A kirgiz-kazah határ közelében sétáló oroszországi cigánygyerekek szüleikkel utaztak Kirgizisztánba. A szüleik táncosként léptek fel a volt szovjet tagköztársaságban. A tizenéves gyerekeket a rendőrök igazoltatás nélkül az autójukba tessékelték és előbb a rendőrkapitányságra, majd egy menekülteknek fenntartott komplexumban helyezték el. A szüleik eközben kétségbeesetten keresték őket, a rendőrségnek is jelentették gyermekeik eltűnését, akik egészen estig nem ismerték fel, hogy ők maguk vitték el az oroszországi cigány szülők gyermekeit. Másnap berendelték őket a kapitányságra, majd közölték velük, hogy a gyermekeiknél semmilyen papírt nem találtak és “bőrszínükből adódóan pakisztáni menekültnek vélték őket”. Arra a kérdésre, hogy pakisztáni menekült gyerekek honnan tudnának oroszul, azt a választ kapták, hogy: “Nem beszélték kifogástalanul és meggyőzően az orosz nyelvet.” A szülők, miután visszakapták a gyermekeiket, azonnal visszautaztak Oroszországba és panaszt kívánnak tenni minden lehetséges módon.
A kazah határőrség a teljes vezetését elveszítette a keddi, 27 halálos áldozattal járó repülőgép-katasztrófában, jelentette a Rosszija 24 orosz hírtelevízió. A Kazahsztán déli körzetében lévő Simkent város mellett lezuhant Antonov-72-es katonai szállító repülőgép fedélzetén tartózkodott Turganbek Sztambekov ezredes, a határőrség parancsnoka és a testület több magas rangú vezetője is. A katasztrófa a Tasszaj nevű kistelepülés mellett történt, a túlélésre senkinek sem volt esélye. A kazah határőrség küldöttségének tagjai Simkenten keresztül üzbegisztáni tárgyalásokra utaztak volna tovább.
A Rosszija 24 tudósítása szerint az An-72-es katasztrófája idején alacsonyan volt a felhőzet, havas eső esett, és a látótávolság minimális volt. Szemtanúk elmondták, hogy a zuhanás előtt a gép nagyon alacsonyan repült (a BBC szerint a gép 800 méter magasról csapódott a földbe). Egy másik szemtanú elmondása szerint a lezuhanást követően repülőgép kigyulladt, és négy darabra tört, a földön mindenütt holttestek hevertek. A katasztrófát a katonai rendőrség vizsgálja. A hatóságok nem sokkal a tragédiát követően büntetőeljárást indítottak.
Turganbek Sztambekov ezredest júniusban nevezték ki a határőrség élére. Elődjét egy május végén történt súlyos gyilkossági ügy miatt menesztették. A vizsgálat szerint a Kínával szomszédos határszakaszon lévő kazah poszton az egyik határőr ölte meg 14 társát és egy vadászt. A férfit életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték.
Meg akar szabadulni a szovjet hatástól Üzbegisztán, ennek egyik részeként a központi médiában tiltólistára került a Télapó és a karácsony is.
Az idén karácsonykor nem jelenik meg az üzbég televízióban a Télapó, ez a helyi kormány egyik új próbálkozása, hogy visszaszorítsa az orosz kultúra hatását Üzbegisztánban – írja a brit BBC. A Télapó jelenléte karácsonykor akkor terjedt el a muszlim országban, amikor az a Szovjetunió része volt.
Egy üzbég televíziós újságíró szerint nem egyértelmű, hogy ki tiltotta ki a televízióból a Télapót, és társát a hóanyót, azonban a szintén szovjet örökségnek számító újévi fáról mutathatnak majd képeket. Egy másik üzbég újságíró szerint egyáltalán nem említhetik meg a karácsonyt a médiában az idén, csak az kerülhet szóba, hogy új év jön.
Érdekes eredményt hozott a kazah rendőrök átvilágítása. A köztársasági elnök által elrendelt soron kívüli vizsgálat során kiderült, az állomány fele megbukott a lővizsgán. Minden tizedik rendőr nem tudott megfelelni a törvényismereti teszteknek, a pszichológusi vizsgálatok szerint pedig ötezren alkalmatlanok e munkára. Összességében 16 ezren nem feleltek meg az elvárásoknak, a vezetői állományból pedig minden ötödik bukott el.
Ο Γενικός Γραμματέας Πληθυσμού και Κοινωνικής Συνοχής του Υπουργείου Εσωτερικών και Επίκουρος Καθηγητής Διεθνούς Δικαίου και Εξωτερικής Πολιτικής του Τμήματος Διεθνών και Ευρωπαϊκών Σπουδών του Παντείου Πανεπιστημίου κ. Άγγελος Συρίγος εκφράζει, στο ΕΚΕΜ, τις ψύχραιμες παρατηρήσεις του για τη Διεθνή Διαφάνεια, τον -εν μέσω οικονομικής κρίσης- ρόλο της Ελλάδας στα Βαλκάνια, την ΑΟΖ, τα μειονοτικά σχολεία και την κοινωνική συνοχή στη χώρα μας.
Σύμφωνα με στοιχεία μελέτης που δημοσίευσε ο οργανισμός κατά της διαφθοράς « Διεθνής Διαφάνεια Ελλάς» η Ελλάδα κατέχει την 94η θέση ανάμεσα στις χώρες με τη μεγαλύτερη διαφθορά. Έχοντας διατελέσει στο παρελθόν αντιπρόεδρος του εν λόγω οργανισμού, πώς σχολιάζετε την εξέλιξη αυτή; Πιστεύετε ότι η οικονομική κρίση έχει συμβάλλει σε αυτό το γεγονός;
Με εξέπληξε που άργησε να φανεί τόσο πολύ. Διευκρινίζω πως αυτός ο δείκτης δεν είναι δείκτης της πραγματικής διαφθοράς που υπάρχει αλλά της εικόνας που έχεις για τη διαφθορά. Δεν σημαίνει δηλαδή πως πράγματι υπάρχει αυτή η διαφθορά, αλλά σημαίνει πως ο κόσμος έχει την εντύπωση αυτής της διαφθοράς. Για παράδειγμα, όταν παλαιότερα αυτός ο δείκτης έδειχνε μικρότερα ποσοστά δεν σήμαινε πως δεν υπήρχε διαφθορά στη χώρα μας. Πολύ απλά, σήμαινε πως είτε δεν ενοχλούσε τον κόσμο είτε δεν έβγαινε προς τα έξω. Τον τελευταίο χρόνο, λόγω της συντελούσης οικονομικής κρίσης, ο κόσμος φαίνεται να ενοχλείται από τα φαινόμενα διαφθοράς και τόσο πιο απαξιωτικά αλλά και με μεγαλύτερη συχνότητα μιλάει για αυτά. Δεν νομίζω δηλαδή πως έχει εκτιναχθεί τα τελευταία δύο με τρία χρόνια, παρόλο που παλιότερα τα ποσοστά εμφανίζονταν χαμηλότερα. Απλώς, τώρα, εξαιτίας όλων αυτών των γεγονότων βγαίνουν στην επιφάνεια.