Feed aggregator

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hogyan alakul a török-francia viszony, mit akar Emmanuel Macron, mit akar Erdogan elnök, kinek mi az érdeke? Tovább olvasok--->

The post Mi zajlik (ismét) Erdogan és Macron között? appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hízlal, francia és finom: ez a Far Breton! Tovább olvasok--->

The post A francia konyhából: Far Breton appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hízlal, francia és finom: ez a Far Breton! Tovább olvasok--->

The post A francia konyhából: Far Breton appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Hízlal, francia és finom: ez a Far Breton! Tovább olvasok--->

The post A francia konyhából: Far Breton appeared first on FRANCIA POLITIKA.

100 milliárd eurós mentőcsomaggal jelentkezett a francia kormány. A mentőcsomag neve France relance (Franciaország újraindul) lett. Tovább olvasok--->

The post 100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni appeared first on FRANCIA POLITIKA.

100 milliárd eurós mentőcsomaggal jelentkezett a francia kormány. A mentőcsomag neve France relance (Franciaország újraindul) lett. Tovább olvasok--->

The post 100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni appeared first on FRANCIA POLITIKA.

100 milliárd eurós mentőcsomaggal jelentkezett a francia kormány. A mentőcsomag neve France relance (Franciaország újraindul) lett. Tovább olvasok--->

The post 100 milliárdos mentőcsomag: ezt kell tudni appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A beszédről a Magyar Nemzet kérdezett: “Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a Tovább olvasok--->

The post A 150 éves köztársaság és Macron beszéde appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A beszédről a Magyar Nemzet kérdezett: “Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a Tovább olvasok--->

The post A 150 éves köztársaság és Macron beszéde appeared first on FRANCIA POLITIKA.

A beszédről a Magyar Nemzet kérdezett: “Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a Tovább olvasok--->

The post A 150 éves köztársaság és Macron beszéde appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Szerdán kezdődik a Charlie Hebdo-merénylet pere. Egészen biztos, hogy ez egy politikailag releváns ügy, amelyet érdemes figyelni. Íme néhány nyitott kérdés és szempont az értelmezéshez. Tovább olvasok--->

The post Charlie Hebdo-per: kezdődik appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Szerdán kezdődik a Charlie Hebdo-merénylet pere. Egészen biztos, hogy ez egy politikailag releváns ügy, amelyet érdemes figyelni. Íme néhány nyitott kérdés és szempont az értelmezéshez. Tovább olvasok--->

The post Charlie Hebdo-per: kezdődik appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Szerdán kezdődik a Charlie Hebdo-merénylet pere. Egészen biztos, hogy ez egy politikailag releváns ügy, amelyet érdemes figyelni. Íme néhány nyitott kérdés és szempont az értelmezéshez. Tovább olvasok--->

The post Charlie Hebdo-per: kezdődik appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Kedves Atlantisták!

A COVID-nak köszönhetően ez sokunk számára egy olyan nyár, ami nem is nyár igazából, itt az Egyesült Államokban legalábbis. Ez viszont kedvez az írásnak, így elkészült újabb cikkem, amely a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központjának blogján jelent meg. A cikk bevezetőjében felidézem, hogy Kornai János közgazdász professzor tavalyi Financial Times-cikkében Kína megerősödéséről és a totalitárius diktatúra felé tett hátraarcáról írt. Ebben önkritikusan kifejtette: a nyugati szakértőknek (köztük Kornainak), akik az 1980-as évektől kezdve segítették a kínai gazdasági reformokat, nagy felelősségük van Kína fenyegetéssé válásában: olyan szerepet játszottak ebben, mint Frankenstein a szörny megalkotásában. Én úgy vélem, a nyugati szakértők mellett az Egyesült Államok stratégiája is jelentős szerepet játszott mindebben. A cikkben az Egyesült Államok Kína irányában követett ún. nyitás (engagement) stratégiájának történetét vázolom fel, megállapítva: amíg ez a Nixon elnök által 1972-ben elindított stratégia jól szolgálta az amerikai nemzeti érdekeket a hidegháború alatt (a Szovjetunióval szemben), addig a hidegháború utáni időszakban (az 1990-es években) az amerikai stratégiát a kiegyensúlyozás (balancing) irányába kellett volna elmozdítania Washingtonnak. Ez a fordulat végül a Trump-adminisztráció alatt elindult, de a stratégia módosításának késedelme nagyon súlyos következményekkel járt Amerikára nézve az Egyesült Államok és Kína közötti erőegyensúly tekintetében. Amerika (és a nyugati szakértők) támogatásával Kína több évtized alatt megerősödött, sőt ma már az Egyesült Államok vezető pozícióját is fenyegeti, globális külpolitikai és gazdasági terjeszkedése - azt gondolom - mindenki számára nyilvánvaló. Amerikai szempontból a kiegyensúlyozás stratégiájának nincs alternatívája.

 Zoltan Feher: The Rise and Fall of U.S. Engagement toward China

Kedves Atlantisták!

A COVID-nak köszönhetően ez sokunk számára egy olyan nyár, ami nem is nyár igazából, itt az Egyesült Államokban legalábbis. Ez viszont kedvez az írásnak, így elkészült újabb cikkem, amely a Fletcher School Stratégiai Tanulmányok Központjának blogján jelent meg. A cikk bevezetőjében felidézem, hogy Kornai János közgazdász professzor tavalyi Financial Times-cikkében Kína megerősödéséről és a totalitárius diktatúra felé tett hátraarcáról írt. Ebben önkritikusan kifejtette: a nyugati szakértőknek (köztük Kornainak), akik az 1980-as évektől kezdve segítették a kínai gazdasági reformokat, nagy felelősségük van Kína fenyegetéssé válásában: olyan szerepet játszottak ebben, mint Frankenstein a szörny megalkotásában. Én úgy vélem, a nyugati szakértők mellett az Egyesült Államok stratégiája is jelentős szerepet játszott mindebben. A cikkben az Egyesült Államok Kína irányában követett ún. nyitás (engagement) stratégiájának történetét vázolom fel, megállapítva: amíg ez a Nixon elnök által 1972-ben elindított stratégia jól szolgálta az amerikai nemzeti érdekeket a hidegháború alatt (a Szovjetunióval szemben), addig a hidegháború utáni időszakban (az 1990-es években) az amerikai stratégiát a kiegyensúlyozás (balancing) irányába kellett volna elmozdítania Washingtonnak. Ez a fordulat végül a Trump-adminisztráció alatt elindult, de a stratégia módosításának késedelme nagyon súlyos következményekkel járt Amerikára nézve az Egyesült Államok és Kína közötti erőegyensúly tekintetében. Amerika (és a nyugati szakértők) támogatásával Kína több évtized alatt megerősödött, sőt ma már az Egyesült Államok vezető pozícióját is fenyegeti, globális külpolitikai és gazdasági terjeszkedése - azt gondolom - mindenki számára nyilvánvaló. Amerikai szempontból a kiegyensúlyozás stratégiájának nincs alternatívája.

 Zoltan Feher: The Rise and Fall of U.S. Engagement toward China

Szombat reggel az M1 vendége voltam, a rendőrökkel szembeni erőszak franciaországi jelenségéről beszélgettünk.

The post A rendőrökkel szembeni erőszakról appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Szombat reggel az M1 vendége voltam, a rendőrökkel szembeni erőszak franciaországi jelenségéről beszélgettünk.

The post A rendőrökkel szembeni erőszakról appeared first on FRANCIA POLITIKA.

Szombat reggel az M1 vendége voltam, a rendőrökkel szembeni erőszak franciaországi jelenségéről beszélgettünk.

The post A rendőrökkel szembeni erőszakról appeared first on FRANCIA POLITIKA.