Erdély FM (Románia/Erdély)

 Erdogan török államfő ma kijelentette: Donald Trump amerikai elnök tegnap semmibe vette a Jeruzsálem státuszáról rendelkező 1980-as ENSZ-döntést, amikor Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, és a tel-avivi nagykövetség átköltöztetését kezdeményezte.  Azt is közölte: jelezte Ferenc pápának, hogy beszélni akar vele telefonon, amire ma este vagy holnap reggel kerül sor. Hangsúlyozta: egyeztetéseket fog folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint nyugati országok, köztük Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország vezetőivel egyaránt. Jövő szerdán Isztambulban ülésezik az Iszlám Együttműködés Szervezete, mivel Törökország, a szervezet soros elnökeként azt szorgalmazza, hogy a muzulmán országok közösen lépjenek fel Jeruzsálem státuszának ügyében – írja az MTI.

 2018-ban Kolozsvár lesz az egyik Európai Sportváros – döntötték el tegnap az Európai parlament brüsszeli székházában. Az eseményen részt vett a kincses város delegációja, élén Emil Boc polgármesterrel, aki közösségi oldalán közölte, hogy ez a cím elismerése azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket Kolozsvár tett az elmúlt években azért, hogy minél jobb körülményeket teremtsen a tömegsport és a versenysport számára. Kolozsvár az elmúlt években új, 30 ezer férőhelyes stadionnal és 8.300 férőhelyes multifunkcionális csarnokkal gazdagodott. Itt számos országos és nemzetközi versenyt rendeztek az elmúlt időszakban – írja a Transindex.

 Jelenleg Romániában a 12 évnél idősebb igénylők 5 évig érvényes egyszerű elektronikus útlevelet kapnak. Az uniós tagállamok túlnyomó többségében viszont kétszer ekkora időtartamra, 10 évre állítanak ki útlevelet. Az RMDSZ törvénymódosító tervezetet iktatott a parlamentben arra vonatkozóan, hogy tíz évre hosszabbodjon az útlevelek érvényességének időtartalma a 25 évesnél idősebb igénylők esetében. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, a jogszabály-módosítás kezdeményezője elmondta, hogy többek között ezzel egyrészt az uniós államok többségének gyakorlatához igazítanák a romániai útlevél-kibocsátást, másrészt megoldódna a megyei útlevélosztályokon főként a nyári időszakban tapasztalt torlódás – írja az RMDSZ közleményben.

 Tervezetet iktatott tegnap az RMDSZ a parlamentben, amelynek értelmében decentralizálnák a címzetes helyek elfoglalását az oktatási rendszerben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a címzetes pedagógusi helyekre pályázók egy jó része, sikeres vizsga esetén és a kinevezést követően szinte azonnal kérik időszakos áthelyezésüket más tanintézményekbe és ezáltal foglalva tartják a helyet abban az iskolában, ahol meg volt hirdetve a címzetes állás. Ez több szempontból is problémás, hiszen így főleg vidéken, legtöbbször a szórványban működő iskolákhoz kerülnek helyettesítő tanárok, sok esetben szakképzetlen oktatók. Az RMDSZ törvénytervezete gyakorlatilag megteremti a lehetőséget arra, hogy az iskola döntsön arról, hogy jóváhagyja-e az áthelyezési kérelmet, vagy sem, továbbá szigorít az időszakos áthelyezés lehetőségén. A tervezet célja egyebek mellett a helyettesítő és a szakképzetlen tanügyi káderek számának csökkentése – mondta Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese – írja a Szövetség közleményben.

Az ausztrál parlament alsóháza ma elsöprő többséggel megszavazta az azonos neműek házasságának törvényesítését, miután egy országos felmérésben a választópolgárok csaknem kétharmada támogatta ezt.  A hivatalos definíció nem kimondottan férfi és nő, hanem két ember szövetségeként határozza meg a házasságot. A királyi beleegyezést és más formaságokat követően a jogszabály egy hónapon belül törvényerőre emelkedhet. Az első ausztráliai melegházasságokra pedig körülbelül két hónap múlva kerülhet sor – számol be az MTI.

  A radikális iszlamista Hamász szervezet Gázában élő politikai vezetője ma hadüzenetnek nevezte, és holnaptól újabb intifádát, palesztin felkelést hirdetett Donald Trump amerikai elnök döntése miatt, amely szerint az Egyesült Államok immár Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, és azt tervezi, hogy oda költözteti nagykövetségét Tel-Avivból. Eddig a palesztin-izraeli konfliktus hosszú történetében két intifáda volt. Mindkét intifáda több ezer halálos áldozatot követelt – számol be az MTI.

 A kabinet tegnapi ülésén egy határozattal 43 ezer lejt utalt át a kormány tartalékalapjából a külügyminisztériumnak, hogy fedezze a Mihály király temetése alkalmából az Otopeni nemzetközi repülőtérre érkező külföldi hivatalos személyek protokollköltségeit. A királyi család becslése szerint Mihály király temetésére mintegy száz kormány—és államfő, illetve királyi család képviselője érkezik Bukarestbe. A temetés december 16-án lesz – írja az Agerpres.

Tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: az Iszlám Állam terrorszervezetet Szíriában teljesen szétverték az Eufrátesz folyó jobb és bal partján. Az ellenállásnak lehetnek még fészkei, de egészében véve a katonai munka ezen a területen véget ért. Oroszország 2015. szeptemberében avatkozott be a szíriai konfliktusba, Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere oldalán, megfordítva ezzel a háború menetét. Moszkva alapvetően légi, vezérkari és diplomáciai támogatással, valamint különleges egységekkel, katonai tanácsadókkal és fegyverszállításokkal támogatja Damaszkuszt – számol be az MTI.

Több mint 200 ország írta alá azt az ENSZ-határozatot, amely az óceánokban és tengerekben lévő műanyaghulladék jelentős csökkentésére tesz ígéretet. Az ENSZ Környezetvédelmi Ügynökségének Kenyában folyó miniszteri tanácskozásán elfogadott dokumentum a résztvevők reményei szerint megnyithatja az utat egy kötelező érvényű nemzetközi szerződés előtt. Évente mintegy nyolcmillió tonna műanyag kerül az óceánokba, amely megöli a tengeri élőlényeket és bekerül az emberi táplálkozási láncba is. Ez a határozat nem egyezmény, de jelentős az előrelépés: 39 kormány vállalt új kötelezettségeket a műanyag hulladék csökkentésére. Chile, Omán, Srí Lanka és a Dél-afrikai Köztársaság tegnap új intézkedéseket jelentett be például a műanyag szatyrok betiltásáról – írja az MTI.

Több mint tizenkét órás, éjszakába nyúló ülésen az ellenzék tiltakozása és a parlament előtt zajló kormányellenes tüntetés ellenére cikkelyenként elfogadta tegnap a román képviselőház a bírák és ügyészek jogállásának módosításáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály az első abból a három törvényt érintő csomagból, amellyel a bukaresti kormánykoalíció át akarja szervezni az igazságszolgáltatást. A törvény egészéről már nem tudott szavazni a képviselőház, mivel a vita végére annyian távoztak a teremből, hogy már nem volt határozatképes. A képviselők elfogadták azt a módosítást, amely szerint az államnak kötelessége úgynevezett visszkeresetet indítani a bírák ellen, akik „rosszindulatból, vagy súlyos hanyagságból” tévedéseket követtek el, és kárt okoztak az államnak. A bizottság által javasolt legfontosabb módosítások közé tartozik, hogy az államfő nem utasíthatja el a Legfelsőbb Bíróság elnökének és alelnökeinek kinevezését. Egy másik módosítás szerint bírói, illetve ügyészi tapasztalatnak számít a közjegyzőként ledolgozott időszak is. A törvénytervezet végső szavazását várhatóan csak jövő héten tűzik napirendre a bukaresti képviselőházban – írja az MTI.

 Holnap délelőtt 11 órától tartják a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség által benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáját és az ezzel kapcsolatos szavazást – döntött ma  a parlament két házának összevont bizottsága. Az RMDSZ részt vesz a parlamenti vitán, de valószínűleg tartózkodni fog a szavazáson – nyilatkozta korábban Kelemen Hunor szövetségi elnök. A bizalmatlansági indítványt a múlt pénteken nyújtotta be a Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel és a Népi Mozgalom Párttal együtt. Legkevesebb 233 szavazatra lenne szükség a kabinet megbuktatásához – írja a Digi24.

 Az Országos Szakszervezeti Tömb végrehajtó bizottsága tegnap arról döntött, hogy december 12-ére tiltakozást szerveznek Bukarestben, hogy kifejezzék elégedetlenségüket az adóügyi módosításokkal kapcsolatosan. A szakszervezet arról is döntött, hogy csatlakoznak azokhoz a civilekhez, akik az igazságügyi törvények módosítása ellen tiltakoznak – számol be a Marosvásárhelyi Rádió.

 Egyesülne a közeljövőben Marosvásárhely két legnagyobb állami egyeteme, az orvosi és gyógyszerészeti, valamint a Petru Maior nevét viselő intézmény. Az orvosi magyar oktatói a teljes kiszorítottságtól tartanak. Leonard Azamfirei a MOGYE rektora szerint a két egyetem közötti kapcsolat megérett a továbbfejlesztésre. A tárgyalások jó ütemben haladnak. Szerinte a mindössze egyetlen szakággal rendelkező intézmények nincsenek, nem lehetnek ott az egyetemeket rangsoroló toplistán, ezért is van szükség az egyesítésre. A magyar oktatók mindenekelőtt az etnikai arányok teljes eltolódásától tartanak – írja a Krónika.

 Kivonultak ma a Nemzeti Liberális Párt és a Népi Mozgalom Pártjának  képviselői az igazságügyi törvényeket módosító parlamenti különbizottságának üléséről, tiltakozásul amiatt, hogy a testület nem veszi figyelembe a javaslataikat. Alina Gorghiu, a PNL szenátora előzőleg  arra a kérte a bizottságot, halasszák el egy héttel a tervezetek vitáját, hogy legyen idejük áttanulmányozni a módosító javaslatokat. A parlament két házának elnöke ugyanakkor indoklás nélkül elutasította PNL azon kérését, hogy várják meg a Velencei Bizottság véleményezését az igazságügyi törvények tervezett módosításaival kapcsolatban – számol be a Maszol.

Călin Popescu-Tăriceanu ma kijelentette: Klaus Johannis államfő tisztségből való felfüggesztése nem szerepel a kormánykoalíció napirendjén. Az ALDE elnöke újságírói kérdésre elmondta, hogy nem tudja ki vetette fel ezt a témát. Határozottan állította, hogy nem tárgyalnak a koalícióban Klaus Iohannis államfő esetleges felfüggesztéséről. Ludovic Orban a PNL elnöke a napokban azt nyilatkozta, hogy a PSD és az ALDE már dolgozik a Iohannis felfüggesztését célzó eljárás előkészítésén – tájékoztat az Agerpres.

 Elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, melynek értelmében 8.500 lejben állapítják meg a gyermekgondozási díj felső határát. A jogszabály azt is előírja, hogy a rendelkezést 2017 szeptemberétől alkalmazzák, és azokra is érvényes, akik esetében szeptember előtt állapították meg a gyed összegét. A képviselőház döntő kamaraként szavazott a tervezetről. A 85 százalékos támogatás kiszámolásánál a legutóbbi 12 hónap jövedelmének átlagát veszik alapul – számol be a Marosvásárhelyi Rádió.

A képviselőház tegnapi ülésén jóváhagyta a Gyermek Ügyvédje intézményének létrehozását. A Gyermek Ügyvédje a Nép Ügyvédje intézményének keretében jön létre, és kizárólag a gyerekek jogainak védelmével és népszerűsítésével foglalkozik.  A jogszabály lehetővé teszi, hogy a gyerekek közvetlenül a Gyermek Ügyvédjéhez forduljanak. A törvény értelmében 2018. január 1-jétől 18 új állást hoznak létre a Nép Ügyvédje intézményen belül – írja a Marosvásárhelyi Rádió.

 A tervezet kötelezővé tenné, hogy minden civil szervezet tegye közzé félévenként a Hivatalos Közlönyben bevételeit és kiadásait. Azonnali hatállyal felfüggesztenék azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek nem teszik ezt meg. A tervezet megszabná, melyek azok a tevékenységi területek, amelyeken működő civil szervezetek közhasznúvá nyilváníthatóak. A tervezetet negatívan véleményezte a kormány és a szenátus emberjogi bizottsága. Csoma Botond RMDSZ-es képviselő a Transindex-nek azt nyilatkozta, hogy kevés az esély arra, hogy a képviselőház megszavazza a törvénymódosító tervezetet. A tervezett módosítás ellen amúgy több civil szervezet is nemtetszését fejezte ki.

A mezőgazdasági minisztérium épülete előtt tiltakozik ma délelőtt 11 órától 14 óráig a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség megyei kirendeltségeinek több alkalmazottja. Az APIA-alkalmazottak azért tüntetnek, mert az új bértörvény január 1-jétől életbe lépő rendelkezései, illetve az adóügyi intézkedések miatt csökkenni fog a fizetésük. Octavian Mateescu szakszervezeti elnök szerint az alkalmazottak bére 700 és 2.800 lej közötti összeggel lesz kisebb. Az APIA megyei kirendeltségeinek alkalmazottai múlt csütörtökön, majd hétfőn is többórás munkabeszüntetést tartottak – írja a Trasindex.

Grigore Crăciun a Környezetvédelmi Ügynökség Kolozs megyei igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a Kolozsvár melletti, üzemen kívül helyezett pataréti hulladéklerakóból folyó csurgalék szennyezi a Kis-Szamost. Hangsúlyozta: ez egyértelmű környezetszennyezés. Adrian Dobre, az a cég képviselője, melyet megbíztak a csurgalék eltüntetésével, elmondta: a tisztítóberendezés már rendelkezésükre áll viszont ennek beindításához a megyei önkormányzatnak meg kell tennie még egy adminisztratív lépést, erre várnak most. Marius Mînzat, a kolozs megyei tanács alelnöke elmondta, hogy reményeik szerint egy héten belül hivatalosan is bérbe tudják adni az érintett területet, amelyen üzembe lehet helyezni a tisztítóberendezést – írja a Krónika.