You are here

Paracel blog

Subscribe to Paracel blog feed
Updated: 3 hours 56 min ago

Hongkong : A rendszerbe kódolt feszültség

Sun, 09/15/2019 - 22:50

Hongkong utcáit hónapok óta tüntető diákok tartják megszállva, az egykori brit gyarmat a Kínához való visszatérés óta nem élt meg hasonló politikai válságot. A tüntetők egyre radikálisabb követelésekkel állnak elő és egyre durvább eszközöket alkalmaznak, amire a rendőrség is fokozódó keménységgel válaszol. Sokan már attól tartanak, hogy az eseményeknek előbb-utóbb a szárazföldi kínai karhatalom beavatkozása fog véget vetni.

Bár az idei zavargások kezdetének egy kiadatásról szóló törvénytervezetet lehet tekinteni, ám Hongkong és a szárazföldi Kína közötti viszonyt több olyan faktor is befolyásolja, melyek együttesen folyamatosan növelik a feszültséget a két fél között.

Huszonkét éve „tért vissza” Hongkong az anyaországhoz. Ugyanakkor fontos emlékezni, a város a britek előtt nem létezett, kvázi lakatlan szikla volt mindössze a sziget. 1997-ben így egy olyan kínai város és közösség csatlakozott Kínához, mely attól lényegesen eltérő történelmi fejlődés és hatások mentén élt egy évszázadon át. Mint ismert, az „egy ország két rendszer” értelmében a város csupán had- és külügyek mentén szorul Peking irányítása alá, minden másban önálló. Így szabad politikai választások vannak, a mai napig a szárazföld felé határellenőrzés történik, Hongkong többször indult már saját nemzetként az olimpiákon is.

Ez a szabadabb (és potenciálisan gyorsabb meggazdagodást ígérő) berendezkedés természetesen a szárazföldi kínaiak figyelmét is felkeltette, az elmúlt két évtizedben körülbelül egy millió szárazföldi kínai költözött Hongkongba. Ez a bevándorló réteg ugyanakkor messze nem a szegényebb rétegekből érkezik, számukra nem probléma ingatlant vásárolni, életszínvonalukat fenntartani és növelni.

Így egy olyan speciális helyzet állt elő, amikor a bevándorló kínai réteg jellemzően jobban él a született hongkongiak új generációjánál, és ez nem kerüli el azon egyetemista és fiatal pályakezdők figyelmét, akik - hasonlóan a fejlett világ más részén élő generációs társaikhoz hasonlóan - tömegével tapasztalják, hogy esélyük sincs olyan életet kialakítani, mint amilyen szüleiké volt. Nincs esélyük szüleikéhez hasonló önálló egzisztenciát kialakítani, családot alapítani, (stb.).

Ezzel párhuzamosan többen éreznek nosztalgiát a brit időszak iránt. Az idei tüntetések visszatérő eleme volt a fel-feltűnő, egykori gyarmati hongkongi zászló. Hasonlóan látványos volt, amikor a brit konzulátus elé vonulva a tüntetők elénekelték a „God Save the Queen”-t. A tüntetők jó része nem is élt még a gyarmati időszak alatt, hovatovább olyan demokráciamodellt sírnak vissza, mely annak idején sohasem létezett.

A hongkongi főkormányzót a mindenkori brit uralkodó nevezte ki 1997-ig, semmilyen beleszólása nem volt a helyi társadalomnak. Ezt a meglévő gyarmati nosztalgiát a szárazföldi Kína médiája előszeretettel mutatja fel bizonyítékként, mondván a Nyugat, a CIA pénzeli és irányítja a hongkongi tüntetéseket. A brit gyarmati zászló lobogtatása a szárazföldi kínaiak messzemenőkig döntő többségében hideglelést kelt, vizionálja a több száz éves alávetettségüket az európai hatalmaknak.

A szárazföldi kínai közvéleményt így a tüntetők már nem fogják tudni a maguk oldalára állítani, különösen azért, mert a hongkongi társadalom, még mindig jobban él, így az egyszeri kínaiak tulajdonképpen nem is igazán értik, miért lázadoznak a városban.

Bár a törvénytervezetet egy időre visszavonták, ám Hongkong speciális helyzetébe bele van kódolva a feszültség. Ahogy pedig lassan közeleg 2047 (ameddig Kína szavatolta a város különállásának fenntartását), úgy fog felmerülni egyre több kérdés a rendszer jövőjével kapcsolatban.

Language Undefined Tag: HongkongCIAKínaNagy Marcell
Categories: Blogroll

Xi Jinping újévi köszöntöje

Sat, 01/05/2019 - 08:58

A kínai elnök Tajvannal kapcsolatos kijelentései nagy port kavartak a nemzetközi sajtóban.

Január másodikán Xi Jinping kínai államfő egy Tajvannal kapcsolatos beszédet tartott. A beszéd hivatalosan egy 1979-es pekingi kongresszusi nyilatkozat évfordulója miatt volt esedékes. Negyven éve a Teng Xiaoping vezette Kína (miután rendezte viszonyát az Egyesült Államokkal) ebben a nyilatkozatban határozta el magát először nyíltan az ország „újraegyesítésére”.
Xi keddi beszédében hangsúlyozta, hogy az egyesítés a történelem természetes folyamata, és kiemelt helyen szerepel elnöksége céljai között. Tajvan státusza nem lehet vita tárgya, és hasonlóan elődeihez, Xi újra felajánlotta az „egy ország, két rendszer” elvét a szigetnek. Bár a békés újraegyesítés a cél, Xi a következő mondatban már felvetette az erőszak alkalmazását is, amennyiben Tajpej passzív maradna. Kifejtette, a ”tajvani kérdés” kínai belügy, és bármiféle külső beavatkozás elfogadhatatlan. Ez a kijelentés egyértelműen az Egyesült Államoknak szólt, mely fenntartja baráti, ugyanakkor formális kapcsolatait Tajvannal, és egy 1979-es bipoláris megállapodás szerint lehetőségeihez mérten védekező fegyverzettel látja el, hogy ellenállhasson bármilyen támadó félnek, amely fenyegetné a sziget biztonságát, társadalmi és gazdasági berendezkedését.
Kijelentette, hogy Tajvan esetleges függetlensége történelmi zsákutca, ugyanakkor a sziget 1949 óta de facto független országként működik, mióta Chang Kaishek és követői a szigetre menekültek. A Kínai Népköztársaság sosem gyakorolt tényleges hatalmat a sziget felett, mely az elmúlt harminc évben egy működő demokráciává vált.
Tsai Ingwen tajvani elnök asszony még aznap válaszolt. Tsai hangsúlyozta, hogy a tajvani közvélemény egyértelműen ellenzi az „egy ország, két rendszer” elvét, és egy ún. „tajvani konszenzust” részletezett, mely négy pont alkalmazásával javulhatnak a kapcsolatok.
1) Kínának el kell fogadnia Tajvan létezését, és nem letagadni azt a demokratikus berendezkedést, melyet a sziget lakói közösen megteremtettek.
2) Kínának tiszteletben kell tartania, hogy Tajvan 23 millió lakója elkötelezett a szabadság és a demokrácia mellett, és Peking ne avatkozzon be megosztással és ígérgetéssel a tajvani emberek életébe.
3) Kínának csakis békés eszközei lehetnek a bilaterális kapcsolatok során, melynek alapja az egyenlőség, szemben a korábban megtapasztalt elnyomással és fenyegetőzéssel.
4) Csak és kizárólag kormányzati és kormányzati felügyeletű ügynökségek tárgyalhatnak egymással. Bármilyen más megbeszélés, ülés, tárgyalás nem „demokratikus konzultáció”. Ez Tajvan álláspontja, a demokratikus álláspont.

Fontos megemlíteni, hogy a két államfő „szóváltása” már mintegy előjátéka a 2020-as tajvani elnökválasztásnak, ahol Tsai egy megerősödő Kuomintanggal néz szembe, mely párt végső célja deklaráltan az újraegyesülés. Ellenfele minden bizonnyal a jelenlegi tajpeji polgármester Ko Wenje lesz, aki nemrég így nyilatkozott: „a tajvani-szoros két oldalán ugyanaz a család él”. A két fő tajvani párt, a nemzeti Kuomintang és Tsai Demokratikus Progresszív Pártja közötti egyik lényegi különbség, hogy előbbi elismeri az ún. „1992-es konszenzust”, amely szerint csak egy Kína létezik. Peking számára ezen konszenzus elfogadása a tárgyalási alap, e nélkül nem lehet egyesítésről beszélni.
Tsai beszédében felvázolt egy három részből álló biztonsági rendszert is, mely a bilaterális kapcsolatokat szabályozná. Ez a három komponens a demokrácia védelme, a kiberbiztonság fejlesztése, valamint az egészségügyi kockázatok kiszűrése – ez az afrikai sertéslázra adott válasz, mely komoly károkat okozott Kínában. Ez utóbbival kapcsolatban kritizálta Pekinget, mondván nem adtak át elég információt a vírusról, így az súlyosan érintheti Tajvan sertéságazatát. Tsai szerint: „ezen elmaradások a tajvani közvéleményben negatív benyomásokat ébreszthetnek Kínáról. És ezt nem üdvözölnénk.”

Language Undefined
Categories: Blogroll

Kínai győzelem Szingapúrban

Sun, 07/29/2018 - 22:10

Egy hónappal a Kim-Trump találkozó után kijelenthető, hogy a találkozó legnagyobb nyertese Peking, a legnagyobb vesztese Tokió.

Az Egyesült Államok a találkozón olyan megközelítés mellett tört lándzsát, mely mellett évek óta érvel Kína. A Szingapúrban folytatott tárgyalásokon Trump egy nyílt végű tárgyalási folyamat mellett kötelezte el magát, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a katonai gyakorlatokat Dél-Koreával. Tekintettel arra, hogy Észak-Korea is leállította a rakéta- és nukleáris kísérleteit, ezen párbeszéd és a "freeze-freeze" modellje az, amelyet Kína évek óta támogatott és ösztönzött.

Hovatovább, Trump jóbarátjának hívta Kim Jong-un-t, és köszönetet mondott Kína szerepvállalásáért a szankciókban. Elgondolkodtató, hogy az Egyesült Államok elnöke olyan vezetőket magasztal fel, akikkel szemben a saját szövetségi rendszere épült ki és működik, ugyanakkor ezen szövetségeseivel szemben sokszor jóval keményebb hangot üt meg.

Xi kétszer is találkozott a Kim-mel a megelőző hetekben, valamint az Air China gondoskodott Kim utazásáról is. Ezen találkozók során közeledés volt tapasztalható, ami ráfért már a két ország kapcsolatára, tekintve, hogy Xi 2012-es, valamint Kim 2011-es hatalomra kerülése óta fokozatosan elhidegültek egymástól a felek addig a pontig, hogy tavaly Kína már Washington oldalára állt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, támogatandó a szankciókat.

Míg Trump elnök kikérte magának, hogy vesztese lenne a találkozónak, Kínai részről Wang Yi külügyminiszter így fogalmazott: a két oldal új történelmet ír. Ezt követően az Egyesült Államok bejelentette, hogy felfüggeszti a katonai gyakorlatait a térségben. Wang kiemelte, hogy Kína teljes mértékben támogatja a megkezdett párbeszédet, mondván eddig is ez volt a cél és ezen dolgoztak.

Kína ugyanis egy keskeny hídon táncol, bár az észak-koreai vezetés és politika számára is egy nyugtalanító tüske a köröm alatt. Mégsem engedheti összeomlani az az észak-koreai vezetést, hiszen akkor egy kapitalista, USA-barát vezetés jönne létre Kína határa mellett, valószínűleg háború árán. Kínai szemszögből pedig az instabilitás az, amit a leginkább el kell kerülni, hiszen az amerikai csapatok telepítését eredményezheti a koreai félszigeten.

Bár Washington eltökélt abban, hogy a szankcióknak maradniuk kell mindaddig, amíg Észak-Korea végleg le nem szereli nukleáris potenciálját, Kína már a találkozót követően másként látja a jövőt. Geng Shuang, a külügyminisztérium szóvivője szerint a szankciók kérdését át kell gondolni, amint Phenjan beleegyezik a Biztonsági Tanács követeléseibe. Úgy vélekedett, a szankciók pusztán eszközök a cél felé, de nem maguk a cél.

Belengették, hogy az ENSZ BT-nek is támogatnia kellene a megkezdett diplomáciai folyamatokat. Kína politikájának győzelmét tovább erősíti, hogy Japán látványosan kiszorult a találkozó körüli felfordulásból. Abe miniszterelnök politikájának egyik sarokköve, hogy gondoskodjon az Észak-Koreában raboskodó japán állampolgárok hazaszállításáról. Ezzel szemben az elmúlt évben szinte semmilyen előrelépést nem sikerült elérni, és a Kim-Trump találkozó is a japánok látványos háttérbe szorulását mutatta.

Az elkövetkező időszak kimenetele erősen kétséges. A találkozóval Trump legitimálta a kommunista észak-koreai vezetést, Kim Jong-un ettől kezdve más államok vezetőivel is sokkalta gördülékenyebben találkozhat, ugyanakkor nem köti semmilyen konkrét határidő az amerikaiak felé a nukleáris leszerelést illetően. Kína pedig nemcsak, hogy időt nyert, de saját tervei szerint alakul a koreai-félsziget jövője.

Language Undefined
Categories: Blogroll

Kínai vasút az Alföldön

Sat, 12/02/2017 - 11:24

A hét elején Budapestre látogató kínai delegáció érkeztével úgy tűnik végre megindul a komolyabb előkészítés az évek óta húzódó Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban.

Megjelent ugyanis a vonal átépítésére, korszerűsítésére irányuló tender, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen, jelenleg marginális szerepű vasútvonalra annyi pénzt költsön el az állam, amennyit – saját forrásból – az utóbbi harminc évben a teljes magyar vasúti hálózaton nem költött el.
A felújított magyarországi szakasz az Új Selyemút tervbe illeszkedik, célja pedig, hogy a Görögországba konténerhajókon érkező kínai áru a Balkánon és Budapesten át Nyugat-Európába érkezhessen.
A kínai finanszírozási konstrukció és befolyásszerzési kísérlet zseniális és olyan egyszerű, mint a faék. Kínai bankok hitelt adnak Magyarországnak, ebből Kínának hosszú távon keletkezik bevétele, az így felvett hitelből pedig a magyar állam épít vasutat a kínai áruknak. Az a vasútvonal, amely mindezen törekvések tárgya, jelenleg marginális jelentőségű, mind a magyar, mind a nemzetközi hálózaton.
A nagyarányú forgalomnövekedés azonban meglehetősen kétséges.

Egy konténerekkel rogyásig rakott, 25 csomóval haladó óceánjáró számára (a ports.com portál kalkulátora alapján) a pireuszi kikötőhöz képest
a szaloniki kikötőbe 10 órával,
az észak-adriai kikötőkbe (Fiume, Koper, Trieszt, Velence) 1,3-1,4 nappal,
a földközi tengeri kikötőkbe (Genova, Marseille) 1,6-1,8 nappal,
az északi-tengeri kikötőkbe (Antwerpen, Rotterdam, Hamburg) 4,9-5,5 nappal
tart tovább az út Kínából Európába, a kínai kikötők és Európa Atlanti-óceáni kikötői közötti átlagosan negyven napos menetidőhöz képest. A Pireneusi-félsziget megkerülése meglehetősen sok időt vesz igénybe (+3-4 nap). Ehhez képest a Marseille és Hamburg között eddig is rendelkezésre állt teljes hosszban, köztes határ nélküli, kitűnő minőségű vasút, nemcsak – az áruszállításra kevéssé alkalmas – nagysebességű, hanem hagyományos is.

Nyugat-Európában tehát most is van egy olyan vasúti hálózat (nem egyetlen vonal), ami kiépítettség és üzemeltetés terén is messze meghaladja a balkáni vasútról szőtt legmerészebb álmokat. A szállítmányozók mégsem használják a vasúti alternatívát, pedig a gibraltári kerülő több nappal hosszabb hajóutat jelent. Ehhez képest, ha az égei-tengeri helyett az észak-adriai kikötőkbe hajóznak, az mindösszesen egy nap pluszt jelent, és az áru rögtön az EU-ban van, olyan minőségű, hálózatos vasúti összeköttetéssel Európa bármely részével, amilyen akkor sem jöhet létre a balkáni útirány egyetlen tervezett árva vonalán, ha tényleg teljes hosszban és az optimista várakozások szerint fejeződik be valaha a kiépítése, Budapesttől Pireuszig, menekültek által ostromolt, félig átjárható határokon át. A tehervonat menetideje a balkáni vasútvonalon viszont még akkor is hosszabb lenne a hajóútból lecsíphető egy-másfél napnál, ha netán tényleg kiépülne a vonal. Már csak a határtechnológiai idők összessége is lényegesen hosszabb, kétszer kell metszeni schengeni és legalább egyszer egy további határt. Ráadásul a vonatoknak még erőltetetten haladniuk is kellene, egy olyan térségben, ahol a vasút üzemeltetési és karbantartási kultúra meglehetősen sajátságos.

Ha Kína valóban komolyan gondolkodna a szállítási idő rövidítésében, akkor azt megtehetné vasútépítés nélkül is, Európa meglévő vasúthálózatán. Még akkor is, ha kizárólag a már most is saját érdekeltségébe vont kikötőkben gondolkodik, a meglévő hálózaton biztosan gyorsabb eljutási időkhöz jutna, mint a balkáni vasúton.
Bár regionális szinten fejlődést hozhat a Budapest-Belgrád vonal ilyetén való fejlesztése, ám erősen kétséges, mennyire fog emelkedést hozni a kínai áruk mennyiségében.

Language Undefined
Categories: Blogroll

China`s New Leaders

Sun, 10/29/2017 - 10:37

These are the members of the Politburo Standing Committee after the Chinese National Congress. The committee is the top body of China's all-powerful Communist Party. Its role is to discuss and decide on major policy issues. The party's constitution says China's top leader must also be a member of the standing committee. So appointments are keenly watched. In the new line-up, Premier Li Keqiang is the only member to retain his position, apart from Xi Jinping. Chinese leaders have traditionally hinted at possible heirs through committee reshuffles at the beginning of their final term. Until now, because this “line-up” has creates questions about the future than answers.

These are the new members of the committee:

Wang Huning,
Already firmly within Xi’s inner circle, Wang Huning is the president’s top foreign policy adviser and frequently travels overseas with China’s leader. A former scholar known for his theories on “neo-authoritarianism” , Wang, 62, was an adviser to Xi’s two predecessors and has reputedly been influential in shaping Xi’s political thoughts.

Li Zhanshu
A longtime friend of Xi and his current chief of staff, Li Zhanshu has become a powerful advocate for the president and his policies. Li, 67, was instrumental last year in Xi’s anointment as China’s “core” leader and reportedly also played a key role in having Xi Jinping Thought added to the party charter this week, an honour which places him in the same league as Mao.

Wang Yang
Wang Yang, 62, is China’s top trade negotiator, frequently going toe to toe with US officials in talks. He previously ran the economic powerhouse of Guangdong province and came up through the Communist Youth League, a faction within the government that has been greatly weakened since Xi came to power.

Han Zheng
Han Zheng, 63, has spent his entire career in Shanghai and was Xi’s deputy during his brief stint there as party chief in 2007. Han worked to transform the city into a international financial hub and most recently oversaw the establishment of a free trade zone, with mixed results.

Zhao Leji
Zhao Leji, 60, headed the party’s powerful and mysterious Organisation Department, overseeing the appointment of all officials across China. Until 2007, Zhao ran the sparsely populated Qinghai province, home to a large Tibetan minority, and manged to double economic output in his seven years in the post. His father was friends with Xi’s father and Zhao is seen as a leader of one of the two rising political factions.

There is an unspoken rule inside the Party, that every member of the Politburo “retires” at the age of 68. In 2022, the year of the next Congress, the youngest Zhao Leji will be already 65, which means that there will be no second term for no one in the Committee. Why is it interesting? In the PRC it is also a custom, that the current President in his second (and final) term chooses his successor into the Committee. But the fact that the new appointees were all in their 60s, and likely to retire at the end of this five-year term, sends a different signal. The tradition emerged in the 1990s, when veteran leader Deng Xiaoping sought to avoid a repeat of the chaos that had marked the Mao era and its immediate aftermath. Xi's two predecessors have followed the orderly pattern of succession. But since he came to power in 2012, he has shown his readiness to write his own rules.

By setting himself up as the strongest ruler since Deng, Xi has pushed the world’s newest superpower into new and potentially dangerous political territory. On Tuesday, its final day, the congress elevated Xi to the same exalted status as the nation’s founder, Mao Zedong, by enshrining “Xi Jinping Thought” into the party’s constitution. Xi himself has described the Thought as part of the broad framework created around Socialism with Chinese Characteristics, a Dengist term that places China in the "primary stage of socialism". In official party documentation and pronouncements by Xi's colleagues, the Thought is said to be a continuation of Marxism–Leninism, Mao Zedong Thought, Deng Xiaoping Theory, "the important thought of the Three Represents", and the Scientific Development Perspective, as part of a series of guiding ideologies that embody "Marxism adapted to Chinese conditions" and contemporary considerations.

At first glance, "Xi Jinping Thought" may seem like vague rhetoric, but it describes the communist ideals Xi has continuously espoused throughout his rule. Its 14 main principles emphasize the Communist Party's role in governing every aspect of the country, and also include:
• A call for "complete and deep reform" and "new developing ideas"
• A promise of "harmonious living between man and nature" - this is a call for improved environmental conservation, and could refer to the stated aim to have the bulk of China's energy needs supplied by renewables
• An emphasis on "absolute authority of the party over the people's army" - which comes amid what analysts call the largest turnover of senior military officials in modern Chinese history
• An emphasis on the importance of "'one country two systems" and reunification with the motherland - a clear reference to Hong Kong and Taiwan
Even though there have been previous signs of Xi’s growing power, Xi’s unusual elevation in influence and prestige within the party as well as the whole nation still profoundly unsettled many observers of China. The message is clear. Domestically, China is entering Xi Jinping’s “New Era,” but Xi has also provided a path for China’s leadership of the wider world into a global “New Era.” Not since Chairman Mao has China’s dream of greatness rested so heavily on one man.

Language Undefined
Categories: Blogroll

China / Political maneuvering behind the reforms?

Sat, 09/30/2017 - 15:00

Preview on China’s 19th National Congress

With 2,300 delegates in attendance, October 18 will see the opening of the 19th National Congress. Being held only twice every ten years, we are expected to see Chinese President Xi Jinping consolidate his rule, moreover extending his reign for another five years and potentially even longer.
Ever since Xi’s rise to power, one of his main agenda was the fight against corruption. Most of the officials investigated were removed from office and faced accusations of bribery and abuse of power, although the range of alleged abuses varied widely. As of 2016, the campaign has 'netted' over 120 high-ranking officials, including about a dozen high-ranking military officers, several senior executives of state-owned companies, and five national leaders. Besides removing high-ranking officials, Xi has also started to strengthen his public profile, this act previously being unimaginable to Chinese presidents.

Already, the power plays have commenced in the lead up to the congress. Sun Zhengcai, the youngest member of the Politburo and one of the main politician of Chongqing, was dumped and placed under investigation in July. Recently, two generals, Fang Fenghui and Zhang Yang, both members of the key 11-member Central Military Commission, were removed from the delegate list for the congress.
Based on their age, only two of the seven member standing committee - Xi and premier Li Keqiang - are expected to stay on. But there is speculation that Xi's close ally and corruption fighter, Wang Qishan, may beat convention and stay.

The Politburo, one of the party’s elite ruling bodies, deliberated a draft amendment to the constitution to be discussed at the congress that would include “major theoretical viewpoints and major strategic thought”, the official Xinhua news agency said. (1)
In fact, the real question is whether Xi’s name will be included in the amendments, since only the names of Mao Zedong and Deng Xiaoping, together with the names of Marx and Lenin, have been attached to their political philosophy in the CCP’s constitution so far. Neither of Xi’s predecessors, Jiang Zemin nor Hu Jintao, had added their names directly. However, Jiang had his thoughts — the “Three Represents” — and Hu had his theory — of “scientific development” — written into the constitution. A key measure of Xi’s power will be whether he manages to have his name “crowned” in the constitution, elevating him to the level of previous leaders exemplified by Mao Zedong Thought and Deng Xiaoping Theory.

Another significant question is whether the revised constitution will restore the position of “Chairman of the Central Committee.” Mao Zedong held the position of “chairman,” who was the paramount leader of the CCP. After the Cultural Revolution, in 1982, to get rid of absolute power, the CCP removed the position of “chairman” and replaced it with “general secretary,” which is the position Xi holds now.
The amended constitution should fully represent the latest “sinicisation” of Marxism, new governance concepts and “the fresh experiences in adhering to, and strengthening, Party leadership, and in strict Party governance”, Xinhua said.
The draft amendment will be submitted on Oct. 11 to a party plenary meeting, it added, a smaller scale gathering of about 200 of the most senior leaders to finalize the agenda for the congress.

---
(1) Spotlight: How China's diplomatic approach is creating a more inclusive world. XinhuaNet. Forrás: http://news.xinhuanet.com/english/2017-08/30/c_136568929.htm

Language Undefined Tag: National CongressChinaSun ZhengcaiCCPPolitburo
Categories: Blogroll

Welcome to Paracel

Sat, 09/30/2017 - 14:50

Welcome to my blog.

My name is Marcell Nagy, I’m a third year Chinese Studies student at Pázmány Péter Catholic University, with an International Relations BA already in my backpack. I'm a Member of the Internation Diplomatic Student Association (IDSA), which is a Budapest-based Model United Nation (MUN) organizer team. Over the last years, we have been to various internation conferences inside and outside of Europe. We have our own annual conference called MUNAPEST, with over 200 participants every year.

I launched this blog to share my take on everything that is China (but mainly politics, foreign policy) and the wider Asia-Pacific region, hence the blog's name - one of the main group of islands in the South China Sea, currently claimed by various neighbouring countries.

Üdvözlöm a blogon!

Nagy Marcell vagyok, harmadéves kínai szakos hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Már rendelkezek egy nemzetközi tanulmányok BA-val. Tagja vagyok a Budapesten működő International Diplomatis Student Association-nek (IDSA), amely által az elmúlt években tucatnyi nemzetközi konferenciát szerveztünk meg. Legnagyobb éves ENSZ modellező (MUN) konferenciánk a MUNAPEST, melyre minden évben 200-nál is több résztvevő látogat el.

Ezen blogon keresztül írok mindenről ami Kína (leginkább politika, külpolitika lesz terítéken), továbbá ami a szélesebb csendes-óceáni térség - ezért is lett a blog címe Paracel, mely eredetileg egy szigetcsoport a Dél-kínai-tengeren, ahol minden négyzetcentimétert legalább három állam magának követel.

Language Undefined
Categories: Blogroll