Nem véletlen, hogy a jelentős szoftveres-hardveres informatikai fejlesztések nagyhatalmakhoz, vagy feljövő hatalmakhoz köthetők. Elég a kínai vagy kínai tulajdonú hardvergyártásra (videokártyák, RAM, IBM PC részlegének felvásárlása: Lenovo, stb.) és az indiai szoftvergyártásra utalni.
Az EU még addig sem jutott el, hogy egy saját operációs rendszert fejlesszen ki, néhányan ennek szükségességét is megkérdőjelezik. Miközben az észt fejlesztésű Kazaa és Skype (utóbbi állítólag az egyetlen valóban biztonságos, széles körben eleterjedt beszélgetőprogram) programok világsikernek számítanak, csak éppen Európa nem tudja, hogy mit kezdjen velük. A norvég Opera böngészőprogram részesedése folyamatosan visszaszorul az interneten.
Számos, az európai hadiiparban is használt alkalmazás Windows-alapú rendszeren fut. Hatékonyságuk az alap operációs rendszer frissétésének is a függvénye. Legalábbis ez is az egyik tanulsága az EUROSATORY 2012 párizsi expojának. Európai fejlesztések léteznek, de nem összehangoltan, sőt az európai belső piacon minden eddiginél nagyobb a rivalizálás : A francia gyártó árgus szemekkel figyeli a lengyel konkurenciát, benne nem együttműködésre alkalmas partner lát (ez csak a felszín, a politikai diskurzusok szintje) hanem létét veszélyeztető, olcsóbban termelő konkurenset a szűkülő védelmi beszerzések büdzséjének piacán - hogy csak egy példát emeljünk ki a sok közül.
Az élvonalban nincsenek európai cégek a laptopgyártás területén sem. Pár éve például még lehetett francia fejlesztésű laptopot kapni - jó 5 éves technológiai lemaradással az élvonaltól. A japán Fujitsunak komoly minőségi esést jelentett a német Siemens-szel való "házasság" az informatika területén, és a Fujitsu Technology Solutions a 2009-s szétválás óta komoly küzdelmet vív az elveszett presztízs visszaszerzéséért a hardvergyártás területén. A mobiltelefon-gyártás szegmensben a finn NOKIA végzetesnek tűnő lemaradásban végső küzdelmét vívja és aligha kerülheti el a felvásárlást. Az EU K+F programjai nem ismerik fel azt a veszteséget, melyet a NOKIA bukása-beolvasztása jelenhet az európai innováció számára, különben már régen komolyabb EU-s mentőövet kapott volna a cég... De mivel nincs közös politika, így nincsenek közös víziók, a közös víziókat szolgáló kül- és biztonságpolitika és az ezek igényeit kiszolgáló közös technológiai háttér-igény. Még akkor is, ha éppen ezek a vezető iparágak területén minden másnál jobban érvényesül a globalizáció hatása.
A fenti kulcs-technológiák terén való lemaradás egy az EU számos válságjelensége közül. Utoljára talán 30 éve történt az internethez hasonlítható innovatív, európai fejlesztésű informatikai áttörés Európában, pontosabban Franciaországban a Minitel hálózat (1982) megteremtésével, mely az 1990-es évek közepi internet színvonalához hasonló szolgáltatásokat kínált...