Pályázatok

Megjelent az egyik legnépszerűbb vállalkozásoknak szóló pályázati felhívás. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege 5 és 50 millió Ft közötti, a kedvező kamatozású kölcsön 10 és 145 millió Ft közötti lehet. Az igényelhető kölcsön összegének meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás összegét. A vissza nem térítendő támogatás mértéke maximum a projekt elszámolható költségének 30%-a lehet, illetve minimum 10% önerő biztosítása szükséges. A pályázat országos kerete kiemelten nagynak mondható: 112,5 milliárd forint, amire 2500-5000 db pályázatot várnak. 2017. január 31-től lehet pályázni forráskimerülésig.

Ingyenes előminősítési szolgáltatásunkra a cikk alján található űrlap kitöltésével lehet jelentkezni!

Rengeteg új önkéntes lehetőséget és gyakornoki helyet finanszíroz az EU.

Az Evangélikus Diakónia kezdeményezésére hagyományteremtő adventi találkozóra került sor parlamenti képviselők, polgármesterek és egyházi vezetők részvételével a Deák téri Evangélikus Országos Múzeumben.   A találkozó apropóját az adta, hogy mind a politikában résztvevők, mind az egyházak egyre inkább érzik azt, hogy felelősségük a társadalmi problémák megoldásában és az emberek életminőségének javításában több területen találkozik. Az eseményt megelőzően Harmati Béla igazgató mutatta be...

London muszlim polgármestere, a német bevándorlásellenesek vezetője és Kaczyński is a listán.

A Magyar Hírlapnak nyilatkozva Viski József, az MVH elnöke elmondta: jól áll a hivatal átalakítása, integrálása. Az MVH október derekán került át a földművelésügyi tárcától a Miniszterelnökséghez. A december végén megszűnő MVH központi szervezete a Magyar Államkincstárba tagozódik, a megyei kirendeltségek pedig a megyei kormányhivatalokba. Létszámleépítés nem lesz. A szükséges jogszabályi előkészületeket megtették a december elsejei céldátumig.

Az államkincstár látja majd el a kifizető ügynökségi feladatokat. A végleges akkreditáció megszerzése jövő októberben várható, ám a feltételes akkreditációval januártól már zökkenőmentesen működhetnek. Az uniós előírások szerinti folyamatot a KPMG ellenőrzi akkreditációs szervként, az akkreditációt a Miniszterelnökség adja ki. Az MVH elnöke bízik abban, hogy az integrációból semmit sem éreznek meg a gazdák, ugyanúgy felkereshetik ugyanis az ügyfélszolgálatokat, mint eddig, a szakemberek ezután is segítik a munkájukat.

Forrás: Magyar Hírlap

A Portfolio cikke alapján novemberben nagyon felpörgött a kormány EU-pénzes kifizetési számlálója, hiszen az októberi 84 milliárdos növekedést 241 milliárd forintos ugrás követte, így idén már átlépték a 2014-2020-as kifizetések a bűvös 1000 milliárdos határt is. A nagy hajrá ellenére is teljesíthetetlen a kormány által egész évre kitűzött cél, de azt a számot jó eséllyel meg lehet "csípni", amit az utóbbi hetekben elkezdtek kommunikálni.

Közel ezer ingatlan tulajdonosa több mint 1,8 milliárd forint összértékben nyert vissza nem térítendő támogatást a családi házak korszerűsítésére irányuló alprogram első körben benyújtott pályázatairól megszületett döntés értelmében.  „A Támogatói Okiratokat a pályázatkezelő NFSI Kft. legkésőbb ezen a héten elküldi az érintetteknek. Az elbírálás folyamatos, így hamarosan újabb pályázatok részesülhetnek támogatásban.” - közölte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. A döntési lista elérhető a pályázatkezelő honlapján.

Emelte a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési keretét a kormány; a következő negyedévben meghirdethető keretösszeg 177 milliárd forinttal nőtt, így már közel 1220 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető a megyék és megyei jogú városok számára pályázatokon keresztül - jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.

A kiíró 12 hónapos támogatása civil szervezetek, egyesületek, független média és hasonló szervezetek számára.

A kiírók pályázatot hirdetnek a 2016/17-es tanulmányi időszakra, támogatott tanulmányi státuszok betöltésére, általános célú, iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési programban való részvételre.

Pályázat szakirányú, pedagógus szakvizsgát adó, támogatott programon való részvételre

A kiírás célja a nemzetiségi civil szervezetek működésének, tevékenységének támogatása, főként a nemzetiségek önazonosságának megőrzését, anyanyelvük, hagyományaik, szellemi és tárgyi emlékeik ápolását szolgáló, továbbá nemzetiségi érdekképviseleti célok megvalósítása érdekében.

A kiíró 27. alkalommal kiírt Tehetségkutató Diákmédia Pályázatán bármelyik iskolatípus tanulói, szerkesztőségei indulhatnak. Pályázni kizárólag saját munkával lehet, a részvétel felső korhatára pedig 25 év.

A kiíró "Mondd el a véleményed!" címmel - negyedik alkalommal - esszépályázatot hirdet. Az esszépályázatot azzal a céllal hirdetik meg, hogy lehetőséget biztosítson az egyetemi felvételi előtt álló generációnak arra, hogy véleményt formálhasson a világ és Magyarország aktuális kérdéseiről.

Az 50 tehetséges magyar fiatal programban a harminc év alatti tehetségeket keressük. Azokat, akik kivételes adottságuk, szorgalmuk révén a jövő formálói, meghatározó személyiségei lehetnek Magyarországon és a világban.

A kiírás célja a nemzetiségi civil szervezetek működésének, tevékenységének támogatása, főként a nemzetiségek önazonosságának megőrzését, anyanyelvük, hagyományaik, szellemi és tárgyi emlékeik ápolását szolgáló, továbbá nemzetiségi érdekképviseleti célok megvalósítása érdekében.

A kiemelt iparágakban működő mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztési projektjeinek megvalósítására.

A dél-dunántúli régióban általánosan tapasztalható helyzet, hogy a régió ICT szektora – bár több esetben is rendkívül versenyképes termékekkel rendelkezik – nem épít helyi erőforrásokra, helyi kapacitásokra, lehetőségekre. Ennek fő okai a következőekben ragadhatóak meg:

•    Decentralizált helyi innovációs bázis
Az egyetemi bázis szétforgácsolt jellegénél fogva önmagában, nagy tömegben nem képes folyamatos kutatási igények kielégítésére szolgáló, nagy volumenű együttműködések kialakítására, innovációmenedzsment feladatok ellátására.
•    Nem kellőképp fókuszált kutatási tevékenységek
Mivel az egyetemi-, illetve akadémiai szféra, valamint a helyi ICT vállalkozások között nem alakult ki hatékony, intézményes kapcsolat, így ezen felek korábban nem voltak képesek az egymásban rejlő szinergiahatások kiaknázására: az új kutatási eredmények semmilyen hatással nincsenek a helyi termékfejlesztésekre, illetve a kutatási igények semmilyen befolyással nincsenek a folyó tudományos kutatási tevékenységekre.
•    Nem kellőképp centralizált informatikai felsőoktatási képzési portfolió
A régióban tapasztalható decentralizált informatikai képzés rendkívül nehézzé teszi a vállalkozások számára az egyetemi kapcsolatok hatékony kiépítését. Ezen helyzetben a vállalkozások – melyek kutatási, illetve munkaerőpiaci igényekkel ugyan rendelkeznek – nem képesek azokat hatékonyan kielégíteni helyi erőforrásokból. Ezen helyzet nem csupán a kutatói szféra kihasználtságát csökkenti, hanem rontja a helyi munkaerőpiac hatékonyságát, illetve az ICT vállalkozások innovációs képességét is.

A Dél-dunántúli régió a legtagoltabb régióink egyike, ugyanakkor abban egységes, hogy a társadalmi és gazdasági fejlettség legtöbb dimenziójában egyre inkább elmarad az átlagostól. A régió településszerkezete elaprózott, az ebből fakadó problémákat pedig tovább fokozza, hogy a középső területein– Baranya és Tolna megye nyugati, Somogy megye keleti részén – az elérhetőségi viszonyok is kedvezőtlenek. Ezen területekre ugyanis kevés hatással volt a régióban áthaladó M7-es és a nemrég átadott M6-os autópálya megépítése.
Az országos átlaghoz képest Baranya és Tolna megye fajlagos GDP-je folyamatosan romlott, a növekedés üteme az országostól jócskán elmaradt. Tolna megye gazdasági helyzetét főként a Paksi Atomerőmű Zrt. által végrehajtott beruházások hozták kedvezőbb helyzetbe. Viszont itt a külföldi tőke nagysága tíz év alatt nem változott, és a régió egésze továbbra sem különösen vonzó a külföldi tőke számára. Mindhárom megyében jelentős az energetika és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe.
A rendszerváltozás óta százezer fővel csökkent a régió népessége, a legnagyobb, közel egytizednyi fogyást Tolna megye szenvedte el. A foglalkoztatási arány mindhárom megyében 46% körüli, viszont a munkanélküliség tekintetében jelentős eltérések vannak. Tolna megyében a munkanélküliek aránya az országosnál kedvezőbb, 9%. Ezzel szemben Somogy és Baranya megyében 13-14%. A tartós munkanélküliség rátájában is hasonló területiség figyelhető meg. A lakosság képzettség szerinti megoszlása hasonló a régió mindhárom megyéjében, amely alapján a községek lényeges elmaradást mutatnak mind régiós, mind országos összehasonlításban.
(Forrás: MAGYARORSZÁG RÉGIÓINAK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI PROFILJA, MKIK GVI Kutatási Füzetek, 2013/5)

Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter tagvállalatainak árbevétele meghaladja a 10 milliárd forintot, a tagok által foglalkoztatottak száma pedig meghaladja az 500 főt. Mindkét adat jelentős része a régió ICT szektorának, bár erre vonatkozóan megbízható statisztikai adat nem áll rendelkezésre.
Fontos azonban megállapítani, hogy míg az egy főre jutó GDP tekintetében a régió – jóindulattal véve is – csupán stagnál, addig az ICT szektor dinamikusan növekszik. Azon kevés terület egyike a régióban, mely stabilan a válság alatt is jelentős növekedést volt képes felmutatni a csökkenő helyi GDP és a szinte egycsapásra megszűnő hazai kereslet ellenére.
Ezen tények alapján kijelenthetjük, hogy az ICT szektor a régió egyik potenciális kitörési pontja, mind a helyi foglalkoztatás, mind a jövedelemtermelő képesség tekintetében.

A klaszter átfogó, hosszú távú célja egy hagyományos innovációs lánc elemeinek kiépítése, illetve az innovációs lánc működését akadályozó tényezők elhárítása a dél-dunántúli régió IT szektora számára.

A klaszter tagjai mindannyian érdekeltek közös-, vagy kooperációban kifejlesztendő informatikai alkalmazások piacra vitelében, ezzel növelve a régió gazdasági aktivitását, a tagvállalatok versenyképességét.