Feed aggregator

A Heti TV Pirkadat című műsorának a vendége voltam. Jacques Chirac haláláról és Emmanuel Macron belpolitikai helyzetéről is beszélgettünk.

The post Gyorselemzés Jacques Chirac haláláról és a francia belpolitikai helyzetről appeared first on Francia politika.

A Heti TV Pirkadat című műsorának a vendége voltam. Jacques Chirac haláláról és Emmanuel Macron belpolitikai helyzetéről is beszélgettünk.

The post Gyorselemzés Jacques Chirac haláláról és a francia belpolitikai helyzetről appeared first on Francia politika.

“Szeptember 30-án hétfőn félárbócra engedik a francia lobogókat a közintézményeken, s országszerte egy perces csenddel emlékeznek majd a csütörtökön elhunyt Jacques Chirac volt köztársasági elnökre. Sokak számára valódi és őszinte lesz ez a gyász: Chirac egyike volt az ötödik köztársaság azon nagy figuráinak, akiket könnyű volt szeretni. Pedig tudja az egész ország, hogy halálával nemcsak …

Continue reading "A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára)"

The post A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára) appeared first on Francia politika.

“Szeptember 30-án hétfőn félárbócra engedik a francia lobogókat a közintézményeken, s országszerte egy perces csenddel emlékeznek majd a csütörtökön elhunyt Jacques Chirac volt köztársasági elnökre. Sokak számára valódi és őszinte lesz ez a gyász: Chirac egyike volt az ötödik köztársaság azon nagy figuráinak, akiket könnyű volt szeretni. Pedig tudja az egész ország, hogy halálával nemcsak …

Continue reading "A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára)"

The post A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára) appeared first on Francia politika.

“Szeptember 30-án hétfőn félárbócra engedik a francia lobogókat a közintézményeken, s országszerte egy perces csenddel emlékeznek majd a csütörtökön elhunyt Jacques Chirac volt köztársasági elnökre. Sokak számára valódi és őszinte lesz ez a gyász: Chirac egyike volt az ötödik köztársaság azon nagy figuráinak, akiket könnyű volt szeretni. Pedig tudja az egész ország, hogy halálával nemcsak …

Continue reading "A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára)"

The post A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára) appeared first on Francia politika.

“Szeptember 30-án hétfőn félárbócra engedik a francia lobogókat a közintézményeken, s országszerte egy perces csenddel emlékeznek majd a csütörtökön elhunyt Jacques Chirac volt köztársasági elnökre. Sokak számára valódi és őszinte lesz ez a gyász: Chirac egyike volt az ötödik köztársaság azon nagy figuráinak, akiket könnyű volt szeretni. Pedig tudja az egész ország, hogy halálával nemcsak …

Continue reading "A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára)"

The post A nagy kópé, aki távozása után lett igazán népszerű (elemzésem a 24.hu számára) appeared first on Francia politika.

Az elmúlt napok nagy “meglepetése” a francia politikában Emmanuel Macron “migrációs fordulata”, az a hétfői beszéd, amely kiakasztotta a kormánypárt baloldalát, mivel szigorúságra szólított fel a migráció dolgában. Az idézőjeleket azonban nem véletlenül használom: ha valami fordult, akkor maximum a kommunikáció (de az se akkorát). Rendrakási kísérlet: mi folyik migráció-ügyben Franciaországban? Mit mondott Macron a …

Continue reading "Migráció: most akkor mit is akar Macron?"

The post Migráció: most akkor mit is akar Macron? appeared first on Francia politika.

Az elmúlt napok nagy “meglepetése” a francia politikában Emmanuel Macron “migrációs fordulata”, az a hétfői beszéd, amely kiakasztotta a kormánypárt baloldalát, mivel szigorúságra szólított fel a migráció dolgában. Az idézőjeleket azonban nem véletlenül használom: ha valami fordult, akkor maximum a kommunikáció (de az se akkorát). Rendrakási kísérlet: mi folyik migráció-ügyben Franciaországban? Mit mondott Macron a …

Continue reading "Migráció: most akkor mit is akar Macron?"

The post Migráció: most akkor mit is akar Macron? appeared first on Francia politika.

Az elmúlt napok nagy “meglepetése” a francia politikában Emmanuel Macron “migrációs fordulata”, az a hétfői beszéd, amely kiakasztotta a kormánypárt baloldalát, mivel szigorúságra szólított fel a migráció dolgában. Az idézőjeleket azonban nem véletlenül használom: ha valami fordult, akkor maximum a kommunikáció (de az se akkorát). Rendrakási kísérlet: mi folyik migráció-ügyben Franciaországban? Mit mondott Macron a …

Continue reading "Migráció: most akkor mit is akar Macron?"

The post Migráció: most akkor mit is akar Macron? appeared first on Francia politika.

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni.

Bár az idei zavargások kezdetének egy kiadatásról szóló törvénytervezetet lehet tekinteni, ám Hongkong és a szárazföldi Kína közötti viszonyt több olyan faktor is befolyásolja, melyek együttesen folyamatosan növelik a feszültséget a két fél között.

Huszonkét éve „tért vissza” Hongkong az anyaországhoz. Ugyanakkor fontos emlékezni, a város a britek előtt nem létezett, kvázi lakatlan szikla volt mindössze a sziget. 1997-ben így egy olyan kínai város és közösség csatlakozott Kínához, mely attól lényegesen eltérő történelmi fejlődés és hatások mentén élt egy évszázadon át. Mint ismert, az „egy ország két rendszer” értelmében a város csupán had- és külügyek mentén szorul Peking irányítása alá, minden másban önálló. Így szabad politikai választások vannak, a mai napig a szárazföld felé határellenőrzés történik, Hongkong többször indult már saját nemzetként az olimpiákon is.

Ez a szabadabb (és potenciálisan gyorsabb meggazdagodást ígérő) berendezkedés természetesen a szárazföldi kínaiak figyelmét is felkeltette, az elmúlt két évtizedben körülbelül egy millió szárazföldi kínai költözött Hongkongba. Ez a bevándorló réteg ugyanakkor messze nem a szegényebb rétegekből érkezik, számukra nem probléma ingatlant vásárolni, életszínvonalukat fenntartani és növelni.

Így egy olyan speciális helyzet állt elő, amikor a bevándorló kínai réteg jellemzően jobban él a született hongkongiak új generációjánál, és ez nem kerüli el azon egyetemista és fiatal pályakezdők figyelmét, akik - hasonlóan a fejlett világ más részén élő generációs társaikhoz hasonlóan - tömegével tapasztalják, hogy esélyük sincs olyan életet kialakítani, mint amilyen szüleiké volt. Nincs esélyük szüleikéhez hasonló önálló egzisztenciát kialakítani, családot alapítani, (stb.).

Ezzel párhuzamosan többen éreznek nosztalgiát a brit időszak iránt. Az idei tüntetések visszatérő eleme volt a fel-feltűnő, egykori gyarmati hongkongi zászló. Hasonlóan látványos volt, amikor a brit konzulátus elé vonulva a tüntetők elénekelték a „God Save the Queen”-t. A tüntetők jó része nem is élt még a gyarmati időszak alatt, hovatovább olyan demokráciamodellt sírnak vissza, mely annak idején sohasem létezett.

A hongkongi főkormányzót a mindenkori brit uralkodó nevezte ki 1997-ig, semmilyen beleszólása nem volt a helyi társadalomnak. Ezt a meglévő gyarmati nosztalgiát a szárazföldi Kína médiája előszeretettel mutatja fel bizonyítékként, mondván a Nyugat, a CIA pénzeli és irányítja a hongkongi tüntetéseket. A brit gyarmati zászló lobogtatása a szárazföldi kínaiak messzemenőkig döntő többségében hideglelést kelt, vizionálja a több száz éves alávetettségüket az európai hatalmaknak.

A szárazföldi kínai közvéleményt így a tüntetők már nem fogják tudni a maguk oldalára állítani, különösen azért, mert a hongkongi társadalom, még mindig jobban él, így az egyszeri kínaiak tulajdonképpen nem is igazán értik, miért lázadoznak a városban.

Bár a törvénytervezetet egy időre visszavonták, ám Hongkong speciális helyzetébe bele van kódolva a feszültség. Ahogy pedig lassan közeleg 2047 (ameddig Kína szavatolta a város különállásának fenntartását), úgy fog felmerülni egyre több kérdés a rendszer jövőjével kapcsolatban.

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni.

Bár az idei zavargások kezdetének egy kiadatásról szóló törvénytervezetet lehet tekinteni, ám Hongkong és a szárazföldi Kína közötti viszonyt több olyan faktor is befolyásolja, melyek együttesen folyamatosan növelik a feszültséget a két fél között.

Huszonkét éve „tért vissza” Hongkong az anyaországhoz. Ugyanakkor fontos emlékezni, a város a britek előtt nem létezett, kvázi lakatlan szikla volt mindössze a sziget. 1997-ben így egy olyan kínai város és közösség csatlakozott Kínához, mely attól lényegesen eltérő történelmi fejlődés és hatások mentén élt egy évszázadon át. Mint ismert, az „egy ország két rendszer” értelmében a város csupán had- és külügyek mentén szorul Peking irányítása alá, minden másban önálló. Így szabad politikai választások vannak, a mai napig a szárazföld felé határellenőrzés történik, Hongkong többször indult már saját nemzetként az olimpiákon is.

Ez a szabadabb (és potenciálisan gyorsabb meggazdagodást ígérő) berendezkedés természetesen a szárazföldi kínaiak figyelmét is felkeltette, az elmúlt két évtizedben körülbelül egy millió szárazföldi kínai költözött Hongkongba. Ez a bevándorló réteg ugyanakkor messze nem a szegényebb rétegekből érkezik, számukra nem probléma ingatlant vásárolni, életszínvonalukat fenntartani és növelni.

Így egy olyan speciális helyzet állt elő, amikor a bevándorló kínai réteg jellemzően jobban él a született hongkongiak új generációjánál, és ez nem kerüli el azon egyetemista és fiatal pályakezdők figyelmét, akik - hasonlóan a fejlett világ más részén élő generációs társaikhoz hasonlóan - tömegével tapasztalják, hogy esélyük sincs olyan életet kialakítani, mint amilyen szüleiké volt. Nincs esélyük szüleikéhez hasonló önálló egzisztenciát kialakítani, családot alapítani, (stb.).

Ezzel párhuzamosan többen éreznek nosztalgiát a brit időszak iránt. Az idei tüntetések visszatérő eleme volt a fel-feltűnő, egykori gyarmati hongkongi zászló. Hasonlóan látványos volt, amikor a brit konzulátus elé vonulva a tüntetők elénekelték a „God Save the Queen”-t. A tüntetők jó része nem is élt még a gyarmati időszak alatt, hovatovább olyan demokráciamodellt sírnak vissza, mely annak idején sohasem létezett.

A hongkongi főkormányzót a mindenkori brit uralkodó nevezte ki 1997-ig, semmilyen beleszólása nem volt a helyi társadalomnak. Ezt a meglévő gyarmati nosztalgiát a szárazföldi Kína médiája előszeretettel mutatja fel bizonyítékként, mondván a Nyugat, a CIA pénzeli és irányítja a hongkongi tüntetéseket. A brit gyarmati zászló lobogtatása a szárazföldi kínaiak messzemenőkig döntő többségében hideglelést kelt, vizionálja a több száz éves alávetettségüket az európai hatalmaknak.

A szárazföldi kínai közvéleményt így a tüntetők már nem fogják tudni a maguk oldalára állítani, különösen azért, mert a hongkongi társadalom, még mindig jobban él, így az egyszeri kínaiak tulajdonképpen nem is igazán értik, miért lázadoznak a városban.

Bár a törvénytervezetet egy időre visszavonták, ám Hongkong speciális helyzetébe bele van kódolva a feszültség. Ahogy pedig lassan közeleg 2047 (ameddig Kína szavatolta a város különállásának fenntartását), úgy fog felmerülni egyre több kérdés a rendszer jövőjével kapcsolatban.

A szeptember közepére meghirdetett magyarországi diáksztrájkról / bojkottról jutott eszembe: Franciaországban mindennapos az ifjúság – vagyis a középiskolai, egyetemi diákság – közéleti aktivitása. Mindennapos a politikai vita, a közös ügyek tárgyalása, a tüntetés, a sztrájk, a bojkott. Nálunk meg nem. És szerintem ez komoly probléma, mert a demokratikus viselkedésmódokat, a vitát, a demokratikus részvétel és …

Continue reading "Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk)"

The post Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk) appeared first on Francia politika.

A szeptember közepére meghirdetett magyarországi diáksztrájkról / bojkottról jutott eszembe: Franciaországban mindennapos az ifjúság – vagyis a középiskolai, egyetemi diákság – közéleti aktivitása. Mindennapos a politikai vita, a közös ügyek tárgyalása, a tüntetés, a sztrájk, a bojkott. Nálunk meg nem. És szerintem ez komoly probléma, mert a demokratikus viselkedésmódokat, a vitát, a demokratikus részvétel és …

Continue reading "Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk)"

The post Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk) appeared first on Francia politika.

A szeptember közepére meghirdetett magyarországi diáksztrájkról / bojkottról jutott eszembe: Franciaországban mindennapos az ifjúság – vagyis a középiskolai, egyetemi diákság – közéleti aktivitása. Mindennapos a politikai vita, a közös ügyek tárgyalása, a tüntetés, a sztrájk, a bojkott. Nálunk meg nem. És szerintem ez komoly probléma, mert a demokratikus viselkedésmódokat, a vitát, a demokratikus részvétel és …

Continue reading "Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk)"

The post Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk) appeared first on Francia politika.

A szeptember közepére meghirdetett magyarországi diáksztrájkról / bojkottról jutott eszembe: Franciaországban mindennapos az ifjúság – vagyis a középiskolai, egyetemi diákság – közéleti aktivitása. Mindennapos a politikai vita, a közös ügyek tárgyalása, a tüntetés, a sztrájk, a bojkott. Nálunk meg nem. És szerintem ez komoly probléma, mert a demokratikus viselkedésmódokat, a vitát, a demokratikus részvétel és …

Continue reading "Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk)"

The post Politizáló ifjúság, avagy van mit tanulni a franciáktól (vitacikk) appeared first on Francia politika.

Az elmúlt egy-másfél hét nem sikerült rosszul Emmanuel Macron számára belpolitikai szempontból.  Ügyesen élt “a hivatali előny” nevű jelenséggel a G7-csúcs körül. Ügyesen kihasználta, hogy az ellenzék még nem teljesen ébredt fel a nyári álomból. Most jöhetnek a rosszabb, illetve nehezebb hetek, így a naptárra tekintve. Bár a nemzetközi eseményeket, csúcsokat, tárgyalásokat általában annak tekintjük …

Continue reading "Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta"

The post Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta appeared first on Francia politika.

Az elmúlt egy-másfél hét nem sikerült rosszul Emmanuel Macron számára belpolitikai szempontból.  Ügyesen élt “a hivatali előny” nevű jelenséggel a G7-csúcs körül. Ügyesen kihasználta, hogy az ellenzék még nem teljesen ébredt fel a nyári álomból. Most jöhetnek a rosszabb, illetve nehezebb hetek, így a naptárra tekintve. Bár a nemzetközi eseményeket, csúcsokat, tárgyalásokat általában annak tekintjük …

Continue reading "Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta"

The post Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta appeared first on Francia politika.

Az elmúlt egy-másfél hét nem sikerült rosszul Emmanuel Macron számára belpolitikai szempontból.  Ügyesen élt “a hivatali előny” nevű jelenséggel a G7-csúcs körül. Ügyesen kihasználta, hogy az ellenzék még nem teljesen ébredt fel a nyári álomból. Most jöhetnek a rosszabb, illetve nehezebb hetek, így a naptárra tekintve. Bár a nemzetközi eseményeket, csúcsokat, tárgyalásokat általában annak tekintjük …

Continue reading "Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta"

The post Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta appeared first on Francia politika.

Az elmúlt egy-másfél hét nem sikerült rosszul Emmanuel Macron számára belpolitikai szempontból.  Ügyesen élt “a hivatali előny” nevű jelenséggel a G7-csúcs körül. Ügyesen kihasználta, hogy az ellenzék még nem teljesen ébredt fel a nyári álomból. Most jöhetnek a rosszabb, illetve nehezebb hetek, így a naptárra tekintve. Bár a nemzetközi eseményeket, csúcsokat, tárgyalásokat általában annak tekintjük …

Continue reading "Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta"

The post Hivatali előny: volt, hát Macron ki is használta appeared first on Francia politika.

Miért mutatkozik együtt oly sokszor Nicolas Sarkozy és Emmanuel Macron? Augusztus 15-én egy háborús partraszállási megemlékezésen jelentek meg együtt, és ez nagy visszhangot keltett. A téma nagyon érdekli a francia sajtót. Sarkozy ugyanis még mindig a jobboldal legnagyobb tekintéllyel bíró figurája. Eközben Macron sikeresen szólította meg a jobboldali bázis egy jelentős részét. Miért jó Sarkozy …

Continue reading "Sarkozy-Macron: miért olyan érdekes?"

The post Sarkozy-Macron: miért olyan érdekes? appeared first on Francia politika.