A pályázatok benyújtása 2016. december 19-től 2018. december 18.-ig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehetséges.
A pályázati kiírás célja
Jelen felhívás alapján a Vidékfejlesztési Program Kertészeti ágazat fejlesztése című művelete adja, amelynek célja a kertészeti ágazatban tevékenykedők versenyképességének fokozása, a kertészeti ágazat hozzáadott érték termelésének növelése új, innovatív és környezetbarát kertészeti technológiák és termesztési módok elterjesztésének támogatása révén. A nagy kézimunka igényű ágazatok technológiai fejlesztése a foglalkoztatotti létszám növelése útján hozzájárul az Európa 2020 Stratégia és Magyarország azon célkitűzéséhez, amely a foglalkoztatottsági ráta 75%-ra növelését határozta el. A felhívás az építéssel nem járó kertészeti eszközök, a kertészeti ágazathoz kapcsolódó erőgépek, munkagépek beszerzésének támogatására irányul.
A pályázati kiírás célterületei
2A: A mezőgazdasági üzemek gazdasági teljesítményének növelése és a szerkezetátalakítás és modernizáció ösztönzési, különös tekintettel a piaci részvétel és orientáció növelésére, valamint a mezőgazdasági diverzifikációra
2B: A generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdaságban – Amennyiben a kedvezményezett fiatal (40 év alatti) mezőgazdasági termelő
A pályázat benyújtásának határnapjai
Az alábbi napokig benyújtásra került projektek kerülnek együttese elbírálásra:
- 2017. január 19.
- 2017. február 20.
- 2017. március 20.
- 2017. június 19.
- 2017. szeptember 19.
- 2017. december 19.
- 2018. március 19.
- 2018. június 19.
- 2018. szeptember 19.
- 2018. december 18.
Támogatás mértéke:
A támogatás maximális mértéke a közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem középmagyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a.
Fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitás jár.
A kollektív módon (legalább 5, a feltételeknek megfelelő termelő kozorciumaként, termelői szövetkezetként, termelői csoportként, vagy szociális szövetkezetként) végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.
Támogatás összege:
Az igényelhető támogatás összege egyéni projekt esetén maximum 10 millió Ft, kollektív projekt esetén maximum 20 millió forint, formája vissza nem térítendő támogatás.
Támogatható tevékenységek köre:
• kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges – mezőgazdasági erőgéphez, traktorhoz kapcsolható – munkagépek beszerzése
• kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges önjáró betakarítógépek beszerzése
• kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök beszerzése
• amennyiben a vállalkozás mezőgazdasági tevékenységéből származó árbevételének legalább 75%-a kertészeti tevékenységből származik:
o maximum 1 darab, legfeljebb 80kW motorteljesítményű traktor beszerzése maximum 5 000 000 forintos áron
o talajművelő gépek beszerzése
Nem támogatható tevékenységek
• mezőgazdasági erőgépek beszerzése (kivéve önjáró betakarítógépek)
• öntözéshez, vízellátáshoz kapcsolódó gépek, eszközök beszerzése
• post-harvest tevékenység eszközeinek beszerzése (mosó, tisztító, válogató gépek)
• természeti katasztrófát megelőzését szolgáló gépek, eszközök beszerzése
Kötelező vállalások
Létszámtartás: Amennyiben a kedvezményezett munkavállalót foglalkoztat, úgy vállalnia kell, hogy mind a megvalósítási, mind a fenntartási időszak alatt fenntartja a bázislétszámot, illetve a foglalkoztatottak számának bővítésétre tett vállalását.
Pályázók köre:
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:
• mezőgazdasági termelők, akik tudják igazolni, hogy:
o a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkeznek adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 6000 STÉ üzemmérettel rendelkeznek
o a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkeznek adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben árbevételüknek legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott
• akik rendelkeznek Ügyfélkapuval
• akik rendelkeznek MVH ügyfél-azonosítóval
Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
• a pályázat megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre a Támogatói Okirat kibocsátásának napjától
• a projekt megvalósítását a benyújtást követő napon a támogatást igénylő saját felelősségére megkezdheti, de a projekt megkezdése nincs befolyással a támogatási kérelem értékelésére és nem jelent előnyt annak elbírálása során
• a projektet a projektmegvalósítás befejezésétől számított 5 évig kell fenntartani
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely:
• amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a Felhívásban megfogalmazott célokkal nincs összhangban
• a beruházást a támogatási kérelmet megelőzően megkezdte
• aki jelen pályázatban, a VP-2-4.1.3.1-16, vagy a VP5-4.1.3.4-16 jelű pályázaton már részesült támogatásban
Jelen pályázati kiírás keretében maximum a megítélt támogatás 50%-a mértékéig előleg igényelhető
Részletesebb pályázati tájékoztatást személyes megbeszélés keretében tudunk nyújtani, ezért kérjük, szíveskedjék hívni cégünk vezetőjét:
Pigniczki Sándor: 06-20-979-9753
A pályázatok benyújtása 2015. november 15-től 2018. november 15-ig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehetséges.
Nem támogathatók a Közép-Magyarországon megvalósuló fejlesztések.
A pályázati kiírás célja
A hazai gazdaság hosszú távú fenntartható növekedésének biztosítása érdekében kiemelten fontos a vállalkozások növekedési és foglalkoztatási potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése, amelyet azonban hátráltat a KKV szektor hagyományos tőkehiánya, valamint az ebből adódó elavult eszköz- és infrastrukturális ellátottsága. A felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának erősítése, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatása, a területi különbségek csökkentése, a térségi felzárkóztatás és a helyi gazdaság megerősítése.
Támogatás mértéke:
Régiótól és vállalati mérettől függően 35-50%.
Támogatás összege:
Jelen pályázat keretében az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 5 millió Ft, maximum 25 millió Ft.
Támogatható tevékenységek köre:
• Önállóan támogatható tevékenységek:
o Új eszköz beszerzése – kötelező projekt elem
• Önállóan nem támogatható tevékenységek
o Megújuló energiaforrása hasznosító technológiák alkalmazása, melyek célja a gazdasági-termelési folyamatok és az üzemen belüli építmények energiaigényének fedezése megújuló energia előállításával
o Az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás
o Információs technológia-fejlesztés, kizárólag a gyártó berendezéshez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek
o Online megjelenés – domain név regisztráció és hozzá tartozó webtárhely, honlapkészítés
o A termelő eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések
Elszámolható költségekkel kapcsolatos korlátozások
Költségtípus Korlátozás
Az új eszköz beszerzése minimum nettó egységár 100.000 forint
Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazásához kapcsolódó költségek minimum nettó egységár 200.000 forint
Hardver beszerzés minimum nettó egységár 30.000 forint
Infrastrukturális és ingatlan beruházás
Domain név regisztráció, webtárhely egyszeri díja maximum 30.000 forint
Honlapkészítés költsége maximum 200.000 forint
Kötelező vállalások
1) Honlapkészítés
A támogatási kérelem benyújtásakor honlappal nem rendelkező támogatást igénylőnek vállalnia kell, hogy a projekt fizikai befejezéséig kialakítja a vállalkozás honlapját, mely a Felhívásban meghatározott tartalommal kell, hogy rendelkezzen.
2) Nettó árbevétel növelése
A projekt befejezési évét közvetlenül követő két teljes üzleti év éves nettó árbevétele:
A HÁROM KÖZÜL EGY SZEMPONT VÁLLALÁSA KÖTELEZŐ!
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben átlagosan legalább 5%-kal növekszik a bázisévhez képest
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő második üzleti év végére legalább 5%-kal növekszik a bázisévhez képest
• a projekt befejezési évét közvetlenül követő két üzleti évben eléri összesen a legalább a támogatási összeget
Pályázók köre:
Jelen felhívásra támogatási kérelmet nyújthatnak be:
• mikro-, kis-, és középvállalkozások, melyek rendelkeznek legalább egy teljes lezárt üzleti évvel
• melyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 1 fő volt (egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező pályázók esetén nem érvényes)
• amely a tartalmi értékelési szempontok alapján nem éri el az 50 pontot
• amely támogatásban részesült a GINOP-1.2.1-16, vagy a GINOP-1.2.6-8.3.4-16 kódszámú felhívások valamelyikében
• a projekt összköltsége nem haladja meg az utolsó lezárt üzleti év árbevételének, és mérlegfőösszegének összegét
• amennyiben nem teljesít legalább egy szempontot a tartalmi értékelési kritériumokból abban az esetben, ha nem feldolgozó iparban fejleszt, vagy nem szabad vállalkozási zónában valósul meg a projekt
Pályázóra vonatkozó adminisztratív feltételek:
Nem nyújtható támogatás azon pályázó részére, amely:
• amely olyan projektet kíván megvalósítani, amelynek tartalma a Felhívásban megfogalmazott célokkal nincs összhangban
• amely nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül
• amely a pontozási rendszerben nem éri el az 50 pontot
• amellyel szemben a NAV, illetve az elő szervezete által indított végrehajtási eljárás folyamatban van a támogatási kérelem benyújtásának az időpontjában
Jelen pályázati kiírás keretében maximum 12,5 millió forint, de maximum a megítélt támogatás 50%-a mértékéig előleg igényelhető
Részletesebb pályázati tájékoztatást személyes megbeszélés keretében tudunk nyújtani, ezért kérjük, szíveskedjék hívni cégünk vezetőjét:
Pigniczki Sándor: 06-20-979-9753
Despite unforgivable slips in the 2016 U.S. presidential race, the polling industry must be strengthened, not discredited. It remains crucial in an era in which markets are hypersensitive to political outcomes.
By 11:00pm EST on November 8, 2016, after commercial breaks allowed the world to swallow the unexpected reality of a Donald Trump presidency, pundits pinned the blame on public opinion polls. Electoral experts firmly renounced major polls for miscalculating the electoral outcome by biblical proportions into the morning hours. Mr. Trump, who according to the superstar electoral statistician Nate Silver had a 28.6% of winning the election, ended up flipping the states of Michigan, Wisconsin, and Pennsylvania. He also took the key battleground states—Florida, Ohio, and North Carolina.
Mr. Silver is not the only expert who was wrong. Every major publication, think tank, and agency able to forecast the election predicted a Trump loss by margins making Silver’s forecast look optimistic for the Trump campaign. Gallup published an article on November 2 (less than a week before election day), stating that the Trump campaign’s ratings were the “worst in recent election years”, with a 29% national approval rate.
News broadcasting stations, however, were the furthest off the mark. The day before election day, all major cable stations had Clinton winning by a couple points: Fox, ABC, and CBS had Clinton up by 4 points; while NBC had Clinton ahead of Trump by 6 points. Polls funded by other publications and agencies also forecasted a Clinton win, albeit by a smaller margin: The Economist and YouGov had Clinton up by 4 points while Reuters and Bloomberg had her up by 3 points.
The following headlines from The Economist articles provide a glimpse into the level of disproportional forecasting going into Election Day:
This sequence, which starts cautiously optimistic, then defensive, and finally accepting, is representative of the sentiment among the pundits. Going forward, experts should not jump to discredit the entire polling industry but rather allow academia to reassess the methodology for future national polls. A technical review of polling companies should address the following stress points.
Geography, demography, and electoral systemConcerning the research design, national polls usually have a sample size of 1,000 people. In a geographically massive and culturally heterogeneous country of 320 million people such as the United States, sample sizes may need to be significantly larger to cover more counties, including rural areas, to have a deeper footprint among the electorate.
Polls were somewhat accurate when analyzing the overall national popular vote, but highly inaccurate at the state and local level. A miscalculation at the state level can make a large difference under the Electoral College’s points system. The disproportionate tally mechanism of the Electoral College brings into question how polls can correctly predict a national election in a highly decentralized electoral system, especially with an untraditional candidate such as Donald Trump.
Political marginalization and the lure of the anti-establishment optionMainstream polls may also want to revisit how to capture politically marginalized groups. One unifying characteristic among three unexpected electoral outcomes in 2016—Brexit, the Colombian peace plebiscite, and the U.S. presidential elections—is the undocumented strength of a resentful anti-establishment silent majority. The polls may be missing this significant chunk of the electorate, which is composed of diverse demographic and income groups. The silent majority’s level of distrust with the establishment may have spilled over to independent institutions such as polling agencies, leading this important cohort to reject polling requests en masse.
In the three electoral cases presented, there was no stark contrast in the options available and voters were left to choose between a menu of suboptimal scenarios. In Brexit, Leave supporters were willing to sacrifice macroeconomic stability for bureaucratic sovereignty. In Colombia, No supporters sacrificed the demobilization of the most enduring guerrilla in the western hemisphere for the possibility of tougher sanctions. In the United States, Trump supporters turned down political and diplomatic experience for a systemic shock to the establishment.
These cases are not traditional or simple. Voters had to logically process a very rough menu of choices, which only increased popular dissatisfaction. Given the context of broad public distrust of government, polls may need to readjust their methodology to more effectively capture the pulse during untraditional electoral patterns.
Polls are adjusted to a dichotomous party-based political model, when perhaps, the establishment and party do not have the influence over voters they once had. Paul Ryan, Speaker of the House of Representatives, said “Trump pulled off an enormous political feat”, meaning that Trump won mainly with his persona and without the full backing of the party machine. The Republican Party remained fractured over Trump’s candidacy until the end.
Maybe this anti-establishment wave of electoral politics in established liberal democracies has not been grasped by big data. Pollsters are hanging on to an old party-based model in a context in which parties are mistrusted, as they represent a decaying governing elite.
Polls, democracy, and marketsThe polling blunders of 2016 cannot be taken lightly. In the era of ultra-low interest rates and thin yields, the markets—particularly currencies—have become hypersensitive to political outcomes. The recent market politically induced volatility also transcends borders.
More than ever, electoral outcomes have a direct implication on global markets, even if the policies promised in campaigns are unfeasible in the short-term. The U.S. election, for example, has severely altered a large number of currencies, regardless of the country’s current account balance or general economic standing. The currency market’s reaction to Trump’s election is symptomatic of the deep economic interconnectedness of the global economy.
If political stakeholders have placed so much trust in polls, it is because they have worked successfully in the past. Yes, 2016 has been an unconventional year for democracy and therefore polls as well, but this is no excuse to discredit the industry as was done by pundits on Election Day. Rather, firms should reassess how polls are structured in unorthodox political contests and recalibrate the qualitative methodology to treat voters as complex social beings instead of robots.
This article was originally published by Global Risk Insights and written by GRI Senior Analyst Daniel Lemaitre.
The post Forecasting Unconventional Elections: What Can Be Done? appeared first on Foreign Policy Blogs.
Director General of ELIAMEP Dr Thanos Dokos wrote an article on Huffington Post on scenarios for a resolution of the Cyprus Question . The article is available here (in Greek).