A francia helyhatósági választások második fordulójának értékelése

A március 23-ai első forduló után túlzott meglepetéseket nem vártunk, inkább az volt a kérdés, hogy milyen aránnyal nyer a jobboldal és, hogy mekkora lesz a PS veresége. Mélyebb elemzések kiderítik, hogy a mérsékelt jobboldal lényegében stagnál (sőt, inkább kissé negatív a mérlege a korábbiakhoz képest). A "harmadik erők" jönnek csak fel igazán, és közép- illetve hosszabb távon még nincs feltétlenül minden veszve a PS számára.

A baloldal tényleg nagy vereséget szenvedett, de mégis mekkorát?
Beszélhetünk-e arról, hogy az UMP és a FN "átszipkázta" a szavazatokat?
Kik is a valódi győztesek és vesztesek?

Nem egyszerű az eredmények összevetése a 2008-as választásokkal, mert a választási szisztéma megváltozott időközben :
- A többségi választási küszöböt lejjebb vitték és 2008-ban még a 3500 lakosúnál kisebb városokat érintette, 2014-ben már csak az 1000 lakosúaknál kisebb városokat.
- A nők esetében újabb kiegyenlítő küszöbök léptek életbe ez 10.000-el több nő részvételét jelenti a területi közigazgatásban.
- 1000 lakosúaknál kevesebb : többségi plurinominális választási rendszer lépett életbe, azaz a választó annyi szavazattal rendelkezik, ahány megválasztandó hely van és szavazatait tetszés szerint oszthatja el a jelöltek között.
- 1000 lakosúaknál több : arányos listás választási rendszer van hatályban

2008-ban a részvétel az első ill. 2. fordulóban 65,2% 2014-ben 63,7% volt.
Ennek alapján (2. forduló) :
- 2008-ban 33,35%-ot kapott a PS (ill. a baloldali unió)-lista, 2014-ben 23,01%-ot. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 50,9% ill. 43,8%-ot kapott.
- 2008-ban az UMP (jobboldali blokk) lista 26,4%-ot, 2014-ben 21,12%-ot kapott. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 45,9% ill. 45,3%-ot kapott.
- 2008-ban a FN (és szövetségesei) 0,33%-ot, 2014-ben 6,30%-ot kapott. A 10.000 lakos feletti településeken a második fordulóban 0,4% ill. 8,7%-ot kapott.

Ennek alapján bizony az látszik, hogy nemcsak a PS, hanem az UMP szavazatai is alapos mértékben megcsappantak 2008-hoz képest, de az UMP azért jöhetett ki győztesen, mert csak 5% körüli értékkel, míg a PS esetében 10% feletti értékkel csökkent a rájuk szavazók aránya. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy az UMP szerezte volna meg a leszakadó PS-szavazatokat, vagy áttörést ért volna el.

A vesztesekhez sorolhatjuk még olyan nagyobb ismertséggel rendelkező "harmadik erőket " mint a MODEM (2,4 > 0,5%) vagy a Zöld Párt ( 0,52 > 0,25%).
Egyértelmű nyertesnek csak a FN-t tekinthetjük, mely 6%-al tudta emelni szavazatainak arányát. Mellette nyertesek még a többi alternatív jobb és baloldali erők, melyek (DVD, DVG, PC, stb. és "Egyéb" kategória) szintén 0,4-6% értékkel tudták növelni szavazataikat.

Magyarán a francia választókban nő az igény egy "harmadik erő" megjelenésére, a FN viszont nem tudja ezeket maradéktalanul integrálni (csak a jobboldalon, és ott is csak egy részét) a baloldalon továbbra is nagy a szórás.
Ha összesítjük a szavazatokat a jobboldali súly nagyon egyértelmű :
- min. 51% : 45 + 6,3 (FN) részéről)
- míg a baloldal összesen 40% körüli bázisra számíthat
- és kb. 8% a nem besorolhatóak száma.
Nem beszélhetünk ugyanakkor határozott jobbratolódásról, 2012 óta kb. 50-50% körüli a jobb és bal oldal összesített tábora.

A baloldalnak ugyanakkor még vannak tartalékai - nem volt mozgósítás - és egyáltalán nem mondható el, hogy a kibrándult baloldali szavazók "azonnal" Sarkozyre vagy Copéra szavaznának. Készült olyan felmérés, mely azt bizonyítja, hogy éppen azokban a városokban, ahol Hollande 60% felett nyert 2012-ben, volt a legnagyobb a távolmaradás 2014-re. Ezek a sértett rétegek tehát "bizonyítást" várnak a PS-től -s Maniel Valls esetleges miniszterelnöki kinevezésével és egy határozottabb kormányzással még akár vissza is szerezhetőek 2017-ig. A párizsi baloldali pozíciók megőrzése is bizalomra adhat okot.
Hollande 60% felett (2012) - távolmaradás mértéke (2014) : 43,01%
Hollande 50% alatt (2012) - távolmaradás mértéke (2014) : 38,6%

A fentiek alapján francia szakértők szerint borítékolható, hogy az UMP az EP választásokon nem fog földcsuszamlásszerű győzelmet aratni - bár kétségtelenül megveri a PS-t - és inkább a "harmadik erők" előretörésére lehet számítani.

Kormányváltás
A kormány átalakítása Manuel Valls vezetése alatt szintén nem meglepő lépés és az egyetlen megléphető húzásnak tűnik. A franciák 80%-a új miniszterelnököt akar, a szocialista szimpatizánsok körében is ez a szám 69%. A franciák 32%-a Manuel Vallst, 20%-a Laurent Fabiust nevezte meg Ayrault utódjának.

Dr. Türke András