Magyar Szó (Szerbia/Vajdaság)

Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt jelenleg legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa egy friss felmérés szerint legyőzné a Demokrata Párt elnökjelöltségére legesélyesebbnek tartott Hillary Clintont, ha most volna az elnökválasztás. A Survery USA közvélemény-kutatása szerint ha Trump és Clinton lenne egymás ellenfele, akkor az ingatlanmilliárdos a választók 45 százalékának támogatását szerezné meg, a volt külügyminiszternek pedig csak 40 százalék szavazna bizalmat – írta az amerikai törvényhozás lapja, a The Hill. A szókimondó stílusáról ismert vagyonos üzletember más demokrata vezető politikusokkal szemben is győztesként kerülne ki most a párviadalból: Bernie Sanders szenátort 44-40, Joe Biden jelenlegi alelnököt 44-42, Al Gore korábbi alelnököt pedig 44-41 százalékos arányban győzné le, a felmérés pénteken ismertetett eredményei szerint. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, Donald Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje a jövő évi választáson. A második legesélyesebb Jeb Bush 20 százalékkal. A volt floridai kormányzót Ben Carson, Ted Cruz és Marco Rubio követi.

Szombaton este a városháza dísztermében vette kezdetét a Hagyományőrző Napok elnevezésű rendezvénysorozat. Az ünnepélyes megnyitón fellépett a Szerb Pravoszláv Egyház kórusa, Bojana és Nebojša Brdarić és Blagoje Baković.

A közelmúltban került az önkormányzat társadalmi tevékenységének ügyosztálya élére Tamara Madžarev, aki korábban osztályvezető-helyettesként dolgozott ugyanitt. Ő tájékoztatta a városi képviselő-testület szociális kérdésekkel foglalkozó bizottságának tagjait a szociális juttatásokra tervezett idei költségvetési eszközökről.

– A munkanélküli várandós nőknek és kismamáknak járó juttatásra 36 millió 400 ezer dinár áll rendelkezésre, a népkonyha üzemeltetésére 25,6 milliót terveztünk, a házi ápolást és gondozást 18 millióval támogatjuk, szociális segélyre 18 millió 830 ezer dinár van a városi kasszában. A személyi segítők alkalmazására 5,5 millió fordít a város, míg egyéb támogatásokra közel 40 millió használható föl, ami összesen meghaladja a 170 millió dinárt – mondta Madžarev a bizottság ülésén.

A Szüreti Napok kereteiben pénteken este ünnepélyes keretek között átadták a közepes méretű fürdőmedencét a bácskossuthfalvi Rekreációs Központban. Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke ünnepi beszédében köszöntötte a megjelenteket.

Szombaton délelőtt hagyományos családi napot tartott a Kishegyesi Nagycsaládosok Egyesülete (KINCSE).

Kisebb incidens történt vasárnap a szabadkai vasútállomáson. 

Aleksandar Vučić szerb kormányfő Angela Merkel váratlan meghívására ma Berlinbe utazik, ahol a bejelentések szerint a megbeszélések témája Szerbia uniós integrációja és a menekültválság lesznek.

A Belügyminisztérium szombaton délelőtt azt közölte, hogy éjjel összesen több mint száz busszal mintegy 4500 migránst szállítottak az osztrák határhoz az M1-es autópályáról, valamint a Keleti pályaudvartól.

Átadták a megújult mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyet szombaton.

A zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat és a Zentai Gazdakör szervezésében pénteken hatodik alkalommal rendeztek szántóversenyt Aranybarázda néven. Josif Češljar, a zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat igazgatója elmondta, hogy a versenyre húsz traktorista, gyakorlott mezőgazdasági termelő nevezett be a saját traktorával. A megadott időre meghatározott nagyságú búzatarlót kellett felszántani. A versenyt zsűriző szakértők mérték a szántás mélységét.

Az Aranybarázdán induló traktoristák öt kategóriában versenyeztek, volt még tolatási verseny pótkocsival, felvonultak a lovas fogatok is, és bemutatták az érdeklődőknek a valamikor lóvontatású ekékkel történt szántást is. A legerősebbek számára most is megszervezték az ekevasdobó versenyt, amelyet immár nem először Mladen Popov nyert meg, aki csaknem húsz méterre dobta el az ekevasat. A verseny helyezettjei minden kategóriában serlegeket kaptak, valamint a rendezvényt támogató cégek ajándékait, vetőmagot, növényvédő szereket stb.

A rendezvényen több, mezőgazdasági gépeket és kapcsolható eszközöket forgalmazó cég is bemutatkozott. A hatalmas traktorokat munka közben is megcsodálhatta a szépszámú közönség. Az Aranybarázdára kilátogatók nem maradtak éhen és szomjan, a szervezők gondoskodtak ebédről és innivalóról is.

Az egyvasú ekével szántóknál 1. Igor Kalinić, 2. Serfőző Ferenc, 3. Varga Kornél, mindhárman Zentáról. Kétvasú eke: 1. Burány Péter, 2. Cakó Gábor, 3. László László, Zenta. Háromvasú eke: 1. Horváth Kátai Szabolcs, Zenta, 2. Horváth Kátai Csaba, Zenta, 3. Tóth Bagi Adrián, Tornyos. Négyvasú eke: 1. Varga Rudolf, Valkaisor, 2. Pósa Zoltán, Magyarkanizsa, 3. Aranyos Sándor, Mohol. Forgatós ekék: 1. Burány Tibor, Zenta, 2. Körmöczi Attila, Orom, 3. Kocsis Sándor, Mohol. A legfiatalabb versenyző a 13 éves Igor Kalinić volt Zentáról. A pótkocsitolatás versenyét Horváth Kátai Szabolcs nyerte.

Egész héten tartanak Zentán a városnapi ünnepségek, gazdag művelődési és kikapcsolódási lehetőséget kínálva a lakosságnak. Az alábbiakban ezt a programot ismertetjük.

Hétfőn, 7-én 18 órakor a Művelődési Ház kiállítási termében ünnepélyes kiállításmegnyitó Andruskó Károly születésének századik évfordulója tiszteletére. A kiállítást Juhász Attila tartományi művelődési segédtitkár nyitja meg.

Kedden 18 órakor a Művelődési Ház kiállítási termében Bolyai Filmműhely régen és most címmel a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Bolyai Filmműhely ünnepi rendezvénye. A közönség válogatást láthat a Zentához és a zentaiakhoz kötődő alkotásokból.

Szerdán 19 órakor a Művelődési Házban Irodalmi találkozások Nele Karajlić neves író és Vule Žurić irodalmár részvételével.

Csütörtökön 17 órakor a Szent Mihály arkangyal templomban gyászmise a zentai csata 318. évfordulójára.

A Városi Múzeumban 17.30-kor A part két végén címmel városnapi kiállítás nyílik.

„Itt az idő, itt van, itt, ássunk már valamit!” – idézzük Móra Ferencet, illetve a száz év előtti régészeti muzeológia munkára felszólító jelmondatát. Zentával kapcsolatban a régészetnek különösen nagy adósságai vannak; csak gyanítjuk, mi minden rejtőzik itt a föld (és a víz) alatt. Sajnos az eddig lefolytatott feltáró munkák zöme leletmentés, megannyi befejezetlen történet. A kiállítás is két ilyen történetet mesél el. Mindkettőre a Tisza partján került sor; az egyikre a rakpart elején, ahol új bevásárlóközpont épült, a másikra pedig jóval a rakpart végén túl, a kikötőnél, ahol azonban – rendhagyó módon – nem a föld alatt, hanem a folyó medrében kutattak a zentai csata tárgyi emlékei után búvárok…

A városháza dísztermében 18.30-kor kóruszenei est. Fellép a zentai Stevan Sremac Szülőföld Alapítvány női kórusa, a petrőci Musica Viva vegyes kar, a tiszaföldvári férfikar és a zentai Cor Jesu városi kamarakórus.

A Művelődési Házban 20 órakor a Zentai Magyar Kamaraszínház előadása: Az ember csatája. Gyarmati Kata Krónika és Madách Imre Az ember tragédiája című művének felhasználásával készült. Pénteken 9 órakor a Fő téren a Zentai Fúvószenekar ünnepi hangversenye.

A városháza dísztermében 10 órakor a községi képviselő-testület díszülése, kitüntetések átadása.

A Tisza-parti emlékhelynél 12 órakor az emlékharang megkongatása és koszorúzás. Közreműködik a Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület díszőrsége.

A Fő téri nagyszínpadon 14.30-tól 16 óráig a Szent Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület látványos felvonulása.

A Jézus szíve templomban 16 órakor hálaadó szentmise a zentai csata évfordulója alkalmából.

A Fő téren 16.30-kor megnyílik a szőlő, a bor és a sajtok utcája, valamint a kézművesutca.

Ugyanitt a nagyszínpadon 16.30-kor a Zenta községbeli hagyományőrző csoportok városnapi köszöntője.

A vásártéren 17 órakor XII. nemzetközi hőlégballon-találkozó.

A Fő téren 18.15-től városnapi népzenei koncert: Török Tilla és zenekarának műsora.

Ugyanitt 20.30-tól városnapi nagykoncert Goca Tržan és zenekara fellépésével.

A Fő téren 22 órakor fáklyás motoros felvonulás.

A nagyszínpadon 22.15-től rockkoncert az Inbox és az Uprize együttes fellépésével.

Szombaton 9 órakor a Népkertben veterán teniszezők hagyományos találkozója.

A városháza dísztermében 10 órakor A tudás hatalom: az általános és középiskolás Vuk-díjas tanulók ünnepi fogadása. Köszöntőt Ceglédi Rudolf polgármester mond.

A Fő téri szökőkútnál 10 órakor Kincskereső. A Zentai Ifjúsági Szervezet szórakoztató, játékos, a város különböző pontjain zajló helyismereti vetélkedője.

A Fő téren 13–18 óráig Civil Falu. 15-től 17.30-ig játékos ismerkedés a civil szervezetekkel – fabatkagyűjtés és ajándéközön.

Ugyanitt 15–17 óráig hagyományos virágkötészeti verseny.

A Fő téri nagyszínpadon 15-től 15.30-ig а zentai balettiskola növendékeinek városnapi köszöntője. Ugyanitt 15.30–16.30-ig a Midnight tánccsoport látványos gálaműsora.

Szintén a nagyszínpadon 16.30-tól 19 óráig nemzetközi mazsorettkavalkád. A zentai Flamenco Táncklub és Arad, Hódmezővásárhely, Sonta (Szond), Szeged tánccsoportjainak látványos felvonulása és gálaműsora a Zentai Fúvószenekar közreműködésével.

A Népkertben 17 órakor XII. nemzetközi hőlégballon-találkozó.

A Művelődési Ház kiállítási termében 18 órakor a virágkötészeti verseny ünnepélyes eredményhirdetése és kiállításmegnyitója.

20 órakor a Fő téren városnapi operett-musical gála. A koncert sztárvendégei: Dancs Annamari, Dolhai Attila, Janza Kata, Laki Péter, Lukács Anita és Szabó P. Szilveszter.

A Fő téren 21.30-kor tűzijáték.

A nagyszínpadon 21.45-kor rockkoncert az Allow és az O-Ruk együttes fellépésével.

Szent István királyunk idejében apátság állott az akkori Apatin területén, nevét is innen kapta. A 18. századi újratelepítést követően a település német többségű volt, a második világháborút követően a németek helyére líkai szerbek érkeztek, így ma Európa legnagyobb líkai városaként emlegetik Apatint. A legutóbbi népszámlálás szerint a településen hétszáz magyar élt, házigazdáink szerint ma már négyszáz és ötszáz közöttire tehető a számuk.

A csendes kis nyugat-bácskai városkában útikalauzunk a ma már Zomborban élő Pogány Margit nyugalmazott tanárnő, a település történetének nagy ismerője, házigazdánk pedig Csíkos Gyöngyi, a helybeli Ábrahám Pál Egyesület elnöke, férjével, kollégáival.

Az 1860‒1863 között, Schulek Frigyes tervei alapján épült impozáns verseci katolikus templom – sokan méretei miatt tévesen székesegyháznak nevezik – nemcsak a város jelképe, hanem egyben Szerbia legnagyobb katolikus temploma. A volt Jugoszláviában csak a zágrábi székesegyház volt nagyobb.

Versec mint település csupán a XV. század elején tűnik fel okiratokban, mely szerint többségében szláv lakossága volt. Neve is szláv eredetű: podvrsan: orom alatt vagy vrhsácz: hegyes hely elnevezésekből származtatják. A középkorban volt itt egy erődítmény, amit Érdsomlyónak (Erdesumulu), vagy Érsomlyónak neveztek. A verseci várról pontosan nem lehet tudni mikor épült. Feltételezhető viszont, hogy amint a legtöbb dél-magyarországi vár, úgy ez is a XIII. század végén, Zsigmond király idején épült a török betörések ellensúlyozására. A vár 1456-ban rövid ideig török kézre kerül, majd 1552-ben Ahmed pasa foglalja el. Ezután a vár többnyire török kézen marad 1717-ig, mikor a Temesi bánság is felszabadul a török uralom alól. A törökkel vívott harcokban a vár nagyon megrongálódott, romos állapotában pedig elnéptelenedett. Mára a várból csupán – nemrég felújított – egy torony áll, ezenkívül még néhány falmaradvány látható körülötte.

Képmutatásnak tartom a szerb kormány nemrégiben megkezdett látványos akcióját, ahogyan látszólag pártfogásába vette a nyugat-balkáni útvonalon közlekedő, Szerbián is áthaladó menekülőket. Nem teszek különbséget a háború borzalmai elől menekülők vagy a nyomor és kilátástalanság elől menekülők között. Mindkettő előtt értetlenül állok. Legfőképpen azért, mert nem értem, hogyan lehet az, hogy hatalmas tömegek egyszerre indultak meg Afganisztánból, Pakisztánból, Szíriából (Szíriában négy éve folyik a háború!)... Mi történt, mi történhetett, ami ennyi embert egyszerre útnak indított. Nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy az év elején Koszovóból szinte egyik napról a másikra hatalmas tömeg indult meg Nyugat felé. Aztán egyszer csak félbe szakadt a nagy menetelés. Azóta sem lett jobb a helyzet Koszovóban, mégsem szólnak a hírek az ő menekülésükről. Megszűnt, eltűnt. Nem gyanús ez egy kicsit?

Dr. Szöllősi Gyulát, a Palicsi- és a Ludasi-tó kutatóját, hidrobiológust, nyugalmazott egyetemi tanárt, Szabadka város napján díszpolgárrá avatták. A 90 éves kutató rendkívül vitális. Autót vezet, könyvet ír, Szegeden könyvtárba jár. Szakcikkei hetven folyóiratban láttak napvilágot, hét kötete is megjelent, melyek közül A Palicsi-tó elhalása és felújítása című könyve a Palicsi-tó szanálásának folyamatát dolgozza fel, s máig alapműnek számít. A tanár úr a díszpolgári cím átvételekor a következőket mondta: „életem során voltam lapkihordó, napszámos, asztalossegéd, gimnáziumi tanár és az Építőmérnöki Kar professzora is, mégis munkásságom legfontosabb része a kutatói munka volt, amelynek során a természetet kutathattam.”

A Zentai Alapfokú Bíróság előtt az elmúlt nyolc hónap alatt közel hatezer ügy szerepelt, azzal, hogy ennyi ügyet ennyi idő alatt a meglévő bírói létszámmal fizikai lehetetlenség lett volna letárgyalni. Amint azt a bíróság szóvivője, Dušan Mostarski a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, az 5853 ügyből augusztus végéig 3842 esetben sikerült ítéletet hirdetni. A peres ügyek száma 613 volt, ebből 325 esetben született jogerős döntés. A végrehajtási eljárásokban is több mint a fele eset végére tettek pontot, bár az elvárások nagyobbak. A 669 végrehajtásra váró ügyből 363 esetben meg is történt a végrehajtási eljárás.

Büntetőjogi esetekből több mint ezer várt megoldásra idén, az 1163 ügyből 695-öt sikerült megoldani, ami jó eredménynek számít, ismerve a bíróságok gyakorlatát.

Amint a szóvivő elmondta, az úgynevezett régi ügyekből, tehát olyan bírósági ügyekből, amelyek a Zentai Alapfokú Bíróság megalakulása előttről maradtak megoldatlanok, még mindig van 411, bár már 435 ilyen régi ügyet letárgyaltak a bírók. A két évnél tovább húzódó esetek száma időközben gyarapodott, ezért vár még megoldásra mindig 411 ilyen bírósági eset vagy ügy. A bírói létszám behatárolt, az igazságügyi minisztérium nem engedélyezi újabb bírók alkalmazását, ami miatt a Zentai Alapfokú Bíróság bírái meglehetősen leterheltek.

A szóvivő elmondta, hogy a volt magyarkanizsai községi bíróságon a felszabadult irodák egy részét a rendőrség rendelkezésére bocsátják, ahol szükség szerint megfelelő körülmények között elvégezhetik a menekültek nyilvántartásba vételét.

Pavlov Ivan mindössze húszéves, a világranglista jelenleg tizenkettedik helyezettje – de idén volt már kilencedik is –, a sport és ifjúsági minisztérium ösztöndíjasa, és egyike volt annak a héttagú csapatnak, amely a legutóbbi világbajnokságon, amelyet alig egy hónappal ezelőtt, augusztus 4-e és18-a között tartottak, ezüstéremmel tért haza Indonéziából. A sport számára életforma, emellett diplomaszerzésre törekszik az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának hallgatójaként.

– A siklóernyőzéshez való kötődésemet a keresztapámnak köszönhetem, aki siklóernyőzött. Az ő hatására kezdtem el foglalkozni e sporttal még kilencéves koromban. Tizenegy évesen repültem először – kezdi Ivan a történetét mesélni, hogyan került kapcsolatba ezzel a nálunk ritkán művelt sporttal.

A héten a bácsfeketehegyi Nikola Đurković Általános Iskolában is elkezdődött a tanítás. Bojtos Béla, az iskola igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy nem ment minden zökkenőmentesen. Legnagyobb problémát a drasztikusan lecsökkent diáklétszám jelenti.

– Az idei évben a diákok létszáma csökkent, nagyjából 12-13 gyerekkel. Szeptember elsején még összesen 25 elsős diákunk volt, de rögtön aznap egy átiratkozott Kishegyesre, a hét során pedig még kettő elment. Az összlétszám azonban nem változott, mert időközben Németországból érkeztek haza diákok az első és a harmadik osztályba. Jelenleg kb. 325 gyermek jár a bácsfeketehegyi általános iskolába, de pontos létszámot nem lehet megmondani, mert vannak az örök költözkötők. A mi iskolánkba 650 gyerek tudna járni, sokáig 500 körül mozgott a diákjaink létszáma. Nagyjából 2000 tájékán kezdődött meg a diákok létszámának drasztikus csökkenése, és ez a mai napig folytatódik. Most eljutottunk oda, hogy Bácsfeketehegyen, ahol mindig 2 magyar osztály volt, idén kérnünk kellett a tartományi titkárság és az MNT engedélyét az osztálynyitáshoz, mert nincs 15 diákunk. A szerb osztályokban is jelentősen csökkent az itteni gyerekek száma, a Koszovóból ideiglenesen betelepedett askálik és egyéb nemzetiségek töltik be a létszámot. Ez alapján látni lehet, hogy a fiatalok elmennek, és nem jönnek vissza, ezért itt nincs gyerek. Ezt a problémát a szerb államnak kell megoldania, mert így nem lesz fiatal munkaerő – mondta Bojtos.

Ez a drasztikus létszámcsökkenés előbb-utóbb változásokat fog kikényszeríteni, mert az állam nem tudja pénzelni a kis létszámú iskolákat. Bácsfeketehegyen 19 tagozat van, Szeghegyen pedig 12, de mindkettő messze van a 32-től, ami után minden illetmény jár egy iskolának, számolt be az igazgató. A szeptember elsején hatályba léptetett új finanszírozási szabályzat alapján pedig minden iskolának minimum 16 tagozattal kell rendelkeznie. Bojtos szerint emiatt valamilyen szintű összevonásokra lehet számítani, ami diákok számára semmiképp sem lesz jó. A minisztérium létszámcsökkentési elképzelése már most is érinti a bácsfeketehegyi iskolát, az eddigi egy könyvtáros helyett mindössze „fél jár“. Az igazgató meglátása szerint ez rendszertelen nyitva tartáshoz fog vezetni, ami miatt a gyerekek kevesebb könyvet fognak kölcsönözni.

Az iskolakönyvtár mellett a tankönyvek kapcsán is problémák adódtak az idei tanév kezdetén, panaszolta Bojtos.

– Zűrzavarosan indult el az ingyentankönyv-program, csak júniusra fejeződött be a huzavona. Ezt követően semmi sem történt egészen július derekáig, amikor felszólítottak, hogy készítsük el a listát az ingyenes, elsős tankönyvekre. Július végén még egyszer értesítettek bennünket, hogy nézzük ezt át a listákat. Az illetékesek csak augusztus 25-én nyitották ki a közbeszerzési pályázatot és választottak beszállítót, viszont a tankönyvek egy része még mindig nem érkezett meg. Meglepetésünkre az elsős naplók is hiányoznak szerb és magyar nyelven is. Emellett az anyakönyvi lapok sem értek ide, állítólag már a nyomdában vannak – mondta az igazgató.

A minisztérium gerjesztette zűrzavarok ellenére a bácsfeketehegyi iskolában sikerült elvégezni a szokásos nyári felújításokat, tudtuk meg Bojtostól.

– A nyár során újrameszeltük azokat a tantermeket, ahol szükség volt rá. Ezt részben mesterek végezték, részben pedig a saját munkásaink. A mestereink rendbe hozták a villanyvezetékeket, a kapcsolókat, a toaletteket. Annak ellenére, hogy a munkát megoldottuk, az alkatrészek is jelentős költséget jelentenek az iskola számára. Emellett ellenőriztük a nyomásszabályzókat a fűtési rendszeren és kitisztítottuk a kazánt. Készítettünk új szekrényeket és polcokat, hiszen óriási mennyiségű iratot kell tárolni. Nagy szükség lenne egy új kerítésre, mert a mostanit csak ideiglenesen helyeztük el tíz évvel ezelőtt, hogy a gyerekek ne rohangáljanak le a dombról az útra. Ez azóta elöregedett és kivagdosták, ezért egy rendes vaskerítésre lenne szükség, ami nagyobb biztonságot nyújtana a gyerekek számára. Van rá egy projektumunk, viszont 5 millió dinárba kerülne. Nagyon szeretném ezt megoldani, míg én vagyok az igazgató – mondta el Bojtos.