France

Le pape Léon XIV, débutera sa prochaine tournée africaine par une visite historique en Algérie, du 13 au 15 avril, sur les pas du penseur de la chrétienté, auteur des « Confessions » et de « la Cité de Dieu ». L’occasion de mettre en lumière une petite église cosmopolite, immergée dans la vie de ce pays majoritairement musulman, porteuse d’un précieux message de paix, de fraternité et d’amitié

Iráni csapás érte azt a Hormuzi-szoroson áthaladó olajvezetéket, amely Szaúd-Arábiát látja el – tudta meg a Reuters iparági forrásoktól. Ettől függetlenül más jelentések is arról tanúskodnak, hogy Irán a kedd éjjel megkötött tűzszünet ellenére is folytatta a támadásokat szerdán. A hadviselő felek egymásnak ellentmondva kommunikálnak arról, hogy lesz-e végleges megállapodás, és milyen feltételekkel. Mindeközben Donald Trump amerikai elnök 50 százalékos vámokat jelentett be azokkal az országokkal szemben, amelyek fegyvereket adnak Iránnak.

Mint arról beszámoltunk, kedden éjjel az amerikai elnök azt jelentette be, hogy két hétre tűzszünetet kötnek Iránnal, amely ennek jegyében megnyitja a Hormuzi-szorost is. Donald Trump emiatt a tűzszünet miatt elhalasztotta az Irán elleni újabb csapásokat is, amelyekkel az előző napokban fenyegetőzött. 

Azonban nemcsak az amerikai elnök beszélt tűszünetről, hanem az iráni rezsim is. Maszúd Peszeskján iráni elnök például szerdán maga is tűzszünetről beszélt.

Az MTI szerint az iráni elnök az X-en közzétett üzenetében kiemelte Irán a háború első napján megölt legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit, hangsúlyozva, hogy az elért megállapodás „az ő mártíromságának gyümölcse”, valamint mindenki másé is, aki a harcok sújtotta területen helytállt. Mint mondta, a megállapodás az egység és a társadalmi összefogás új fejezetének nyit utat.

Irán továbbra is támad a tűzszünet ellenére, egy olajvezetékben is károkat okoztak

Szerdai jelentések szerint

Irán ugyanúgy támadja az Arab-öböl (Perzsa-öböl) többi országát, ahogy azt eddig is tették.

A Sky News szerint támadásokról érkeztek jelentések az Egyesült Arab Emírségekből és Kuvaitból is. A kuvaiti hadsereg közlése szerint légvédelmi rendszereik reggel óta folyamatosan lövik le a több hullámban érkező iráni drónokat. A hadsereg hozzátette, hogy a drónok egy része kulcsfontosságú olajlétesítményeket – erőműveket és sótlanító üzemeket – vett célba, ami jelentős infrastrukturális károkat okozott.

Az Egyesült Arab Emírségek szerint a légvédelmi rendszereik egész reggel iráni ballisztikus rakétákat, cirkálórakétákat és drónokat fogtak el. Az ország különböző részein hallani lehetett a robbanások hangját – közölte az ország védelmi minisztériuma.

Mindeközben a Reuters egy iparági forrástól megtudta, hogy

alig néhány órával a tűzszünet bejelentése után Irán megtámadta Szaúd-Arábia kelet–nyugati irányú olajvezetékét, amely az ország egyetlen kőolaj-exportútvonala a harcok kezdete óta.

A vezeték napi körülbelül 7 millió hordónyi olajat a szaúdi királyság keleti olajtermelő régiójából a vörös-tengeri Janbu kikötőjébe azután is, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A Reuters forrása szerint még nem világos, hogy mekkora károk keletkeztek a vezetékben, de az valószínű, hogy a támadás befolyásolni fogja a szállításokat, ami tovább súlyosbíthatja az energiaválságot.

Mindeközben az iráni Forradalmi Gárdája (IRGC) szerdai közleményében maga is azt állította azt, hogy rakétákkal és drónokkal több célpontot is eltaláltak a régióbeli országokban – köztük egy olyan, Janbuban található célpontot is, amelyet  az amerikai vállalatok olajlétesítményének neveztek.

Egyetlen hajó sem jutott át a Hormuzi-szoroson azok közül, amelyek hetek óta várakoznak

A tűzszünet szempontjából nem mellékes az sem, hogy az a feltétel sem teljesült egyelőre, miszerint Irán megnyitná a Hormuzi-szorost. A Sky News szerint 

a tűzszünet hatálybalépése óta két hajó haladt át a Hormuzi-szoroson; mindkettő iráni kikötőből indult, és az iráni ellenőrzés alatt álló vizeken keresztül vezető útvonalat követte.

Ezek a hajók eddig is áthaladhattak a szoroson.  A MarineTraffic hajókövető oldal adatai szerint kedden 11, hétfőn 6, vasárnap pedig 14 átkelés történt.

Az adatokból az is látszik, hogy jelenleg több száz hajó vesztegel a régióban,

köztük 426 tartályhajó, 34 LPG-t (autógázt) szállító és 19 LNG-t (cseppfolyósított földgázt) szállító jármű.

Az amerikai haderő készenlétben marad, a hadügyminiszter állítja: elérték a célokat, „történelmi és elsöprő győzelmet” arattak

Az amerikai haderő készen áll az Irán elleni támadások folytatására, amennyiben Teherán nem tartja magát a tűzszünet feltételeihez – közölte az MTI szerint Dan Caine, az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke szerdán.

A tábornok a Pentagon sajtótájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy Irán elkötelezett a tartós béke mellett.

„Az elmúlt 38 nap jelentős bevetési műveleteinek nyomán az egyesített haderő teljesítette az elnök által kitűzött katonai célokat, és üdvözöljük a tűzszünetet”

– fogalmazott, ugyanakkor rámutatott, hogy a tűzszünet egy átmeneti szünetet takar, amelynek idején fennmarad a haderő készültsége, és amennyiben parancsot kap, ugyanazzal a sebességgel és pontossággal folytatja a bevetéseket, mint az elmúlt 38 napban, február 28-a óta tette.

Pete Hegseth hadügyminiszter a tájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok teljes katonai győzelmet aratott Irán felett, és hogy Teherán „könyörgött” egy tűzszünetért.

Egyben méltatta Donald Trump elnök bátorságát, és eltökéltségét abban, hogy a katonai műveletre utasítást adott, amihez egyetlen korábbi elnöknek nem volt bátorsága. A hadügyminiszter úgy értékelte, hogy a február 28-án indított katonai akció történelmi és elsöprő győzelmet hozott a harctéren, ami Irán haderejét évekre bevetésre képtelenné tette.

Az iráni rezsim ugyancsak győzelmet hirdetett, bár óvatosabban

A kormánypárti irániak az éjjel nagy számban gyűltek össze Teherán utcáin, amerikai és izraeli zászlókat égetve ünnepeltek győzelmet. Maszúd Peszeskján iráni elnök mindeközben azt állította, hogy

az Irán és az Egyesült Államok közötti tűzszünet tartalmazza a Teherán által támasztott feltételeket is.

Az iráni nemzetbiztonsági tanács pedig a Farsz állami hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában azt írta:  „Gratulálunk Irán egész népének ehhez a győzelemhez, és hangsúlyozzuk, hogy amíg a győzelem részletei véglegesen nem tisztázódnak, addig továbbra is szükség van a hatóságok részéről a kitartásra és az óvatosságra, valamint az iráni nép egységének és szolidaritásának fenntartására.”

Donald Trump eközben újabb vámokkal fenyegetőzött

Mint arról egy külön cikkben beszámoltunk, az amerikai elnök azonnali hatállyal 50 százalékos büntetővámot jelentett be az Iránnak fegyvereket szállító országokra szerdán, miközben vám- és szankciókönnyítést ígért az iráni iszlamista állam részére.

Forrás: hirado.hu

The post Az iráni rezsim máris megszegte a tűzszünetet appeared first on Kárpátalja.ma.

Ungarns Preiskontrollen stehen in der EU unter rechtlicher Prüfung, wobei die Kommission Orbán im vergangenen Dezember eine formelle Rüge erteilt hat.

Dans la nuit du mercredi 8 au jeudi 9 avril, les Gardiens de la Révolution ont annoncé que les navires passant le détroit d'Ormuz devraient emprunter deux tracés alternatifs proches des côtes iraniennes afin d’éviter « de possibles collisions avec des mines » situées sur l’itinéraire habituel. Peu de temps avant, la porte-parole de la Maison Blanche avait réagi à…

Erinnert sich vielleicht einer der treuen Leser von Rapporteur an Péter Magyar aus seiner Zeit in Brüssel zwischen 2011 und 2018? Ein ehemaliger Bekannter aus seiner Zeit mit seiner damaligen Partnerin Judit Varga sagt: „Alle erinnern sich nur an Judit und nicht an ihn.“ Das klingt ein bisschen unfair. Varga war ein Star im Europäischen […]

Invité de la matinale de France Inter, le ministre des Affaires étrangères, Jean-Noël Barrot, dénonce des « attaques intolérables » au lendemain des bombardements israéliens qui ont fait au moins 184 morts et 890 blessés au Liban. « Le Liban ne doit pas être la victime expiatoire d’un gouvernement contrarié parce qu’un cessez-le-feu a été trouvé entre les États-Unis…

L’armée libanaise a annoncé fermer ce pont stratégique dans le sud du pays après avoir reçu une « menace israélienne de le prendre pour cible ». Situé dans la région de Tyr, il s’agit du dernier pont qui relie le nord et le sud du fleuve Litani. Plusieurs milliers de familles sont restées dans la région malgré les…

« Nous avons encore des objectifs à atteindre et nous y arriverons soit par un accord soit en reprenant les combats », a déclaré mercredi le premier ministre israélien Benyamin Netanyahou dans une allocution télévisée. Le cessez-le-feu conclu entre Washington et Téhéran « n’est pas la fin de la campagne contre l’Iran (mais) une étape sur la voie qui…

The European Union (EU) and southern Medi-terranean partners launched the Pact for the Mediter-ranean in November 2025 to reset relations with the EU’s “Southern Neighbourhood” in an increasingly challenging regional context. The Pact comes 30 years after the 1995 Barcelona Process promised to foster economic – and to a lesser degree political – integration in the Mediterranean Basin. The Pact’s declared objective is to “achieve deeper integration within the common Mediterranean space” (EC & HR, 2025). This policy brief discusses the Pact’s prospects for achieving this goal, which previous efforts have failed to reach. For long-time observers of Euro-Mediterranean rela-tions, the Pact appears to be a “back to the future” approach. Its three substantive “pillars” (people, econo-mies and security) echo the three “baskets” (political/ security, economic and socio-cultural) of the original Euro-Mediterranean Partnership. Structurally, it relies on the same mix of differentiated bilateral agreements (now termed “comprehensive partnerships”) within a multilateral regional framework. The Pact’s success depends on whether the EU and Mediterranean partner countries can resolve four core dilemmas that have long challenged their relations:
• The “autocracy dilemma”: balancing the need to work with authoritarian governments with European interests in supporting democracy.
• The “migration dilemma”: securing borders while respecting human rights.
• The “rentierism dilemma”: finding solutions to immediate economic, social and environmental challenges while making necessary reforms to rentier political economies.
• The “regionalism dilemma”: cutting bilateral deals while trying to build regional structures to address collective action problems.
The term “pact” is normally used to describe an agree-ment between two partners, setting out agreed objec-tives and actions for both sides. The Pact for the Mediterranean is an EU policy framework that, at most, represents a tacit agreement with southern Mediter-ranean governments, without committing either side to policy changes or reforms that might have long-term implications. The Pact for the Mediterranean has potential to strengthen sectoral cooperation, for example on renew-able energy, connectivity infrastructure and labour mobility. If accompanied by sufficient resources and mutual trust-building, this functional cooperation may create incentives for deeper integration. This, in turn, will still depend on whether the EU and southern Mediterranean governments can move beyond trans-actionalism and invest in partnerships between their societies: support for democratic movements and institutions, investment in public goods, protection of the natural environment and investment in collective regionalism. Thus far, there is little indication that the EU and southern Mediterranean governments will take advantage of this opportunity.

The European Union (EU) and southern Medi-terranean partners launched the Pact for the Mediter-ranean in November 2025 to reset relations with the EU’s “Southern Neighbourhood” in an increasingly challenging regional context. The Pact comes 30 years after the 1995 Barcelona Process promised to foster economic – and to a lesser degree political – integration in the Mediterranean Basin. The Pact’s declared objective is to “achieve deeper integration within the common Mediterranean space” (EC & HR, 2025). This policy brief discusses the Pact’s prospects for achieving this goal, which previous efforts have failed to reach. For long-time observers of Euro-Mediterranean rela-tions, the Pact appears to be a “back to the future” approach. Its three substantive “pillars” (people, econo-mies and security) echo the three “baskets” (political/ security, economic and socio-cultural) of the original Euro-Mediterranean Partnership. Structurally, it relies on the same mix of differentiated bilateral agreements (now termed “comprehensive partnerships”) within a multilateral regional framework. The Pact’s success depends on whether the EU and Mediterranean partner countries can resolve four core dilemmas that have long challenged their relations:
• The “autocracy dilemma”: balancing the need to work with authoritarian governments with European interests in supporting democracy.
• The “migration dilemma”: securing borders while respecting human rights.
• The “rentierism dilemma”: finding solutions to immediate economic, social and environmental challenges while making necessary reforms to rentier political economies.
• The “regionalism dilemma”: cutting bilateral deals while trying to build regional structures to address collective action problems.
The term “pact” is normally used to describe an agree-ment between two partners, setting out agreed objec-tives and actions for both sides. The Pact for the Mediterranean is an EU policy framework that, at most, represents a tacit agreement with southern Mediter-ranean governments, without committing either side to policy changes or reforms that might have long-term implications. The Pact for the Mediterranean has potential to strengthen sectoral cooperation, for example on renew-able energy, connectivity infrastructure and labour mobility. If accompanied by sufficient resources and mutual trust-building, this functional cooperation may create incentives for deeper integration. This, in turn, will still depend on whether the EU and southern Mediterranean governments can move beyond trans-actionalism and invest in partnerships between their societies: support for democratic movements and institutions, investment in public goods, protection of the natural environment and investment in collective regionalism. Thus far, there is little indication that the EU and southern Mediterranean governments will take advantage of this opportunity.

The European Union (EU) and southern Medi-terranean partners launched the Pact for the Mediter-ranean in November 2025 to reset relations with the EU’s “Southern Neighbourhood” in an increasingly challenging regional context. The Pact comes 30 years after the 1995 Barcelona Process promised to foster economic – and to a lesser degree political – integration in the Mediterranean Basin. The Pact’s declared objective is to “achieve deeper integration within the common Mediterranean space” (EC & HR, 2025). This policy brief discusses the Pact’s prospects for achieving this goal, which previous efforts have failed to reach. For long-time observers of Euro-Mediterranean rela-tions, the Pact appears to be a “back to the future” approach. Its three substantive “pillars” (people, econo-mies and security) echo the three “baskets” (political/ security, economic and socio-cultural) of the original Euro-Mediterranean Partnership. Structurally, it relies on the same mix of differentiated bilateral agreements (now termed “comprehensive partnerships”) within a multilateral regional framework. The Pact’s success depends on whether the EU and Mediterranean partner countries can resolve four core dilemmas that have long challenged their relations:
• The “autocracy dilemma”: balancing the need to work with authoritarian governments with European interests in supporting democracy.
• The “migration dilemma”: securing borders while respecting human rights.
• The “rentierism dilemma”: finding solutions to immediate economic, social and environmental challenges while making necessary reforms to rentier political economies.
• The “regionalism dilemma”: cutting bilateral deals while trying to build regional structures to address collective action problems.
The term “pact” is normally used to describe an agree-ment between two partners, setting out agreed objec-tives and actions for both sides. The Pact for the Mediterranean is an EU policy framework that, at most, represents a tacit agreement with southern Mediter-ranean governments, without committing either side to policy changes or reforms that might have long-term implications. The Pact for the Mediterranean has potential to strengthen sectoral cooperation, for example on renew-able energy, connectivity infrastructure and labour mobility. If accompanied by sufficient resources and mutual trust-building, this functional cooperation may create incentives for deeper integration. This, in turn, will still depend on whether the EU and southern Mediterranean governments can move beyond trans-actionalism and invest in partnerships between their societies: support for democratic movements and institutions, investment in public goods, protection of the natural environment and investment in collective regionalism. Thus far, there is little indication that the EU and southern Mediterranean governments will take advantage of this opportunity.

Egy igazán szaftos, melengető fogás, amelyben a puha csirkehús krémes-paradicsomos szószban fő össze, mellé pedig vajas, színes zöldséges rizs kerül. Tökéletes választás hétvégi ebédre vagy egy tartalmas hétköznapi vacsorára.

Print Pálya FőételKonyha Világ Servings 6 fő HozzávalókA csirkéhez:

• 500 g csirkemellfilé vagy csirkecombfilé
• 1 tk só
• ½ tk őrölt fekete bors
• 2 ek olívaolaj
• 1 tk őrölt pirospaprika
• 1 fej vöröshagyma
• 1 fej lilahagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 200 ml paradicsomlé
• 160 ml forró víz
• 10 g vaj
• 160 ml (legalább 20%-os) főzőtejszín
• 1 ek aprított kapor (elhagyható)

A zöldséges rizshez:

• 200 g jázmin- vagy basmati rizs
• 10 g vaj
• 1 tk só
• 400 ml víz
• 1 fej vöröshagyma
• 2 db kaliforniai paprika
• 2 db sárgarépa
• 1 db konzerv csemegekukorica

Utasítás

• A csirkét falatnyi darabokra vágjuk, majd megszórjuk sóval, borssal és pirospaprikával. Ezután meglocsoljuk olívaolajjal, és legalább egy órára állni hagyjuk.
• A vörös- és lilahagymát megpucoljuk, majd félkörre vágjuk. Kevés vajon egy serpenyőben megpirítjuk, hozzáadjuk a paradicsomlevet, a zúzott fokhagymát és ízlés szerint oregánóval, majorannával és bazsalikommal ízesítjük. Amikor kellően besűrűsödött, félretesszük.
• Egy másik, nagyobb serpenyőt felhevítünk, és közepes lángon aranybarnára pirítjuk a húst.
• Ezután hozzáadjuk az elkészült paradicsomos szószt. Majd felöntjük 400 ml tejszínnel.
• Ezután kb. 10-15 percig forraljuk, közben néhányszor megkeverjük.

A zöldséges rizs elkészítése

• A rizst kevés olajon megpirítjuk, majd felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel, és kb. 20 perc alatt készre főzzük. Enyhén sózzuk.
• A hagymát, a paprikát és a sárgarépát megpucoljuk, majd apró kockára vágjuk.
• Egy másik serpenyőben kevés olívaolajon megpirítjuk a zöldségeket, amíg puha nem lesz a sárgarépa. Ha szükséges, kevés vizet öntünk alá. Majd hozzáadjuk a kukoricát.
• Végezetül pedig a megfőtt rizst. Jól összekeverjük, még 1-2 percig pirítjuk.

MegjegyzésekA krémes-paradicsomos csirkét bőséges adag zöldséges rizzsel kínáljuk. Friss salátával vagy savanyúsággal még teljesebb élményt nyújt. Jó étvágyat kívánunk!  

Kárpátalja.ma

The post Krémes-paradicsomos csirke illatos zöldséges rizzsel appeared first on Kárpátalja.ma.

Emmanuel Macron, a échangé avec ses homologues états-unien, Donald Trump, et iranien, Massoud Pezeshkian, sur la nécessité que le cessez-le-feu conclu entre les deux pays soit étendu au Liban. Le président français juge que c’est « une condition nécessaire » pour que cette trêve soit « crédible et durable ».

« Un tel carnage, survenu quelques heures après la conclusion d’un cessez-le-feu avec l’Iran, défie l’entendement. Il exerce une pression énorme sur une paix fragile, qui est désespérément nécessaire pour les populations civiles. », a déclaré Volker Türk, haut-commissaire des droits de l’homme à l’ONU, dans un communiqué. Sur le même thème « Toutes les maisons des villages adjacents…

Ce jeudi 9 avril, la Contrôleure générale des lieux de privation de liberté (CGLPL) publie un rapport sur « la parole des personnes privées de liberté ». Dans cette longue étude, Dominique Simonnot détaille le flou juridique entretenu par les établissements d’enfermement au sujet des libertés fondamentales telles que s’exprimer, se réunir et s’associer.

Alors qu’il n’avait pas revendiqué de frappes depuis l’annonce du cessez-le-feu, le parti chiite a affirmé, dans un communiqué publié dans la nuit du 8 au 9 avril, avoir « ciblé la zone de Manara (…) avec un barrage de roquettes à 2 h 30 jeudi » heure locale. Dans ce même communiqué, le Hezbollah estime avoir « respecté le cessez-le-feu alors…

Selon un bilan provisoire du ministère de la santé libanais, 184 personnes ont été tuées et 890 autres blessées par la plus grande vague de bombardements israéliens depuis le début de la guerre. Un bilan qui risque de grimper puisque la défense civile libanaise annonçait hier soir un bilan de 254 morts. Le premier ministre, Nawaf…

Bienvenue sur ce direct consacré aux dernières évolutions de la guerre déclenchée par les États-Unis et Israël en Iran et au Liban.

Százhúsz évvel ezelőtt, 1906. április 9-én született Victor Vasarely magyar származású francia festő, az op art irányzat legnagyobb hatású képviselője.

Vásárhelyi Győző néven látta meg a napvilágot Pécsett. Érettségi után orvosi karra járt, de pénz híján abbahagyta, és egy gyógyszergyárban helyezkedett el segédkönyvelőként. Húszévesen került a budapesti Műhely Akadémiára, Bortnyik Sándor osztályába.

1930-ban egy megnyert grafikai pályázatnak köszönhetően jutott el Párizsba, ahol 15 évig reklámgrafikusként, illusztrátorként dolgozott. Még megérkezése évében kötött házasságot Spinner Klára iparművésszel, akitől később két fia született.

1947-től optikai hatású, figuratív munkáit (Zebrák, Harlequin) nonfiguratív művek váltották föl.

Az op art, azaz optikai művészet nonfiguratív irányzata geometrikus alapformák ötletes variálásán alapul. 

Vasarely képein az egyszerű mértani formák – körök, négyzetek, háromszögek, ellipszisek – a mélység és mozgás látszatát keltik. Munkái kinetikus hatása a szemlélő nézőpontváltásakor a legintenzívebb, ingadozó színárnyalatok és alakzatok hullámzásának mutatkozik.

Festészetében 1960-tól dolgozta ki a szín- és fekete-fehér kontrasztokra, valamint a párhuzamosokra épülő perspektíva képi világát, ezzel új, a modern építészet acél, üveg és vasbeton elemeihez illő ornamentikát hozva létre. A 20. századot a sokszorosított, bárki által hozzáférhető és megvásárolható műalkotások időszakának látta, a korábbi, egyedi és már-már kultikus státuszú műalkotások uralta korszakokkal szemben.

Op art művei eleinte meghökkentették a nézőket, ám az 1950-es évektől nagy sikerük volt, kifejezési formái a vizuális köznyelv megkerülhetetlen részeivé váltak, térhatású művei azóta is a világ számos városának tereit és épületeit díszítik.

1959-ben francia állampolgárságot kapott. 1964-ben Guggenheim-díjat, majd a következő évben a Sao Pauló-i biennále fődíját nyerte el. Művészetének elismertségét jelezte, hogy 1981-ben megkapta a legismertebb francia kitüntetést, a Becsületrend tiszti fokozatát. A francia főváros híres kortárs kiállítócsarnokában, a Beaubourg-központban az általa alkotott óriási Pompidou-portré fogadja a látogatók millióit.

1961-ben Kassák Lajossal közösen rendezett kiállítást Párizsban, a magyar művészeti életbe mégis csak 1969-es műcsarnoki kiállításával tört be. Hamarosan Pécs díszpolgára lett, ahol 1976-ban nyílt múzeuma. 1982-ben mintegy 400 alkotását Magyarországnak ajándékozta. Az óbudai Zichy-kastély melléképületében nyílt múzeuma 1987-ben, egyik kompozíciója pedig a Déli pályaudvar aluljáróját díszíti. Jel című pécsi szabadtéri kerámiaművét 2006-ban újították fel.

1996-ban, kilencvenedik születésnapja alkalmából a Le Figaro napilapnak adott interjúban így fogalmazott:

„Az volt az ambícióm, hogy olyan művészetet teremtsek, amelyet mindenki megcsodálhat – anélkül, hogy ehhez feltétlenül ismernie kellene a kultúrát.”

Korábbi, művészetről vallott nézeteivel szemben – ironikus módon – nagyszabású és sikeres aukciók, múzeumi gyűjtemények egész sora bizonyítja, hogy a Vasarely-életműben idővel éppen az általa túlértékeltnek tartott eredetiség értékelődött fel, miközben művei – már csak a kommersz fogyasztói kultúra logikájából adódóan is – kiszorultak a hétköznapi divatból.

A világhírű képzőművész 1997. március 15-én hunyt el.

Forrás: Kultúra.hu

The post 120 éve született Victor Vasarely appeared first on Kárpátalja.ma.

Autrice de « L'antifascisme, l'affaire de toutes et de tous », Juliette Rousseau, a réalisé une série de six portraits de femmes et d'hommes qui, au quotidien, font reculer le fascisme et le racisme et font vivre la solidarité.