Feed aggregator

Russian Sukhoi Su-30 Multi-Role Fighter

Még az ősszel várhatóan kiírásra kerülnek az első, rég várt vidékfejlesztési pályázatok.  Az egyik, várhatóan legnépszerűbb felhívás a kistelepülések infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztését fogja célozni.

Tudja meg a részleteket és jelentkezzen ingyenes előminősítésünkre és felkészítő tanácsadásra most!

Russia bombs Syriac city Serjilla in Idlib , partially destroying its 2000y old ruins, including 2 ancient churches pic.twitter.com/9NcRqJUjju— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 3 Octobre 2015
Pro-Iranian shite militias in Baghdad kill an Iraqi christian citizen "Saad Nimat Sliwa" for drinking alcohol!!! pic.twitter.com/FJ0SiITtqt— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 1 Octobre 2015
Chrétien d'Irak tué par des islamistes chiites soutenus par l'Iran et la Russie pour ne pas avoir respecté la Chariaa. Tout aussi fanatiques et violents que leurs alter ego sunnites, les médias les désignent par l'euphémisme "milices chiites".

Tanios Botrous, Syrian Christian from Hama was killed and looted by pro-Assad terror militias on his way back home pic.twitter.com/236YPx3SpE— فارس كنعان (@canaanitelord) 1 Octobre 2015
Les Chrétiens syriens ne sont pas exterminés en tant que chrétiens, mais simplement comme opposants au régime. La répression s'abat sur tous sans distinction de race, de sexe, d'âge ni de religion : c'est un génocide conforme aux valeurs de la laïcité républicaine ...

صور لمعتقلين مسيحيين عذبهم، جوعهم ثم قتلهم الاسد داخل سجونه وحولهم الى ارقام ، وشم الصليب واضح على جسد احد المعتقلين pic.twitter.com/jkNjLY6zNJ— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 23 Septembre 2015
Le Père Basilios Nassar, assassiné par le régime alors qu'il aidait des manifestants blessés en 2012 à Hama.

للتذكير الاب باسيليوس نصار قتله النظام بمدينة حماة ٢٠١٢ اثناء إسعافه للمتظاهرين ولفق التهمة للثوار عبر عملاء الاعلام pic.twitter.com/PZYOJlXbVh— مسيحيون من المشرق (@eastchristians) 25 Septembre 2015

2010. október 4-én, valamivel déli 12 óra után átszakadt az Ajkai Timföldgyár zagytározójának gátja. A kiömlő vörösiszap Kolontár és Devecser települések felé zúdult. Az ipari katasztrófa váratlan feladat elé állította a Magyar Honvédség helikopteres közösségét.

„ … és képesek vagyunk segíteni másokon …”

A katasztrófával egy időben az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis kijelölt állománya a Logical Decision 2010 gyakorlatra készült, amelynek bázisa abban az évben az MH Pápa Bázisrepülőtér volt. Az egyik helikopter éppen Pápára készült, így amikor a történtek megerősítést nyertek, a tervezettel ellentétben az ipari katasztrófa helyszínére indították. A feladatuk légi felderítésre szorítkozott. Nem ez volt az első gép, amely Kolontár és Devecser felett járt. Elsőként a szolnokiak Pápán települő kutató-mentő helikoptere repült a helyszínre és hajtott végre Medevac (egészségügyi evakuálás) feladatot.

Gyakorlás az éjjellátó szemüveggel Pápán, öt hónappal a vörösiszap-katasztrófa előtt. Fotó: Szórád Tamás

Az ország dunántúli területét lefedő pápai légi kutató-mentő szolgálathoz beérkező első információk gátszakadásról szóltak. Később tisztázódott, hogy nem víztározóról van szó. Mire a helikopter személyzete felkészült, már jött is az éles riasztás, hogy azonnal szálljanak fel és induljanak Kolontár felé. A teljes kutató-mentő személyzet, azaz három fő gépszemélyzet, két ejtőernyős, egy felcser valamint egy földi mechanikus is a gépbe szállt és elindultak Kolontár irányába. Ott szembesültek azzal, hogy vörös folyadék árasztotta el a környéket.

A műveleti központ arra utasította a kutató-mentő gépet, hogy repüljön a tározó fölé és a személyzet adjon tájékoztatást a látottakról. A látvány alapján úgy tűnt, hogy közvetlen életveszély nincs vagy már elhárították azt. Jelentették, hogy hol szakadt át a gát és, hogy milyen irányba folyik a vörösiszap. Azt az utasítást kapták, hogy szálljanak le Kolontáron és segítsenek a polgári mentőknek. A személyzet a futballpályán tervezte a leszállást, de az akkor még foglalt volt; a rendőrség és a mentők helikopterei álltak ott. Mire a Mi-17-es lerepült egy felderítő kört, a rendőrségi helikopter pilótája felismerte a helyzetet és felszállt, hogy átadja a helyét a honvédségi forgószárnyasnak.

Amikor a kutató-mentő gép leszállt, már jött is a műveleti központ utasítása, hogy azonnal induljanak tovább Devecserbe, mert ott van szükség a gépre. Az EDR (Egységes Digitális Rádióháló) rádión a polgári mentőszolgálat fődiszpécserével tudtak beszélni és vele egyeztetve szálltak le Devecserben. Ott is a futballpályát keresték, de az már a vörösiszap alatt volt. Megnéztek egy másik lehetséges helyet, a városi betonos focipályát, ott azonban kosárlabda palánkok hiúsították meg a leszállást. További egyeztetés után a Devecserből délnyugatra kivezető műút mellett a téglagyárnál lévő, nem szennyezett magaslaton szálltak le. Néhány percen belül két mentőautó hozta a stabilizált sérülteket. A legsúlyosabb állapotúakat a mentők szállították a környék kórházaiba, a közepesen súlyosakat a Mi-17-es vitte Budaörsre. Még napnyugta előtt szálltak fel, de az útvonalon sötétedés és részben rossz idő várta a pilótákat. A budaörsi leszállás után a sérülteket átadták a mentőknek.

Sérültekkel a fedélzetén megérkezik Budaörsre a pápai kutató-mentő helikopter. Fotó: MTI / HM

A másik, szintén Medevac feladatot végrehajtó gép napközben a tervek szerint települt át Pápára, a Logical Decision 2010 gyakorlatra. Délután jött az utasítás, hogy az NVG-vel (éjjellátó szemüveggel) való repülésre jogosult személyzetek készüljenek egy esetleges feladatra. Erre végül sor került és ez volt az NVG első, nem kiképzési célú alkalmazása magyar katonai helikopteren. Az utasítások alapos felkészülést írnak elő az NVG-s kiképzési repülésekhez, például a személyzetnek nappal meg kell győződnie a repülés környezetének akadálymentességéről. Erre az alapos felkészülésre most nem volt lehetőség, igaz a feladat nem is kiképzési repülés volt. A riasztást követően már tudták, hogy hova mennek, miért mennek, csak a sérültek létszáma nem volt tisztázott, mint ahogy az sem, hogy hova kell őket szállítani.

A helyzetre való tekintettel nem csak a szokásos személyzettel szálltak fel, hanem a pápaiak állományából egy felcser és egy földi mechanikus is volt a fedélzeten. Minden eshetőségre készülve gázálarcokat is vittek magukkal. Kaptak egy előzetes koordinátát a leszálláshoz, de azt már elöntötte a vörösiszap. Pedig jó leszállóhely lett volna, mivel egy magasabb területen volt kijelölve, közel egy úthoz. A személyzet abból a megfontolásból, hogy megóvja a gépet a vörösiszap káros hatásaitól, megkereste a falu legmagasabb pontját, ahova vélhetően nem jutott fel a mérgező anyag. Ez a focipálya volt.

Mi-17-es az NVG-n keresztül. Fotó: Szórád Tamás

Az NVG-s repülés a személyzet összhangjáról és az együttműködésről szól, hiszen az éjjellátón keresztül mindenki csak egy 40 fokos szeletet lát a világból. Egy NVG-s repülés alkalmával, ha a gép nem a repülőtér munkaterületén tervezi a leszállást, akkor minimum két fedélzeti technikus van a helikopteren. Az egyik a fülkében ül, a másik az oldalajtóban figyel, mivel jobb a rálátása a gép környezetére, mint a fülkében ülőknek. Ha eleve tudják, hogy a sötétben egy szűk, ismeretlen helyre kell majd leszállni, akkor a pilótafülkében, középen helyet foglaló fedélzeti technikus a jobb oldalon, az ablakon figyel kifelé, hogy mennyi hely van a gép körül, milyen messze vannak a lapátok vagy a faroklégcsavar az akadályoktól. Figyelik, hogy lehet-e mozogni, csúszni még egy-két métert, hiszen adott esetben ezen múlik, hogy végrehajtható-e a leszállás valamint azon, hogy a technikus hogyan ítéli meg a helyzetet és hogyan vezeti be a pilótát. Ez magával vonja azt is, hogy ilyenkor a technikus irányít. A helikoptert a bal ülésben ülő gépparancsnok vezeti, és ő hozza meg a szükséges döntéseket, de mivel a technikus látja azt is, amit a helikoptervezetők nem, ezért kell, hogy azt csinálja a helikoptervezető, amit a technikus mond. 

Az NVG-n keresztül jól látszott a kontraszt a szennyezett és a nem szennyezett területek között. A fedélzeti technikusoknak most is oroszlánrészük volt abban, hogy leszállóhelyet találtak. Maga a leszállás már nem volt olyan nehéz, mint a leszállóhely megtalálása.

A vörösiszap pusztító útja a NASA műhold fotóján. A kép jobb oldalán Ajka nyugati széle látható. A zagytározóból kiszabaduló mérgező anyag először a Kolontárt érte el majd Devecser felé zúdult tovább. Fotó: NASA

Az új leszállóhelyet még a levegőből lekoordinálták a mentőkkel, akik kocsival 17 főt szállítottak a helikopterhez. Ekkor tudták meg, hogy a budaörsi repülőtérre kell repülni a sérültekkel. A fedélzeti technikusok segítettek a felcsernek a sérültek osztályozásában, hogy kit hova ültessenek a fedélzeten. A mentők ellátva adták át a sérülteket, a felcsernek csak ellenőrizni kellett őket az út folyamán majd a budaörsi leszállás után átadni a mentőknek. A repülés végül egy eseménymentes, NVG-vel végrehajtott éjszakai útvonalrepülés volt. A gép ezután visszatért Pápára, ahol a feladatot 22:30 körül befejezettnek tekinthették.

A terv továbbra is az volt, hogy a Logical Decision 2010 feladatai mellett egy gép egy NVG-jogosított személyzettel továbbra is készenlétben álljon. A gyakorlaton részt vevők a Logical Decision első hetének végéhez értek és úgy tűnt, hogy kevésbé feszített hétvége elé néznek. Ekkor a gépet és a személyzetet ismét riasztási fokozatba helyezték, mert felmerült a gyanú, hogy a gát máshol is átszakad és a maradék vörösiszap is kifolyik. A felszállásra végül hajnali 4 óra körül került sor és a helikopter kirepült a tározó fölé.

A repedés és a szivárgás az NVG-n keresztül is jól látszott. Az újabb repedés a tározó északi falán keletkezett. A helikopter személyzete jelentette a látottakat, de a földiek arra kérték őket, hogy ne süllyedjenek lejjebb, mert a helikopter keltette vibráció ronthat a helyzeten. A személyzet a levegőből nézte végig, hogy lent járművek jelennek meg és az emberek a repedéshez mennek. A további feladatuk a gát levegőből történő ellenőrzése volt ebben a kritikus időszakban. Végül az üzemanyag fogyása miatt, napkelte után visszaindultak Pápára. A Mi-17-es négy póttartállyal négy és fél órát volt a levegőben. Később még több olyan feladatra is sor került, amely a vörösiszap-katasztrófával függött össze, de az már nem a sebesültek szállításáról és a mentésről szólt.

A devecseri óvoda köszönete a szolnokiaknak. Fotó: MH 86. SzHB

*

A mentésben résztvevő személyzetek a következők voltak:

Kutató-mentő Mi-17-es

Dajka Attila százados, gépparancsnok

Hackler Ferenc főhadnagy, másodpilóta

Gulyás Károly főtörzsőrmester, fedélzeti technikus

Kovács Imre zászlós, ejtőernyős

Bordás Emánuel főtörzsőrmester, ejtőernyős

Emperger Zsolt főtörzsőrmester, felcser

Tapsonyi Gábor főtörzsőrmester, mechanikus

NVG-s Mi-17N

Kovács Krisztián százados, gépparancsnok

Stark Péter százados, másodpilóta

Kaliba Ferenc zászlós, fedélzeti technikus

Lőrincz Tamás zászlós, fedélzeti technikus

Bártfai Beáta hadnagy, felcser

Bede Péter főtörzsőrmester, mechanikus

 *

„Önt elfogták, kövessen!”

A vörösiszap-katasztrófa miatt a hatóságok egy korlátozott légteret léptettek életbe, amely Ajka központtal hat kilométer sugarú körön belül volt érvényben. Ebbe a légtérbe csak a katasztrófa-elhárítással kapcsolatos berepüléseket engedélyezték. A katasztrófa azonban nemcsak a hazai, hanem a külföldi sajtó figyelmét is felhívta. Annak ellenére, hogy a korlátozott légtér életbe lépését a hajózószemélyzetek számára kiadott tájékoztatóban (NOTAM) is feltüntették, több berepülés is volt a korlátozott légtérben.

Az egyiket egy német helikopter pilótája követte el október 7-én, csütörtök délután. A légtérsértő repülőeszközre a Magyar Honvédség ügyeletes tábornokának parancsára levegőbe emelték a Logical Decision 2010 gyakorlat kapcsán a közelben települő felfegyverzett Mi-24-esek egyikét. (Ekkor a kecskeméti készültségi gép is felszállt egy másik cél elfogására. A vadászgépek NATO alárendeltségben adnak 24 órás készenléti szolgálatot, a harci helikopterek nemzeti alárendeltségben, külön parancsra hajtottak végre ilyen jellegű feladatot.) Az elfogott helikopter egy fekete, lesötétített ablakú, alig látható lajstromjellel ellátott Bell 407 LongRanger volt, amely minden bizonnyal televíziós hírműsor számára próbált légi felvételeket készíteni Kolontár térségében.

Az elfogást Simon Péter őrnagy, helikoptervezető, gépparancsnok, és Sipos Milán főhadnagy, helikoptervezető-lövész hajtotta végre, gépük a 716-os oldalszámú Mi-24V volt. Idézzük fel az elfogást a gépparancsnok, Simon Péter őrnagy szavaival.

- A feladat, amire a Veszprém közelében kijelölt tábori repülőtéren készültünk, egy levegő-föld csapásmérés volt alkalmi harci kötelékben, külföldi harci és szállító helikopterekkel együttműködve. Az időjárási feltételek kedvezőek voltak; gyönyörű napfényes őszi délután volt, a gépünk felfegyverezve, a külföldi résztvevőkkel is zökkenőmentesen ment a pontosítás. Éppen a sisaktáskámba pakoltam bele a felszerelésemet, amikor sürgető hívást kaptam a repülésvezetőtől, miszerint az Ajka körül kijelölt lezárt légtérbe berepült egy azonosítatlan légijármű, és az ügyeletes tábornok elrendelte a légvédelmi készültséget az én személyzetemnek a felkészített Mi-24-es harci helikopterrel. 

Ettől kezdve szaporára vettük a tempót, kiszaladtunk a géphez, végrehajtottuk a gépátvételt, a fegyverzet ellenőrzését, és rádión bejelentkeztünk a repülésvezetőnek. Ő azonnal ki is adta az indítási és a felszállási parancsot, majd utasított, hogy felszállás után vegyük fel a kapcsolatot az elfogást koordináló katonai irányítással. Ez viharos hat perc alatt meg is történt, és a vadászirányító kolléga már adta az elfogás végrehajtásához szükséges adatokat.

Az elfogásnál használt 716-os Mi-24V. Fotó: Szórád Tamás

Sajnos éppen keletről nyugatra mentünk, azaz nappal szemben kellett keresnünk a célt, de ez a felhők árnyékába történő fordulózással némileg kiküszöbölhető volt. Kértem a vadászirányítót, hogy a kis magasságból felfelé történő elfogási profilt alkalmazhassam, ami annyit jelent, hogy a cél magassága alá süllyedve hamarabb kiszúrható a repülőeszköz, hiszen nem olvad bele a földháttérbe. Általában véve a levegő-levegő műveleteknél a magasság abszolút előnyt jelent, de kihasználva azt, hogy a Mi-24-es relatíve nagy sebességgel tud repülni a többi helikopterhez, motoros repülőgéphez képest, nagy sebességet, 320 km/h-t tartottam. Tudtam, hogy ezt a sebességet hamar magasságra tudom váltani, ha szükséges. Ez helikopteres elfogásokkor be szokott jönni, és így történt ez most is, abban a pillanatban, ahogy alásüllyedtünk a célnak ki is szúrtuk.

Jelentettem a vizuális kapcsolatot a vadászirányítónak, és egy harcfordulóval gyors emelkedésbe kezdtem, hogy mihamarabb a célom fölé és mögé kerüljek. Ez sikerült is, majd a vadászirányító engedélyezte a vizuális azonosításhoz való eljárást. Végre is hajtottuk, majd kézjelekkel kommunikálva felvettük a kapcsolatot a cél hajózószemélyzetével. Sosem felejtem el az arcát, és azt sem, hogy hátrébb nézve meglátta a függesztett fegyverzetet a helikopteremen. Ettől kezdve nagyon együttműködő magatartást tanúsított, és követte a lassú fordulót, amit szabály szerint végre kellett hajtsak, hogy ellenőrizzem követi-e az utasításaimat.

A vadászirányító közben figyelt minket a radarján, és öt perc eseménytelen repülés után informált, hogy figyeljek, mert a cél kezd rólam leválni, azaz lassan lemaradozva másik irányba tartani. No, gondoltam akkor most megint jöhet a munka, és egy gyors manőversorozattal ismét elfogási pozícióba kerültem, majd kissé határozottabb kézjelekkel az értésére adtam, hogy szeretném, ha ezután már nem „trükközne”.

Bűnbánó fejbólogatások után folytattuk utunkat a határ felé, ahová a vadászirányító utasított, hogy kísérjem. További öt perc eseménytelen repülés után, az irányító informált, hogy a célom felvette a kapcsolatot a pápai katonai irányítással, ahová áttérve kapcsolatba tudtam lépni vele. Aggodalmas hangon közölte, hogy neki nem erre szól a repülési terve, és nem akart semmi rosszat csinálni. Közöltem vele, hogy nyugodjon meg, és már nem kell aggódnia a repülési terve miatt, ugyanis „Önt elfogták, kövessen!” 

Egészen a határig kísértem, ahol azt a parancsot kaptam, hogy közöljem vele, hogy tartsa az irányt, repüljön át a határon, és vegye fel a kapcsolatot az aktuális légiforgalmi irányítói egységgel. Majdnem azt is mondtam neki udvariassági reflexből, hogy viszontlátásra, de még idejében eszembe jutott, hogy ez most nem illene ide....

* * *

Az Air Base blogon 2010-ben és 2012-ben megjelent írások összevont, szerkesztett változata

Le samedi 03 octobre 2015
de 18 h à 22 h
KYKLOS ouvre la « nouvelle saison » de danses de Grèce ...
Salle Queneau
24/26 rue Raymond Queneau
75018 PARIS
métro : Porte de la Chapelle
(entrer dans la Cité et c'est le 2è petit bâtiment à gauche, entrée peinte en jaune)
Au Menu de la soirée : danse, danse, danse ...
Toutes les régions de Grèce seront à l'honneur (vous pouvez apporter aussi vos CDs préférés ...) Nous voyagerons dans les Iles, en Crète, remonterons en Grèce Centrale, une balade en Épire, (...)

Pour sa 8e édition, et les 10 ans de l'association Les Pieds Nus (organisatrice du festival), La Bohème compte bien une fois de plus, et peut-être même encore plus, colorer le paysage culturel de la rentrée dans la douceur de l'été indien toulousain. Si La Bohème est l'un de ces festivals à ‘'taille humaine'', où les échanges et la convivialité sont des priorités, il n'en demeure pas moins que la programmation est digne des ‘'gros''. Pour tous les amateurs de voyage et de découvertes, pas d'hésitation, la (...)

/ France - Régions

Sommaire   Actualité :- Algérie : une situation sans issue ?- Chine-Afrique, l’illusion se dissipe  Dossier Centrafrique :Quel bilan pour l'opération Sangaris ?
- Les spécificités du conflit centrafricain- Le déclenchement de la guerre- Les perspectives géopolitiques
Histoire :Quand les Arabes colonisaient les Berbères

Editorial de Bernard Lugan : Le retour au réel
Comme l'écrit Thomas Flichy dans un article intitulé « Géopolitique : retour aux règles du jeu »[1], les faux paradigmes d'hier ont volé en éclats cependant que les paradigmes prétendument désuets, se sont au contraire révélés opérants.C'est donc à un retour au réel que nous assistons. Obstinément nié depuis 1945 au nom d'une idéologie désincarnée, ce réel revient en force depuis l'éclatement des blocs à travers la renaissance de la vieille Russie, le retour de l'Iran, l'éveil de la Chine et de l'Inde.Aveugles à la perte du monopole intellectuel découlant de ce basculement géographique et géopolitique, les responsables « occidentaux » ont continué à vouloir régir le monde au nom de leurs vieilles lunes. Ils y ont même ajouté de nouveaux impératifs catégoriques comme la féminisation de la société et la place réservée aux minorités sexuelles. Sans voir que ces règles, applicables à eux-mêmes, soit à moins de 15% de la population mondiale, sont rejetées par 85% de l'humanité...
Prisonniers de leurs dogmes, autistes et sourds à la fois, ils sont désemparés quand le réel leur explose à la figure. Comme en Syrie où, au nom des « droits de l'homme », ils ont armé les pires fanatiques et mis à bas une société multi-confessionnelle. Or, voilà qu'après avoir parlé du président Assad comme d'un nouvel Hitler, acculés par les évidences, ils se préparent, toute honte bue, à discuter avec lui.
En Afrique, le mythe universaliste négateur des ethnies (lire des enracinements et des différences) a gravement mutilé le continent. N'est-on pas allé jusqu'au bout de l'absurde avec ces africanistes français (Jean-Pierre Chrétien, Catherine Coquery-Vidrovitch, Jean-Loup Amselle et leurs élèves), qui ont osé soutenir que les ethnies africaines étant des créations coloniales, elles devaient être écartées des grilles d'analyse politiques et géopolitiques. Or, ces errements intellectuels sont une insulte faite à l'Afrique car ils sous-entendent que les peuples africains ont tout reçu des colonisateurs, jusqu’à leur nom et leur identité. Avant la colonisation, le continent n'était-il donc peuplé que de masses indifférenciées ?Mais là encore, le réel est de retour et ces arrogantes prétentions universalistes n'apparaissent plus aujourd'hui que comme la butte témoin d'une pensée prisonnière d'impératifs idéologiques anachroniques car nés dans les années 1950.
L'exemple de la Libye est éloquent à cet égard. Désintégrée au nom des « droits de l'homme » et de la démocratie universelle, puis plongée dans un chaos sans nom, voilà qu'elle se tourne vers le réel pour sortir de l'abîme. Or, ce réel prend l'exact contre-pied des principes abstraits au nom desquels fut déclenchée la guerre contre le colonel Kadhafi : c'est celui des tribus dont on nous disait hier encore qu'elles appartenaient au passé.Le 14 septembre 2015, un coup de tonnerre a ainsi retenti dans le ciel serein des certitudes démocratiques européo centrées quand le Conseil suprême des tribus de Libye désigna Seif al-Islam Kadhafi comme son représentant légal. Désormais, voilà donc un fils du défunt colonel seul habilité à parler au nom des vraies forces vives du pays... Contre les universalistes. Qu'ils soient islamistes ou démocrates.

[1] Thomas Flichy est professeur aux Ecoles de Saint-Cyr-Coëtquidan et cet article est à paraître dans la revue Le Casoar.

Vernissage jeudi 3 septembre 18h30
Exposition du 4 au 6 septembre 13h-18h
ou sur rendez-vous tout le mois de septembre
Finissage le vendredi 3 octobre 18h30
Cette exposition, c'est cinq ans d'histoires de vie de Roms, photographiés en Suisse et en Roumanie, c'est un travail d'immersion dans la vie de la minorité la plus discriminée
d'Europe, c'est une somme d'expériences de bourlingues donnant à mieux connaître ces femmes et ces hommes venus mendier dans nos rues.
Yves Leresche a vécu avec les (...)

/ Suisse

Pár nap alatt egy alapos afrikai túrát abszolvált a Luftwaffe egyik Airbus Military A400M Atlas szállítógépe augusztus utolsó hetében. A Lufttransportgeschwader 62 (LTG 62) gépe Európából érkezett meg a szenegáli Dakarba, ahová vegyszereket és alkatrészeket szállított. Innen Namíbiába repült, majd a következő megálló Dar es-Salaam volt Tanzániában. Ezután Addisz-Abeba repülőterére vezetett az Atlas útja, majd Etiópiát elhagyva egy kis közel-keleti kitérő következett az Egyesült Arab Emírségekben található Abu Dhabi-t érintve. Az A400M augusztus 31-én érkezett vissza Németországba, több mint 23000 kilométer megtétele után.

Új hírek érkeztek a Rheinmetall Defense Electronics lézerfegyver fejlesztési terveiről. Az elképzelés szerint egy Gatling-lézeren dolgoznak, ami négy 20 kilowattos lézerágyút egyesítene magában, így egy 80 kilowattos összteljesítményű fegyvert eredményezve. Az elképzelés szerint a kisebb energiájú lézersugarakat egy közösbe összefogva az összteljesítményt nézve kisebb méretű berendezés állítható elő. A Rheinmetall Defense Electronics pár éve bemutatott 30 kilowattos lézerágyúja egy 82 milliméteres aknavetőgránátot volt képes repülés közben felrobbantani, 1000 méteres távolságból.

Szeptember 30-án az írországi Shannon nemzetközi repülőtéren tűnt fel Olaszország majdani légtérfelderítő repülőgépei közül az egyik. A két megrendelt Gulfstream G550-es közül az első, szerkezetileg már módosított példány amerikai lajstrom alatt repülve érkezett az újvilágból és folytatta útját Izrael felé. Itt az Israel Aerospace Industries érdekeltségébe tartozó Elta Systems látja majd el a feladatához szükséges fedélzeti rendszerekkel.

A várhatólag már a következő évben új tulajdonoshoz kerülő ex-VLAGYIVOSZTOK és ex-SZEVASZTOPOL MISTRAL-osztályú partraszállást támogató helikopterhordozók a hírek szerint nem fognak bevételt jelenteni Franciaország számára. A számítások szerint az orosz rendszerek kiépítése, ezek pótlása és a kikötői tartózkodás következtében a hajók előreláthatólag 90-146 millió eurós veszteséget fognak okozni.

Oroszország a Szíriába telepített repülőerőit egy Iljusin Il-20M elektronikai hírszerzőgéppel is megerősítette. Az Iszlám Állam elleni harc egyik fontos eleme a hírszerzés, ennek támogatására egy Il-76-os szállítógép a Il-20M által gyűjtött adatok elemzésére szolgáló földi rendszert is a közel-keleti országba szállította.

A BMP-3M-100-as Dragun (Dragonyos) gyalogsági harcjármű fejlesztését végző vállalat vezetése szerint az orosz Védelmi Minisztérium extra finanszírozást tervez a jármű próbáinak végrehajtásához és az esetleges hibáinak kiküszöbölésére folyósítani. A BMP-3M-100 Dragun 2A70 100 milliméteres lövegből, 2A72 30 milliméteres gépágyúból és 7,62 milliméteres PKTM koaxiális géppuskából álló fegyverzetét egy távirányítású toronyba szerelték. A motort és a sebességváltót a páncéltest orr-részébe helyezték át. Az eddig használt UTD-29M típusú, 10 hengeres, 4 ütemű, vízhűtéses 500 lóerős erőforrást egy UTD-32-es 816 lőerősre cserélték le. A járműtest hátsó részébe került deszanttérben 8 lövészkatona szállítására van lehetőség.

Indiában a légierő a hazai iparra támaszkodva szeretné ellátni 139 Mil Mi-17V-5 Hip közepes szállítóhelikopterét önvédelmi rendszerekkel. A radarbesugárzás észlelésén, fajtájának megállapításán és a kibocsátási hely meghatározásán felül a rendszereknek a fejlett elektronikus hadviselési képességekkel is rendelkezniük kell, valamint az ellentevékenységet végző csapdaszórók vezérlésére is képesnek kell lenniük. Az állami szállítási feladatokat ellátó 12-14 Mi-17V-5-öst ezeken felül lézeres ellentevékenységi rendszerrel is fel kívánják szerelni, ami az infravörös rakéták elleni védelmet teszi még átfogóbbá.

Jelenleg még nem tudni kinek a megrendelésére épül egy 400 tonnás vízkiszorítású tengeralattjáró a dél-koreai Hyundai Heavy Industries hajógyárában. A HDS-400-as (a HDS-500RTN könnyebb változata) idén szeptemberben, a Londonban megrendezett DSEI 2015 kiállításon került bemutatásra. A 40 méter hosszú, lemerülve 15 csomós sebesség elérésére képes HDS-400-as két nehéz, vagy négy könnyű torpedó indítására tehető alkalmassá, de fegyverzet helyett 14 búvár szállítására is lehetőség nyílik a megrendelő igénye szerint.

40 millió dollárból próbálnak meg kifejleszteni egy 150 kilowattos lézerfegyvert a General Atomics Aeronautical Systems emberei a Predator-C Avenger távirányítású repülőgép számára. A tervek szerint a munkával már 2017-re készen lesznek és a produktum nem lépi majd túl a gép 1360 kilogrammos terhelhetőségét.

Négyórányi repült idő alatt 59-szer kapcsolódott össze a Lockheed Martin F-35A Lightning Ii-es vadászbombázója egy Airbus Military KC-30A tankergéppel. Az Ausztrál Királyi Légierő utántöltő repülőgépe ezekből 5 alkalommal üzemanyagot is átadott az F-35A számára, összesen 19595 kilogramm mennyiségben.

Torpedóaknával folytatott gyakorlatot a közelmúltban az amerikai haditengerészet. A Csendes-óceáni Flotta állományához tartozó USS BUFFALO (SSN-715) LOS-ANGELES-osztályú nukleáris meghajtású, vadász-tengeralattjáró vetőcsövéből került indításra az Mk-67-es SLMM jelzést viselő fegyver. Az Mk-37-es torpedó mágneses, akusztikus és hidrodinamikus nyomásérzékelőkkel, valamint módosított harci résszel rendelkező változata 1983-ban jelent meg a haditengerészet eszköztárában. A 21 kilométeres hatótávolsággal rendelkező Mk-67-es torpedóakna az indítást követően a célterületet elérve a tengerfenékre süllyed, és ott fenékaknaként várakozik áldozatára.

Szeptember 29-én kivonásra került az utolsó amerikai szolgálatban álló OLIVER HAZZARD PERRY-osztályú fregatt is. A USS SIMPSON (FFG 56) a Mayport-i kikötőben vett búcsút a csillagos-sávos lobogótól.

Szintén végleg eltűnt az amerikai haditengerészet állományából a T-2C Buckeye sugárhajtású kiképzőgép szeptember 25-én. A pilótaképzésből 2008-ban kivont típussal a flotta VX-20 Teszt-és kiértékelő százada tovább repült addig a napig. A Patuxent River-i támaszponton három T-2C állt készen a különféle feladatok végrehajtására. Ezek leginkább az E-2D Hawkeye, a P-8A Poseidon és az MQ-4C Triton gépek fejlesztése során merültek fel. A kéthajtóműves típus sugárhajtóművei ezzel 56 évnyi szolgálat után csendesültek el végleg.

Tragédiába torkollott egy Lockheed Martin A-4AR Fightinghawk vadászbombázó hajtóműpróbája Argentínában. A C-933-as lajstromú példány a Villa Reynolds légibázison szabadult el a nyűgözőpontról, és okozta egy személy halálát, valamint másik öt sérülését. Az A-4AR Fightinghawk egy hangárnak ütközve állt meg, az első vizsgálatok alapján javítható károsodásokat szenvedett.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

Mil (PZL-Swidnik) Mi-2F.

Dassault Mirage 2000-5F.

Mitsubishi F-2A.

NHI NH-90TTH.

General Dynamics F-16CM Fighting Falcon.

Dassault Mirage F1EH.

Lockheed Martin F-35C Lightning II.

Grumman (AIDC) S-2T Turbo Tracker.

PZL-Swidnik SW-4 Puszczyk.

Alenia Aermacchi T-346A Master.

Chengdu J-10S.

General Dynamics F-16DM Fighting Falcon.

Mil Mi-14PL.

McDonnell Douglas EF-18A Hornet.

MiG-29A.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

NDK-s Minyók: 1., 2., 3., 4.

Antonov An-124-100 Ruszlán.

Lockheed Martin C-130J Hercules.

Szuhoj Szu-25K.

American MGM-140 ATACMS Short-Range Ballistic Missile

Im Jahr 2013 starben 893.825 Menschen im Krankenhaus. Auf den ersten Blick hört sich die Zahl erschreckend hoch an – 859.692 davon erlagen jedoch einem natürlichen Tod. Doch aus welchem Grund endete das Leben der restlichen 34.000? Diese und viele weitere Fragen diskutierten Stipendiaten vom 2. bis 4. Oktober 2015 auf dem Fachforum Medizin in Kloster Banz.

D'après Ismail Kadaré
Traduit par Jusuf Vrioni
Adaptation et Mise en espace Simon Pitaqaj
Avec Redjep Mitrovitsa
Arben Bajraktaraj
Dans Le Pont, adapté pour le théâtre par Simon Pitaqaj du Pont aux trois arches du grand romancier albanais Ismail Kadaré, un moine témoigne de la construction d'un imposant pont de pierre sur la capricieuse rivière Ouyane, en remplacement de l'ancien bac.
Les tableaux de ce drame mêlent efficacement des thèmes puissants et archaïques, le sang versé pour cimenter (...)

/ Région parisienne, Albanie

D'après Ismail Kadaré
Traduit par Jusuf Vrioni
Adaptation et Mise en espace Simon Pitaqaj
Avec Redjep Mitrovitsa
Arben Bajraktaraj
Dans Le Pont, adapté pour le théâtre par Simon Pitaqaj du Pont aux trois arches du grand romancier albanais Ismail Kadaré, un moine témoigne de la construction d'un imposant pont de pierre sur la capricieuse rivière Ouyane, en remplacement de l'ancien bac.
Les tableaux de ce drame mêlent efficacement des thèmes puissants et archaïques, le sang versé pour cimenter (...)

/ Région parisienne, Albanie

On 2 October 2015, the last out of fourteen chemical, biological, radiological and nuclear (CBRN) protection projects within the Joint Investment Programme CBRN (JIP CBRN) was signed by Henk Geveke, Director TNO Defence and Security, on behalf of the consortium, and Rini Goos, Deputy Chief Executive of the European Defence Agency (EDA).

The signatures give way to the project “RACED”, which aims at enhancement of decontamination (DECON) procedures of material or equipment exposed to chemical or biological warfare agents. It will focus on a scientific and technological consideration of the complex question of “how clean is clean enough?”

The “RACED" project will assess DECON procedures and, finally, will result in a prototype of a tool that shall assist operational commanders in minimizing the after-decontamination exposure risk, and assist them in making decisions on the assessment of the sufficient level of DECON, remaining hazards in terms of exposure to human beings and necessity of taking additional steps. 

“RACED” will be conducted by a consortium led by TNO from the Netherlands with partners coming from four more Member States and Norway: FFI (Norway), ITQB (Portugal) LBDB (Portugal), ACMIT (Austria), ADL (Austria), RMA (Belgium) and SUJCHBO (Czech Republic). The project is one of fourteen projects under the EDA Joint Investment Programme CBRN protection (JIP-CBRN), set up as Category A programme and funded by twelve Member States plus Norway with almost 12 million euro budget. It serves as an EDA contribution for the European Framework Cooperation, a joint effort of the European Commission and the EDA on maximising synergies between civilian and defence-related research activities.

The JIP-CBRN Programme Arrangement was signed in March 2012 on the ministerial level and two calls for proposals were conducted in 2012 and 2013, covering various Research &Technology projects within the CBRN area, such as: stand-off detection for chemical agents, point detection of biological agents, unknown samples handling, modelling & simulation of CBRN architectures, decontamination, protection equipment and sensor networking. With seven projects initiated within the first call frame, one has already been accomplished. This year, the “Biotype” project successfully ended with a demonstrator device with an integrated biosensor for point detection of airborne bio-threats based on anti-body lab on a chip technology.

More information:

• CBRN Joint Investment Programme 

 

More information:

• Interview: The hybrid warfare challenge (22 July 2015)
• Project page: hybrid warfare