Plurimus Unum

Jánosi Rita, Türke András István (szerk.)
PLURIMUS UNUM
Gondolatok Európa Egységéről Szöveggyűjtemény
2008 (Megjelent : 2009 március)
ISBN 978-963-463-949-7

A kötet szerzői és fordítói: Bródy Anikó, Dobos Balázs, Gerzsenyi Zoltán, Gróf Annamária, Jánosi Rita, Kisari Szabolcs, Klestenitz Tibor, Kovács Henriett, dr Németh Zsófia, Orbán Áron, Orbán István, Pongó Angelika, Reich Anna, Solymos Tamás, Dr. Türke András István, dr. Záhonyi Krisztina, Zolcsák Attila

E dokumentumkiadvány célja az európai egységgondolat fejlődéstörténetének végigkövetése. Könyvünk tehát elsődlegesen az eszmetörténeti vonal felvázolására törekszik, az adott kor történelmi hátterének megjelenítése mind a fejezetek előtti rövid tanulmányokban, mind a kiválasztott szövegrészletekben csak a megértéshez feltétlenül szükséges mértékben van jelen. A szöveggyűjtemény az európai egységgondolaton az európai államok önkéntes szövetségének megszervezését érti, ezért az egy uralkodó illetve állam által létrehozandó európai egységtervekre (pl. Napoléon, Mussolini) nem, vagy csak minimális mértékben, főként ezek kritikai bírálatában tér ki. Különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy napjaink Európai Uniójában párhuzamosan jelenlévő konföderatív ill. föderatív jellemzők – azaz nagyvonalakban, az előbbi esetben, az állami szuverenitás elsődlegessége a közösségi szervekkel szemben, és az egyhangú döntéshozatal, míg utóbbiban a közösségi szervek szupranacionalitása és a többségi döntéshozatali elv – fokozatos kialakulása a történeti fejlődés folyamán jól nyomon követhető legyen. Itt kell megjegyezni, hogy egyes tervek besorolása jelenleg vitatott.

Általános válogatási elvként szolgált, hogy az egységtervek lehetőleg egész Európa egységét tűzzék ki célul, ne csak egy-egy adott régióét a kontinensen belül. Ez az elv többé-kevésbé a VI. fejezetben, a bemutatott kelet-közép-európai egységterveknél is érvényesül, nem zárható ki ugyanis a további bővítés Nyugat-Európa irányába. A dokumentumok szerzőinek túlnyomó többsége általában az orosz területeket nem tekinti Európa részének, ezzel a kérdéssel önálló dokumentumok nem, csak egyes dokumentumokon belüli bekezdések foglalkoznak. A szövegrészek általában kronologikus sorrendben követik egymást, ettől csak abban az esetben tértünk el, ha logikailag összetartozó szövegekről van szó (pl. List – Naumann, Eötvös - Jászi). Törekedtünk arra, hogy a könyv ne csak szöveggyűjteményként egy-egy dokumentum megtalálására szolgáljon, hanem kézikönyvként – elejétől a végéig, a szövegek egybekapcsolódása révén – folyamatosan olvasható legyen. Egy-egy fejezet dokumentumainak megértését, az egységgondolat folyamatában betöltött szerepének felvázolását, a fejezetek elején található kistanulmányok igyekeznek megkönnyíteni. Ezeknek nem célja az európai egységgondolat történetének részletes bemutatása, az eziránt mélyebben érdeklődők a kötet végén található bibliográfiából kaphatnak részletes eligazítást.

Mégis reméljük, hogy a kistanulmányok nyomán az olvasó számára kirajzolódik az egységgondolat történetének íve és főbb állomásai. A kötet további jellemzője, hogy a dokumentumokat szakszerű biográfiák előzik meg a szerzőkről, és megértésüket szemléltető ábrák segítik. A konkrét terveken kívül az egységgondolat vonalához illeszkedő állam- és közösségszervezői alapelveket, a diplomácia rendezőelveit stb. tárgyaló nagyobb hatású művek, és a föderatív-konföderatív vonal felé kihívást jelentő irányzatok (pl. nacionalizmus) is bemutatásra kerültek. A könyv emellett az emberi jogok fejlődéstörténetét is viszonylagos részletességgel tárgyalja, mert az európai egységgondolat története minduntalan szembesül ezzel a kérdéskörrel is. A szöveggyűjtemény – talán szokatlan módon – nem zárul le 1945-ben, a tervek megvalósuló fázisba kerülésekor. Ezáltal a realizálódás első fázisai (jogi, gazdasági, politikai, védelmi vonal) összevethetővé válnak a tervekkel. 1966-ot ilyen szempontból választottuk cezúrának, de természetesen e dátumot követően is szép számmal keletkeztek az egység megszervezését vagy éppen kritikáját témául választó elemzések.

Tartalomjegyzék

Előszó 5
Bevezető 6

I. „Az ökumenikus Európa” - az európai egységgondolat államszervezési kezdetei 7
1, Pierre Dubois: A Szentföld visszahódításáról (1306) 9
2, Dante: Az egyeduralom (1310?, 1312?) 10
3, Podjebrad György univerzális béketervezete (1462) 11
4, Erasmus: A keresztény fejedelem neveltetése (1516) 15
5, Erasmus, A béke panasza (1517) 20

II. „Az államok Európájának kora” és a feudális-monarchikus Európa kritikája 21
1, Sully: Politikai terv (1610?) 23
2, Eméric Crucé: Az új Kineász (1623) 26
3, William Penn: A jelen és a jövő európai béketerve (1693) 27
4, Ch. I. C. de Saint Pierre: Terv az örök béke megteremtésére Európában (1713) 28
5, Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) 31

III. A polgári állam és a föderáció rendezőelvei 35
1, A föderalista (1788/89) 37
2, Az antiföderalista (1788/89) 42
3, Az ember és polgár jogainak deklarációja (1789. augusztus 26.) 44

IV. A kozmopolita Európa és a nemzetek Európájának kezdetei 47
1, Jeremy Bentham: A népjog és a béke alapelvei (1786-89) 50
2, Immanuel Kant: Az Örök béke (1795) 56
3, Fichte - Tizennegyedik előadás (1804-05) 61
4, Saint-Simon: Az európai társadalom újjászervezésésről (1815) 65
5, Victor Hugo – A III. Nemzetközi Békekonferencián, Párizsban tartott beszéd (1849. aug. 22.) 68

V. A föderalizmus - nacionalizmus vita a 19. században /Giuseppe Mazzini és Lord Acton/ 69
1, Mazzini: Az ember kötelességeiről (1860) 72
2, Lord Acton: Nacionalizmus (1910) 75

VI. Nemzet, állam és egység fogalma Kelet-Közép-Európában a XIX. századtól az I. világháború végéig 82
1, Friedrich List: A politikai gazdaságtan nemzeti rendszere (1840) 87
3, Friedrich Naumann: Középeurópa (1915) 92
2, Eötvös József: A nemzetiségi kérdés (1902/03) 95
4, Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés (1912) 101
5, Masaryk: Az új Európa (1917) 105

VII. Új diplomáciai rendezőelv: nemzeti önrendelkezési jog 109
1, Woodrow Wilson: A tizennégy pont (1918) 111
2, W. Wilson - A Népszövetség (Párizs, 1919 január 25.) 112
3, W. Wilson - A világszövetség tervezete (Párizs, 1919. február 14.) 114
4, John Maynard Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei (1919) 117

VIII. Föderalizmus az I. világháború után, harc a diktatúrák ellen az Európa-eszme nevében 120
1, R. N. Coudenhove-Kalergi: Páneurópa Manifesztum (1924) 124
2, Coudenhove-Kalergi: Európa életre kel! (1934) 128
3, Aristide Briand - Memorandum egy európai Föderális Unió felépítéséről (1930 máj. 1., Párizs) 132
4, Auer Pál: Duna menti problémák (1932) 137
5, J. Ortega y Gasset, A tömegek lázadása (1929) 139
6, R. N. Coudenhove-Kalergi: Totális állam, totális ember (1937) 142

IX. Német, olasz, francia és angol tervek a II. világháború alatti ellenállási mozgalomban 148
1, Ventotenei nyilatkozat (1941. júl.) 152
2. Thomas Mann - Ez a háború (1940. márc.) 156
3. Thomas Mann - Felhívás az európai föderációra (1943. jan. 29., New York-i rádió) 157
4, Altiero Spinelli: Az Európai Egyesült Államok (1941. aug.) 158
5, Léon Blum: Emberi mértékkel (1941 júl.) 159
6, David Mitrany: A funkcionális politikai elv (1941) 162

X. A föderalista újrakezdés és a funkcionalista Európa kezdetei 165
1, Sir Winston Churchill beszéde Zürichben, (1946. szeptember 19.) 169
2, Churchill – Üzenet az európaiaknak (1948) 171
3, Az Európa Tanács Alapszabálya (1949. május 5., London) 172
4, Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950. november 4., Róma) 177

XI. Az európai egységgondolat a megvalósulás útján – A gazdasági unió kezdete 185
1, Oscar Halecki: Az európai történelem határai és felosztása (1950) 189
2, A Schuman-nyilatkozat (1950. május 9.) 194
3, A Bevin-terv (1948. jan. 22, London) 196
4, A francia kormány deklarációja, a PLEVEN-TERV (1950. okt. 24) 197
5, Konrad Adenauer: Az európai összefogás szükségessége (1955-59) 198
6, Paul-Henri Spaak - A Római Szerződés előkészületeiről /1955-57/ 203

XII. Az atlanti integráció vagy az „európai Európa” felé – A politikai integráció kezdete 206
1, Terv az Európai Szövetségi Alkotmányra (1951 máj. 6.) 207
2, Jean Monnet: Az Európai Közösség és a Nyugat egysége 209
3, Charles de Gaulle: Európa (1957-62) 212
4, R. N. Coudenhove-Kalergi: De Gaulle-al 216
5, I. Fouchet-terv (1961. október 19.) 217
6, II. Fouchet-terv (1962 március-április) 220
7, Luxemburgi kompromisszum (1966. jan. 28-29) 227

Irodalomjegyzék 229

Kiadók: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Europa Varietas Intézet
Könyvként ingyenesen megrendelhető: info@europavarietas.org
Letöltés az Európai Unió Kiadóhivatala oldaláról