Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Első alkalommal rendeztek családi napot Palágykomorócon. Május 17-én a helyi és környékbeli falvakból érkező családok igen változatos és sokszínű programon vehettek részt. A rendezvény a Palágykomoróci Kultúrház területén zajlott.
A családi nap elején Illár József helyi polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően Andrejcsák-Tóth Anetta, a KMKSZ Palágykomoróci Alapszervezetének elnöke, járási képviselő mondott beszédet, aki hangsúlyozta, hogy a család az élet központja és az örökkévaló boldogság kulcsa. Szkoropádszky Péter helyi görögkatolikus paróchus áldást kért a megjelent családokra, majd Illár Viktória, a rendezvény szervezője, a Palágykomoróci Kultúrház igazgatója ismertette a programot.
A palágykomoróci óvoda és az általános iskola növendékei színvonalas műsorral kedveskedtek az idelátogatók számára, majd a helyi Örökzöld Nyugdíjasklub kórusának műsorával folytatódott az előadás. A koncertek után a családok különböző ügyességi vetélkedőkön vehettek részt. A nyertesek jegyeket kaptak, amelyeket beválthattak értékes ajándékokra vagy felhasználhatták trambulinozásra, fodrászatra, arcfestésre.
A palágykomoróci egészségügyi rendelő munkatársai is jelen voltak, akiktől a gyermekek megtanulhatták, hogyan kell helyesen fogat mosni, valamint az idősebbek megmérethették vérnyomásukat.
A helyi tehetségek kiállítását is megtekinthették az idelátogatók: Kisszelmencről Szakács Roland, Palágykomorócról pedig Kiss Tímea és Danicskó Márk rajzaiban gyönyörködhettek az érdeklődők. A nap zárásaként táncházra került sor, amely során a Csipkés együttes húzta a talpalávalót.
A rendezvény célja az volt, hogy a családokat közelebb hozzák egymáshoz – mondta Illár Viktória, a program főszervezője.
A nap támogatói a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Dorcas Segélyszervezet, a helyi egyházközségek, Béres Ágnes hitoktató, valamint a Palágykomoróci Polgármesteri Hivatal voltak.

Váradi Enikő

Beregszász polgármestere, Babják Zoltán és Mikola Kuricja alezredes szerint felelősségre kell vonni a parkolási szabályokat megsértőket.
Babják Zoltán megbeszélést folytatott Mikola Kuricjával, a belügyi hivatal vezetőjével — olvashattuk Beregszász polgármesterének, Babják Zoltán közösségi oldalán.
Az alezredessel arról beszéltek, hogy ellenőrző szemléket kellene tartani annak érdekében, hogy felelősségre vonják azokat, akik megsértik a parkolási szabályokat a város központjában.
Elsősorban a gyalogosok számára fenntartott területekre, ezen belül a terekre és járdákra vonatkozik ez. Az autósok főleg a délelőtti órákban sértik meg a parkolás szabályait, amikor különösen sok a jármű Beregszászban.

Az ukrán oktatási minisztérium hivatalos levelet intézett a felsőoktatási intézmények vezetőihez. A közleményben az áll, hogy a felső végzettséget igazoló állami dokumentum előállítási költsége nem haladhatja meg a 34 hrivnyát. A közelmúltban ugyanis számos panasz érkezett a minisztériumhoz a diplomák árának növekedése miatt.

Az idevonatkozó törvény értelmében a felsőoktatási intézményeknek önállóan kell előállítaniuk a felső végzettségről szóló okmányt. A Miniszteri Kabinet márciusban fogadott el rendeletet az államilag elismert diplomákra vonatkozóan, amelyben meghatározzák, milyen adatokat kell tartalmaznia az államilag elismert diplomának, és azt is megszabják, hogy a dokumentum előállítási költsége nem haladhatja meg az állampolgárok adómentes minimáljövedelmének kétszeresét.

A törvény maradéktalan betartása érdekében a minisztérium azt javasolta a felsőoktatási intézmények vezetőinek, hogy 2015. május 20-ig hozzák nyilvánosságra hivatalos weboldalukon az általuk kiadott diploma előállítási költségét.

Kárpátalja.ma

Bezárt péntekre az Eiffel-torony, mivel a francia főváros egyik jelképének számító épület dolgozói sztrájkba kezdtek a környéken garázdálkodó agresszív zsebtolvajok miatt.

A személyzet többségének munkabeszüntetése miatt a nyitvatartási idő kezdetétől, fél 10-től fogadták zárt kapuk a turistákat a világ egyik leglátogatottabb nevezetességénél, s a torony csak hét óra elteltével, fél 5-kor nyitott ki.

A dolgozók lépésére egy nappal az után került sor, hogy a párizsi hatóságok bejelentették, a megerősített rendőri jelenlétnek és a videokamerás megfigyelésnek köszönhetően idén csökkent a turisták elleni bűncselekmények száma.

Újabb kötettel gazdagodott Kárpátalja tudományos könyvállománya: Molnár Ferenc A Munkácsi Egyházmegye 1848–1849-ben. Tanulmányok és kronológia című könyvét május 22-én mutatták be a Rákóczi-főiskolán.

A bemutató kezdetén Csatáry György történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője köszöntötte a jelenlévőket.

Molnár Ferenc a könyv keletkezésének körülményeiről mesélt, valamint az egyház és tudományágak összefonódásáról, az egyház szerepéről, törekvéseiről a forradalom idején.

A kötetet Erdődy Gábor történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi rektorhelyettese, és Csatáry György mutatta be, értékelte. A beszélgetést Marosi István, a beregszászi főiskola görögkatolikus ifjúsági lelkésze moderálta.

A könyv első felében a szerző a munkácsi püspökség és a térségben élő görögkatolikusok szerepét foglalja tanulmányba, majd új források felkutatásával az egyházmegye történelmi kronológiáját tárja az olvasók elé.

A kötetben való tájékozódást név- és helymutató, valamint térképek (a Munkácsi Egyházmegye parókiái és filiái 1847-ben) is segítik. A könyv a Collectanea Athanasiana I. Studia alsorozatának hetedik köteteként jelent meg.

A könyvbemutató a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Lehoczky Tivadar Intézet szervezésében valósult meg.

Kárpátalja.ma

Elferdített tényeket és fogalomzavarokat tartalmaz az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezetnek a kelet-ukrajnai foglyok kínzásáról szóló, pénteken Londonban ismertetett jelentése – közölte az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya a dokumentumban foglaltakra reagálva.

Az Amnesty International azt írta, hogy cáfolhatatlan bizonyítékok utalnak a kelet-ukrajnai konfliktusban szembenálló felek súlyos háborús bűncselekményeire, köztük foglyok kínzására és jogi eljárás nélküli kivégzésére. Hozzátette, hogy e bűncselekményeket szinte napi rendszerességgel követik el mindkét oldalon.
Az ukrán védelmi tárca pénteken kiadott közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők sohasem tartottak és most sem tartanak fogva “túszokat vagy foglyokat”, sem békés lakosokat, sem olyan fegyvereseket, akik Donyeck, illetve Luhanszk megyében folytatott terrorista tevékenységgel gyanúsíthatók.
A minisztérium leszögezte, hogy Ukrajnában kizárólag az ukrán biztonsági szolgálatnak (SZBU) van joga őrizetbe venni olyan embereket, akiket az állam biztonságának megsértésével, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására, az államhatalom törvénytelen megszerzésére irányuló cselekmények elkövetésével, illetve terrorista tevékenységgel gyanúsítanak. Hozzátette, hogy az SZBU bírósági döntés alapján korlátozza e személyek mozgásszabadságát, azaz tartja őket őrizetben.
A közlemény szerint az SZBU rendszeresen beszámol hivatalos honlapján, illetve sajtótájékoztatóin az olyan esetekről, amikor gyanúsítottakat vettek őrizetbe, valamely személyek ellen büntetőeljárást indítottak vagy egy ügyet bíróság elé terjesztettek.
Az Amnesty International jelentésében arról is beszámol, hogy a Kijev-párti oldalon a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) mozgalom – egyik volt foglyuk beszámolója szerint – egy elhagyott ifjúsági táborban, egy rögtönzött börtönben tartott fogva több tucat civilt túszként, akiket brutális kínzásoknak vetett alá, és nagy mennyiségű pénzt zsarolt ki tőlük vagy hozzátartozóiktól. A PSZ-nél pénteken erre reagálva értetlenségüknek adtak hangot, hogy ezt az emberi jogi szervezet egyetlen ember elmondására alapozva írta be jelentésébe, és semmilyen bizonyítékot erre vonatkozóan nem tárt a nyilvánosság elé. A Jobboldali Szektor sajtóosztályán azt hangoztatták, hogy ez az információ nem felel meg a valóságnak, az említett ifjúsági tábor nem börtön, hanem a PSZ alakulatának egyik támaszpontja Dnyipropetrovszk megyében. Kijelentették, hogy tagjaik minden elfogott személyt haladéktalanul átadnak a hatóságoknak.

Azt, hogy szerdán kupagyőztes lett a Fradi, onnan tudom, hogy eufórikus hangulatban lévő futballdrukkerekkel utaztam a pesti metrón. Eddig a médiában értesültem arról, hogy a drukkerek olykor hangosak, s hogy az agresszív, szélsőséges rajongókat eltiltják a meccsektől, de testközelből még sosem tapasztaltam, milyen egy hatalmas tömeg a pesti tömegközlekedésen, akik zajongását már jóval a szerelvény megállóba érkezése előtt hallani lehet.
Éjszaka van, a metró mégis tele utasokkal. Egyszer csak valami fura zúgás hallatszik, amire az utasok megszeppennek, majd mikor a szerelvény megáll, „kupagyőztes, kupagyőztes”-t skandáló zöld-fehéreket látok mindenfelé. Valójában az egész megálló zöld-fehér színekben pompázik. Hová fognak felférni? Felférnek, igaz, hogy tele lesz tőlük a kocsi. Majd elkezdenek ugrálni, úgy, hogy az egész szerelvény mozog, libeg. A metró nem indul, a tömeg egy-egy vezér kezdeményezésére skandál, énekel. Az ugrálás abbamarad, a szerelvény végre elindul. A skandálás folytatódik, én pedig azon gondolkodom, meg kell-e tőlük ilyenkor ijedni, vagy sem. Ahogy az arcokat figyelem, nem bűnöző tekinteteket látok, habár van ezekben a férfiakban és nőkben pár doboz sör, az biztos. De örülnek, kupagyőztes lett a csapatuk, és most gátlások nélkül, teljességgel megélik az érzelmeiket. És akkor rájövök, hogy épp részese vagyok egy közösségi élménynek. Hiszen a nagyváros más-más részéből, különböző társadalmi rétegeiből verbuválódott tömeg mégiscsak közösség, akkor is, ha más, mint amit a kárpátaljai ember általában a fogalom alatt ért. A kárpátaljai falu vagy kisváros jól ismert arcai között felnövő ember számára természetes, hogy van közössége, hiszen sokszor egész életében ugyanazokat az arcokat látja, velük osztja meg életének különböző élményeit. Furán reagálunk hát arra, ha az emberek tőlünk eltérően szocializálódnak, és ennek eredményeképpen például másképp is élik meg, mutatják ki érzelmeiket. Azonban a nagyvárosban élőknek ugyanúgy szükségük van közösségi élményre, a valahová tartozás érzésére, akkor is, ha ez a csoport sokszor spontán. S közelről nézve nem is olyan rémisztőek a drukkerek. Sokkal inkább tele vannak energiával, örömmel, feltöltődnek a hétköznapokhoz, és végre nem a „magyar pesszimizmus” köszön vissza az emberre a 3-as metrón.

Sponták Szabina
Kárpátalja.ma

Kárpátalján élni különleges áldás, akkor is, ha az utóbbi időben sokakat kétség gyötör efelől. Aki élt már betonrengetegben, az igazán értékelni tudja, ha reggel felkelve a hegyekre emelheti szemeit, és friss levegőt szippanthat. Ha pihenni szeretnénk, nem kell több száz kilométert utaznunk, hogy elvonuljunk a természetbe. Ezúttal olyasvalaki volt a riportalanyunk, aki „hivatásszerűen” szereti Kárpátalját és a Kárpátokat, s ezt a szeretetet a közelről és távolról érkező vendégeknek egyaránt átadja, nem akármilyen lelkesedéssel. Bíró András idegen- és túravezetővel beszélgettem.

– Meséld el, kérlek, hol születtél és nőttél fel, milyen hatások értek gyermek- és ifjúkorodban?

– Nagyberegen születtem, itt is nőttem fel, egész gyerekkorom a szülőfalumhoz kötődik. Egyértelműen zsivány, huncut gyerek voltam, nem voltam szófogadó. A középiskola befejezése után egyetemre mentem, magyar szakos lettem az Ungvári Állami Egyetemen. A harmadik évfolyam befejezése után nappali tagozatról levelezőre váltottam, és ekkor, vagyis húsz évesen kezdtem el tanítani Benében és Jánosiban. Bevallom, ez nem volt egy szép időszak az életemben, ugyanis akkor még nem voltam felkészülve arra, hogy tanár legyek. Azt kell mondanom, hogy a későbbiekben, mikor már tapasztalatom is volt, akkor sem éreztem jól magam a tanári pályán. Valahogy nem ezt a hivatást éreztem életcélomnak. Aztán felhagytam a tanári munkával, és Budapesten próbáltam szerencsét, de nem jött be a nagyvárosi élet sem. Miután hazajöttem a magyar fővárosból, újra nekivágtam a tanításnak. Akkor már nagyon vonzottak a hegyek, így szívesen mentem Kőrösmezőre oktatni a szórványprogram keretében. Ezzel párhuzamosan elkezdtem felfedezni a vidéket: mindent, ami magyar és mindent, ami természet. Ebből bontakozott ki az, hogy idegen- és túravezető lettem.

– Ezek szerint korábban is megvolt benned a vágy, hogy idegenvezető légy?

– A vágy nagyon érdekesen kezdődött. Bene polgármestere, Szuhán András szólított meg egy alkalommal, hogy elvállalnám-e egy-egy csoport idegenvezetését, hiszen legényemberként úgyis sok időm van. Ez pont abban az igen nehéz időszakban történt, amikor a pedagógusok nem kaptak fizetést hónapokon keresztül, vagy csak a kereset 30-50%-át fizették ki. Így anyagi szempontból sokat jelentett, hogy négy-ötnapos utakra kértek fel. Nagyon nehéz volt eleinte, hiszen akkoriban kevés Kárpátaljáról szóló könyvhöz lehetett hozzájutni. Egy hónapot kaptam felkészülési időként. Közben egy alkalommal beültem egy tapasztalt kollégához, hogy megnézzem, hogyan is zajlik az idegenvezetés. Talán két hét után jött az első felkérés, hogy van egy csoport, akiket vezetnem kell. Mondtam, hogy nem érkeztem felkészülni, és hogy az utat sem ismerem. Kaptam magam mellé egy embert, aki ismeri az utat. Így indult az, hogy éjszaka tanultam, nappal csoportokat vezettem. Ezek eleinte nem voltak ám olyan jó idegenvezetések, de később szép lassan kialakult. Akkor még csak nyaranként dolgoztam, de négy-öt éve már kizárólag ezzel foglalkozom. Egyre több felkérésem lett nagyobb csoportoktól és kisebb baráti társaságoktól, családoktól.

– Kikből áll a megrendelőid, vendégeid zöme?

– Amíg az országban béke volt, addig elsősorban Magyarországról érkeztek a vendégeim. Az utóbbi időben a helyzet változott. Egyre több itthoni csoportom van. Ez talán annak is köszönhető, hogy többen ismernek márKárpátalján, illetve az ittenieket is egyre jobban érdekli az a tájegység, ahol élünk. Régen a kárpátaljai ember, ha elment valahová pihenni, az a tópart volt vagy az erdő széle, saslikoztak, bográcsoztak. Az utóbbi időben ez valamelyest átalakult. Többek között egyházi líceumok, iskolák, gyülekezetek keresnek meg, illetve a másik nagy örömöm, hogy erdélyiek jönnek úgy télen, mint nyáron. Ez azért érdekes, mert nekik otthon is rengeteg látnivalójuk van, mégis elkezdték felfedezni Kárpátalját, egy másik elcsatolt országrészt.

– Hogyan fogadják a Felső-Tisza-vidéken a turistákat? Tudat- és identitásformáló erővel bír-e a turizmus közöttük?

– 2000-ben elindult egy szórványprogram a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében, ami egy óriási lépés volt afelé, hogy a felső-Tisza-vidéki magyarokat felrázzák kicsit „álmukból”, s így náluk is jelentkezett az akarat, hogy magyar iskolájuk legyen. Ha arra gondolunk, hogy hosszú ideig sem Rahón, sem Kőrösmezőn nem volt magyar oktatás, akkor ez igen komoly lépésnek számított. Ezen a vidéken több olyan család él, ahol a férj és a feleség magyar, de sok a vegyes házasság is. Sok vegyes családban jelent meg az igény arra, hogy a magyar nyelvet újratanulják, és ezzel együtt a régi identitást is. Erre a turizmus egyértelműen rásegít. Azoknál a magyar családoknál, akik foglalkoznak vendégfogadással – én elsősorban magyar családokhoz viszem a vendégeimet – az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy kicsit jobban beszélnek magyarul, hiszen alkalmuk van arra, hogy magyarországi vagy magyar anyanyelvű emberekkel beszélgessenek. A turizmus és a vendéglátás egy nyelvgyakorlási lehetőséget ad. Ha ilyen alkalmak nem lennének, akkor talán évekig nem hallanának magyar szót. Ennek következtében pedig elsorvadna az anyanyelv iránti vágyuk és a kifejezőkészségük is.

– Mely korosztály foglalkozik vendégfogadással? Idősebb házaspárok, középkorúak, esetleg fiatalok azok, akik ebben részt vesznek? Lesz-e a dolognak kontinuitása tíz- húsz év múlva is?

– Azt gondolom, hogy lesz. A vendégfogadók, kb.40-60 évesek, és van pár fiatalabb, harmincas éveiben járó vendéglátó család is, akikkel kapcsolatot tartok. Az ő gyerekeik a saját házukban hallják a magyar nyelvet, ha turista érkezik. A jövő titka, hogy mi lesz ebből, de az első lépést már megtették, és a lehetőségük megvan rá, hogy megmaradjanak.

– Sokan szeretnek és tisztelnek téged. Mit gondolsz, mi ennek az oka?

– Hűha! Nem kérdeztél könnyűt! Én nem tudnám ilyen konkrétan megfogalmazni, hogy szeretnek és tisztelnek. A szeretetet a családomban mindenképpen érzem, természetesen. A vendégek irányából akkor érzem, amikor hazaindulnak, s megdicsérnek, hogy tetszett az idegenvezetés. Van, hogy azért is, mert magyar érzelmű vagyok, és ezt ők, akik külhonból érkeznek, úgy érzem, tisztelik. Sokszor mondják, hogy nem sablonos az, amit és ahogy csinálom.

– Nagycsaládos vagy, három gyermeked van. Hogyan fogadják feleséged és gyermekeid, mikor huzamosabb ideig távol vagy tőlük a munkád miatt?

– Hét éven keresztül Kőrösmezőn laktunk, ott idegenvezetés után este hazamentem. Így is előfordult, hogy a gyerekekkel már nem találkoztam este, sőt reggel sem, mert korán indultam. Ott, Kőrösmezőn mégis több időt tölthettünk együtt. Februárban volt egy éve, hogy hazaköltöztünk Nagyberegre. Azóta, ha vendégek érkeznek, általában három-vagy négy napig távol kell lennem. Így főleg a feleségemnek nehezebb. Noha a szüleim is segítenek, de a három gyerek nagyon sokszor csak az ő gondja. Ezért is külön köszönet és tisztelet neki. Ha nem tudná így tenni a dolgát, ahogy teszi, akkor nekem is sokkal nehezebb lenne dolgoznom. Erős hátteret kapok tőle.

– Megbántátok-e valaha, hogy elköltöztetek a hegyekből?

– Eleinte nagyon nehéz volt, vonzottak vissza a hegyek. Másrészt, ahogy a szüleimhez költöztünk, a függetlenségünket fel kellett kicsit adni. Kőrösmezőn egyfajta missziót végeztünk, viszont hiányzott az itthon megszokott magyar közösség. Ott más volt az élet, másak voltak az emberek. Most a magyar egyesületek, többek között a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének tevékenységében is komolyabb részt tudunk vállalni.

– Kinyilvánította-e már valaki gyermekeid közül, hogy szeretne a te nyomdokaidba lépni?

– Biztos vagyok benne, hogy kicsik még egy ilyen döntéshez. A nagyfiam jelenleg mérnök szeretne lenni. Nem tudom, hogy lesz-e utódom köztük, de egy biztos: a természet és Kárpátalja szeretetére nevelem őket.

– Egy kérdésem maradt: ki tudnál-e emelni egy élményt, eseményt a szolgálatodból, munkádból, amiről azt mondhatod, hogy ezért érdemes dolgozni?

– Ezek visszatérő élmények, nem egyszeri alkalom. Amint már említettem is, a hazainduló vendégektől kapott hála sokat jelent nekem. Erről nehéz is beszélnem, mélyen érint érzelmileg.

Sponták Szabina

Kárpátalja.ma

Ismét diáknapokat szervezett a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége (KMDFKSZ). A május 19. és 23. között zajló esemény nem szűkölködik sem a színes programokban, sem az újításokban.
Műveltségi vetélkedő, evezés az Ung folyón, szabadtéri filmvetítés – csak néhány az ungvári diákság számára elkészített lehetőségek közül. A szervezők részéről a legtöbb figyelmet igénylő programdömpinget mégis május 21. jelentette. Ezen a napon Gyere ki a fűre! jelmondattal igyekeztek kicsalogatni a diákságot az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) 4. számú kollégiuma előtti térre. Ungvár legnépesebb diákotthona előtt kora délutántól szólt a zene a színpadon, állam- és anyanyelvünkön invitáltak a részvételre. A színpad előtt szakavatott vezetők segítségével sajátíthatta el bárki a zumba és a fitnesz alapjait, a sportpályán focibajnokságon és erőversenyen mérettettek meg a fiatalemberek. Hat csapat darabolt, fűszerezett, főzött, ízlelt bőszen a bográcsfőző versenyen. Civil sátrak várták az érdeklődőket: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Hallgatói Önkormányzata (HÖK) és a főiskola Kölcsey-kollégiumának HÖK-je képviselte a beregszászi ifjúságot; a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) sátránál a résztvevők felvilágosítást kaphattak a szervezet sokrétű munkájáról, többek közt az Itt Magyarul Is! (IMI) kezdeményezésről és a kulturális programokról. A rendhagyó napot megtisztelte jelenlétével Magyarország Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Balogh Dénes konzul is, akit bátran faggathattak a diákok a nyilvános fogadóóra keretein belül. A nevezett szervezetek biztosították a kétnyelvűséget, így a nem magyar ajkú diákok sem érezhették kirekesztve magukat. Bogáthy Boglárka, a KMDFKSZ megbízott elnöke honlapunknak elmondta, ezzel a nappal szerették volna elmélyíteni az ukrán és magyar diákok kapcsolatát, megmutatkozni, hidat képezni a fiatalok között. A kezdeményezést természetesen motiválta az Ukrajnában ma fennálló nyomorúságos helyzet is. A kárpátaljai egység azonban ebben az esetben is előtérbe került: Bogáthy Boglárka kiemelte, hogy támogatást kaptak az ukrán diákszervezettől, a Profkomtól is. Nélkülük lényegesen nehezebb lett volna például megkapni az engedélyt a terület használatához, s a jó hangulathoz is nagyban hozzájárult az ukrán anyanyelvű konferanszié vidám műsorvezetése. Az esti órákban egyre többen gyűltek az elkészült bográcsos és a színpadon felcsendülő koncertek köré, melyeket éjszakába nyúló bulizás követett.
A diákhét programsorozata szombaton zárul a II. Scientia Denique Tudományos Diákkonferenciával és a Mit ér a Nő? című interaktív kávéházi beszélgetéssel.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

*A KMDFKSZ köszönetét fejezi ki a rendezvény támogatóinak:
OTP Bank, Rákóczi Szövetség, Balassi Intézet, Via Nova – Új Út, EKO Service Ltd., KMKSZ, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány.

Jelentősen csökken a jövőbeni körzeti (povit) vezetés hatásköre a jelenlegi járási vezetés befolyási köréhez képest – tette közzé a Novini Zakarpattya hírportál május 22-én.

Az új közigazgatási berendezkedés értelmében a feladatok elvégzésének oroszlánrésze az elsődleges, azaz a közösségi-községi szintű önkormányzatokra esik majd. A körzeti (povit) helyhatóságok csak azokkal az ügyekkel foglalkoznak a jövőben, melyeket lehetetlen a községi-közösségi szinten megoldani, a többi közt például az egészségügyi szolgáltatással (kórházi kezelés). Ugyancsak a körzeti központokban dolgoznak majd az állami végrehajtó bizottság képviselői, vagyis olyan állami tisztségviselők, akiknek az lesz a feladatuk, hogy felügyeljék a helyi önkormányzatok jogszerű működését, továbbá ezek a hivatalnokok megakadályozhatják a helyi tanácsok döntését, ha szabálysértést vagy jogtalan tevékenységet észlelnek. Ilyen esetekben bírósághoz is fordulhatnak.

A körzeteket (vagyis a közösségi-községi önkormányzatokból álló egységeket) két lényeges tényező figyelembevételével alakítják ki: képes-e a közigazgatási egység minőségi egészségügyi ellátást biztosítani a lakosságnak, valamint képes-e hatékonyan ellenőrizni a helyi hatóságokat.

Ihor Koliusko szakértői javaslata alapján Ukrajna területén a 490 járás helyett 129 körzetet létesítenének, valamint a 11,5 ezer helyi önkormányzat helyett 1,5 ezer községi helyhatóságot.

Kijev javaslata szerint Kárpátalján öt körzetet alakítanának ki, melyeknek Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász és Rahó lennének a székhelyei.

Kárpátalja.ma

A húsvéti idő végén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük május 24-én, pünkösdvasárnap. Az egyház megszületésére és a Krisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve a püspökök – szerte a világon – kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket.

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli. A közös hitből fakadó hivatásról így fogalmaz Ferenc pápa: „Törekedjetek a megújulás egységére, mert az egység a Szentlélektől ered, és a Szentháromság egységéből születik. Törekedjetek az egységre!”

Pünkösd ünnepén három fontos eseményre emlékezünk: ekkor jött el a Szentlélek mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; ekkor „jött világra” az Egyház, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.

A szlovákiai Kenyhecben pénteken ünnepélyes keretek között lerakták annak az új Hernád-hídnak az alapkövét, amely a települést összeköti a határ másik oldalán lévő Abaújvárral.

A híd, amely új, magyar-szlovák határátkelőként szolgál majd, a tervek szerint idén októberre készül el. A Hernád-hidat, az Európai Unió (EU) anyagi támogatásával, Magyarország és Szlovákia történelmének legnagyobb közös fejlesztési programjának keretében építik. A program – amelynek megvalósításáról tavaly márciusban írtak alá megállapodást Orbán Viktor és Robert Fico kormányfők – 11 új út, 7 híd és 2 új kompkapcsolat létrehozása által 2020-ra megduplázza a két ország közötti átkelési lehetőségek számát.
A vasbeton szerkezetű híd, amely a projekt dokumentációja szerint 72 méter hosszú lesz, a második világháború során megsemmisült eredeti fahidat helyettesíti majd, és így több mint hét évtized után ismét közvetlen kapcsolatot létesít a két település között. A kétirányú gépkocsi-, kerékpár- és gyalogosforgalom lebonyolítására tervezett hídhoz mindkét oldalon új bekötőutak is készülnek.
“Eddig, ha át akartunk jutni a folyó túloldalára, a legközelebbi hídon át több mint 22 kilométert kellett megtennünk, holott a két település között csak négy és fél kilométeres a távolság” – emlékeztetett az ünnepélyes átadón Sivák Tamás, Abaújvár polgármestere. Hozzátette: a közvetlen közúti kapcsolat létrehozása egyéb pozitív hozadékai mellett jelentős eséllyel elősegíti majd az idegenforgalom fejlődését is.
Konkoly József, a szlovákiai Kenyhec polgármestere méltatta, hogy az infrastrukturális fejlesztés ismét összekapcsolja az egy régióba tartozó községeket. “Korábban évtizedekig volt itt híd, az, hogy ismét lesz, az jó körülményeket teremt a két település és a határ menti térségek együttműködéséhez” – mondta Konkoly, utalva a kenyheci ipari park közelségére és az abból adódó lehetőségekre.
A Kenyhec és Abaújvár közti híd, valamint az új bekötőutak együttes építési költségei a tervek szerint 4,2 millió eurót tesznek majd ki. Ennek az összegnek a 85 százalékát az EU regionális fejlesztési alapjából (ERDF) finanszírozzák, a beruházás költségeinek 10 százalékát fele-fele arányban a két ország, 5 százalékát pedig a két település állja.

Németországban a kisebb szakszervezetek befolyását korlátozó törvényt fogadott el pénteken a törvényhozás alsóháza (Bundestag). A vitatott jogszabályt a kormányoldal számos képviselője elutasította, és több szakszervezet közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul miatta.

A júliusban hatályba lévő törvény alapján ugyan valamennyi szakszervezet tárgyalhat a munkáltatóval a bérekről, munkakörülményekről, kollektív szerződésről, de mindig az a megállapodás érvényes, amelyet a legtöbb dolgozót képviselő szakszervezet kötött a munkaadóval.
Az új szabály következtében előfordulhat, hogy munkaügyi bíróságok törvénytelennek minősítenek kisebb szakszervezetek által indított sztrájkokat, hivatkozva arra, hogy az érdekképviseleteknek nincs lehetőségük a követeléseik érvényesítésére, a vonatkozó jogszabályok pedig úgy rendelkeznek, hogy sztrájkolni csak olyan célokért lehet, amelyek elérése nem tűnik lehetetlennek.
Mindez korlátozza a kisebb szakszervezetek befolyását, amit az érintettek sérelmeznek. Több szakszervezet már a pénteki szavazás előtt közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul.
A jogszabály támogatottsága a nagykoalíció – konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) – frakcióiban sem volt egyöntetű, többen tartózkodtak vagy az SPD-s vezetésű munkaügyi minisztérium előterjesztése ellen szavaztak.
A törvény bírálói szerint a kormány megfosztja a kisebb szakszervezeteket a sztrájk jogától. A törvény támogatói szerint az új szabály visszaállítja a szakszervezetek közötti együttműködés és a munkáltatóval való megállapodás elvére felépített 2010 előtti rendet, amely 60 éven keresztül jól működött.
Németországban 2010-ig az egy vállalat-egy kollektív szerződés szabály érvényesült, és a munkavállalói érdekképviseleti rendszer hatalmas, egész ágazatokat lefedő szakszervezeti szövetségeken alapult. Szakértők szerint a nagy szakszervezetek fölénye jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nemzetközi összevetésben kevés sztrájk volt, és a bérek emelkedése nem haladta meg a termelékenység növekedését, aminek révén Németország leküzdötte a kilencvenes évek végére, kétezres évek elejére kialakult válságot, amelyben a munkanélküliek száma 5 millió fölé emelkedett.
A munkanélküliek száma időközben 3 millió alá süllyedt, az alkotmánybíróság pedig egy 2010-es döntésével kimondta, hogy egy-egy vállalatnál több bérmegállapodás, kollektív szerződés is érvényben lehet. Az utóbbi években így számos sztrájkot szerveztek az adott társaságnál a legkisebbek közé tartozó, ám igen fontos, “elit” munkavállalókat képviselő szakszervezetek, hogy előnyösebb munkafeltételeket, magasabb béreket harcoljanak ki tagjaiknak. A légitársaságok pilótáinak szakszervezete (VC) például tavaly április óta 12 sztrájkot szervezett, amelyek miatt csaknem teljes egészében leállt a Lufthansa, holott a pilóták az alkalmazottak alig 4 százalékát teszik ki.
Az utóbbi hónapokban a nagyjából 200 ezer főt foglalkoztató Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság mozdonyvezetőinek szakszervezete, a foglalkoztatottak nagyjából 1 százalékát kitevő mozdonyvezetőket és több mint 10 ezer további DB-s dolgozót, összesen nagyjából 20 ezer munkavállalót képviselő GDL sztrájkjai keltettek nagy feltűnést, és bosszúságot ingázók és utazók millióinak.
A GDL tavaly szeptember óta 9 sztrájkot szervezett, és azzal vádolta meg a DB-t, hogy azért halogatja az érdemi egyeztetést, mert kivárásra játszik, megpróbálja az új törvény életbe lépéséig elhúzni a bértárgyalást. Az új jogszabály számos bírálója hasonlóan vélekedik, és sokan “lex GDL” néven emlegetik a Bundestagban pénteken megszavazott törvényt.

Csay Renáta pénteken fölényesen megnyerte a női kajakosok számát a maratoni országos bajnokságon, és a válogatási elvek szerint ezzel már biztos világ- és Európa-bajnoki indulónak vallhatja magát.
Kiemeltként a kenus Kövér Márton is a vb-indulás kapujába került győzelmével, ám neki még Eb-dobogóra kell jutnia ahhoz, hogy megszerezze helyét a vb-csapatban.

A magyar szövetség tájékoztatása szerint pénteken a 15-szörös világbajnok Csay a második körben lépett el a mezőnytől, és sem a második helyen záró Kiszli Vanda, sem a harmadik Braun Boróka nem tudta vele tartani a lépést. A válogatás során kiemeltnek számító győri Csay ezzel a győzelemmel biztosította helyét a szeptemberi győri maratoni vb-n, valamint a nyári Eb-n is.

Kövérrel az U23-as korú Balla Levente tudta tartani a tempót egészen a negyedik körig, az elmúlt idényt sérülés miatt kihagyó Györe Attila a harmadik helyet szerezte meg.

A legnagyobb csatát a férfi kajakosok vívták. A második körben ellépett egy négytagú boly, Solti László, Boros Adrián, Petró Ádám és Havas Balázs felváltva vezetett, majd az utolsó futószakaszon meglógott Solti és Boros, akik óriási csatát vívtak az aranyéremért, és végül előbbi győzött.

Győrben a maratoni pályán most mutatkozott be a női kenu, az élen a Graboplast két büszkesége, Lakatos Zsanett és Takács Kincső csatázott az aranyért. Lakatos az utolsó futószakasz előtt robbantott, és magabiztosan nyerte meg a viadalt.

Szombaton a páros számokat rendezik meg.

A napokban arról számoltunk be, hogy az Ukrán Állami Vasúttársaság (Ukrzaliznicja) május 19-től törölte a Királyháza–Bátyú, valamint a Bátyú–Aknaszlatina járatokat.

Most Volodimir Szidas, a királyházi vasúti depó vezetője bejelentette, hogy hétfőtől, azaz május 25-től újraindul a Királyháza–Bátyú járat – adta hírül a Zakarpattya Online május 22-én.

A járatok törlését azzal magyarázták, hogy nincs elegendő pénz az üzemanyag megvásárlására. Volodimir Szidas kifejtette, hogy a járatok valóban ráfizetésesek voltak, de a reggeli vonattal sok ember utazott a munkahelyére.

A Királyháza–Bátyú járat közép-európai idő szerint O5:3O-kor indult Királyházáról, és O7:3O-kor érkezett Bátyúba. Ugyanez a szerelvény indult vissza ebédidőben Bátyú–Aknaszlatina járatként Husztra.

A helyi lakosok abban reménykednek, hogy a járatokat a megszokott menetrend szerint állítják vissza.

Kárpátalja.ma

Csemer Boglárka Boggie huszonkettedikként adja elő Wars For Nothing című dalát a bécsi Eurovíziós Dalfesztivál szombati 27-es döntőjében. Magyarországról nem, de a határon túlról lehet majd szavazni a magyar énekesnő produkciójára. A Duna Televízió szombaton 21 órától élőben közvetíti a finálét.
A fináléba jutott országok színpadra lépési sorrendjét péntekre virradóra jelentették be a verseny szervezői. A döntést a házigazda osztrák közszolgálati televízió (ORF) producerei hozták meg, a sorrendet a dalfesztivált irányító Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) vezetői, Jan Ola Sand igazgató, illetve Frank-Dieter Freiling, az úgynevezett referenciacsoport elnöke hagyta jóvá.
A szombati döntőt Szlovénia versenyzője, Maraaya kezdi, utána a kiemelt Franciaország (Lisa Angell), majd Izrael (Nadav Guedj) következik. A dalfesztivál esélyesei közül a svéd Mans Zelmerlöw tizedikként, az ausztrál Guy Sebastian a 12. helyen, a belga Loic Nottet 13. helyen adja elő produkcióját, Boggie a spanyol Edurne után, huszonkettedikként énekel, az orosz Polina Gagarina huszonötödikként lép színpadra, a sort az olasz operapoptrió, az Il Volo zárja.
Boggie és a Wars For Nothing (szerzők: az előadó, Sebestyén Áron és Bori Sára Heléne) a keddi első elődöntőből jutott a döntőbe (Boggie dala a műsor 53. percétől látható). Háborúellenes dalának előadását a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kíséri.
A produkció koreográfusa Tihanyi Ákos, a látványért felelős kreatív munkatárs Pócsik Henrietta. A szombati döntőben Pejtsik Péter személyében magyar hangszerelője és karmestere van a megnyitó ceremóniának. A Wiener Stadthalléban a show-műsorban fellép a verseny tavalyi nyertese, Conchita Wurst is.
Tavaly Kállay-Saunders András huszonegyedikként énekelt a koppenhágai döntőben, és az előkelő 5. helyen végzett.

Az egyik legsúlyosabb népbetegség hazánkban az elhízás, amely számos további betegség okozója lehet. Egy felmérés szerint a kóros elhízás a túlsúly mértékétől függően akár 14 évvel rövidítheti meg az emberi életet.
Magyarországon minden negyedik felnőtt elhízott, ami az egyik legrosszabb arány az OECD-tagállamok között – hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap programnak az európai elhízás elleni nap alkalmából készült elemzése.
A felnőttkori elhízás kockázata hathatósan mérsékelhető a gyermekek életének első 1000 napjában az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás révén. A túlcukrozott, illetve túlfűszerezett ételekhez azonban könnyen hozzászoknak ebben az életkorban a gyermekek, és a súlyproblémához vezető rossz szokást később nagyon nehezen tudják csak elhagyni – áll a program sajtóközleményében.
Egy felmérés szerint a kórosan elhízott emberek várható élettartama a normál testsúlyúakéhoz képest drámaian rövidebb, szélsőséges esetben, 55-59,9 BMI esetén akár 14 év is lehet. (A Body Mass Index, azaz a testtömegindex a legelterjedtebben alkalmazott nemzetközi arányszám a fizikai kondíció felmérésére. A 18,5 és 24,99 közötti BMI-érték normál testsúly, 30 felett túlsúlyt jelez, 40 felett pedig kóros elhízást.)
Az elhízás világszerte óriási egészségügyi probléma: 1980 óta közel háromszorosára nőtt az elhízottak száma, mára meghaladja a 600 milliót. Európában minden második felnőtt és minden harmadik gyerek súlyproblémával küzd. Magyarország a szűkebb régión és az unión belül is az egyik legrosszabb statisztikával rendelkezik: a felnőtt lakosság több mint fele, a középkorú férfiaknak pedig több mint kétharmada elhízott vagy túlsúlyos.
A probléma egyre nagyobb arányban érinti a gyermekeket is: világszerte 42 millió elhízott vagy túlsúlyos csecsemő és gyermek él. A Föld lakosságának jelenlegi életvitelével, és az elmúlt évek növekedési ütemével ezt a számot a WHO 2025-re 70 millióra becsüli. Európában ez a tendencia azzal jár, hogy évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos és 85 ezerrel az elhízott gyermekek száma. A helyzet Magyarországon már most is aggasztó: a 7-14 éves gyerekek 20 százaléka túlsúlyos, 7 százalékaa pedig elhízott.
Ennek következményeként azok a betegségek, amelyek korábban elsősorban a felnőtteket érintették, egyre gyakrabban jelennek meg már gyermekkorban is. A felesleges kilók veszélyeztetik a szervezet normál működését, hosszú távon pedig visszafordíthatatlan betegségek kialakulásához vezetnek: az esetek 44 százalékában az elhízás okozza a cukorbetegséget, és a kardiovaszkuláris betegségek 23 százalékáért felelős.
„Életünk fogantatástól számított első 1000 napja során alakul ki az elhízásra való hajlam, ami egész életünk egészségére hatással van. Felmérések szerint a gyermekkorban túlsúlyosak vagy elhízottak 60 százaléka felnőttkorban is súlyproblémával fog küzdeni. A 3 évnél fiatalabb gyerekek 80 százaléka túl sok cukrot fogyaszt. Ha már kisgyerekként a túl fűszeres és túl cukros ételekhez szoktatjuk a gyerekeinket, akkor ezt a rossz szokást felnőttkorban nagyon nehezen tudják elhagyni, ami állandósult súlyproblémákhoz vezethet” – hívja fel a figyelmet Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
Hatalmas felelősség nehezedik a szülők vállára ebben, hiszen akkor kell a legelőrelátóbban és legtudatosabban viselkedniük, amikor még a legkevesebb tapasztalattal rendelkeznek a gyereknevelés terén. Ennek a korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet és ebben nyújt segítséget az Első 1000 nap program. Ha a szülők kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik gyermeküket, és akár évekkel is meghosszabbíthatják életét.

Kijev egyik kerületi bírósága elrendelte pénteken a múlt hét végén Kelet-Ukrajnában elfogott két orosz katona előzetes letartóztatását július 19-ig.

Alekszandr Alekszandrov őrmester és Jevgenyij Jerofejev százados múlt szombaton esett fogságba a Luhanszk közelében lévő Scsasztya településnél, a frontvonal ukrán ellenőrzés alatti oldalán, ahol tűzharc közben megsebesültek. Hétfőn szállították őket Kijevbe, a központi katonai kórházba, ahol felépülésükig tartózkodhatnak, utána átszállítják őket az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) előzetes börtönébe.
Alekszandrov őrmester ügyvédje közölte, hogy védence megfellebbezi a letartóztatásáról hozott bírósági döntést.
Az orosz katonák már első kihallgatásuk alkalmával elárulták nevüket és rangjukat, valamint közölték, hogy az orosz fegyveres erők hírszerzéséhez tartozó 3-as számú különleges megbízatású dandárnál szolgálnak, katonai egységük az oroszországi, Volga-parti Togliattiban állomásozik.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kelet-ukrajnai megfigyelői küldöttsége csütörtökön közzétett jelentése szerint a misszió tagjai a napokban felkeresték a kijevi katonai kórházban a két orosz katonát, akik nekik is megerősítették, hogy jelenleg is aktív tagjai az orosz fegyveres erőknek, Ukrajnában felderítői feladatokat láttak el.
Moszkva változatlanul tagadja, hogy a két elfogott orosz állampolgár az orosz fegyveres erőknél szolgálna. Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója csütörtökön arról tájékoztatott, hogy Moszkva külképviseletéről a konzul még mindig nem kereste fel a védelmi minisztérium kijevi katonai kórházában fekvő, sebesült orosz katonákat.
Valentin Nalivajcsenko, az SZBU vezetője hétfőn közölte, hogy az orosz katonák ellen terrorszervezetben való részvétel gyanújával indítanak büntetőeljárást a Luhanszk megyei oroszbarát szakadárokkal való együttműködésük miatt.

Névnap Dezső – latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek. Idézet „Egy életcélt követni nemes gondolat.
S mi kell hozzá? Csupán akarat,
mely minden ifjú szívében él,
küzdeni bátran egy új életért.”

Tóth Árpád

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

- Rippl-Rónay József festő (1861) születése.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

KINEK HISZEL?

„Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz.” (Zsoltárok 37:3)

Fank Furedi kimutatta, hogy a brit újságokban egyre nagyobb mértékben használják a félelemkeltés eszközét; dokumentációját a „veszélyben” kifejezés előfordulásának számára alapozta. 1994-ben a kifejezés 2037-szer fordult elő. A következő év végére ez a szám megkétszereződött. A 2000-es év folyamán a „veszélyben” kifejezés több mint 18000-szer jelent meg nyomtatásban. Vajon a világban valóban kilencszeresére nőtt a veszély? Vagy csupán gyorsabban jutnak el hozzánk a rossz hírek? Az információ-túlterhelés azt is eredményezte, hogy napjainkban sokkal több a gyógyszereket szedő ember, mint eddig bármikor. Nem csupán mi szedünk antidepresszánsokat és nyugtatókat, de a gyermekeink is. Még kedvenc háziállataink is gyógyszereket kapnak! Hálásak lehetünk Istennek az orvostudomány fejlődéséért, de meg kell kérdeznünk magunktól: „Hogyan élték túl az emberek a régi időkben? Mit tettek, amikor túl nagy volt rajtuk a nyomás?” Nos, voltak közöttük, akik minden reggel a következő szavakkal keltek, és este ezekkel feküdtek: „Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre! Mert hamar elhervadnak, mint a fű, elfonnyadnak, mint a zöld növények. Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá adja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert Ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít. Légy csendben, és várj az Úrra! … Az igazak segítséget kapnak az Úrtól, erőt a szükség idején. Megsegíti az Úr, megmenti őket, megmenti a bűnösöktől, megszabadítja őket, mert hozzá menekülnek.” (Zsoltárok 37:1-7, 39-40).

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból. 1915-ben szentelték pappá. Gyulán káplán, majd katonalelkész egy kórházvonaton. 1918-tól plébános Gyulán. Különösen foglalkoztatták a szociális problémák; fölkarolta a munkásifjúságot. 1941. március 2-án foglalta el a győri püspöki széket. Bátran szembeszállt az erőszakos törekvésekkel, mindent elkövetett az üldözöttekért. Vértanú halálát is az okozta 1945. április 2-án, hogy a város elfoglalása után a püspökvárba menekült asszonyok és leányok védelmére kelt. Holtteste a győri székesegyház kápolnájában nyugszik. II. János Pál pápa avatta boldoggá, 1997. november 9-én.

bacskaplebania.hu

Az Európai Unió keleti partnerségi csúcstalálkozójának résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására – állapította meg a rigai rendezvényt értékelve pénteken az orosz külügyminisztérium.

A tárca szerint a megosztottság egyre mélyül a kontinensen, a keleti-partnerségi program pedig “átideologizált geopolitikai projekt” maradt.

Az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon a keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el, jóllehet kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet a találkozón.