You are here

Milyen trendek befolyásolják Európa sorsát?

A jelenlegi folyamatok szerint a földrészek világgazdasági termelését tekintve 2020-ra Kína megelőzi Európát és megközelíti az USA-t, de 204-2050 körül India is beéri az öreg kontinenst.

2010. március. 09. kedd | Zalai Hírlap | Péter Gyöngyi

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, dr. Varga Gergely a Hogyan tovább, Magyarország? című kiskutasi programsorozat vendégeként beszélt azokról a trendekről, melyek befolyásolják a világ, benne Európa, illetve hazánk jövőjét az elkövetkező két évtizedben.

Meghatározó folyamat a globalizáció. A szó hallatán a többség arra gondol, hogy mindenütt ugyanazon termékek, javak, eszmék, gondolatok jelennek meg. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a globalizáció egyfajta ellenkultúrát is kitermel. Példaként dr. Varga Gergely a Közel-Keletet, az iszlám országok amerika-ellenességét, saját kultúrájuk, történelmük, gazdasági rendszerük védelmét említette. Emellett, tette hozzá, eleve azok az államok sikeresek, melyek valami egyedit, piacképeset nyújtanak a világnak. A legglobalizáltabb országok közé Ausztriát, Belgiumot, Hollandiát, Svájcot, Svédországot sorolják, az ellenpólust egyebek mellett Burundi, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Togó képviseli...

 Az, hogy a globalizáció jó vagy rossz, attól függ, hogy használjuk ki a lehetőségeket - fogalmazott a kutató.

 A versenyképességi index azt mutatja, hogy az egyes országok miként élnek a kereskedelem kínálta előnyökkel. Magyarország 2002-ben még a 28. helyen állt, 2009-re az 58. helyre  Mauritius és Panama közé  csúszott...
 


A jelenlegi folyamatok szerint a földrészek világgazdasági termelését tekintve 2020-ra Kína megelőzi Európát és megközelíti az USA-t, de 204-2050 körül India is beéri az öreg kontinenst.
Hasonló a helyzet a demográfiát illetően is: 510 éven belül a világ legnépesebb országa cím Kína mellett Indiáé lehet, de Nigéria népességnövekedése szintén óriási: két éve 138 millió lakosa volt, 2050-re több, mint 300 millió lesz. Ezzel szemben a világ legfejlettebb régiói, Nyugat-Európa, Japán, Észak-Amerika népessége 1950 óta stagnál, a legnépesebb 10 ország között  Oroszországot kivéve  nincs is európai állam. Kontinensünk társadalma tehát elöregedő.

- Ahhoz, hogy egy gazdaság, egy társadalom egészségesen működjön, az lenne ideális, ha 4-5 ember tartana el  egy időskorút, de 2025 táján már 3 főre hárul a feladat, 2050-re még drámaibb lesz a helyzet - mondta a szakember.



Jelenleg egyébként több, mint 6,1 milliárdan élünk a Földön, ez a szám 20 év múlva 7,7-7,8 milliárdra nő.

Erősödik az urbanizáció, becslések szerint éppen 2009-2010 az első olyan időszak az emberiség történetében, amikor többen élnek városokban, mint falvakban. A gyors városiasodás gyakran szociális problémákhoz, munkanélküliséghez, így politikai feszültségekhez vezethet. Jó példa erre a XIX. század, az iparosodás és ezzel együtt a forradalmak ideje...

A világ sorsát befolyásoló harmadik jelentős tényező a környezetváltozás, a globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a negyedik az energia iránti növekvő kereslet: 2030-ra 50 százalékkal nő az energiafogyasztás, a növekmény 70 százaléka a fejlődő országokra koncentrálódik. Európa kiszolgáltatottsága, energiahordozók iránti importszükséglete nő.

A globalizációra adott válaszként emelkedik a legnagyobb vallások híveinek száma a világban, ezzel a szélsőséges jelenségek is gyakoribbá válnak. Az iszlámhívők Európában például jelenleg Franciaországban élnek legtöbben, arányuk 10 százalék, ez 2030-ra 20 százalékra nő, ami komoly politikai tényező lehet.

Kihívás előtt állnak a nemzetállamok, nemzetközi szervezetek, mivel a hatalom jobban megoszlik, több szintű lesz.

A nemzetállamok felett már most olyan intézmények működnek, melyek kikezdték a korábbi teljes szuverenitást, Európában például az uniós szervezetek, mellettük kistérségi szintre is egyre több hatalom jut. A nem állami szereplők jelentősége nő a politikai, gazdasági döntéshoztalban.

A mind modernebb technológia is alakítja a világ sorsát: ez egyrészt jó, hiszen például több betegséget gyógyíthatnak sikerrel, de újabb veszélyforrásokat is jelentenek, például a hadászatban.
Nagy léptékben fejlődik a kommunikáció, ami nemcsak gazdasági, hanem politikai, társadalmi téren is változásokat hoz. A tavalyi iráni elnökválasztás kapcsán rengeteg tüntetés volt, ezek gyakorlatilag az internetes közösségi oldalakon szerveződtek. Ami az internetet illeti: Észak-Amerika vezet Ausztrália és Óceánia előtt, Európa a középmezőnyben van. Igaz, a kontinens országai között eltérések mutatkoznak: Svédországban az emberek 80 százaléka, hazánkban 30 százaléka rendelkezik internet elérhetőséggel. 




NÉGYFÉLE JÖVŐKÉPET VÁZOLTAK

A NATO a következő hónapokban új stratégiai koncepciót alakít ki, meghatározza fő politikai céljait, fejlesztési irányvonalait. Ezért számos ország kutatóintézetének bevonásával tavaly projektet indítottak Sokrétű jövőképek  A világ 2030-ban címmel. Négyféle jövőképet vázoltak, ezek közül valószínűleg egy sem valósul meg teljesen, de a fő jellmezők árulkodóak.
Az Exkluzivitás sötét oldala elnevezésű azt hangsúlyozza, hogy gazdag és szegény országok között nő a szakadék, a feszültségek széteső államokat, radikális ideológiákat, erőforrásokért való versengést, migrációt hoznak.
A Megtévesztő stabilitás című arra koncentrál, hogy a jelen fejlettebb régiói a demográfiai folyamatok okozta szociális, társadalmi feszültségek miatt befelé fordulnak, nem vállalnak szerepet 
a világpolitikában.
A Modernitások összecsapása szerint megavárosok alakulnak, magukba szívnak információt, tudást, anyagi javakat, irányító szerepre törnek, emiatt konfliktusba kerülnek az erőforrásokat birtokló elmaradott határvidékekkel.
Az Új nagyhatalmi versengést, a versenyző hatalmak konfliktusait vázolja, erőforrásokért való harcot, ideológiai küzdelmet ígér.


Varga Gergely SVKI/EuVI

Undefined