Diplomacy & Crisis News

WDR Westdeutscher Rundfunk: Köln (ots) - Der WDR freut sich über eine Auszeichnung beim prestigeträchtigen Prix Jeunesse International, wo alle zwei Jahre herausragende Beiträge fürs Kinderprogramm ausgezeichnet werden. Die Spezialfolge „Wo stecken die Gefühle?“ ...

NDR Norddeutscher Rundfunk: Hamburg (ots) - Was beschäftigt die Menschen in Mecklenburg-Vorpommern? Um möglichst viele Perspektiven einzufangen, ist der NDR DialogBus von Samstag, 6. Juni, bis Samstag, 29. August, in ganz Mecklenburg-Vorpommern unterwegs. An über 20 ...

BündnisProTransplant: Berlin (ots) - Das Bündnis ProTransplant reicht aufgrund der anhaltend alarmierenden Situation bei der Organspende Verfassungsbeschwerde ein. Möglich wird dies durch die jüngst erfolgte Änderung des Transplantationsgesetzes, die aus Sicht des ...

Leben Spenden e.V.: Berlin (ots) - Trotz eines leichten Anstiegs im Jahr 2025 liegt Deutschland bei den Organspendezahlen im internationalen Vergleich immer noch auf einem der letzten Plätze. In den meisten anderen europäischen Ländern bildet die ...

rbb24 Inforadio: Berlin (ots) - Der parlamentarische Geschäftsführer der SPD-Bundestagsfraktion, Dirk Wiese, sieht nach eigenen Angaben die Bundesregierung in der Pflicht, Reformen jetzt schneller voranzubringen. Wiese reagierte damit auf die Ergebnisse des neuen ...

Skoda Auto Deutschland GmbH: Mladá Boleslav (ots) - › Die ersten Skizzen des großen Elektro-SUV geben einen Ausblick auf seine klaren Linien und sein charakterstarkes Design, das den Prinzipien von ‚Modern Solid‘ folgt › Die Weltpremiere des neuen Škoda Flaggschiffs ...

w3.hub: Berlin (ots) - Eine Woche, über 140 Events, mehr als 7.000 Teilnehmer:innen aus aller Welt. Das Berlin Blockchain Festival 2026 ist keine gewöhnliche Technologiemesse. Es ist ein Festival im besten Berliner Sinne. Vom 15. bis 21. Juni verwandelt ...

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”

A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek.

Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.

A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott.

A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban; a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.

A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen.

A magyar haderő létszámát 35 ezerben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást.

Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.

A szerződés kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.

Végeredményben Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát: a 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós országból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló állammá vált. A Magyar Királyság termőföldjeinek 61 százaléka, a faállomány 88 százaléka, a vasúthálózat 62 százaléka, a kiépített utak 64 százaléka, az ipartelepek 55 százaléka, a hitel- és bankintézetek 67 százaléka a került a szomszédos országok birtokába.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. A törvény első paragrafusa így kezdődött:

„Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott…”

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza. A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években a meghatározó külpolitikai cél Trianon revíziója lett. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a magyar országhatárok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.

A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.

Az országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Az erről szóló rendelkezés kimondta:

„a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A trianoni békediktátum századik évfordulóján a budapesti Kossuth téren elkészült Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a koronavírus-járvány miatt 2020. augusztus 20-án avatták fel.

A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Forrás: hirado.hu

The post Ma van a nemzeti összetartozás napja appeared first on Kárpátalja.ma.

ABDA Bundesvgg. Dt. Apothekerverbände: Meran (ots) - Viele Menschen greifen zu Nahrungsergänzungsmitteln, obwohl sie diese oft gar nicht brauchen. "Im Dschungel der Nahrungsergänzungsmittel den Überblick zu behalten ist schwierig - viele Menschen verlassen sich auf unhaltbare ...

Sky Deutschland: Unterföhring (ots) - - Formel 1, MotoGP, IndyCar Series und WRC: insgesamt 17 Rennen der besten Motorsport-Serien der Welt im Juni und Juli - Monat der Entscheidungen im US-Sport im Juni: das komplette NHL Stanley Cup Final live und exklusiv, alle ...

Deutsche Bundesstiftung Umwelt (DBU): Osnabrück/Aachen (ots) - Zukunftsweisendes Jubiläum in dem seit 2019 laufenden Green Startup-Programm der Deutschen Bundesstiftung Umwelt (DBU): Zum 100. Mal ist nun ein junges auf Umwelt- und Ressourcenschutz orientiertes Unternehmen in die ...

KiKA - Der Kinderkanal ARD/ZDF: Erfurt (ots) - KiKA, ARD und ZDF machen die Fußball-Weltmeisterschaft 2026 zu einem besonderen Sport-Erlebnis für alle: Vom deutschen Auftaktspiel gegen Curaçao am 14. Juni 2026 mit Kinder-Kommentar des 13-jährigen Niklas über neue ...

OCC Assekuradeur GmbH: Lübeck (ots) - Die OCC Assekuradeur GmbH festigt eindrucksvoll ihre Spitzenposition bei der Absicherung von Liebhaberfahrzeugen: Beim großen jährlichen Versicherungsvergleich der Fachzeitschrift CLASSIC CARS (Heft 07/2026) geht das Lübecker ...

PiNCAMP powered by ADAC: Berlin (ots) - - Sterne sind nicht gleich Sterne: Die PiNCAMP-Analyse von knapp 15.000 europäischen Campingplätzen deckt fundamentale Unterschiede zwischen den Sternen der ADAC Klassifikation und den Sternen der Gästebewertungen aus der Community ...

A káposzta és a karfiol egyaránt támogatja az egészséget. De vajon melyik van jobb hatással a szívre és az emésztésre? 

A káposzta és a karfiol a keresztesvirágú zöldségek családjába tartozik. Mindkettő alacsony kalóriatartalmú, miközben igen gazdag rostokban és antioxidánsokban. Egy kiegyensúlyozott étrend részeként mindkét zöldségféle segíthet a szív és az emésztés támogatásában.

Káposzta vagy karfiol: melyik egészségesebb?

A Health cikke szerint mind a káposzta, mind a karfiol remekül támogatja a szív egészségét, a bennük található rostoknak, antioxidánsoknak és gyulladáscsökkentő növényi vegyületeknek köszönhetően. Ezek a zöldségek viszkózus rostot tartalmaznak – ez egyfajta oldható rost, amely géles állagúvá válik a bélben. Ez a gél kötődhet a koleszterinhez, csökkentve annak felszívódását, ezáltal mérséklődik az LDL – vagyis a „rossz”) koleszterin szintje.

A keresztesvirágú zöldségek minden más zöldséghez képest is jobban védik a szív és az érrendszer egészségét. Ez a kéntartalmú vegyületeknek tudható be, amelyek segítenek az egészséges vérnyomás fenntartásában és a gyulladás csökkentésében.

A káposztában és a karfiolban lévő rostok egyaránt támogathatják a rendszeres székletürítést, valamint a bélrendszer és a bélflóra egészségét. A keresztesvirágú zöldségek emellett olyan növényi vegyületeket is tartalmaznak – beleértve a glükozinolátokat, flavonoidokat és polifenolokat –, amelyek segíthetnek megőrizni a bélnyálkahártya erősségét és csökkenteni az emésztőrendszer gyulladását.

Ezen a téren azonban a káposzta egy kissé jobban teljesít, mivel gyakran fogyasztják savanyú káposztaként vagy kimchiként. Ezek a savanyított, erjesztett ételek ugyanis hasznos baktériumokat biztosíthatnak, amelyek táplálják a jótékony bélbaktériumokat.

Az emésztés és a szív egészségének támogatása mellett a káposzta és a karfiol a következőkben is segíthet:

• támogatják az immunrendszer megfelelő működését,
• sokáig eltelítenek, így támogathatják a testsúlyszabályozást,
• segítik a csontok egészségének megőrzését,
• védelmet nyújthatnak bizonyos rákos megbetegedések ellen.

Tápanyagtartalom összehasonlítása

Az említett két zöldségféle egészségre gyakorolt hatásai kapcsán nem célunk egyértelmű nyertest hirdetni, azonban KalóriaGuru.hu kalkulátorait használva megpróbáltuk összehasonlítani a káposzta és a karfiol tápanyagtartalmát. Energiatartalmuk például teljesen megegyezik (25 kcal/100g), és glikémiás indexük sem sokban tér el (a káposztáé 10, a karfiolé 15). A legfontosabb tápanyagok mennyiségét illetően azonban kissé már eltérően teljesítenek.

A karfiol és a káposzta tápanyagtartalmának összehasonlítása Tápanyag neveMennyiség 100 gramm nyers karfiolbanMennyiség 100 gramm nyers káposztábanFehérje1,9 gramm1,3 grammZsír0,3 gramm0,1 grammSzénhidrát3 gramm
(amelyből cukor: 1,9 g)3,3 gramm
(amelyből cukor: 3,2 g)Rost2 gramm2,5 grammNátrium30 milligramm18 grammC-vitamin48,2 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 60,3%-a)36,6 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 45,8%-a)Folsav57 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 28,5%-a)43 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 21,5%-a)K-vitamin15,5 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 20,7%-a)76 mikrogramm
(egy felnőtt napi szükségletének 101%-a)Kálium299 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 14,9%-a)170 milligramm
(egy felnőtt napi szükségletének 8,5%-a)

A lényeg, hogy a káposzta és a karfiol közötti „harcnak” nincs egyértelmű győztese. Mindkettő tápláló kiegészítője lehet egy szívbarát és az emésztőrendszer egészségét támogató étrendnek. A legjobb döntés tehát az, ha mindkettőt rendszeresen fogyasztjuk.

Forrás: hazipatika.com

Nyitókép forrása: Getty Images

The post Káposzta vagy karfiol: melyik az egészségesebb? appeared first on Kárpátalja.ma.

Oil and gas price spikes are doing what decades of climate diplomacy struggled to achieve.

Scott Johnson talks about drones and meeting Nerdah Bo Mya in Kawthoolei.

China's BRICS+ advisory group has seen a flurry of activity in recent months. With Beijing set to host the 2027 [...]

While France's DGSE foreign intelligence agency is "capable of producing situational reports, it does not necessarily view future forecasting as [...]

Germany's BND foreign intelligence service, headed by Martin Jäger, sent [...]