www.euractiv.hu
Euractiv.hu
2010. augusztus 25., szerda
(...)
Hasonló véleményen van Türke András István, az Europa Varietas Intézet igazgatója is. A szakértő szerint Sarkozy eddig nem volt túl sikeres a külpolitika terén, ezért „néhány keménynek tűnő intézkedéssel igyekszik népszerűségre szert tenni”. Türke szerint Sarkozy a volt brit miniszterelnökről elnevezett „blairizmus” jegyében cselekszik, és olyan témát választott, amelyet a lakosság nagy része támogat. A megvalósítást ugyanakkor „kapkodónak” nevezte, amely koncepció nélkül zajlik.
Az EurActiv azon kérdésére, miszerint az intézkedések akár már az elnökválasztási kampány része is lehet-e, Türke elmondta, a következő elnökválasztásig másfél év van hátra (2010. április-május), így elképzelhető, hogy az államfő már ennek tudatában vezeti politikáját, hiszen eddig „nem sok eredményt tud felmutatni”.
(...)
A teljes cikket elolvashatja az Euractiv.hu -n
Franciaország kiutasítási döntésének hullámai elérték Brüsszelt. Az Európai Parlament nyári szünetének csendjét a liberális képviselőcsoport azzal törte meg, hogy felszólította a képviselőket, szeptember elején tartsanak parlamenti vitát az európai romák helyzetéről.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) sajtóközleményben fejezte ki mély sajnálatát amiatt, hogy az európai kormányok a nyár folyamán megbélyegezték a roma közösséget. „A németként világra jött roma gyerekek Koszovóban való száműzése, a franciaországi roma táborok katonai stílusban végrehajtott felszámolása, valamint az, hogy az olasz miniszter nyíltan, xenofób politikára buzdít, szomorú események és értékeiben szégyeníti meg az Európai Uniót.” – írja a közleményben Guy Verhofstadt, az ALDE csoport elnöke.
Nicolas Sarkozy július folyamán jelentette be a közbiztonság javítását célzó intézkedéseit, melyben többek között azt tervezi, hogy 300 illegális roma tábort zárat be, kiutasít az országból minden Romániából és Bulgáriából érkezett romát, akik szabálysértést követtek el, csereprogramot szervez a román és a francia rendőrök számára, illetve a pénzügyi hatóságok vezetésével célzott ellenőrzéseket folytat le a drága személyautóval rendelkező romák körében (EurActiv.hu 2010.07.2
A hírt több emberi jogi szervezet és a Vatikán is elítélte, és most az Európai Parlamentbe is elért. Sophie In’t Veld liberális EP-képviselő kezdeményezte, hogy az Európai Parlament szeptemberben ezzel az üggyel kezdje munkáját. „Az ilyen diszkriminatív gyakorlat eltűrése Pandora szelencéjének kinyitásával lenne egyenlő: ki lesz a következő csoport, akiket megbélyegeznek és száműznek?” – nyilatkozta a képviselő. Guy Verhofstadt az Európai Unió Tanácsát is felszólította, hogy a következő strasbourgi plenáris ülésen (szeptember 6-9.) foglaljon állást aromák európai helyzetével kapcsolatban. „Az Európai Parlamentnek emlékeztetnie kell Európát az elveire, és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a kisebbségek jogait tiszteletben tartják.” – mondta Verhofstadt.
„Szégyellem magam e kormányok miatt, akik a populista érzelmekre játszanak egy olyan kisebbség ügyében, amely már így is kiszorult származási országából, és még inkább gyalázatosnak tartom, hogy e miniszterek közül, akik most olyan büszkék elnyomó hőstetteikre, olyan kevesen tartották fontosnak azt, hogy rész vegyenek az áprilisi cordobai európai roma csúcstalálkozón.” – mondta In’t Veld.
Az EurActiv úgy tudja, a szocialista csoport szintén fel kívánja hívni a Parlament figyelmét a romákkal kapcsolatos problémákra. Claude Moraest, a brit munkáspárt EP-képviselőjét a bevándorlási kérdések, és az európai jog szakértőjeként ismerik. A képviselő is sürgeti, hogy a Parlament a nyári szünet után azonnal foglalkozzon a kérdéssel. Moraes éppen ezért levelet írt az EP állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottságának, hogy szeptember 1-ji találkozóján tűzze napirendre a kérdést, szeptember 6-án pedig a plenáris ülésen is vitassák meg az ügyet.
Ez utóbbi napirendjét azonban az elnökök értekezlete határozza meg a jövő héten. A politikai csoportok többsége valószínűleg támogatja majd a roma kérdésekről szóló vitát, hiszen még a francia jobb-közép is megosztott Sarkozy intézkedése kapcsán.
Rachida Dati, néppárti francia EP-képviselő rövid publicisztikát tett közzé a Le Monde hasábjain, melyben felszólítja Franciaországot, hogy tartsa tiszteletben a bevándorlók és a leszármazottaik jogait. Dati, aki korábban Sarkozy igazságügyi minisztere volt, hangsúlyozta, a bűnözés nem bőrszín kérdése, ezért nem lehet a bevándorlókat és leszármazottaikat bűnözőknek tekinteni.
A kisebbségek jogvédelmével foglalkozó Minority Rights Group az EurActivnak eljuttatott közleményében elmondja, hogy az Európai Unió szabályai szerint az uniós állampolgárok szabad mozgását csak abban az esetben lehet korlátozni, ha az a közbiztonságot vagy a közegészséget fenyegeti, „de ezt nem lehet önkényesen, vagy kollektíven emberek egy csoportjára alkalmazni”.
Dominique Moïsi, az Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézet (IFRI) vezető tanácsadója az EurActivnak adott exkluzív interjúban elmondta, véleménye szerint Nicolas Sarkozy célja az volt, hogy választóinak jelentős részét kielégítse. Moïsi ugyanakkor hangsúlyozta, az államfő „a tűzzel játszik”, mivel a francia politikai elit nagy része „erkölcstelennek” tartja a lépést., így könnyen lehet, hogy jelentősen veszít politikai támogatásából.
Hasonló véleményen van Türke András István, az Europa Varietas Intézet igazgatója is. A szakértő szerint Sarkozy eddig nem volt túl sikeres a külpolitika terén, ezért „néhány keménynek tűnő intézkedéssel igyekszik népszerűségre szert tenni”. Türke szerint Sarkozy a volt brit miniszterelnökről elnevezett „blairizmus” jegyében cselekszik, és olyan témát választott, amelyet a lakosság nagy része támogat. A megvalósítást ugyanakkor „kapkodónak” nevezte, amely koncepció nélkül zajlik.
Az EurActiv azon kérdésére, miszerint az intézkedések akár már az elnökválasztási kampány része is lehet-e, Türke elmondta, a következő elnökválasztásig másfél év van hátra (2010. április-május), így elképzelhető, hogy az államfő már ennek tudatában vezeti politikáját, hiszen eddig „nem sok eredményt tud felmutatni”.
Várhatóan a bolgár és a román EP-képviselők is tiltakoznak majd a Parlamentben. A bolgár szocialisták ugyanakkor kritikusabbak jobboldali kollégáiknál, mivel a bolgár kormány úgy tűnik, jóval kevésbé érzi érintettnek az országát, mint a Románia. Magyar részről Járóka Lívia néppárti, és Göncz Kinga szocialista foglalkozik rendszeresen a romakérdéssel, de Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője is fellépett a roma nők érdekében.”