Blogroll

“North Macedonia is now part of the NATO family, a family of 30 nations and almost 1 billion people. A family based on the certainty that, no matter what challenges we face, we are all stronger and safer together," NATO Secretary General Jens Stoltenberg said in a statement. Macedonian President Stevo Pendarovski said: "We cannot rejoice and mark the event as it should [be marked] … But, this is a historic success that after three decades of independence, finally confirms Macedonian security and guarantees our future. Congratulations to all of you! We deserve it!”

Pendarovski signed the so-called instrument of accession after Spain earlier in the week became the last alliance member to ratify the former Yugoslav republic’s membership.

Since gaining independence, one of the strategic goals of the country was to join NATO, as was stated in 1993, and the relationship with Alliance was always marked by close cooperation. North Macedonia joined NATO’s Partnership for Peace (PfP) in 1995, and in 1999 the country submitted its first Membership Action Plan. Furthermore, North Macedonia deployed troops in support of the NATO-led International Security Assistance Force in Afghanistan from 2002 to end 2014 and is currently supporting the follow-on Resolute Support mission to train, advise and assist the Afghan security forces. Before that, the country was a key partner in supporting NATO-led operations in Kosovo in 1999, as well as to provide logistical support to the Kosovo Force (KFOR) mission.

The 20th NATO Summit in Bucharest in 2008 was more than symbolic, as it was expected that Albania, Croatia and (then) Macedonia would receive an invitation to join NATO. However, although Albania and Croatia did receive the invitation and became members a year later.

It marks the end of a long quest for the former Yugoslav republic. Joining NATO and the European Union has been a priority for its leaders, but a dispute with neighboring Greece over the country’s name stalled progress for more than two decades. North Macedonia previously was known as FYROM (Former Yugoslav Republic of Macedonia), a name it shared with a Greek province. Under a 2017 deal with Athens, the country changed its name and Greece agreed to drop objections to its NATO and eventual EU membership.

On the other hand, Kržalovski thinks that until now the participation of North Macedonia in NATO mission was symbolic.

“We have also increased defense part of the budget, though we are not at the level of 2% of the GDP yet. As a small country, both the requirements and expectations from other members are not so high, and our participation so far in NATO missions were rather symbolic, although we have participated with a relatively high number of soldiers in proportion to the overall size of the Army”, explains Kržalovski.

The budget increase that he mentions is DEN 10,133,000,000 for 2020, or about 1.4% of North Macedonia’s total GDP, which is an increase over 2019 when it was about 1.19% of total GDP. Interestingly, this is a third year of the defense budget increase, but it is still far from the prescribed 2% of BDP. However, this is not a major problem, as many current NATO members have not fulfilled this provision.

Source

Az európai és főként a magyar példákat tekintve néha úgy tűnik, hogy indokolatlan intézkedések keverednek a hasznos indokolt intézkedésekkel, azaz a terrorveszély idején életbe léptetendőek a járványveszély idején életbe léptetendőekkel. Magyarországon ilyen értelemben rendelhették el a stratégiai fontosságű cégek, üzemek fokozott katonai védelmét és a csupán a "biztonságérzet növelését" szolgáló járőrözéseket.

Svàjcban a jelenlegi 6113 fertözött (és 56 halott) mellett sem lettek ilyen intézkedések elrendelve. A svàjci hadsereg katonái lélegeztetö gépeket (900 darabot szereztek be sürgősen) szállítanak elsösorban Ticinoba és sátortábort állítanak fel a kórházak mellett, készülve a legrosszabbra, hogy legyen elég hely a kezelésekre és elkülönítésekre és főleg legyen elég ágy. Segítik az egészségügyi önkéntesek munkáját. Az egészségügyi a szállító és a logisztikai alakulatok vannak elsődlegesen mozgósítva. A Konföderàciò 800-tól 8000-ig terjedő számban veheti igénybe egy rendelet szerint a katonaság segítségét június 30-ig. Segítenek például az élelmiszerszállítàs területén is, nem pedig az utcán lézengenek céltalanul az általános biztonságérzet javítása céljából.

A svájci hadsereg - bár megfelelő FPP-3-as maszkokkal ők sem rendelkeznek - a lehetőségek szerint próbálja megvédeni katonái egészségét. A kaszárnyákban például tilos szuterén helyiségben tartózkodniuk a katonáknak és a kantinokban is csak szigorú rend szerint mehetnek be és ülhetnek le étkezni. A képzési központokon lévő (kis)katonák gyakorlatilag karanténba lettek helyezve.

Nézzük a francia helyzetet : Macron elnök március 18-án jelentette be a hadsereg bevethetőségét az egészségügy támogatása (sic!) céljából. Ez a civil katonai missziók esetében alkalmazott ún. 4i protokoll szerint történhet meg Franciaországban : Az adott alakulat akkor vethetö be ha a civil erők :
- nem àllnak rendelkezésre, (inexistants)
- elérhetetlenek (indisponibles)
- elégtelenek (insuffisants)
- vagy alkalmatlanok (inadaptés).

Magyarán akkor, amikor az egészségügy saját maga jelzi, hogy kapacitásainak határán van és segítségre (logisztikai, stb.) lenne szüksége és nem előbb, valamint nem (honvédelmi) miniszteri vagy elnöki rendeletre kezdi meg a tevékenységét. Konkrét esetek : A Mulhouse-i kórház leterheltsége miatt kért segítséget és bevetik a koronavírusos betegek esetében a speciàlis körülmények közötti betegszállítást a hadsereg speciális MORPHÈ reanimációs eszközeivel. Grand Est régióba 117 normál és 30 speciális reanimációs ágyat szállított le a hadsereg.

Külön kiemelték az illetékesek, hogy a hadsereget nem fogják bevetni például a lakhelyelhagyás tilalmának ellenőrzésére, "mert az a rendörség és a csendörség feladata adott esetben." Véleményünk szerint ez azért nagyon súlyos helyzetben nem biztos, hogy kizárható.

Összefoglalólag elmondható, hogy sem Svájc, sem Franciaország esetében nem tudunk az utcákon a "biztonság érzésének növelése miatt" masírozttott katonákról, vagy az atomerőművek, olajfinomítók és egyéb stratégiai cégek megerősítésére kirendelt katonai egységekről. Pedig elő szokott ilyen fordulni terror- és nem jàrvànyveszély esetén. (Nota bene, jelenleg 5000 francia katona "dolgozik" terrorellenes hadmüveletekben.) E két esetet leszàmìtva (amit nem látunk hibának, csak nem tartjuk indokoltnak) a magyar katonai intézkedések rendben vannak, a szükséges szakértelem rendelkezésre áll, a magyar katonák semmivel sem maradnak alul ràtermettségben a külföldi kollégákkal szemben.

Talán nem lenne feltétlenül rossz, ha hagynánk hogy a katonàink az ilyenkor bevett protokoll szerint intézkedjenek (szükség esetén a protokollt is felül lehetne vizsgálni) és nem kellene annyira "ràhatnia" a politikai szférának további "pluszokért".

Dr. habil. Türke András István

Március 17-én reggel került közlésre, hogy a marseille-i IHU járványügyi kutatókórházában 24 koronavírussal fertőzött beteg közül egy régi-új eljárással 18-at meg tudtak gyógyítani 6 nap alatt. Ez a 75%-os eredmény azért is jelentős, mert a koronavírusos betegek esetében a gyógyulás 20 napig tart általában.

A marseille-i Raoult professzor - aki e szer alkalmazásának a világon a legfőbb szaktekintélye - hydroxychloroquine-al kezelte a fenti 24 önként jelentkező koronavírus fertőzöttet. Az eljárás annyiban nem új, hogy a professzor a gyógyszert 20 éve használja egyéb fertőzések (malária stb.) kezelésére, több mint 2000 esetben használta, így mellékhatásait is kiválóan ismeri. A gyógyszert a koronavírusosak esetében 600 mg-os adagban alkalmazta. Elmondása szerint a kínaiak is sikeresen próbálkoztak vele, de ők más adagolásban, 2x500 mg-os adagokban alkamazták. Másnapra megérkezett a francia kormány engedélye, hogy az eljárást több orvosi kutatóközpontban is kezdjék el tesztelni.

Hamarosan a fenti kutatásba bekapcsolódott nizzai eredmények még nagyobb sikert értek el, a tesztalanyok összessége felgyógyult, ráadásul 24-48 óra alatt. Annyiban változtattak a módszeren, hogy a hydroxychloroquine mellé azithromycine-t is adtak a fertőzötteknek.

Mit kéne tenni most Magyarországon és a többi érintett országban ?

- Azonnal meg kéne kezdeni a nagyobb magyar kórházakban is a tesztelést kontrollcsoportokon. Ez látható, hogy 24-48 órán belül eredményt hozhat.
- Azonnal fel kéne mérni, hogy a két szerből mekkora készletek állnak rendelkezésre Magyarországon. Szükség esetén a rendelést azonnal meg kéne kezdeni, mert az európai készletek végesek. Svájcban pl. már megkezdték a felvásárlást és nem minden esetben adják ki a készítményeket a nem koronavírusos betegeknek. Félő, hogy késlekedés esetén a járvány tetőzésekor olyan készlethiány következhet be, mint a biztonsági maszkok esetében.
- Rendelettel kéne szabályozni a két készítmény kiadhatóságát a háziorvosoknak, hogy mégha ezek csak receptre is kaphatók, ne történjen a napokban pánikszerű indokolatlan lakossági felhalmozás.

Sokszor hallottunk-olvastunk rémforgatókönyveket egy esetleges világjárványról, egy új spanyolnátháról. Tudtuk, hogy lehet ilyen, de mégis mindig olyan távolinak tűnt. Vajon az amerikai-európai kormányok eléggé felkészültek egy ilyen eshetőségre? Könnyű okosnak lenni utólag, vagy tényleg az van, hogy mindenkit “letolt nadrággal ért” a járvány-válság? Kezdjük azzal, hogy papíron nyilván mindenki fel volt-van készülve egy ilyen vagy …

Continue reading "Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág?"

The post Koronavírus-kezelés: utólagos hőbörgés vagy letolt nadrág? appeared first on Francia politika.

Hallgatom a francia kormány szóvivőjét. Záporoznak felé a kérdések. Miért nem zárják a határt, miért engednek be olasz fociszurkolókat az országba, miért nem reagálnak a lakossági félelmekre? A szóvivő nagyjából ugyanazokat válaszolja, mint amiket a magyar kormány képviselői – bár a franciák járványügyi szakértőkre, a magyar kormányzat a WHO-ra hivatkozik referenciapontként. A francia ellenzék eközben …

Continue reading "Koronavírus: súlyos politikai probléma is"

The post Koronavírus: súlyos politikai probléma is appeared first on Francia politika.

Benjamin Griveaux visszalépett a szexbotrány hatására a kormánypárt párizsi főpolgármester-jelöltségétől, de az igazság az, hogy nagy győzelem amúgy sem fenyegette. Talán itt az ügy megértésének a kulcsa, hogy tudniillik miért lépett vissza olyan könnyen és gyorsan. És itt a vezető kormánypárt, az LREM számára a nagy kihívás is: 2020. március 16-án és 23-án az LREM …

Continue reading "Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?)"

The post Feltámadnak a halottak? (A márciusi program?) appeared first on Francia politika.

Mint arról értesült a világ és a francia közvélemény, visszalépett a párizsi főpolgármester-jelöltségtől Benjamin Griveaux, a vezető kormánypárt, az En Marche jelöltje. Egyébként sem állt jól (egyik párttársa “ráindult”, megnyitva az utat, pontosabban szélesre tárva a kaput az inkumbens, a szocialista Anne Hidalgo újrázása előtt). A nehéz helyzetben lévő Griveaux a privát életét nyilvánosságra hozó, …

Continue reading "Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française?"

The post Griveaux, avagy Borkai-ügy à la française? appeared first on Francia politika.

Ahogy arról tegnap beszámoltam, komoly feszültségek vannak a vezető kormánypárt, az LREM frakciója környékén, a képviselők elégedetlenek, lázadoznak. Ez komoly fejfájást okozhat Macronnak mind a nyugdíjreform, mind pedig a 2022-es elnökválasztás szempontjából, és ezt ő is felismerte. Ezért kedd este az Élysée-palotában fogadta a képviselőket. A kormánypárt és a többség képviselői személyesen is haragudtak rá …

Continue reading "Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt"

The post Folytatás: találkozott Macron és a kormánypárt appeared first on Francia politika.

Az elmúlt években több mint egy tucat képviselő hagyta már ott a vezető kormánypárt frakcióját. Kedd este Emmanuel Macron köztársasági elnök fogadja az En Marche (LREM)-frakció képviselőit, hogy megnyugtassa a zúgolódó honatyákat és honanyákat.  Ez a jelenség a francia sajtót mintha meglepné, pedig semmi meglepő nincs benne. De a dolog mindazonáltal nem kockázat nélküli a köztársasági …

Continue reading "LREM: hullanak a képviselők, Macron bajban?"

The post LREM: hullanak a képviselők, Macron bajban? appeared first on Francia politika.

Politikai vitát generált egy, a napokban megjelent tanulmány, mely azzal foglalkozik, hogy 2018-2020 között hogyan változott az újraelosztás Franciaországban, és ennek kire milyen hatásai vannak a társadalomban. A mindössze 16 oldalas szöveget a Sciences Póhoz tartozó Observatoire français des conjonctures économiques (OFCE), egy francia gazdasággal foglalkozó keynes-iánus szemléletű kutatóközpont jelentette meg.  A tanulmány új érveket …

Continue reading "A gazdagok elnöke? Megint itt a vita, okkal"

The post A gazdagok elnöke? Megint itt a vita, okkal appeared first on Francia politika.

A moszkvai bíróság elé citálja egy orosz cég a Nemzeti Tömörülést (RN) egy 2014-es hitelügylet miatt. A felperes szerint a párt nem törleszti a több, mint 9 millió eurós tartozást. A párt szerint igen, bár nem tökéletesen. Azt sem zárják ki, hogy gyűjtést rendeznek a választópolgárok körében, hogy rendezzék a hitelt. A dolog egy súlyosabb …

Continue reading "Orosz hitelező perli a legatyásodott Le Penéket"

The post Orosz hitelező perli a legatyásodott Le Penéket appeared first on Francia politika.

Nem politikai, inkább emberi tanulsága van annak, hogy 97 évesen is újraindul a 10. polgármesteri mandátumáért Franciaország legidősebb polgármestere, Marcel Berthomé, aki a 3200 lakosú Saint-Seurin-sur-l’Isle-t vezeti évtizedek óta. Így kell sokáig élni! Érdemes megnézni a róla szóló cikket és a képet, hogy 97-98 évesen is ott van rajta a mandzsetta, az öltöny, minden, ami …

Continue reading "Így kell sokáig élni! – francia tanmese"

The post Így kell sokáig élni! – francia tanmese appeared first on Francia politika.

Benjamin Griveaux, a kormánypárt párizsi főpolgármester-jelöltje 100.000 euró önkormányzati hozzájárulást ígér a párizsiaknak a lakásvásárláshoz. A négyzetméterenkénti lakásár már meghaladja a 10.000 eurót a fővárosban. Az ötlet kb. 2 milliárd euróba kerülne, eladásnál a felár egy részét kérné vissza az önkormányzat. Bonyolult rendszer lenne, a hozzá tartozó forrásszerzés is. De gondolom, Griveaux számára most csak …

Continue reading "Több pénzt a párizsiaknak!"

The post Több pénzt a párizsiaknak! appeared first on Francia politika.

Egy érdekes közvélemény-kutatás jelent meg a napokban a Le Point-ban, az Ipsos közvélemény-kutató által készítve. Az anyag arra a kissé paradox dologra ad egyfajta választ, hogy mi az oka annak, hogy bár Emmanuel Macron népszerűtlen, mégis ő ebben a pillanatban (!) az esélyese a 2022-es elnökválasztásnak. (Azokra a kutatásokra gondolok, amikor azt kérdezzük “most vasárnap” …

Continue reading "Nincs más? Ez lenne Macron titka?"

The post Nincs más? Ez lenne Macron titka? appeared first on Francia politika.

Kezdődik a nyugdíjrendszer egyensúlyáról szóló, azaz pénzügyi jellegű háromoldalú, tripartit konferencia, pontosabban egyeztetéssorozat. Erről ír a Le Monde. A lap azt jelzi, hogy a legvalószínűbb valamilyen korhatárral, szolgálati idővel kapcsolatos megoldás/megegyezés, illetve annak elmaradása. A CFDT szakszervezet a szociális és emberi szempontok – nehéz munka és társai – reformba integrálásával akarja kezdeni, miközben maga javasolta ezt …

Continue reading "Pénzügyi konferencia és időnyerés: folyamatban"

The post Pénzügyi konferencia és időnyerés: folyamatban appeared first on Francia politika.

Igazságügyi természetű vitát kezdeményezett, illetve okozott a napokban mind a magyar miniszterelnök, mind pedig a francia elnök, mindketten az igazságérzetre apelláltak kritikáik megfogalmazásakor. Magyar-francia párhuzam, gyors tanulságok nélkül. Az Orbán Viktor által kezdeményezett magyar vitát minden közélet iránt érdeklődő embet ismeri, a gyöngyöspatai szegregációs kártérítésekről és a kormányzat által “börtönbiznisznek” nevezett kártérítési ügyekről van szó. …

Continue reading "Igazságügyi párhuzam: Gyöngyöspata – Halimi-ügy"

The post Igazságügyi párhuzam: Gyöngyöspata – Halimi-ügy appeared first on Francia politika.

Ahogy arra valamennyire számítani lehetett, Emmanuel Macron kénytelen volt nyilvánosan beleszólni a párizsi választás kormánypárti széthúzásába. Egyelőre nem túl nagy sikerrel. Macron vasárnap egy órán át tárgyalt Cédric Villanival, a disszidens En Marche-jelölttel, aki ugye korábban ráindult a kormánypárt hivatalos jelöltjére, Benjamin Griveaux-ra. A hírek szerint a köztársasági elnök azt kérte tőle, hogy közeledjen a …

Continue reading "Villani-Griveaux: végjáték Párizsban?"

The post Villani-Griveaux: végjáték Párizsban? appeared first on Francia politika.

Az Államtanács gyakorlatilag szétszedte a nyugdíjreformról szóló kormányzati tervezetet a véleményében, ami újabb lendületet és érveket adhat a tiltakozóknak: túl kevés idő volt az áttekintésre, túl sok a módosítás, tartalmilag pedig bizonytalan a pénzügyi háttér, a javaslatban túl sok a rendeleti felhatalmazás, és persze a tartalmi kritikák is sorakoznak… Politikai alapszabály, hogy ha az ember …

Continue reading "Ide lőjetek!"

The post Ide lőjetek! appeared first on Francia politika.

A 9000 főnél kisebb lakosú települések eredményeit nem kell figyelembe venni a pártok és ideológiai csoportok nemzeti szintű önkormányzati választási eredményeinek az összeszámolásánál. Erre adott 2019. december 10-én miniszteri utasítást egy körlevélben Chrisophe Castaner belügyminiszter. A módosítás látszólag technikai, a gyakorlatban viszont az ellenzék szerint lehetővé teheti az En Marche eredményeinek a mesterséges felpumpálását. A …

Continue reading "Castaner megdizájnolja a választási eredményt?"

The post Castaner megdizájnolja a választási eredményt? appeared first on Francia politika.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint Párizs lehet az első olyan választás, pontosabban szimbolikus választás, ahol potenciálisan megbomolhat a 2017 óta jellemző dinamika, s ahol nem a Le Pen-Macron párharc lehet a fő jellemző. Persze ehhez éppen Macronék, az En Marche széthúzása is kell. Vajon minden így marad-e a 2020 márciusi önkormányzati választásig? Párizs ígérkezik a legizgalmasabb …

Continue reading "Párizs: így veszíthetnek Macronék"

The post Párizs: így veszíthetnek Macronék appeared first on Francia politika.