Feed aggregator

Az európai és főként a magyar példákat tekintve néha úgy tűnik, hogy indokolatlan intézkedések keverednek a hasznos indokolt intézkedésekkel, azaz a terrorveszély idején életbe léptetendőek a járványveszély idején életbe léptetendőekkel. Magyarországon ilyen értelemben rendelhették el a stratégiai fontosságű cégek, üzemek fokozott katonai védelmét és a csupán a "biztonságérzet növelését" szolgáló járőrözéseket.

Svàjcban a jelenlegi 6113 fertözött (és 56 halott) mellett sem lettek ilyen intézkedések elrendelve. A svàjci hadsereg katonái lélegeztetö gépeket (900 darabot szereztek be sürgősen) szállítanak elsösorban Ticinoba és sátortábort állítanak fel a kórházak mellett, készülve a legrosszabbra, hogy legyen elég hely a kezelésekre és elkülönítésekre és főleg legyen elég ágy. Segítik az egészségügyi önkéntesek munkáját. Az egészségügyi a szállító és a logisztikai alakulatok vannak elsődlegesen mozgósítva. A Konföderàciò 800-tól 8000-ig terjedő számban veheti igénybe egy rendelet szerint a katonaság segítségét június 30-ig. Segítenek például az élelmiszerszállítàs területén is, nem pedig az utcán lézengenek céltalanul az általános biztonságérzet javítása céljából.

A svájci hadsereg - bár megfelelő FPP-3-as maszkokkal ők sem rendelkeznek - a lehetőségek szerint próbálja megvédeni katonái egészségét. A kaszárnyákban például tilos szuterén helyiségben tartózkodniuk a katonáknak és a kantinokban is csak szigorú rend szerint mehetnek be és ülhetnek le étkezni. A képzési központokon lévő (kis)katonák gyakorlatilag karanténba lettek helyezve.

Nézzük a francia helyzetet : Macron elnök március 18-án jelentette be a hadsereg bevethetőségét az egészségügy támogatása (sic!) céljából. Ez a civil katonai missziók esetében alkalmazott ún. 4i protokoll szerint történhet meg Franciaországban : Az adott alakulat akkor vethetö be ha a civil erők :
- nem àllnak rendelkezésre, (inexistants)
- elérhetetlenek (indisponibles)
- elégtelenek (insuffisants)
- vagy alkalmatlanok (inadaptés).

Magyarán akkor, amikor az egészségügy saját maga jelzi, hogy kapacitásainak határán van és segítségre (logisztikai, stb.) lenne szüksége és nem előbb, valamint nem (honvédelmi) miniszteri vagy elnöki rendeletre kezdi meg a tevékenységét. Konkrét esetek : A Mulhouse-i kórház leterheltsége miatt kért segítséget és bevetik a koronavírusos betegek esetében a speciàlis körülmények közötti betegszállítást a hadsereg speciális MORPHÈ reanimációs eszközeivel. Grand Est régióba 117 normál és 30 speciális reanimációs ágyat szállított le a hadsereg.

Külön kiemelték az illetékesek, hogy a hadsereget nem fogják bevetni például a lakhelyelhagyás tilalmának ellenőrzésére, "mert az a rendörség és a csendörség feladata adott esetben." Véleményünk szerint ez azért nagyon súlyos helyzetben nem biztos, hogy kizárható.

Összefoglalólag elmondható, hogy sem Svájc, sem Franciaország esetében nem tudunk az utcákon a "biztonság érzésének növelése miatt" masírozttott katonákról, vagy az atomerőművek, olajfinomítók és egyéb stratégiai cégek megerősítésére kirendelt katonai egységekről. Pedig elő szokott ilyen fordulni terror- és nem jàrvànyveszély esetén. (Nota bene, jelenleg 5000 francia katona "dolgozik" terrorellenes hadmüveletekben.) E két esetet leszàmìtva (amit nem látunk hibának, csak nem tartjuk indokoltnak) a magyar katonai intézkedések rendben vannak, a szükséges szakértelem rendelkezésre áll, a magyar katonák semmivel sem maradnak alul ràtermettségben a külföldi kollégákkal szemben.

Talán nem lenne feltétlenül rossz, ha hagynánk hogy a katonàink az ilyenkor bevett protokoll szerint intézkedjenek (szükség esetén a protokollt is felül lehetne vizsgálni) és nem kellene annyira "ràhatnia" a politikai szférának további "pluszokért".

Dr. habil. Türke András István

Az európai és főként a magyar példákat tekintve néha úgy tűnik, hogy indokolatlan intézkedések keverednek a hasznos indokolt intézkedésekkel, azaz a terrorveszély idején életbe léptetendőek a járványveszély idején életbe léptetendőekkel. Magyarországon ilyen értelemben rendelhették el a stratégiai fontosságű cégek, üzemek fokozott katonai védelmét és a csupán a "biztonságérzet növelését" szolgáló járőrözéseket.

Svàjcban a jelenlegi 6113 fertözött (és 56 halott) mellett sem lettek ilyen intézkedések elrendelve. A svàjci hadsereg katonái lélegeztetö gépeket (900 darabot szereztek be sürgősen) szállítanak elsösorban Ticinoba és sátortábort állítanak fel a kórházak mellett, készülve a legrosszabbra, hogy legyen elég hely a kezelésekre és elkülönítésekre és főleg legyen elég ágy. Segítik az egészségügyi önkéntesek munkáját. Az egészségügyi a szállító és a logisztikai alakulatok vannak elsődlegesen mozgósítva. A Konföderàciò 800-tól 8000-ig terjedő számban veheti igénybe egy rendelet szerint a katonaság segítségét június 30-ig. Segítenek például az élelmiszerszállítàs területén is, nem pedig az utcán lézengenek céltalanul az általános biztonságérzet javítása céljából.

A svájci hadsereg - bár megfelelő FPP-3-as maszkokkal ők sem rendelkeznek - a lehetőségek szerint próbálja megvédeni katonái egészségét. A kaszárnyákban például tilos szuterén helyiségben tartózkodniuk a katonáknak és a kantinokban is csak szigorú rend szerint mehetnek be és ülhetnek le étkezni. A képzési központokon lévő (kis)katonák gyakorlatilag karanténba lettek helyezve.

Nézzük a francia helyzetet : Macron elnök március 18-án jelentette be a hadsereg bevethetőségét az egészségügy támogatása (sic!) céljából. Ez a civil katonai missziók esetében alkalmazott ún. 4i protokoll szerint történhet meg Franciaországban : Az adott alakulat akkor vethetö be ha a civil erők :
- nem àllnak rendelkezésre, (inexistants)
- elérhetetlenek (indisponibles)
- elégtelenek (insuffisants)
- vagy alkalmatlanok (inadaptés).

Magyarán akkor, amikor az egészségügy saját maga jelzi, hogy kapacitásainak határán van és segítségre (logisztikai, stb.) lenne szüksége és nem előbb, valamint nem (honvédelmi) miniszteri vagy elnöki rendeletre kezdi meg a tevékenységét. Konkrét esetek : A Mulhouse-i kórház leterheltsége miatt kért segítséget és bevetik a koronavírusos betegek esetében a speciàlis körülmények közötti betegszállítást a hadsereg speciális MORPHÈ reanimációs eszközeivel. Grand Est régióba 117 normál és 30 speciális reanimációs ágyat szállított le a hadsereg.

Külön kiemelték az illetékesek, hogy a hadsereget nem fogják bevetni például a lakhelyelhagyás tilalmának ellenőrzésére, "mert az a rendörség és a csendörség feladata adott esetben." Véleményünk szerint ez azért nagyon súlyos helyzetben nem biztos, hogy kizárható.

Összefoglalólag elmondható, hogy sem Svájc, sem Franciaország esetében nem tudunk az utcákon a "biztonság érzésének növelése miatt" masírozttott katonákról, vagy az atomerőművek, olajfinomítók és egyéb stratégiai cégek megerősítésére kirendelt katonai egységekről. Pedig elő szokott ilyen fordulni terror- és nem jàrvànyveszély esetén. (Nota bene, jelenleg 5000 francia katona "dolgozik" terrorellenes hadmüveletekben.) E két esetet leszàmìtva (amit nem látunk hibának, csak nem tartjuk indokoltnak) a magyar katonai intézkedések rendben vannak, a szükséges szakértelem rendelkezésre áll, a magyar katonák semmivel sem maradnak alul ràtermettségben a külföldi kollégákkal szemben.

Talán nem lenne feltétlenül rossz, ha hagynánk hogy a katonàink az ilyenkor bevett protokoll szerint intézkedjenek (szükség esetén a protokollt is felül lehetne vizsgálni) és nem kellene annyira "ràhatnia" a politikai szférának további "pluszokért".

Dr. habil. Türke András István

Március 17-én reggel került közlésre, hogy a marseille-i IHU járványügyi kutatókórházában 24 koronavírussal fertőzött beteg közül egy régi-új eljárással 18-at meg tudtak gyógyítani 6 nap alatt. Ez a 75%-os eredmény azért is jelentős, mert a koronavírusos betegek esetében a gyógyulás 20 napig tart általában.

A marseille-i Raoult professzor - aki e szer alkalmazásának a világon a legfőbb szaktekintélye - hydroxychloroquine-al kezelte a fenti 24 önként jelentkező koronavírus fertőzöttet. Az eljárás annyiban nem új, hogy a professzor a gyógyszert 20 éve használja egyéb fertőzések (malária stb.) kezelésére, több mint 2000 esetben használta, így mellékhatásait is kiválóan ismeri. A gyógyszert a koronavírusosak esetében 600 mg-os adagban alkalmazta. Elmondása szerint a kínaiak is sikeresen próbálkoztak vele, de ők más adagolásban, 2x500 mg-os adagokban alkamazták. Másnapra megérkezett a francia kormány engedélye, hogy az eljárást több orvosi kutatóközpontban is kezdjék el tesztelni.

Hamarosan a fenti kutatásba bekapcsolódott nizzai eredmények még nagyobb sikert értek el, a tesztalanyok összessége felgyógyult, ráadásul 24-48 óra alatt. Annyiban változtattak a módszeren, hogy a hydroxychloroquine mellé azithromycine-t is adtak a fertőzötteknek.

Mit kéne tenni most Magyarországon és a többi érintett országban ?

- Azonnal meg kéne kezdeni a nagyobb magyar kórházakban is a tesztelést kontrollcsoportokon. Ez látható, hogy 24-48 órán belül eredményt hozhat.
- Azonnal fel kéne mérni, hogy a két szerből mekkora készletek állnak rendelkezésre Magyarországon. Szükség esetén a rendelést azonnal meg kéne kezdeni, mert az európai készletek végesek. Svájcban pl. már megkezdték a felvásárlást és nem minden esetben adják ki a készítményeket a nem koronavírusos betegeknek. Félő, hogy késlekedés esetén a járvány tetőzésekor olyan készlethiány következhet be, mint a biztonsági maszkok esetében.
- Rendelettel kéne szabályozni a két készítmény kiadhatóságát a háziorvosoknak, hogy mégha ezek csak receptre is kaphatók, ne történjen a napokban pánikszerű indokolatlan lakossági felhalmozás.

Március 17-én reggel került közlésre, hogy a marseille-i IHU járványügyi kutatókórházában 24 koronavírussal fertőzött beteg közül egy régi-új eljárással 18-at meg tudtak gyógyítani 6 nap alatt. Ez a 75%-os eredmény azért is jelentős, mert a koronavírusos betegek esetében a gyógyulás 20 napig tart általában.

A marseille-i Raoult professzor - aki e szer alkalmazásának a világon a legfőbb szaktekintélye - hydroxychloroquine-al kezelte a fenti 24 önként jelentkező koronavírus fertőzöttet. Az eljárás annyiban nem új, hogy a professzor a gyógyszert 20 éve használja egyéb fertőzések (malária stb.) kezelésére, több mint 2000 esetben használta, így mellékhatásait is kiválóan ismeri. A gyógyszert a koronavírusosak esetében 600 mg-os adagban alkalmazta. Elmondása szerint a kínaiak is sikeresen próbálkoztak vele, de ők más adagolásban, 2x500 mg-os adagokban alkamazták. Másnapra megérkezett a francia kormány engedélye, hogy az eljárást több orvosi kutatóközpontban is kezdjék el tesztelni.

Hamarosan a fenti kutatásba bekapcsolódott nizzai eredmények még nagyobb sikert értek el, a tesztalanyok összessége felgyógyult, ráadásul 24-48 óra alatt. Annyiban változtattak a módszeren, hogy a hydroxychloroquine mellé azithromycine-t is adtak a fertőzötteknek.

Mit kéne tenni most Magyarországon és a többi érintett országban ?

- Azonnal meg kéne kezdeni a nagyobb magyar kórházakban is a tesztelést kontrollcsoportokon. Ez látható, hogy 24-48 órán belül eredményt hozhat.
- Azonnal fel kéne mérni, hogy a két szerből mekkora készletek állnak rendelkezésre Magyarországon. Szükség esetén a rendelést azonnal meg kéne kezdeni, mert az európai készletek végesek. Svájcban pl. már megkezdték a felvásárlást és nem minden esetben adják ki a készítményeket a nem koronavírusos betegeknek. Félő, hogy késlekedés esetén a járvány tetőzésekor olyan készlethiány következhet be, mint a biztonsági maszkok esetében.
- Rendelettel kéne szabályozni a két készítmény kiadhatóságát a háziorvosoknak, hogy mégha ezek csak receptre is kaphatók, ne történjen a napokban pánikszerű indokolatlan lakossági felhalmozás.

Sokszor hallottunk-olvastunk rémforgatókönyveket egy esetleges világjárványról, egy új spanyolnátháról. Tudtuk, hogy lehet ilyen, de mégis mindig olyan távolinak tűnt. Vajon az amerikai-európai kormányok eléggé felkészültek egy ilyen eshetőségre? Könnyű okosnak lenni utólag, vagy tényleg az van, hogy mindenkit “letolt nadrággal ért” a járvány-válság? Kezdjük azzal, hogy papíron nyilván mindenki fel volt-van készülve egy ilyen vagy …

Continue reading "Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág?"

The post Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág? appeared first on Francia politika.

Sokszor hallottunk-olvastunk rémforgatókönyveket egy esetleges világjárványról, egy új spanyolnátháról. Tudtuk, hogy lehet ilyen, de mégis mindig olyan távolinak tűnt. Vajon az amerikai-európai kormányok eléggé felkészültek egy ilyen eshetőségre? Könnyű okosnak lenni utólag, vagy tényleg az van, hogy mindenkit “letolt nadrággal ért” a járvány-válság? Kezdjük azzal, hogy papíron nyilván mindenki fel volt-van készülve egy ilyen vagy …

Continue reading "Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág?"

The post Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág? appeared first on Francia politika.

Sokszor hallottunk-olvastunk rémforgatókönyveket egy esetleges világjárványról, egy új spanyolnátháról. Tudtuk, hogy lehet ilyen, de mégis mindig olyan távolinak tűnt. Vajon az amerikai-európai kormányok eléggé felkészültek egy ilyen eshetőségre? Könnyű okosnak lenni utólag, vagy tényleg az van, hogy mindenkit “letolt nadrággal ért” a járvány-válság? Kezdjük azzal, hogy papíron nyilván mindenki fel volt-van készülve egy ilyen vagy …

Continue reading "Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág?"

The post Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág? appeared first on Francia politika.

Hallgatom a francia kormány szóvivőjét. Záporoznak felé a kérdések. Miért nem zárják a határt, miért engednek be olasz fociszurkolókat az országba, miért nem reagálnak a lakossági félelmekre? A szóvivő nagyjából ugyanazokat válaszolja, mint amiket a magyar kormány képviselői – bár a franciák járványügyi szakértőkre, a magyar kormányzat a WHO-ra hivatkozik referenciapontként. A francia ellenzék eközben …

Continue reading "Koronavírus: súlyos politikai probléma is"

The post Koronavírus: súlyos politikai probléma is appeared first on Francia politika.

Hallgatom a francia kormány szóvivőjét. Záporoznak felé a kérdések. Miért nem zárják a határt, miért engednek be olasz fociszurkolókat az országba, miért nem reagálnak a lakossági félelmekre? A szóvivő nagyjából ugyanazokat válaszolja, mint amiket a magyar kormány képviselői – bár a franciák járványügyi szakértőkre, a magyar kormányzat a WHO-ra hivatkozik referenciapontként. A francia ellenzék eközben …

Continue reading "Koronavírus: súlyos politikai probléma is"

The post Koronavírus: súlyos politikai probléma is appeared first on Francia politika.

Hallgatom a francia kormány szóvivőjét. Záporoznak felé a kérdések. Miért nem zárják a határt, miért engednek be olasz fociszurkolókat az országba, miért nem reagálnak a lakossági félelmekre? A szóvivő nagyjából ugyanazokat válaszolja, mint amiket a magyar kormány képviselői – bár a franciák járványügyi szakértőkre, a magyar kormányzat a WHO-ra hivatkozik referenciapontként. A francia ellenzék eközben …

Continue reading "Koronavírus: súlyos politikai probléma is"

The post Koronavírus: súlyos politikai probléma is appeared first on Francia politika.

Benjamin Griveaux visszalépett a szexbotrány hatására a kormánypárt párizsi főpolgármester-jelöltségétől, de az igazság az, hogy nagy győzelem amúgy sem fenyegette. Talán itt az ügy megértésének a kulcsa, hogy tudniillik miért lépett vissza olyan könnyen és gyorsan. És itt a vezető kormánypárt, az LREM számára a nagy kihívás is: 2020. március 16-án és 23-án az LREM …

Continue reading "Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?)"

The post Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?) appeared first on Francia politika.

Benjamin Griveaux visszalépett a szexbotrány hatására a kormánypárt párizsi főpolgármester-jelöltségétől, de az igazság az, hogy nagy győzelem amúgy sem fenyegette. Talán itt az ügy megértésének a kulcsa, hogy tudniillik miért lépett vissza olyan könnyen és gyorsan. És itt a vezető kormánypárt, az LREM számára a nagy kihívás is: 2020. március 16-án és 23-án az LREM …

Continue reading "Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?)"

The post Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?) appeared first on Francia politika.

Benjamin Griveaux visszalépett a szexbotrány hatására a kormánypárt párizsi főpolgármester-jelöltségétől, de az igazság az, hogy nagy győzelem amúgy sem fenyegette. Talán itt az ügy megértésének a kulcsa, hogy tudniillik miért lépett vissza olyan könnyen és gyorsan. És itt a vezető kormánypárt, az LREM számára a nagy kihívás is: 2020. március 16-án és 23-án az LREM …

Continue reading "Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?)"

The post Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?) appeared first on Francia politika.

Mint arról értesült a világ és a francia közvélemény, visszalépett a párizsi főpolgármester-jelöltségtől Benjamin Griveaux, a vezető kormánypárt, az En Marche jelöltje. Egyébként sem állt jól (egyik párttársa “ráindult”, megnyitva az utat, pontosabban szélesre tárva a kaput az inkumbens, a szocialista Anne Hidalgo újrázása előtt). A nehéz helyzetben lévő Griveaux a privát életét nyilvánosságra hozó, …

Continue reading "Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française?"

The post Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française? appeared first on Francia politika.

Mint arról értesült a világ és a francia közvélemény, visszalépett a párizsi főpolgármester-jelöltségtől Benjamin Griveaux, a vezető kormánypárt, az En Marche jelöltje. Egyébként sem állt jól (egyik párttársa “ráindult”, megnyitva az utat, pontosabban szélesre tárva a kaput az inkumbens, a szocialista Anne Hidalgo újrázása előtt). A nehéz helyzetben lévő Griveaux a privát életét nyilvánosságra hozó, …

Continue reading "Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française?"

The post Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française? appeared first on Francia politika.

Mint arról értesült a világ és a francia közvélemény, visszalépett a párizsi főpolgármester-jelöltségtől Benjamin Griveaux, a vezető kormánypárt, az En Marche jelöltje. Egyébként sem állt jól (egyik párttársa “ráindult”, megnyitva az utat, pontosabban szélesre tárva a kaput az inkumbens, a szocialista Anne Hidalgo újrázása előtt). A nehéz helyzetben lévő Griveaux a privát életét nyilvánosságra hozó, …

Continue reading "Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française?"

The post Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française? appeared first on Francia politika.

Ahogy arról tegnap beszámoltam, komoly feszültségek vannak a vezető kormánypárt, az LREM frakciója környékén, a képviselők elégedetlenek, lázadoznak. Ez komoly fejfájást okozhat Macronnak mind a nyugdíjreform, mind pedig a 2022-es elnökválasztás szempontjából, és ezt ő is felismerte. Ezért kedd este az Élysée-palotában fogadta a képviselőket. A kormánypárt és a többség képviselői személyesen is haragudtak rá …

Continue reading "Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt"

The post Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt appeared first on Francia politika.

Ahogy arról tegnap beszámoltam, komoly feszültségek vannak a vezető kormánypárt, az LREM frakciója környékén, a képviselők elégedetlenek, lázadoznak. Ez komoly fejfájást okozhat Macronnak mind a nyugdíjreform, mind pedig a 2022-es elnökválasztás szempontjából, és ezt ő is felismerte. Ezért kedd este az Élysée-palotában fogadta a képviselőket. A kormánypárt és a többség képviselői személyesen is haragudtak rá …

Continue reading "Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt"

The post Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt appeared first on Francia politika.

Ahogy arról tegnap beszámoltam, komoly feszültségek vannak a vezető kormánypárt, az LREM frakciója környékén, a képviselők elégedetlenek, lázadoznak. Ez komoly fejfájást okozhat Macronnak mind a nyugdíjreform, mind pedig a 2022-es elnökválasztás szempontjából, és ezt ő is felismerte. Ezért kedd este az Élysée-palotában fogadta a képviselőket. A kormánypárt és a többség képviselői személyesen is haragudtak rá …

Continue reading "Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt"

The post Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt appeared first on Francia politika.

Az elmúlt években több mint egy tucat képviselő hagyta már ott a vezető kormánypárt frakcióját. Kedd este Emmanuel Macron köztársasági elnök fogadja az En Marche (LREM)-frakció képviselőit, hogy megnyugtassa a zúgolódó honatyákat és honanyákat.  Ez a jelenség a francia sajtót mintha meglepné, pedig semmi meglepő nincs benne. De a dolog mindazonáltal nem kockázat nélküli a köztársasági …

Continue reading "LREM: hullanak a képviselők, Macron bajban?"

The post LREM: hullanak a képviselők, Macron bajban? appeared first on Francia politika.