Róma nem szeretné, ha Olaszország, az Európai Unió és Oroszország kapcsolatai befagynának – közölte hétfőn Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter moszkvai tárgyalását követően. Vendéglátója, Szergej Lavrov abszurdnak nevezte a napokban közzétett orosz tiltólistát ért európai uniós bírálatokat.
“Sohasem titkoltuk, hogy minisztériumaink között vannak nézetkülönbségek, beleértve az ukrajnai kérdést is. Nem szeretnénk azonban, ha Olaszország, Európa és Oroszország kapcsolataiban elhidegülés következne be” – jelentette ki Gentiloni. Reményének adott hangot, hogy a délkelet-ukrajnai politikai rendezést célzó minszki folyamatba bevont valamennyi fél teljesíti a megállapodásokat.
Az olasz diplomácia vezetője azt is hangsúlyozta, “el kell hárítani a nehézségeket az Európai Unió és Oroszország kapcsolataiban, hogy azok miatt ne álljon le Oroszország és Olaszország gazdasági együttműködése”.
Gentiloni az európai uniós és az orosz beutazási “feketelistákat” egyaránt ellenezte Moszkvában. Szavai szerint ezek nem segítik az enyhülést, a párbeszéd erősítését, amelyre “annyira nagy szükségünk van”.
Oroszország megtiltotta az európai uniós tagországok politikusai egy bizonyos köre számára, hogy területére lépjenek, válaszul az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra. Az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán összesen 89 név található.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az olasz kollégájával közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az orosz szankciós lista “kölcsönösségi alapú válasz az egyoldalú, barátságtalan, ráadásul indokolatlan lépésre”.
A miniszter arra hivatkozott, hogy tavaly 150 orosz politikus és magas rangú állami tisztviselő, üzletember európai uniós államokba beutazását tiltották meg, Azt mondta, hogy Moszkva is hasonlóan járt el, de sokkal kevesebb embert érintő szankciót alkalmazott. Hozzátette, hogy Moszkva sokáig “visszafogta magát” a válaszlépésekkel Lavrov erkölcstelennek nevezte, hogy az Európai Unióban nyilvánosságra hozták a listát.
Abszurdumnak tartotta a nyugati reagálást a tiltásra, miszerint Moszkva önkényesen és alaptanul hozta a döntést.
A Nyugat, így az Európai Unió tavaly foganatosított büntetőintézkedéseket Oroszország ellen a Krím elcsatolása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt.
Az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az Oroszországba történő beutazást tiltó listára olyan személyek is felkerültek, akik “aktívan támogatták az ukrajnai államcsínyt.
Szombaton több internetes portálon is megjelent a névsor, amelyből kiderül, hogy a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár. Magyar név nem szerepel a listán.
Mások mellett rajta van ugyanakkor Guy Verhofstadt volt belga kormányfő, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője és Uwe Corsepius, az Európai Unió Tanácsának főtitkára. Szerepel a listán Stefan Füle, az Európai Bizottság volt bővítési biztosa is.
Az Izvesztyija című orosz napilap március 20-án arról adott hírt, hogy Moszkva megtiltaná több mint 200 amerikai és európai uniós politikus, állami tisztviselő és közéleti személyiség, köztük 15 magyar állampolgár Oroszországba való beutazását. Egy név nélkül nyilatkozó külügyi forrás szerint olyan személyek voltak a listán, akik “nyíltan kifejtik oroszellenes nézeteiket, köztük egy volt magyar kormányfő is”.
A Demokratikus Koalíció április 11-én közölte, hogy az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségéhez fordult, ahonnan azt a hivatalos választ kapta, hogy Gyurcsány Ferenc nincs az Oroszországból kitiltottak között.
A Palicson immár tizedik alkalommal megrendezett Elindultam szép hazámból... elnevezésű Kárpát-medencei Népdalkör Találkozó egyik varázsa mindenképp abban rejlik, hogy a színpadon állók és a közös soraiban ülők rendre együtt dúdolják, éneklik a szebbnél szebb népdalokat. A Palics Magyar Művelődési Egyesület keretében működő Szederinda népdalkör vezetője, Brezovszki Eszter 10 éve álmodta meg e találkozót, s idén is a magyarországi Kisszállásról, Újszászról, Jánoshalmáról, Csólyospálosról, Kelebiáról, Rémből, Szatymazról, Mindszentről érkeztek a fellépők, s hajdújárási, ludasi és szabadkai közreműködői is voltak a rangot kivívott rendezvénynek.
„Bizony a' kerti virágok, füvekkel főképpen egyben foglaltatván, nem csak szinek szépségével, illattyoknak drága voltával, vizeknek vett, s-égetett hasznaival (mellyeket, mint-egy Anyai tejet velünk közlenek) szemeinket gyönyörködtetik, szaglásunkat legeltetik, fejünket, szivünket erősitik; hanem orvosló erejekkel, az betegség-által el-szaladott egésségünket, visza-hozzák, meg-marasztyák álhatatossan, őrzik szünetlen, úgy hogy; Contra vim mortis, ereseit medicamen in hortis; Szörnyű merge ellen a' halálnak orvosságot a kertben találnak.”
Szombaton délután Keszég Károlyra, a Napló 1997. május 26-án elhunyt főszerkesztőjére emlékeztek szombaton a hetilap egykori munkatársai, illetve a vajdasági magyar újságírás kiemelkedő egyéniségének a barátai és tisztelői. A hagyományos emlékmisét és koszorúzást követően a Takáts Raffael Magyar Kultúrkör székházában alkalmi ünnepség keretében kiosztották a Közegellenállás riportpályázat díjait is.
– Annak, aki úgy gondolja, hogy szeretné megmérettetni magát ezen a pályázaton, tulajdonképpen két dologra kell ügyelnie. Az egyik az, hogy megfeleljenek a riportműfaj követelményeinek, másrészt pedig az írásoknak az itt élő közösség életével, ezek problémáival, illetve örömeivel kell foglalkozniuk – nyilatkozta Tóth Lívia, a Hét Nap főszerkesztő-helyettese, a bírálóbizottság egyik tagja, és hozzáfűzte azt is, hogy az értékeléskor odafigyeltek az írások igényességére, a szerzők szókincsére, illetve arra is, hogy ne hemzsegjenek a helyesírási hibáktól.
Mindezt figyelembe véve a Tóth Lívia, Klemm József és Huszák Gábor alkotta zsűri értékelése alapján Aracsról, vidékéről és az e területen élőkről szóló Ahol megfordul az élet című riportjával különdíjat érdemelt ki a zentagunarasi Takács Rajmund, a Press-Szó internetes folyóirat állandó szerzője. A harmadik díjat a zentai Göblös Nikoletta, úgyszintén a Press-Szó állandó szerzője és az Újvidéki Rádió önkéntese érdemelte ki Az átértékelt felnőttkor című riportjával. Az Újvidéki Bölcsészeti Kar újságírás szakának harmadéves hallgatója másodszor vett részt a megmérettetésen, és riportját egy harmincas éveiben lévő, árván felnőtt lányról készítette.
– Arra próbáltam felhívni a figyelmet a vele készített írásomban, hogy mi történik egy gyermekkel, amikor kiskorában elveszíti a szüleit, és hogy mennyit is jelent valójában, ha az ember mellett ott vannak a szülei, vagy pedig éppen nincsenek mellette – nyilatkozta napilapunknak Nikoletta.
Az idei pályázat második helyezését Kókai Zsolt, a Hét Nap zentai munkatársa érdemelte ki Lazuló gyökerek című írásával. Kókai lényegében a tavalyi Közegellenállás pályázaton második helyezést elérő történetét folytatta. Napilapunknak nyilatkozva elmesélte, hogy akkor azt járta körbe, hogy mi is várhat egy olyan családra, amelyik a szülőföldjén szeretne maradni, és még bevállalják a harmadik gyermeket is, attól függetlenül, hogy csak az egyik szülő van állandó munkaviszonyban.
– Figyeltük az itt maradásra buzdító hangzatos politikai ígéreteket. Az idei munkámban pedig, miután a harmadik baba is megszületett – megpróbáltuk a család tapasztalatain keresztül bemutatni mennyi valóság van politikusaink hangzatos szavaiban. Még pénzért sem volt a beígért vakcina. A családbarát díjat nyert önkormányzat egyes munkatársainak elfelejtettek szólni, hogy talán nem így kellene viszonyulni a várandós kismamákhoz. Ha a munkatársuk hibázik, talán ildomos lenne bevallani és helyrehozni a hibákat, nem pedig a pár napos csecsemő édesanyját idegesíteni! Senki nem néz utána, hogy az ígért támogatás megérkezik-e rendben, vagy egyáltalán van-e? Az, hogy hozunk pár törvényt az asztal mellett, nem jelenti azt, hogy rossz, de meg kellene nézni, hogy valóban segít-e a családoknak. Mert lehet díjazni és kitüntetni bármit és bárkit, de még mindig anyuka és apuka kell a meg- és ittmaradáshoz – ecsetelte a pályázat második helyezettje.
Az idei Közegellenállás riportpályázat első díját a kúlai Cvetanović Márta nyerte Ideje van a születésnek c. írásával. Az általános iskolában dolgozó tanárnő ezidáig háromszor vett részt a pályázaton, és mind a háromszor nyertes volt.
Riportjai írásakor mindig igyekszik olyan témát találni, amely társadalmunk legégetőbb kérdéseit feszegeti – mesélte, és elmondta azt is, hogy az idei díjnyertes riportját egy magyarkanizsai nagycsaládról készítette.
– Varga Nagy Kornéliát már régebbről ismertem, most eljutottam hozzájuk, és megtapasztaltam, hogy miképpen lehetséges szép körülmények között, örömmel nevelni a gyerekeket – mesélte Márta, majd megjegyezte, hogy többnyire a diákjai munkáit olvassa, de időnként ő is rászánja magát az írásra.
A megemlékezés és a díjkiosztás alkalmából megrendezett kultúrműsor keretében S. Belec Anikó zentai képzőművész, rajztanárnő és környezetvédelmi aktivista alkotásait bemutató kiállítást is megcsodálhatták a jelenlévők.
A rendezvényen jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy Keszég Károly, a nagyon korán elhunyt újságíró egy nehéz időszaknak a jelképévé, példaképévé vált, akire most nemcsak példaként kell visszatekinteni, hanem követendő hagyományát is meg kell őrizni. Az MNT elnöke kiemelte azt is, hogy a riport, mint újságírói műfaj azért is jelentős számunkra, mivel egyrészt ennek a közösségnek a lelkületét, az egyéni gondolatát tudja megragadni, másrészt pedig egy olyan képet ad rólunk, amely az utókor számára is érdekes és izgalmas lehet.
– Amikor a fiatalok megmérettetik magukat, akkor úgy gondolom, hogy az újságírás fontosságát is hangsúlyozom, másrészt pedig, ami úgyszintén nagyon fontos, az, hogy hogyan tudjuk még színvonalasabban, még igényesebb újságírással, rádiózással, televíziózással a közösségünket erősíteni – nyilatkozta Hajnal Jenő.
Az Intel ISEF, azaz az Intel International Science and Engineering Fair a világ legnagyobb középiskolásoknak szóló tudományos tehetségkutató versenye, amelyen az idén Magyarországot Rozsnyik Szabolcs, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium végzős tanulója képviselte a Többfalú szén nanocső kompozitok fotokémiai tulajdonságainak vizsgálata című munkájával.
Az összeget közadakozásból gyűjtené össze a gyimesbükki önkormányzat, a Gyimesbükkért Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány. Deáky András, a Gyimesbükkért Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a Rákóczi-vár néven ismert őrtorony újjáépítésének a terveit a bécsi levéltárból beszerzett dokumentáció alapján készítette el Esztány Győző csíkszeredai építész. Hozzátette, jelenleg zajlik a rom régészeti kutatása, a Bákó megyei hatóságok ugyanis a régészeti feltáráshoz kötötték az építési engedély kibocsátását. A tervek alapján az őrtorony földszintjén kiállító terem lesz, az emeleti termet és a sziklaterasz beépítetlen részét kávézóvá alakítanák. Deáky András véleménye szerint a Rákóczi-vár újraépítése lesz a Gyímesbükkön elvégzett örökségvédelmi munka legnagyobb teljesítménye. A Rákóczi-várat a 17. század elején Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette.