Határon túli magyar portálok összesített hírei

Vendégszereplésre indult, és fogad is egyet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
Kategória: Kultúra

Két kategóriában hirdet versenyt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal az immár másodszor megszervezett Virágos Székelyudvarhely elnevezésű programjában.
Kategória: Színes

A Nemzeti Összetartozás Napját találták a legalkalmasabbnak az EMNT és az SZNT tagjai, hogy a „mosolyszünet” után első ízben hirdessenek közös küldöttgyűlést. Számos, a magyar közösséget érintő határozatot fogadtak el szerda délután Marosvásárhelyen.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Második helyezést értek el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói az általuk készített Attila sörrel egy nemzetközi versenyen – olvasható az egyetem honlapján.
Kategória: Színes

A kisebbségi oktatásért felelős államtitkár azt mondta, a szenátus oktatási bizottsága által most tárgyalt törvénytervezet visszarendeződést hozna az anyanyelvű oktatás terén. Amellett ugyanis, hogy a nyolcadikosok ismét románul kellene tanulják a történelmet és a földrajzot, a román nyelvet csak az elemiben oktatnák idegen nyelvként.

„Hosszú-hosszú gyötrődés és kínlódás után sikerült a specifikus román tanterveket elkészíteni, ami azt jelenti, hogy a magyar diáknak specifikus román tantervet írnak, a törvényben benne van az is, hogy akkor ennek a tantervnek alapján vizsgázik is a diák, ezt most nem engedik meg csak az elemi szakaszban, tehát a gimnáziumi és líceumi szakaszban visszatérne az, hogy a románoknak írt tanterv és tankönyv alapján folyik a román nyelv oktatása”

- magyarázta Király András.

Az oktatásügyi államtitkár azt mondta az ErdélyFM-nek, hogy a törvénytervezet egyelőre munkaanyagnak tekinthető. A készülő törvény Ecaterina Andronescu, a szenátus oktatási bizottságának PSD-s vezetője által került napirendre, valójában a jelenleg hatályban lévő oktatási törvénnyel egy időben kidolgozott tervezet, szenátusi módosításokkal. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter korábban jelentette be, hogy év végéig új törvényt dolgoznak ki. Az oktatási miniszter ma, sajtótájékoztatón azt is megerősítette, hogy létezik egy megállapodás a három tanügyi szakszervezet, a Rektorok Országos Tanácsa és a kormány között arra nézve, hogy mielőbb szükség van egy új oktatási törvényre. Az új oktatási törvény a következő tanévtől léphet érvénybe, módosítások ugyanis nem eszközölhetők tanév közben. Victor Ponta kormányfő a mai kormányülésen azt mondta, csak akkor szabad új oktatási törvényt kidolgozni, ha széleskörű konszenzus van róla. A 2011-ben bevezetett tanügyi törvény 365 cikkelyének mintegy felét módosította már a Ponta-kormány.

A Délvidék Szerbiához való csatolásából számos hátrány származott az ezen a területen élő magyarság számára – mondta Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke ma délelőtti zentai sajtótájékoztatóján.

JÉGKORONG

2.00, csütörtök, Arena Sport 1, Sport1: Tampa Bay Lightning–Chicago Blackhawks (NHL, rájátszás, nagydöntő, első mérkőzés).

KÉZILABDA

20.15, Arena Sport 2: Hannover–Kiel (német élvonal, 33. forduló).

KOSÁRLABDA

18.30, Sportklub 3: Trabzonspor–Efes (török élvonal, rájátszás, elődöntő, harmadik mérkőzés, az állás: 0:2).

20.45, Sportklub 3: Reggio Emilia–Venezia (olasz élvonal, rájátszás, elődöntő, harmadik mérkőzés, az állás: 1:1).

LABDARÚGÁS

Ifjúsági torna, Toulon, B csoport, 4. forduló: Elefántcsontpart–Kína (17.00, Arena Sport 3), Mexikó–Anglia (19.00, Arena Sport 3).

15.30, Sport2: MTK–Ferencváros (magyar női kupadöntő).

17.15, Arena Sport 4: Panathinaikosz–Aszterasz Tripolisz (görög élvonal, BL/EL-rájátszás, 5. forduló).

19.00, Arena Sport 1: Napredak–Metalac (osztályozó a szerbiai szuperligáért, visszavágó, az első meccsen: 1:3).

19.00, Sport1: Debrecen–Ferencváros (magyar ligakupa, döntő).

19.30, Sportklub 1: Galatasaray–Bursaspor (török kupadöntő).

A zentai szabálysértési bíróságon az év eleje óta 2859 eljárást indítottak a határsértőkkel szemben – közölte lapunkkal Snežana Zvekić, a szabálysértési bíróság elnöke, s hozzátette, hogy eddig mindegyik ügyben ítélet született, amelynek során 300 személyt börtönbüntetésre ítéltek, a többiekre pedig pénzbüntetést róttak ki.

A bírónő közölte azt is, hogy az országhatár védelméről szóló törvény 1. pontjának 65. szakasza értelmében a kihágást elkövető személyeket az eset súlyosságától függően figyelmeztethetik, pénzbüntetésre vagy szabadságvesztésre ítélhetik. Hozzátette, hogy az ítéletek kihirdetése és a büntetések kifizetése, illetve letöltése után nincsenek és nem is lehetnek információik arról, hogy a továbbiakban mi történik az érintett személyekkel, de amennyiben a belügyi szervektől menedékjogot kérnek az országban, akkor a minisztérium által előírt feltételeknek kell megfelelniük. Azonban erről, illetve a velük szembeni bánásmódról a belügyminisztériumnak kell döntenie, mivel a bíróságnak nincs felhatalmazása a migránsok menedékjogainak az elbírálására, ugyanakkor a menedékjogot kérő személyek ellen nem indítanak szabálysértési eljárást sem – közölte a szabálysértési bíróság elnöke.

Az Economica.net gazdasági hírportál a segélyek kifizetésével foglalkozó ügynökség adatai alapján közli, hogy mintegy 10 600 személy juttatásait vonta meg ez év első öt hónapjában, mivel nem fizették ki adójukat javaik után. Tavalyhoz képest 13 százalékkal nagyobb ez az arány. 2012-től érvényes az a jogszabály, amely szerint akik tartozást halmoznak fel, meghatározott ideig nem részesülnek a háromféle juttatásban. Ha az érintettek egyenlítik az elmaradt összegeket, a következő hónaptól ismét jogosultak a három juttatásra, viszont ha nem fizetnek további öt hónapig, végleg elveszítik jogosultságukat a gyereknevelési segélyre, a családi pótlékra és minimáljövedelemre.

Az Adai Egészségház munkaközössége, köztük orvosok, nővérek, gyógyszerészek és mentősök 44 fehér színű, zsebes blúzból és nadrágból álló kétrészes, méretre szabott munkaruházathoz jutottak, amelyet az Műszaki Iskola ruhakészítő-szabó szakának négy végzős tanulója készített számukra az elmúlt két hónap alatt. A két intézmény közös projektuma során Szalma Éva gyakorlati oktató vezetésével a négy diák, Kormos Éva, Szűgyi Csilla, Varga Réka és Zaj Beáta a gyakorlati óránkon készítette el a ruházatot, amelyhez a szükséges alapanyagot az egészségház biztosította. A diákok és a szaktanár Gilice Hilda iskolaigazgató társaságban a napokban adták át az utolsó munkaruhákat dr. Balog András igazgatónak, aki apró ajándékkal köszönte meg a munkájukat. Dr. Balog András elmondta, hogy az egészségügyben, így az adai intézményben is nagy problémát jelent a munkaruhák beszerzése, mivel nagy mennyiségről van szó, és ez a ruházat viszonylag drága:

– A háborús időben valahogyan sikerült ezeket pótolni a külföldi humanitárius adományokból. Nagyon sok munkaruhát kaptunk egy párizsi humanitárius szervezettől, de sajnos azok sem tartanak örökké. Ezeket a ruhákat nagyon gyakran mossuk és fertőtlenítjük, ezért könnyebben is szakadnak – magyarázta az igazgató. – A munkaruhákat igyekszünk folyamatosan pótolni. A Műszaki Iskolával lebonyolított akcióval, annak ellenére, hogy az anyagot mi biztosítottuk, sokkal olcsóbban sikerült a munkaruhákhoz hozzájutni. A diáklányok kényelmes és csinos munkaruhákat varrtak. Ezúton is köszönjük nekik a segítséget – nyilatkozta az igazgató.

Gilice Hilda, a Műszaki Iskola igazgatója közölte, hogy az oktatási intézmény már korábban a zentai kórház szülészete és a moholi Idősek Otthona részére készített munkaruhákat, illetve az utóbbi számára terítőket és ágyhuzatokat is. Elmondta, hogy az egészségház számára varrt ruhák elkészítése sokat jelentett a diákoknak a gyakorlat és a szakmai tapasztalatszerzés szempontjából. Megjegyezte, hogy a következő tanévben a ruhakészítő-szabó szak helyett ruhamodellező szakot terveztek nyitni, de ezt nem hagyta jóvá az oktatási minisztérium, így sajnos az adai középiskolában egyelőre megszűnik a textil szakterület.

Szalma Éva gyakorlati oktató már 24 éve vezeti a tanulók gyakorlati oktatását az iskolában. Elmondta, hogy a diákok elsőtől harmadikig szinte mindent megtanulnak a kézi öltésképzésektől kezdve egészen a kész munkadarabok varrásáig. Az idén sok munkájuk volt a gyakorlati órákon: az említettek mellett az adai általános iskola énekkarának alkalmi ruhákat és a ballagásra batyukat varrtak, a Műszaki Iskola ballagóinak kistáskákat készítettek.

– Nagyon örültünk az egészségház felkérésének, mert így a tanulók begyakorolták az sorozatgyártást is, amit most már kihasználnak, mert a négy diákból három már elkezdett dolgozni egy adai kötödében, és a munkaadó már az első napon nagyon elégedett volt a teljesítményükkel. Ők az utolsó generáció, ugyanis az iskolában már harmadik éve nem nyílik textil szak, ami sajnálatra méltó, mert a diákok egy olyan szakmát tanulnak meg, amelyet itthon és külföldön is tudnak hasznosítani. Vannak egykori tanulóink, akik kisiparosok lettek, mások szalont nyitottak vagy kötödében dolgoznak – közölte Szalma Éva.  

Kedden kiszállították azt a huszonhét kis és huszonegy nagy hatótávolságú jégelhárító rakétát, amelyet a magyarkanizsai önkormányzat vásárolt a község jégvédelmének biztosítása érdekében.

Az újvidéki rendőrség közleménye szerint egy kiskorú lány apja fizikailag bántalmazta titeli polgártársát, mert az állítólag fogdosta a lányát. A titeli Svetozar Miletić Általános Iskola szakszervezete is reagált a hírre, mely szerint az iskola egyik ügyvezető igazgatóját, Vojislav Đurđevacot verték meg hétfőn az iskolában a tanulók szeme láttára.

A kislány szülei vasárnap feljelentetést tettek a molesztáló férfi ellen. Az ügyészség bűnvádi eljárást is indított, de hétfőn a kislány apja tettlegesen bántalmazta az ügyvezető igazgatót.

Đurđevac betegszabadságon van a bántalmazást követően, az iskola szakszervezete pedig szerdán úgy döntött, az ügyvezető igazgató bántalmazása miatt beláthatatlan időre beszüntetik a tanítást. Közleményük szerint az iskola nem biztonságos, mert a tettlegességre az iskola épületében került sor, tanítási idő alatt és a diákok szeme láttára.

 

Ausztrál kutatók 2000 éves, nagyon ritka természetes tengeri gyöngyre leltek, miközben egy part menti őslakoslelőhelyet térképeztek fel.
Nyugat-Ausztrália északi, Kimberley-partvidékén kutakodtak, amikor a felszín alatt megtalálták az egyedülálló gyöngyszemet – magyarázta Kat Szabo, a Wollongong Egyetem kutatója.

Kifejtette, a gyöngyök igen ritkák a természetben, és annak ellenére, hogy már rengeteg kagylólelőhelyet megtaláltak, korábban sosem került elő természetes gyöngy. Elmondása szerint a lelőhely miatt különösen figyelemre méltó a lelet, mivel a Kimberley-part a gyöngyhalászat szinonimája, a legutóbbi évszázad nagy részében is az volt.

A rózsaszín-arany színezetű gyöngy majdnem gömb formájú, öt milliméteres átmérővel. A közel tökéletes gömbforma miatt mikro CT-t használtak korának megállapításához, és bebizonyították, hogy valóban természetes körülmények között született, nem pedig a modern gyöngykagylófarmokon.

A gyöngyöket előállító osztrigákat a bennszülött kultúrákban az esőkeltő szertartásokban használják, héjukat több mint 1500 kilométerre, a központi sivatagos régióban is fellelték már. A régészeknek tudomásuk volt eme szertartásokról, de azt nem tudták, milyen messzire nyúlik vissza történetük az időben.

A gyöngyöt Perthben múzeumban állítják majd ki, a kutatás részleteit az Australian Archaeology folyóirat közölte.

Hatezer embert telepítenek ki lakóhelyéről ideiglenesen Indonéziában a Sinabung vulkán fokozódó tevékenysége miatt – közölte a helyi katasztrófavédelem szerdán.

A tájékoztatás szerint a vulkánból folyik a láva, mennyisége már elérte a hárommillió köbmétert. Fennáll a veszélye annak, hogy összeomlik a vulkán kúpja. Először azokat a lakosokat evakuálják, akik a vulkán körül három kilométeres sugarú körben élnek. A Sinabung körüli veszélyzóna teljes sugara hét kilométer. Indonézia a csendes-óceáni „tűzgyűrűn” fekszik, itt különösen gyakoriak a földrengések, illetve a vulkáni kitörések.

Ez a Föld legaktívabb vulkanikus területe. Az ország több mint 17 ezer szigetén ötszáz vulkán található, közülük 128 aktív, és ebből 68 veszélyesnek számít. A Sinabung, amely Szumátra szigetén található, 60 kilométerre fekszik Medan városától. A vulkán 2460 méter magas. Négyszáz év nyugalom után 2010-ben kitört, majd 2013-ban és 2014-ben ismét működésbe lépett. Tavalyi kitörése miatt 17 ember meghalt.

 

A balesetben legalább 24-en életüket vesztették, 16-an pedig megsérültek – jelentette az iráni állami televízió.

A szerencsétlenség az Elburz hegységben történt. A jármű Teheránból indult és minden bizonnyal a Kaszpi-tengerhez tartott, amikor az erős forgalomban letért az útról és egy völgybe zuhant.

A buszon 10 gyerek, 25 nő és 5 férfi utazott, mindannyian iraki állampolgárok – nyilatkozott a tévének a helyi mentőszolgálat egyik munkatársa. A sérülteket a Mazenderan tartománybeli Csalúsz város kórházába szállították.

A jó állapotú úthálózat ellenére tavaly Iránban közel 18 ezren vesztették életüket közúti balesetben.

17 hektárnyi terület cserélhet gazdát a Bumm.sk értesülései szerint.

Ajánlás a Szlovák Köztársaság és Magyarország közötti határszerződés tárgyában címmel nyújtotta be az erről szóló dokumentumot a belügyminisztérium a kormánynak – írta a szlovákiai magyar portál.

Nem vesztünk rajta

A szorgalmazott változások Szlovákia területén az Ipoly mentét érintik az érsekújvári járásbeli Leléd (Leľa), Ipolyszalka (Salka), Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), továbbá a lévai járásbeli Ipolyszakállos (Ipeľsky Sokolec), Szete (Kubánovo) és Ipolyság (Sahy), valamint a losonci járásbeli Sátorosbánya (Siatorská Bukovinka) községek határában. A kicserélt terület mindkét oldalon mintegy 17 hektárt tenne ki.

A területcserét a különféle vízgazdálkodási szabályozások következtében az Ipoly folyómedrében beállt változások indokolják. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy Somoskőújfalu csatornahálózata átnyúlik Szlovákia területére Sátorosbánya mellett. A területcsere egyik célja, hogy lehetővé tegyék a csatornahálózat zavartalan működését és karbantartását az államhatár átlépése nélkül.

Ugyanakkor a szlovák kormányon kívül a parlamentnek is el kell fogadnia a törvényt, és ugyanez szükséges magyar részről is.

Megérkeztek az első jégelhárító rakéták Magyarkanizsa községbe. A kishomoki kilövőállomás az elsők között volt, ahová szállítmányt hoztak. Halász Mónika, az önkormányzat mezőgazdasággal megbízott tanácstagja elmondta, az idei évben nyolcszázezer dinárt költöttek a jégvédelemre.

– Összesen huszonhét rakétát vásároltunk, úgy számoltuk, a községben lévő mind a kilenc kilövőállomásra három-három rakéta jut. Az állami földek bérléséből származó bevételből különítettünk el egymillió dinárt a rakéták vásárlására, s mivel sikerült olcsóbban hozzájutni a rakétákhoz, így mindössze nyolcszázezer dinárt költöttünk – mondta Halász Mónika.

Hozzátette, hogy hat kis hatótávolságú rakétát is vásároltak a huszonegy nagy mellé, mert a határ közelében kizárólag ezeknek a rakétáknak a használata engedélyezett.

Mint megtudtuk, Magyarkanizsán a kilenc kilövőállomás közül csak hat aktív, a többi három helyen, Horgoson, Oromhegyesen és Ormon jelenleg nincs szerződtetett rakétakilövő személy. Ennek a gondnak az orvoslására először a helyi közösségek vezetőivel egyeztetnek, hogy megfelelő a személyekkel mielőbb megoldják ezt a kérdést is.

A bajsai radarállomás képviselője, Ljubodrag Jović, aki szintén jelen volt a rakéták elhelyezésénél, elmondta, hogy a nyár kezdetén itt, Magyarkanizsán egyelőre elegendő a beszerzett rakéták mennyisége, de biztos számot nem lehet előre jósolni, a jégeső kialakulását több tényező befolyásolhatja.

A kishomoki rakétákat körülbelül tíz éve ugyanaz a személy, Nagy Vilmos kezeli:

– Ha jól emlékszem, a tíz év alatt csak egyszer volt olyan év, hogy egyetlen rakétát sem kellett kilőni. Ez huszonnégy órás munka, az ember nem hagyhatja el a terepet, különösen készültség idején, mert bármikor jöhet a hívás Bajsáról, és 20 percen belül a helyszínen kell lenni, sokszor égzengés, villámlás közepette is – mondta Nagy Vilmos, aki elárulta, hogy a munkájáért havonta 4000 dinárt fizetnek neki, s a pénzt háromhavonként utalják át egy összegben, azonban a munkát nemcsak a pénz miatt végzi, termelőként a saját földjei is veszélyeztetve vannak. Elmondása szerint a tíz év alatt eddig csak egyetlen egyszer érte jégkár ezt a területet.

A jég ellen azonban nemcsak rakétákkal lehet védekezni. Halász Mónika elmondta, hogy az idén az önkormányzat talajgenerátorokra is különített el eszközöket, de ezeket Szerbiában nem gyártják, a behozatalra és a használatra pedig nem kapták meg a szükséges engedélyeket.

– A talajgenerátorok hatását megkérdőjelezik a szakemberek, azonban tudjuk, hogy más országokban alkalmazzák őket, és a határhoz közeli zónában számunkra ez is többet nyújtana a semminél – mondta el Halász Mónika.

A Munkácsi Városi Tanács képviselői a gépjárműadóról szóló határozat jóváhagyását tervezik – adta hírül a mukachevo.net június 2-án.

A rendelet értelmében az öt évnél újabb és 3000 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú személygépjárművekre évente 25 ezer hrivnya adót vetnének ki.

Az érintetteket az adózási kötelezettségről és annak összegéről a nyilvántartás helye szerinti illetékes adóhivatal értesíti július 1-ig.

A megyei adóhivatal főosztályának Munkácsi Egyesített Állami Adófelügyelete ellenőrzi az illeték teljes mértékben és időben történő beérkezését a városi költségvetésbe.

Kárpátalja.ma

Kristán Attilát jelölte idén a Nemzeti Színház Kaszás Attila-díjra. A kárpátaljai származású színművész az utolsó fordulóba is bekerült a három esélyes közé. Jelölttársai nem kisebb művészek, mint Kiss Mari, a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatának tagja, illetve Mészáros Tibor, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház színművésze.

Kristán Attila 2006-ig a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja volt, majd a debreceni Csokonai Nemzeti Színházhoz szegődött, 2013-tól pedig a Nemzeti Színház művésze. Az elmúlt két évadban dolgozott a grúz Doiashvilivel, a román Purcarete-vel, az orosz Rizsakovval, és számos olyan magyar rendezővel, mint Galambos Péter, Kincses Elemér, Szabó K. István, Vidnyánszky Attila és Zsótér Sándor.

Kristán Attilát a beregszászi színpadon láthattuk többek között A három nővérben, a Dekameronban, a Dorottyában, a Karnyónéban és a Tótékban.

A Kaszás Attila-díjat 2008-ban Szarvas József, 2009-ben Nemes Levente, 2010-ben Mátray László, 2011-ben Mucsi Zoltán, 2012-ben Bányai Kelemen Barna, 2013-ban Borovics Tamás, tavaly pedig Nagy Alfréd vehette át.

Szavazni június 1. és július 31. között a művészekre ITT lehet.

Kárpátalja.ma

Tegnap délelőtt a kishegyesi helyi közösség épületében átadásra került a Kishegyesi Termelői Klub irodája. Az iroda falugazdászi szerepkört fog betölteni és a közmunkaprogram segítségével kezdte meg működését a termelői klub, a helyi közösség és az önkormányzat közös erőfeszítéseinek köszönhetően. Az ünnepélyes átadón jelen volt Mohácsi Zoltán, Kishegyes község alpolgármestere, Szűgyi István, a helyi közösség tanácsának elnöke, Szügyi Róbert, a termelői klub elnöke és Zoran Vladisavljev alelnök.

– Kishegyesen ismét egy szimpatikus, közösségépítő összefogás történt. A  Kishegyesi Termelői Klub sikeresen pályázott a tartományi gazdasági titkárságnál közmunkaprogramra, és ennek köszönhetően két közmunkás 6 hónapon keresztül fogja működtetni az irodát. Ebben a történetben partner volt a kishegyesi helyi közösség, amely biztosította a helyiséget és a szükséges technikai feltételeket, gondolok itt a számítógépre, nyomtatóra, internet hozzáférésre és bútorra. A fogyóeszközök biztosításában pedig az önkormányzat segít – mondta el Mohácsi, aki reméli, hogy az iroda sikeresen fog működni és a gazdák igénybe veszik a szolgáltatásait.

Az új iroda a más településeken már létező falugazdászi szerepkört kell, hogy betöltse, mondta el Szügyi Róbert.