Magyarország több pontjáról is gyalog indultak útnak Bécs felé az országban tartózkodó migránsok szombaton azt követően, hogy az éjjel Ausztria és Németország is beengedte a bevándorlókat, akiket a magyar kormány buszokkal szállított el a határra.
D.-t izgalomba hozták az adatok; nem a táblázatokba rendeződő számok és nevek hűvösen pontos áttekinthetősége, hanem az időnként megakadó beszéd, az elkerekedő ajkak képe, az archívumok és a betűk néma morajlása. Ez kínzó vágy volt éjszakánként: #000000. Zavarba ejtő üresség, a felszínen összegyűlő homokszemek zavarossága.
Illegális bevándorlók elleni uszítással és határkonfliktus gerjesztésével próbálja növelni a kormánya népszerűségét Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki legújabb akciójával rövid idő alatt magára haragította Kolumbiát. A szomszédos országból tiltott módon érkezett migránsokat és a csempészeket tette ugyanis felelőssé a hazájában tapasztalható ellátási zavarokért.
A fogyasztási cikkek hiánya egyre nagyobb gondot okoz Venezuelában, amelynek vezetése a kialakult helyzetért hol a multinacionális cégeket, hol külföldi hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat hibáztatja. Olykor az ellenzékre mutogat, amiért a lakosság csak nagyon nehezen tud beszerezni alapvető élelmiszereket, mosóport vagy épp toalettpapírt.
Újabban viszont a Kolumbiából érkező csempészbandák kerültek a hatalom célkeresztjébe. Maduróék azzal vádolják az országukba tiltott módon belépő csoportokat, hogy felvásárolják az államilag támogatott (kedvezményes áron forgalmazott) fogyasztási cikkeket, s azt – visszacsempészve Kolumbiába – nagy haszonnal adják el. Ennek pedig a venezuelaiak látják kárát, hiszen nekik így sokkal kevesebb jut. Caracas szerint az árucikkek csaknem 40%-a tűnik el így, hogy azután a kolumbiai feketepiacon jelenjen meg.
1994-ben indította útjára a szabadkai Közgazdasági Kar Technológia, kultúra és fejlődés elnevezésű konferenciáját, amelyet kezdetben felváltva szerveztek Palicson illetve Montenegróban, majd a szerb-montenegrói államközösség felbomlását követően a palicsi helyszín állandósult. Az idei, sorrendben huszonkettedik konferenciára a jövő héten, szeptember 8-10-ig kerül sor a palicsi Ökoközpontban, annak témája pedig: A Nyugat-Balkán az európai uniós integráció útján. A konferencia programját dr. Danica Drakulić, a Közgazdasági Kar professzora, a szervezőbizottság elnöke ismertette.
Csütörtökön csúcsra járt a magyar politikai dramaturgia. Röszkénél a kerítés, Pesten a Keletinél a „trójai vonat”, Bicskén a hatósági átejtés hozta a menekültdráma világméretűvé duzzadt közönsége számára a fordulatokat, de az igazi tragédia Brüsszelben játszódott. Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől – aki, saját szavai szerint, csak az érvényes szabályokat akarja betartani –, egymás után határolódtak el az Európai Unió vezetői: Donald Tusk tanácselnök kifejtette a valódi keresztény kötelesség lényegét; Martin Schulz parlamenti elnök az egyedi megoldásoktól félti az Unió egységét és a "nemzeti kormányok kudarcáról" beszélt, "mint például a magyar kormány, amelyek nem tudnak, és részben nem akarnak részt venni az európai szolidaritásban"; Jean-Claude Juncker bizottsági elnök pedig nem is mutatkozott a magyar kormányfővel együtt. François Hollande nehezményezte, hogy „egyes országok nem vállalják a teher rájuk eső részét”. A magyar kormánypolitika – a lehető legérthetetlenebbül – már Németországnak is nekiment, Berlinre hárítva minden felelősséget. Angela Merkel azonnal vissza is szólt, arra intve néppártbeli kollégáját, hogy az EU egy értékközösség, ahol mindenkinek vannak kötelezettségei (mint ahogy azt a magyar alaptörvény is kimondja).
Látványos és nagyszabású katonai parádét rendeztek Pekingben a japán agresszió elleni nyolcéves fegyveres küzdelemben aratott győzelem és a II. világháború ázsiai befejezésének 70. évfordulója alkalmából. A csütörtöki ünnepségre azonban az egykori antifasiszta nagyhatalmak vezetőinek többsége – kivéve Vlagyimir Putyin orosz elnököt – nem ment el.