You are here

Felemás elnökséget tudhat maga mögött Franciaország

Kovács András
MNO.hu
2009. február 12., csütörtök 16:04

Vegyesnek értékelték a francia EU-elnökség teljesítményét a Magyar Külügyi Intézet által csütörtökön szervezett rendezvényen a felszólalók. Az elnökség kudarcának a gazdasági válság egységes kezelését, míg sikernek a rendkívüli helyzetekben gyors változtatásokra képes vezetést tartották.

A francia EU-elnökség legfontosabb értékmérője, hogy mennyire tudta kezelni a világpolitikai folyamatokat – hangsúlyozta Türke András, a Sorbonne tanára. A francia elnökség idején megfigyelhető volt a folyamatos feszültségnövekedés Franciaország és Németország között, az USA-hoz való lassú közeledés, valamint hogy a kényesebb kérdéseket áthárították a későbbi időkre – tette hozzá. Türke szerint három főbb esemény határozta meg a francia elnökséget: az írországi „nem” a lisszaboni szerződésre, a grúz-orosz háború és a gazdasági világválság kibontakozása. Az ír kérdésben eredménynek tekinthető, hogy lesz megint egy újabb népszavazás, várhatóan az európai parlamenti (EP) voksolás után, azonban az, hogy az írek több területen garanciákat kaptak (például megmarad a biztosi posztjuk), gyengítheti az unió kohézióját – hangsúlyozta a szakértő.

Türke úgy látja: a kaukázusi háborúban Franciaország aktív szereplőként lépett föl, azonban EU-s felhatalmazás nélkül kezdte meg a békeközvetítést. A humanitárius helyzet kezelésére helyeződött a hangsúly, aminek oka, hogy a franciák nem tekintik ezt a térséget befolyási övezetüknek.

A gazdasági világválság kérdésében a szakértő véleménye szerint nagy probléma, hogy nem sikerült uniós szintű megoldásokat a tető alá hozni, csupán a helyi kezdeményezések vezettek sikerre, amire példa a francia-belga Dexia Bank megmentése. A decemberi uniós csúcson elfogadott 2000 milliárd eurós válságkezelő csomag nem tekinthető egy egységes fellépésnek – tette hozzá.

Nem sikerült Európát megosztani

A francia EU-elnökség sikere, hogy nem hagyta Európát megosztani – mondta el Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem oktatója. A franciák négy fő prioritás köré kívánták fölépíteni elnökségüket, azonban a váratlan események miatt ezekre nem helyeződött akkora hangsúly, mint amit Sarkozy eredetileg tervezett – tette hozzá.

Az első prioritás az éghajlatváltozás és a nukleáris energia kérdése volt – mondta Szűcs. Ezen a téren Sarkozy arra törekedett, hogy a nukleáris energia népszerűsítésére helyezze a fő hangsúlyt, emellett megjelent a hulladékgazdálkodás is. A Klímapaktumot illetően a december 11–12-ei EU-csúcson végül három objektívát fogadtak el 2020-ra: 1990-hez képest a kibocsátás csökkentése 20 százalékkal, a megújuló energiaforrások arányának felemelése 20 százalékra, 20 százalékos energiamegtakarítás – mondta el a Corvinus egyetem oktatója. A bevándorlási kérdések, mint második prioritás is felemás eredménnyel végződtek – hangsúlyozta Szűcs.

Véleménye szerint csupán az úgynevezett „állampolgársági útlevél” létrehozása került elhatározásra, de döntés itt sem született. A közös kül- és biztonságpolitika területén a legfontosabb eredmény, hogy decemberre sikerült fölállítani a szomáliai kalózok ellen egy egységes uniós alakulat, ami segítheti a helyzet normalizálását – tette hozzá. Szűcs szerint a negyedik prioritásként emlegetett közös mezőgazdasági politikának a felülvizsgálata sem történt meg, aminek egyik oka, hogy a franciák jelenleg ennek haszonélvezői közé tartoznak, így 2013 előtt jelentős módosulás nem várható ezen a területen.

Sarkozy gyorsan tudott reagálni

A Sarkozy vezette elnökség intézkedéseinek hatásai csupán két-három év múlva lesznek jól láthatóak – hangsúlyozta Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára. Az elnökség hibáinak rótta föl, hogy nem kezdődött meg az agrárpolitika átalakítása, valamint a folyamatos vitákat az Európai Központi Bankkal. Sikeresnek tekinthető, hogy a váratlan helyzetekre gyorsan tudott Sarkozy reagálni, azonban ezeket a lépéseket többször egyeztetés nélkül tette meg, így például a grúz-orosz konfliktus esetében – tette hozzá Gálik. Úgy vélte, Sarkozy döntései sok esetben felülírták az intézményi szabályokat, amire példa, hogy az EU elnökét többször lehetett interpellálni az EP-ben, amire korábban eddig nem volt példa. A francia elnök sok esetben meg akarta mutatni, hogy az EU-nak világpolitikai súlya van, ami a grúz-orosz háborúban sikerült is, azonban ez nagyban a francia nagyhatalmiság tradíciójából következik, ami már egy kisebb ország elnöksége idején nem fog érvényesülni – tette hozzá.

Undefined