Korrupció miatt három év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre, valamint 1,1 millió eurós kártérítésre ítélték Podgoricában Svetozar Marovićot, az egykori Szerbia és Montenegró volt elnökét.
Az egyik kenyai rendőrőrsöt megtámadó három nő által írt levelet hoztak nyilvánosságra az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet támogatói, az angol nyelven, kézzel írott levél szerint a nők az IÁ-hoz tartoztak - közölte kedden az iszlamista honlapokat megfigyelő amerikai SITE központ.
Közel van a paksi bővítés uniós jóváhagyása, Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, azt mondta, Magyarország közel áll a paksi atomerőmű bővítésének tervével kapcsolatos minden kérdés „pozitív elrendezéséhez”.
Olaszország a nemzetközi közösség által támogatott, Tripoliban ülésező líbiai egységkormány kérelmére kész katonai kórházat nyitni az észak-afrikai országban, azt orvosi, katonai és segédszemélyzettel ellátni - közölte kedden Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter.
Ukrajna és Lengyelország megállapodott, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a második világháborús volinyi (volhíniai) mészárlás körülményeit, amihez a lengyel és az ukrán kormány támogatást nyújt.
Erről Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter keddi kijevi látogatása alatt született egyezség – jelentette be a megbeszélés utáni sajtóértekezleten Pavlo Klimkin, az ukrán diplomácia vezetője.
Waszczykowski az újságírókat tájékoztatva hangsúlyozta, hogy támogatja Kijev ez irányú kívánságát az ukrán és a lengyel nép történelmi megbékélése érdekében.
“Nem kívánunk manipulálni az ilyen nehéz és problémás kérdésekkel. Az ilyesmit a két országnak meg kell egymás között oldania, különösen, ha szomszédos államokról van szó” – hangoztatta a lengyel külügyminiszter, megjegyezve, hogy a két ország már szerzett kedvező tapasztalatot hasonlóan vitás kérdések rendezésében.
Klimkin kifejtette: annak érdekében, hogy a kijevi és a varsói kormányzat előmozdítsa a tudományos munkát, a két ország külügyminiszterei egy-egy társelnököt neveznek ki az ukrán-lengyel történészi fórum élére. Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: az a cél, hogy archív dokumentumok alapján szakértők állapítsák meg, mi és hogyan történt pontosan a tragédia idején.
Az Ukrán Nemzeti Emlékezés Intézetének tájékoztatása alapján a már korábban létrehozott, 12 fős ukrán-lengyel történészi fórum tavaly novemberben újította fel munkáját.
A második világháború idején történt volinyi tragédia az elmúlt hónapokban árnyékot vetett a két ország kapcsolatára. A lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.
Kijev több ízben kérte Varsót, hogy ne tegye aktuálpolitikai üggyé az ukrán-lengyel történelem e tragikus lapját, hanem inkább a két ország közötti, európai értékeken alapuló együttműködés erősítésére összpontosítsa erőfeszítéseit.
Az ukrán parlament szeptember 8-án elfogadott határozatában felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan “érzékeny” időszakban történik, amikor Ukrajna “háborúban áll” Oroszországgal. “Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban” – figyelmeztetett a kijevi törvényhozás.
Hatodik alkalommal szervezték meg a Kárpátaljai Felső-Tisza-vidéki Magyarok Találkozóját, vagyis a FELTISZA fesztivált szeptember 9–10. között.
A rendezvény célja, hogy minden évben összegyűljenek a Felső-Tisza-vidéken élő magyarok. Az idei találkozónak a Técsői járásban lévő Bustyaháza adott otthont.
A kétnapos rendezvény szórványoktatásról szóló konferenciával vette kezdetét a bustyaházi Szent Erzsébet Katolikus Óvodában.
Grezsa István kormánybiztos, a FELTISZA fesztivál fővédnöke örömét fejezte ki, hogy részt vehet az eseményen. A kormánybiztos fontos feladatnak tartja a szórványvidéken élő magyarok összefogását, hiszen ebben a térségben a legnehezebb a megmaradás. Előadásban elmondta, mindent meg kell tenni azért hogy a világban élő magyarok érezzék az anyaországhoz való kötődést. Minden külhoni közösséget meg kell erősíteni, s külön fókuszálni kell a peremvidékeken élőkre is. A magyarság megmaradásának érdekében a magyar nemzetpolitika különböző tematikus éveket dolgozott ki. Elsősorban az oktatásra fektették a hangsúlyt, majd a gazdaságfejlesztési kérdések kerültek előtérbe. Az elkövetkezendő években a gazdaságfejlesztést össze szeretnék hangolni a magyar családok megmaradásával, így tervben van a külhoni magyar családi vállalkozások éve.
A konferencia fő témaköre a szórványvidéki óvodai oktatás volt. Grezsa István beszédében kihangsúlyozta: célként kell kitűzni, hogy minél több magyar gyereket adjanak be anyanyelvi óvodákba. Erre csak akkor van esély, ha olyan magyar óvodákat hoznak létre szórványvidéken, amelyek vonzóbbak a többségi óvodáknál. Meg kell dönteni azt a tévhitet, hogy könnyebben boldogul a gyermek, ha többségi óvodába jár. A kormánybiztos felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy sokkal nagyobb esély van a boldogulásra, ha anyanyelven tanul a gyermek. 2012 volt a külhoni magyar óvodák éve, melynek célja az volt, hogy a külhoni magyarok anyanyelvi óvodát válasszanak gyermekeik számára. Ez a cél Kárpátalján megvalósulni látszik, ugyanis régiónkban jelentősen megnőtt a magyar nyelv iránti érdeklődés.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke előadásában bemutatta a kárpátaljai magyar oktatás jelenlegi helyzetét.
Elmondása szerint a szórványvidék egyik problémája, hogy a térségben a magyar média alig elérhető, holott az határozza meg a fiatalság életét. Az egyházakban és a családokon belül megtörtént a generációváltás, ami nyelvcserével járt.
A KMPSZ elnöke ismertette a magyar nyelvi oktatás lehetőségeit a Felső-Tisza-vidéken. Szórványtelepüléseken a gyerekek járhatnak magyar nyelvű vasárnapi iskolába, öt szülői kérelem esetén indíthatnak magyar óvodai csoportokat, kérelmezhetik a magyar mint második idegen nyelv oktatását az ukrán tannyelvű iskolákban, s szintén öt szülő kérése esetén a magyar nyelvet és irodalmat anyanyelvként is tanulhatják. Szórványvidéken is növekvő tendenciát mutat a magyar tannyelvű iskolaválasztás: Técsőn 6 végzős és 55 elsős kezdte meg az új tanévet, Aknaszlatinán pedig 8 tizedik osztályos diák tanul, míg elsőbe 20 gyereket írattak be.
Orosz Ildikó levonva a következtetéseket elmondta, hogy a térségben előrehaladott a nyelvcsere, a családokon belül egyre inkább ukránul beszélnek, az idősebbeknél és középkorúaknál megvan a nemzeti identitás, de a fiatalok életét a racionalitás, az önmegvalósítás és az útkeresés jellemzi.
A magyar nyelvi oktatás fejlesztése érdekében támogatni kell a már működő magyar tannyelvű iskolákat. Kulcsfontosságú, hogy minden oktatási szinten legyen magyar nyelvi továbbtanulási lehetőség, egészen az óvodától a felsőoktatásig. Amennyiben egyes településeken nem gyűl össze az öt kérelem, s erre nem nyílik lehetőség, iskolabuszokat kell indítani, hogy a magyar ajkú gyerekeket el tudják szállítani a legközelebbi magyar tannyelvű iskolába.
Az előadásokat szakmai vita követte, melynek keretében a szórványvidék gyakorló pedagógusai beszámoltak az iskolák és óvodák közötti együttműködésekről, az elért sikerekről és a felmerülő nehézségekről.
A konferencia állófogadással zárult, majd a jelenlévők részt vehettek Csuprik Etelka, Ukrajna érdemes művészének ünnepi koncertjén.
A FELTISZA fesztivál szeptember 10-én, szombaton ökumenikus istentisztelettel, a felső-Tisza-vidéki magyar táncosok és énekesek, népművészek bemutatkozásával folytatódott, s a Viski Bicskások koncertjével zárult.
Pallay Katalin
Kárpátalja.ma
A külhoni magyarok október 2-i kényszerbetelepítés elleni népszavazáson való részvételét szorgalmazta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Potápi Árpád János azt mondta, a népszavazás fő üzenete az egész magyar nemzet számára egységes éljenek tagjai bárhol a világon, a kényszerbetelepítés veszélyezteti Magyarországot és az egész magyarság jövőjét.
Kitért arra, hogy a Vajdaságban és Lendva környékén különösképp érzékelhető az ottani magyarság számára az a migrációs nyomás, amit hazánk is átélt az elmúlt évben.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a külhoni magyarok választási regisztrációja két módon lehetséges: levélben vagy online, ugyanakkor az idő rövidsége miatt, az online regisztrációt javasolta annak, aki ezt még nem tette meg és voksolni kíván.
Hozzátette: a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők névjegyzékbe való felvételi kérelmének a beadási határideje szeptember 17-e, míg a külhoni magyaroknak a szavazási levélcsomag leadási határideje október 1., 23 óra 59 perc.
Hangsúlyozta: a külképviseletek felkészültek a népszavazásra.
Potápi Árpád János elmondta, a választói névjegyzékbe vettek száma keddig 266 453. A Kárpát-medencéből 161 314, Romániából 116 335, Szerbiából 30 207, a kettős állampolgárságot tiltó országokból pedig 12.579 a névjegyzékbe vettek száma.
A diaszpóra országaiból mindösszesen 7454 regisztráció érkezett. Ebből 2209 Németországból, 936 az Egyesült Államokból, 718 Kanadából, 606 Svájcból, 476 pedig Ausztráliából.