"A hálózat csapdájában"

Ismerkedés az információs társadalommal
2006.06.22. | Schlenker Ádám
ETTDK Papers - Nr. 12

Az elemzés célja az információs társadalom kérdéskörének és az ahhoz kapcsolódó politikai célkitűzések, elgondolások bemutatása. A szakirodalom egymástól eltérő fogalmakat használt az információs társadalom megnevezésére így például felváltva használja a „tudástársadalom „”újító polgári társadalom””posztipari”,”intellektuális (társadalom)„ és „teledemokrácia” fogalmakat. A globalizáció eredményeképpen létrejött Internetrobbanás jelenségének leírására a legismertebb és az EU által is hivatalosan használt információs társadalom fogalmat fogom használni. Az információ létének feltétele a nyilvánosság magas szintje (vagyis igény az információra )és emberek egy csoportjára akik körültekintő mérlegelés után az információkat közzéteszik az előzőek számára.

Ha fellapozzuk az információs társadalommal foglalkozó könyvek garmadáját akkor a hírekből jól ismert és már közhelyszerűen ismételgetett frázisok sorjáznak elénk. Így például a tömegtermelés, az IT által megváltoztatott világkép, az országhatárok megszűnése, információdömping ,monopolisztikus kapitalizmus kifejezések min-mind korunk jellegét a globalizáció társadalmáét próbálják megragadni .

Nem könnyű állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy a globalizáció hozta –e létre az információs társadalmat vagy esetleg az információs társadalom kialakulása ,a technikai újítások eredményezték a globalizációt. Kicsit hasonló a helyzet mintha a már klasszikusnak számító melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás problémakörén töprengenénk.

Tény, hogy az ember évszázadok óta kutatott ,kísérletezett ,hogy a nagy földrajzi távolságokat valamiképpen áthidalja. Elég ha a legzseniálisabbakra, Leonardo Da Vinci találmányaira gondolunk. A nagy földrajzi felfedezések és kialakuló kapitalista viszonyok között létfontosságúvá vált az információ és az ahhoz minél gyorsabban történő hozzáférés. A városokban az áruforgalommal kapcsolatos kereskedői levelezés jelentette az elsődleges információforrást. Ezek rendszeresen közöltek a magántermészetű hírek mellett az adott országgal kapcsolatos információkat is. Nagy előnyük volt, hogy ezeket nem cenzúrázták. Az első hírösszefoglalók az időszakos pár lapból álló újságok, röplapok voltak. Ezek főleg szélsőséges időjárási eseményekről ,megmagyarázhatatlan csodákról, háborúkról, járványokról számoltak be. Később állami rendeleteket is közzétettek bennük. Az információhoz való hozzáférést megkönnyítette az állami kezdeményezéssel létrejött postaszolgálat. Ahol nem ez hiányzott, ott a kereskedők így például a 16-17 századi Magyarországon a marhahajcsárok továbbították a leveleket. A fokozatosan bürokratizálódó államnak működése szempontjából létszükséglet volt, az adózás és a katonáskodás miatt, hogy információt szerezzen állampolgárairól. Ezzel párhuzamosan létrejön egy másik fajta nyilvánosság, a szalonoké és a kávéházaké, ahol a különböző társadalmi rétegekhez tartozók szabadon, korlátozás nélkül kifejthették véleményüket. Az egyenrangúak közötti vitát a kritikai hangnem és a szólásszabadság jellemezte. Itt az állam törvényei felfüggesztődtek és szabadon lehetett beszélni bármiről ami közügynek számított.

Az első, mindenki számára hozzáférhető folyóirat a Tatler (Társalgó )volt, amit Addison és Steel kezdett kiadni 1709 től Londonban. A megjelenést elősegítette, hogy 1695 ben megszűnt az előzetes cenzúra. 1803 ban nagy előrelépést jelentett, hogy a parlamenti ülésekről szabadon lehetett írni és a közvélemény informálása egyre fontosabbá vált. Franciaországban az információhoz való hozzáférés az Enciklopédia megjelenésével sokat javult. Rendkívül jelentős esemény volt, amikor a Francia Forradalom előestéjén Necker a pénzügyminiszter közzétette az állami költségvetésről szóló jelentést. 1796-tól a gyorssajtoló lehetővé tette a nagy példányszámú napilapok megjelentetését. Az igazi áttörés azonban ahogy 1844 ben következett be, amikor Baltimoore –Washington, között üzembe helyezték az első Morse távírót. Az esemény fontosságát jelzi hogy a Mózes 4 könyvéből vett ,”Minő csodákat tesz Isten „idézet átalakított változata (tkp: Most az ember lépett Isten nyomába, mert most ő tesz csodát )volt az első elküldött üzenet .

Ezt a korszakot a magas életszínvonal, professzionálissá váló termelés, és és ezen belül a szabványosítás, strukturált időgazdálkodás, nemek elszakadása a hagyományos szakmáktól, mechanikus gondolkodási mód és politikai koncentráció jellemezte.

A legújabb ipari korszak kezdetét sok szerző( pl Z Karvalics) a Szputnyik 1957- es fellövéséhez köti. Ez jelzi a hidegháborús versengés kiterjedését a világűrre is. Pár évvel később, 1963 ban születik meg az információs társadalom fogalma és elmélete Tadao Umeaso a kiotói egyetem tanára tollából. Ez véleménye szerint összefüggésben van a gazdasági szektor növekedésével, a multinacionális cégek megjelenésével. Az évtized végén napvilágot lát a Japán ,Kereskedelmi és Ipari tárca iparszerkezeti bizottságának jelentése :Az információs társadalom felé (1969).

A dokumentum az informatikának strukturális társadalmi átalakító erőt tulajdonít, amelyet az eszközvilág evolúciója jellemez. Korunkat profitorientált tudásgazdaságként írja le, amit az információ robbanás jellemez. A könyvtártudománytól és kutatás –fejlesztés területről indult folyamat lényege, hogy összekapcsolja az informatizálást és a társadalmi problémákat oly módon, hogy a társadalmi szakadékokat kívánja csökkenteni és a jólétet növelni .

A korszak újdonságát az ún. tárgyiasult evolúció adja, mert az ember alkalmazkodik a tárgyakhoz. Bár az információs szupersztráda minden hírt továbbít de a korábbi, hiearchikus társadalomszerkezetet megmarad. Információ-centrikus világkép jön létre, amelyet az emberi intelligencia felváltása a gépivel és az azonnali fogyasztás jellemez. Tulajdonképpen az emberi viselkedés változásának gyorsaságát megelőzi az információs fejlődés.

Az egész világot felvevőpiacnak tekintő piacközpontú forradalom a szakszervezetek hatékonyságát csökkenti és az egyén fokozott kiszolgáltatottságát idézi elő a multinacionális cégekkel szemben. Az Információ, mint erőforrássá lépett elő, és az állam a legfőbb információgyűjtő. Lényegében véve nem a társadalom változott meg, hanem új kapcsolati hálózat alakult ki. Mind a mai napig vitatott, hogy ez a folyamat állami centralizációt vagy decentralizációt eredményez –e.

Valóban az információ felhalmozódás, és a fokozatosan elszemélytelenedő de az élet egyre több területét ellenörző, megfigyelő hatalom jellemző a kormányzati oldalon. Az embereket fokozódó bizalmatlansági válság (főleg adatvédelem, adatbiztonság terén) jellemzi a kormányzattal szemben. Az információszabadság lényege, hogy az állampolgárnak joga van minden az állam birtokában lévő (kivéve, ha az államtitok)információ megismerésére.

Más szerzők (Hunntington ,Szalai )cáfolják az információs társadalommal kapcsolatos pozitív várakozásokat, sőt úgy érzik, hogy azzal ,hogy a társadalom egyre nagyobb rétegei rendelkeznek értelmiségi tudástőkével, ez önmagában nem szünteti meg a nagy társadalmi egyenlőtlenségeket. Sőt, egyre több embercsoportot jellemez a társadalmon kívül rekedés a nagyvállalatok uralta gazdaságban. A legnagyobb extraprofitot termelő vállalatok között szerepel az informatikai-, az olajipar és a személyautógyártás. A Nyugati civilizáció befolyása hanyatlik, az ázsiai civilizációk, különösen Kína és India pedig növelik politikai, gazdasági, katonai erejüket. Az Iszlám világot a demográfiai növekedés, míg az európait és az Észak-Amerikait a csökkenő népesség jellemzi. Korunkra jellemző, hogy konfliktusok támadnak a különböző kulturális identitású népek között. Az államhatalmak befolyása csökken, míg a regionális körzeteké erősödik.

Az első számítógépet 1946-ban állították elő az USA-ban. A számítógép két részből áll : a hardverből és a szoftverből. A hardver maga a számítógép megfogható tárgyi valóságában (tehát maga” a doboz „) míg a szoftver a benne megtalálható programok összessége (pl Windows ). A gépet gyártó céget a Watson család 1911 ben alapította és 1924 ben vette fel az IBM nevet. Az USA -ban a 70 es évek végére sikerült azt megvalósítani, hogy a Fehér Ház a közhivatalok, a Kongrssszusi Könyvtár , és az egyetemek mind számítógépes hálózatra legyenek kapcsolva. 1982-től lehetővé vált a banki átutalás és vásárlás on-line formában .1983 -tól az amerikai háztartásokban robbanásszerűen kezdtek elterjedni a személyi számítógépek. A gyártók különös hangsúlyt helyeztek arra, hogy az iskolákat is bevonják a modernizációs folyamatba és ebben az évben sikerült azt elérni ,hogy országos szinten 200 diákra jusson egy számítógép. Az újítás fontosságát felismerve a Time magazin, 1983-ban az előző év „emberének” a számítógépet választotta. Ha belegondolunk, hogy mind az emberi agy és mind a számítógép alapegysége a bit, a párhuzam választása világossá válik.

Annak ellenére, hogy a COCOM lista szigorúan tiltotta a nyugati országoknak, hogy a szocialista tömb országainak adjanak el bizonyos technikai eszközöket, 1983-ban a Magyar Nemzeti Bank is bekapcsolódott a nemzetközi számítógépes hálózatba. A COCOM listát 1950-ben hozták létre a NATO-tagállamok (kivéve Izland )és Japán exportjának multilaterális ellenőrzésére. A Párizsban működő szervezet pontos és szigorú listát vezetett azokról az ipari termékekről, találmányokról amelyeket tilos volt a szocialista országokba exportálni, vagy a liszensz jogát eladni. A határozatok a tagországok részére kötelezőek voltak. A listát háromévente felülbírálták. Bár szigorúsága az évtizedek alatt fokozatosan enyhült, de a számítógép és repülőgép alkatrész kereskedelmét egészen 1989 ig szigorúan ellenőrizték.

A 80-as évek elején valóságos sztrájkhullám bontakozott ki a számítógépek térhódítása ellen a közigazgatásban és más hivatalokban. Angliában például, ahol a helyi szilíciumvölgy Bristolban és Newportban található (Heathrow–Swansea közötti terület) a hivatali alkalmazottak jelentős része magasabb bért követelve sztrájkolt, így tiltakozva az irodai adminisztráció elektronikussá tétele ellen. Az Internet az üzleti és vele együtt a modern társadalom terméke.

.A modern társadalmat a következő tulajdonságok jellemzik :

· A tudományos kutatások számának növekedése

· Társadalmi racionalizáció és automatizáció

· A szakértő, mint tekintély felértékelődése, önálló társadalmi réteggé válása

· A változások gyorsan zajlanak le

· Időben, térben nem körülhatárolt

· Emberi munka helyettesítése gépi kontrollált munkával

· Hiearchizált társadalom vége és részvételre ösztönzés a társadalmi folyamatokban

· Multik, nemzetek feletti politikai, gazdasági szervezetek alkotta intézményi kultúra ,új társadalmi mozgalmak

· A Társadalom fejlettségének szintje a termelőeszközök valamely fejlettségi szintjéhez van kötve

· Gazdasági versenyképesség

Az Internet viszonylagos olcsósága miatt egyfajta új nyilvánosságot, virtuális agórát (ez utóbbi a saját meghatározásom) hoz éltre. Megjelenése összefügg a multinacionális vállalatok létével és ebből eredően a műszaki értelmiség túlsúlyával. A vállalatok számára létkérdés volt, hogy a konkurenciaharcban megőrizhessék versenyképességüket a nemzeti információs stratégiák versenyében ezért a kutatás –fejlesztés, döntés ,vezetés és pénzügyi műveletek területén szükség volt egy olyan szerkezetre, amely a tudás szabad áramlását tette lehetővé. Így az összekapcsolt globális rendszerről bárki, bármikor bármilyen adatot szabadon tölthet le.

Az anonimitás,(ez veszélyt is hordoz magában ugyanúgy, mint a szerepjátszási lehetőségek) a szólásszabadság, a korlátok nélküliség adják a rendszer lényegét és legnagyobb előnyét. Pont ebben rejlik ereje, mert olyanoknak is hatalmat (inkább: befolyást - a szerk.) ad, akiknek egyébként nem lenne lehetősége a megszólalásra. Mivel nincs cenzúra az Internet mindenkié és senkié, továbbá nincs konkrét kormánya a szabályok, betartatása és ellenőrzése ezért nem lehet teljesen maradéktalan. Így megnövekedett szerep hárul az egyénre, akinek döntenie kell, választani a felkínált tartalmak között. Azonban nem húzhatunk határt az erkölcsök, hagyományok közé, amelyeket a glóbusz más pontján lehet, hogy nem is ismernek. Ugyanakkor megjelenik az angol nyelvű irodalomból átvett ún. ”digitális csöves” problémája, vagyis azé az emberé, aki nem rendelkezik kellő ismeretekkel vagy csak hiányosakkal a számítógép-felhasználással kapcsolatban. Így ő óhatatlanul nem részesül az információs társadalomból előnyeiből és így magából a társadalomból is kiesik.

Az Internettel kapcsolatban két típusra szokás osztani az embereket: Internet látókra és felhasználókra. Az Internet látó nem használja a netet, hanem csak olyan környezetben él ahol van a közelében számítógép. A felhasználó értelemszerűen rendszeresen használja a gépet. Az ő életét az időbeosztás átstrukturálódása (megszűnik az ún. hulladékidő problémája, vagyis a Net bárhol ,bármikor használható, nincs elfecsérelt idő) és az írás átalakulása jellemezi. De ugyanakkor a használatkor időn kívüli státusba kerül. Érdemes megemlíteni, hogy az Internetnek egy tágabb és egy szűkebb értelmű jelentése is van. Az Ineternet jelenti a mindenki által elérhető webes felületet. Míg a háló kifejezés magában foglalja a fizetős on-line szolgáltatásokat is.

Annak ellenére, hogy az Internet-nek 2005-ben világszerte 600 millió felhasználója volt, az elsődleges hírforrás változatlanul a televízió. A műsorokat alapvetően a hírinformáció hiánya és az ,informálás és a szórakoztatás összekapcsolása jellemzi. Megfigyelhető, hogy az államilag szabályozott, de ingyenes műsorstruktúrából a kábel és egyéb magán tévé csatornáin tűnnek fel a minőségi filmek.

Az Internet felhasználásának módjai :

· Távmunka és távoktatás

· On-line banki szolgáltatások, Home shopping

· Közlekedés ,információ összekapcsolása

· E közigazgatás,(szolgáltató állam koncepció) Főleg adózás, /IRS file -ban adóbevallás, hibahatár 1%,alatt/, földnyilvántartás

Az állampolgárokat négy kategóriába sorolják az Internethasználattal kapcsolatban:

- Gépromboló aki kifejezetten utálja a számítógépet és minden lehetséges módon rongálja.

- A Közömböst Nnem érdekli, úgy gondolja számára semmilyen érdekességet nem tartogat a Net .

- A Kivonuló elvi okokból nem kívánja használni az Internetet (pl a fellelhető pornográf tartalmak miatt )

- A Garanciákat kereső szeretne az adatvédelemmel, felhasználással kapcsolatban garanciákat kapni .

Egyes vélemények szerint az angol nyelvű Internet nem tágítja a kulturális ,nyelvi sokszínűséget, mert egységes, gyakran manipulatív szabályozást tartalmaz. Azonban nincsen passzív befogadó, mert az egyénnek van választási lehetősége. Sőt, az Internet kifejezetten erősíti a kritikai szellem kialakulását. A politikai rendszerbe vetet bizalom nő, a civil társadalom erősödik, ami magával hozza a kapcsolati tőke erősödését, hatalmi folyamtokban való részvétel gyakoribbá válását.

Az Internet tehát egy többfunkciós szerkezet (használható zene hallgatásra ,film nézésre , adatgyűjtésre, írásra-olvasásra amely relatív előnyt eredményez. Mindenképpen szót kell ejteni az ún. digitális szakadék jelenségről. Lényege ,hogy aki anyagi okokból nem rendelkezik számítógéppel hozzáféréssel az a társadalom peremére szorul, mert a hozzáférés lehetősége/lehetetlensége – gyakran áthidalhatatlan - szakadék módjára ketté osztja a társadalmat. Ennek felszámolása a különböző állam és kormánypolitikák feladata. Persze ezek a politikai elképzelések eleve abból az elképzelésből indulnak ki, hogy a Net hiánya eleve rossz. Az Internet valójában a kommunikációs kompetencia erősödését növekvő közösségi identitást, a közösség előszobájaként működve az aktív közéleti elkötelezettség tőkéjét teremti meg.

Az Internethasználat vizsgálatának egyik módja az E-readiness vizsgálat, mely az információs társadalomról való felkészültséget méri összehasonlításban más országokkal. Az átlag Internet felhasználó Magyarországon főleg a munkahelyéről internetező fiatal férfi (18-35 )év között, aki gyakran olvas, magas iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezik, és eleve jobb technikai struktúra jellemzi a háztartását. Erős közéleti tevékenység jellemzi, van közösség gyakorlata és jó kapcsolatépítő.

Modellek az Internet felhasználásról :

- Technodeterminista álláspont szerint a technológiai adottságok alapvetően meghatározzák annak a társadalomnak a fejlődését, amelyekről szó van.

- Diffúziós vitába száll az előző elmélettel és azt állítja, hogy a technika elterjedése önmagában még nem képes nagy változások előidézésére, a társadalmi, kulturális tények figyelembevétele is szükséges.

- A stratifikációs hozzáférés lényege az új kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés már eleve az előnyös, forráserős, technikai eszközökkel jól felszerelt háztartásokat érinti hátrányos helyzet – kedvezőbb helyzet közötti eltérés megmarad.

- Harmonizációs : A hátrányban lévők fokozatosan behozzák, ledolgozzák a hátrányt. Tény ,hogy a politikai és érdekérvényesítő szempontból hátrányos csoportok, hátránnyal indulnak az információs társadalomba és hiba, hogy minden Nethasználatot azonosnak veszünk

-Felerősités: Az új technológia kialakulása és az új technológiai átalakulás során lesznek a rendszerben kisebb nagyobb változások de, ezek nagyságának megjóslására nem vállalkozik.

-Megerősités szerint nem lesznek változások.

-Normalizációs: Az árak csökkenésével egyre többen férnek hozzá az Internethez.

Putman a társadalmi tőket rendszerezi és megkülönböztet kötés vagy híd jellegűt.

- A kötés jellegű a különleges, homogén valamilyen identitás kortárs etnikai, csoport között jön létre melyet a reciprocitás, szolidaritás és a közös döntéshozatal tart egyben valamitn kölcsönös támogatás jellemzi.

- A híd jellegűt a széles identitás a más távolabbi társadalmi csoportokkal való kapcsolat és az aktív társadalmi hálózat jellemzi.

A két felhasználó típus pedig:

Macher – háztulajdonos, aktív társadalmi politikai életet él, jól informált, erős közéleti tevékenységet folytat.

Schmosser - kevésbe formalizált kapcsolatokkal rendelkezik de aktív társadalmi életet él, sok ismerőse van, de kevésbé jól informált gyakoran költözik.

Az infomációs egyenlőtlenség forrásai:

· jövedelem

· iskolázottság

· foglalkozás

· nem

· kor

· lakóhely

· etnikai hovatartozás

Információs társadalommal kapcsolatos politikai célkitűzések

1999 december: Európai Bizottság > „E-Európa” terv kidolgozása egy erős tudásiparú társadalom megteremtésért

2000 júniusában az Európai Tanács Feiraban jóváhagyta az E-Európa 2002 Akciótervet amelynek 3 célkitűzése volt:

· -Minden egyén ,háztartás ,iskola ,vállalat ,közigazgatási szerv számára hozzáférhetővé tenni a gyors Internetet és a számítástechnika újdonságait úgy ,hogy ne szüljön újabb egyenlőtlenségeket.

· Az Internet és a számítástecnika újdonságait a polgárok integrációja érdekében felhasználni, és elősegíteni a társadalmi integrációt.

· Európa teljes mértékben aknázza ki az Internet és a számítástechnika újdonságait a tartós ,folyamatos növekedés érdekében.

Az 1998 -as árliberalizáció a nemzetközi és távhívások árának csökkentését eredményezte.

- 2001 jan. 1 Az Internet kapcsolási díjának csökkenése, a nagy múltú telefonszolgáltatók helyi telefonhálózatának használata, gyors Internet, a DSL technológia kifejlesztése, gyors elérés telefonvonalon, korlátlan használatot lehetővé tevő átalánydíjas díjszabás létrehozása.

- Információs Társadalom Technológiái Program finanszírozza a Geant projectet melynek célja, hogy lehetővé tegye a kutatók, diákok csoportjai számára az Internet minél nagyobb mértékű használatát. Ennek egyik fő célja a nemzeti kutatási hálózatokhoz kötődő transzeurópai kommunikációs infrastruktúra adatátviteli kapacitásának növekedése.

-2001 nyarától létrejön a kölcsönösen elismert az elektronikus aláírások rendszere, ezáltal lehetővé válik az adatok védelme és a szerző azonosítása. A kódolt termékek kereskedelménél lehetővé vált az elektronikus adatok titkossága.

- Az EU, elkerülve a túlszabályozást, csak az alapvető közös szabályozási keretek meghatározására szorítkozik a legfontosabb területeken : pl adatvédelem, harc az illegális tartalmak ellen, szerzői jogok törvényi felelősség.

Fontosabb területek:

· Közigazgatási szervek hálózatra kapcsolása, közérdekű adatok elérhetőségének fejlesztése .

· Egészségügy hálózatra kapcsolása, az E-Europa Program ösztönzi a kórházakat, laboratóriumokat, gyógyszertárakat, egészségközpontokat és idősotthonokat összekötő integrált egészségügyi rendszer felállítását.

· Fuvarozás, a hajók műholdas követésének kidolgozása (Galileo rendszer), élő közúti információ szolgálat megteremtése.

2000. júl. 22. A 68 ország részvételével lezajlott tanácskozás eredményeképpen létrejött Okinawai Charta a globális információs társadalom modelljeként határozta meg az információs társadalmat. A konferencia az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának a támogatásával a következő elhatározásokat fogalmazta meg :

- az Internet forradalmi hatást jelentő technikai újítás

- mely hozzáférést kell, hogy biztosítson mindenki számára

- strukturális fejlesztés a gazdasággal összhangban

- az egész életen át tartó tanulásra helyezik a hangsúlyt

,- kritikai attitűddel és tudáslapú foglalkoztatással rendelkező, értelmes, jól informált társadalom megteremtése acél

A Magyarországon 2000 nyarán felállított Informatikai kormánybiztosság a következő célokat tűzte maga elé:

· információs társadalom megteremtése

· kormányzati stratégia kidolgozása

· információs kormánypolitika megvalósítása

· az állampolgárok esélyegyenlősége

· a közigazgatás informatikai újjászervezése

· elektronikus kereskedelem

· Adatvédelem

2005. júl. 15. az Európai Bizottság határozata az Információs társadalomról (a legfontosabb döntések):

· Biztonságosabb szoftverek

· Szélssávú ,gyors ,olcsó Internet-hozzáférés

· Gazdaság és foglalkoztatottság fellendítése

· E-kormányzat és E-kereskedelem ellenőrzése

· Társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása ,kiegyenlítése

· Digitális írástudás növelése

· Digitális piac részesedésnek növelése a tagállami GDP–ből

· Nyitott ,versenyképes piac megteremtése a digitális termékek számára

· Határok nélküli televíziózás megteremtése

· Az eddigi digitális szabályozó keretrendszer felülvizsgálata.

Az Információs társadalommal kapcsolatban két modell ismeretes, az Athén-modell, melynek lényege az erőforrás, az alkotóerő felszabadítása és az elektronikus demokrácia. A másik az Orwel-modell, melyet az információs kiszolgáltatottság, korrupció, globális diktatúra, manipuláció jellemez, ahol minden egyén és egyéni megszűnik. Csak rajtunk múlik, hogy melyik valósul meg a kettő közül a jövőben.

Felhasznált irodalom :

· Almási Miklós: Üveggolyók, Budapest, Helikon, 1998 .

· Angelusz Róbert: Kommunikáló Társadalom, Budapest, Osiris, 1998.

· Dessewffy Tibor : A kocka el van veszve, Budapest, Aula, 2002.

· Farkas János : Információs társadalom, Budapest, Aula, 2002.

· Glatz Ferenc : Az információs társadalom, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000.

· Gömbös Ervin : Informatika és társadalom, Budapest, Statisztikai kiadó, 1984.

· Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetválltása, Budapest, Osiris- Századvég, 1994.

· Hunttington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása, Budapest, Európa, 1999.

· Lafferton Emese: Az Információs Társadalom felé, Budapest, Replika, 2001.

· Nyíri Kristóf : Mobil Információs társadalom ,Budapest, MTA Filozófiai Intézet, 2001.

· Priece Monroe : A televizió, a nyilvános szféra és a nemzeti identitás ,Budapest, Osiris, 1998.

· Szalai Erzsébet : Ezredváltó dilmmák Magyarországon ,Budapest, Új mandátum, 2000.

· Toffler: Harmadik hullám, Budapest, Typotex, 2001.

· Wallace, Patricia: Az internet pszichológiája ,Budapest, Osiris, 2002.

· Z Karvalics László : Információs társadalom, Budapest, Műegyetem, 1995.

· Z Karvalics László : Az infomációs társadalom keresése, Budapest, Aula, 2002.

· Z Karvalics László-Dessewffy Tibor : Internet.Hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe, Budapest, Aula 2003.

· http://europa.eu.int /information society _en.html