Blogroll

A sok koronás hír között fut egy érdekes kérdés a francia sajtóban a héten: hogy gondolkodik-e Emmanuel Macron  nemzeti egységkormány létrehozásában a járvány után. Az ellenzék egyes erői – a zöldek és a radikális baloldal vezetője – máris vitatkoznak ezen, s a republikánusok és a szocialisták oldaláról sem tűnik úgy, hogy tetszik nekik az ötlet. …

Continue reading "Nemzeti egységkormány = politikai csapda?"

The post Nemzeti egységkormány = politikai csapda? appeared first on Francia politika.

Gilles Le Gendre, a kormánypárt, vagyis az LREM-frakciójának vezetője azt pedzegette, hogy ha konszenzus-teremtés helyett inkább megosztja a társadalmat, akkor le kell mondani a nyugdíjreform megvalósításáról (félre kell tenni, ahogy fogalmazott). Gilles Le Gendre beszélt arról is, hogy szerinte egy új köztársasági paktumra lesz szükség, és ehhez konszenzus, kompromisszum kell. Ha nem magával a dologgal …

Continue reading "Új irányok, nyugdíjreform nélkül?"

The post Új irányok, nyugdíjreform nélkül? appeared first on Francia politika.

Kedves Atlantisták!

A mai napon "Fantasztikus utazás" címmel interjú jelent meg velem a nekem szakmai otthont adó Fletcher School of Law and Diplomacy "Fletcher Profiles" sorozatában. Az interjúban eddigi pályámról és jelenlegi kutatásomról beszélek, de kitérek a következőkre is:
- milyen volt egy kommunista országban felnőni,
- mi fán terem a kreatív diplomácia,
- miért lettem diplomatából professzor és kutató,
- kik a nemzetközi kapcsolatok világának rocksztárjai,
- hogyan inspirált engem Evelyn Farkas, Szelényi Zsuzsanna és Orbán Anita, három kiemelkedő nemzetközi (magyar) női vezető,
- a doktori disszertációmban miért az amerikai-kínai kapcsolatokkal foglalkozom,
- valamint mi köze mindehhez Paul McCartney-nak és David Bowie-nak.

Az interjúhoz kellemes olvasást kívánok: A "fantastic voyage": From foreign service practitioner to academic, why Zoltan Feher chose to pursue his Ph.D. at Fletcher

A koronavírus-járvány árnyékában is többször írtam, hogy a politikusok… politikusok. Tehát gondolnak a következő választásra. Ha már itt tartunk, nézzük, hogy kik azok, akik már nyíltan gondolnak erre, és kik azok, akiket szerintem érdemes figyelni. Kik lehetnek a 2022-es elnökjelöltek? – kérdezem tehát, s időről időre visszatérek a témára a kampány előtt. A Le Journal …

Continue reading "A 2022-es elnökjelöltek (1. rész)"

The post A 2022-es elnökjelöltek (1. rész) appeared first on Francia politika.

A francia online sajtó nagy részét is a koronavírus járványügyi kérdései foglalkoztatják a leginkább, kijárási korlátozások, esetek száma, hasonlók. De: végre jött egy szám arról, hogy eddig mekkorát ütött a francia gazdaságon a járvány, illetve kicsit többet tudunk arról, hogy mi fő most az Élysée politikai boszorkánykonyhájában. Csütörtökön az ország is értesülhet az eredmény egy …

Continue reading "Recesszió, szereposztás, tévébeszéd"

The post Recesszió, szereposztás, tévébeszéd appeared first on Francia politika.

Ahogy mi is, francia barátaink is rágják a “kell-e maszkot hordani?”-kérdést. Most olvasok egy cikket, mely szerint az az álláspont, miszerint maszkot az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek érdemes hordani, kezd átalakulni, s már a francia kormány azt mondja, hogy mindenkinek érdemes maszkot hordani (de nem kötelező). Mi történik? És mi következik mindebből? Az előző …

Continue reading "“Kell-e maszkot hordani?”: a franciák is rágják a kérdést"

The post “Kell-e maszkot hordani?”: a franciák is rágják a kérdést appeared first on Francia politika.

Többen is kerestek ma azzal, hogy hallottam-e, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint “a magyar parlament gőzerővel dolgozik, a kormánynak és a neki adott veszélyhelyzeti jogköröket pedig úgy értékelte: ez nagyjából annyi, mint amennyi jogköre Franciaország elnökének van békeidőben“. Igen, hallottam, és a helyzet az, hogy a “békeidőben” kulcsszó, mert háborús időkben a francia elnöknek időben …

Continue reading "Orbán és “a francia elnök békeidőben”"

The post Orbán és “a francia elnök békeidőben” appeared first on Francia politika.

Szerda este felvételről nyilatkoztam a Klubrádió Esti gyors című műsorának, s Szénási Sándor arra kérdezett rá, hogy mennyire szokásos dolog Franciaországban politikusokat feljelentgetni kormányzati döntések miatt. Utaltam a nyolcvanas évek nagy egészségügyi krízisére, a “fertőzött vér” ügyére. A Covid19 kontextusában ejtsünk pár szót erről az évtizedeken át húzódó történetről, mert nagyon érdekes! Íme a tegnapi …

Continue reading "“Fertőzött vér”: büntethető politikusok?"

The post “Fertőzött vér”: büntethető politikusok? appeared first on Francia politika.

Ma reggel ismét bejelentkeztem a Heti TV Pirkadat című műsorába, hogy a franciaországi járványhelyzetről beszélgessünk. Mint azt korábban írtam, sok választás ezekben a pillanatokban dől el, de a számokban és a közvélemény-kutatásokban még nem biztos, hogy lehet látni, milyen irányba. Így nagyon nehéz kérdés, hogy a politika a felszín alatt hogy alakul – márpedig ezt …

Continue reading "Pirkadat: újabb bejelentkezés, újabb elemzés"

The post Pirkadat: újabb bejelentkezés, újabb elemzés appeared first on Francia politika.

Nemrég jelent meg Váncsa István Lakoma 3. – A francia konyha legfinomabb ételeiből című könyve. Ízlelgettem a dolgot, és úgy döntöttem, beszélnünk kell erről a szerzővel. Így hát meghívtam a Franciapolitika adásába, s az eredményt itt nézhetitek meg: Ha pedig kedved támadna a könyvet meg is venni (nem, sajnos kapok pénzt a reklámért), akkor itt …

Continue reading "Váncsa István könyvéről: jöjjön egy francia lakoma!"

The post Váncsa István könyvéről: jöjjön egy francia lakoma! appeared first on Francia politika.

Vannak helyzetek, amikor választások dőlnek el, csak még nem mindenkinek egyértelmű. Utólag teljesen világos, hogy az adott helyzetnek mekkora hatása volt. Világos, hogy milyen mozgásteret adott a kormányzóknak, vagy éppen milyen mozgásteret vett el tőlük, ha nem tudtak mozgásteret teremteni maguknak akár sikeresnek látott kormányzással (pl. Gerhart Schröder – Angela Merkel), vagy akár újabb válság …

Continue reading "Amikor választások dőlnek el: most"

The post Amikor választások dőlnek el: most appeared first on Francia politika.

A napokban kérdezték tőlem, hogy van-e vita és nemzeti egység Franciaországban a vírus és a járvány kezelése kapcsán. Azt mondtam (lentebb a videó), hogy egyelőre van, de kérdés, hogy meddig. A számokban ugyanis már látszódott a bomlás, és a kibontakozó viták is erre mutattak. Ráadásul – a kormányzat szempontjából – a számok napról napra romlanak …

Continue reading "Nemzeti egység – meddig tarthat a franciáknál?"

The post Nemzeti egység – meddig tarthat a franciáknál? appeared first on Francia politika.

Svájcban a helyzethez képest meglepő optimizmus uralkodik, itt a pénzügyi tanácsadók egyáltalán nem pánikolnak. Az érv, hogy a Konföderáció rendelkezik elég pénzzel a helyzet kezelésére, és azon dolgozik, hogy a gazdaság a legkevésbé sérüljön.

Aki már megtehette (és lényegében mindenki megteheti) ún. technikai munkanélküli segélyre (Chômage technique / Kurzarbeit / RHT ) tette az alkalmazottait ami kedvező elbírálás esetén (várhatóan lényegében minden vállalkozás automatikusan megkapja) a bérük és járulékaik 80%-nak állami visszatérítését fogja eredményezni.

A vállalkozóknak (indépendants) márc. 21-én hirdettek meg hasonló programot, azaz napi max. 196 CHF kártérítésre lehet számítani. A Konföderáció továbbá felfüggesztette a járulékfizetés (AHT/AVS) kötelezettségét és lényegében most bizonytalan ideig adót sem kötelező fizetni, a cél, hogy az emberek, vállalatok tudjanak tartalékolni és megőrizzék likviditásukat.

Linkek:
https://www.fr.ch/spe/travail-et-entreprises/chomage/reduction-dhoraire-...
https://www.ahv-iv.ch/fr/Nouvelles-Infos/post/corona-erwerbsersatzentsch...
https://www.seco.admin.ch/seco/fr/home/seco/nsb-news.msg-id-78515.html?f...

SZERK. MEGJEGYZÉS ÉS FIGYELMEZTETÉS: A szóban forgó malária-ellenes gyógyszertől már Donald Trump amerikai elnök is beszélt úgy, mint a koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszerről, de szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy erről egyelőre szó sincs, csak a tesztek és a kísérletek folynak, engedélyezés nem történt. Tehát itt valóban csak biztató, esetleges, majdani terápiás lehetőségekről van szó, nem felfedezett …

Continue reading "Vendégcikk: biztató francia eredmények a Covid-19 gyógyításában"

The post Vendégcikk: biztató francia eredmények a Covid-19 gyógyításában appeared first on Francia politika.

Ahogy ezekben a napokban Magyarországon, úgy Franciaországban is arról folyik a vita, hogy miként kezelje a kormányzat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban a koronavírus-járványt. A kabinet a hétvégén Franciaországban is rendkívüli jogköröket kapott. A francia felhatalmazási törvény ugyanakkor egy komoly történelmi hagyományba illeszkedik, illetve egy olyan alkotmányos rendbe, amelyet alapvetően egy személyre – konkrétan az …

Continue reading "Milyen felhatalmazást kap Macron? Mai cikkem és nyilatkozatom"

The post Milyen felhatalmazást kap Macron? Mai cikkem és nyilatkozatom appeared first on Francia politika.

“North Macedonia is now part of the NATO family, a family of 30 nations and almost 1 billion people. A family based on the certainty that, no matter what challenges we face, we are all stronger and safer together," NATO Secretary General Jens Stoltenberg said in a statement. Macedonian President Stevo Pendarovski said: "We cannot rejoice and mark the event as it should [be marked] … But, this is a historic success that after three decades of independence, finally confirms Macedonian security and guarantees our future. Congratulations to all of you! We deserve it!”

Pendarovski signed the so-called instrument of accession after Spain earlier in the week became the last alliance member to ratify the former Yugoslav republic’s membership.

Since gaining independence, one of the strategic goals of the country was to join NATO, as was stated in 1993, and the relationship with Alliance was always marked by close cooperation. North Macedonia joined NATO’s Partnership for Peace (PfP) in 1995, and in 1999 the country submitted its first Membership Action Plan. Furthermore, North Macedonia deployed troops in support of the NATO-led International Security Assistance Force in Afghanistan from 2002 to end 2014 and is currently supporting the follow-on Resolute Support mission to train, advise and assist the Afghan security forces. Before that, the country was a key partner in supporting NATO-led operations in Kosovo in 1999, as well as to provide logistical support to the Kosovo Force (KFOR) mission.

The 20th NATO Summit in Bucharest in 2008 was more than symbolic, as it was expected that Albania, Croatia and (then) Macedonia would receive an invitation to join NATO. However, although Albania and Croatia did receive the invitation and became members a year later.

It marks the end of a long quest for the former Yugoslav republic. Joining NATO and the European Union has been a priority for its leaders, but a dispute with neighboring Greece over the country’s name stalled progress for more than two decades. North Macedonia previously was known as FYROM (Former Yugoslav Republic of Macedonia), a name it shared with a Greek province. Under a 2017 deal with Athens, the country changed its name and Greece agreed to drop objections to its NATO and eventual EU membership.

On the other hand, Kržalovski thinks that until now the participation of North Macedonia in NATO mission was symbolic.

“We have also increased defense part of the budget, though we are not at the level of 2% of the GDP yet. As a small country, both the requirements and expectations from other members are not so high, and our participation so far in NATO missions were rather symbolic, although we have participated with a relatively high number of soldiers in proportion to the overall size of the Army”, explains Kržalovski.

The budget increase that he mentions is DEN 10,133,000,000 for 2020, or about 1.4% of North Macedonia’s total GDP, which is an increase over 2019 when it was about 1.19% of total GDP. Interestingly, this is a third year of the defense budget increase, but it is still far from the prescribed 2% of BDP. However, this is not a major problem, as many current NATO members have not fulfilled this provision.

Source

Az európai és főként a magyar példákat tekintve néha úgy tűnik, hogy indokolatlan intézkedések keverednek a hasznos indokolt intézkedésekkel, azaz a terrorveszély idején életbe léptetendőek a járványveszély idején életbe léptetendőekkel. Magyarországon ilyen értelemben rendelhették el a stratégiai fontosságű cégek, üzemek fokozott katonai védelmét és a csupán a "biztonságérzet növelését" szolgáló járőrözéseket.

Svàjcban a jelenlegi 6113 fertözött (és 56 halott) mellett sem lettek ilyen intézkedések elrendelve. A svàjci hadsereg katonái lélegeztetö gépeket (900 darabot szereztek be sürgősen) szállítanak elsösorban Ticinoba és sátortábort állítanak fel a kórházak mellett, készülve a legrosszabbra, hogy legyen elég hely a kezelésekre és elkülönítésekre és főleg legyen elég ágy. Segítik az egészségügyi önkéntesek munkáját. Az egészségügyi a szállító és a logisztikai alakulatok vannak elsődlegesen mozgósítva. A Konföderàciò 800-tól 8000-ig terjedő számban veheti igénybe egy rendelet szerint a katonaság segítségét június 30-ig. Segítenek például az élelmiszerszállítàs területén is, nem pedig az utcán lézengenek céltalanul az általános biztonságérzet javítása céljából.

A svájci hadsereg - bár megfelelő FPP-3-as maszkokkal ők sem rendelkeznek - a lehetőségek szerint próbálja megvédeni katonái egészségét. A kaszárnyákban például tilos szuterén helyiségben tartózkodniuk a katonáknak és a kantinokban is csak szigorú rend szerint mehetnek be és ülhetnek le étkezni. A képzési központokon lévő (kis)katonák gyakorlatilag karanténba lettek helyezve.

Nézzük a francia helyzetet : Macron elnök március 18-án jelentette be a hadsereg bevethetőségét az egészségügy támogatása (sic!) céljából. Ez a civil katonai missziók esetében alkalmazott ún. 4i protokoll szerint történhet meg Franciaországban : Az adott alakulat akkor vethetö be ha a civil erők :
- nem àllnak rendelkezésre, (inexistants)
- elérhetetlenek (indisponibles)
- elégtelenek (insuffisants)
- vagy alkalmatlanok (inadaptés).

Magyarán akkor, amikor az egészségügy saját maga jelzi, hogy kapacitásainak határán van és segítségre (logisztikai, stb.) lenne szüksége és nem előbb, valamint nem (honvédelmi) miniszteri vagy elnöki rendeletre kezdi meg a tevékenységét. Konkrét esetek : A Mulhouse-i kórház leterheltsége miatt kért segítséget és bevetik a koronavírusos betegek esetében a speciàlis körülmények közötti betegszállítást a hadsereg speciális MORPHÈ reanimációs eszközeivel. Grand Est régióba 117 normál és 30 speciális reanimációs ágyat szállított le a hadsereg.

Külön kiemelték az illetékesek, hogy a hadsereget nem fogják bevetni például a lakhelyelhagyás tilalmának ellenőrzésére, "mert az a rendörség és a csendörség feladata adott esetben." Véleményünk szerint ez azért nagyon súlyos helyzetben nem biztos, hogy kizárható.

Összefoglalólag elmondható, hogy sem Svájc, sem Franciaország esetében nem tudunk az utcákon a "biztonság érzésének növelése miatt" masírozttott katonákról, vagy az atomerőművek, olajfinomítók és egyéb stratégiai cégek megerősítésére kirendelt katonai egységekről. Pedig elő szokott ilyen fordulni terror- és nem jàrvànyveszély esetén. (Nota bene, jelenleg 5000 francia katona "dolgozik" terrorellenes hadmüveletekben.) E két esetet leszàmìtva (amit nem látunk hibának, csak nem tartjuk indokoltnak) a magyar katonai intézkedések rendben vannak, a szükséges szakértelem rendelkezésre áll, a magyar katonák semmivel sem maradnak alul ràtermettségben a külföldi kollégákkal szemben.

Talán nem lenne feltétlenül rossz, ha hagynánk hogy a katonàink az ilyenkor bevett protokoll szerint intézkedjenek (szükség esetén a protokollt is felül lehetne vizsgálni) és nem kellene annyira "ràhatnia" a politikai szférának további "pluszokért".

Dr. habil. Türke András István

Március 17-én reggel került közlésre, hogy a marseille-i IHU járványügyi kutatókórházában 24 koronavírussal fertőzött beteg közül egy régi-új eljárással 18-at meg tudtak gyógyítani 6 nap alatt. Ez a 75%-os eredmény azért is jelentős, mert a koronavírusos betegek esetében a gyógyulás 20 napig tart általában.

A marseille-i Raoult professzor - aki e szer alkalmazásának a világon a legfőbb szaktekintélye - hydroxychloroquine-al kezelte a fenti 24 önként jelentkező koronavírus fertőzöttet. Az eljárás annyiban nem új, hogy a professzor a gyógyszert 20 éve használja egyéb fertőzések (malária stb.) kezelésére, több mint 2000 esetben használta, így mellékhatásait is kiválóan ismeri. A gyógyszert a koronavírusosak esetében 600 mg-os adagban alkalmazta. Elmondása szerint a kínaiak is sikeresen próbálkoztak vele, de ők más adagolásban, 2x500 mg-os adagokban alkamazták. Másnapra megérkezett a francia kormány engedélye, hogy az eljárást több orvosi kutatóközpontban is kezdjék el tesztelni.

Hamarosan a fenti kutatásba bekapcsolódott nizzai eredmények még nagyobb sikert értek el, a tesztalanyok összessége felgyógyult, ráadásul 24-48 óra alatt. Annyiban változtattak a módszeren, hogy a hydroxychloroquine mellé azithromycine-t is adtak a fertőzötteknek.

Mit kéne tenni most Magyarországon és a többi érintett országban ?

- Azonnal meg kéne kezdeni a nagyobb magyar kórházakban is a tesztelést kontrollcsoportokon. Ez látható, hogy 24-48 órán belül eredményt hozhat.
- Azonnal fel kéne mérni, hogy a két szerből mekkora készletek állnak rendelkezésre Magyarországon. Szükség esetén a rendelést azonnal meg kéne kezdeni, mert az európai készletek végesek. Svájcban pl. már megkezdték a felvásárlást és nem minden esetben adják ki a készítményeket a nem koronavírusos betegeknek. Félő, hogy késlekedés esetén a járvány tetőzésekor olyan készlethiány következhet be, mint a biztonsági maszkok esetében.
- Rendelettel kéne szabályozni a két készítmény kiadhatóságát a háziorvosoknak, hogy mégha ezek csak receptre is kaphatók, ne történjen a napokban pánikszerű indokolatlan lakossági felhalmozás.

Sokszor hallottunk-olvastunk rémforgatókönyveket egy esetleges világjárványról, egy új spanyolnátháról. Tudtuk, hogy lehet ilyen, de mégis mindig olyan távolinak tűnt. Vajon az amerikai-európai kormányok eléggé felkészültek egy ilyen eshetőségre? Könnyű okosnak lenni utólag, vagy tényleg az van, hogy mindenkit “letolt nadrággal ért” a járvány-válság? Kezdjük azzal, hogy papíron nyilván mindenki fel volt-van készülve egy ilyen vagy …

Continue reading "Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág?"

The post Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág? appeared first on Francia politika.

Hallgatom a francia kormány szóvivőjét. Záporoznak felé a kérdések. Miért nem zárják a határt, miért engednek be olasz fociszurkolókat az országba, miért nem reagálnak a lakossági félelmekre? A szóvivő nagyjából ugyanazokat válaszolja, mint amiket a magyar kormány képviselői – bár a franciák járványügyi szakértőkre, a magyar kormányzat a WHO-ra hivatkozik referenciapontként. A francia ellenzék eközben …

Continue reading "Koronavírus: súlyos politikai probléma is"

The post Koronavírus: súlyos politikai probléma is appeared first on Francia politika.