Biztonságpolitika

A kínai kormány felszólította az Amerikai Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a THAAD rakétakomplexumok Dél-Koreába telepítésével.

Tovább olvasom

Szentgyörgyi Dezső tisztelői és volt kollégái az egykori Malév színeiben pompázó Ikarus 55-össel érkeztek Ferihegyről az ünnepi állománygyűlésre.

Összesen tizenöt légi járművel és ötszáz fővel rajtolt el a Fire Blade 2017 elnevezésű többnemzeti gyakorlat május elsején, hétfőn.

Külkapcsolatok

Növekvő orosz katonai jelenlét Kalinyingrádban

A litván hírszerző szolgálat éves jelentése szerint (április 3.) az elmúlt évben Oroszország jelentősen növelte katonai jelenlétét a kalinyingrádi régióban. Az oroszok SU-30-as vadászgépeket és a Balti-tenger egészét lefedő rakétarendszert telepítettek az orosz enklávé területére.

A litván védelmi miniszter, Raimundas Karoblis szerint a kalinyingrádi orosz katonai jelenlét növekedésnek a NATO számára jelzésértékűnek kell lennie. A Kreml szóvivője, Dimitry Peskov visszautasította a litván aggodalmakat és az egészet oroszellenes érzelmi kifejeződésként értelmezte.

Ebben az évben a NATO csapatokat telepített a térségben már jelenlévő amerikai egységek mellé, ami a Baltikum államai mellett Lengyelországot is érintette. A litván katonai kémelhárítás vezetője, Remigijus Baltrenas azt nyilatkozta: “a jövőben feltehetőleg tovább nő a térségben állomásozó NATO erőkkel szemben elkövetett orosz provokációk száma”.

Brüsszeli Szíria-konferencia

Április 4-5. között tartották Brüsszelben „Szíria és a régió jövője” elnevezésű donorkonferenciát. Az eseményen hetven ország és nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. A konferenciát követően Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője találkozott a Szíriai Ellenzéki Koalíció elnökével, Anas al-Abdah-al, a szíriai ideiglenes kormány miniszterelnökével Jawad About Hatab-al és Mouhammad Hassno-al.

A főképviselő és tárgyalópartnerei megállapodtak, hogy az Unió továbbra is támogatni fogja az ellenzéket a politikai átmenet véghezviteléről tárgyaló genovai konferencián. Ugyanakkor az EU is világossá tette, hogy valódi politikai átment csak az ENSZ Bizontásig Tanácsa (ENSZ BT) által hozott határozat alapján képzelhető el.

Korlátozó intézkedések a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen

Az Európai Unió Tanácsa április 6-án további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Észak-Korea ellen. Ezzel az intézkedéssel kiegészítették és megerősítették az ENSZ BT által már korábban elfogadott szankciók rendszerét. Az Unió továbbá felszólította Phenjant, hogy térjen vissza a Nemzetközi Közösséggel folytatott párbeszédhez.

Energiabiztonság

2015. márciusában az Európai Tanács megállapodott arról, hogy energiauniót alakítanak ki, így megkérték a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a villamosenergia- és a földgázhálózatok összekapcsolására irányuló projektjeik befejezését. Ezt követte a Tanács és az Európai Parlament megállapodása a földgázellátás biztonságáról szóló módosított rendeletről. A módosítás vonatkozik a kockázati csoportba tartozó országok tevékenységére (regionális együttműködés fejlesztése, megelőzési-, cselekvési és vészhelyzeti tervek kialakítása), a szolidaritási mechanizmus alkalmazására és a földgázszerződések felülvizsgálatára. A rendeletet a tagállamok állandó képviselőinek is meg kell erősíteniük.

Védelempolitika

Tűzfegyverek tartásának és beszerzésének szigorítása

A Tanács április 25-én új irányelvet fogadott el a tűzfegyverek megszerzésének és tartásának szabályairól. A szigorított szabályokkal a fegyvereket jobban nyomon lehet követni és ellenőrizhetőbbé válik a hatástalanításuk, reaktiválásuk és átalakításuk. Az irányelv emellett betiltja a félautomata fegyverek polgári használatát, valamint lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy indítványozza az elektronikus információcserét szolgáló rendszer kialakítását. A szigorítás az Európában történt terrortámadások tapasztalatai alapján jött létre.

* * *

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő „Szerencsénk volt, túléltük… - Világpolitika 1945-től napjainkig” című kötetét mutatták be a Honvédelmi Minisztériumban április 26-án, szerdán.

A sikeres népszavazást követően elnöki rendszer lép életbe Törökországban, ami a gyakorlatban Recep Tayyip Erdogan államfő hatalmának konzerválását jelenti. A honvedelem.hu által megkérdezett szakértő szerint a változások inkább hosszabb távon látszanak majd, a török kül- és biztonságpolitikában pedig csak az alkotmányjogi keretek módosulása miatt nem kell fordulatra számítani.

Partnerkapcsolatok

2017. április 3.

Az Azerbajdzsáni Diplomáciai Akadémián került megrendezésre az a kurzus, amelynek keretein belül az afgán szakértők a fegyveres erők civil kontrolljával foglalkozhattak. A tanfolyam az Afganisztáni Marshal Fahim Nemzetvédelmi Egyetem, a Román Nemzetvédelmi Egyetem, a Bolgár GS Rakovski Nemzetvédelmi Egyetem, illetve a NATO támogatásával valósult meg.

A tanfolyam célja, hogy a résztvevők megfelelő tudásra tehessenek szert a stratégiai gondolkodás és a stratégiai tanácsadás területén, valamint hogy megismerjék a polgári és katonai perspektívákat, amivel elősegíthetik a kommunikációt a fegyveres erők és a civil szereplők között.

A fegyveres erők civil kontrolljának fejlesztése szerves részét képzi a NATO védelmi oktatási programjának (NATO’s Defense Education Enhancement Programme) Afganisztánban. A program az Afgán Nemzeti Hadsereg kérésére és együttműködésével jött létre annak érdekében, hogy fokozza a stratégiai kultúra ismereteit a tisztikaron belül, illetve elősegítse a megfelelő civil-katonai kapcsolatok kialakulását Afganisztánban.

2017. április 4.

Április 4-e az aknákkal kapcsolatos felvilágosítás és aknamentesítési segítségnyújtás Egyesült Nemzetek által meghirdetett nemzetközi napja. A kezdeményezés célja a civilek életére és a világ nemzeteinek fejlődésére kiható, aknákkal kapcsolatos valós és halálos veszélyre való figyelemfelhívás.

A világnap kapcsán fontos megemlíteni a NATO hozzájárulását a humanitárius aknamentesítési folyamatokhoz, amelyek során a Szövetség olyan partnerországokkal dolgozik együtt, mint Ukrajna, Afganisztán, Grúzia vagy Egyiptom. Ezidáig a Szövetség ötmillió gyalogsági akna és 642 ezer fel nem robbant lövedék hatástalanításában vett részt. A NATO hozzájárult a robbanóeszközök és lőszerek hatástalanításának és az improvizált robbanószerkezetek (IED) elleni technikák szakértőinek kiképzéséhez is.

A Tudomány a Békéért és Biztonságért (Science for Peace and Security, SPS) Program keretein belül az Atlanti Tanács a szakértők biztonsági felszereléséért is felel, ezen kívül támogatják még például az Ukrán Állami Segélyszolgálat kommunikációs rendszerének fejlesztéseit is. A Program partnerországaival szoros együttműködésben vesz részt az aknamentesítési folyamatok fejlesztésében, amikre példa lehet az ukrán földfelszín alatti radartechnológia, az egyiptomi sivatagok aknamentesítésére szolgáló eszközök fejlesztése, és a víz alatti aknakeresés Montenegróban.

2017. április 5-7.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elítélte az április 4-i Khan Shaykhun szíriai város elleni vegyifegyver-támadást, amely több mint 100 ember életét oltotta ki. A támadást követően, a Shayrat reptere elleni USA válaszcsapás nyomán a Szövetség főtitkára a következőket nyilatkozta:

Minden felelősség a szír főhatalmat terheli. A vegyi fegyverek használata […] tiltott a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény által, amit Szíria 2013-ban írt alá. […] Szíriának az Egyezmény tagjaként felelőssége gondoskodni kötelezettségeinek maradéktalan teljesüléséről.

A NATO már korábban is következetesen elítélte a szíriai kormány vegyi fegyvereinek folytatólagos bevetését; az Asszad-rezsim tette nem maradhat felelősségre vonás és válaszreakció nélkül. A Szövetség a jövőben is minden nemzetközi akciót támogat, amely a béke és politikai stabilitás helyreállítására törekszik Szíriában.

2017. április 6.

A NATO-Ukrajna együttműködés kereteiben robbanóanyagtól mentesítették Balaklija városát és a szomszédságában található településeket. Ezzel 10 km-ről 1 km-re csökkentették Balaklija és környékének hadianyagok miatt életveszélyesnek nyilvánított területét. Emellett sikerült visszaállítani az áramellátást a városban, de a szakemberek továbbra is dolgoznak a gázellátó infrastruktúra helyreállításán.

Az ukrán kormány nevében az Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központ (EADRCC) mondott köszönetet az Ukrán Állami Vészhelyzeti Szolgálat Robbanó Hadianyag Ártalmatlanító (EOD) egységeinek, valamint a nemzetközi támogatásért – a NATO Tudomány a Békéért és Stabilitásáért Programjának közreműködésével – Lengyelországnak, Szlovákiának és Romániának.

2017. április 7.

Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese ukrajnai látogatása során találkozott Petro Porosenko elnökkel, Volodymyr Groysman miniszterelnökkel és helyettesével Ivanna Klympush-Tsintsadze-vel. Április 6-án a Kijevi Taras Shevchenko Nemzeti Egyetemen elhangzott beszédében a főtitkár-helyettes biztosította Ukrajnát arról, hogy a Szövetség továbbra is kiáll az ország területi szuverenitása mellett és nem ismeri el a Krím-félsziget illegitim annektálását. Továbbá elítéli Oroszország destabilizáló tevékenységét Kelet-Ukrajnában.

Gottemoeller elismerően beszélt a közelmúltban végbement ukrán reformokról, így az állam továbbra is számíthat a NATO segítségére. A főtitkár-helyettes kiemelte a NATO Átfogó Segítségnyújtási Csomagját Ukrajna számára, amely 40 előre megszabott intézkedésre fordítható támogatást és hat különböző, sokmillió eurós, ún. Bizalmi Alapból áll össze. Az Orvosi Rehabilitációs Bizalmi Alap keretei közt valósul meg a sebesült katonák rehabilitációjának, kórházaknak és az orvosok munkájának finanszírozása. Ha csak az előző hetet tekintjük példaként, az Alap segítségével a NATO egy új rehabilitációs intézetet létesített Kharkivban. Idén szeptemberben pedig az ukrán atlétikacsapat, akik felépülését a NATO segítette, teljesítették a 2017-es Torontói Invictus Játékokat.

NATO-Ukrajna Bizottság. (A kép forrása: nato.int)

2017. április 10-11.

Másodszor rendezték meg Grúziában a Nyílt Diplomácia Fórumot (Public Diplomacy Forum) a grúziai NATO Napok keretében, amely eseménysorozatnak a célja, hogy felhívja a figyelmet a NATO és Grúzia kapcsolatainak fontosságára.
A fórumon hangsúlyozták, hogy mennyire fontos biztosítani a pontos tájékoztatást és a szabad médiát – miközben a dezinformációval és az álhírek terjedésével is meg kell küzdeni. Felszólalt Tacan Ildem is, a NATO közkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese, aki szerint a Szövetség és partnerei információs háborúban állnak az oroszokkal. „A NATO nem propagandával válaszol a propagandára. Ezt tényekkel és értékeinkben való hittel tesszük.” – mondta a főtitkárhelyettes.

2017. április 11.

Számos NATO-tagország és az Európai Unió több tagja találkozott április 11-én Helsinkiben, hogy megalapítsák a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központot (European Centre for Countering Hybrid Threats). Összesen kilenc tagország írta alá az alapítólevelet: Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A NATO és az Európai Unió ugyan nem szerződő felek, de aktívan részt fognak venni a Központ életében. A Szövetség számára a hibrid fenyegetések elleni küzdelem prioritásként kezelendő, mivel ez a fajta fenyegetés a háború és a béke elmosódott határán áll, ötvözve a katonai agressziót a politikai, gazdasági, és diplomáciai érdekekkel, valamint a kiber- és dezinformációs fenyegetésekkel. A NATO hibrid fenyegetések elleni stratégiája magába foglalja a megerősített koordinációs rendszert az Európai Unióval, egy új hírszerzési részleg létrehozását, képzéseket és gyakorlatokat.

2017. április 12-13.

Jens Stoltenberg az USA-ban tett kétnapos látogatást, mely során először találkozott Donald J. Trump amerikai elnökkel. Sajtótájékoztatójukon kifejtették közös véleményüket, miszerint a NATO-tagállamoknak el kell érniük a GDP-vel arányos 2%-os védelmi kiadást, hogy a Szövetség erősebbé válhasson. Emellett Trump elmondta, hogy a NATO szerinte már nem elavult, mert a főtitkárral egyetértettek abban, hogy a Szövetségnek többet kell tennie a terrorizmus elleni harcban – Stoltenberg szerint pedig ez egy fontos téma lesz a májusi állam- és kormányfői találkozón.

2017. április 25.

Jens Stoltenberg a NATO központjában üdvözölte Ukrajna Európai- és Euroatlanti Integrációjáért felelős miniszterhelyetesét, Ivanna Klympush-Tsintsadze-t az ún. Ukrajna-reform ütemtervének megvitatása érdekében.

A NATO-Ukrajna Bizottság – mely a NATO és Ukrajna közötti kapcsolat alakításáért és az együttműködés minél magasabb fokú létrejöttéért felelős – ülésén a miniszterhelyettes összegezte a tagországoknak, mit is jelent pontosan Ukrajna reformtörekvése, valamint ismertette a reformok évente várható ütemfejlődését.
A főtitkár megköszönte az ukrán kormány reformtörekvéseit a biztonság- és védelempolitika területén és biztosította a miniszterhelyettest a NATO további támogatásáról. Kifejezte a Tanács és saját maga együttérzését az EBESZ-megfigyelő tragikus halálával kapcsolatban, és felhívta a figyelmet a Minszk II. megállapodás teljes körű betartásának szorgalmazására is.

2017. április 26-27.

Jens Stoltenberg két kiemelt téma megtárgyalása céljából látogatott el Máltára. Útjának első napján Valettában találkozott a máltai miniszterelnökkel, Dr. Joseph Muscattal, George Vella külügyminiszterrel, valamint a belügyekért és nemzetbiztonságért felelős miniszterrel, Carmelo Abela-val. A tárgyalás fő témája az ország NATO-val való együttműködése mellett a tengeri biztonság kérdésköre volt, melynek kapcsán a főtitkár tiszteletét fejezte ki a máltaiak politikailag pártatlan hozzáállásáért.

Stoltenberg látogatásának második napján egy informális találkozón vett részt az Európai Unió tagállamainak védelmi minisztereivel, ahol a két szervezet szorosabb együttműködésének kialakításáról tárgyaltak. Stoltenberg beszédében kiemelte, hogy a NATO-EU tengeri kooperáció megvalósulásának csomópontja Málta, ugyanis partjainál a NATO Sea Guardian fedőnevű akciójával nyújt segítséget EU Operation Sofia tengeri műveletének. Ennek kapcsán a főtitkár külön köszönetét fejezte ki a máltai kormánynak, ami az EU soros elnökeként elősegítette a szorosabb együttműködést.

Jens Stoltenberg és Dr. Joseph Muscat, máltai miniszterelnök Valettában. (A kép forrása: nato.int)

2017. április 27.

Az olaszországi Miniszterek Tanácsának elnökével adott közös sajtótájékoztatóján a NATO főtitkára kiemelte, hogy nagyra értékeli ezt a lehetőséget a találkozásra, ahol megvitathatják a Szövetséget érintő biztonsági kihívások széles skáláját; továbbá kihangsúlyozta az előkészületeket a májusi brüsszeli NATO-csúcsra, ahol a NATO-vezetők, illetve a szövetségesek állam- és kormányfői is jelen lesznek, beleértve az Amerikai Egyesült Államok elnökét, az újonnan megválasztott francia elnököt, és Montenegró, a reménybeli következő szövetséges állam képviselőjét is.

Stoltenberg megköszönte továbbá Olaszország hozzájárulását a közös NATO-missziókhoz, ezen belül is kiemelve az Afganisztánban és Koszovóban szolgálatot teljesítő olasz katonák jelentőségét a Szövetség eredményes munkájára nézve (a koszovói KFOR misszió vezetését is ők látják el jelenleg). A főtitkár hangsúlyozta továbbá a terrorizmus elleni harcot az afganisztáni ISIL-ellenes koalíció tekintetében, illetve fontosnak találta a líbiai modern intézmények és egy korszerű védelmi minisztérium kiépítését.

2017. április. 28.

Macedóniában a szociáldemokrata és az albán kisebbségi pártok új, albán származású házelnököt választottak, amire válaszként a jobboldali tüntetők betörtek a parlamentbe. A törvényhozás épületében a tüntetők a szociáldemokrata és az albán képviselőkre támadtak, akik közül többen meg is sérültek. Az incidenst Jens Stoltenberg mélységesen elítélte, mivel véleménye szerint egyetlen parlamentben sincsen helye erőszaknak. A főtitkár felszólította a macedóniai politikai szereplőket a demokratikus folyamatok tiszteletben tartására és a párbeszéd útján történő problémamegoldásra.

Műveletek

2017. március 31.

A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (Communications and Information Agency, NCI) kilátásba helyezte az ukrán kormánnyal való együttműködést a tagország vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence, C4) rendszereinek fejlesztése érdekében.

Az Ügynökség szakértői és az ukrán oldal képviselői találkoztak a jövőbeli információ- és tudáscsere céljából. A következő találkozó és képzés Ukrajnában lesz május 15-19. között; a projekt lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy elsajátítsa a Tanács vezetési, irányítási, helyzetismereti, és interoperabilitási képességeit.

Az Ügynökség ezen kívül támogatja Ukrajnát a Regionális Légtérbiztonsági Programjában (Regional Airspace Security Programme, RASP). A Program célja létrehozni egy határokon átnyúló koordinációs hálózatot, amely lehetővé tenné a légtérben bekövetkezett balesetek hatékonyabb megelőzését és az esetleges helyzetek effektívebb kezelését Ukrajna és a NATO közös közreműködésével. A Szövetség tagországai jelenleg is fontolgatják egy ugyanilyen program szélesebb körben történő létrehozását, ami főleg a Baltikum területén és a Fekete-tengeri régióiban működne.

Két hír is napvilágot látott az európai fejlesztésű MBDA Meteor légiharc-rakétáról ezen a héten. Az első Franciaországból származik és arról tudósít, hogy a Dassault Rafale vadászbombázókon befejeződött a két éve elkezdett integráció. Ezt bizonyítandó egy nagysebességű légi célt semmisítettek meg egy RBE2-es, AESA antennával rendelkező rádiólokátorral felszerelt, jelenleg a legkorszerűbb, F3R szabványnak megfelelőpéldányról indított rakétával.  Franciaországban várhatólag a következő évtől lesznek bevethetők a Rafale-ok a Meteor-ral. Természetesen az előbb elkezdett integrációnak köszönhetően némileg előrébb jár a másik európai vadászbombázón, a Eurofighter Typhoon-on végzett integráció. Itt már egy spanyol tulajdonban lévő IPA 4 jelzést viselő példányról egyidejűleg két rakétát indított útjukra.

Akár további hét évvel is odébb tolhatja a hadrendbe állítás időpontját az indiai hadsereg által elvárt módosítások végrehajtása, az indiai Arjun Mk II-es harckocsin. Ugyanis jelentősen át kellene tervezni a páncéltest és a torony szerkezetét, továbbá a védelmi szint megtartása mellett új, könnyebb páncélzat alkalmazása is szükségessé válna a harckocsi 68,6 tonnás tömegének csökkentése érdekében. Éppen a páncélos nagy súlya az, ami leginkább a döntéshozók nemtetszését kiváltotta az idestova 35 éve futó fejlesztési és gyártási program legutóbbi lépésének eredményeként. Igazán elfogadható eredményt pedig ideje lenne felmutatni, hiszen több száz T-72-es harckocsi cseréje pár éven belül időszerűvé fog válni és erre mi sem lenne jobb megoldás, mint egy hazai ipar által gyártott páncélos.

Az Arjun harckocsi Mk I-es változatából 124 példány került rendszeresítésre, míg a továbbfejlesztett Mk II-es változatból szintén alig több mint 100 darabos megrendelésre van remény. Ezzel szemben az orosz T-90-es változataiból majd 1000-es nagyságrendű beszerzésről beszélnek. Tavalyelőtt újra alacsony szintre zuhant a helyi fejlesztésű Arjun MK I-es harckocsik hadrafoghatósága. A 124 páncélost, akárcsak pár évvel ezelőtt, ismét a kevés cserealkatrész döntötte le lánctalpáról. A helyzet megváltoztatásra már tavaly április végén felállítottak egy bizottságot, de a páncélos jó hírének ez az eset sem tett jót. Az izraeli Israel Aerospace Industries (IAI) által gyártott LAHAT páncéltörő rakéta integrációs programját az Arjun Mk II-es harckocsik esetében szintén felfüggesztették két évvel ezelőtt. A 13 kg-os LAHAT a harckocsi lövegéből indítható útnak és félaktív lézeres irányítással vezérelhető a maximum 8 km-re lévő célba. A továbbfejlesztett Arjun Mk II-es harckocsival végzett próbák során a 16 nagyobb és 56 kisebb változtatást felvonultató páncélossal mintegy 60%-os eredményt értek el. A legtöbb hiányosság a löveg tűzvezető rendszerében és az izraeli eredetű LAHAT csőből indítható páncéltörő rakétánál volt.

A lövések pontosságának növelését helyben orvosolják, azonban a LAHAT indítását követően megmaradó nagy mennyiségű füst esetében a gyártó, az Israel Aerospace Industries segítségét próbálták meg igénybe venni. Pótlására három éven belül terveznek kifejleszteni egy hasonló képességekkel bíró rakétát. Meg kell jegyezni, hogy Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun Mk II-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun Mk II-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása csak a C-17-es Globemaster III-asok segítségével valósítható meg. Mindezek miatt a 124 MK I-es mellett jelenleg csak 116 MK II-es beszerzésével számolnak Új-Delhiben.

Az Arjun Mk II-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartották, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható. Az egyik ilyen a thermobarikus lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktiv páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktív páncélzat + Trophy rendszer + aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az Mk II-esek felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.

A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az Mk I-es 72 km/h-s végsebességhez képest az Mk II-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az Mk I-es és talán majd az Mk II-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot. Az Arjun család jövőjét még sötétebbé teszi az a tény, hogy India a legújabb orosz T-14 Armata harckocsi iránt is érdeklődik, az izraeli Merkava Mk IV és az abból kifejlesztett Namer nehéz páncélozott szállító harcjárművel együtt.

Indiában a tüzérség is lassan célba ér, ugyanis a dél-koreai Hanwha Techwin és az indiai Larsen & Toubro (L&T) szerződést írt alá a K9 Vajra-T önjáró tarackok gyártásáról.  A Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder önjáró tarack indiai igények szerint módosított, 47 tonnás variánsát egy 1000 lóerős MTU 881 Ka-500 V8 dízelmotor mozgatja akár nagy tengerszint feletti magasságon is, sivatagi környezeti viszonyok közepette. Jelenleg 10 darab, még Dél-Koreában legyártásra kerülő, 52-es kaliberhosszúságú lövegcsővel ellátott K9 Vajra-T legyártása tűnik biztosnak, a remények szerint mindössze 11 hónap alatt, míg a 100 darabos rendszeresítésre szánt mennyiséget négy év alatt készítenék el. Az elkészítés során a tüzérségi eszköz összetevői közül több mint 50% lesz Indiában gyártott, például a páncéltest, a torony, az töltőrendszer, a légkondicionáló rendszer, a kommunikációs és a tűzvezető eszközök lesznek a helyi ipar termékei. Ez az adat nem vonatkozik az első 10 példányra, ugyanis azokban 80-90%-ban még dél-koreai összetevők lesznek megtalálhatók.

Internetre felkerült fotók alapján kijelenthető, a kínai/pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázó kétüléses variánsa végrehajtotta első repülését április végén. A tervezett időponthoz képes egy éves csúszással levegőbe emelkedő JF-17B (FC-1B Xiaolong) prototípus függőleges vezérsíkjának magasságát megnövelték, és vaskosabb lett a második ülés mögötti gerincrész is. Ide gyaníthatóan üzemanyag-tartályok kerültek beépítésre, a hatótávolság csökkenését megakadályozandó. A ki-és átképző feladatokon felül harci képességekkel is rendelkező kétüléses változat tömege így kissé magasabb lehet, mint az együlésesé.

Április 26-án ünnepélyes keretek között vízre bocsátották Kína első saját építésű repülőgép-hordozóját. A 2013 novemberében építeni kezdett Type 001A jelölésű egység megjelenésében az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt LIANONING (ex-VARJAG) hordozóra hasonlít, azonban több változtatást is eszközöltek rajta, nem csak szolgai másolásról van szó. Mielőtt a változtatásokról szó esne meg kell említeni, hogy Kína nagyjából 3,5 év alatt majdnem végzett az első saját hajó építésével, míg az Egyesült Államokban több mint 8 évig tartott a USS GERALD R. FORD megépítése, már ez több forradalmi újdonságot is hordoz magában. Visszakanyarodva a kínai hordozón lévő módosításokra, ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb, így az új hordozó akár 32-36 Shenyang J-15 Repülő Sárkány vadászbombázót hordozhat majd a LIAONING (CV 16) 24 gépes állományával szemben.

A két-három év múlva esedékes hadrendbe állítás idejére ezekből már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lehetnek a fedélzeten. A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Az új repülőgép-hordozó várhatólag a SHANDONG nevet fogja kapni, hadrendi száma 17-es lesz. Kína már építi a következő repülőgép-hordozóját, mely a hírek szerint már 2-3 darab katapultos indítórendszerrel lesz felszerelve, bár a hírek még megoszlanak arról, hogy ez gőzzel működő lesz-e, vagy a legkorszerűbb elektromágneses megoldású. A meghajtásáról viszont már atomreaktor fog gondoskodni. A háttérben lévő anyagi lehetőségekről annyi került napvilágra, hogy Kína az egy főre jutó éves bruttó hazai össztermék 1,28%-át fordítja haderőfejlesztésre, amiből a haditengerészet ebből 10%-ot kap.

Az Új-Zélandi Királyi Légierő korlátozásokat vezetett be az NHIndustries NH90-es helikopterekre, ugyanis április 16-án az egyik forgószárnyas kényszerleszállást hajtott végre. Ennek oka az egyik hajtómű leállása volt, a gép és fedélzetén tartózkodók az üzemképes másikkal gond nélkül leszálltak egy közeli repülőtéren. A hajtóművet a kiszerelést követően Ausztráliába szállítják a meghibásodás okának feltárására, addig az NH90-es nem repülhetek tengerek, hegyek és városok felett.

2016 augusztusában az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta 24 Beechcraft T-6C+ Texas II-es turbólégcsavaros gép eladását Argentína számára. Ezek közül az első négy gyártásának megkezdéséről már szerződés is megszületett.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Boeing E-6A Mercury.

Eurocopter EC665 Tiger ARH.

McDonnell Douglas RF-4C Phantom II.

Panavia Tornado GR.4.

McDonnell Douglas F-15A Eagle.

Eurocopter EC135T1.

McDonnell Douglas CF-188A Hornet.

Korea Aerospace FA-50PH Golden Eagle.

Northrop F-5E Tiger II.

Dassault Rafale C.

Grumman E-2C Hawkeye 2000.

Mitsubishi F-2B.

Lockheed RF-104G Starfighter.

Boeing F/A-18E Super Hornet.

Az Oroszország által gyártott Sz-400 légvédelmi rendszerek Törökországnak eladása is részét képezheti a Vlagyimir Putyin orosz államfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök közti tárgyalásoknak, amit május 3-án, Szocsiban tartanak – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Tovább olvasom

A napokban megérkezett Izraelbe (a Nevatim légibázisra) a soron következő 3 F-35A Lighting II (Adir) típusú ötödik generációs vadászrepülőgép – írja a Lockheed Martin.

Egy togói zászló alatt hajózó élőállat-szállítóval történt ütközés következtében ma a Boszporusz északi bejárata közelében elsüllyedt a Fekete-tengeri Flotta (CsF) Projekt 861M osztályú rádióelektronikai felderítő (SIGINT) hajója, a Limán. A fedélzetén lévő 78 tengerész és felderítő túlélte a kalandot. Ez a hajó "tartotta füllel" a NATO-t 1999-ben az Adrián és a Jón-tengeren, olyan eseményekről is értesülve, melyek máig nem váltak széles körben ismertté.

A Limán tavaly, hazai bázisán.

Zord

Hamarosan 6 darab MiG-29-essel bővül a Szerb Légierő – ennek apropóján elevenítette fel a sajtó az egykori Jugoszlávia korábbi MiG-29-esei beszerzésének kulisszatitkait.

The CEU Center for European Neighborhood Studies (CENS) and the Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) in Budapest organized a conference called ‘Western Balkans between Internal Transitions and the European Integration Process’ on 24 April 2017.

The audience had the opportunity to listen to speakers from all the six countries of the Western Balkans. They listed several problems and mistakes regarding both the EU and their respective countries.

One of their common arguments was that the European Union is constantly losing leverage in the region due to the lack of real commitment when it comes to accepting new member states. This enlargement fatigue results in a slow and limited accession process, where improvements exist merely on paper and not in practice. Of course, local political elites use this as a tool against EU institutions in order to preserve their own power.

All the panelists admitted to be more or less sceptical about the path of their countries towards EU integration. According to them, the main reason for this is that the EU prefers stability over democracy and turns a blind eye on violations of human rights. The solution could be a strong network of civil society members from all these states in order to make their voice count and be heard.

Back in 2004 the political will of the ‘old member states’ coincided with the one of ‘newcomers’, whereas nowadays public support for EU integration in (potential) candidate countries is not overwhelming at all. It is worth mentioning that only around 40% of Serbian youngsters are in favour of joining EU and 27% do not have an opinion at all, while in theory they would be the ones to benefit the most from becoming an EU citizen.

Despite the difficulties, every participant underlined the fact that they should not implement reforms for the sake of Brussels, but for their own benefit. In this sense EU accession is yet another positive effect –and not the only one.

2017. április 26-án szerdán, moszkvai idő szerint 12:05-kor lezuhant egy MiG-31-es Oroszország bajkálontúli területén, a Tyelemba lőtéren. A gépet vezető hajózók katapultáltak, keresésükre Mi-8-as helikopter indult.

„Rutinmisszió” során az óceánba zuhant az amerikai haditengerészet egy MH-60R Sea Hawk helikoptere.

Tovább olvasom

Amikor az ember repülőgép eladásról tárgyal Budaörsön, nem hagyja ott a vendégeit, ha feltűnik egy katonai helikopter, de reméli, hogy a zöld forgószárnyas később megismétli az áthúzást. A 101-es oldalszámú AS350 Ecureuil később valóban visszatért egy áthúzás erejéig, így ebben a környezetben is készülhetett néhány fotó a honvédség könnyű helikopteréről.

A honvédségi forgószárnyas nyugatról közelít.

A nyugatias fény végigsúrolja az AS350-est. A háttérben a Széchenyi-hegy magasodik.

A 101-es valaha sárga festést és HA-BDA lajstromot viselt és mentőhelikopterként Budaörsről indult menteni.

A gép emelkedve keresztezi a Kőérberki utat.

Az AS350-es röptét a 305-ös MiG-21F-13-as figyeli. A háttérben hajladozó fák délies szelet mutatnak, ami a budaörsi pályairányokat figyelembe véve oldalszelet jelent.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

A csapat-karjelzés a katonai szervezethez tartozás jelképe. A köznapi és a társasági zubbony ujjain egy-egy, a gyakorlóöltözeten egy viselhető.

Dél-Koreában a helyi lakosság nem látja szívesen az amerikaiak háborús készülődését: rendőrök tömegeit kellett mozgósítani a tiltakozó akciók miatt, mikor a THAAD rakétakomplexumok megérkeztek az országba.

Tovább olvasom