EuVI Elemzések, 2026. május 9.
Dr. habil. András István Türke (HDR/Privatdozent)
Magyarország 2026. május 13-án hivatalba lépő új kormánya Magyar Péter miniszterelnökkel és Orbán Anita külügyminiszterrel a külpolitikában is fordulatot ígér. A jelek szerint a Lengyelországgal való együttműködés kiemelt fontosságú pillér lesz. Itt az idő tehát áttekinteni a kelet-közép-európai térség kapcsolatrendszerét. Valamint magyar szemszögből feltenni a kérdést, vajon mindenáron a jelenlegi együttműködési struktúrákat célszerű-e továbbvinnie az új magyar külpolitikai vonalnak?
Politikai rendszer
Jobbágy István : A szlovákiai politikai intézményrendszer hatása a magyar etnikai pártok sikerességére (1990-2006)
Szabó Tamás : Parlament és kormányzat : A magyar és lengyel kormányzati modellek a koncentráció és polarizáció viszonyában
Politikatörténet
Juhász József : Magyar-horvát kapcsolatok 1945-2005 között
Politikaelmélet
Hosszú Hortenzia : Megkésett kormányzás
Összefoglaló Roman Kowalsky 2012 április 17-i előadásáról a Central European University-n
Szerző : Orosz Zoltán - az Europa Varietas Intézet gyakornoka
2011 második felében Lengyelország követte hazánkat az Európai Unió „soros elnöki székében”. A magyar félévhez hasonlóan ez az elnökség is a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a korábbiakhoz képest szűkebb jogkörökkel működött: az Európai Tanács állandó elnökének valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pozíciójának létrejötte óta a soros elnök reprezentatív funkciója háttérbe szorult, s mandátuma az Európai Unió Tanácsának elnöklésére terjed ki.
Nem hoz jelentős változást Bronislaw Komorowsky elnökké választása a lengyel külpolitikában, véli Dr. Türke András. Az Europa Varietas Intézet vezetője ugyanakkor rámutat, az új felállással „az utolsó akadály is elhárult a Tusk féle külpolitika megújulása elől”.
Forrás: Európa Varietas Intézet
Szerző: Dr. Türke András István
