„NATO-tagság és a NATO-partnerség”
Az összefoglalót készítette : Oszlánszki Mirtyll (Pannon Egyetem, az Europa Varietas Intézet gyakornoka)
Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 15 éve lépett be a NATO-ba. Az évfordulókban rejlő lehetőséget megragadva szervezett közösen biztonságpolitikai konferenciát a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézete valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE-SVKK). A konferenciának a Pannon Egyetem B épületének konferenciaközpontja adott helyet 2014. október 10-én. A közös gondolkodás fókuszában a NATO-bővítés óta eltelt időszak tapasztalatainak összegzése, s erre alapozva a jövőbeli tendenciák felvázolása állt.
Az eseményt Prof. Dr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora és Fucsku Sándor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka nyitotta meg, reprezentálva a konferencia két pólusát: egyaránt kívánt rávilágítani a NATO-tagságra és partnerségre kutatói szemszögből, illetőleg egy műveleti „katonai” oldalról. (A Pannon Egyetem rektora kilátásba helyezte egy olyan konferencia létrehozását is, mely e két pillért kiegészítené a műszaki oldallal is.) Őket követve Dr. Horváth Géza, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar dékánja köszöntötte a tanárokat, kutatókat és a hallgatóságot.
Az egyes előadásokra 20-30 perc jutott, melyeket tematikus szekciókba csoportosítottak a szervezők. Három szekciót különítettek el egymástól:
- Az I. szekciót Dr. habil. Molnár Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, vezetése fogta össze. Ez a rész mindenekelőtt bevezető célt szolgált, mely a NATO-tagságot, mint felelősségteljes titulust mutatja be. Prof. Dr. Gazdag Ferenc (NKE) kronológiai láncra fűzte Magyarország csatlakozásának főbb pontjait. Ezután NATO partnerség kihívások, értékek és érdekek címmel tartott előadást Siposné Prof. Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár (NKE): Rávilágított arra, hogy az egyes tagállamok és partnerországok eltérő geopolitikai helyzetben vannak, illetve a NATO-partnerség célkitűzései az idők folyamán változnak és módosulnak – hiszen ez elengedhetetlen egy ekkora méretű és ilyen stratégiai és védelmi jelentőségű szervezetnél.
A változások a hidegháború lezáráshoz, a Szovjetunió felbomlásához és a Varsói Szerződés megszűnéséhez köthetők, ugyanis ezáltal az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) megszűnt az ellenségképe. A stratégiaváltás így a konfliktusok megelőzésére irányult. A szövetség e célból létrehozta a Partnerség a Békéért (Partnership for Peace : PfP) programot, melynek céljai : a demokratikus átmenet elősegítése a partnerországokban, Közép-Kelet-Európa térsége államainak rendszerváltozásainak és az együttműködés elősegítése. Tehát a nemzetközi biztonság, a liberális és demokratikus elvek védelme megkérdőjelezhetetlenül állandósult a feladatok körében.
A Pannon Egyetem habilitált egyetemi docense, Dr. Garaczi Imre NATO az euroatlanti és eurázsiai érdekek metszetében című előadása zárta az I. szekciót. Fő problémának azt emelte ki, hogy a NATO képes-e kezelni azon geopolitikai küzdelmeket, melyek az euroatlanti térséget érintik, illetve ezek nem vezetnek-e el a NATO és az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepének csökkenéséhez.
- A II. szekció specifikusabb előadásokat foglalt magába : a mediterrán térség és a NATO kapcsolatait ölelte fel, amelyet Dr. habil. Kalmár Zoltán (Pannon Egyetem) tekintett át, mint szekcióvezető. A NATO és Afrika témát Dr. Marsai Viktor egyetemi adjunktus (NKE) mutatta be. Afrika és a NATO viszonya méltatlanul, sosem kapott túl nagy visszhangot, a NATO egyéb műveletei mellett. A kérdés azonban nyitott; nem csodálkozhatunk azon, hogy a NATO távol tartotta magát Afrikától. Elsősorban Franciaország és Németország próbált elhatárolódni a Szövetségesektől, és a sajátos biztonságpolitikai érdekeit érvényesíteni, olyan területeken, ahol a NATO nincs jelen, így ez vált az európai biztonság- és védelempolitika fő komponensévé.
Mindez azért lehetséges, mert a NATO afganisztáni szerepvállalása után tisztán látja azt, hogy államépítő kísérletei meglehetősen bonyolultak, illetőleg jelentős tőke-és időráfordítást igényelnek, így igyekszik kimaradni az afrikai szerepvállalásból. Mindezzel ellentétben természetesen a NATO a kétezres évektől jelen van a térségben egy kisebb és egy kicsivel jelentősebb szerepvállalás kapcsán: Szudántól kezdve, az AMISOM logisztikai és pénzügyi támogatásán keresztül Szomáliában, az Operation Active Endeavour (OAE) karantén műveleten át, a kalózkodás visszaszorítására létrehozott Operation Ocean Shield (OOS) műveletig.
Mindezt követően újabb problémákat vetet fel Dr. Molnár Anna habilitált egyetemi docens (NKE) Olaszország biztonság- és védelempolitikájáról a megszorítások tükrében, valamint Dr. Szente-Varga Mónika egyetemi adjunktus (PE) Viták Spanyolország NATO- Tagságáról című előadásában. Szuhai Ilona PhD-hallgató, egyetemi tanársegéd (NKE) Törökország NATO-tagságáról tartott előadást, mely ország a Szövetség második legnagyobb létszámú hadseregét birtokolja. A II. szekciót egy szintén PhD hallgató előadása zárta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, Vízi Sándor személyében, aki a NATO szerepének átalakulását és a kétpólusú világrendszer felbomlása utáni helyzetet mutatta be.
- Végül peidg a III. szekció kelet felé tekintett, fókuszban a NATO-Orosz kapcsolattal. Emellett a balti köztársaságok NATO-csatlakozásának problematikáját is pedzegette. Mindemellett lehetőséget nyújtott a Pannon Egyetem nemzetközi tanulmányok mesterszakos hallgató, (valamint az EuVI gyakornoka) Bognár Klaudia előadásának megtartására is, Románia és a NATO címmel. A szekcióvezető Prof. Dr. Szenes Zoltán volt.
Dr. Kalmár Zoltán habilitált egyetemi docens (PE) beszélt a balti köztársaságok csatlakozásáról, ami azért is kulcsfontosságú, hiszen a geopolitikai elhelyezkedésekből fakadóan Moszkva ezt fenyegetettségként éli meg : Míg az Európai Unió gazdasági szervezetként nem okoz problémát, a NATO, mint „ellenséges” katonai-politikai szervezet már annál is inkább. Az ukrán válság pedig minden eddiginél nagyobb figyelem-összpontosítást váltott ki mind két fél részéről.
Figyelembe véve a jelen helyzetet, két kiemelt fontosságú előadást kell megemlíteni. Az I. szekcióban esett szó a walesi csúcs utáni értékelésről Prof. Dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, egyetemi tanár (NKE) tolmácsolásában. Az összegzés kulcsfontosságú elemének is ezt az előadást tartottam, hiszen történelmi csúcsról beszélhetünk. Idén, 2014. szeptember 4-én és 5-én, 1990 óta ismét Nagy-Britanniában volt a NATO csúcstalálkozója. A központi témája azonban ennek a találkozónak - melyről még 2013-ban, a csúcstalálkozó megszervezése kapcsán döntöttek – főként a „post-ISAF” időszak megkezdése, azaz az afganisztáni műveletek lezárása, partnerkapcsolatok erősítése, a szövetség esetleges bővítése és a képességfejlesztés volt. Az ukrajnai válság azonban felülírt mindent és a hidegháború óta nem látott mélypontot okozott a NATO-orosz kapcsolat között. Az előadót idézve "visszavezethet egy új hidegháborúba".
Ez pedig új feladatok deklarálásához vezethet, melyek az alábbiakban összpontosulnak:
1. NATO kollektív védelmi képességeinek megerősítése
2. Védelmi kiadások növekedésének szükségessége
3. Képességfejlesztés
Mindemellett megmaradnak az eredetileg kitűzött célok is, mint az afganisztáni műveletek lezárásának az előkészítése, illetőleg a partnerkapcsolatok és a bővítés kérdésköre.
A III. szekcióban Dr. Tálas Péter NKE-SVKK igazgató előadása a walesi csúcshoz kapcsolódott, melyben a NATO-Oroszország kapcsolatokat elemezte az ukrán válság tükrében. Váratlanul vált ez a walesi-csúcs központi témájává, hiszen igazi meglepetésként érte a NATO-t, hogy Moszkva Ukrajna kapcsán hajlandó fegyveres úton, annexióval érvényesíteni az érdekeit. Dr. Kalmár Zoltán előadása is ide csatolható, hiszen ez leginkább a balti államok és emellett Lengyelország kül- és biztonságpolitikáját módosítja.
A biztonságpolitikai konferenciába tömörített előadások sora méltóképpen összegezte milyen fontos stratégiai és biztonsági pont a NATO a világban. 1949, azaz megalakulása után, az első negyven év az "elrettentés zászlója" alatt telt, azonban felvéve a ritmust a világ változásaival, a hidegháború lezárásával, a Varsói Szerződés megszűnésével képes volt megújulni és új célokat megfogalmazni. A biztonsági fenyegetések azonban soha meg nem szűnő probléma, természetesen nem mindig ugyanaz az „ellenség”, ezért a NATO-tagság és a partnerség mondhatni fokozódó potenciál az egyes országok körében.
Könyvbemutató - 2014. október 20. hétfő 18:00
Két év Hollande-iában - Esszék François Hollande Franciaországáról
az ELTE ÁJK PTI és az Europa Varietas Institute rendezésében
A kötetről beszélgetnek:
Soós Eszter Petronella (a kötet szerzője, politológus, ELTE ÁJK)
Türke András István (történész, igazgató, Europa Varietas Institute)
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (1053, Egyetem tér 1-3.), Pázmány-terem (földszint)
Mindenkit szeretettel várunk!
The emergence of new technologies is unfolding on many fronts. Almost every advance is considered as a breakthrough yet not every new technology will alter the way wars are fought. This module analyses the impact of current disruptive technologies on warfare and international security. The goal is to provide an overview of current and future technologies that will have a transformative impact on warfare such as artificial intelligence, nanotechnology, bioelectronics, synthetic biology, genomics or big data. This course helps the participants in identifying relevant disruptive technologies.
The SML is held to identify and prepare newly appointed and future mission leaders of UN peacekeeping operations and to familiarize them with their roles and responsibilities in peacekeeping operations.
This five day Leadership Course provides an opportunity for current and potential leaders to enhance their understanding of sustainable peacebuilding and leadership styles. Although the body of knowledge about peacebuilding is growing, a lack of clarity about what makes peacebuilding effective persists. Similarly, considerable knowledge exists on leadership, but fails to permeate in the peacebuilding field. This course provides an opportunity for practitioners to enhance their understanding of both leadership and sustainable peacebuilding.
With this course on “Peacebuilding” experts from governments, civil society, the private sector, international institutions and agencies as well as international non-governmental organisations will be prepared and supported for their engagement in crisis prevention, crisis management, humanitarian aid and development cooperation. This Peacebuilding Course is jointly organized by the Austrian Study Centre for Peace and Conflict Resolution (ASPR), the Austrian Ministry of Defence and Sports, and the Geneva Centre for Security Policy (GCSP) in the framework of the Academic Programme of the European Security and Defence College (ESDC).
“Sea is free to all and nobody has the right to deny others access to it.
Every nation is free to travel to every other nation, and to trade with it.”
Mare Liberium,
Hugo Grotius 1609
This one-day training module focuses on the nature of maritime security today, the strategic, legal and operational frameworks employed by international security institutions as well as by select individual states to combat this complex and increasingly international security challenge.
The Cyber world is evolving very quickly. It is becoming a growing challenge for the nations and internationally. The key question is how to improve the preparedness of the modern societies and how to build new capacities in the cyber word. Awareness is crucial to further development as the weakest links in the chain are the users, be they individuals, companies or governments, while education is decisive in mitigating the shortage of skilled cyber-professionals. New collaboration models are needed and the role of the private sector in cyber security is crucial.
Cyber security has also become a integral dimension of global security policy and almost every crisis is having its “cyber front”. The most recent case is the Ukrainian crisis. Edward Snowden’s disclosures have been a serious blow to citizens’ trust of governments. Can political leaders still impact users’ online behavior? Is personal data gathering an infringement of human rights or a “necessary evil”? How can governments be held more accountable in cyber-space? Cyber-security’s concepts and legislation clearly need to be better defined.
Ce cours propose de former des fonctionnaires gouvernementaux des Etats signataires du Traité sur le Commerce des Armes (TCA) sur la meilleure façon de mettre en oeuvre efficacement ses dispositions. Le but du cours est de contribuer à la réalisation des deux principaux objectifs du TCA: «Instituer les normes communes les plus strictes possibles aux fins de réglementer ou d’améliorer la réglementation du commerce international d’armes classiques ; [p]révenir et éliminer le commerce illicite d’armes classiques et empêcher le détournement de ces armes.»
Annual Swiss Trainee Diplomats Training Course, 18-22 May 2015
In complement to national training, the GSCP offers an orientation module for new Defence Attachés and civil servants involved in international relations. The course analyses major international security questions, especially with regard to the ‘New Threats’ agenda. It surveys practical issues of protocol, as well as knowledge and practices of international conventions. It builds confidence and experience though a proven simulation of a ‘Defence Attaché tour’. All aspects of the couse meet the requirements of the Geneva Standards for Defence Attaché training.
In complement to national training, the GSCP offers an orientation module for new Defence Attachés and civil servants involved in international relations. The course analyses major international security questions, especially with regard to the ‘New Threats’ agenda. It surveys practical issues of protocol, as well as knowledge and practices of international conventions. It builds confidence and experience though a simulation of a ‘Defence Attaché tour’. All aspects of the course meet the requirements of the Geneva Standards for Defence Attaché training.
The 30th edition of this eight month international training course in security policy is designed to increase the knowledge and skills of high-performing professionals, who seek to enhance their career and engage in leadership positions in solving the world’s most pressing security challenges. Participants can also opt to take part in the concurrent Master of Advanced Studies in International and European Security , jointly run with the Global Studies Institute of the University of Geneva.
Myanmar is currently undergoing rapid changes to its political and economic systems .The three-week training course brings together 20-25 selected persons from Myanmar’s administration, parliament, political parties and civil society organisations, to explore key issues in democratization and international relations. It promotes a vision of strong democratic institutions and support for the rule of law and human rights.
What does the interdisciplinary nature of political advising mean to you? Political advisors are instrumental actors in the decision-making processes of peace and security efforts. Their effectiveness is of fundamental importance both on the ground and at an international level. Their duties require them to synthesize information rapidly, to develop a comprehensive understanding of the context and key issues at hand, and to convey their understanding and analysis to their institutions at varying levels while building and nurturing meaningful relationships.
This course builds the political advisors’ skill sets and networks needed to carry out their work more efficiently and effectively.
The Annual Middle East and North Africa training course on new issues in security policy provides training and fosters capacity-building in nontraditional security challenges. The course addresses the important transition underway in Middle East and North Africa countries and the impact on the security challenges in the region.