Európai Tanács hírei

A Tanács 2015. június 15-én általános megközelítést fogadott el az általános adatvédelmi rendeletről, amely a digitális kornak megfelelő szabályokat állapít meg. A rendelet kettős célja, hogy megerősítse a személyes adatok védelmét és több üzleti lehetőséget biztosítson a digitális egységes piacon. 

Dzintars Rasnačs lett igazságügyi miniszter kijelentette: „Ma nagy lépést tettünk az Európai Unió modern és harmonizált adatvédelmi keretének irányába. Nagyon elégedett vagyok, hogy több mint 3 évnyi tárgyalás után végül sikerült megállapodni a kompromisszumos szöveget illetően. A digitális kor igényeihez igazított új adatvédelmi rendelet meg fogja erősíteni a polgárok egyéni jogait és magas szintű védelmet fog biztosítani.” 

Az általános megközelítés elfogadása azt jelenti, hogy a Tanács politikai megállapodásra jutott, amely alapján megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az uniós adatvédelmi szabályokról szóló átfogó megállapodás kidolgozása érdekében. A Parlamenttel való háromoldalú egyeztetés első fordulójára a tervek szerint 2015. június 24-én kerül majd sor. 

„Köszönetemet fejezem ki az Európai Parlamentnek, hogy már a jövő héten kész a háromoldalú egyeztetés megkezdésére. Reményeink szerint gyorsan eljutunk a végleges megállapodásig, hogy a polgárok minél előbb élvezhessék a reform előnyeit.” – fejtette ki Dzintars Rasnačs lett igazságügy-miniszter. 

A soron következő luxemburgi elnökség jelezte, hogy a rendelettel kapcsolatos tárgyalásokkal párhuzamosan felgyorsítják a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvvel kapcsolatos munkát is, hogy októberre arról is általános megközelítést lehessen kialakítani. Felix Braz luxemburgi igazságügyi miniszter elmondta: „A reformon csomagként dolgozunk és szilárd elhatározásunk, hogy az év végére elkészüljünk vele.”

A megállapodás főbb elemei Magasabb szintű adatvédelem 

A személyes adatokat szigorú feltételek mellett, törvényes céllal, jogszerűen kell összegyűjteni és feldolgozni. Az adatkezelőknek (akik az adatok feldolgozásáért felelősek) pontosan meghatározott szabályokat kell tiszteletben tartaniuk ahhoz, hogy személyes adatokat dolgozhassanak fel – az érintettnek (annak a személynek, akinek az adatait feldogozzák) például egyértelműen bele kell egyeznie, hogy adatait feldolgozzák. 

A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára, hogy nagyobb fokú ellenőrzést gyakorolhassanak személyes adataik felett, többek közt a következők révén: 

• az adataikhoz való könnyebb hozzáférés
• az érintettek részletes tájékoztatása arról, hogy mi történik személyes adataikkal, miután megosztják azokat: az adatkezelőknek átláthatóbban kell kezelniük a személyes adatokat, így például egyszerűen és világosan kell megfogalmazniuk adatvédelmi nyilatkozatukat.
• a személyes adatok törléséhez és azok tárolásának megszüntetéséhez való jog, amely például lehetővé teszi bárki számára, hogy kérelmezze a szolgáltatótól a gyermekkora alatt róla gyűjtött adatok haladéktalan törlését
• az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti átvitelét Ez növelni fogja a szolgáltatók közötti versenyt is.
• a „profilalkotás” korlátozása (ez a személyes adatok automatizált feldolgozása személyes szempontok – munkahelyi teljesítmény, anyagi helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák – értékelése érdekében)

 A hatékonyabb jogorvoslat biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye. 

Több üzleti lehetőség a digitális egységes piacon 

A nemzeti adatvédelmi szabályok különbségei nem fogják megzavarni az adatok tagállamok közötti cseréjét, mivel egységes szabályok vonatkoznak majd az EU területén online szolgáltatásokat kínáló uniós és nem uniós vállalatokra egyaránt. A felügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködés pedig lehetővé teszi majd, hogy a szabályokat következetesen alkalmazzák ez EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket. 

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy a több tagállamban leányvállalattal rendelkező vállalatoknak csak azon tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen kapcsolatban állniuk, ahol a székhelyük van. 

Megfelelési költségeik csökkentése érdekében az adatkezelők – a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos kockázatok felmérése alapján – kockázati szintet határozhatnak meg és az adott szintnek megfelelő intézkedéseket foganatosíthatnak. 

Az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érvényesítésének több és jobb eszköze 

Az adatkezelők felelősségének és elszámoltathatóságának növelése javítani fogja az új adatvédelmi szabályok betartását is. Az adatkezelőknek megfelelő biztonsági intézkedéseket kell foganatosítaniuk, a személyes adatok biztonságának sérüléséről pedig indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell a felügyeleti hatóságot, valamint azokat, akiket az jelentős mértékben érint. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi felelőst jelölhet ki a szervezetén belül. Ezt az uniós vagy a nemzeti jog írja elő is írhatja számukra. 

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyelő hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a panasz megalapozott, az adatkezelő akár 1 millió euróra, vagy éves forgalmuk 2%-ára rúgó bírság megfizetésére kötelezhető. 

A személyes adatok EU-n kívüli továbbítására vonatkozó garanciák 

Megfelelőségi határozatok révén lesz biztosítható a harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára továbbított személyes adatok biztonsága. A tagállamok és az Európai Parlament részvétele mellett a Bizottság hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által kínált adatvédelem szintje megfelelő-e. Azokban az esetekben, amikor nem születik ilyen határozat, a személyes adatok továbbítására csak akkor kerülhet sor, ha a megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre (standard adatvédelmi rendelkezések, kötelező erejű vállalati szabályok, szerződéses rendelkezések).

A Tanács 2014. november 27-én következtetéseket fogadott el az internetirányításról. A Tanács e következtetéseiben üdvözölte az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Távközlési és Információs Hivatalának (NTIA) 2014. március 14-én kiadott nyilatkozatát, melyben a Hivatal bejelentette azon szándékát, hogy legkésőbb 2015 szeptemberéig átruházza az internetes domainneveket illetően ellátott legfontosabb feladatait. A Tanács újólag megerősítette, hogy az internetes számkiosztó hatóság (IANA) gazdálkodói szerepét időben és megfelelően előkészítve át kell ruházni az érdekeltek közösségére olyan módon, hogy ez a tevékenység ne válhasson szűk körű gazdasági vagy kormányzati érdekérvényesítés áldozatává.  

Tekintettel arra, hogy az IANA gazdálkodói szerepének átruházása jelentős lépés, és az ehhez kapcsolódóan az ICANN (Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete) nagyobb mértékű elszámoltathatósága érdekében végzett, több közösséget érintő munka is jelentős feladat, a Tanács kiemelt figyelmet fordít a folyamatra.  

A Tanács elismeri és üdvözli az eddig elért eredményeket, amelyek az érintettek – köztük kormányok – hozzájárulásainak köszönhetők, akik a szoros határidők ellenére is időt szenteltek a tárgyalásokon való részvételre. A Tanács támogatja a számos érdekelt részvételével zajló, nyílt, a sokrétű problémák megoldását célzó folyamatot, és hangsúlyozza, hogy a végleges javaslatot körültekintően kell kidolgozni.  

Az IANA jelenlegi feladatait meghatározó szerződés 2015. szeptember 30-án jár le, és a Tanács tudatában van annak, hogy az átállás összetett folyamat. A Tanács felkéri az érdekeltek globális közösségét, hogy vigyék tovább az átállási folyamatot, és tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az internet megmaradjon egy egységes, nyitott, semleges, szabad és széttagolatlan hálózatnak. A Tanács egyúttal megjegyzi, hogy a folyamat bármilyen jellegű indokolatlan késleltetése kedvezőtlenül befolyásolhatja az internetirányításról világszerte folyó megbeszéléseket.

A Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA) tagállamainak állam- és kormányfői találkoztak az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. A megbeszélés célja a két régió közötti megerősített együttműködés felülvizsgálata volt. A találkozón az alábbi közös közleményt fogadták el.

Az Európai Unió és a CELAC második csúcstalálkozója alkalmával 2015. június 11-én Brüsszelben a karibi országok fórumának (CARIFORUM) állam- és kormányfői csúcstalálkozót tartottak az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökével, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.

A Tanács 2015. június 12-én általános megközelítést fogadott el arról a programról, amelynek révén a tagállamok a jövőben interoperábilis digitális szolgáltatásokat nyújthatnak (ISA²-program). A program azt hivatott biztosítani, hogy zökkenőmentes legyen az elektronikus kapcsolattartás az európai közigazgatási szervek között, illetve ezek a szervek és a polgárok és a vállalkozások között. Az ISA2-program elősegíti mind a határokon átnyúló, mint pedig az ágazatok közötti elektronikus kapcsolattartást. A programot várhatóan 2016-ban indítják útjára, és 2020-ig működik majd.

A cél: megkönnyíteni a közszolgáltatások igénybevételét Unió-szerte

Ahhoz, hogy az Unió egészében bővüljenek a polgárok és a vállalkozások mobilitási lehetőségei, interoperábilissá kell tenni az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat, és gondoskodni kell azok jobb koordinációjáról is, ez pedig a tagállamok közigazgatási szervei közötti intenzív elektronikus kapcsolattartást kíván.  

A fokozottabb interoperabilitás révén bővül a kínált szolgáltatások köre, a költségek és az adminisztratív terhek pedig csökkenek. A program ezzel egyidejűleg hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez is. 

Az ISA2 elődje: a jelenlegi ISA-program 

Az ISA2-program a 2015 végén hatályát vesztő jelenlegi ISA-program helyébe lép, és egyúttal kiterjeszti azt. Az ISA program keretében nyújtott támogatás kiterjed többek között az elektronikus aláírás létrehozását és ellenőrzését szolgáló eszközökre, a határokon átnyúló e-egészségügyi rendszerekre, valamint egy az európai polgári kezdeményezést támogató nyílt forráskódú szoftverre. 

Az új ISA2 program 

Az ISA2 program 2016–2020-as időszakra szóló pénzügyi kerete mintegy 131 millió euró.   

Az új program olyan intézkedéseket támogat, amelyek a meglévő interoperabilitási megoldások értékelése, javítása és új célokra való felhasználása mellett új megoldások kifejlesztésére irányulnak. Ezenfelül a program keretében támogatásban részesülhetnek az olyan intézkedések, amelyek azt hivatottak értékelni, hogy a javasolt vagy elfogadott uniós jogszabályok milyen következményekkel járnak az információs és kommunikációs technológiák szempontjából, vagy amelyek segítenek azoknak a joghézagoknak az azonosításában, amelyek akadályozzák az európai közigazgatási szervek közötti interoperabilitást.  

Az eredeti bizottsági javaslathoz képest az elnökségi kompromisszumos szöveg egyrészt konkrétan meghatározza az ISA2 program keretében finanszírozandó intézkedések támogathatósági kritériumait, másrészt pedig követelményeket állapít meg az intézkedések rangsorolására.  Emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek révén elkerülhetővé válnak az átfedések, és amelyek biztosítják a más uniós programokkal való koherenciát és koordinációt.

A határozatot mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kellett hagynia a végső elfogadás érdekében. A Parlament még nem fogadta el álláspontját.

2015. június 15., hétfő
15.00  Találkozó Alain Paul Lebeaupin-nel, az Európai Unió mellé rendelt apostoli nunciussal
17.00  Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével

2015. június 16., kedd
13.00 Megbeszélés a GMU jövőjéről szóló jelentésről (Berlaymont)

2015. június 17., szerda
14.00  Uwe Corsepiusnak, a Tanács főtitkárának búcsúfogadása
15.30  Találkozó Peter O'Neill pápua új-guineai miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
18.00  Találkozó Salil Shettyvel, az Amnesty International főtitkárával

Mi, az Európai Uniónak (EU), valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) állam-, illetve kormányfői, továbbá az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke, 2015. június 10-én és 11-én Brüsszelben gyűltünk össze, hogy megtartsuk a két régió közötti nyolcadik találkozót, egyben a II. EU–CELAC csúcstalálkozót, melynek mottója a következő volt: „Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára”.

A két régió közötti stratégiai társulás fontosságát hangsúlyozandó, nyilatkozatot fogadtunk el „Partnerség a következő nemzedékért” címmel, hogy kifejezésre juttassuk közös elkötelezettségünket a kapcsolatok erősítése és a párbeszéd elmélyítése mellett.

A Tanács 2015. június 11-én általános megközelítést fogadott el a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekre irányuló javaslatról. A jövőben az ilyen jellegű műszaki szabványokat a belvízi hajózás területére vonatkozó szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) fogja kidolgozni.  A CESNI által kidolgozott szabványoknak mindig automatikusan a naprakész változatát kell alkalmazni. 

 Egyszerűsített eljárások 

A reform egyszerűsíti és felgyorsítja az eljárásokat, különösen azért, hogy azokat a műszaki fejlődéshez lehessen igazítani. Ez fokozott biztonságot eredményez, egyben ösztönzi az innovációt és az új technológiákba történő beruházásokat. Az új keret jogbiztonságot teremt, és könnyebb lesz az alkalmazása a tagállamok nemzeti közigazgatásában is. A jelenleg tárgyalt javaslat magukat a szabványokat nem változtatja meg. 

A biztonságos és környezetbarát közlekedés előmozdítása 

A szárazföldi szállítási módokhoz képest a belvízi hajózás energiahatékony, biztonságos és csendes, valamint szinte teljesen torlódásmentes. Az irányelvtervezet egyike azon intézkedéseknek, amelyek az európai folyók és csatornák jobb kihasználását célozzák, nagyobb mennyiségű áru vízi szállítását kívánva ösztönözni (NAIADES II. csomag). 

Együttműködés a Rajnai Hajózási Központi Bizottsággal (CCNR) 

Az Unióban jelenleg két különböző belvízi hajóbizonyítvány van érvényben: az uniós, illetve a rajnai bizonyítvány. Ezek továbbra is érvényben maradnak, de sokkal könnyebb lesz fenntartani egyenértékűségüket. 

Az új, CESNI nevű bizottság a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) égisze alatt jött létre június 3-án. Munkájában az összes tagállam szakértői részt vehetnek, ugyanakkor a műszaki előírások fejlesztése és frissítése során fel tudja majd használni a CCNR által hosszú évek alatt felhalmozott szakértői tudást. 

Az irányelvtervezet csak azokra a tagállamokra vonatkozik majd, amelyekben jelentős mértékű a belvízi hajózás. A következő tagállamok nem lesznek kötelesek azt alkalmazni: Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Málta, Portugália, Szlovénia és Finnország. 

A 2006-os irányelvet módosító jogalkotási aktus tervezetét mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell majd hagynia. A Parlament 2014 áprilisában fogadta el az első olvasatban kialakított véleményét. 

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. június 15-én jóváhagyta az uniós védjegyrendszer reformjáról szóló kompromisszumos megállapodást.

A jelenlegi rendszer reformjának célja az üzleti innováció feltételeinek javítása, valamint a védjegyoltalom hatékonyabbá tétele a hamisítványok – köztük az Unió területén áthaladó hamisított tranzitáruk – elleni küzdelem szempontjából.

Az új jogi keretnek az is célja, hogy a költségek csökkentésével, egyszerűsítéssel, a folyamatok felgyorsításával, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság javításával Unió-szerte könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá tegye a védjegy-lajstromozási rendszereket a vállalkozások számára.

Következő lépések

Miután az Európai Parlament Jogi Bizottsága jóváhagyta a kompromisszumos megállapodást, a jogi szövegek ismét visszakerülnek a Tanácshoz, amely politikai megállapodást alakít ki róluk. Ezt követően a szövegeket a jogász-nyelvészek ellenőrzik, mielőtt a Tanács hivatalosan elfogadja az első olvasatban kialakított álláspontját.

Ezután a szövegeket az Európai Parlament plenáris ülésén második olvasatban szavazásra bocsátják.

A Tanács 2015. június 8-án, 2015. július 1-jei hatállyal kinevezte Christine Rogert a Tanács Főtitkárságán működő Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság főigazgatójává.

Christine Roger jelenleg a Tanács Főtitkárságának belügyi kérdésekért felelős igazgatója.

Az EU fegyverembargót, valamint további célzott szankciókat rendelt el a húszik vezetőjével és Száleh volt elnök fiával szemben. Ez a határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2015. április 14-én elfogadott 2216 (2015) sz. határozat nyomán született, és az EU részéről végrehajtja azt. 

Az ENSZ határozatának alapján az EU két újabb jemeni állampolgár beutazását tiltotta meg, és vagyoni eszközeiket is befagyasztotta, mivel Jemen békéjét és stabilitását veszélyeztető cselekményeket hajtottak végre. Az egyik érintett személy Abdulmalik Al-Houthi, húszi vezető, a másik pedig Ahmed Ali Abdalláh Száleh, az egykori elnök fia, akik mindketten kulcsszerepet játszottak a Száleh volt elnökhöz hű reguláris katonai egységekkel szövetkezett húszi felkelők katonai térhódításának elősegítésében. A húszi mozgalom két másik tagjával, valamint Ali Abdalláh Száleh volt elnökkel szemben már 2014 decembere óta érvényben vannak ugyanezek a korlátozások. 

A Tanács ezenkívül az ENSZ fegyverembargóját is érvényesíti a korlátozások hatálya alá tartozó személyekkel és szervezetekkel szemben. A tilalom a katonai tevékenységekhez kapcsolódó technikai és pénzügyi segítségnyújtásra is kiterjed.

Az EU elítélte a húszi mozgalom és a Száleh volt elnökhöz hű erők destabilizáló egyoldalú fellépéseit, és az erőszak azonnali beszüntetésére szólította fel a csapatokat. Az EU úgy véli, hogy a válság tartós rendezése, a béke helyreállítása, valamint Jemen egységének, szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának a megőrzése kizárólag széles körű politikai konszenzus révén garantálható, amelyet az összes érintett fél részvételével zajló tárgyalások útján lehet és kell elérni.

Részletes tájékoztató a médiaakkreditációról és belépés a 2015. június 12-i EU–Mexikó csúcstalálkozóra.

Az EU–Algéria Társulási Tanács kilencedik ülésére ma reggel került sor Brüsszelben.

A társulási tanács ülésének elnöki tisztét az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke, Federica Mogherini töltötte be. Algériát Ramtane Lamamra államiniszter, külügyminiszter, és a nemzetközi együttműködésért felelős miniszter képviselte.

A társulási tanács újabb ülésén a felek ismét kijelentették, hogy meg kívánják szilárdítani kétoldalú kapcsolatukat nemcsak a társulási megállapodás végrehajtása révén, hanem egy ambiciózus politikai párbeszéd keretében is.

Ezzel kapcsolatban a társulási tanács ülésén megvitatták a közös kihívásokat is.  A felek áttekintették a Líbiával, a mali válsággal, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel és a radikalizálódás megakadályozásával kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Ezenfelül foglalkoztak a migráció jelenségével és az energiaügyi együttműködéssel, melynek keretében idén tartották meg az energiáról szóló magas szintű párbeszéd első fordulóját. A napirenden szerepelt még a maghrebi integráció is.

Az EU és Algéria megállapította, hogy közeledtek egymáshoz álláspontjaik az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatával kapcsolatban, és a felek ismét kijelentették, hogy szándékukban áll a cselekvési tervre irányuló tárgyalásokat 2015-ben lezárni. A felek ennek keretében kifejezték, hogy érdekükben áll az algériai politikai, intézményi és társadalmi-gazdasági reformok folytatása, melyek célja a demokrácia és a jó kormányzás megerősítése a civil társadalom valamennyi elemét bevonó inkluzív párbeszéd révén. Ezt illetően a felek áttekintették a kétoldalú együttműködés prioritásait, így a gazdaság diverzifikálását és a polgárok közéleti részvételének megerősítését.

Ezenfelül az emberi jogok védelmének kérdését is megvitatták. Az EU üdvözölte a nők társadalmi szerepvállalásának megerősítését célzó, a közelmúltban elfogadott reformokat. Az egyesülési és a gyülekezési joggal kapcsolatban az EU arra ösztönözte Algériát, hogy erősítse meg együttműködését az ENSZ-szel, hogy még jobban tudjon igazodni az e téren elfogadott nemzetközi normákhoz.

A technikai együttműködést illetően a felek aláírták a társulási megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvet, mely lehetővé teszi, hogy Algéria részt vegyen az euromediterrán programokban. Algéria így az EU húsz programjában vehet részt, többek között a COSME (kkv-k), a Horizont 2020 (kutatás) vagy a Kreatív Európa programban (kultúra és média).

Az Állandó Képviselők Bizottsága a Tanács nevében 2015. június 4-én jóváhagyta az Európai Parlamenttel elért kompromisszumot azzal az irányelvtervezettel kapcsolatban, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. 

Az irányelv magába foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

Az elektronikus kereskedelem változásainak figyelembevétele 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetést is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt a nemzeti hatóságok által végzett felügyelet vonatkozásában.  

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. Ezek a szolgáltatások mostantól az irányelv hatálya alá tartoznak. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került.  

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban és biztonságos környezetben átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről.  

Biztonságos internetes fizetések 

Az irányelv ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen. 

A következő lépések 

A Tanács elnöksége 2015. május 5-én kompromisszumra jutott a Parlamenttel. A Tanács még 2014 decemberében ismertette az álláspontját. Az irányelvet az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia első olvasatban, majd ha a szöveget valamennyi nyelven véglegesítették, a Tanács véglegesen elfogadhatja azt. 

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésükre ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba. 

A Tanács 2015. május 28-án megállapodásra jutott az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság mint új társasági forma létrehozásáról szóló irányelvtervezet kompromisszumos szövegéről. 

A megállapodás alapja az elnökség által előterjesztett kompromisszumos szöveg. Ez a szöveg alkotja a Tanács általános megközelítését, amely az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások alapjául szolgál majd.  

A tanácsi ülésen elnökölő Dana Reizniece-Ozola, lett gazdasági miniszter kijelentette: „ez a jogszabály konkrét példa arra, hogy milyen előnyöket kínál a digitalizálás az egységes piacnak és mindannyiunknak: azoknak a polgároknak, akik saját induló vállalkozásukat készülnek megalapítani, azoknak a munkavállalóknak, akik ilyen vállalkozásoknál kívánnak elhelyezkedni, azoknak a kkv-knak, amelyek leányvállalatokat kívánnak létrehozni, és végül a közigazgatásnak, amely így egyre digitálisabbá válik. Az új irányelv a korszerűsítés, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése révén mindenki számára kedvező változásokat hoz.”  

Societas Unius Personae (egyszemélyes társaság, SUP): a határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítését szolgáló új vállalkozástípus  

Az irányelvtervezet elő kívánja segíteni a vállalkozások, különösen a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeit és az egyszemélyes társaságok más tagállambeli leányvállalatként történő létrehozását, mégpedig azáltal, hogy csökkenti az ilyen vállalkozások alapításához kapcsolódó költségeket és adminisztratív terheket. Így a vállalkozások teljes mértékben ki tudják majd használni a belső piac kínálta lehetőségeket.  

E cél elérése érdekében az irányelvtervezet az egyszemélyes társaságok alapítására vonatkozó egységes szabályozási keretet vezet be. 

A tagállamoknak nemzeti jogrendszerükben rendelkezniük kell az irányelvben foglalt közös szabályoknak megfelelő társasági formáról. Az új társasági forma tehát az egyes tagállamok nemzeti jogrendszerében jön létre, és Unió-szerte azonos rövidítése lesz:SUP (Societas Unius Personae).  

A Tanácsban elért megállapodás fő elemei:  Online bejegyzés  

Az irányelvtervezet egyik legnagyobb újdonsága az, hogy a SUP bejegyzésére online, a tagállamok által biztosított formanyomtatvány kitöltésével kerülhet majd sor, ami megkönnyíti a gazdasági tevékenység elindítását, ezáltal támogatja a növekedést és a munkahelyteremtést, összhangban az európai digitális menetrenddel. 

Egyes tagállamokban már jelenleg is működnek a vállalkozások elektronikus úton történő bejegyzését lehetővé tevő nemzeti rendszerek. 

Az irányelvtervezet a lehető legbiztonságosabb és a tagállami jogszabályoknak a lehető legnagyobb mértékben megfelelő online bejegyzést kíván előirányozni.  

1 eurós minimális induló tőke  

Jelenleg tagállamonként eltérő az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság létrehozásához előírt minimális indulótőke. 

Az irányelvre vonatkozó általános megközelítés szövege jelképes, 1 eurós minimális alaptőke-követelményt irányoz elő (illetve, nem euróövezeti tagállamok esetében a nemzeti fizetőeszköz egy egységének megfelelő tőkekövetelményt). 

A hitelezők és más érdekelt felek megfelelő védelme érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti jogukban rendelkezésre álljanak azok a mechanizmusok, amelyekkel megelőzhető, hogy az SUP-k fizetésképtelenné váljanak. 

Ilyen mechanizmus lehet például a tartalékképzés, a mérlegvizsgálat és/vagy a fizetőképességi nyilatkozat kötelezővé tétele. 

A székhely áthelyezése egy másik uniós tagállamba

A Tanács a tagállami hatáskörök és hagyományok tiszteletben tartása érdekében törölte az eredeti bizottsági javaslatból a vállalkozás székhelyének és tevékenységi helyének szétválasztásával kapcsolatos rendelkezéseket. Ehhez hasonlóan a munkajogi vonatkozások is a meglévő nemzeti jogszabályok hatálya alatt maradnak.

2015. június 7., vasárnap
G7-csúcstalálkozó – Schloss Elmau (Németország)
11.00  Donald Tusk és Jean-Claude Juncker sajtótájékoztatója
13.00  Angela Merkel német kancellár hivatalosan köszönti a résztvevőket
13.30  Első munkaülés
15.00  Második munkaülés
16.30  Közös fénykép
17.30  Találkozó Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel
19.15  Hivatalos fogadás
20.30  Munkavacsora

2015. június 8., hétfő
G7-csúcstalálkozó – Schloss Elmau (Németország)
09.00  Harmadik munkaülés
10.45  Negyedik munkaülés külső meghívottakkal
12.20  Közös fénykép a külső meghívottakkal
12.45  Munkaebéd a külső meghívottakkal

2015. június 10., szerda
EU–CELAC csúcstalálkozó
09.15  Kétoldalú találkozók
14.00  Hivatalos köszöntés
14.30  Ünnepélyes megnyitó
15.30  Első munkaülés
17.00  Második munkaülés
18.30  Közös fénykép
19.00  Közös vacsora

2015. június 11., csütörtök
EU–CELAC csúcstalálkozó
10.00  zártkörű ülés
12.15  Záróesemény
13.00 Az Európai Tanács elnökének, az Európai Bizottság elnökének és a CELAC soros elnökének sajtótájékoztatója
16.00  EU–SICA magas szintű találkozó
17.30  EU–CARIFORUM magas szintű találkozó

2015. június 12., péntek
EU–Mexikó csúcstalálkozó
09.30  A vezetők találkozója
10.00  Plenáris ülés

14.00  Találkozó Michel Kafandóval, Burkina Faso elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

 

A Tanács június 5-én úgy határozott, hogy az ukrán állami pénzalapok jogellenes felhasználása kapcsán hozott uniós szanckiók keretében a 2015. június 6-ig érvényes intézkedések hatálya alá tartozó négy személy közül három esetében meghosszabbítja a vagyoni eszközök befagyasztását. A Tanács az intézkedéseket két személy esetében 9 hónappal, a harmadik esetében pedig 4 hónappal hosszabbította meg. 

A határozatot a velük szemben Ukrajnában folyamatban lévő igazságügyi eljárások indokolták. A jogellenesen felhasznált vagyoni eszközök befagyasztására és visszaszerzésére irányuló uniós korlátozó intézkedések most összesen 17 személyre terjednek ki. 

A jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2015. június 6-i száma tartalmazza.

Az EU rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodást írt alá a következő országokkal: Saint Lucia, Dominikai Közösség, Grenada, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Vanuatui Köztársaság, Szamoai Független Állam, valamint Trinidad és Tobago Köztársaság. Az ünnepélyes aláírásra május 28-án Brüsszelben került sor. A megállapodásokat az Unió nevében Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára és Dimítriosz Avramópulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős európai biztos, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok részéről pedig a 7 érintett állam képviselői írták alá.

Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé ezen országok területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére ezeknek az országoknak az állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot. „A mai napon aláírt megállapodások segítik az emberek közötti kapcsolatokat, fellendítik a turizmust és serkentik az EU és a hét étintett AKCS-ország közötti üzleti kapcsolatokat” – nyilatkozta Zanda Kalniņa-Lukaševica, a lett külügyminisztérium uniós ügyekért felelős parlamenti államtitkára.

A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az uniós polgár, illetve az aláíró országok állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.

A megállapodások megkötéséről szóló határozatokat megküldik az Európai Parlamentnek, mivel megkötésükhöz a Parlament egyetértése szükséges. A megállapodások ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. május 28-án megkezdődik.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre e tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók.

 

1.         Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) és az Európai Unió (EU) 24. vegyes tanácsi és miniszteri találkozójára 2015. május 24-én Dohában (Katar) került sor. Az ÖET delegációját az ÖET soros elnökeként Háled bin Mohamad el-Attíja, a Katari Állam külügyminisztere vezette, az EU delegációját pedig Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke. Az ÖET Főtitkárságát Abdel-Latíf bin Rasid ez-Zajáni, az ÖET főtitkára képviselte. A miniszterek köszönetet mondtak a Katari Államnak a találkozó megszervezéséért.

2.         Az ÖET és az EU miniszterei hangsúlyozták: nagyon fontos a kapcsolatok további erősítése, hogy azok a regionális és nemzetközi stabilitás és biztonság szilárd alapjául szolgálhassanak. Mindkét fél üdvözölte a politikai párbeszéd intenzívebbé válását, ami elsősorban a rendszeres ÖET–EU magas rangú tisztviselői szintű üléseknek köszönhető, és külön kiemelték a 2015. május 5-én Brüsszelben tartott legutóbbi ülést.

3.         A miniszterek véleményt cseréltek a térségbeli helyzetről, különösen Jemenről, Iránról, Líbiáról, Szíriáról, Irakról és a közel-keleti békefolyamatról, és azonosították a közös problémát jelentő kérdéseket és a közös prioritásokat. Nyugtázták a május 17–19-i Rijádi Konferencia eredményeit és egyetértettek abban, hogy törekedni kell a jemeni konfliktus megoldására, mégpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2216. sz. határozatának, az ÖET kezdeményezésének és a nemzeti párbeszédre irányuló konferencia eredményeinek alapján. A miniszterek ezenkívül megbeszélést folytattak a közös érdekű globális kérdésekről, és ezen belül is mindenekelőtt a terrorizmus elleni küzdelemről, és határozottan elítélték a Qatifban (Szaúd-Arábia) május 22-én hívőkkel szemben elkövetett kegyetlen merényletet. Kiemelték: stratégiai szempontból rendkívül fontos, hogy az EU és az ÖET szorosan együttműködjön ezeken a területeken. 

4.         Az ÖET és az EU miniszterei áttekintették az ÖET–EU kapcsolatok terén elért eredményeket és jóváhagyták a közös együttműködési bizottság 2015. május 4-én Brüsszelben tartott legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét. A miniszterek kijelentették, hogy eltökéltek a mindkét fél előtt álló politikai, társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívások közös kezelése iránt. Megelégedéssel nyugtázták, hogy a kétirányú kereskedelem 2014-ben meghaladta a 148 milliárd eurót, ami jelentős növekedés a 2010-ben tapasztalt 100 milliárd euróhoz képest.

5.         A miniszterek üdvözölték azokat az együttműködési kezdeményezéseket, amelyek a legutóbbi miniszteri találkozó óta születtek, mindenekelőtt az ÖET és az EU között a gazdaság és a légi közlekedés területén folytatott párbeszéd keretében, az energiaügyi szakértői csoportokban, a vasúti közlekedésre és a kereskedelemre, és azon belül is az állat- és növény-egészségügyi, továbbá szabványosítási kérdésekre vonatkozó eszmecserék során, valamint az éghajlatváltozással összefüggésben a gazdasági diverzifikációval kapcsolatos együttműködés keretében. Ez utóbbinak különleges jelentőséget kölcsönöz az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek soron következő, 2015 decemberében Párizsban tartandó 21. konferenciája. A miniszterek elmondták: várakozással tekintenek mind az elé, hogy az ÖET–EU kapcsolatok az intenzívebb személyes kapcsolattartás révén tovább bővüljenek, mind pedig az elé, hogy folytatódjon az együttműködés a társadalmi, gazdasági, oktatási, kulturális és tudományos, valamint emberi jogi kérdésekben.

6.         Az ÖET és az EU miniszterei megállapodtak abban, hogy a következő ülést az Unióban fogják tartani 2016-ban.