás viszonyt alakít ki? Vagyis, hogy az ország lényegében nem, vagy alig találja a helyét Európában, legfontosabb szövetségese az Egyesült Államok (az iraki, afghanisztáni és a rakétavédelmi rendszerre kiható vetületével), miközben a Keleti Partnerség zászlóvivőjének akarja beállítani magát.


Türke András István
Az új magyar külpolitika várható irányvonalai
Hungary is facing a value-oriented change
2010.05.27. - EuVI Elemzések II./6
Cikk az Euractiv.hu -n
Euractiv.com (in English)

Elemzésünk célja az utóbbi évek-hónapok-hetek tükrében megjelent, a FIDESZ-KDNP-ben a külpolitika szempontjából mérvadó nyilatkozatok alapján felvázolni, hogy az új kormány külpolitikája várhatóan milyen prioritások, célok mentén fog alakulni. A FIDESZ-KDNP évek óta hangoztatta, hogy a külpolitikában gyökeres fordulatra, irányváltásra kerül majd sor, amennyiben kormányra kerülnek. Az alapelvek tekintetében megfogalmazódott, hogy az „értékorientációra“ van szükség az „anyagi orientáció helyett“ , a külpolitikának emberjogi dimenziót kell adni, (azaz egyrészt az egyéni emberi jogokat, másrészt a közösségi jogokat, vagyis az autonómiát kell a politika középpontjába helyezni). Ezzel azonban csínján fognak bánni, mert mint azt Martonyi János új külügyminiszter éppen az oroszokkal való viszony kapcsán említette, „nem biztos, hogy mindig a mi feladatunk arra törekedni, hogy a szuperhatalmak belső viszonyait átalakítsuk“. Harmadrészt szükség van – az egyébként már szinte két évtizedes múltra visszatekintő törekvésre – azaz egy nemzeti minimum kialakítására : Meg kell határozni az alapvető célokat, melyek kormányokon átnyúlva is változatlanok maradnak. A kormánypárt kétharmados többségével hatékonyan állíthatja be magát a „nemzeti minimum“ kialakítására felhatalmazott „nemzeti kormánynak“. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a 2007-es Magyar Külkapcsolati Stratégia feledésbe merülhet, vagy teljes átdolgozásra kerülhet.


Türke András István
Kína világpolitikai törekvései
2010.05.10. - EuVI Elemzések II./5

Elemzésünk célja Kína világpolitikai törekvésének, globális stratégiájának bemutatása az európai, afrikai és dél-amerikai térségben. 2009 elején még két forgatókönyvvel számoltak az elemzők Kínát illetően : az első szerint Kínában is jelentősebb visszaesés lesz, Japánnal és Németországgal együtt, mivel ezen országok nagy részarányban veszenek részt az USA-ba érkező exportban. A második szerint viszont éppenhogy erősödni fog Kína kihasználva a válságot. Napjainkra ez utóbbi látszik beigazolódni, mivel a kínai export az USA felé csak 5%-al esett vissza 2008-ban, szemben Japánnal (18%) és Németországgal (12%).


Türke András István
A Dakar Rally biztonsági kockázatai Afrikában
2010.04.25. - EuVI Elemzések II./4

A 2008-as események után a Dakar Rally 2009-ben Dél-Amerikába tette át a színhelyét, időről időre azonban felröppennek hírek a “visszatérésről”. Mik voltak az okok, melyek a mai napig komoly akadályokat és kockázati tényezőket jelentenek egy afrikai helyszínű Dakar előtt? A Dakar Rally 1978-tól létezik és fennállása óta az útszakasz szinte mindig veszélyzónákon illetve konfliktus-övezetek közelében vezetett keresztül. Dakar azonban 2008-ig nem maradt el. Például 1978-88 között Algérián keresztül ment a rally, majd 1993-ban ismét, az 1991/92-ben felerősödő belső harcok ellenére. A közelmúlt Nyugat-Afrikát előnyben részesítő útvonalai mentén 2001-től (2003-at kivéve) Marokkó- Nyugat-Szahara –Mauritánia (-Mali) -Sénégal érintésével olyan konfliktuszónák közelében haladt az útvonal, mint Nyugat-Szahara önálló államiság igényével jelentkező területe (a Polisario katonai rezsim irányítása alatt áll a terület 20%-a), melyre Marokkó saját területként tekint, de Algéria és Mauritánia is igényt formálna rá. Nyugat-Szahara és Mauritánia határai között számos aknamező húzódik.


Marton Péter Lajos - Türke András István
Nemzetközi szélsőséges politikai tendenciák
Iszlám fundalizmus, szélsőséges mozgalmak Európában, Ázsiában, Dél-Amerikában
2010.04.14. - EuVI Elemzések II./3

Ha mérleget készítünk a „terror ellenes háború” elmúlt éveiről, akkor bízvást mondhatjuk, hogy az Al-Kaida, a háború ellenére tovább létezik, sőt komoly befolyást élvez a muszlin világban. A Scotland Yard terror-ellenes részlegének vezetője szerint az Al-Kaida komoly megújuló képességről tett tanúbizonyságot, a szélsőséges mozgalom több másodvonalbeli vezetőjének kiesése ellenére képes volt terjeszkedni, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei szinte az egész világon hadat viselnek ellene és úgy véli, hogy korábban az ír terroristákkal szemben könnyebb volt a küzdelem. Azok nem feltétlenül ölni és pusztítani akartak, abban az esetben a terror politikai célok elérésére használt eszköz volt, így juthattak el a mai állapotig, amikor is egy tárgyalásos folyamat végén a katolikus Sinn Fein és az Unionisták nagy-koalícióban kormányozzák majd Észak-Írországot...


Türke András István
La restructuration de l'industrie militaire en Hongrie (1988-2010)
(A magyar védelmi ipar átstrukturálódása az EU közös védelmi iparának kialakulása tükrében)
2010.02.18. - EuVI Elemzések II./2
Megrendelés


Türke András István
A szlovák államnyelv-törvény legújabb módosításai
Avagy hogyan tovább Knut Vollebaek főképviselő úr
2010.01.18. - EuVI Elemzések II./1
Cikk az Euractiv.hu -n

A magyar-szlovák kapcsolatokban komoly problémákat okoz a szlovák államnyelv-törvény legújabb módosításai, főként a magyar nyelvhasználat kapcsán. A magyar kisebbség a népesség 10%-t teszi ki. A módosított államnyelv-törvény 2009. júliu-sában, a végrehajtási rendeletek pedig 2010 január elsején léptek hatályba. A két ország számos nemzetközi fórumon interpellált, és az Európai Bizottság Jogi Szolgálata állásfoglalása is már ismert a kérdésben. Ugyan Knut Vollebaek, az EBESZ főképviselője júniusi kritikái után idén januárban elégedettségét fejezte ki a szlovák kormány által a Jogi Szolgálat észrevételei kapcsán eddig elvégzett módosításokat illetően, számos szakértő  szerint a bizottsági ajánlások többségét lényegében nem vette figyelembe a szlovák fél. Mik a lényegesebb elemei a Bizottság által megfogalmazott jogi véleménynek ? A Szolgálat pontosítani javasolja a szlovák államnyelv-törvényt abban a tekintetben, hogy az ne sérthesse a kisebbségek védelméről szóló törvényt, mert csupán a lex specialis elv alkalmazása a törvényben erre nem ad garanciát.


Türke András István
Franciaország és az EU bevándorlási problémái
Az immigráció probléma vagy gazdasági szükségszerűség?
2009.06.25. - EuVI Elemzések I./4

Az első, majd a második világháború utáni Franciaország újjáépítéséhez égető szükség volt minél több szakmunkás/szakember bevonására. Az immigrációs folyamatot a dekolonizációs folyamat megindulása csak fokozta. A francia társadalom etnikai mutatói – főleg Párizsban és a nagyobb kikötővárosokban – jelentős mértékben megváltoztak, a bevándoroltak és családtagjaik integrációja a francia társadalomba esetlegesen, koordinálatlanul történt. A törvényhozásban a bevándorlók kárára történő diszkrimináció hamar megjelent, 1932-ben egy az 1981-ig érvényben lévő ún. nemzeti preferenciatörvényt (Salengro törvény) hoztak, mely különböző területeken (pl. szociális juttatások, lakáshoz való jutás) hátrányosan érintette a bevándorolt etnikumokat. 1974-től pedig gyakorlatilag felszámolták a legális, szervezett munkaerő-beáramlás rendszerét. 1981-től a tartózkodási engedély sem jelentett automatikusan munkavállalási engedélyt. Az lett a cél, hogy a társadalombiztosítás csak a francia munkaválla-lókra terjedjen ki. A ’80-as évek gazdasági problémái miatt felerősödött az antimigrációs retorika.


Türke András István
Kudarcra ítélt-e a Nabucco-projekt?
Az EU energiapolitikai lehetőségeiről világpolitikai perspektívában
2009.04.29. - EuVI Elemzések I./3

A XX. század elején még úgymond „senki nem érdekelt igazán” az olaj. Clémenceau-t idézve: „Nem érdekel az olaj, ha kőolajra van szükségem, elmegyek a fűszereshez.”Napjainkban viszont a jelen és jövő gazdaságpolitikájának legégetőbb kérdése, hogy a kőolaj- és földgázkészletek meddig lesznek elegendőek. A XX. század második felében készült becslések úgy tűnik megdőlnek, mivel egyre újabb technikát bevezetve a kezdeti 300 méteres mélységű lefúrásoktól mára eljutottak a 2000 méteres mélységig. Míg olajból legnagyobb készletek a Közel-Keleten vannak, addig földgázból Oroszország területén. Az EU szénhidrogénfüggése igen nagy, a jelenlegi 50%-ról 2020-ra 70%-ra fog emelkedni, ha csak a gáz részarányát tekintjük a függés 15 éven belül 80%-os lesz. Jelenleg a szakembereket igen foglalkoztatja egy Európát Oroszországgal összekötő gázvezetékek tervei, de ezek igen sokba kerülnek, és biztonság- és geopolitikai problémákat is felvetnek. Napjainkban az olajágazatról lehet legin-kább, mint profitot termelő ágazatról beszélni, a földgázkitermelés problematikusabbnak tekinthető, de utóbbi előtt nagyobb jövő áll és a folyékony gáz technológia nagymértékben segítené a Kyotói Jegyzőkönyvben megfogalmazott problémák megoldását.


Türke András István
Franciaország reintegrációja a NATO katonai struktúrájba
« Ment is, meg nem is, köszönt is meg nem is, vitt ajándékot meg nem is »
2009.04.03. - EuVI Elemzések I./2

A NATO 60 éves évfordulója alkalmából a Strasbourg-Kehl-i csúcson bejelentésre kerül Franciaország visszatérése a NATO katonai struktúrájába. Köztudomású, hogy 1966-ban Charles de Gaulle elnök számos tényező együttes hatására kiléptette Franciaországot a NATO katonai szervezetéből, míg az Észak-atlanti Szerződésnek az ország továbbra is tagja maradt. Az önálló francia nukleáris elrettentő erő szövetségesi alkalmazása vagy nem-alkalmazása egy esetleges krízis esetén az euroatlanti térség integrált védelmi struktúrájának egyik bizonytalansági tényezőjét jelentette. Ezek az ellentmondások máig nincsenek feloldva, mégha a nukleáris elrettentés fontossága a SZU felbomlása után vesztett is a jelentőségéből. Mégis, néha felszínre bukkannak olyan esetekben, mint 2009 februárjában a francia és brit SSBN tengeralattjárók összeütközése : E téren nincsenek összehangolt lépések, a brit tiszt amerikai társával a fedélzeten gyanakodva « figyeli » (figyelné) a franciát a másik tengeralattjáróban – és fordítva.


Türke András István
« Eco(il)logique » : a környezetvédelem, mint a válság megoldásának csodafegyvere (?)
Milyen valódi lépéseket kellene megtenni az EU-nak a válság kezelésére ?
2009.03.06. - EuVI Elemzések I./1

« Divatba jött » az Európai Unióban és főleg Franciaországban a környezetvédelem, és a válság erre még csak ráerősített. Tízből legalább öt reklám csattanója az, hogy « azért kell ezt megvenni, mert kíméli a környezetet. » Az újságok arról cikkeznek, hogy melyik európai vezető utazásai juttatták a legtöbb, ill. legkevesebb szén-dioxidot a levegőbe. A gond sajnos az, hogy éppen az alapokról felejtkeznek meg. Legkézenfekvőbb példa az autóipar válsága : Sem gazdasági, sem politikai szinten nem vetődik fel az, hogy miért környezetbarát (és racionáli lépés) évenként, kétévente új autót venni, ahelyett, hogy inkább olyan járműveket gyártását ösztönöznénk, mellyel 10-15 évig gond nélkül lehetne közlekedni. Nem, ez fel sem merül, a francia kormány még be is száll a versenybe és azt sürgeti, hogy igen is fogyassz, cseréld le a régit (ami egyébként még működne). De immár racionális és környezetvédelmi okokból tedd ezt, azaz ne gyorsabbra, szebbre (mintha kissé megkopott volna az ilyen reklámok mozgósító ereje a százezredik verzió után), hanem minél környezetkímélőbb autóra cserélj : Minél kisebb időközönként természetesen, továbbra is. Az üzleti szféra és marketing pedig vette a lapot. Ezen felül világpolitikai szinten is az új nukleris beruházásokat (EU, Kína, India) is a környezetvédelmi kalapba téve próbálják meg beszuszakolni...




EuVI ELEMZÉSEK
ISSN : 2061-9812
Kiadó : Europa Varietas Alapítvány - 1135 Budapest, Szent László út 15. 5. em. 8.
Felelős szerkesztő : Türke András István Ph.D
© 2009-2013
Megrendelés : info(kukac)europavarietas(pont)org


© Minden jog fenntartva. Tilos a jelen kiadványok egészének vagy egyes részeinek, valamint formai elemeinek és illusztrációinak felhasználása, a kiadó előzetes engedélye nélkül.