Pályázatok

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” (technikai felhívás) című kiírásán 121,13 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a békéscsabai Komlódi Trans Kft. A cég 173,04 millió forint összköltségű projektje során rakodódaruk beszerzése mellett innovatív szerviztechnológiát képviselő gépekkel felszerelt szerelőműhelyt épített.

A Komlódi Trans Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2013-ban kezdte meg önálló működését, Békéscsabán. A vállalkozás fő profilja a raklapos építőanyagok szállítása mind nyerges, mind pedig darus szerelvényekkel. Ezt a tevékenységi kört kiegészítve kezdték meg 2020-ban a túlméretes, speciális szállítmányozást.

A projekt keretében a Komlódi Trans Kft. a pályázati felhívásban szereplő két projektelemet: eszközbeszerzést és új épület létesítését valósította meg. Az épület cca 500nm alapterületű, és a délkelet-magyarországi régió legmodernebb darus gépjármű szerelő műhelye lett a piacon elérhető legmodernebb technológiával felszerelve. Az új, a mai kor legmodernebb igényeinek megfelelő személy/tehergépjármű szerelőműhellyel kapacitásuk és hatékonyságuk növelése volt a cél. Az infrastruktúra fejlesztését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezték, energiatakarékos megoldások bevezetésére törekedtek.

A vállalkozás új csarnokának/műhelyének létesítése egy új értékesítési pont, ahol a meglévő ügyfélkör igényeit ki tudják elégíteni, továbbá az új szerelőműhellyel újabb ügyfeleket tudnak generálni, ami árbevételt és eredményt fog növelni. A fejlesztés célja a kistérségben elért piaci pozíciójuk megtartása és erősítése, eredményességük és árbevételük növelése, ezáltal a munkahelyek megtartása és a foglalkoztatottság növelése volt.

A projekt keretében beszerzett 5 db új HIAB X-HiDuo 118BS-3 típusú rádiótávvezérlésű hidraulikus rakodódarut is a projekt megvalósítási helyszínén (5600 Békéscsaba, Ipari út 5/3. 6144/26 hrsz) helyezték üzembe. Ezek az eszközök a vállalkozás fa- és építőanyag nagykereskedelmi tevékenységéhez szorosan kapcsolódnak. A cég felismerte az önrakodós teherautók nyújtotta lehetőségeket, és a daruzási, valamint az építőanyag értékesítés növekedésével a piaci igények szerint bővítették tovább vállalkozásukat. Így az áru rendeltetési helyére való megérkezése után sem kell külön lepakolásról gondoskodni, ezáltal komplex megoldást nyújtva ügyfeleiknek. A beszerzett eszközök a piacon elérhető legmodernebb technológiával felszereltek, és hosszútávon biztosítani tudják a vállalkozás versenyképességét.

A GINOP-1.2.16-22 számú pályázati kiíráson 121 125 613 forint európai uniós támogatást elnyert, 173 036 590 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. november 16-án indult és 2023. július 31-én zárult.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) németországi és csehországi tanulmányutak és eszközbeszerzések mellett nemzetközi együttműködésének tapasztalatai alapján két új, fejlett gyógyító eljárást (ECMO, MWA) vezetett be.

Az Intézet a projekthez a Széchenyi 2020 program „Országos Intézetek transznacionális és innovációs fejlesztései” című felhívása keretében 296,82 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A német és csehországi partnerintézmények gyakorlati tapasztalataira építve, a projekt keretében az OKPI két új, fejlett gyógyító eljárást vezetett be: a légzési nehézségben szenvedők intenzív osztályos ellátásához (extrakorporális membránoxigenizáció, ECMO), illetve a daganatok mikrohullámmal történő elpusztításához köthetően (mikrohullámú tumorabláció, MWA).

A németországi és csehországi partnereiknél a légzési elégtelenségben szenvedők intenzív osztályos ECMO kezelése, a betegek ECMO transzportja magas színvonalon zajlik. A német intézmény a mikrohullámú tumorablációval kapcsolatban több éves szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a tüdődaganatok, valamint a máj- mellékvese- csont- és egyéb lágyrész-daganatok kezelésében.

A transznacionális projekt keretében a célcsoportot képező OKPI munkatársai 11 alkalommal utaztak ki külföldi partnereikhez. A tanulmányutak célja az intézetben fejleszteni kívánt egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó két új, fejlett gyógyító eljárás szakmai, infrastrukturális eszközparkjának, valamint a terápiás lehetőségek gyakorlatának megismerése, és az ellátás során alkalmazott újszerű jó gyakorlatok, módszerek azonosítása, illetve adaptációja volt a hazai ellátási viszonyokra. A hazai bevezetéshez elengedhetetlen volt az ellátásszervezéshez kapcsolódó kérdéskörök számbavétele, a hazai bevezetést elősegítő szakmai javaslatok megismerése is.

Az EFOP-5.2.6-20 számú pályázati kiíráson 100%-os támogatást elnyert, 296 822 020 forint összköltségvetésű fejlesztés 2021. március 21-én indult és 2023. június 30-án zárult.

A Széchenyi Terv Plusz program Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz pályázati felhívásán 287,55 millió forint feltételesen vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a TOM-FERR Zrt.

A vállalat 718,88 millió forint összköltségű projektje során termelési kapacitását bővíti a nemzetközi piacokra lépés érdekében új, technológiai korszerűsítést eredményező eszközbeszerzésekkel, valamint a tatai csőgyár és az autóalkatrész-gyártó gyáregység két épületére napelemtelepítést valósít meg.

A TOM-FERR Zrt. acélcső-kereskedelemmel, csőgyártással és autóipari alkatrészgyártással foglalkozik, fémmegmunkáló gyártási tevékenységet folytat az autó- és a haszongépjármű ipar számára. A projekt fejlesztendő tevékenysége a fémmegmunkálás, a tervezett tevékenységek ehhez kapcsolódnak és ezt erősítik.

A projekt keretében az új, élvonalbeli technológiát képviselő fiber lézer technológiával működő csőlézer beszerzése hozzájárul a vállalat azon céljához, hogy a német piacon közvetlenül OEM gyártók beszállítójává váljon azáltal, hogy a berendezéssel új típusú csövek, új alkatrészek előállítására lesz képes. A HSA 300 hidraulikus prés eszköz pedig megnövelt, 300 tonnás nyomóerővel jelentősen növeli majd a gyártás hatékonyságát, mert kifejezetten az autóiparra specializált kialakítása az időhatékonyság, a magas fokú biztonság és a magas szintű precizitás követelményeit is teljesíti, élvonalbeli technológiát képvisel.

A BLM ELACT 63 CNC csőhajlító berendezés összetett és sokrétű cső és csőkomponensek gyártására, minőségi anyagokból kis és a közepes tételekben történő gyártásra alkalmas. Ezen gyártástechnológiai megoldásokkal a vállalkozás be tud kapcsolódni a nagyobb teherbírású részegységek alkatrészeinek gyártásába, mint a vonóhorog szerkezetek, a futómű hátsó hídjainak összekötő acélcsövei, ahol nagyobb átmérőjű és falvastagságú csőalkatrészek gyártására van szükség. A termékpaletta szélesítésével a cég új termékekkel szerezhet további vevőket, új, ígéretes szegmensekben.

A projekt során a meglévő ERP rendszerbe integrálva egy gyártástervező modul beszerzése is megvalósul, mellyel tovább növelhető a termelési folyamatok automatizálása és az IPAR 4.0 elemek használata. Az automatizáció és a technológiai színvonal növelésével párhuzamosan a működési költségek mérséklése is szükséges a versenyképesség érdekében, ezért a vállalat a gyáregységek tetőfelületeire napelemrendszer telepítését valósítja meg.

A fejlesztésekkel párhuzamosan a vállalat 2022-2023 között több iparági nemzetközi vásáron is részt vesz kiállítóként és képviselteti magát a fontos konferenciákon. A szakvásárokon és fórumokon való részvétellel a vállalat tovább növeli a projekt komplexitását és erősíti annak célját, mely szerint a technológiai korszerűsítések és az élvonalbeli technológiák alkalmazásának segítségével stabilizálja helyét az értékláncban és magasabb pozícióra tegyen szert.

A Széchenyi Terv Plusz program GINOP_PLUSZ-1.1.2-21 számú, „Magyar Multi Program - A kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása” című kiírásán 287 553 563 forint támogatást elnyert, 718 883 908 forint összköltségvetésű fejlesztés várhatóan 2023. október 2-án zárul.

Vanja Udovičić Szerbia ifjúsági és sportminisztere, egykori vízilabdázó kijelentette, hogy a kormány ajánlása szerint a szerb sportolóknak le kell vonulniuk a színpadról abban az esetben, ha koszovói sportolóval kellene szerepelniük az érmek átadásakor.

[...] Bővebben!

Három ország rendőrségének együttműködésével fogták el a szerb Pink Panther banda tagjait Barcelonában. A bűnözők leginkább ékszerüzleteket szerettek kirabolni európai nagyvárosokban. Az alábbi (nem túlzás drámainak nevezni) videón egy korábbi akciójuk látható.

[...] Bővebben!

Adiós Cuba, pozdrav Srbija!

Két jemeni, nemrég még Guantánamón raboskodó férfival bővült Szerbia lélekszáma.

[...] Bővebben!

Fellépett itt Kusturica és Goran Bregović (de nem együtt, mert nem beszélnek egymással), itt lett híres Boban Marković és családja, valamint egyszer itt járt a legendás Miles Davis, aki azt nyilatkozta, hogy nem tudta, hogy így is lehet trombitán játszani...

Balkáni zene, balkáni ételek-italok, balkáni atmoszféra... mi kell még? Hát, mondjuk az, hogy egy Vajdaságból elszármazott túravezető mutassa meg Neked mindezt. Az utazást ugyanis tiszteletbeli Serbia Insajdos kollégánk, Antscha szervezi, aki civilben tematikus utazási irodát üzemeltet, szlovákiai székhellyel. A jelentkezéssel siessetek, mert már csak 16 férőhely van a buszban. Vajdaságiak szerbiai becsatlakozással is jöhetnek – sőt, akár szállás nélkül is, természetesen arányosan olcsóbban.

[...] Bővebben!

A boszniai Bileća település egyik szerb lakosát láthatjuk a felvételen, aki nagyon szorított Novaknak. A győzelemig tartó szurkolás is tartalmaz érdekes momentumokat, de a java csak az utolsó pont után jön.

(Első rész)

Vajdaságban, nem pedig: "a Vajdaságban" – egyébként ez is olyasmi, amiről a magunkfajta megismerszik, hiszen tartományunk nevét a szerbiai magyar szövegekben kizárólag névelő nélkül használjuk, míg a magyarországi sajtó valamiért kötelességének érzi, hogy ezt állandóan kijavítsa.

Vajdasági magyarnak lenni sok szempontból hasonló, mint bármilyen más kisebbséginek. Egyrészt a többségi társadalommal szembeni valós és vélt sérelmeink terhelnek minket, másrészt – jól vagy rosszul – két kultúrát is ismerünk. Valamennyire mindkettő hat ránk; paradox módon még azokra is, akik ha tehetnék, inkább megtagadnák akár a délszlávot, akár a magyart.

Egy vajdasági magyar bál logója, csuhajja – ez is sztereotípia a javából

A vajdasági magyarokat a szelídség, a jámbor beletörődés, az írott törvény tisztelete jellemzi, még akkor is, ha azok hátrányosan különböztetik meg. Az okok talán a síkvidék könnyebb átjárhatóságában keresendők – a sajátos mikroközösségeikben inkább öntörvényűekké váló, illetve sokszor magukra utalt hegyvidékiekkel, avagy a szigetlakókkal szemben. Gondoljunk csak a "vajmagyaroknál" harciasabb, a többségi románokkal könnyebben konfrontálódó székelyekre.

[...] Bővebben!

A szöveg eredetileg az újvidéki Forum Kiadó felkérésére íródott egy tervezett gyűjteményes kötetbe, közel egy évvel ezelőtt. Az elkészült dokumentumot a kiadónak határidőre elküldtük, azonban választ azóta sem kaptunk rá, ezért úgy gondoltuk, hogy itt az ideje publikálni. Az általunk leírt gondolatok a 2015. tavaszán érvényes közéleti állapotokat tükrözik.

Ezt az esszét két szerző írta. Mindketten szerbiai magyarok; egyikük Vajdaságból költözött Budapestre, másikuk pedig Magyarországról a szerb fővárosba. A Serbia Insajd blogon is közösen publikálnak évek óta (Styxxről és bikmakkról van szó). Két különböző ember véleménye nem feltétlenül egyezik meg mindenben. Közös nézőpontjukból azonban egy olyan egész született, amelyet vállalnak, s amelyről úgy tartják, hogy egyes következtetéseivel az olvasók is azonosulhatnak – bármelyik országban éljenek is.

A könyvben elvileg olyan írások kapnak helyet, melyek végső soron mind ugyanazt a témakört járják körül: milyenek vagyunk mi, kisebbségben élő magyarok? A kérdést szándékosan általános értelemben fogalmaztuk meg – noha jelen kötet igazából a vajdasági magyar lét jellemzőit boncolgatja –, mert úgy gondoljuk, hogy a számos különböző "határon túli" identitás végső soron nagyon hasonlít egymásra. Ebben a tekintetben tehát teljesen mindegy, hogy melyik államról, melyik többségi nemzetről van szó. Ahhoz, hogy a fenti kérdésre érdemben válaszoljunk, mindenekelőtt azt kell meghatároznunk, hogy milyenek nem vagyunk.

[...] Bővebben!

A Serbia Insajd részletesen foglalkozott a témával négy évvel ezelőtt, amikor a szlovén Virc testvérek (Žiga és Boštjan Virc) elkezdtek dolgozni a dokumentumfilmen. Azóta jóval több idő telt el annál, amit a készítők elterveztek; olyan "csekély" probléma miatt, mint a pénzügyek kérdése. Szerencsére az HBO Europe átvette a finanszírozást, így a film végre elkészült, a közönség – remélhetőleg nem csak az ex-jugoszláv nézők – nagy örömére.

A premier a New York-i TriBeCa Filmfesztiválon lesz április 13-24. között, a mozikban pedig májustól vetítik a filmet. Bízunk abban, hogy ez a régiónkra is vonatkozik, nem csak USA-ra. Jobb egyszer látni, mint százszor hallani, illetve olvasni róla... Tehát íme, a film trailere:

[...] Bővebben!

900 darab egydinárossal érkezett a helyi "Parking Servis" pénztárához egy férfi Nis városában. Az elképedt pénztárosnak azt mondta, nincs papírpénze, elhozta minden pénzét, össze kellett törnie a malacperselyt, azért a sok apró. A parkolási társaság munkatársának egyenként ellenőriznie is kellett a pénzérméket, hiszen könnyen összetéveszthetők az érvényes és a forgalomból kivont egydinárosok. 

A 150. belgrádi derbin készülő riport, amelyben a két csapat fanatikus szurkolói, vagyis a Delije és a Grobari ultrái szólalnak meg, egy nagyobb lélegzetű dokumentumfilm első felvonása lesz. Azért is kell nagy levegőt venni hozzá, mert a "Daliák" és a "Sírásók" (ahogy a Crvena Zvezda és a Partizan leghírhedtebb szurkolói csoportjait nevezik) tényleg nem szarral gurigáznak, mint ahogy a mellékelt ábrák is mutatják).

A forgatókönyv szerint a film célja távolról sem a huliganizmus jelenségének ábrázolása, hiszen vidékünkön amúgy sem kell mindezt külön bemutatni. Ilyen filmek korábban is készültek már. Ami viszont ritkán hangzik el, az az, hogy a fociultrák tevékenysége nem kizárólag a stadionok környékére lokalizálódik, sőt, igazából azt is lehetne mondani, hogy a focihoz van a legkevesebb közük. Elegendő egyetlen nevet említenünk, hogy ez mindenkinek rögtön világos legyen, és ez nem más, mint Željko Ražnatović, vagyis Arkan. Noha ő ténylegesen a Zvezda vezérszurkolója volt (később pedig saját csapatot is gründolt), mégsem erről híres igazán, hanem háborús tevékenységéről.

[...] Bővebben!