Május 18-án, vasárnap a svájciak 56%-os részvétel mellett leszavazták a Konföderáció által szorgalmazott Gripen repülőgép-beszerzést. 53,8%-ban mondtak nemet, mely főként a tervezet francia nyelvű kantonokban történt egyhangú elutasításának (65-70%) köszönhető.
A német ill. az alapító kantonok épp ellenkezőleg, pozitív előjellel szavaztak (60-70%) néhány kivétellel (mint Zürich). Az elutasítás igen széles spektrumot fog át, a baloldali és liberális pártok egyértelműen ellenezték, mint ahogy a polgárság gazdagabb rétegei is. 22 gépet vettek volna 3,126 milliárd CHF értékben a svédektől. Mindez magyar szempontból azért negatív, mert rajtunk kívül eggyel több európai állam használt volna Gripen gépeket, s ez a katonai együttműködés (közös gyakorlatok, csereszabatosság, stb.) lehetőségét nyitotta volna meg.
Pedig a svájciak a nagyon öreg és teljesen elavult 52 db. F-5 Tiger mellett (2015-ig maradnak szolgálatban) még viszonylag korszerűnek mondható F/A-18 gépekből 32 db.-al rendelekeznek. Utóbbiak beszerzését 1993-ban még a lakosság 57,2%-a támogatta.
A gépek "Svájc költségvetési problémái miatt" (sic!) és mert nagyon zajosak (!) csak reggel 8 és 12 valamint 13:30 és 17 óra között vethetőek be. A "NEM"-el évi 300 millió CHF szabadult fel, ami a nehézségek ellenére sem biztos, hogy a svájci hadseregnél marad (mondjuk a 24 órás készültség lehetővé tételére), mert a pártok igencsak megosztottak a kérdésben.
2024-re, ha nem tesznek semmit, nem lesz Svájcnak hadrafogható harci repülőgépe. Egyre többen a drónok beszerzését szorgalmaznák és elavultnak tekintik a Gripen-féle gépeket. (Ebben lenne katonai racionalitás, Svájcnak elég lenne passzív védelemre berendezkednie.)
Svájc e döntéssel úgy tűnik továbbra is fenn akarja tartani "potyautas-rendszerét", azaz a svájci légtér biztonságát és a konföderáció biztonságos környezetét a környező EU tagállamok soft és NATO tagállamok hard biztonsági keretei garantálják, lényegesen olcsóbban, mintha a kötelező tagsági követelmények a svájciakat is érintenék. Nemrég egy etióp gép repült be illegálisan a svájci légtérbe, amit francia és olasz gépek "fogtak el" a svájci légierő helyett, mert épp a hadrafoghatósági időkereten kívül tévedt be az ország légterébe.
Harcban az EU-s állampolgárokkal
Mindazonáltal paradox módon e döntés tovább növelheti Svájc és az EU közeledésének esélyét annak ellenére, hogy pár hónapja egy népszavazás az uniós tagállamok munkavállalását korlátozta.
Genfben például komoly hangulatkeltés folyik a jelentős külföldi (francia) munkavállalók ellen - akik nagyságrendekkel kisebb bért kapnak, ezáltal olcsóbban dolgoznak mondjuk az egészségügyben, mint egy svájci állampolgár, melyből így a svájci intézmények húznak jelentős hasznot. Népszavazás volt arról is, hogy a városnak miért kell(ene) "ingyen" több mélygarázst építenie ezen ingázó munkavállalók fogadására, a "legjobb az lenne, ha az ingázók fizetnék ki ennek a költségeit", hirdette nem egy párt óriásplakátja.
Bankszféra
Svájc "kapzsisága" miatt egyértelműen rossz irányba halad és ennek már érezhetőek negatív következményei. A Konföderáció ugyanakkor a nemzetközi színtéren jelenleg is "dögrováson van", hiszen az UBS után a második legnagyobb bank, a Credit Suisse is tetemes kártérítést kényszerül fizetni, miután e bankról is kiderült, hogy segítséget nyújtott az adóelkerüléshez (USA állampolgároknak).
Az UBS-t ilyen botrány 2009-ben érte, 2012-2013-ban ennek folyományaként majdnem becsődölt a bank, 60.000 főt kellett elbocsátani. (Számos idegösszeroppanásban szenvedő volt alkalmazott a Genfi Központi Kórházban /HUG/ kötött ki.) Elemzők szerint hasonló sors, leépítések várhatóak a Crédit Suisse esetében is, mely a svájci gazdaságra is érezhető negatív hatást gyakorolhat.
Dr. Türke András István
(Genf)