1876-ban nyitotta meg a Vérke-parti városban az Ungvári Szállót Artohi János és Ilona. Az épület nemcsak szállodaként működött, hanem híres volt ásványvizes fürdőjéről is, melyet Lemer Bertalan királyi mérnök tervei alapján építettek meg. A fürdőbe egy speciális fémkádat öntött Egry Ferenc harangöntő, mely a mai napig fennmaradt.
Az Ungvári Szállót és fürdőjét elsősorban a középosztály képviselői keresték fel, hogy a szén-dioxidos, sós és szilikátos vízben gyógyulást keressenek betegségükre.
Közel hetven éve működött a szálló, amikor a szovjetek államosították, s textilgyárrá alakították át. Csak néhány éve, 2007-ben újították fel az épületet, melyet azóta ismét szállodaként és fürdőként használnak.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
A Vajdasági Nagycsaládosok Egyesülete, karöltve a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége Családlánc mozgalmával az idén is megrendezte a Délvidéki Sajó Sándor Hazafias Versmondó Versenyt. Az idén harmadik alkalommal megrendezett irodalmi megmérettetést szombaton, a Vöröskereszt adai szervezetének a székházában rendezték meg 21 versenyző részvételével. A résztvevőknek két verset kellett előadniuk: egyet a hazafias költemények szerzőjétől, s egy szabadon választott, úgyszintén hazafias alkotást. A tartományunk különböző községeiből, Magyarországról és Erdélyből érkező versenyzők teljesítményét Szűcs Ilona nyugalmazott tanárnő, Mrkšić Hugyik Ella tanárnő és dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár értékelte, s a következő fellépőket díjazta: A legkisebbek közül a felsőhegyi Rekovics Regő szerezte meg az első helyet, második lett a csongrádi Bartók Gellért, harmadik pedig az óbecsei Altmann Róbert. Az ötéves Rekovics Gergő volt a mezőny s egyben a verseny legfiatalabb résztvevője is.
Az általános iskolák felsős osztályosai közül a csongrádi Szikora Emese bizonyult a legjobbnak, a második helyre a zsámboki Vasas Fanni, a harmadikra az adai Kiss Bence került, különdíjas lett a topolyai Katona Boglárka. A középiskolások kategóriájában az első a csókai Szabó Regina, a képzeletbeli dobogó második fokára Szabó Emőke (Székelyudvarhely), a harmadikra pedig Tóth Teodóra állhatott, dicséretben pedig a kevi Híres Klaudiát részesítette a zsűri. A felnőttek kategóriájában egyetlen egy résztvevő, a kevi Szász Dér Renáta indult, s ő is dicséretben részesült.
Az eredményhirdetésre ellátogatott Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Jerasz Anikó, a nemzeti tanács Végrehajtó Bizottságának az elnöke is. Hajnal a versenyzőket köszöntve kiemelte, hogy a vetélkedő azt tükrözte, hogy miként élnek a fiatalokban az olyan, lassan már veszendőben lévő értékek, mint a hazaszeretet és a szülőföld tisztelete, s reményének adott hangot, hogy mivel a szívükben őrzik ennek a tájnak a szépségét, és az átélt élmények ide kötik őket, itt képzelik el a jövőjüket is.
A május 10-i népszavazás érvénytelen volt, mivel a választási jegyzékben szereplő nagyváradi lakosoknak mindössze 19,68 százaléka járult az urnák elé. Annak ellenére, hogy a községben a szavazók aránya 54,5 százalékos volt és a voksolók többsége az egyesítés mellett szavazott, a szavazás csak akkor lett volna érvényes, ha a választópolgárok legkevesebb 30 százaléka részt vett volna a népszavazáson. Ma a nagyváradi polgármester, Ilie Bolojan felhívást intézett a magyar lakossághoz, hogy a június 14-re kitűzött újabb népszavazáson vegyenek részt, tájékoztat a maszol hírportál. Az elöljáró elismerte, hogy a megyeszékhely és Váradszentmárton egyesítése következtében valóban csökkenne a magyarok részaránya Nagyváradon, de csupán 1 százalékkal, 24,9-ről 23,9 százalékra. Nagyvárad és Váradszentmárton egyesítését az RMDSZ nem támogatja, és a május 10-i népszavazás előtt az EMNP Bihar megyei elnöke is arra szólította fel a magyarokat, hogy ne szavazzanak. A május 10-i népszavazás premiernek számított Romániában, mivel első alkalommal fordult elő, hogy két település egyesítésére írjanak ki referendumot.