Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) keddi bejelentése szerint már nem fenyegeti kihalás a hosszúszárnyú, más néven púpos bálna legtöbb populációját.

Az amerikai környezetvédelmi hatóság ezért a világ 14 púposbálna-populációjának nagy többségét – kilencet – levette a veszélyeztetett fajok listájáról.

“A mai nap híre egy igazi ökológiai sikertörténet” – jelentette ki Eileen Sobeck, a NOAA halászati igazgatója. A kellően megerősödött bálnapopulációk Afrika, Ausztrália és Dél-Amerika partjai közelében élnek. A még veszélyeztetett vagy fenyegetett populációk a Csendes-óceánon, Grönland és az Arab-félsziget közelében találhatók.

A hosszúszárnyú bálnák gyakran a partok közelében tanyáznak, 40 tonnásra és 18 méteresre is megnőnek, és mivel időnként látványos ugrásokat hajtanak végre a tengeren, a bálnaleső turisták kedvencei.

A kihalás fenyegette fajok listájáról való levétel nem vonja magával, hogy az amerikai halászok vadászhatnak a hatalmas tengeri emlősökre, csak azt, hogy a nemzetközi vizeken tartózkodó amerikai hajóknak nem szükséges ellenőrizniük az általuk kiváltott zaj szintjét, ami zavarhatja a bálnákat, illetve a közlekedési baleseteket sem kötelező olyan figyelmesen nyomon követni.

A bálnák vadászatát 1966 óta tiltja nemzetközi egyezmény, a púpos bálnák 1970 óta szerepelnek az amerikai környezetvédelmi hatóságnak a kihalás fenyegette fajokról szóló listáján.

Újabb hat hónappal meghosszabbította az Európai Unió azoknak a szankcióknak a hatályát, amelyeket Ukrajna területi épségének megsértése miatt rendeltek el korábban orosz, illetve oroszbarát ukrán természetes vagy jogi személyekkel szemben – közölték brüsszeli diplomáciai források.

A büntetőintézkedések hatályának március 15-ig történő meghosszabbításáról a tagállami kormányokat tömörítő tanács állapodott meg szerdán – tájékoztatták az MTI-t névtelenséget kérő tisztségviselők.

A 146 természetes és 37 jogi személy elleni korlátozó intézkedések keretében zárolták az érintetteknek az Európai Unióban lévő javait – ez főként a bankszámláikra, bizonyos esetekben azonban az ingatlanaikra vagy más vagyontárgyaikra is vonatkozik. A természetes személyek ezen túlmenően nem utazhatnak be az Európai Unióba.

A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel többek között Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, két védelmi miniszterhelyettes, illetve Arkagyij Rotenberg üzletember, Vlagyimir Putyin elnök korábbi dzsúdópartnere.
Az unió Ukrajna szuverenitásának, területi épségének aláásása, veszélyeztetése, megsértése miatt rendelte el a büntetőintézkedéseket a listán lévőkkel szemben.
Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra – egyebek közt az olajiparra – célzott gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát már a nyáron meghosszabbították.
Sajtóhírek szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban eddig több mint 9500 ember vesztette életét.

Az európai fővárosok legtöbbjében emelkedett a lakosság elégedettségi mutatója, Budapest lakossága 6 százalékkal érzi jobbnak életminőségét a korábban mért adatokhoz képest az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közzétett felmérése alapján.

A beszámoló szerint a 2012 és 2015 közötti időszakot vizsgáló megkérdezéses felmérés adatai azt mutatják, hogy az Európai Unió 18 fővárosainak és néhány nagyvárosának lakossága megelégedett, vagy megelégedettsége javult az évtized első felében.

A leginkább elégedettek a litván főváros, Vilnius lakói, ahol a statisztikai hivatal szerint az elégedettek aránya 5 százalékkal 98 százalékra emelkedett.

Noha Athén 2012-es 56 százalékos mutatója – rekordszintű – 15 százalékos javulást mutatva 2015-re 71 százalékra emelkedett, az unióban legkevésbé a görög főváros lakossága érzi magát elégedettnek az életkörülményeit tekintve.

A javulás százalékos arányát vizsgálva Athén után Budapesten emelkedett a legjobban a lakosság életminőséggel kapcsolatos elégedettsége, ahol a 2012-ben mért 84 százalék helyett tavaly már 90 százalékot mutattak a felmérések.

Az uniós országok fővárosainak középmezőnyében foglal helyet a magyar főváros. Pozsonyban a lakosság ugyancsak 90 százaléka elégedett az életminőségével. Budapesttől 1 százalékkal lemaradva, a lett főváros, Riga következik a listán.

Az uniós tagországokban az életminőséggel leginkább elégedett, 90 százalék fölötti mutatókkal rendelkező fővárosok sorrendje: Vilnius, Stockholm, Koppenhága, Bécs, Luxembourg, Amszterdam, Zágráb, Varsó, Dublin, Ljubljana, Tallinn, Helsinki, Valletta, Berlin, Prága és London.

A legkevésbé elégedett Athént Róma (80 százalék), Párizs (83 százalék), Bukarest (83 százalék), Szófia (86 százalék), Brüsszel (87 százalék), Madrid (87 százalék) és a ciprusi Nicosia követi 88 százalékkal.

Immáron hagyomány, hogy szeptember első vasárnapján a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) ünnepélyes istentiszteleten ad hálát az új tanévért, s kéri arra az Úr áldását. Idén szeptember 4-én is színültig megtelt a beregszászi nagytemplom, ahol a református líceumok, hitoktatók, lelkipásztorok, egyházkerületi oktatási intézmények közös tanévnyitó alkalmára került sor.

Igehirdetésében Zán Fábián Sándor az efézusbeliekhez írott levél 5. részének 8-17. verseit helyezte a megjelentek szívére. Parancsként szól itt hozzánk az Úr: „…éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség”. A püspök abbéli reményének adott hangot, hogy az egyházi intézményekbe jelentkező diákok a tudás, a bölcsesség megszerzése mellett szeretnék megismerni a világ világosságát is, mert csak a világosság gyermekei termik a jóságot, az igazságot, az egyenességet. A jóság, a jó pásztor maga az Isten, csak úgy van igazságunk, ha megigazít a jóság. Jézus pedig azt mondja: „Én vagyok az igazság”. Az egyenesség kiállást jelent a jóság és az igazság mellett. Nem lehetünk vasárnapi keresztyének, nem élhetünk másként az iskola falai között, mint kint. Ebben a romlott világban úgy kell élni minden nap, hogy világítsunk másoknak, mondta az igehirdető, aki arra figyelmeztette a diákokat, hogy használják ki az alkalmas időt, és éljenek bölcsen, egészséges jellemmel.

Tóth László lelkész-igazgató, a KRE tanügyi bizottságának elnöke ebbéli reményének adott hangot, hogy nem csupán több évszázados múltja van az egyházi oktatásnak, de reményteli jelene és jövője is. Bizakodásra ad okot, hogy növekedett a református líceumok diákjainak létszáma: idén 501 tanuló kezdi meg az új tanévet a négy – nagyberegi, nagydobronyi, péterfalvai és técsői – tanintézményben. Ez az eddigi legnagyobb létszám. Azért is örvendetes, hogy mind több szülő, diák választja az egyházi oktatást, annak ellenére, hogy itt többet kell teljesíteni, mint az állami iskolákban, mert így mind több olyan fiatal kerül ki az életbe, akik megismerték Isten akaratát és azt valósítják meg. A lelkész arról is beszámolt, hogy a gyülekezetek bázisán is folyik oktatás, közel nyolcezer hittanos gyereket tartanak nyilván, akik között 200 hitoktató, lelkész, ifjúsági munkatárs végez szolgálatot, évek óta működtetnek cigányóvodákat, iskolákat, de hitbéli nevelést folytatnak gyermekotthonaiban, fogyatékkal élők rehabilitációs központjaiban is. Tóth László köszönetet mondott a magyar államnak, a KRE vezetésének, a gyülekezeteknek, a szülőknek az egyházi intézményeknek nyújtott támogatásáért.

Zán Fábián Sándor zárszavában a belső ember megerősítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, ehhez pedig az apostolt kell követni: meghajtani térdünket az Atya előtt, hogy „hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által, hogy a Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva”, mert ez a belső ember növekedésének záloga.
A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy azért is növekedhetett az iskolákban a tanulók létszáma, mert a szülők vállalták Isten áldását, a gyermeket. Hogy ez továbbra is így legyen, arra kérte a diákokat, indítsanak egy programot „Testvért szeretnék” címmel.
A tanévnyitón a líceumok versekkel, énekekkel színesítették és gazdagították az ünnepséget, amely a nemzeti imánk eléneklésével és áldással ért véget.

Marton Erzsébet

Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Hrojszmannal a dél-lengyelországi Krinyicában szerda délelőtt – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.

Elmondta: a felek megállapodtak abban, hogy a két kormány akciótervet állít össze a magyar-ukrán gazdasági együttműködés élénkítésére.

Orbán Viktor magyarországi hivatalos állami látogatásra hívta meg az ukrán miniszterelnököt. A találkozóra még ősszel, várhatóan novemberben sor kerül.

A Kárpátaljai Biokultúra Egyesület szervezésében kétnapos tanulmányúton vehetett részt egy kárpátaljai fiatal gazdálkodókból álló csoport. Az utazásunkra a meghívást a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének (KÖSZ) vezetőjétől, dr. Solti Gábortól kaptuk. Hajnali két órakor indultunk, hogy a mostani határhelyzet ellenére is odaérjünk Piliscsabára, a Iosephinumba. Első nap a XIV. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésen vettünk részt, ahol értékes előadásokat hallgattunk meg.

Az előadásokat az ÖMKI (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) igazgatója és munkatársai tartották. Különös érdekességgel bírt dr. Mirek Barbara okleveles kertészmérnök, az ÖMKI paradicsom on-farm vezető kutatójának az előadása a növénytársítások területén. Felszólalásából megtudhattuk, hogy a biológiai védekezés már a vetéssel elkezdődik a növénytársítás során. Ez azt jelenti, hogy bizonyos növények védekező hatást gyakorolnak, ha egymás mellé vetjük/ültetjük őket, némelyek pedig kifejezetten rossz hatással vannak egymásra. Egy nagyon egyszerű gyakorlati tanács, ami a kiskertekben is alkalmazható: a hagymalégy csúnya fertőzést tud okozni a hagymaágyásokban, ugyanakkor nem szereti a sárgarépa illatát. Ugyanígy a sárgarépát károsító féreg, nem bírja a hagyma illóolajának az illatát. Ha 40 cm-en belül vetjük őket, máris működik a biológiai növényvédelem, növényvédőszer nélkül megóvtuk kerti növényünket. Kiskertekben célszerű tehát egy ágyásba egy sor sárgarépát és egy sor hagymát vetni. Hasonlóképpen működik a szamócalégy elleni védekezés, ha a szamóca sor mellé fokhagymát ültetünk.

Egy másik nagyon érdekes előadás a szőlő sorközeinek mulcstakarásáról szólt. Ez különösen fontos a domboldalakon, hiszen ha nincs talajtakarás, az erózió elviszi a talajt a szőlőtőkékről. Azonban agrobiológiai szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy mivel takarjuk a talajunkat. Nagy jelentőséggel bír ez aszályos években, amikor kevés csapadék hull. Ekkor számít igazán, hogy a csapadékot a talajtakaró elszívja az élethez, vagy le tudjuk vezetni mélyebb rétegekbe is.
A nap zárásaként a Sárközy Péter Emlékérem átadása következett, amely idén Kolozsvárra került, ugyanis a kitüntetést kiváló és odaadó munkájáért dr. Albert Imre bioellenőr vehette át.

Második nap a KÖSZ tisztújító közgyűlésén vettünk részt, később a csapat meglátogatta az esztergomi bazilikát. Délután a résztvevők gyakorlatban láthatták az előző nap hallottakat, ugyanis a megtekintették a Palik család biogazdaságát a felvidéki Zselízen. A család sokrétű gazdaságot üzemeltet. 16 hektáron termelnek bioszőlőt, amelyből Szlovákiában egyedüliként állítanak elő biobort. Pincészetük egy modern alapokra épített pincészet, továbbá saját vendéglátó helyiséggel és panzióval várják vendégeiket. A család rendelkezik saját feldolgozóüzemmel, ahol aszalványokat és lekvárokat készítenek. Gazdaságuk fő pillére a 400 hektáron termelt bionövények (búza, tönkölybúza, napraforgó, ötféle kukorica) előállítása. Természetesen van állatállományuk is, hiszen a bioban kötelező az állattartás a tápanyagutánpótlás és a természetközeli gazdálkodás miatt. A finom vacsora után hazaindultunk, és örömmel könyveltük el, hogy ismét egy hasznos tanulmányúton vettünk részt.

Molnár Zsolt
Kárpátaljai Biokultúra Egyesület

A felfúvódás kis mértékben gyakorlatilag szinte mindenkit érint, és valójában nem nagy dolog, természetes folyamat, ami miatt nem kell azonnal a vonalainkért aggódni. Jó azonban, ha néhány dologgal tisztában vagyunk a felfúvódással kapcsolatban.

Az egészséges ételek is puffasztanak
Hiába próbálnánk meg csak zöldségeken és salátán élni, a haspuffadást akkor sem kerülhetnénk el. Különösen a keresztes virágúak, mint a karfiol, a brokkoli és a kelbimbó képesek felfúvódást okozni. A testünk nem képes olyan enzimeket termelni, amik le tudnak bontani bizonyos, ezekben az ételekben található szénhidrátokat, így az emésztésük során gáz keletkezik. A zöldségekben található sok rostnak szintén puffasztó hatása van – a legjobb, amit tehetünk, hogy próbálunk lassan enni, és alaposan megrágni minden falatot, mert így legalább az evés közben a lenyelt levegő mennyiségét csökkenteni tudjuk.

Nem csak a szénsavas italoktól fúvódhatunk fel
Bár a szénsavas italokban található buborékokkal valóban több levegő kerül a gyomrunkba, ez a szénsavmentesekre is ugyanúgy igaz, hiszen ivás közben óhatatlanul lenyelünk az ital mellett némi levegőt is – leginkább akkor, ha szívószállal iszunk.

A citromos meleg víz segíthet
A hírességek nem véletlenül esküsznek erre az egyszerű italra. Rövid távú hatásait tekintve a citromos víz enyhe vízhajtó, ha pedig sokat fogyasztunk belőle, hidratáltak is maradunk, ami első rendű szempont ahhoz, hogy az emésztésünk megfelelő legyen, és ne érezzük úgy, mintha kövek lennének a gyomrunkban.

A diétás ételek is puffasztanak
A zsírszegény és csökkentett cukortartalmú ételeben sok a mesterséges anyag és édesítőszer, amelyeket nehéz megemészteni, így jelentős gázképződéshez vezet a fogyasztásuk.

A tejtermékektől nem csak a laktózérzékenyek fúvódnak fel
Bár a különféle ételek a különféle emberek emésztőrendszerére különféle hatást gyakorolhatnak, a tejtermékek majdnem mindenkit felfújnak. Egy kutatás szerint az emberiség 65 százaléka csak korlátozott mértékben tudja megemészteni a laktózt. Amikor csak lehet, válasszunk növényi eredetű tejtermékeket, ha laposabb hasat szeretnénk, ha pedig semmiképp sem szeretnénk lemondani a tejről, fogyasszunk rendszeresen valamilyen probiotikumot.

Október 29-én Manchesterben rendezik meg a nagy érdeklődéssel várt Tyson Fury–Vladimir Klicsko nehézsúlyú világbajnoki címmérkőzést – számolt be róla az eseményt Magyarországon közvetítő Sport Tv.

Bár lesz majd szeptember 12-én egy sajtótájékoztató is, a két bokszoló menedzsmentje egy közleményben már szerdán nyilvánosságra hozta, hogy október 29-én rendezik meg a Tyson Fury–Vladimir Klicsko nehézsúlyú vb-címmeccset, amelynek tétje a WBA és a WBO nehézsúlyú világbajnoki öve lesz. A két bunyós első mérkőzését nagy meglepetésre Fury nyerte meg Németországban, majd az eredetileg júliusra tervezett visszavágójukat hivatalosan Fury sérülése miatt halasztották el (hogy az ugyanaznap kirobbant doppinggyanúnak ehhez mennyi köze volt, nem tudni). Most Klicskónak az újdonsült címvédő hazájában, közelebbről Manchesterben kellene visszavenni a koronáit – vezeti fel az összecsapást a Sport Tv közleménye.

„Mindenki fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy összehozza a világbajnoki címmérkőzés visszavágóját Tyson és Vladimir között, és nagyon boldog vagyok, hogy hivatalosan is megerősíthetjük, sikerrel jártunk – jelentette ki Mick Hennessy, a Fury ügyeit képviselő Hennessy Sports promóciós iroda főnöke. – A világ erre a nehézsúlyú meccsre várt. Tyson promotereként meggyőződésem, hogy védencem a szurkolói előtt megvédi az övét, és újabb emlékezetes estével ajándékozza meg a brit bokszszurkolókat.”

A másik oldalról Bernd Bönte, a Klitschko Management Group ügyvezetője nyilatkozott: „A Klicsko-csapat nagyon örül, hogy Fury halasztása után végre megvan az új dátum. Boldogok vagyunk, hogy a Manchester Arenában lesz a mérkőzés. Ez a világ egyik legjobb arénája, ahol már több nagyszerű összecsapást rendeztek. Tudjuk, hogy Vladimir október 29-én tökéletes állapotban lesz, és nagyon bizakodóak vagyunk, hogy visszaszerzi a nehézsúlyú trónt.”

Többek között a figyelemfelhívás és a humanitárius akciók koordinálására hozta létre a kormány az Emberi Erőforrások Minisztériumában a Keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságot. Erről beszélt Balog Zoltán, a minisztérium vezetője az M1 aktuális csatornán és a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel.

A miniszter kiemelte: a világ lakosságának egyharmada keresztény és egyben a legüldözöttebb vallási csoportja. A vallás elleni üldözésekkel összefüggő cselekmények 78 százaléka keresztények ellen irányul: minden öt atrocitásból négyet keresztények ellen követnek el. Frekventált hely például a Közel-Kelet, és ekként említhetők a migránsválsággal érintett területek is. Fontos, hogy legyen egy központ, amely felhívja a figyelmet erre a problémára, hogy “ezt a dolgot komolyan kell venni” – szögezte le.
Balog Zoltán felidézte, hogy a migrációval összefüggésben egyrészt meg akarják védeni Európát, és a kulturális erózió elkerülése érdekében elutasítják a migrációt. Ezzel együtt viszont az elesetteken segít a kormány, a humanitárius segítségnyújtásra is kiemelt figyelmet fordít. A miniszter elmondta: többek között a helyettes államtitkárság feladata lesz a már megkezdett humanitárius munka folytatása, koordinálása. Példaként említette, hogy az iraki Erbílben keresztény gyerekek számára építenek iskolát.
Elmondta: a helyettes államtitkárság létrehozása Orbán Viktor kormányfő vatikáni látogatásán merült fel. A helyettes államtitkárság Rétvári Bence felügyelete alá fog tartozni, és Török Tamás vezeti majd, aki évtizedek óta ezzel a területtel foglalkozik, korábban vatikáni munkát is végzett – fejtette ki Balog Zoltán.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Brenzovics László parlamenti képviselőt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét.

A kormányfő és a KMKSZ vezetője a találkozón megvitatta a kárpátaljai magyarságot érintő aktuális problémákat, illetve a magyar nemzetpolitika időszerű kérdéseit. Részletesen kitértek a felek a budapesti kormánytámogatással megvalósuló Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program eddigi tapasztalataira.

Ugyancsak szóba kerültek a megbeszélésen a magyar–ukrán határ menti infrastruktúra fejlesztésének kérdései, különös tekintettel a meglévő határátkelőhelyek fejlesztésére, újabbak nyitására, illetve a Beregszászt elkerülő autóút megépítésére, amelynek kivitelezéséhez Magyarország már korábban felajánlotta a segítségét Ukrajnának.

Noha ilyen kétoldalú találkozót a közeljövőre nem terveztek, Vlagyimir Putyin orosz elnök szükség esetén kész arra, hogy találkozzon ukrán hivatali partnerével, Petro Porosenkóval – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy Putyin a G20-csoport Kínában megtartott csúcstalálkozóján kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki megállapodások végrehajtásának biztosítása érdekében, szükség esetén kész az ilyen kapcsolatfelvételre.

Az orosz elnöki hivatal szóvivője ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a találkozó létrejöttéhez “be kell érniük a szükséges feltételeknek” és el kell végezni a szükséges “házi feladatot”.

A Forma–1-es csapatok nemrég megkapták a 2017-es versenynaptár első tervezetét, ami a különböző bizonytalanságok ellenére az ideihez hasonlóan 21 futamot tartalmaz, és azok elosztása is hasonló a jelenlegihez.

Az előzetes 2017-es versenynaptár:

március 26. – Ausztrál Nagydíj (Albert Park)

április 2. – Kínai Nagydíj (Sanghaj)

április 16. – Bahreini Nagydíj (Szahír)

április 30. – Orosz Nagydíj (Szocsi)

május 14. – Spanyol Nagydíj (Barcelona)

május 28. – Monacói Nagydíj (Monte-Carlo)

június 11. – Kanadai Nagydíj (Montréal)

június 18. – Európa Nagydíj (Azerbajdzsán, Baku)

július 2. – Osztrák Nagydíj (Spielberg)

július 9. – Brit Nagydíj (Silverstone)

július 23. – Magyar Nagydíj (Hungaroring)

július 30. – Német Nagydíj (Hockenheim)

augusztus 27. – Belga Nagydíj (Spa)

szeptember 3. – Olasz Nagydíj (Monza)

szeptember 17. – Szingapúri Nagydíj (Marina Bay)

október 1. – Maláj Nagydíj (Sepang)

október 8. – Japán Nagydíj (Szuzuka)

október 22. – USA Nagydíj (Austin)

október 29. – Mexikói Nagydíj (Mexikóváros)

november 12. – Brazil Nagydíj (Interlagos)

november 26. – Abu-dzabi Nagydíj (Jasz Marina)

Romlik a gyermek iskolai teljesítménye, csúnya az írása, és sokszor nem az van a füzetében, amit a tanárnő kérne tőle? Talán a hibát nem a fejben, hanem a szemben kell keresni!

A gyermek ritkán szokta jelezni, ha rosszul lát, hiszen a romlás a legtöbbször nem hirtelen alakul ki, így összehasonlítási alap híján azt hiheti, hogy ez a normális látótávolság – mondta el Dr. Kövecs Ágnes, a Leserfény Optika szemész főorvosa. Mivel a legtöbb gyermek tart a szemüvegtől, csak súlyosabb esetben szólnak a szüleiknek, holott a látással az iskolai eredmények is romolhatnak. Fontos emiatt, hogy a szülő odafigyeljen az árulkodó jelekre – hangsúlyozta a főorvos.

A látásromláson belül rövidlátást és túllátást különböztethetünk meg, iskolás korú gyermekek körében elsősorban az előbbi jelentkezhet. A szembe érkező fénysugarak egészséges esetben a retinán egyesülnek, rövidlátás esetén azonban a fény még a retina előtt fókuszálódik, így egy bizonyos távolságon túl a látás homályossá válik. Iskoláskori rövidlátásnak is hívják ezt a szemészek, és jellemzően 6-7 éves kor környékén alakul ki. Ilyenkor kezdenek a kisdiákok könyveket bújni, ami miatt tartósan rövid távolságra fókuszálnak a szemükkel. A következő néhány évben még további 2-3 dioptriát romolhat a szem, amely egy megfelelő szemüveggel észrevétlenné tehető a gyermek számára. Előfordulhat 15-20 dioptriás szemromlás is, amely már egy speciális szemüveget igényel, ez azonban a főorvos szerint ritka.

Nem a látásromlás oka, hanem tünete, ha közelről tévézik

“Napjainkban eddig soha nem tapasztalt mértékű vizuális inger ér minket, ami fokozott igénybevételnek teszi ki a szemünket. Az apró, de látásunkat hosszú távon befolyásoló szemhibák így jóval hamarabb jönnek elő” – magyarázta Dr. Kövecs Ágnes. Az okostelefonok, tabletek terjedésével ez a probléma tovább fokozódhat, így a serdülőkorba lépve egyre több gyermeknek kerül szemüveg az orrnyergére. Mindenki tapasztalhatja, aki monitor előtt dolgozik, hogy a képernyő hosszas figyelését követően a szem nehezen alkalmazkodik a különböző távolságokhoz. Telefonunkat ráadásul sokszor szinte kimeresztett szemmel böngésszük, emiatt pedig a szemünk kiszárad, ami szintén egészségkárosító hatású.

Gyakran ültetik hátrébb a televízió elől a gyermeket, nehogy elromoljon a szeme. Pedig ha közelről nézi a képernyőt, az nem azért gond, mert elromolhat a szeme, hanem éppen annak a jele, hogy már el is romlott. Érdemes figyelni, hol helyezkedik el a filmnézés kezdetekor – ha a tévét csak egy méterről látja megfelelően, az már komolyabb látásromlást jelenthet a szakember szerint. Hogyha hunyorít, kancsalít a képernyő nézésekor, az a szemüveg szükségére utalhat, de többször panaszkodhat fejfájásra is amiatt, hogy a szemét folyamatosan erőltetnie kell a megfelelő látásélességért. Árulkodó jel lehet továbbá az is, ha nem szép az írása, vagy a jegyei váratlanul romlani kezdenek. Elsősorban a tanárának tűnhet fel, ha a füzetben nem ugyanaz szerepel, mint a táblán, sokszor azonban csak tucatnyi rossz jegy után derül ki, hogy nem a gyermek felfogásával, hanem a látásával van gond.

Hogy ne kerüljön emiatt hátrányba, javasolt időnként szemészeti vizsgálatra vinni a gyermeket. Hogyha bármilyen szemészeti problémája van, félévente berendelik a szemészetre, ennyi idő alatt ugyanis romolhat annyit a látása, hogy erősebb szemüvegre legyen szüksége. Intenzívebb látásromlás jellemzően serdülőkorban figyelhető még meg, de a többségnél 21-22 éves kor környékére megállapodik.

Életük első évében a babák számára minden fertőzés komoly veszélyt jelenthet. Nem ritka, hogy ilyenkor az orvosok antibiotikumot írnak fel, aminek sajnos negatív következményei is bőven akadnak.

Nem újdonság, hogy a nyakra-főre szedett antibiotikumok a baktériumok egy részét rezisztenssé teszi, de most kiderült, hogy a gyerekek esetében ételallergiát is okozhat. A kutatók szerint az ok a bélben lévő baktériumok összességére, a mikrobiomra vezethető vissza.
Azt már korábban megállapították, hogy a belekben lévő baktériumok összetételének változása okozhat az egészségre nézve rossz hatásokat, és lássuk be, az antibiotikumok pontosan ezt teszik. Egy tavalyi kutatás szerint a korai antibiotikum-kúrák többféle problémát okozhatnak, többek között akár az elhízásért is felelőssé tehetőek, de az asztma kockázatát is növelik. És mint most kiderült, az ételallergiában is szerepet játszhat.

Kutatásukhoz a szakértők több mint 1500 gyerek adatait vizsgálták meg, akik 2007 és 2009 között születtek és legalább egyféle ételre allergiásak voltak. A kontrollcsoport 5995 egészséges gyerekből állt.
Mint kiderült, a gyerekek első életévében összesen 9324 esetben írtak fel antibiotikumot. A statisztikák szerint azoknál a gyerekeknél, akik életük első 12 hónapjában antibiotikumot szedtek, az ételallergia esélye 1,21 szeresére nőtt. Megállapították továbbá, hogy minél többször kapott antibiotikumot a gyerek, ez a szám úgy nőtt. Három antibiotikum kúra esetén 1,31, négy esetében 1,43, míg öt vagy több esetén 1,64 volt a szorzószám.

Bár további kutatásokra van szükség, az egyértelműen látszik, hogy az antibiotikumok nagyon hasznosak, magukban hordoznak többféle veszélyforrást is, a gyerekek esetében például az ételallergia kockázatát.

Török harckocsikra támadt páncéltörő rakétákkal az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet Észak-Szíriában; három török katona meghalt, négyen megsebesültek – írta szerdán a Milliyet című török napilap internetes oldalán.

Ez az első alkalom, hogy az IÁ terroristái török katonákat öltek meg Szíriában. A környéken folyó tűzharcban a Törökország támogatta Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) nevű, szíriai ellenzéki fegyveres csoport két milicistája is életét vesztette, további kettő pedig megsérült.

Az SZSZH múlt vasárnapra teljesen kiűzte a dzsihadistákat a szíriai Dzserablúsz és Azáz települések közötti csaknem 100 kilométer széles sávból. Az IÁ ezzel elvesztette az utolsó kapcsolatát is a külvilággal, ahonnan harcosokat, fegyvert és lőszert kaphatott.

Az SZSZH és a török tüzérség most dél felé, Báb város irányába nyomul előre. Báb mintegy 30 kilométerre délre fekszik a határtól, és Rakka után az IÁ második legfontosabb szíriai központjának tartják, fontos ipari és kereskedelmi központ.

A török beavatkozás során a dzsihadisták eddig nem mutattak jelentős ellenállást, de szakértők Báb esetében ennek ellenkezőjére számítanak, mert a határ menti sávból az IÁ fegyveresei mind ide menekültek vissza.

Taha Akyol, a Hürriyet című tekintélyes napilap tárcaírója szerdai publicisztikájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszerzett területek megtartása érdekében Ankarának egyre erőteljesebb jelenlétre lesz szüksége a térségben, különben az IÁ megpróbálhat visszaszivárogni.

Ankara a közelmúltban indított Eufráteszi Pajzs elnevezéssel hadműveletet a határ szíriai oldalán, hogy a térséget megtisztítsa a terrorszervezetektől, köztük az IÁ-tól, valamint a szíriai kurd fegyveresektől, a Népvédelmi Egységektől (YPG), amelynek erői a közelmúltban átléptek az Eufrátesz folyó nyugati partjára, és ellenőrzésük alá vonták Manbídzs városát.

Ősszel is folytatódnak az Erzsébet-táborok – közölte az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a zánkai és a fonyódligeti Erzsébet-táborok szeptember 5-28. között várják a gyerekeket. Idén várhatóan több mint kilencezer iskolás pihenhet majd ebben az időszakban.
A jellemzően osztálykirándulás keretében érkező diákok olyan programokon vehetnek részt, mint például táborismereti vetélkedő, csapatépítő közösségi játékok és sárkányhajózás. Esténként koncert, táncház és tábori diszkó is lesz – írták.
A szervezők közlése szerint a szeptember 22-én és 26-án kezdődő turnusokra szeptember 15-ig lehet pályázni a www.erzsebetprogram.hu oldalon.
Az őszi kalandtáborokban résztvevő gyerekek 90 százalékának jelképes, 1000 forintos önrészt kell befizetniük, amely a gazdag programkínálat mellett a teljes ellátás és a napi ötszöri étkezés költségeit is fedezi – tették hozzá.

Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás – adta hírül BBC News.

Sok tanulmány vizsgálta a szennyezett levegő hatását a tüdőre és a szívre, ám az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó apró, magnetitnak nevezett szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók “félelmetesnek és döbbenetesnek” nevezték felfedezésüket.

Idén az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy a légszennyezés évente akár hárommillió ember idő előtti halálát is okozhatja.

A friss kutatást, melyet az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) ismertettek, a brit Lancasteri Egyetem vezette. A tudósok 37 ember agyszövetmintáit elemezték, a legfiatalabb 3, a legidősebb 85 éves volt, mindannyian a rendkívül rossz levegőjű Mexikóvárosban éltek halálukig. Megvizsgálták 8 manchesteri ember mintáit is, ők 62 és 92 éves koruk között hunytak el, néhányan idegrendszeri károsodás miatt.

Barbara Maher, a kutatás vezetője korábban már azonosított magnetitet egy forgalmas lancasteri utca és egy erőmű környékének a levegőjében. Úgy vélte, a szemcse megtalálható lehet az emberi agyszövetben is – és sikerült is kimutatniuk.

“Félelmetes és megdöbbentő, amikor az agyszövetet tanulmányozva észrevesszük a sejtek között eloszló szemcséket. Amikor mágnessel kivonjuk őket, milliókat találunk belőlük egyetlen gramm mintában, ami a szövetrombolás millió lehetőségét jelenti” – mutatott rá Maher.

További vizsgálattal kimutatták, hogy a szemcsék alakja különleges, ez segítette a tudósokat, hogy eredetüket kiderítsék. A magnetit igen kis mennyisége természetesen is előfordulhat az agyban, ám a most talált szemcsék nemcsak sokkal nagyobb számúak voltak, hanem alakjuk is eltért a természetes, egyenetlen formától.

A most talált magnetitszemcsék simák és gömbölydedek voltak, ami csak járművek motorjában vagy fékrendszerében jöhet létre magas hőmérsékleten.

“Az alakjuk gömbölyű, más fémekkel – többek között platinummal – együtt fordulnak elő, katalizátorokból származnak” – magyarázta a professzor.

A felfedezés után azt kell kutatni, vajon ezek a magnetitszemcsék okoznak-e idegrendszeri károsodást, esetleg felgyorsítják-e a már meglévőt – vélték a tudósok.

Minden egyes megtalált természetes magnetitszemcse mellett mintegy száz, légszennyezésből származót azonosítottak a tanulmány készítői.

A legtöbb szemcsét egy 32 éves, közlekedési balesetben elhunyt nő mintájában találták.

A szemcsék a 200 nanométernél kisebb átmérőjű, úgynevezett nanoszférák közé tartoznak – összehasonlításul az emberi hajszál legalább 50 ezer nanométer vastag.

A nagy légszennyező részecskéket, például a koromszemcséket megállíthatja az orr, a kisebbek bejutnak a tüdőbe, a még kisebbek a véráramba is. A nanoméretű magnetitről úgy vélik, elég apró ahhoz, hogy az orrból az agy szaglóközpontjába, majd az idegrendszeren át az agykéregbe hatoljon.

David Allsop, a Lancasteri Egyetem ideggyógyásza és Alzheimer-specialistája szintén részt vett a kutatásban. Szerinte a légszennyező szemcsék “fontos kockázati tényezőt” jelenthetnek az idegrendszeri betegségek kialakulásában, bár erre jelenleg nincs közvetlen bizonyíték.

“Sok azonban a megfigyelés: más kutatók megtalálták a szemcséket az Alzheimer-kórosok agyában felhalmozódó fehérjeplakkokban, tehát könnyen lehet, hogy szerepet játszanak ezek létrejöttében” – mondta Allsop.

A Magyar Érdemkereszt legfelső fokozatával tüntette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Vass Ilonát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesét, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMTF JA) ügyvezetőjét. Vass Ilona a helyi magyar nyelvű felsőoktatásért végzett erőfeszítéseiért, számos oktatási intézmény fejlesztését elősegítő munkája elismeréseként vehette át az érdemérmet.

A főiskolások „Ilona nénijét” – aki a rektorhelyettesi székben nap mint nap fáradhatatlanul dolgozik – mindenki ismeri. Azonban kevesen tudják, milyen utat járt be idáig. Éppen ezért megkértük, meséljen egy kicsit magáról, hogy belepillanthassunk életébe, munkájának sokszínűségébe.

Vass Ilona 1960-ban született Nagyberegen, ahol ma is él. A Nagyberegi Középiskolában érettségizett 1977-ben, majd felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetem matematika szakára. 1982-ben fejezte be az egyetemi tanulmányait. Friss diplomásként a Beregszászi járásba irányították, ahol matematikatanári állást kapott a beregszászi esti iskolában, valamint a Beregszászi 9. Sz. Általános Iskolában. Innen ment el szülési szabadságra 1984 őszén. Amíg gyermekgondozási szabadságát töltötte, a beregszászi esti iskolát megszüntették, mivel ekkor váltak a szakiskolák szakközépiskolákká. Az addig ott dolgozó középiskolai tanároknak a tanügy köteles volt munkát biztosítani más középfokú oktatási intézményekben. Így történt meg, hogy gyakorlatilag a megkérdezése és beleegyezése nélkül a Beregszászi 5. Számú Középiskolába került napközis nevelőnek, ahol egy éven át segített az intézmény különböző korosztályú napközis tanulóinak matematikatudásuk fejlesztésében és a felzárkózásban. Ebben az időszakban a Nagyberegi Középiskolában működő esti iskolában is tanított. 1986-tól a Beregszászi 18. Számú Ruhaipari Szakközépiskolában folytatta munkáját informatika- és matematikatanárként. Ez az időszak nehéz és megterhelő volt a pedagógusok számára, mert az informatika oktatását vállaló tanároknak a felgyorsult technikai fejlődés miatt az egyetemen elsajátított anyag helyett már új rendszereket, új programozási nyelveket kellett tanítaniuk, amelyet autodidakta módon kellett a nem túl terjedelmes és viszonylag kevés rendelkezésre álló tankönyvből, szakkönyvből elsajátítaniuk. Érdekes tény, hogy informatikából továbbképzésre Donyeckbe irányították a tanárokat akkoriban, ezt azonban Vass Ilona kiskorú gyereke miatt nem tudta vállalni, és törvényileg nem is kötelezhették rá. 1990-től a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség jóvoltából lehetőség nyílt magyarországi nyári továbbképzéseken részt venni, így ő több kárpátaljai kollégájával együtt többször is részt vett az Ady Endre Nyári Akadémia (Debrecen) keretében szervezett informatikatanárok továbbképzésén, illetve a békéscsabai főiskola hasonló intenzív kurzusain, aminek köszönhetően sikerült az akkor legkorszerűbb személyi számítógépkezelői és programozási, illetve programkezelői ismereteket elsajátítania. A szakiskolában azonban ezt kis mértékben tudta csak hasznosítani, mivel az iskola nem rendelkezett személyi számítógépekkel, és amíg ott dolgozott, ilyet nem is sikerült az intézménynek beszereznie. Ennek ellenére az tananyag elméleti részét igyekeztek magas szinten átadni a diákoknak, így történt, hogy a tanítványai jó eredményeket értek el a területi versenyeken. A szakiskolai munkássága elején az oktatás túlnyomórészt orosz nyelven folyt, ez egy elvárás vagy kérés volt, amit azzal indokoltak, hogy a tanulók jelentős száma magyar nemzetiségű, magyar nyelvű középiskolából érkezett, ahol csak az orosz nyelvet tanulták. Ugyanakkor a tanárok és a szakoktatók jelentős része is magyar volt. Pákh György tanulmányi igazgatóhelyettesnek köszönhetően – az akkori körülmények között „merésznek” mondható kezdeményezésére – sok hivatali kilincselés után sikerült bevezetni a magyar nyelvű oktatást. A szakiskolában magyar tannyelvű csoportok jöttek létre valamennyi évfolyamon. Az oktatók számára azonban ez eleinte fordítási nehézségeket okozott a szaknyelvet illetően. Ekkor azonban elkezdődött egy együttműködési kapcsolat egy hasonló profilú szakmunkásképző iskolával Magyarországon, nevezetesen a bátonyterenyei szakközépiskolával, ami hosszú távon is nagyon jól alakult. Az ottani kollégák készségesen álltak rendelkezésre a felmerült szakmai kérdésekben, segítettek magyar nyelvű szakkönyvek beszerzésében is. Később Újfalussi István lett a szakiskola igazgatója, Kiss István pedig a tanulmányi igazgatóhelyettes, aki – akkor már mint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, majd később mint a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségi tagja – szívügyének tekintette a magyar csoportok működtetését a szakközépiskolában.

A szakoktatási intézményben eltöltött tíz évre is boldogan emlékszik vissza a rektorhelyettes asszony, mert elmondása szerint nagyon jó munkaközösségben dolgozott. Valahogy az egész pályája során bárhol is kellett dolgoznia, mindig sikerült megtalálni a segítőkész, együttműködő közösséget, egymást tisztelő emberekkel lehetett együtt, akiktől nagyon sokat tanult, s akik megosztották vele tapasztalataikat. Sokukkal ma is baráti kapcsolatban van.

A rektorhelyettes asszony sajnálatát fejezte ki aziránt, hogy jelenleg nincs magyar nyelvű képzés a beregszászi szakiskolákban annak ellenére, hogy a tanulók többsége magyar anyanyelvű. Ugyanakkor reménykedik benne, hogy a szakiskolákban sikerül visszaállítani a magyar nyelven történő oktatást. Ezt a célt szolgálja többek között a Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága által támogatott, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány közreműködésével megvalósuló külhoni magyar szakképzés éve program is.

1994 nyarán már élesbe fordult a magyar nyelvű felsőoktatási képzés speciális kurzusként való beindítása Kárpátalján, melynek helyszínéül az alapítók (KMKSZ, KMPSZ, KRE) Beregszászt jelölték meg. Az oktatói feladatok ellátására a Nyíregyházi Főiskola vezetését és tanárait kérték fel, azonban szükség volt néhány helyi alkalmazottra, összesen három főre, hogy a képzéssel kapcsolatos felmerülő feladatokat a helyszínen ellássák. Ügyvezető igazgatónak nevezték ki Kiss Istvánt, akinek egyik első feladata lett, hogy keressen egy adminisztrátort, továbbá egy gépkocsivezetőt, aki a tanárokat szállítja az oktatás helyszínére. Számítógépes ismereteinek, nyelvtudásának és talpraesettségének köszönhetően az adminisztrátori állást Vass Ilona kapta. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola beregszászi speciális képzéseként indult el a magyar nyelvű felsőoktatás 1994 szeptemberében. Mivel a képzés négy szakon kezdődött egy évfolyammal, összesen négy csoporttal, így két évig ezt a munkát másodállásban végezte a szakközépiskolai tanári állása mellett. A főiskolai képzés hétvégenként folyt, így péntek déltől vasárnap délig kellett ellátni a feladatokat. Ezek sokrétűek voltak már akkor is, mert a klasszikus titkári teendőkön túl számos más feladatot is el kellett végezni úgy, hogy jutott belőle néha otthonra is. Mindezeket a kötelezettségeket már nem tudta volna maradéktalanul ellátni, ha a család nem veszi át az otthoni teendők nagy részét. A házimunkából, sőt még a gyereke felügyeletéből is oroszlánrészt vállalt a nagymamája, majd később ennek egy részét átvette édesanyja, sőt még a nagynénje is gyakran besegített. Vass Ilona meggyőződése, hogy az általa jelenleg is vállalt munkát másképp nem lehetne kellő odafigyeléssel végezni.
1996 őszén a főiskola megkapta a működési engedélyt. A hivatalos ukrajnai működését megkezdő Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán, az immár önálló felsőoktatási intézménybe szükség volt főállású alkalmazottakra. Ekkor az intézmény főigazgatója Orosz Ildikó lett, főigazgató-helyettesnek Kiss Istvánt és Soós Kálmánt nevezték ki. A főiskola dolgozóinak számát is bővíteni kellett. Vass Ilona ekkor került át főállásba személyzeti osztályvezetőként, így gyakorlatilag az összes főiskolán állást vállaló személy kinevezési rendeletét is ő készítette elő. Később, ahogy növekedett az intézmény, gyarapodott a hallgatói és az alkalmazotti létszám, bővítették a képzési kínálatot, a feladatokat meg kellett osztani, így fokozatosan jöttek létre a főiskolán a különálló részlegek: a könyvtár, tanulmányi osztály, személyzeti osztály, informatikai részleg és még sorolhatnánk. Ma már mindegyiknek külön vezetője van, és többen közülük Vass Ilona mellett tanulták meg a feladatokat, ő pedig nagy odafigyeléssel igyekezett átadni nekik az évek során felhalmozódott tapasztalatait.

– Sokan közülük, akik annak idején elvállalták egy-egy főiskolai egység vezetését, ma is ugyanabban a munkakörben tevékenykednek, felelősségteljesen irányítják ezeket az osztályokat, jól végzik feladatukat. Meg vagyunk elégedve a munkájukkal. Azt gondolom, hogy az ő kinevezésük, megbízásuk jó döntésnek bizonyult a főiskolai vezetés részéről, büszkék vagyunk rájuk – nyilatkozta a rektorhelyettes.

Közben a főiskola a képzési kínálatát már nemcsak a tanárképzés terén bővítette, hanem közgazdasági és agrárszakirányt is nyitott, ezért döntés született arról, hogy ennek megfelelően módosítja alapszabályát, és felveszi a nagyságos fejedelem nevét. Így lett a tanárképzőből II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, melynek rektora dr. Soós Kálmán, elnöke dr. Orosz Ildikó lett. Ekkor, 2003-ban Vass Ilonát felkérték a szervezési rektorhelyettesi pozíció betöltésére, amelyet felettesei bíztatására elfogadott, teendőit azóta is szívvel-lélekkel végzi.

Az adminisztráció szervezésén kívül számos feladatot is ellát. Ezek közül egyik a protokollismereti szakkollégium vezetése, ahol komoly sikereket ért el tanítványaival. Büszkén mesélt az eltelt évek során szerzett tapasztalatokról és arról, hogy a főiskolai csapat idén második helyezést ért el a magyarországi országos protokollismereti versenyen.
Vass Ilona rektorhelyettesi pozíciója mellett a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány igazgatója. Az alapítvány alapvető feladata a kárpátaljai magyar felsőoktatás létrehozása, a főiskola fejlesztése, működésének elősegítése. Mindezen túl több nagyszabású program lebonyolításával is megbízták a szervezetet az elmúlt évek során a támogatók és adományozók. A 2000-es évek elején lebonyolítója volt az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj programnak, amely az ukrajnai felsőoktatásban tanuló magyar diákok támogatására irányult, és amelyhez a forrást a magyar állam biztosította. 2012 óta a KMTF JA lebonyolítója a Keleti Partnerség fejlesztési együttműködés Kárpátalján programnak, amelynek keretein belül közel 90 oktatási, kulturális, szociális intézményben több mint 134 felújítási feladatot valósítottak meg Kárpátalja-szerte a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által biztosított támogatási forrásokból.

– Meglepetésként ért a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés – nyilatkozta meghatódottan a Kárpátalja.ma hírportálnak Vass Ilona. – Általában magas fokozattal rendelkező tudósokat, professzorokat, ismert közéleti tevékenységet végző személyeket ajánlanak e címre, ezért eszembe sem jutott, hogy engem, a háttérben dolgozó „egyszerű embert” felterjesztenek a kitüntetésre, és meg is kapom azt.

– Köszönöm a feletteseimnek, hogy engem javasoltak erre az elismerésre, s hogy annak idején bizalmat szavaztak nekem, amikor kineveztek rektorhelyettesnek. Köszönöm többek között Orosz Ildikó rektor asszonynak és Brenzovics László elnök úrnak, valamint köszönöm a magyar államnak, az adományozónak a pozitív döntést. Külön megtiszteltetés számomra az, hogy Szent István királyunk tiszteletére tartott legnagyobb nemzeti ünnepünkön vehettem át a kitüntetést. A munkatársaim ünnepséget szerveztek ebből az alkalomból, ahol nagyon sokan megtiszteltek jelenlétükkel és köszöntöttek, ami talán egy jelzés számomra, hogy szeretnek velem együtt dolgozni. Ebben a díjban a főiskolai munkásságom elmúlt húsz évében velem együtt dolgozók, az én munkámat segítők tevékenységének az elismerése is benne van. Ez az örömteli emlék még hosszú ideig elkísér utamon.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Nevezz fotópályázatunkra és nyerd meg értékes ajándékaink egyikét!
Örökítsd meg, milyen kellemes és vidám élmények érnek vonatozás közben, és küldd el 2016. szeptember 5. és október 31. között a vonatozzfotozznyerj.hu@siemens.com e-mail címre a legjobban sikerült fotóidat!
A fotódat készítheted mobiltelefonnal, vagy bármilyen digitális vagy analóg fényképezőgéppel. Akár több saját fotóval is nevezhetsz, ám fontos, hogy a versenyen csak a saját fotóddal pályázhatsz, más által készített fotót kérünk, ne küldj be, mert kizárhatunk a versenyből.
A fotót elektronikus formátumban küldd el nekünk, de ügyelj arra, hogy a fájl mérete ne haladja meg az 5 MB-ot.
Az e-mailbe mindenképp írd bele a neved, születési dátumodat, címedet és telefonszámodat, valamint a fotó(i)d címét. Ha még nem múltál el 14 éves, kérd szüleid segítségét a nevezéshez, és az e-mailben meg kell adnotok a törvényes képviselő adatait is.
A beérkező pályázatokat 5 fős zsűri bírálja el, és a 10 legjobb fotó készítőjét értékes nyereményekkel díjazzuk.

Nyeremények:
- Fődíj: Apple iPad Air 2 64GB
- 2. díj: GoPro Hero 4
- 3. díj: iPhone 5S

További díjaink:
- 2 db JBL Synchros fejhallgató
- 3 db Fujipix Instax Mini fényképezőgép
- 2 db JBL Go Bluetooth hangszóró

A zsűri tagjai:
- Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója
- Dr. Mosóczi László, közlekedésért felelős helyettes államtitkár
- Dr. Völner Pál, parlamenti államtitkár, Esztergom és Dorog térség országgyűlési képviselője
- Dr. Ludvig László, a Siemens Zrt. Mobility divízió vezetője
- Rizsavi Tamás, a MÁV-Start Zrt. mozdonyvezetője, fotóművész
A pályázaton való részvétellel elfogadod a Részvételi feltételeket. A pályázat pontos Részvételi feltételeit erre a linkre kattintva olvashatod.
A nyeremények fotója illusztráció.
https://w5.siemens.com/web/hu/hu/sajtoszoba/vonatozzfotozznyerj/Pages/Default.aspx

A Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medencéért Nívódíját vehette át szeptember 6-án Budapesten a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. Az Országházban megrendezett ünnepségen azok tevékenységét ismerték el, akik a folyamatos kiváló minőség mellett elkötelezettek a hagyományok tisztelete, a környezet védelme és a magyarság eszméje iránt.
Idén első alkalommal pályázhattak határon túli vállalkozások is a legrangosabb magyar védjegy használatára. A szervezők reményei szerint jövőre ebben a kategóriában is bővül a pályázók köre.

Az idén 60 vállalkozás 66 terméke és szolgáltatása érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használati jogát – a 19. alkalommal meghirdetett pályázat elismeréseit kedden a Parlamentben adták át a kitüntetetteknek.

A díjátadón Kiss Károlyné, a Magyar Termék Nagydíj pályázati iroda ügyvivő igazgatója elmondta, a legtöbb nyertes pályázat az élelmiszergyártás, élelmezés területéről érkezett. A pályázat kiírói tanácsának nevében ismertette azt is, hogy idén 38 kategóriában lehetett pályázni a tanúsító védjegy elnyerésére, a bírált pályaművek 92 százaléka nyert. A nyertesek egyharmada budapesti, csaknem kétharmada vidéki székhellyel rendelkezik, az ország 16 megyéjéből. Idén első alkalommal pályázhattak a határon túlról, a díjazottak 4 százaléka külhonból érkezett. Az idei díjakkal 609-re emelkedett a Magyar Termék Nagydíj 19 éve alatt kiadott elismerések száma. Az ügyvivő igazgató szerint örömteli, hogy egyre több pályázat kötődik az építőiparhoz, és a kozmetikai témakörhöz fűződő pályázatok száma és színvonala is stabil pályázói kört jelent. Hangsúlyozta, a védjegy használata az elnyerés évében díjmentes, ezután csak utóellenőrzéssel lehetséges viselni és díjkötelessé válik – ismertette.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvény fővédnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a korábbi, sikeres pályázati csoportok mellett az idén előtérbe kerültek a kulturális termékek és szolgáltatások, amelyek képesek a határokat átlépve növelni Magyarország nemzetközi ismertségét és elismertségét. Mint mondta, egyre fontosabbá válik a patrióta gazdasági szemlélet, éppen a Magyar Termék Nagydíj hírnevének köszönhetően egyre többen előnyben részesítik azokat a vállalkozásokat, amelyek Magyarországon termelnek és foglalkoztatnak, itt fizetnek adót. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, a pályázat által nyújtott lehetőség hozzájárul a Kárpát-medencei magyarság gazdasági megerősítéséhez. A külhoni magyar közösségek oktatási, kulturális megerősítésén túl lépéseket kell tenni gazdasági megerősítésükért is – szögezte le. A Magyar Termék Nagydíj pályázat Kárpát-medencéért Nívódíját kapta többek között a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Pro Cultura Subcarphatica és a Vajdasági Magyar Diákszövetség, valamint három határon túli magyar gazdasági szereplő is jogosult mostantól a Magyar Termék Nagydíj tanúsító védjegy használatára – tette hozzá. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta, a gazdaság fejlesztése mellett kiemelt jelentősége van a fogyasztói bizalom növelésének is, amely nem lehetséges jogkövető, fogyasztóközpontú vállalkozások nélkül. Úgy vélte, a Magyar Termék Nagydíj pályázati rendszere iránytűként szolgál a fogyasztók részére. Az ünnepségen átadták a cégek, szakmai szervezetek által felajánlott elismeréseket is. A díjazottak listája a www.termeknagydij.hu honlapon érhető el.
Idén elismerésben részesült a közmédia három műsora, az M1 aktuális csatorna alkotógárdja pedig Magyar Termék Pályázat sajtóköveti nívódíjat kapott. Jövő márciusban már 20. alkalommal hirdetik meg a Magyar Termék Nagydíj pályázatot – közölték a szervezők.

mti.hu/Kárpátalja.ma