Határon túli magyar portálok összesített hírei

Két hét múlva találkoznak a Lázár-kastély tulajdonosai, és vélhetőleg döntés is születik a műemlék ingatlan további rendeltetéséről. 
Kategória: Erdélyi hírek

Legkésőbb 2017 márciusáig, de a remények szerint még az idén megépül egy profi futópálya az óbecsei Erdőtelepítők Parkjában. A futópályát az óbecsei Ifjúsági Iroda álmodta meg. Az iroda pályázata elnyerte az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatását, ahonnan 1,3 millió dinárt kap a megvalósítására, míg az óbecsei önkormányzat csaknem 1,2 millió dinár értékű támogatással állt az ügy mellé.

Belvitákhoz vezetett a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az a tény, hogy a párt csúfosan leszerepelt Bukarestben a vasárnapi önkormányzati választáson.
Kategória: Belföld

Egyhangúlag megszavazta szerdán a bukaresti alsóház azt a törvénytervezetet, amely arra kötelezi a romániai áruházláncokat, hogy legalább 51 százalékban belföldi termékeket forgalmazzanak.
Kategória: Agrárvilág

Bemutatták szerdán Irkutszkban az MSz-21-300-as új orosz utasszállító repülőgépet, amely az eseményen  részt vevő Dmitrij Medvegyev kormányfő szerint annak a jele, hogy Oroszország nem fog eltűnni a világ repülőgépgyártásának felső ligájából.

A nemzeti összetartozás ünnepén, június 4-én avatták fel a Nagybégány központjában kialakított játszóteret és emlékparkot.

A község lakói három évvel ezelőtt kezdtek hozzá a közösségi tér kialakításához. Az ehhez szükséges telket egy helyi vállalkozó, Horváth Attila ajánlotta fel. Miután letisztították, feltöltötték homokkal és elkerítették a területet, elhelyezték azon azokat a fa játszótéri elemeket, amelyek a nagybégányi asztalosok munkáját dicsérik. A mesterek társadalmi munkában, fizetség nélkül vállalták el a mászókák, csúszdák, faházikók és hinták elkészítését. A gyerekek kedvéért egy magas drótkerítéssel elválasztott, füvesített futballpálya is helyet kapott a téren. A teljes kényelmet szolgálják továbbá a fapadok, az illemhelyiség és a vizes csap.

A tér másik felében a nemzeti összetartozás jegyében emlékparkot alakítottak ki a nagybégányiak. A park központi eleme egy magyar motívumokkal gazdagon díszített, faragott székelykapu, amely mellett egy-egy magyar és ukrán nyelvű táblán olvashatjuk el Nagybégány történetét.

A közösségi teret a helyiek és a településre ellátogató turisták az első játékok megjelenése óta használják, azonban az ünnepélyes átadót most tartották meg.

A park felavatására egybegyűltek először Nagy Anikó operaénekes előadását hallgathatták meg, majd Hanka Dezső, Nagybégány polgármestere mondott köszöntőt. Beszédében megemlítette mindazokat, akik anyagi és egyéb támogatásukkal hozzájárultak a közösségi tér létrehozásához. Többek között köszönetet mondott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, Horváth Attila vállalkozónak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának, valamint a helyi mestereknek. A hála jeléül egy-egy oklevelet is átadtak a támogatóknak.

A továbbiakban Faragó László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja szólt a jelenlévőkhöz, majd Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet. A helyi görögkatolikusok és római katolikusok képviseletében Marosi István és Losák István méltatta a park létrehozását.

Ezt követően leleplezték a székelykaput és a Pocsai Vince református lelkész által faragott kopjafát, amelyen Verecke honfoglalási emlékművének motívuma is megtalálható.

A nagybégányiak bíznak benne, hogy még sok éven át szolgálja majd a park a helyiek és a településre ellátogató családok kényelmét és pihenését.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A hétvégi Bajsa–Pannónia örökrangadón nem csak a két rivális csapat küzdött meg egymással: két gesztusértékű esemény tette még rangosabbá sporteseményt. Egyrészt Kirs Miklós, lapunk bajsai sporttudósítója, a bajsai csapat korábbi játékosa és edzője díszplakettet kapott eddigi sportmunkásságáért. Az elismerést Zsemberi János, a klub elnöke és Palágyi Szabolcs, a klub igazgatója adták át a mérkőzés félidejében. A másik megható momentum a klub veterán, 60 év feletti játékosainak találkozója volt. Zsemberi arról számolt be lapunknak, hogy Bajsán először szerveztek ilyet.

– A bajsai labdarúgóklub idén 85 éves, és eldöntöttük, hogy figyelmet kellene szentelni a klub idős játékosainak. Topolyán már szerveztünk ilyen találkozót a klub 100. évfordulójára, de itt, Bajsán első alkalommal tartjuk meg. A 60 évnél idősebb játékosokat hívtuk meg a mai mérkőzésre, utána pedig vacsora és társalgás következik, ahol az első csapat játékosaival fognak együtt lenni. Emellett ajándékot adtunk át Kirs Miklósnak, aki futballozott is Bajsán, és edző is volt – mondta Zsemberi.

Az öregfiúk-találkozón elbeszélgettünk két egykori játékossal is: Kecskés Sándorral és Kotman Jánossal. Kecskés 1970-ben lett bejegyzett labdarúgó, és 8 éven át rúgta a bőrt a csapatban. Elmondása szerint minden pozícióban játszott, volt védő, középhátvéd és csatár is. Az aktív játékot egy baleset miatta hagyta abba, egy edzésen ráléptek a térdére. Kecskés 17 évesen került be a bajsai csapatba, amely akkor a Szabadkai Ligában játszott. Sajnos, kevés időt tölthetett ebben a ligában, mert a csapat hamarosan kiesett. Sándor úgy látja, hogy nagyon nagy különbség van az akkori és a mostani foci között. Meglátása szerint most jobbára a pénzért játszanak, az ő idejében pedig a faluért tették. Nem kaptak mást, csak egy citromot félidőkben, és a bajnokság végén megvendégelték őket.

Kotman János bácsi az 1950-es évek második felében kezdett játszani, és 1970-ig volt a csapatban. Saját bevallása szerint kicsit lassú volt, de nagyon jó volt a labdakezelése, és sokat bírt szaladni. A csapatot azért hagyta ott, mert összeveszett az edzővel, aki túl sokat várt el tőle. A csapat 1963-ban fölényesen megnyerte a topolyai ligát, és bekerült a szabadkaiba, emlékezett vissza János bácsi. Az első évben kicsit kapaszkodniuk kellett, mert újoncok voltak, és mert az edzőjük gyakran konfliktusba került a bírókkal. Szidta őket, azok meg ellenük fújtak, de végül a csapat megtalálta a helyét. János bácsit hívták más csapatokhoz is, de Bajsán maradt, mert ő is úgy érezte, mint Sándor, hogy a faluért játszik. Akkor még a feltételek sem voltak olyanok, mint manapság, de ez nem érdekelte az akkori játékosokat. János bácsi egy darabig olyan futballcipőben játszott, amelyből kilógott a nagyujja, de ez sem zavarta. Meglátása szerint akkor egy nagyon jó csapatot kovácsoltak össze, amely lelkesedéből játszott. Ez kellene ma is, véli az idős játékos.  

Június 3-án a 128. évfolyam, 85 végzős búcsúzott az inasiskola jelleggel 1888-ban alapított Sinkovics József középiskolából.

A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány 2016. június 4-én rendezte meg hagyományos évzáró ünnepségét, az V. Kárpátaljai Tehetségnapot a Rákóczi-főiskola átriumában. A hagyományos zárás során kívánta az alapítvány kifejezni elismerését az iskolásoknak a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány tehetségpontjaiban kifejtett aktivitásuk és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség vetélkedőin való sikeres szereplésért, illetve felkészítő tanáraiknak, akik nagyban hozzájárultak az elért eredményekhez.
A tehetségnapon került átadásra az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Nemzeti Tehetség Program támogatásával 2015 őszén meghirdetett Ady Endre-ösztöndíj (Pályázat kódja: NTP-ADY-M-15). A pályázat célja pénzügyi segítség nyújtása a határon túli magyar nyelvű közoktatásban részt vevő, kiemelkedően tehetséges 6–11. osztályos, szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára. A pályázatot a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban részt vevő, magyar nemzetiségű, közép- vagy általános iskolában tanulók adhatták be. Kárpátalján a pályázatot 51 tanuló nyújtotta be. A pályázatokat szakmai bizottság értékelte, pontozta, melynek eredményeként 23 tanuló részesülhetett 100.000 Ft összegű támogatásban a 2015/2016-os tanévben.

„GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

Tizenötezernél több szabadkai polgár követeli aláírásával annak a városi rendeletnek a módosítását, amelynek értelmében monopolhelyzetbe került a helyi temetkezési közvállalat, hiszen így a temetkezési magánvállalatok hatáskörében szinte csak az elhunytak elszállítása tartozhat.

Háztetőket szakított le, fákat csavart ki és számos pincét elárasztott a németországi Hamburgban tomboló hatalmas vihar. A forgószél kedden érte el a város peremét: először óriási eső mosta el a települést, teniszlabda nagyságú jégdarabok potyogtak az égből, majd a megérkezett a tornádó is, amely pillanatok alatt szétmorzsolt mindent, ami az útjába került.

Forgószél csapott le kedd este a németországi Hamburgra. A Die Welt német lap jelentése szerint már régóta nem volt ekkora vihar a városban, a lakók azonban csodával határos módon el tudtak menekülni a pusztító szélvész elől.

Teniszlabda nagyságú jégdarabok hulltak az égből

Az egyik kertvárosi lakos azt mesélte a Die Weltnek, hogy heves esőkkel kezdődött a vihar, és kis időn belül már teniszlabda nagyságú jégdarabok estek az égből.

“A vihar pillanatok alatt elérte a házat, a terasz megremegett, a tetőt lefújta a szél a ház tetejéről, az almafa pedig ráesett a megroggyant házra” – mondta a nő, aki órákkal korábban még grillezni készült fiával.

A nő szomszédjai is megszenvedték a vihart: a forgószél a levegőbe röpítette bútoraikat, leszakított több erkélyt, a kertekben faldarabok és tetőrészek maradványai keveredtek össze a kitépett fákkal.

Az Európában ritka időjárási jelenséget többen is videóra vették, és a felvételeket feltöltötték az internetre.

Két orosz női súlyemelő pekingi olimpián levett A és B mintája is pozitív eredményt hozott.
Marina Sainova és Nagyezsda Jevsztyuhina az anabolikus szteroidok közé tartozó turinabol használatán vesztett rajta az újratesztelések következményeként. A B próba eredményét Sainova edzője, Vlagyimir Sainov tudatta az orosz hírügynökséggel.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még májusban jelentette be, hogy a 2008-as ötkarikás játékokon elvégzett doppingtesztek újravizsgálása során hat sportágban 12 ország összesen harminckét sportolója bukott meg. Később kiderült, közülük 14-en oroszok.

Sainova Pekingben ezüstérmes volt kategóriájában, amellett négyszer nyert Európa-bajnoki címet (2005, 2006, 2007, 2011). Jevsztyuhina 2008-ban olimpiai bronzérmesként végzett, három alkalommal győzött világbajnokságon (2011, 2013, 2014), Eb-n pedig két ízben (2011, 2013) diadalmaskodott.

A szegedi kutatók újonnan kifejlesztett műszere képes feltárni, milyen korom van a levegőben, és az mennyire káros. Valós időben méri a részecskék fényelnyelését, ezáltal azonnali információt nyújt róla, hogy a városi szmogot az autók által kibocsátott korom vagy a helytelen fatüzelés okozza.

Naponta hárommillióan halnak meg a Földön légszennyezés miatt a WHO adatai szerint. Csak Magyarországon évente 10 ezer ember életét követeli a levegő szennyezettsége. Bár régóta mérik a szállópor mennyiségét, hogy az valójában mennyire veszélyes, még mindig nem tudjuk igazán.

Ám, úgy tűnik, Szegeden megtalálták a megoldást. Az egyetem kutatócsoportja olyan fotoakusztikus műszert fejlesztett ki, amely képes feltárni, milyen korom van a levegőben, és, hogy az mennyire káros.

Szabó Gábor, az egyetem rektora az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, az egyik első terepi mérést a műszer tesztelésére Budapesten végezték, ahol jól látható különbség volt téli napokon az éjszakai és a nappali korom között.

A műszer valós időben képes mérni a részecskék fényelnyelését. Tehát azonnal meg tudja mondani, hogy például a városi szmogot az autók által kibocsátott korom vagy a helytelen fatüzelés okozza.

A fotoakusztikus elven működő, mobil aeroszol laboratórium egyedülálló a világon. Egyszerre több hullámhosszon képes mérni a szállóport és a benne található nanoméretű, széntartalmú részecskéket.

Pintér Máté, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoportjának szakembere kifejtette, a készülékkel a levegőt szívják be. Három mintavételi pontja van, ebből kettő egy-egy műszerhez tartozik (a tömegmérés és a szerves-szervetlen szénaránymérő saját mintavevő feje), a harmadik pedig az összes többi műszeré.

Az autóba pumpával jut be a levegő. Utry Noémi a kutatócsoport másik szakembere hozzátette, a rendszer része egy olyan elosztóegység, amely négyfelé osztja az aeroszolmintát.

Ezt négyféle, periodikusan szaggatott fénnyel világítják meg. Egy tiszta koromszemcse valójában grafit, ezért ha az ultraibolya fénytartományban eltérést mérnek, akkor biztos, hogy szerves folyadékréteg van a korom felületén.

Utry Noémi kifejtette, ha a szemcse tartalmaz szerves szénvegyületeket, akkor az ultraibolya tartományban sokkal magasabb fényelnyelést mutat, amennyiben nem, akkor sokkal kisebb a fényelnyelés aránya.

Miközben a részecske elnyeli a fényt, hang keletkezik, amit mikrofonokkal rögzítenek és mérnek. Az így kapott spektrum meredekségéből pedig kiolvashatóak a korom tulajdonságai.

A műszerrel megvizsgálták a kipufogóban lévő kormot is. Így derült ki, hogy valójában nem minden bio, ami annak látszik. Egyes biodízelekben a kibocsátott korom mérgezőképessége megnő.

Szabó Gábor hozzátette, az előállítás során maradnak aromás vegyületek a biodízelben, ami még önmagában nem volna nagy baj. A korommal az a probléma, hogy úgy működik, mint a gázálarcbetét: a koromszemcse a felületén megköti ezeket az anyagokat, ezáltal be tudja vinni a rákkeltő anyagokat a tüdőnkbe – magyarázta a műsorban.

Ezt az újszegedi mikrobiológiai tanszéken baktériumtenyészetekkel is igazolták. Manczinger László az egyetem docense kifejtette, toxikológiai vizsgálatokat végeztek kétféle mikrobával: a Pseudomonas putida és a Salmonella typhimurium baktériummal.

Miután az aeroszolmintákat baktériumtenyészetre oltották, kiderült, hogy egyes koromszemcsék valóban komoly hatással vannak a baktériumok túlélésére és szaporodására.

Szavai szerint megállapították, hogy Szeged levegőjében is bizonyos helyeken igen nagy mennyiségben vannak jelen az egészséget veszélyeztető vegyületek.

A mikrobiológiai vizsgálatok és a fotoakusztikus mérések egymást igazolták.

A szegedi egyetem rektora szerint újra kellene gondolni az elavult szabályzókat, és minél több autót fel kellene szerelni mérőműszerekkel, hogy kiderüljön, valójában mennyire mérgezők az üzemanyagok.

Az egységétől megszökött vagy a behívóparancsot megtagadó huszonegy személy ellen adtak ki körözést az ukrán katonai hatóságok Kárpátalján – adta hírül szerdán a Karpatnews.in.ua kárpátaljai hírportál.

Az internetes sajtóorgánum idézte Bohdan Cseremisz ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének közleményét, amely szerint “a jelenlegi bonyolult társadalompolitikai helyzetben, az orosz-terrorista csoportosulásokkal szembeni állandó harckészültség közepette az ukrán fegyveres erők katonáinak túlnyomó többsége hű maradt katonai esküjéhez és az államunk függetlenségének, területi egységének megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettségéhez”. Ugyanakkor továbbra is előfordul, hogy egyes katonák figyelmen kívül hagyják a katonai szolgálattal kapcsolatos törvényi kötelezettségeiket és kishitűségből, valamint valós veszélyekre, lelki, testi kimerültségre vagy családi gondokra hivatkozva egységük önkényes elhagyásával és dezertálással bújnak ki a katonai szolgálat alól – áll a nyilatkozatban.

A dokumentum szerint a katonai rendészet a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnoksággal együttműködve körözést indított a katonai egységét, szolgálati helyét önkényesen elhagyó vagy a behívási parancsot megtagadó – a közleményben név szerint felsorolt – huszonegy ungvári, munkácsi, técsői, ilosvai, huszti, szolyvai, csapi, perecsenyi, nagybereznai lakos ellen.

Románia schengeni csatlakozásáig csak ideiglenes jelleggel lehet használni a magyar határ felé vezető, európai uniós támogatással, kormányközi megállapodás alapján épült tíz új utat – mutat rá a bukaresti kormány szerdán elfogadott memoranduma, amelyben a kabinet Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos felszólítására válaszol.

Az Európai Bizottság román tagja a román-magyar határon a karácsonyi időszakban tapasztalt torlódás nyomán januári levelében a megépült, ám határátkelők híján használhatatlan utak mielőbbi megnyitását sürgette a Ciolos-kormánynál.

A válaszból kiderül: a kormány Románia schengeni csatlakozásától reméli a helyzet rendezését, addig pedig ideiglenes megoldásokat lát célszerűnek.

Tovább gyűrűzik a nagy­dob­ronyi földbotrány. A megyei földhivatal szerint ők jogszerűen jártak el, amikor a falu lakóinak tulajdonát képező földrészlegeket másoknak adták át.

Lapunk előző számában beszámoltunk róla, hogy Brenzovics László parlamenti képviselő a nagydobronyi földtulajdonosok jogainak védelmében arra kérte az illetékes megyei földhivatali és igazságügyi vezetőket, vizsgálják felül az Állami Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Szolgálat (Derzsgeokadasztr) bizonyos rendelkezéseinek jogszerűségét.

Brenzovics Lászlót Olek­szandr Szolomko, a Volóci Járási Tanács képviselője tájékoztatta arról, hogy 2016 áprilisának végén a Derzsgeokadasztr kárpátaljai megyei főosztálya rendeletileg hozzájárult két, az ungvári járási Nagydobronyi Községi Tanács területén, a településhatáron kívül elterülő földrészleg felosztásához. A két földterület együttesen kis híján 29 hektárt tesz ki, s a Derzsgeokadasztr határozatai azokat állami tulajdonú földekként említik.

Azonban az Ungvári Járási Állami Adminisztráció vezetője 2002. 11. 19-i, 439. számú rendeletével a szóban forgó földrészlegeket a „szociális szféra dolgozóinak” – mindenekelőtt a nagydobronyi oktatási-nevelési, valamint egészségügyi intézmények munkatársainak – tulajdonába adta egyéni gazdálkodás céljaira. Ennek alapján 338, úgynevezett régi típusú, földtulajdont igazoló állami okmányt állítottak ki, egyenként 0,23 ha területre, amelyeket azonban utóbb nem tápláltak be az Állami Földkataszter automatizált rendszerébe. A Derzsgeokadasztr vitatott rendeleteinek másolataiból ráadásul az is kitűnik, hogy azokat lvivi, Lviv és Voliny megyei, kisbereznai, illetve ungvári illetőségű személyek nevére állították ki.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese ezzel összefüggésben lapunknak elmondta, a megyei önkormányzat KMKSZ-frakciója magyarázatot vár a Derzsgeokadasztr vezetőjétől arra vonatkozóan, miért ad át a hivatal korábban már tulajdonba adott földrészlegeket nem kárpátaljai illetőségű személyeknek. Közölte továbbá, a Kárpátaljai Megyei Tanács tájékoztatást kér a Derzsgeokadasztrtól, hogy az utóbbi időben hány hasonló rendelkezést adtak ki a megye területére vonatkozóan, s ezek mekkora hányada jutott nem kárpátaljai illetőségű személyeknek.

Olekszandr Szolomko, a Volóci Járási Tanács képviselője a Karpatszkij Objektív (KO) ungvári hetilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szóban forgó földterületek a polgárok tulajdonát képezik.

„Miért történik ez? Mert az embereknek a földtulajdont igazoló régi típusú okmányaik vannak. Vagyis ezek az okmányok érvényesek, de nem találhatók meg Ukrajna nyilvános kataszteri térképén. Úgy vélem, a főosztály sok mindent nem lát, s hallani fogunk még sok olyan esetről, amikor egyszerűen nem akarnak látni. Ezenkívül az a gyanúm, hogy a mi Derzsgeokadaszterünk jelenlegi munkatársainak szakmai felkészültsége, beleértve a vezetőkét is, kritikán aluli. Olyan emberek jöttek, akik nem képesek a stratégiai elemzésre, az államvezetői gondolkodásra. Hivatalosan állítom, hogy egyszerűen földet lopni jöttek, ezért különösebben »nem fárasztják magukat« az adatok elemzésével, az információk feldolgozásával, nem járnak ki a helyszínekre” – mondta el többek között Szolomko a KO-nak.

Szavai szerint ráadásul „úgy osztották szét a földeket, hogy az egyik embernek például átadtak egy földrészleget, amely nyolc helyi lakos tulajdona”.

„Ezzel kapcsolatban szeretném elérni, hogy most valamilyen döntéssel megtiltsák a Derzsgeokadasztr megyei főosztályának a földrészlegek feletti rendelkezést, amíg nem teremtenek rendet. (…) Egyébként jártam a Derzsgeokadaszterünk főosztályán, és beszéltem velük, igaz, nem hivatalosan. Értésemre adták, hogy amennyiben törvénysértés történt, csak forduljanak az emberek a bírósághoz. Ők most semmit nem szándékoznak visszavonni” – tette hozzá Olekszandr Szolomko.

A KO megkeresésére Bohdan Hranyuk, a Derzsgeokadasztr megyei vezetője hivatalos levélben válaszolt a lap felvetéseire.

A levélből kitűnik, hogy „a főosztály véleménye szerint az adott vádak nem helytállóak és nem pontosak, s összességében nem felelnek meg a valóságnak a következőkből kiindulva. A természetes és jogi személyek földkiutalásaival kapcsolatos kérdések egyeztetésekor a főosztályt hatásköreinek gyakorlásában a hatályos jogszabályok vezérlik. A főosztály határozatainak előkészítése során, a településhatárokon kívül fekvő földterületek földrendezési dokumentációjára vonatkozó engedélyek kiadásakor figyelembe veszik az Derzsgeokadasztr illetékes járási főosztályától kapott információt. Emellett tudatjuk, hogy 2013-ban a mezőgazdasági hasznosítású állami tulajdonú földterületek leltározásával kapcsolatos munkákra került sor. Az ungvári járási Nagydobronyi Községi Tanács területén található földterületekről leltár készült, s az Ungvári Járási Állami Adminisztráció meghozta a megfelelő határozatot a településhatárokon kívül fekvő mezőgazdasági hasznosítású állami tulajdonú földterületek leltározásáról, s a jelzett leltár dokumentációjának további jóváhagyásáról.”

A levél ezután kitér arra, hogy Nagydobronyt illetően a főosztály 15 rendelkezést adott ki a földrendezési tervek elkészítésére a földrészlegek tulajdonba adásához, köztük a terrorellenes művelet (ATO) résztvevőinek.
„Az adott részlegek a Nagy­dobronyi Községi Tanács jóváhagyásával lettek kiválasztva, amit a megfelelő levelek is alátámasztanak” – szögezi le Bohdan Hranyuk. (A Derzsgeokadasztr vezetőjének levele teljes terjedelmében megjelent a Karpatszkij Objektiv portálján: ko.net.ua)
Ugyanakkor Popka János nagydobronyi faluvezető az ungvári lapnak elmondta, hogy a Derzsgeokadasztr megyei főosztálya nem kérte ki a Nagydobronyi Községi Tanács véleményét a határozatok kiadása előtt, az önkormányzat semmi efféléhez nem járult hozzá.

„Az emberek birtokában vannak a földtulajdont igazoló állami okmányok ezekre a földekre, hogyan hagyhattunk volna jóvá ilyesmit? Az ATO-ban részt vetteknek sem tudunk földrészlegeket találni, nemhogy más megyék lakóinak…” – mondja Popka János, aki azt állítja, semmit nem tud a 2013. évi leltározásról, miután 2015. november 1-je óta áll a község élén.

Június 2-án a kérdést tárgyalta a Kárpátaljai Megyei Tanács agráripari, vidékfejlesztési, közigazgatási és földrendezési állandó bizottsága. Az ülésen Barta József, a megyei önkormányzat elnökének helyettese javasolta, hogy a bizottság tartson a témának szentelt kihelyezett ülést Nagydobronyban. A megyei képviselő ezenkívül jelezte, hogy a parlament első olvasatban már elfogadta azt a törvényt, amely a helyi önkormányzatoknak adja át a rendelkezési jogot a településhatárokon kívül eső földek felett. Barta József egyben közölte, hogy a nagydobronyi földek kérdését a megyei tanács június 14-i plenáris ülésén is napirendre tűzik.

Múlt pénteken újabb korrupciós botrány rázta meg Kárpátalját, emlékeztet a KO. A megyei ügyészség és az SZBU megyei főosztálya jóvoltából derült fény arra, hogy a Derzsgeokadasztr megyei főosztályának tisztviselői közvetítőn keresztül 25 ezer dollár „jogtalan hasznot” követeltek egy helyi vállalkozótól 25 hektárnyi földterület kiutalásában való közbenjárásukért.

Végül a Karpatszkij Objektív összeállításában emlékeztet, hogy I. Hizsnyak, a Derzsgeokadasztr földrendezési osztályának vezetője az idei év elején jelezte, Kárpátalján a közismert földhiány miatt lehetetlen kiutalni 2 ha földet az ATO valamennyi résztvevője számára. Közölte, hogy a lehetőségekből kiindulva kisebb földrészlegeket utalnak ki a számukra, amelyeknek méretéről a helyi önkormányzatok döntenek.

„Következésképpen az év elején még lehetetlen volt kiutalni fejenként 2 ha földet, néhány hónappal később viszont éppen ekkora földrészlegeket osztottak ki, többek között más megyék lakóinak is” – mutat rá a lap.
„A fentebbiekre való tekintettel csak remélhetjük, hogy Nagydobrony lakóinak sikerül megvédeni a tulajdonukat. Ellenkező esetben, véleményünk szerint, a magántulajdon fogalma válik kétségessé Ukrajnában” – állapítja meg a Karpatszkij Objektív.

Ünnepi szent liturgia keretében szentelték fel június 5-én a Nagypaládi Görögkatolikus Egyházközség új templomát. A helyi görögkatolikusok régi álma valósult meg ezzel.

Az alapvetően református vallású Nagypalád görögkatolikus híveit évszázadokon át a ma már Romániához tartozó kökényesdi egyházközség papja látta el.

Az iratok 1816-ban említik először Kökényes fíliájaként Nagypaládot, amelyben akkor 23 görögkatolikus élt.

A kis közösség először a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéhez tartozott, majd az 1912-ben felállított Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került. Ekkor már több mint száz görögkatolikus élt Nagypaládon.

A trianoni határmódosítások után Kökényesd Románia része lett, Nagypaládot pedig visszacsatolták korábbi egyházmegyéjéhez, ahol Batár leányegyházközségévé vált.

2004-től Tiszabökényhez, 2009-től pedig Forgolányhoz tartoztak a nagypaládi görögkatolikusok.

A hívek 2009-ben fektették le az új templom alapkövét, melynek építése idén fejeződött be. Az építkezést a helyiek adománya és társadalmi munkája mellett az anyaország is támogatta.

A pünkösd utáni vasárnapra eső Mindenszentek ünnepe tiszteletéreépített Isten házát Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye segédpüspöke szentelte fel a Beregszászi Magyar Esperesi Kerület papsága és a görögkatolikus hívek jelenlétében.

Az ünnepséget megtisztelte részvételével Mecséry Károly, Nagypalád református lelkésze, aki a gyülekezet számos tagjával érkezett a falu történetének meghatározó eseményére.

A szent liturgián Nílus püspök megszentelte az újonnan épült templom külső és belső falait, valamint a fából készült, díszesen faragott oltárt.

Az egyházfő szent beszédében az Ószövetség nagy templomépítőjéről, Salamonról beszélt: „A templom azért van, hogy Krisztust dicsőítsük. Sokszor az emberek Krisztus helyett önmagukat dicsőítik. Szeretik feltüntetni az adományaik mellett a nevüket, pedig az evangélium azt mondja, hogy »ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb«.

Salamon Isten dicsőségére épített templomot. Az alázatosságot az apjától, Dávidtól tanulta.

Mi is köszönettel tartozunk Istennek azokért az emberekért, akik e templomot építették. Ez ugyan nem aranyból van és nem is olyan nagy, mint a Salamon által emelt, de ugyanúgy kedves Istennek. Kedves, mert az emberek keze és szíve építette. Kérjük az Urat, hogy költözzön közénk és lakozzon bennünk!”

A szertartás végén Mecséry Károly is köszöntötte a jelenlévő híveket, majd a nagypaládi Hozsánna énekegyüttes Istent dicsőítő zenéje következett.

Az ünnepség éltetésekkel, olajkenettel és szeretetlakomával ért véget.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

A legfrissebb információk szerint 118 utas és 17 fős személyzet volt a gépen. Mindenki biztonságban elhagyta a repülőt.

Bombafenyegetés miatt kényszerleszállást hajtott végre az EgyptAir légitársaság Kairó–Peking-járata Üzbegisztánban. A hírt az egyiptomi hatóságok is megerősítették.

A legfrissebb információk szerint 118 utas és 17 fős személyzet volt a gépen. Mindenki biztonságban elhagyta a repülőt.

Május 19-én 66 emberrel a fedélzetén a Földközi-tengerbe zuhant az EgyptAir Párizsból Kairóba tartó gépe. A katasztrófáról azóta is egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, és még nem zárták ki a trrortámadás lehetőségét sem.

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. megbízásából pályázatot hirdet a Bethlen Gábor Alap 2016. évi „Egyéb támogatások” előirányzata terhére az alábbiak szerint:

1. A pályázat célja:

A 1227/2016. (V. 2.) Korm. határozatban foglaltakra figyelemmel a kárpátaljai magyar nyelvű óvodai csoportokba, illetve magyar tannyelvű közoktatási intézmények 1-4. osztályába járó gyermekek étkeztetésének támogatása.

2. Pályázók köre:

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó (Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, Ukrajnában élő, magát magyarnak valló természetes személy) szülők, illetve törvényes képviselők, akiknek gyermeke Ukrajnában működő, akkreditált óvoda magyar tannyelvű óvodai csoportjába, vagy III., vagy alacsonyabb fokozatú akkreditált közoktatási intézmény magyar tannyelvű alsó tagozatának 1–4. osztályába jár, annak működési formájától függetlenül.

Egy gyermek jogán csak az egyik szülő (törvényes képviselő) jogosult pályázat benyújtására!

3. Igényelhető támogatás:

3.1 Rendelkezésre álló támogatási keretösszeg: 96 000 000 Ft.

3.2 A gyermekétkeztetési támogatás egy gyermek után járó teljes (maximális) összege 26.400 Ft-nak megfelelő UAH, melyet a Támogató két részletben átutalással teljesít a pályázó pályázati adatlapon megjelölt bankszámlájára. Készpénz vagy egyéb fizetési mód teljesítésére nincs lehetőség.

3.3 A pályázat kiírója nem teszi kötelezővé az önrész bemutatását.

3.4 A pályázat kiírója a pénzügyi elszámolást nem teszi kötelezővé.

3.5 A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

3.6 A támogatás intenzitásának mértéke: 100%

4. Pályázatok benyújtásának módja:

• Jelen pályázati felhívás alapján 2016. június 8.– 2016. október 31.1 közötti időszakban lehet pályázatot benyújtani az alábbiak figyelembe vételével:

• A 2016. év első félévére a pályázatot 2016. június 8.– 2016. július 8. közötti időszakban lehet benyújtani. Egy félévre vonatkozóan a támogatási összeg 13.200 Ft-nak megfelelő UAH.

A 2016. év második félévére eső támogatási összeg (13.200 Ft-nak megfelelő UAH) átutalásának feltétele, hogy a pályázó a 2016. július 1. – 2016. szeptember 31. közötti időszakra vonatkozóan igazolja, hogy gyermeke óvodai, illetve iskolai ellátásban részesül.

Amennyiben a 2. pontban megjelölt gyermek óvodai, illetve iskolai beíratására 2016 szeptemberében kerül sor, a 2016. év második félévére vonatkozó támogatás iránti pályázat benyújtására 2016. október 1. – 2016. október 31. között van lehetőség.

A pályázat benyújtásához elengedhetetlen az első és második félévre vonatkozó étkezési költség befizetését igazoló számlák, befizetési dokumentumok bemutatása.

A pályázat benyújtására nyitva álló fenti határidők elmulasztása jogvesztő!

5. A pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok:

– megfelelően kitöltött Adatlap (a dokumentum minden adatának megadása kötelező, a kitöltési útmutatónak megfelelően);

– a pályázó érvényes személyazonossági igazolványának fénymásolata. Amennyiben a kiskorú családneve nem egyezik meg a szülő/nevelőszülő családnevével, mellékelni kell az igénylés beadására vonatkozó jogosultságot igazoló dokumentumot;

– a pályázó adóazonosító számát igazoló okmány fénymásolata;

– a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata;

– a gyermek óvodalátogatási, illetve iskolalátogatási igazolása (melyben szerepel az intézménylátogatási napok száma). Nem jogosult a támogatásra az az óvodás gyermek, aki az adott intézményben a 2016. év első öt hónapja alatt több mint 25%-nyi i igazolatlan hiányzást halmozott fel, illetve az az 1–4. osztályos tanuló, aki a 2015–2016-os tanév második félévében több mint 50 óra igazolatlan hiányzást halmozott fel;

– az étkezési költség befizetését igazoló dokumentum (számla) fénymásolata.

A pályázati adatlap személyesen igényelhető a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány regionális irodáiban (a címlista megtalálható itt. Az adatlapot az iroda munkatársa tölti ki. A kitöltött adatlapot a szükséges mellékletekkel együtt az iroda munkatársa veszi át, azokról írásos elismervényt ad.

6. Hiánypótlás:

Amennyiben a pályázat vagy a kötelezően csatolandó bármelyik melléklet hiánypótlásraszorul, akkor a pályázó köteles az értesítő dokumentált kézhezvételétől számított 15 naponbelül a kért adatokat vagy mellékleteket pótolni, ellenkező esetben az igénylés érvénytelennek minősül. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség.

7. Pályázat elbírálási és eljárási rend:

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány központi irodája ellenőrzi, hogy a pályázat megfelel-e a pályázati feltételeknek. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány dönt a támogatás odaítéléséről. A támogatást a lebonyolító szervezet folyósítja. Az elnyert támogatás folyósítása banki átutalással történik.

8. Szerződéskötés

A nyertes pályázókkal a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány (a továbbiakban: Támogató) a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: BGA Zrt.) megbízásából szerződést köt.

A pályázat kiírója a pályázattal kapcsolatos esetleges elutasító döntését nem indokolja, és azzal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

9. Szerződésszegés következményei:

Amennyiben a pályázat kiírója utólagosan értesül, hogy a pályázó valamilyen formában megtévesztette, illetve a pályázat benyújtása során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, a Támogató jogosult a megkötött szerződéstől elállni, azt azonnali hatállyal felmondani és a szerződésszegés következményeit alkalmazni.

A pályázó tudomásul veszi, hogy szerződésszegés esetén köteles a hozzájárulás összegét a Támogató rendelkezése szerint részben vagy egészben – támogatási szerződésben meghatározott ügyleti kamat felszámításával egyidejűleg – visszafizetni.

10. Adatvédelmi hozzájárulás:

A pályázat beadásával a pályázó egyben hozzájárul az alábbi adatainak és a támogatói döntés tartalmának a BGA Zrt. internetes honlapján való nyilvános közzétételéhez, kezeléséhez:

• a pályázó neve,

lakcíme,

• a pályázott összeg,

• a pályázatról szóló döntés,

• a támogatási összeg,

• a támogatás formája, kategóriája, intenzitása,

• a támogatás futamideje.

A Pályázó felelősséget vállal arra, hogy az általa benyújtásra kerülő bármilyen nemű dokumentáció – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben, továbbá az érintettre irányadó személyes joga alapján – nem sérti senki személyiségi jogait, és a Pályázó rendelkezik mindazon beleegyezéssel, engedéllyel, amely e jogokkal bíró személyektől beszerezhető. Az ezek esetleges hiányából származó következmények teljes mértékben a Pályázót terhelik.

11. A pályázati csomag elemei:

• pályázati felhívás,

• pályázati adatlap.

A pályázattal kapcsolatban az alábbi elérhetőségen kérhető tájékoztatás: www.kmkszalap.org

Az időintervallum a Bizottság döntésének függvényében változhat.

Pejó Róbert Mancs című filmje nyerte a legjobb film díját a közönség szavazatai alapján Ukrajnában, a gyerekfilmek nemzetközi fesztiválján, a Children KinoFest-en, amelyet június első hetében 18 ukrán városban rendeztek meg párhuzamosan – tájékoztatta szerdán az MTI-t a Magyar Filmunió.

A Mancs című alkotást korábban már a Bukarestben megrendezett KINOdiseea filmfesztivál gyerekzsűrije is díjazta, valamint a chemnitzi gyerekfilm fesztivál fődíját is elnyerte, melyről szintén a gyerekekből álló zsűri döntött.
A Mancs mozifilm a kutya és gazdája közti barátságról, a bizalomról és a hétköznapi hősökről szól. A filmet a valódi Mancs, a miskolci Spider Mentőcsoport 2006-ban elpusztult mentőkutyájának izgalmas története ihlette.
Pejó Róbert rendező Mancs történetét egy kislány nézőpontjából mutatja be, aki esti meseként találkozik a mentőkutyával. Az operatőri munkáért Szatmári Péter felelt, a zene Márkos Albert alkotása. A forgatókönyvet Pejó Róbert Szy Katalinnal közösen írta.
A Mancs című alkotás a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával az Új Budapest Filmstúdió produkciójában, a TV2 együttműködésével készült, producere Kántor László.