Feed aggregator

Unter dem Titel „Föderalismus in Europa, Asien und darüberhinaus“ fanden die I. Kreuther Föderalismustage vom 22. bis 23. November 2012 im Bildungszentrum Wildbad Kreuth und im Konferenzzentrum der Hanns-Seidel-Stiftung statt. Die zweitägige Expertentagung wurde von Christian Hegemer eröffnet, dem Leiter des Instituts für Internationale Zusammenarbeit.

Les tchadiens confirment leur participation à la force de la CEDEAO

Le général Konaté, reçu par le président tchadien a déclaré que "L'armée tchadienne est à la disposition de l'Union africaine" pour l’opération au Mali. selon le journal du Tchad: Le Général Sékouba Konaté, ancien président de la transition en Guinée poursuit ainsi son périple pour faire face à l'occupation du Nord mali par une «horde» d'islamistes.

Selon Jeune Afrique : des sources militaires, ont précisé que les troupes d’élite de l’unité anti-terroriste, formées dans le cadre de la coopération avec les États-Unis, devraient former la tête de pont du détachement tchadien.
Le journal algérien la Liberté rappelle que l’Algérie souhaite toujours un règlement politique à la crise et a averti qu’elle fermera sa frontière si l’intervention militaire est déclenchée.
L’Europe a une carte à jouer
Selon le journal du Cameroun, la mission de formation européenne qui pourrait être baptisé (EUTM-Mali) est prévue pour compter entre 200 et 400 militaires européens. Elle pourrait être opérationnelle dès janvier, selon des sources françaises.
Dans le point de presse du 14 novembre 2012, le ministère des affaires étrangères annonce que pour la première fois, les ministres des affaires étrangères et de la défense de la France, de l'Allemagne, de la Pologne, de l'Italie et de l'Espagne se réuniront demain dans le cadre du groupe «Weimar +».
Les ministres entendent ainsi contribuer, par une nouvelle initiative concrète, aux travaux sur la relance de l'Europe de la défense. Ils aborderont sans nul doute la question du Mali. Selon le même communiqué, la nécessité d'une forte mobilisation européenne sur le Sahel, devrait être rappelée à l'occasion du prochain Conseil des affaires étrangères du 19 Novembre.
photo: defense gouv fr

Πραγματοποιήθηκε τη Δευτέρα 5 Νοεμβρίου 2012, η επίσκεψη του διευθυντή του τομέα Ευρωπαϊκών Σπουδών του China Institute of International Studies Dr Cui Hongjian και της συναδέλφου του Dr Jin Ling στο Ελληνικό Κέντρο Ευρωπαϊκών Μελετών.

Οι δύο εκλεκτοί Κινέζοι Ακαδημαϊκοί, στο πλαίσιο του ερευνητικού τους προγράμματος “Changes of the EU International Standing and Influence”, συνομίλησαν με τον επιστημονικό συνεργάτη και υπεύθυνο των διεθνών συνεργασιών του ΕΚΕΜ κ.Λαμπρόπουλο Κων/νο αναφορικά με την κρίση δημοσίου χρέους που μαστίζει την Ευρωζώνη, τις δυνατότητες αναβάθμισης του διεθνούς ρόλου της Ευρωπαϊκής Ένωσης και τις πολιτικές οικονομικές και  κοινωνικές προεκτάσεις της συνεχιζόμενης σύγκρουσης στη Συρία σε διεθνές επίπεδο.

Επιπρόσθετα, αναζητήθηκαν οι προοπτικές συνεργασίας μεταξύ των δύο φορέων και επιβεβαιώθηκε η αμοιβαία  βούληση για την  ανάληψη ερευνητικών δράσεων σε τομείς κοινού ενδιαφέροντος.

Normal 0 false false false EN-US X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Tableau Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin-top:0in; mso-para-margin-right:0in; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0in; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
Lancement de la Mission internationale de soutien au Mali  (Misma)
Les représentants des 15 pays de la CEDEAO se sont réunions une nouvelle fois ce dimanche pour finaliser le projet d’intervention militaire au nord du Mali. Les membres de la CEDEAO se sont engagés à réunir 3 300 soldats pour l’intervention au Mali dont le nord du territoire est occupé depuis avril. L’opération est planifiée pour une durée d'un an.
Le chef de l'Etat ivoirien, président en exercice de la CEDEAO a présenté les conclusions des travaux de l’organisation régionale. Les dirigeants africains ont "adopté" un plan appelé "concept harmonisé des opérations pour le déploiement de la force internationale conduite par l'Afrique"
Dès l'ouverture du sommet, le président nigérian Goodluck Jonathan avait réaffirmé que l'option militaire était nécessaire au Mali pour éviter des "conséquences dommageables à l'Afrique". Le plan détaillé doit être transmis à l'ONU avant la fin novembre, via l'Union africaine. Les troupes pourront être déployées dès que l'ONU aura donné son feu vert au plan militaire rédigé par les experts africains, européens et onusiens.
La situation au Mali n’est pas simple et le paysage politique malien est actuellement agité à Bamako. L’organisation par le gouvernement de concertations nationales, dont les documents prévoient la refonte de la constitution et des institutions en place, et le passage à une nouvelle République, divise la classe politique.
Néanmoins, le Mali cherche toujours a reconstituer une armée viable en mesure de reprendre le nord du pays. Voici quelques exemples du marché auquel se livre actuellement le pays.


Lors de la conférence de presse M. Ouattara a déclaré que les dirigeants africains avaient parlé de la formation de 5.000 personnes au Mali. Concernant le soutien à l'armée malienne, les ministres français, allemands, italiens, polonais et espagnols doivent se réunir jeudi à Paris pour discuter de la mise sur pied d'une mission européenne de formation dont l’effectif pourrait compter au moins 200 membres.
sources Agences de Presse 

Interjú Varga Gergellyel (SVKI, EuVI) az MTV-ben :

Maráczi Tamás vendégei: Varga Gergely Amerika-szakértő (SVKI, EuVI) és Zord Gábor külpolitikai újságíró. (MNO)

Interjú Varga Gergellyel (SVKI, EuVI) 00:26:50-től

Külpolitika a kampányban

A belpolitikai kérdések mellett főként a Közel-Kelet kapott hangsúlyt a választási kampányban, hiszen az iraki háború öröksége mellett döntő, hogy jelenleg is több tízezer amerikai katona szolgál Afganisztánban. Európa helyett azonban több szó esett Ázsiáról, azon belül is Kínáról – értékelte a kampányt Varga Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa.

Megjegyezte: ugyan Obama az elmúlt években fontos külpolitikai eredményeket is elért – emlékezetes volt elnöksége első időszakában a közel-keleti nyitás –, ám a jelentős várakozásoknak nem tudott teljes mértékben megfelelni. A geopolitikai realitások, a hatalmi érdekek mentén húzódó konfrontációk Obama külpolitikáját egy idő után részben felőrölték – vélekedett.

A teljes interjút meghallgathatja a Hirado.hu honlapon. (Felülről a harmadik.)

A ciprusi elnökség a múlt héten kiadta a tárgyalási keret legújabb változatát, amelyben végre valahára szerepelnek konkrét összegek is. Eddig mi magyarok ezt nagyon hiányoltuk, hiszen konkrét összegek nélkül nagyon nehéz egy költségvetésről vitatkozni. Kérdés, hogy most mennyivel jutottunk előrébb.

Az elnökség most egy 50 milliárd eurós kiadáscsökkentésre tesz javaslatot, véleményük szerint ez lesz a kompromisszum megtalálásának iránya. Ismét kiderült, hogy hiába állítja a tagállamok többsége, az Európai Parlament és az Európai Bizottság az ellenkezőjét, a tárgyalások menete mégiscsak a nettó befizető tagállamok szája íze szerint folytatódik. A csökkentés elvileg minden fejezetet érint, bár valamilyen okból az intézmények költségvetését tárgyaló fejezet kapcsán nincsen konkrét, összegszerű javaslat. Az 50 milliárdos csökkentésen felül az elnökség konkrét összeg megnevezése nélkül behoz a költségvetésbe egyes, a bizottsági javaslat szerint költségvetésen kívül szereplő tételeket, mint a kísérleti fúziós reaktor (ITER) és az európai földmegfigyelési műholdas rendszer (GMES) nagyprojekteket, vagy a mezőgazdasági krízisalap. Ez további csökkentést jelent, hiszen ha ezek a tételek bekerülnek az egyes fejezetekbe, akkor ott tovább csökken az eredeti célokra elérhető összeg.

A számunkra kiemelt fontosságú kohéziós fejezet 339 milliárd euróról 326 milliárdra csökkenne a javaslat szerint, illetve az elnökség 10-ről 7 milliárd euróra csökkentené az Európai Összekapcsolódási Alapba (Connecting Europe Facility – CEF) utalandó összeget is. A már többször is körüljárt magyar problémára (a mostani időszakhoz viszonyított 30 százalékos forrásvesztés) az elnökség nem kínál konkrét megoldást, viszont az egységes támogatási felső korlátot a GDP 2,5 százalékáról leviszi 2,36 százalékra. Vagyis tovább csökken minden érintett ország allokációja, azonban a balti országokra és hazánkra alkalmazandó formulára – miszerint a válság által leginkább sújtott tagállamok esetében ez a határ valamivel magasabb legyen – nem tesz konkrét javaslatot, tehát egyelőre nem tudjuk, hogy mennyi pénzre számíthatunk.

Az agrárfejezet kapcsán egy nagyjából 2 százalékos csökkentést irányoz elő a dokumentum, ezt azonban a részletek ismerete nélkül nagyon nehéz lekövetni, erős a gyanúnk, hogy itt is többről lesz a szó a végén.

A héten a Kohézió Barátai országok szakértői szinten egyeztetik álláspontjukat a dokumentumról, valamint az Európai Tanács elnöke – Herman van Rompuy – kabinetfőnöke elkezdi a miniszterelnökök európai ügyi főtanácsadóinak „vallatását” az Európai Tanács november 22-i ülésének előkészítése jegyében. Azon az EU-csúcson mindenképpen szeretnének megegyezést elérni a következő többéves pénzügyi keretről, hiszen decemberben már a bankunió szerepel az állam-, illetve kormányfők ülésének napirendjén.

Szóval, nagyon izgalmas napok, hetek elé nézünk!

(Modok Benő)

Συνέντευξη στους Κωνσταντίνο Κυπριζλή και Τεντόμα Αγγελική

Στη διάρκεια του 20ου αιώνα με δεδομένες τις μη φιλικές προς το περιβάλλον τεχνολογικές εφαρμογές, η προστασία του τελευταίου θυσιαζόταν στο βωμό της ανάπτυξης, η οποία μεταφραζόταν σε οικονομικά μεγέθη και μόνο. Οι οδυνηρές συνέπειες, που κληρονόμησε ο 21ος αιώνας, από την αλόγιστη εκμετάλλευση των φυσικών πόρων και την επιβάρυνση τόσο του φυσικού περιβάλλοντος όσο και της δημόσιας υγείας, οδηγούν σε αναγκαίες συνειδητοποιήσεις.  Πλέον,  η έννοια της ανάπτυξης προσλαμβάνει όχι μόνο τα οικονομικά χαρακτηριστικά της αλλά και αυτά της κοινωνικής προόδου και της περιβαλλοντικής προστασίας. Η κρίσιμη αλλαγή της προσέγγισης στον όρο ανάπτυξη αποτυπώθηκε, μάλιστα, στην ιστορική Διάσκεψη για το Περιβάλλον, η οποία διοργανώθηκε από τον ΟΗΕ στο Ρίο ντε Τζανέιρο, τον Ιούνιο του 1992.
Ωστόσο, 20 χρόνια μετά, τα περιβαλλοντικά προβλήματα όχι απλώς παραμένουν αλλά επιδεινώνονται και δεν είναι λίγοι εκείνοι που αναφέρονται σε μη αναστρέψιμες αλλαγές, οι οποίες αν δεν αντιμετωπισθούν εγκαίρως θα επηρεάσουν ανεπανόρθωτα τον πλανήτη και την ανθρωπότητα. Δυστυχώς, αναλυτές παρατηρούν ότι η εφετινή  Διάσκεψη του ΟΗΕ «Ρίο +20», τον περασμένο Ιούνιο, δεν απέσπασε σοβαρές δεσμευτικές αποφάσεις από τις  αναπτυγμένες και ισχυρές χώρες που συμμετείχαν. Το κείμενο της Διάσκεψης, το οποίο τιτλοφορείται «Το μέλλον που θέλουμε», κάνει λόγο, για μια ακόμα φορά, για τη βιώσιμη  και αειφόρο ανάπτυξη, καθώς και για την αντιμετώπιση της φτώχειας, χωρίς ωστόσο να παρέχει ένα επιβεβλημένο και απαραβίαστο σχέδιο περιβαλλοντικής προστασίας.

Είναι φανερό, στις μέρες μας, ότι τα κράτη αντιμετωπίζουν μια σειρά περιβαλλοντικών προκλήσεων και προβλημάτων με πρώτο εκείνο της κλιματικής αλλαγής. Πέρα από τις ήδη γνωστές σε όλους μας  αρνητικές επιπτώσεις που συνοδεύουν το φαινόμενο του θερμοκηπίου σημειώνουμε, επίσης,  την περιβαλλοντική μετανάστευση ή  την καταστροφή  ολόκληρων περιοχών από πλημμύρες ή εκτεταμένες περιόδους ξηρασίας. Δυστυχώς, για πολλές χώρες φαίνεται πως η επίλυση των ζωτικών προβλημάτων που επιφέρει η κλιματική αλλαγή περνά σε δεύτερη μοίρα, αφού το ενδιαφέρον έχει στραφεί πρωτίστως στην αντιμετώπιση της οικονομικής κρίσης.

Μη μπορώντας να  αδιαφορήσουμε για τα συγκεκριμένα προβλήματα και θεωρώντας επείγουσας και υψίστης σημασίας το ζήτημα της περιβαλλοντικής προστασίας, ζητήσαμε από τον κ. Γρηγόρη Τσάλτα, Πρύτανη του Παντείου Πανεπιστημίου Κοινωνικών και Πολιτικών Επιστημών, Καθηγητή Διεθνούς Δικαίου (της Θάλασσας, του Περιβάλλοντος, της Ανάπτυξης) και τέως Υπουργού Περιβάλλοντος, Ενέργειας και Κλιματικής Αλλαγής να πραγματοποιήσουμε μια συζήτηση στη βάση ορισμένων θεμάτων σχετικών με το περιβάλλον και την περιβαλλοντική πολιτική. Η γενικότερη αντίληψη είναι πως ακόμα έχουν να γίνουν πολλά για την προστασία του περιβάλλοντος, με βασικούς δρώντες για την επίτευξη αυτών τόσο τη διεθνή κοινότητα όσο και το ίδιο το άτομο, καθώς δεν πρέπει να λησμονείται πως «Τη γη δεν την έχουμε κληρονομήσει από τους προγόνους μας, αλλά την έχουμε δανειστεί από τα παιδιά μας…».

Alors qu'Abidjan pr�pare une nouvelle vague de privatisations, Jeune Afrique fait la lumi�re sur un processus qui, pour l'instant, ne brille pas par sa transparence. Premi�res concern�es : les banques.

La République du Somaliland n’existe pas. Et pourtant, elle a une population, un gouvernement, un port, des banques, des écoles, une monnaie, une police, une armée et tout ce qui constitue une vraie nation.

Cette région nord-ouest de la Somalie a fait sécession en 1991 et s’est organisée en Etat avec un système original qui conjugue les règles claniques et la démocratie.
 Ce système a fait de ce petit pays illégal un îlot de stabilité de développement au cœur d’une Corne d’Afrique pourtant instable et misérable. 

C’est ici que trois sociétés pétrolières ont entrepris des activités d’exploration. Genel Energy et Ophir Energy, cotées à Londres, et Jacka Resources, cotée à Sidney, ont décidé de tenter leur chance et de faire confiance en Hussein Abdi Dualeh, « ministre » du Pétrole du Somaliland.
 Avec un partenaire local, ces trois compagnies se partagent 7 des 24 blocs que le pays a délimités. 
 « Nous avons le contrôle total du territoire depuis 21 ans. Nous avons la stabilité et l'accès au port. Nous avons ce que tout investisseur aimerait avoir » affirme Hussein Abdi Dualeh . 
Ophir et Genel ne sont pas des explorateurs conventionnels. Le premier a signé des blocs avec le Sahara Occidental, au grand dam du Maroc, et le second est actif au Kurdistan irakien. 
Quant à Jacka, il fut le premier à croire en sa bonne étoile en explorant en Ouganda et en découvrant les gigantesques réserves du Lac Albert. 
Ces aventuriers se sentiront sans doute de moins en moins seuls. Coca Cola vient d’y investir 17 millions de dollars dans une usine et Bolloré envisage un investissement de 500 millions de dollars dans la mise à niveau du port du Berbera. 
Article de l'agence Ecofin

Utoljára júniusban foglalkoztunk e blogban az Európai Parlament álláspontjával, jóllehet a brüsszeli képviselők véleménye sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. Nem csak azért, mert a kormányokkal szemben ők valóban az európai célokat és azok finanszírozási igényét szem előtt tartva alakítják ki álláspontjukat. Azért sem árt figyelni a szavukra, mert sok kérdésben hasonló állásponton vannak, mint Magyarország.

Ezt nagyon jól tükrözi a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretről (MFF) készült időközi jelentésük, amelyet a plenáris ülés 2012. október 23-án fogadott el. Mindenekelőtt fontos kiemelni: a képviselők továbbra is úgy látják, hogy a közös célok megfelelő mértékű finanszírozása érdekében növelni kell a költségvetés kiadásait (igaz, nem ismételték meg korábbi javaslatukat, amely a kiadási szint 5 százalékos emelését ajánlotta).

A jelentésben felidézik, hogy a Lisszaboni Szerződés bővítette az EU feladatait, és az állam- , illetve kormányfők is hajlamosak olyan célkitűzésekről megállapodni, amelyekhez később mégsem biztosítják a szükséges forrásokat. Érvrendszerük visszatérő eleme, hogy 2008 óta – a válság ellenére – évente átlagosan 2 százalékkal emelkedett a tagállami kormányok kiadása, miközben az uniós költségvetésről ez nem mondható el.

Az EP-képviselők a főösszeg mellett védelmükbe veszik a közös agrárpolitikát és a kohéziós politikát is; mindkettő esetében legalább akkora finanszírozást tartanak szükségesnek, mint a 2007–2013-as időszakban. Növelnék ugyanakkor a kutatás-fejlesztésre, a kis- és középvállalatok támogatására szánt forrásokat és nagyobb hangsúlyt helyeznének a fiatalokat segítő programokra, célkitűzésekre. Meglátásuk szerint a bel- és igazságügyi együttműködésre előirányzott összeg sem lesz elegendő ahhoz, hogy az uniós célkitűzéseket teljesíteni lehessen.

Az EP időközi jelentése kitér a „better spending” kezdeményezésre is, amelyet a nettó befizetőktől indult ki 2012 áprilisában azért, hogy az uniós forrásokat minél jobban és hatékonyabban használják fel a tagállamok. A képviselők is egyetértenek a célkitűzésekkel, javasolják a politikai, szabályozói és intézményi keret megerősítését, mert ezek segítik a források szabályszerű felhasználását. Elutasítják azonban a makrogazdasági feltételesség erősítését. Ezt azzal indokolják, hogy nem lehet kapcsolatot találni a tagállamok makrogazdasági teljesítménye és a regionális fejlettség között, még kevésbé indokolt a források felhasználóit büntetni a központi kormányzat hibáiért.

A magyar MFF-álláspontot ismerők valószínűleg sok hasonlóságot találnak az EP és a magyar kormány megközelítése között. Annál több az ellentét a képviselők és a nettó befizetők között, hiszen ezek a tagállamok azt szorgalmazzák, hogy valamennyi fejezet esetében csökkentsék a kiadási szintet.

Van azonban egy olyan EP-s követelés is, amellyel sem hazánk, sem a tagállamok többsége nem ért egyet: a saját források reformja. Az időközi jelentés leszögezi, hogy csak akkor születhet megállapodás a 2014–2020-as többéves keretről, ha a Tanács kötelezettséget vállal a bevételi oldal reformjára, és legalább egy új saját forrás bevezetéséről dönt.

Szerencsére a Tanácsban összegyűlt tizenegy tagállam, amely megerősített együttműködés formájában be kívánja vezetni a pénzügyi tranzakciós adót, és nem kizárt, hogy közülük többen saját forrásként is alkalmaznák. Bízzunk benne, hogy ez elegendő lesz a parlament számára, és még az idén sikerül megállapodásra jutni a következő többéves keretről!

(Bajusz Anna)