СМА – генетичне захворювання, яке швидко прогресує
Рідні Павлика благають про допомогу, адже не можуть допустити найстрашніше: сім’ я Мотичка вже втратила одного сина з діагнозом СМА. Для одужання дитині потрібен лише один укол препарату Zolgensma – найдорожчих ліків у світі. Його вартість – понад 2 мільйони євро. Наразі завдяки зусиллям благодійників, зібрано близько 147 000 грн. Залишилося зібрати: 63 801 583 гривні.
Таких грошей у закарпатської сім’ї немає. Проте, якщо 500 000 людей пожертвують Павликові по 130 гривень, то хлопчик житиме.
Реквізити:
Для жителів України
ПриватБанк: 5168757408046045 (UAH) Мотичка Марія (мама) 5168757417058247(долар) 5168757417057918(євро) MOTYCHKA MARIIA
The post Маленький закарпатець потребує допомоги у боротьбі з важкою недугою appeared first on Kárpátalja.ma.
Németországban január 16-án eldől, ki követi Angela Merkelt a kormányzó CDU elnöki posztján. A győztes a párt kancellár jelöltje is lesz az őszi választásokon. A legesélyesebb jelölt Friedrich Merz, aki a migráció kérdésében szembemegy a kancellárral és támadja Merkel balra húzó liberális politikáját.
Merz a CDU értékközpontú konzervatív tagságához beszél és a felmérések szerint az elnökjelöltek versenyében ő vezet, de a CDU ifjúsági szervezete is őt támogatja – mondta Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai iskola tanára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.
Két évtizede a Bundestagban volt a CDU frakcióvezetője, de 2002-ben eltávolították, mert felvetette, hogy a bevándorlóknak is tiszteletben kell tartaniuk a német hagyományokat, szokásokat.
A politikus ezután a magánszektorban folytatta. A világ egyik legnagyobb befektetési alapkezelőjének, a Blackrock németországi leányvállalatának felügyelőbizottságát vezette. Ezen felül a német-amerikai együttműködés egyik legfontosabb fórumának, az Atlanti-Híd alapítványának a vezetője lett.
Merz gyakran szóvá tette, hogy a Németországba 2015-ben érkező 1,5 millió emberből egymillió még mindig segélyen él.
Konzervatív értékrend, neoliberális gazdaságpolitika
A 65 éves politikus a hagyományos konzervatív értékeinek hangsúlyozásával a CDU jobboldali tagságát tudja megszólítani, ugyanakkor értelmezési teret hagy más megoldásoknak is.
Merz a párt gazdasági liberalizmust képviselő szárnyához tartozik. Támogatta a gazdasági deregulációt, a privatizációt.
Arra a kérdésre hogy ez a neoliberális politika hogy fér össze a konzervatív értékekkel, Kiszelly Zoltán felidézte, hogy a legszigorúbb megszorítások a szociáldemokrata Gerhard Schröder nevéhez köthetők. Csökkentette a szociális segélyeket, és olyan lépéseket vezetett be, amelyek a munkaerőköltségek csökkentésével segítette a német cégek versenyképességét.
Merz ezt a multiknak kedvező, kőkemény neoliberális politikát folytathatja, emellett a szociális piacgazdaság fontosságát is hangsúlyozza.
CDU elnökjelölti kampányának részét képezi egy modernizációs program, amelyben felgyorsítaná a digitalizációt, csökkentené a bürokráciát.
Támogatói arra számítanak, hogy egy hasonló áldozatvállalás később meghozza az eredményt – mondta.
Egy újabb hasonló intézkedéscsomaggal a többség jól járna, de lennének vesztesek is – vélte Kiszelly.
Kifejtette, hogy jelenleg zajló technológiaváltással egyre több munkás válik feleslegessé. Ezzel párhuzamosan egyre több német cég helyezi át termelését Kínába, vagy Magyarországra.
A másik két jelölt
A három jelölt között a legszürkébb Norbert Rötgen, a Bundestag külügyi bizottságnak vezetője. Korábban környezetvédelmi miniszter volt Merkel kormányában. Nem szívesen lenne kancellár-jelölt és ezt átengedné a bajor testvérpártnak Markus Södernek, aki közölte, hogy a szeptemberi választás után a Zöldekkel kötne koalíciót.
A harmadik jelölt Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök. Kiszelly Zoltán elmondta, hogy a korábban gazdagnak számító tartomány, amely számos iparvállalat és bank központja volt mára leszakadóban van.
Laschet a liberálisokkal működik együtt tartományi miniszterelnökként és ezt tervezi országos szinten, ha ő lesz a CDU kancellár-jelöltje.
Korábbi beszámolók szerint Merkel Laschetet látná legszívesebben utódaként, többek között azért mert már több hete kijelentette, a merkeli hagyományokat fogja követni ha megválasztják.
A CDU elnökválasztás magyar szempontból is fontos. Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partere. Angela Merkel pragmatikus politikája segített feloldani a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatos vitákat. Amennyiben a német kormánypárt élére egy kevésbé pragmatikus politikus kerül, akkor uniós szinten is növekedhetnek a konfliktusok – vélte a politológus.
Forrás: hirado.hu/Kossuth Rádió
The post Friedrich Merz lehet Angela Merkel utódja appeared first on Kárpátalja.ma.
Európai uniós oltalmat kapott a soltvadkerti bor. Ez a fogyasztónak minőségi garanciát jelent, a borászok számára pedig marketingértékkel bír – hangzott el a Magyar gazda adásában.
Az eredetvédett termékek ugyanis a megadott földrajzi területen előállított alapanyagból helyben készülhetnek, mégpedig a termékleírásban meghatározott módon.
A védett eredetű bor végleg felhelyezte Soltvadkertet a szőlészet, borászat európai térképére. Megjelenhet a palackon a soltvadkerti megnevezés. Ez azért jó, mert ki tudjuk emelni valamilyen szinten a többi bor közül a sajátjainkat – mondta Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke.
A soltvadkerti borászok az ezerjó védelme érdekében kérvényezték az uniós oltalom használatát.
„Most a soltvadkerti ezerjó egy olyan rangra jutott, egy olyan elismerést kapott, amit már igazából régóta megérdemelt. És a fajták közül itt, Soltvadkerten az ezerjó ma már nincs olyan nagy mennyiségben, mint volt húsz évvel ezelőtt, de pont ettől lesz értékes” – mondta Font Gábor, a Font Pincészet borásza.
A településen a 18. század óta készítenek bort. Bár hazánkban a szőlőtermesztés hagyományosan főleg a hegyvidékekhez kötődik, a soltvadkerti hegyközség lassan háromszáz éves története azt bizonyítja, hogy az Alföldön is kiváló minőségű bor készülhet.
„A barna, löszös homoktalajokat könnyű megművelni, gyorsan fölmelegszik. Jó a napsütéses órák száma. Kedvező a talajok mésztartalma” – tette hozzá.
„Egyedül a téli fagy kitettség egy kicsit nagyobb. Nekünk volt más borvidéken is szőlőnk, és tapasztaltuk, hogy semmivel nem tudtunk jobb minőséget előállítani. Én úgy gondolom, egy jó szőlészeti munkával, egy jó borászati odafigyeléssel világszínvonalú borokat tudunk és van lehetőségünk készíteni” – hangsúlyozta Frittmann János.
A helyi szakemberek hozzáértését, a soltvadkerti borok kiváló minőségét több magas rangú elismerés is bizonyítja.
A pincészetek főleg könnyű, illatos borokat készítenek, illetve elsősorban hagyományos magyar szőlőfajtákat dolgoznak fel.
Frittmann János szerint nagy előnyt jelentett, hogy a kétezres évek elején nem a nagy világfajtákhoz nyúltak hozzá.
„Nem minden volt tudatos, csak úgy gondoltuk, hogy a világfajták piacai le vannak fedve. És mertünk hozzányúlni a régi és utána az új magyar fajtákhoz” – fűzte hozzá.
Ezek pedig a cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, ezerjó, generosa, rajnai rizling, a vörös fajták közül a kékfrankos vagy merlot, amelyekből rozé készül.
A soltvadkerti az ország legnagyobb hegyközsége. Jelenleg háromezer hektáron termesztenek szőlőt.
Annak idején szinte minden család foglalkozott borkészítéssel, mára viszont koncentrálódott a termelés.
„Profi szőlősgazdaságok alakultak már ki, akik nagyban, nagy mennyiséget tudnak termelni. Ugyanakkor megfigyelhető egy olyan tendencia is, hogy vannak kisebb borászatok, amelyek most kezdtek bele pár évvel ezelőtt abba, hogy palackos bort készítsenek” – emelte ki Font Gábor.
A kis, családi pincészetek közösen igyekeznek kialakítani a hegyközség arculatát. Borversenyeket rendeznek, kóstolókat szerveznek. Ezek célja a borászatokban zajló szakmai munka színvonalának és a helyi bor minőségének folyamatos ellenőrzése és fejlesztése.
„A családi borászatokkal kimondottan jó a kapcsolat. Van egy borklubunk, amelyben a palackos piacon részt vevő borászatok vannak benne” – mondta Fritmann János.
A borklubban vak kóstolással egymás és más régiók borait is teszteli, ez egy fajta tükör, hogy hol tartanak az egyes termelők amely szükséges a fejődéshez.
A borászatok hazai borkereskedéseknek, hipermarketeknek, éttermeknek, illetve külföldre is értékesítik termékeiket, Japántól Németországig, Angliától a környékbeli országokig. Az új-zélandi piacra pedig már közel húsz éve exportálnak.
A soltvadkerti borok iránti keresletet az uniós oltalom valószínűleg tovább növeli majd.
Az EU adatai szerint ugyanis a földrajzi árujelzővel ellátott élelmiszerek eladási értéke átlagosan kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező termékekének.
Jelenleg 64 magyar agrárárucikk áll oltalom alatt, és 20 további termék eredetvédelme van folyamatban.
Forrás: hirado.hu/M1
The post Soltvadkert felkerült az európai bortérképre appeared first on Kárpátalja.ma.
„Itt kínok laknak meg örömök
S az örömök kitelepülnek”
Bakos Kiss Károly: Cím nélkül
Meddig lehet feszegetni a tűréshatárt? – tettem fel magamnak többször a kérdést az utóbbi hetekben. Sajnos a tavalyi problémák nem ragadtak 2020-ban, és már most tapasztalható, hogy ez az év sem lesz könnyebb, mint a tavalyi volt.
Düh és fájdalom. Ez a két fogalom jut eszembe arról, hogy állam és határ. Düh a korrupcióval és az álszent bűnüldözéssel szemben, és amiatt, hogy hány embernek kell külföldön maradnia, hogy itthon boldoguljon a család. Fájdalom, amikor a szétszakadt emberi kapcsolatokra gondolok.
Elmúlt már karácsony, a szeretet és a határőrség meggazdagodásának szent ünnepe. A családfők és a rokonok a jó meleg otthonokból visszaszállingóznak a munkásszállókra. Marad a videócsetes vacsora és a reménykedés, hogy holnap talán jobb lesz. De a jelek szerint nem lesz jobb. Sem az országban, sem pedig a világban. És mostoha honatyáinknak mi a legnagyobb problémája még ilyenkor is? Hogy én milyen nyelven méltóztatom megvásárolni a kenyeret a kisboltban abból a pénzből, amit én kerestem. Kár, hogy az nem okoz nekik fájdalmat, hogy nap mint nap ezreknek kell dönteniük arról, hogy a közüzemi díjakat fizetik be vagy ételt vásárolnak. Senki és semmi nem számít, csak A Szent Eszme, és a Szlává Ukrájinyi. És újra csak a düh és fájdalom az, ami átjár. Én miért vagyok kevesebb az állam szemében az anyanyelvem miatt? Miért akarnak ellehetetleníteni? Miért fáj az ő fülüknek a számomra legszebben csengő nyelv? Miért azokba rúgnak, akik egyben tartják az országot? Miért az a legnagyobb probléma számukra, hogy milyen nyelven beszélek?
Ma újraolvastam Bakos Kiss Károly Cím nélkül és Útlevél c. versét. Egyre jobban értem és megértem. A sorok aktuálisabbak mint valaha. 21 éves vagyok, szeretném lassan megalapozni a jövőmet. De tehetetlen és tanácstalan vagyok, és egyre többször felvetődik bennem az, hogy hogyan tovább. Lassan érik a gondolat, mint a gyümölcs az árnyékban, és elérkezik az idő, hogy döntenem kell majd, hogy élni akarok vagy túlélni.
Meddig lehet feszegetni a tűréshatárt? Nem tudom. De már szakadoznak a szálak.
Szabó Kata
Kárpátalja.ma
The post Kopogtató: a tűréshatáron appeared first on Kárpátalja.ma.
Szombat estétől nem kell karanténba vonulniuk Romániában a Magyarországról érkezőknek.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tájékoztatást végző stratégiai kommunikációs törzs heti rendszerességgel közli, hogy melyek azok az országok, amelyekből érkezve két hétre karanténba kell vonulni Romániában. Magyarország – a két hét alatt jegyzett új fertőzések százezer lakosra vetített száma alapján – a hét végén ismét lekerült a listáról. Az ország besorolása korábban többször is változott.
A Romániával szomszédos országok közül Szerbia és a Moldovai Köztársaság szerepel továbbra is a magas fertőzöttségű országok listáján.
Romániában az elmúlt héten csak egyszer jegyeztek ötezer fölötti új fertőzést egy nap alatt. Az elmúlt két hét napi átlaga 3889 új eset volt, vasárnap pedig 3082 új fertőzés kimutatását jelentették be. A járvány és szövődményei miatti elhalálozások napi száma is csökkenő tendenciát mutat, míg az elmúlt két hét átlaga 106 volt, vasárnap 62 halálesetet jelentettek be.
Csökkent az elmúlt héten a kórházakra nehezedő nyomás is. A vasárnapi hivatalos adatok szerint 8744 személyt ápolnak kórházban koronavírus-fertőzés miatt, közülük 1065-en szorulnak intenzív terápiás ellátásra.
Az ország régiói továbbra is eltérő képet mutatnak a fertőzöttség tekintetében. A lakosság számához viszonyított új esetek statisztikájában Bukarest és a fővárost körülölelő Ilfov megye, valamint Temes, Kolozs és Konstanca megye vezet. A székelyföldi megyék továbbra is a legkevésbé fertőzött megyék közé tartoznak.
Forrás: mti.hu
The post Nem kell már karanténba vonulniuk Romániában a Magyarországról érkezőknek appeared first on Kárpátalja.ma.
Elhunyt Michael Apted, A világ nem elég című James Bond-film és az Up című dokumentumfilmsorozat brit rendezője.
A 79 éves brit filmrendező halálhírét az Amerikai Rendezők Céhe (DGA) jelentette be: mint közölték, Apted családjának tájékoztatása szerint a rendező csütörtökön hunyt el.
Egyik legizgalmasabb, évtizedeken átívelő filmes munkája az Up című dokumentumfilmsorozat volt, amelyben 14 különböző hátterű brit ember életét követte nyomon hét éves koruktól 63 éves korukig. A projekt 1964-ben kezdődött a Seven Up! című dokumentumfilmmel, amelynek ötletgazdája a néhai kanadai filmes, Paul Almond volt.
Apted az első produkcióban kutatóként dolgozott, de hét évvel később már ő rendezte a következő epizódot, és ezután minden hetedik évben újra visszatért az interjúalanyokhoz.
Apted 2018-ban elmondta, hogy a dokumentumfilm-sorozattal a brit társadalom állapotát akarta bemutatni. Ha valaki egy bizonyos környezetbe született, nem volt esélye rá, hogy megvalósíthassa ambícióit. Mint hozzátette: nagy hatással volt az országra, mert olyan nyersen mutatta be a dolgokat, ahogy történtek.
A nagyszabású vállalkozással 2012-ben elnyerte a Peabody-díjat, és 2007-ben a Simpson család című rajzfilmsorozatba is bekerült. A sorozat utolsó epizódja, a 63 Up 2019-ben készült el.
Apted 1941-ben középosztálybeli családban, Aylesburyben született. Ösztöndíjjal került Cambridge-be, ahol mások mellett John Cleesevel is összebarátkozott. Pályafutását a Granada Televíziónál kezdte, többek között a Coronation Street című sorozaton dolgozott.
Játékfilmes bemutatkozását, a The Triple Echo című háborús drámát 1972-ben forgatta Oliver Reed és Glenda Jackson szereplésével. 1980-ban már az Egyesült Államokban rendezte A szénbányász lánya című zenés életrajzi filmet, amelyért Sissy Spacek elnyerte a legjobb női alakítás Oscar-díját. Apted ezt követően Kaliforniába költözött, ahol negyven évig készített filmeket és televíziós produkciókat.
Bár ő maga sohasem kapott Oscar-díjat, filmjeivel Sigourney Weaver (Gorillák a ködben) és Jodie Foster (Nell) is elnyerte az amerikai filmakadémia Oscar-szobrát.
Az amerikai filmakadémia pénteken Twitter-üzeneteben búcsúzott a rendezőtől, aki korábban a testületben kormányzóként is dolgozott, és 2003. és 2009. között ő volt a rendezői céh elnöke.
Számos műfajban rendezett, John Belushival forgatta az Amerikai románc című vígjátékot, William Hurttel a Gorkij Park című krimit, Hugh Grant és Gene Hackman közreműködésével a Halálos terápiát, Jennifer Lopezzel a Most már elég című drámát és Pierce Brosnannal A világ nem elég című James Bond-epizódot.
Taylor Hackford, aki Apted után átvette a rendezői céh vezetését, közleményében nagyszerű emberként, “csodálatos rendezőként” méltatta, akinél mindig lehetett számítani arra, hogy világos, átgondolt nézőpontot képvisel, amihez általában száraz szellemesség társult.
Steven Soderbergh, felidézte, hogy miközben Apted jelentős életművén dolgozott, rengeteget tett a rendezői céhért is, és másokat is arra ösztönzött, hogy kövessék a példáját.
Nem akart lassítani, tervei között szerepelt a 70 Up című epizód elkészítése is. „Addig akarom folytatni, amíg lehet” – mondta egy interjújában.
Forrás: hirado.hu
The post Elhunyt Michael Apted appeared first on Kárpátalja.ma.