Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Magyarok a Kárpát-medencében – képzések, vállalkozások, munkaerőpiac címmel tart szakmai hétvégét és továbbképzést külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgatók számára péntektől vasárnapig Simontornyán a nemzetpolitikai államtitkárság.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban azt írták: a munkaerőpiaci igények változása nagyban befolyásolja az oktatás rendszerét, nőtt az igény a jól képzett szakemberek iránt, és a fiataloknak korszerű tudást kell kapniuk. Az oktatási és a gazdasági rendszer közötti igények egymáshoz közelítése mellett olyan kezdeményezésekre is szükség van, amelyek segítik a megszerzett kompetenciák gyakorlatban történő hasznosítását.

A szakmai hétvége a továbbképzés mellett a határon túli magyar közösségek megmaradását is szolgálja, találkozásuk elősegíti a fiatalok közti együttműködést, a magyar-magyar kapcsolatok erősítését.
A résztvevőket beküldött önéletrajz és motivációs levél alapján, előzetes pályáztatás útján választották ki, így a konferenciára 80 külhoni magyar főiskolai és egyetemi hallgató érkezik: Erdélyből 40, a Vajdaságból 18, Kárpátaljáról 12, a Felvidékről 9, Horvátországból 1 diák. A hallgatók érdeklődési körüket és felsőfokú tanulmányaikat tekintve vegyes összetételűek: orvos-, jogász-, közgazdász- és politológusjelölt is van a résztvevők között.

A háromnapos konferencia keretében, a szakmai program nyitányaként péntek este vitaestet tartanak, amelyen a hallgatók kifejthetik véleményüket a brexit – az EU-ból való kilépés és a budapesti olimpia témákban. Felszólal Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Szombaton a résztvevők megismerhetik a Budapest 2024-es olimpiai pályázatot, a meghívott előadók között szerepel Kovács Zoltán kormányszóvivő. Szombaton előadást tart Gulyás Gergely, az Országgyűlés és a Fidesz alelnöke. Szombat délután bemutatkozik Valentínyi Katalin, a Példakép Alapítvány elnöke és a külhoni magyar Példaképek.

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a fiatal kárpátaljai magyar kutatók konferenciáját november 3-án Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

A konferencián a doktori cím megszerzése előtt álló fiatal kutatóknak adnak teret, akik az adott tudományág szakértői és a nyilvánosság előtt mutathatják be eredményeiket.
A résztvevőket elsőként Gara Katalin, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntötte.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntőbeszédében örömét fejezte ki aziránt, hogy immár tizenharmadik alkalommal biztosíthatnak lehetőséget azoknak a fiatal kutatóknak, akik igényt tartanak arra, hogy megosszák kutatásaik eredményét a tudományok művelőivel.
A fiatal kutatóknak Ady Endre szavaival kívánt kitartást és erőt a munkájuk során felmerülő harcokhoz: „Bár zord a harc, megéri a világ, ha az ember az marad, ami volt: Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.”
Váradi Natália, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója kifejtette, hogy a konferenciával a magyar tudomány napját is méltatják. A magyar tudomány ünnepét hivatalosan 2003 óta ünnepeljük november 3-án, azon a napon, melyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság létrehozására, ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.

A konferencia résztvevői három: természettudományi, történelemtudományi és bölcsészettudományi szekcióba jelentkezhettek. A 18 fiatal szakember húsz percben számolhatott be kutatási eredményeiről. Az előadásokat szekciónként szakmai zsűri értékelte, majd hasznos tanácsokkal és építő kritikával látták el az előadókat.
A rendezvény az elhangzottak értékelésével és oklevélátadással zárult.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Moszul ostroma megpecsételte a jordániai Ammanba száműzött moszuli keresztény közösség sorsát: bár életük végéig figyelemmel követik szülővárosuk viszontagságait, jól tudják, hogy a koalíciós erők győzelme után soha többé nem térhetnek haza.

A moszuli ostrom látványa nem vált ki mindenkiből diadalittas ujjongást. A Jordániába menekült iraki keresztény közösséget például minden nap arra emlékezteti, hogy otthonuk egyre közelebb kerül a megsemmisüléshez; miközben ők tehetetlenül várakoznak egy idegen országban, és megpróbálnak új életet kezdeni – derült ki az al-Dzsaszíra riportjából, melyet egy olyan ammani menekültszálláson készítettek, ahova Moszul eleste óta szüntelenül érkeznek a száműzött iraki keresztények.

A túlélés és a felejtés kettőssége mindenkiből más érzéseket vált ki. A legtöbb család végignézte, ahogy a 2003-as amerikai invázió káoszba döntötte az országukat. Moszulban nem sokkal később már elharapózott az erőszak, naponta raboltak el embereket, és az irányítás valahogyan mindig egy lázadó militáns csoport kezébe került.

A család 2014-ben döbbent rá, hogy a tíz évnyi belharc után valóban élet-halál kérdéssé vált a város elhagyása. Az Iszlám Állam egy júliusi reggelen betört Moszulba, és 48 órát adott minden kereszténynek, hogy összepakoljanak és továbbálljanak.

Augusztusban a jordániai Caritas segélyszervezet segítségével ezer iraki kereszténnyel együtt Ammanba utaztak, és a helyi keresztény templomokba költöztek. A szervezet matracokat és sürgősségi ellátást biztosított számukra, hiszen akkor még azt hitték, hogy Jordánia csak egy pihenőállomás lesz.

Azóta eltelt két év, és szinte semmi sem változott. A Caritas időközben már több mint 12 ezer iraki menekültetnek segít átvészelni a háború utáni időszakot. A templomoknál elszállásolt családok függönyökkel elválasztott szobákban élnek, ruháik és értéktárgyaik a “szobák” sarkában állnak, a családi fotókat a térelválasztó függönyre celluxozták.

Közülük hatezren Moszulból jöttek, és minden nap rádión és tévén követik városuk ostromát. A gyerekek állítólag vissza szeretnének menni, mivel azt hallották, hogy nem sokára visszaáll a rend. De ez korántsem ilyen egyszerű.

A hírügynökség által megkérdezett iraki nő a többi szülőhöz hasonlóan fiáról mesélt:

“Október 17-e óta szinte az egész életét ebben a szobában tölti. Mióta elkezdte nézni Moszul ostromát, csak egy dolgot akar: visszamenni Irakba” – mesélte. Elmondta, hogy szinte minden napja egyformán telik. A fia elmegy iskolába, majd hazajön a templomba (még mindig itt élnek sok másik családdal együtt) és bekapcsolja a híreket és végignézi az iraki csatatérről bevágott videofelvételeket.

Mivel száműzték őket a hazájukból, a fia eldöntötte, hogy soha többé nem fog olyan országot találni, ahol otthonra lelhet.

A moszuli offenzívában résztvevő csapatok az iraki biztonsági erőkön kívül szövetségi rendőrökből, kurd harcosokból, szunnita törzsekből és síita milíciákból állnak, de a koalíció megosztottsága miatt a vallási kisebbségeket képviselő kurdok nincsenek abban a pozícióban, hogy a győzelem után ígéreteket tehessenek. A moszuli keresztények pedig egy dologban biztosak lehetnek: az iraki kormány és a szunnita fegyveresek sem fognak kopogtatni az ajtajukon, ha végre megtisztították Moszult a dzsihádistáktól.

Névnap Károly 1. – magyar eredetű; jelentése: karvaly, turul; 2. – germán-latin eredetű; jelentése: legény, fiú. Idézet „Viszonzatlan szerelem éppúgy nincs, mint ahogy nincs gyökértelen növény. Azok a látszólag egyoldalú boldogtalan szerelmek, amelyeket az életből és a világirodalom remekeiből ismerünk, a remény kifogyhatatlan erőtartalékaiból táplálkoznak.”

Nagy Endre

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bémer László, bezdédi és kisbákai (Kisbáka, 1784. április 8. – Ungvár, 1862. november 4.). Római katolikus püspök. Diákéveinek nagy részét Ungváron töltötte. Előbb egri kanonok, a hétszemélyes tábla ülnöke, 1843-ban nagyváradi püspök. A szabadságharc idején Kossuth oldalára állt, részt vett az 1849-es országgyűlés néhány ülésén, körlevélben tudatta a függetlenségi nyilatkozatot, és a szószékről buzdította híveit a szabadságharcban való részvételre. Emiatt 1849. december 24-én elfogták, Pestre szállították az Újépületbe. 1850. február 9-én lemondott püspökségéről. A haditörvényszék március elején felségsértés miatt akasztásra, majd kegyelem útján húszévi várfogságra ítélte. A király elengedte a fogságot azzal a feltétellel, ha valamelyik ausztriai kolostorba vonul. 1850-ben Maria Enzersdorfba ment, majd öt év múlva engedélyt kapott, hogy visszatérjen hazájába. Ettől kezdve Pesten, Sátoraljaújhelyen, Perlenyiken tartózkodott. 1862-ben Ungvárra költözött unokahúgához, báró Reviczky Amáliához, aki őt haláláig gondozta. A nagyváradi székesegyházban temették el. 1911-ben azt a házat (Szobránc utca 27.), amelyben meghalt, Ungváron emléktáblával jelölte meg a Laudon család. A táblát később lemeszelték, csak 1991-ben állították ismét helyre.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Könnyezni kezdett Máriapócs egykori fatemplomában lévő Mária-ikon (1696). Lóczi Lajos (1849) földrajztudós, elsősorban Belső-Ázsiában és Nyugat-Kínában végzett geomorfológiai kutatásaival szerzett magának világhírnevet. A Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója volt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

NE LÉGY CINIKUS!

„A szeretet… Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.” (1Korinthus 13:4,7)

A szkeptikusoknak nagyon kevés emlékművet emeltek. Azért, mert ők ahelyett, hogy építettek volna másokat, inkább rombolták azokat. Dávid bátyja, Eliáb is ilyen volt. Íme, a története. Amikor Saul seregében senki nem volt hajlandó megküzdeni Góliáttal, Eliáb sem, aki pedig parancsnok volt, Dávid önként jelentkezett, hogy megküzdjön a körülmetéletlen filiszteussal (ld. 1Sámuel 17:36). A bibliai időkben a körülmetélés az Istennel való szövetség jele volt, ez a szövetség védelmet és ellátmányt biztosított Izráel népének. Dávid tudta, hogy ez a fenyegetődző ellenség nincs ilyen szerződésben Istennel, hogy csak az izraelitáknak van jogalapjuk ezekre a kiváltságokra. Emiatt Dávid biztonságban érezte magát a szövetségben, és megragadta Isten ígéretét. Eliáb szemében azonban nyilvánvalóan egész másként nézett ki a helyzet. Ő haragra gerjedt Dávid ellen, és ezt mondta: „Minek jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot a pusztában? Tudom, vakmerő vagy, és rosszban töröd a fejed. Csatát akarsz te látni, azért jöttél ide.” (1Sámuel 17:28). Érdekes, hogy Eliáb neve azt jelenti: „Isten az Atyám”, így Eliáb nem csupán a világi cinikusokat képviseli, hanem a keresztyéneket is. Igen, vannak ilyenek a gyülekezetben is! Csak egyetlen szkeptikusra van szükség, és hamarosan mind, akik gyengék a hitben, vagy teljesen hitetlenek, elkezdenek a pártjára állni, és állandósítják a negatív szemléletet. Vigyázz, a cinizmus bármely kapcsolatot és környezetet feldúlhat. Ezért mondja a Biblia: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére” (Zsoltárok 1:1). Gondold meg kétszer, mielőtt beleülnél abba a székbe. Ha túl sokáig ott maradsz, akkor talán nem leszel képes felállni belőle!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Borromeo Szent Károly püspök

Károly a tridenti zsinat megújulásának munkálója volt egyházmegyéjében. Tüzes lélekkel szolgálta Istent, élte és hirdette az Ő szeretetét. Példája nyomán merjünk mi is bátran tanúságot tenni Isten szeretetéről, hogy megerősödjön Egyházunk, és sokan hallhassák Isten Igéjének hirdetését. Neves grófi családból született 1538-ban. 22 éves korában nagybátyja, IV. Pius pápa Rómába hívta, és nagy műveltsége és mély vallásossága miatt bíboros államtitkárává és a milánói érsekség adminisztrátorává tette. 1563-ban pappá szentelték, 1565-ben pedig elfoglalta a milánói érseki széket. Bölcs szervezőerő, égő apostoli buzgóság jellemezte. Az 1567. évi pestis idején, amikor a város vezetői valamennyien elmenekültek Milánóból, ő hősies önfeláldozással állt helyt a vész sújtotta városban, és ápolta a betegeket. Minden vagyonát az ínséget szenvedőkre költötte, és ahol orvossággal már nem tudott segíteni, vigaszt öntött a lelkekbe. Papjainak gondját viselte. Hatalmas egyházmegyéjét háromszor látogatta végig. A kolostorokban és a szerzetesrendekben szerető szigorral szüntette meg a visszaéléseket. Bár az egyházi és világi vezetők barátságukkal tüntették ki, megőrizte alázatát, a szegények szerető atyja maradt. Előkelő kapcsolatait sohasem használta fel családi vagy baráti érdekek előmozdítására, csupán a lelkek és Isten Országának előmenetelére. Sokat tett a tridenti zsinat szerencsés befejezéséért, és ő volt az első, aki a zsinati határozatokat végre is hajtotta.

bacskaplebania.hu

Ukrajna elegendő földgázzal rendelkezik a fűtési szezonra, így továbbra sem szorul rá arra, hogy Oroszországtól vásároljon gázt – jelentette ki Petro Porosenko elnök csütörtökön egy új, nyugat-ukrajnai gázkút átadási ünnepségén.

Kijev 2015 novembere óta nem importál földgázt Oroszországból, amelytől 1991-es önállóvá válása óta addig állandó függőségben volt – az ukrán államfő szavai szerint – akár “egy pórázra kötött kutya”.

Porosenko az egyik prioritásnak nevezte az ország saját kitermelésének fokozását. Hangsúlyozta emellett, hogy Ukrajna az energetikai diverzifikáció jegyében továbbra is európai uniós országokból szándékozik gázt behozni. A kelet-európai ország úgynevezett reverz, azaz visszafordított irányú szállítási módszerrel importál gázt Magyarországról, valamint Lengyelországból és Szlovákiából.

A Naftohaz ukrán állami gázvállalat október 13-én közölte, hogy 14,7 milliárd köbméterre növelte a földgáz mennyiségét tárolóiban. A feltöltést azonban befejezte, és a fűtési szezon október 15-i kezdetével megkezdték a tárolókban felhalmozott gáz felhasználását.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése alapján Ukrajna legnagyobb gázkitermelő vállalata, az Ukrhazvidobuvannya részvénytársaság 2020-ra évi 20 milliárd köbméterre szeretné növelni az ukrajnai kitermelést. Egyebek között növelni kívánja a kutak számát, négy év alatt több mint 200-ra.

Az elkövetkező négy évben a vállalat mintegy 110 milliárd hrivnyát (körülbelül 1225 milliárd forintot) készül befektetni a gázkitermelés növelésébe. A kormány a jövő évi költségvetés tervezetében egy alapot különített el mintegy 3,5-4 milliárd hrivnya (39-44,5 milliárd forint) értékben a hazai gázkitermelés fejlesztésének társfinanszírozására.

Az emberek 10 ezer évvel korábban kezdtek el letelepedni Ausztrália belsejében, mint ahogyan eddig hitték. Erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik egy félreeső területen több ezer tárgyi leletet és csontot találtak egy sziklaeresznél.

Úgy hiszik, az ember mintegy 50 ezer éve érkezett meg Ausztráliába, az viszont állandó vita tárgyát képezte, mikor hódította meg a kontinens száraz belsejét, kezdte meg az eszközök használatát, és került kapcsolatba az ősi állatokkal.

A Nature folyóiratban publikált tanulmányukban a szerzők leírják, hogy a dél-ausztráliai Flinders-hegységben, a Warratyi-sziklaeresznél talált bizonyítékok alapján az emberek már 49 ezer éve jelen voltak Ausztrália sivatagos területén, vagyis mintegy 10 ezer évvel korábban, mint ahogyan eddig hitték.

Az üledékrétegekből kinyert tárgyak között az eddigi legidősebb csont- és kőeszközök (40-38 ezer évesek) is megtalálhatóak. A kutatók emellett vörös okker nyomaira is bukkantak, amelyet szertartásoknál alkalmazhattak a korai emberek, ahogyan a modern őslakosok is.

Az üledékek és tárgyak – nemcsak eszközök, hanem állatcsontok, faszén, hamu, tojáshéjak és növényi maradványok – kora feltárja, hogy az emberek több ezer éven át hellyel-közzel használták a barlangot. A kutatók szerint a rendszeres használat periódusait néha mintha a teljes elhagyatottság időszakai szakították volna meg.

Giles Hamm, a vizsgálat vezetője a Reutersnek kifejtette, a lelőhely Ausztrália legdélebbi, legidősebb helyszíne, földrajzilag pedig azért jelentős, mert feltárja, hogy az akkori emberek igen gyorsan mozgolódtak a kontinens partjai mentén és belsejében.

A vizsgálat során 4300 tárgyi leletet, valamint három kilogrammnyi okkert, csontot és növényi maradványt találtak.

Egy fellelt csonttöredéket a Diprotodon optatummal, a legnagyobb ismert erszényessel azonosítottak, míg egy tojáshéjat kihalt óriásmadárhoz kötöttek, ami azt sugallja, hogy az akkori emberek már kapcsolatba kerültek a megafauna képviselőivel.

Az államilag segélyezett vagy támogatott személyek körmére nézne az Ukrán Szociálpolitikai Minisztérium – 2017 júniusától országosan mintegy 550 fő felügyelné, jogosan kaptak-e az érintettek szociális juttatásokat. Az erről szóló törvénytervezetről a Financial club portál tájékoztatott november 2-án.

A támogatások felügyeletével megbízott hivatalnokok korábban csak a juttatások kézbesítését ellenőrizték. A tervezet elfogadása esetén figyelemmel követnék a szociális támogatások jogosságát és időszerűségét is. A kisjövedelemű családok és az egyedülálló anyák támogatására, illetve a szubvencióra és egyéb kommunális szolgáltatásokra vonatkozó kedvezmények ellenőrzése tartozna a hatáskörükbe.

A revizorok otthonukban keresik majd fel a szociális támogatásban részesülő személyeket, hogy meggyőződjenek hátrányos helyzetük mértékéről, és felfedjék az esetleges mellékes megélhetési forrásaikat, melyeket nem hoztak nyilvánosságra, de befolyásolhatják a juttatás mértékét, vagy akár teljesen megkérdőjelezhetik a támogatás jogosságát.

Kárpátalja.ma

Az első, magánbefektetők által épített koncessziós utak 2017–2018-ra épülhetnek meg az országban – számolt be az ukrán Ötös csatornának Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter november 2-án.

A koncesszió lényege, hogy az állam vagy az önkormányzat olyan engedélyt ad ki, melynek alapján egyes törvényben meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát szerződésben engedi át másnak meghatározott időre és feltételekkel.

Az útdíjas szakaszokat a már meglévő, díjmentes utak mellett, azok alternatívájaként építenék. A miniszter szerint a projekt iránt kínai és európai befektetők is érdeklődnek.

Kárpátalja.ma

2017. szeptember elsejétől megszüntetnék a felvételt a speciális (bentlakásos) iskolák előkészítő és első osztályába, helyette a tanulók a hagyományos általános iskolák speciális és befogadó osztályaiba felvételizhetnek majd.

Az erről szóló rendeletet október 26-án fogadta el az Ukrán Miniszteri Kabinet.

Az előzetes tervek szerint 2022-ig minden sajátos nevelési igényű gyermek fokozatosan átkerülne a hagyományos oktatási intézmények kötelékébe.

Ez elősegítené a különleges bánásmódot igénylő tanulók minőségi oktatását, sikeresebb képzését, fejlődését és szocializációját, emellett lehetőségük nyílna a továbbtanulásra.

A sérült gyerekek először egy speciális előkészítő osztályba kerülnek, később az általános iskolában kialakított, a sajátos igényű gyermekek számára fenntartott csoportokban folytatják a tanulást, az intézményben tanuló egészséges társaikkal párhuzamosan.

A gyermekek tanításánál olyan oktatási módszereket alkalmaznak, melyek igazodnak egyéni szükségleteikhez és fejlődési sajátosságaikhoz.

A külföldi tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen intézményeknek köszönhetően a társadalom toleránsabb és befogadóbb lesz, a speciális nevelést igénylő gyerekek tanulmányi eredményei pedig jobbak lesznek.

A gyógypedagógiai munka és a kötelező előkészítő osztály egységével a sérült tanulók elegendő óraszámban tanulhatnak ahhoz, hogy megfelelő szinten elsajátíthassák a tananyagot.

Kárpátalja.ma

Névtelen telefonáló tett bejelentést a Huszti Rendőrkapitányságon október 27-én, miszerint egy férfi kenderhez hasonló növényt vág a huszti járási Szeklence (Szokirnicja) község közelében, egy Tisza-parti elhagyatott földterületen – tudatta a Zakarpatszkij Koreszpondent hírportál.

A rendőrök a helyszínre siettek, ahol egy 36 éves szeklencei fiatalember szüretelte a tiltott növényt. A letartóztatott a kihallgatás során elmondta, hogy a kendert júliusban vetette el, gondozta azt, de a termést a rendfenntartók miatt már nem tudta betakarítani.

A rendőrök 310 tő 1,5, illetve 2 méter magas kenderszárat találtak. Ez a mennyiség a szakértők véleménye szerint 10 kilogramm marihuána elkészítésére elegendő.

A kábítószer-alapanyagot lefoglalták, és vizsgálatra küldték.

A fiatalember ellen büntetőeljárást indítottak, az ügyben tart a nyomozás.

Kárpátalja.ma

Idén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is csatlakozik az anyaországi kezdeményezéshez, és a Kárpátaljai Magyar Cserkésszövetség közreműködésével gyertyagyújtási akciót szervez Munkácson az első világháborús emlékműnél november 11-én 11 óra 11 perckor.

A gyertyagyújtási akciót azzal a céllal rendezik meg, hogy emléket állítsanak a hazájukért életüket adó katonáknak, halhatatlanná téve őket a ma élők és a jövő nemzedék emlékezetében.

1918. november 11-én Németország aláírta az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezményt, amely a harci cselekmények megszűnését eredményezte. Egyes források szerint éppen 11 óra 11 perckor történt az esemény, ezért az évek során kultikussá vált ez a számsor.

A gyertyagyújtási felhívás magyarországi szervezői azért választották ezt az időpontot, hogy felhívják a figyelmet a béke fontosságára, megőrzésére, különös tekintettel a világban ma is folyó háborúk borzalmaira.

Tavaly 600 helyszínen több mint 12 ezer résztvevővel valósult meg az akció. Kárpát-medence-szerte hetedik alkalommal, Kárpátalján először kerül sor az eseményre.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség arra kéri a kárpátaljai egyházak, civil szervezetek képviselőit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és saját településük világháborús emlékhelyén vagy más ikonikus helyszínén november 11-én 11 óra 11 perckor gyújtsanak gyertyát, és lehetőség szerint témához illő vers vagy korabeli katonanóta előadásával tegyék teljessé a rövid megemlékezést.

Kérjük, részvételi szándékukat jelezzék a root@kmksz.uzhgorod.ua e-mail címen!

Kárpátalja.ma

Hányszor kérdezik azt tőlünk, hogy ki a legkedvesebb tanárunk! Hányszor kezdünk lelkendezve mesélni volt iskolánk egy-egy pedagógusáról, aki talán már nem is él. Sokan közülük nemzedékeket tanítottak és neveltek a szó szoros értelmében életük odaadásával, és indították el tanítványaikat a társadalmi érvényesülésre. Persze annak idején rendszeresen megköszöntük munkájukat – leginkább a nyári szünet előtt –, de az igazi elismerést másokra bíztuk.

Most itt a lehetőség!

Szavazhatunk* a szívünk szerint legkedvesebb, még élő korábbi vagy éppen mostani tanárunkra, tanítónkra és óvónőnkre is. A Kiss Gyula nyugdíjas ungvári tanárember által létrehozott „Magyar Kultúráért Kárpátalján Alap” – melynek pénzösszegét a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványra bízta – kamataiból lehetőség nyílt a legtöbb szavazatot kapó tanárnak, tanítónak és óvónőnek 50-50 ezer Ft egyszeri jutalmat adni.

Arra biztatunk mindenkit, akinek kötődése van vagy volt a Kárpátalján működő magyar oktatási intézményekhez, bátran szavazzon, és segítse alapítványunkat egy valóban társadalmi szintű elismerés átadásához.

Kacsó András,
a KFMA elnöke

* További részletek a versenyről és a szavazásról ITT.

Ezt Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere jelentette be Kijevben október 28-án.

Ukrajna és Magyarország közös érdeke, hogy a Beregszászt elkerülő út és a várost Munkáccsal összekötő útszakasz megépüljön. Magyarország kész 50 millió eurós segélyhitelt nyújtani, hogy ezek a projektek megvalósuljanak – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Ukrán kollégája, Pavlo Klimkin külügyminiszter hozzátette, megvitatták a terv részleteit. Elmondása szerint nagy figyelmet fordítanak a projektre, amelynek köszönhetően nemcsak új munkahelyek jönnének létre, hanem fejlődne a közlekedési infrastruktúra is.

A kijevi találkozó részleteiről ITT  olvashat.

Kárpátalja.ma

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata a Magyar Tudományos Akadémia és az MTA Könyvtár és Információs Központ csütörtökön, a magyar tudomány ünnepén nyílt és március 15-ig tartó közös tárlatán.

Vörösmarty Mihály 1835-ben elkezdett és egy évvel később befejezett Szózata 1837-ben jelent meg. Rövid idő alatt országszerte ismertté vált, 1846-ban bekerült a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. A vers megzenésítésére 1843-ban írtak ki pályázatot, amelyet Egressy Béni nyert meg – idézi fel az Akadémia ajánlója.
Az irodalomtörténészek által összeállított kiállításon az érdeklődők az eddig az MTA KIK Kézirattárában őrzött eredeti dokumentum mellett a Szózat történetéről, hatásáról, a magyar nemzet kultúrájában elfoglalt helyéről is számos érdekes információt tudhatnak meg, valamint ízelítőt kaphatnak Vörösmarty Mihály főleg akadémiai működéséhez kapcsolódó, kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól is.
A költő ugyanis tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak szinte minden munkájában részt vett, sőt döntően alakította is azt. Ő volt az, aki javasolta a magyar helyesírás főbb szabályainak rögzítését, így a Tudós Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai címmel. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.
Mindezeken túl a kiállítás bepillantást enged a költő Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is.
A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központjának Arany János utcai, Vasarely-termében tekinthető meg.

Svéd búvárrégészek több száz felbontatlan palackot találtak egy 19. századi elsüllyedt hajón a Balti-tenger és a Botteni-öböl határán fekvő Aland-szigetektől délre.

A 26 méter hosszú hajó szokatlanul jó állapotban őrződött meg horgonyával, orrszobrával és a felbontatlan, ismeretlen tartalmú palackokkal a rakterében.

A Balti-tengeri hajóroncsok feltárásán dolgozó Jerry Wilhelmsson és búvárrégész csoportja engedélyt kapott arra, hogy felszínre hozzon néhány palackot és megvizsgálja tartalmukat abban a reményben, hogy kiderül, honnan származik a rejtélyes hajó.

“Nagyon ritkán találni ilyen állapotú roncsot érintetlen rakománnyal” – mondta Magnus Melin búvárrégész, a csoport tagja a The Local svéd napilapnak.

Marcus Lindholm tengerrégész az Aftonbladet svéd lapnak úgy vélte, hogy a hajó felépítése alapján az 1850-1870-es évekből való. Hogy megbizonyosodjanak erről, a rakodótérben lévő több száz felbontatlan palack némelyikének tartalmát kell megvizsgálni – tette hozzá.

Svédország Balti-tengeri vizei nagyon gazdagok hajóroncsokban. Áprilisban két 1600-as években épült hajóra bukkantak Stockholm vizeiben, amikor búvárok egy csónakverseny előkészítése céljából vizsgálták át a tengerfenéket. Júliusban Öland-szigeténél a Kronan nevű királyi hajó roncsában egy 340 éves sajtdarabra bukkantak régészek.

Az iraki hadsereg ellenőrzése alá vonta az ország északi részén található Moszul két keleti negyedét, és egy harmadik körzet visszafoglalására készül – közölte csütörtökön az iraki terrorellenes erők szóvivője.

Szabah al-Numáni az EFE spanyol hírügynökségnek elmondta: a kormányerők fennhatóságuk alá vonták Kukjelit és al-Kudiszt, és már al-Karama körzet kapujában vannak. A szóvivő hozzátette: a hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy megtisztítsa Kukjelit az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet által hátrahagyott robbanószerkezetektől.

Eddig 70 pokolgépet távolítottak el az övezetből. Kukjeli után al-Kudisz megtisztítása, majd al-Karama ostroma következik – mondta.

A dzsihadistákhoz köthető al-Furkán nevű csatorna csütörtökön közzétett egy hangfelvételt, amelyen Abu Bakr al-Bagdadi, az IÁ vezetője azt mondta: bízik a dzsihadisták győzelmében.

Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák október 17-én indították meg a támadást az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul ellen, amelyet 2014-ben rohantak le a szélsőségesek, és ahol Bagdadi nem sokkal később kikiáltotta az Iszlám Állam “kalifátusát”.

November elsejétől több információhoz jutnak az Egységes Állami Nyilvántartásban szereplő gépjárművekről és azok tulajdonosairól az állami szervek, illetve a helyi önkormányzatok munkatársai, az ügyvédek és a közjegyzők – olvasható a kormányzati portálon.

A hivatalos szervek képviselői ezentúl közvetlenül szerezhetnek tudomást arról, ha vagyonelkobzási per vagy egyéb bírósági eljárás indult az adott jármű tulajdonosa ellen, ha a gépkocsi körözés alatt áll, vagy ha az autó tárgyi bizonyítéknak minősül.

Eltörölték a törvénycikkely azon bekezdését is, amely szerint az állami nyilvántartás alapján kiállított hivatalos kimutatásokban tilos feltüntetni a szóban forgó gépjármű rendszámát. A rendszám ismerete megkönnyíti a közjegyzők munkáját, és hatékonyabbá, gyorsabbá válik a dokumentumellenőrzés olyan szerződések megkötésekor, amelyek tárgya az adott jármű.

Kárpátalja.ma

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Makarkin a Hogyan értsük meg a magyarokat? című cikkében emlékeztetett a Levada Központ egy szeptemberi felmérésére, amely szerint az oroszok 57 százaléka (köztük a 18-24 évesek 83 százaléka) nem is hallott a magyar ’56-ról, a többiek 60 százaléka pedig negatívan vélekedett az akkori magyarországi eseményekről. Mindössze 15 százalék osztotta azt a mai Magyarországon és Európában elfogadott véleményt, hogy 60 évvel ezelőtt népfelkelés tört ki a Szovjetunió által Magyarországra kényszerített rendszer ellen.
A szerző szerint a szovjet emberekben elsősorban a budapesti utcák eseményeinek véres és kaotikus képe élt, a kommunisták meglincselése, ami összefonódott a nyugati titkosszolgálatok és azon horthysta tisztek tevékenységével, akik a második világháború alatt a Szovjetunió ellen harcoltak.
Ez a sztereotípia a peresztrojka idején kezdett feloldódni, ám ismét felerősödött a gorbacsovi idők értékeinek lejáratódása, valamint annak nyomán, hogy a Nyugatra ismét geopolitikai riválisként, sőt ellenségként kezdtek tekinteni Oroszországban. A “posztkrími hatás” (a Krím Oroszország által történt elcsatolása által felkeltett nacionalista lelkesedés) minimálisra csökkentette a nyugatosok arányát az orosz társadalomban.
Makarkin rámutatott, hogy az orosz kommunisták és konzervatívok egyaránt a birodalmi, geopolitikai szemlélet alapján állnak, és emiatt egyaránt ellenérzéssel viszonyulnak a magyar felkeléshez.
“A posztszovjet Oroszországban helyreállt a birodalmi konszenzus, amelynek értelmében bűnöző az, aki orosz katonára lő, függetlenül az időtől, a helytől és a körülményektől” – írta.
A szerző kitért rá, hogy ez alól a szovjet történetírás abban az esetben tett csak kivételt, ha az, aki lőtt, “haladóbb” volt, mint az orosz honfitársak. Ez 1956-ra értelemszerűen nem vonatkozott, de a magyar 1848-49-es forradalomra vagy az 1863-as lengyel felkelésre igen. A kommunizmus bukásával ez a séma is összeomlott, és helyébe a “mindig nekünk van igazunk” egyszerű és következetes elképzelése lépett.
“A felkelt magyarok olyan embereknek tűnnek, akik felül akarták bírálni a Nagy Honvédő Háború eredményét – ami az oroszok túlnyomó többsége szempontjából a világtörténelem legfontosabb eseményének számít” – fogalmazott a szerző.
“Ezért a budapesti tankokért való bűnbánat csak azoknak az orosz liberálisoknak az osztályrésze, akik azon szovjet állampolgárok örökösei, akik ’56-ban elítélték saját országuk katonai lépéseit” – írta a szerző.
Makarkin a szovjet intervenció nyílt ellenzői között sorolta fel Mihail Molosztovot, Revolt Pimenovot, Borisz Pusztincevet, Viktor Sejnyiszt, Erik Jugyint és másokat. A cikk szerint jelentősen többen voltak azok, akik csendben éreztek együtt a magyarokkal, és csak a család vagy ismerősök nagyon szűk körében nyíltak meg.
“Ma a viták értelemszerűen sokkal nyitottabbak, és a magyarokkal való együttérzésért nem jár börtön vagy üldöztetés – de mindkét esetben birodalomellenes kisebbségről van szó” – állt a cikkben.
A szerző meglátása szerint az oroszok a hiányos tájékozottságuk mellett azért sem értik meg más országok fájdalmát – a magyar ’56 mellett például a lengyelekét a katyni mészárlás miatt vagy a balti országok második világháború előtt deportált lakóinak sorsát -, mert úgy érzik, hogy a szovjet időkben odahaza sokkal nagyobb veszteségeket szenvedtek el, ám ennek ellenére sem sopánkodtak, hanem győzni tudtak a második világháborúban. Makarkin következtetése szerint Oroszország polgárainak mélyebben át kellene gondolnia “saját történelmét, saját nagyszerű és tragikus tapasztalatait – önostorozás, de egyúttal a birodalmi komplexuson alapuló öntömjénezés nélkül”.

Több száz bíró kérte nyugdíjazását vagy mondott fel állásából amiatt, hogy idén bevezették az elektronikus úton történő vagyonbevallási kötelezettséget számukra – mondta el az MTI kijevi tudósítójának csütörtökön Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan, a tervek szerint még ősszel a bíróságok reformja keretében megkezdődik Ukrajnában a bírák újraminősítése, aminek során megvizsgálják bevételeiket és a vagyonukat is. Szavai szerint számos bíró éppen ettől tartva inkább úgy döntött, hogy visszavonul, mintsem ki kelljen töltenie a bevallást.

A szakértő kifejtette, hogy az állami korrupció elleni küzdelmet azért tehetik hatékonyabbá az úgynevezett e-bevallások, mert azok a korábbiaktól eltérően nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetők, másrészről pedig jelentősen bővebb információkat tartalmaznak a bevallásra kötelezettek vagyonáról. Elmondta, hogy míg korábban csupán éves bevételüket, valamint ingatlanjaikat kellett bevallaniuk a választott képviselőknek, illetve a kinevezett köztisztviselőknek, úgy az e-deklarációkban már számot kell adniuk bankbetétjeikről, készpénzükről és további értéktárgyaikról, például a tulajdonukban lévő ékszerekről, festményekről is.

Érdekességként kiemelte: a bevallásokból kiderült, hogy számos kormánytag, parlamenti képviselő, magas beosztású tisztségviselő jelentős összeget tart készpénzben, főként dollárban. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy ez nemcsak a tisztségviselőkre jellemző, hanem országos jelenség, melynek oka az ukrán bankokkal szembeni bizalmatlanság. Tudomása szerint a lakosságnál készpénzben tartott megtakarítások összességében elérik a 10 milliárd dollárt. Ebből a 450 fős parlament képviselői együttesen megközelítőleg félmilliárd dollárt tartanak maguknál készpénzben.

“Más megközelítésben viszont a nagy összegű készpénzek a feketegazdaság jelenlétének a jelei” – mutatott rá, kifejtve, hogy eszerint Ukrajnában jellemzően sokan készpénzben, azaz nem banki átutalással fizetik ki például beosztottaik bérét. Hozzáfűzte, hogy egyes adatok alapján a feketegazdaság aránya csaknem 50 százalékos jelenleg Ukrajnában.

Ukrajnában márciusban lépett életbe a korrupcióellenes küzdelem jegyében az a törvény, amely szerint az idei évtől kezdve a vagyonbevallásra kötelezett állami, kormányzati és önkormányzati tisztségviselőknek, parlamenti képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek és egyéb hivatalnokoknak elektronikus formában kell benyújtaniuk a vagyonbevallásukat. Az e-deklaráció bevezetését az Európai Unió szabta feltételül a vízummentesség megadásához, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a további hitelnyújtáshoz Kijevnek.

A vagyonbevallások benyújtási határideje múlt vasárnap éjfélkor járt le.

Hat ország 20 magyar borászának mintegy 100 borát kóstolhatják az érdeklődők a Határon túli magyar borászok a Pesti Vigadóban elnevezésű rendezvényen pénteken.

A közönség nagyszabású sétálókóstolón ismerheti meg a környező országok magyar pincészeteinek borait; a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Délvidékről, Drávaszögből és Muravidékről érkező borászok számos meglepetéssel és élménnyel szolgálnak a látogatóknak – mondta el az MTI-nek Csíki Sándor gasztronómiai szakíró, a rendezvény szervezője.

Mint hozzátette, az érdeklődők mesterkurzuson is megismerkedhetnek a határon túli történelmi magyar borvidékekkel. A mai Szerbia, Horvátország és Szlovénia borainak világába Sagmeister Ernő vezeti be a résztvevőket, a Felvidék és Kárpátalja borairól Geönczeöl Attila tart előadást, Balla Géza mesterkurzusának témája pedig Erdély és Partium borai.

A Délvidékről (Szerbia) a Maurer Borászat (Hajdújárás), a Nagy-Sagmeister Borászat (Magyarkanizsa) és a DiBonis (Szabadka) érkezik, a Drávaszögből (Horvátország) a Kollár Pincészet (Csúza), a Pinkert pincészet (Csúza) és a Szabó Pincészet (Karancs) tételei lesznek kóstolhatók, a Partiumból (Románia) pedig a Balla Géza Pincészet (Ópálos), a Kárásztelki Pezsgőpincészet (Kárásztelek) és a Nachbil (Krasznabéltek) állít ki.

A Felvidéket (Szlovákia) Bott Frigyes (Muzsla), a BurdaVin (Garamkövesd), a Drozdik Pincészet (Párkány), a Geönczeöl Pince (Garamkövesd), a H&V Pincészet (Muzsla), a Hengerics Pincészet (Garamkövesd), a Kasnyik Pincészet (Kürt), a Mátyás Pincészet (Kisújfalu), a Strekov1075 (Kürt) és a Zsigmond Pincészet (Ipolynyék) képviseli, míg Kárpátaljáról (Ukrajna) Orosz Ruszlán Pincészete (Dercen), a Muraközből (Szlovénia) pedig a Rozsman Borház (Lendva) érkezik a pénteki kóstolóra.