Határon túli magyar portálok összesített hírei

2021. szeptemberének első felében Szlovákiába látogatott az Európa Tanács mellett működő Kisebbségi Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága, a látogatás célja, hogy szakemberek ítéljék meg a testület által megjelentetett és aktualizált kisebbségvédelmi jelentés gyakorlati alkalmazását és a kapcsolódó akadályokat.

A Kerekasztal Jogsegélyszolgálata a Bizottsággal egyeztetve Fiala János munkájának köszönhetően éves szinten elkészíti az aktuális, kisebbségvédelmi szempontból fontos ügyek összefoglalóját és megjegyzéseket fűz a jelentéshez. Az úgynevezett „árnyékjelentés” angol nyelven 2019-ben és 2020-ban is elkészült. Az anyag a közvélemény számára is hozzáférhető a kapcsolódó linkeken.

Az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye szavatolja többek között a nyelvhasználati jogokat és a diszkrimináció elleni fellépést, a vonatkozó látogatásokra öt éves időviszonylatban kerül sor. A Tanácsadó Bizottság látogatásán több magyar szakember is egyeztetett a külföldi szakértőkkel, köztük Horony Ákos, Bauer Edit, Szekeres Klaudia és Tokár Géza.

Árnyékjelentések, betördelés.

2019

letöltések (doc formátum)

RHS-FCNM-SVK5-shadow-report-190615-FINAL-NO-ANNEXESLetöltés

2020

letöltések (doc formátum)

RHS-FCNM-SVK5-shadow-report-ADD-200928-FINALLetöltés

Hagyományőrző lekvárfőzést szervezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Egán Ede Szakképzési Centrum nagydobronyi szakképzője szeptember 16-án.

A szakmai ismeretek átadása mellett a néphagyományok megélése és továbbadása is fontos a tanintézmény vezetői számára, ezért rendszeresen szerveznek tartalmas közösségi programokat a tanulóknak.

A szakképző történetének első lekvárfőzése a szilva kimagozásával kezdődött a főzést megelőző estén. Az előkészített gyümölcs másnap reggel került az üstbe, és elkezdődött a közel 10 órán át tartó folyamatos kavargatás, melyből kivették a részüket a tanárok, a diákok és az iskola technikai munkatársai. Miközben rotyogott az üstben az illatos szilva, sportolásra is volt idő és lehetőség. A diákok a kenuzásban próbálhatták ki magukat, többen versenyeztek is: a lányok futamát Dufla Fanni és Danku Tímea nyerte, a fiúk között Gorondi Áron és Rádik Gábor diadalmaskodott. Aki elfáradt az evezésben, az horgászhatott vagy sakkozhatott a vízparton.

• Fotó: Kárpátalja.ma
• Fotó: Kárpátalja.ma

A nap folyamán többféle finom étel készült a szabadban, de mindenki a cibere kóstolását várta a legjobban.

Estére elkészült a Nagydobronyi Szakképzési Központ első szilvalekvárja, amit a szakképző szakácstanulóinak gyakorlókonyhájában, valamint a Pro Cultura Subcarpathica nagydobronyi hagyományőrző délutánjain használnak majd fel.

Hidi Tünde

Kárpátalja.ma

The post Lekvárfőzés a Nagydobronyi Szakképzési Központban appeared first on Kárpátalja.ma.

Sigrid Kaag külügyminiszter példáját követve pénteken Ank Bijleveld kereszténydemokrata holland védelmi miniszter is lemondott tisztségéről, miután a holland parlament alsóháza bizalmatlansági indítvány fogadott el vele szemben a kudarcba fulladt afganisztáni evakuálási folyamatok miatt.

Felszabadító hadjáratnak minősítette az orosz külügyminisztérium a szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én megkezdett lengyelországi intervencióját a hivatalos Twitter-oldalán pénteken megjelent összeállításban.  

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg “a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta”. Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot,  csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, “és az utolsó pillanatig” nem kívánt a konfliktusba belépni.  

“Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről” – szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.

Az orosz hadsereg “ellenállásba alig ütközve”, 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat. Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.  

Az összeállítás értelmében a lengyel “katonai-politikai vezetés” szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország “állami léte gyakorlatilag megszűnt” . A történtekért az anyag Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve az akkori lengyel vezetést tette felelőssé.

A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen  fel a Wehrmachttal szemben.

Az összeállítás szerzői történelmi kitérőt téve azzal vádolták meg Varsót, hogy “támogatta a nácik agresszív politikáját, amely megfelelt expanzív terveinek”. Idézték Churchillt, aki szerint Lengyelország “egy hiéna mohóságával vett rész Csehszlovákia kirablásában és megsemmisítésében”.  A szöveg arra is kitért, hogy a második világháború végén Lengyelországot a fasiszta megszállóktól a szovjet csapatok szabadították fel, amelyek a harcokban 200 ezer katonát veszítettek.

Az összeállítás ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy a szovjet invázió a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának következménye volt, amelynek értelmében a Szovjetunió és a náci Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum értelmében, amelyet csak a “peresztrojka” idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.

Hitler egyébként a Szovjetunió 1941-ben történt megtámadását követően néhány nap alatt elfoglalta az anyagban a szovjet bevonulás hivatkozási alapjaként emlegetett Minszket.

Vlagyimir Putyin júliusban írta alá azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a náci Harmadik Birodalom és az európai “tengelyhatalmak” céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy tagadják a Szovjetuniónak Európa nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta, hogy nem látta az orosz külügyminisztérium által megosztott anyagot,  ezért nem is tudja azt kommentálni.

Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket szabadított fel. Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó érzékenysége miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország – a tavalyi fehérorosz elnökválasztás eredményének meghamisítása után – az ellenzéket támogatva “beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe”, ez a szempont elvesztette jelentőségét.

Forrás: mti.hu

The post Orosz külügy: felszabadító hadjárat volt a szovjet csapatok 1939-es lengyelországi bevonulása appeared first on Kárpátalja.ma.

10-35 milliméter csapadék esett az ország nyugati részén az elmúlt 24 órában. Helyenként még ennél is több csapadékot regisztráltak a meteorológusok. A Zsitva mentén és Pozsony megye keleti részén még ennél is több, helyenként 65 milliméter csapadék esett.

Akkor lehet majd határozottabban fellépni, ha meglesz hozzá a törvényes keret. Néhány dolog már a törvényalkotás folyamatában van - közölte pénteken az újságírókkal Roman Mikulec (OĽANO) belügyminiszter a tárcán belül kialakult helyzetről.

Richard Sulík miniszter nyugtalanítónak tartja a fegyveres testületeknél uralkodó állapotokat, ezért tárgyalni akar Roman Mikulec (OĽANO) belügyminiszterrel és ismertetni vele pártja fenntartásait.

Kijev és Budapest után 2021. szeptember 15–16-án Ungváron került sor a Magyar–Ukrán Oktatási Munkacsoport harmadik ülésére.

A magyar delegációt Pacsay-Tomassich Orsolya, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának államtitkára, az ukrán delegációt Vira Rogova, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának miniszterhelyettese vezette.

A szakmai találkozó során a felek párbeszédet folytattak az ukrajnai magyar tannyelvű oktatásról, a tankönyv- és tananyagfejlesztésről, az ukrán mint államnyelv oktatásának szakmai-módszertani kérdéseiről, valamint a pedagógusok továbbképzése terén tervezett kétoldalú együttműködésről.

A Munkacsoport szakmai programjának egy részén meghívottként részt vett Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, illetve a Kárpátaljai Megyei Tanács Oktatási, Tudományos, Kulturális, Vallásügyi, Ifjúságpolitikai, Testnevelési és Sport, valamint Nemzeti Kisebbségek és Információpolitikai Állandó Bizottságának elnöke, továbbá Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora.

Forrás: kmf.uz.ua

The post Ungváron ülésezett a Magyar–Ukrán Oktatási Munkacsoport appeared first on Kárpátalja.ma.

A legrangosabb televíziós díjak átadását a járvány újabb hulláma miatt kis létszámú közönség részvételével, egy kültéri sátorban rendezik meg vasárnap Los Angelesben. A jelölések alapján az elemzők A korona és a Ted Lasso streamingprodukciók győzelmét várják.

A Kolozsvári Rádió helyszíni tudósítói élőben jelentkeztek be az RMDSZ kongresszusáról a pénteki Napirend című tájékoztató műsorban. A kongresszus központi eleme a család, ennek kapcsán egy programot fogadnak el a résztvevők. A program főbb pontjai között található a gyes összegének növelése, hogy a...

207 éve, 1814. szeptember 17-én született Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész, műgyűjtő, akadémikus, a 19. század második felében negyedszázadon át a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Olaszországi száműzetése idején a Dante Alighieri szabadkőműves páholy vette fel tagjai közé, ekkor került kapcsolatba Garibaldival és az anarchizmus atyjával, az orosz Bakunyinnal. Hazatérése után tevékeny szerepet vállalt a szabadkőművesség magyarországi újjáélesztésében.

Eperjesen látta meg a napvilágot egy jómódú család gyermekeként. Miskolcon, majd Eperjesen tanult, ahol életre szóló barátságot kötött az író Eötvös Józseffel, a későbbi vallás- és közoktatásügyi miniszterrel. Nagy hatással volt rá anyai nagybátyja, Fejérváry Gábor, akivel többször is beutazta Európát, az ő olthatatlan szenvedélye a régiségek és a műgyűjtés iránt unokaöccsére is átragadt.

Diplomáját a pesti egyetem jogi karán szerezte, jurátusként részt vett az 1832-36. évi országgyűlésen. Megismerkedett a reformkor meghatározó alakjaival, Deák Ferenccel és Kölcsey Ferenccel, Pesten pedig híres írókkal, Vörösmarty Mihállyal, Bajza Józseffel és Czuczor Gergellyel.

Az ügyvédi vizsga letétele után, 1834-ben Sáros vármegye aljegyzője, 1839-től a vármegye követe volt az országgyűlésben. 1844-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, akitől több gyermeke született (Ágost, Károly, Polixénia és Garibaldi).

Pulszky 1848-ban, az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett látta el a pénzügyi államtitkár feladatát, majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett volt államtitkár Bécsben. Október közepén felmentették, ezután Pesten a Honvédelmi Bizottmány földmívelés, ipar és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt.

1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenség ügyének. Küldetése nem járt sikerrel, de Pulszky kapcsolatai révén fontos szerepet játszott a bukás után emigrált magyarok támogatásában.

1851-52-ben elkísérte Kossuthot annak európai, illetve amerikai körútján, de kapcsolatuk idővel megromlott, mert Pulszky a fegyveres felkelés megszervezése helyett egyre inkább a kiegyezést támogató álláspontra jutott. 

Az 1860-tól Firenzében élő Pulszkyt az önkényuralom átmeneti enyhülése idején, 1861-ben Sáros vármegyében képviselőnek választották, de mivel nem léphetett magyar földre, az országgyűlésen sem vehetett részt.

Csak 1866-ban térhetett haza Eötvös közbenjárására, de meg kellett ígérnie, hogy nem akadályozza a kiegyezés folyamatát. Ígéretét nem szegte meg, előbb Szentes, majd Szécsény követeként támogatta Deák politikáját az országgyűlésben.

Kiterjedt tevékenysége, hatalmas munkabírása, remek szervezőkészsége miatt a „dualizmus kultúrpápájának” is nevezték. Meghatározó szerepet vállalt az Esterházy-képtár anyagának megvásárlásában és a bécsi iparművészeti kiállítás darabjainak megszerzésében, ezzel hozzájárulva az Iparművészeti Múzeum alapjanak megteremtéséhez. 

Huszonöt éven át, 1869-től 1894-ig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt, nyugdíjazása után pedig a magyarországi múzeumok és könyvtárak főfelügyelői tisztjét töltötte be. Az 1870-es években az antikvitás legjelentősebb szobrairól készült gipszmásolatokat vásárolt a Nemzeti Múzeum számára, amelyek később a Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményébe kerültek, jelenleg a másolatok egy része a tatai Kuny Domokos Múzeumban látható.

Saját gyűjteményének néhány becses darabja is a magyar állam tulajdonába került, az egyik legjelentősebb közülük Andrea del Verrocchio (1436-1488) Fájdalmas Krisztus-szobra.

Korának elismert régésze volt, számos tudományos értekezést publikált. Számos társaságban (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) töltött be vezető tisztséget, de egyszerű tagként a Kisfaludy Társaságban és a Petőfi Társaságban is gyümölcsöztette szerteágazó kapcsolatrendszerét.

A Magyar Tudományos Akadémiának 1838-ban lett levelező, 1840-ben rendes, 1841-ben tiszteleti tagja, az intézménynek 1873-tól igazgatója, 1895-től alelnöke volt. Utazásait, számkivetettségének időszakát pontos, érzékletes stílusban írta meg, történeti forrásként is használható visszaemlékezései Életem és korom címmel jelent meg négy kötetben (1880-1882).

Olaszországi száműzetése idején a Dante Alighieri szabadkőműves páholy vette fel tagjai közé, ekkor került kapcsolatba Garibaldival és az anarchizmus atyjával, az orosz Bakunyinnal. Hazatérése után tevékeny szerepet vállalt a szabadkőművesség magyarországi újjáélesztésében.

Az 1870-ben létrejött Magyarországi Jánosrendi Nagy-páholy első nagymestere, majd az 1886-ban a két nagypáholy (a Jánosrendi és Magyarország Nagy-Oriense) egyesülésével létrejött Magyarországi Symbolikus Nagypáholy első nagymestere lett.

Pulszky 1897. szeptember 17-én halt meg Budapesten. A Kerepesi temetőben található síremléke Donáth Gyula műve. Stróbl Alajos róla készült bronz mellszobra a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható, Újlipótvárosban utca őrzi nevét.

1997-ben, halálának századik évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében kiállítást rendeztek emlékére. A róla elnevezett díjat a Pulszky Társaság és a Magyar Múzeumi Egyesület adományozza 2004 óta minden évben muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek kiemelkedő szakmai életútjuk elismeréseként.

Forrás: múlt-kor.hu

The post 207 éve született Pulszky Ferenc appeared first on Kárpátalja.ma.

Euronews: Ausztriában megkezdődött az első per, amiben a felperesek kártérítést követelnek az osztrák államtól, amiért későn intézkedtek a tiroli síparadicsom, Ischgl környékén kialakult koronavírus-gócpont miatt, a járvány korai szakaszában, még 2020 márciusában.

Csak oltási és gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik a munkájukat az állami hivatalokban dolgozók Szlovéniában - jelentette ki Bostjan Koritnik közigazgatási miniszter pénteken Ljubljanában. Hangsúlyozta: a negatív tesz nem lesz elég.

Az érdeklődők a hét folyamán is beoltathatják magukat regisztrációs kötelezettség nélkül. Komáromban, Pozsonyban és Kassán is oltanak a Janssen vakcinával.

Olekszij Honcsarenko képviselő a foglalkoztatási osztály és a munkanélküliek társadalombiztosítására vonatkozó reformokat terjesztett elő.

A törvényjavaslat értelmében:
-pénzügyi segítséget nyújtanának vállalkozás indításához;
-enyhítenék a szankciókat a munkanélküliek ellen;
-finanszíroznák a közösségi munkákat;
-segítséget nyújtanának a munkanélkülieknek a megfelelő munka megtalálásában.

A törvényjavaslatot az Ukrán Legfelsőbb Tanács elé terjesztették – tudatta a pmg.ua internetes hírportál.

Kárpátalja.ma

The post Pénztámogatást nyújtana az ukrán állam vállalkozás létrehozására appeared first on Kárpátalja.ma.

A Görög Katholikus Szemle 1906. április 15-i számában jelent meg Petrassevich Pál eperjesi tanító verse, mely visszarepíti az olvasót abba korba, amikor a Kárpátok bércei közt élő népek még hittek abban, hogy visszatér a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, s elhozza számukra a hőn áhított szabadságot, békét és jólétet.

Efrém látomása

Erdős Kárpátoknak hüs ölében

Némán lapul meg egy ódon zárda,

Szebb időket látott hajdan régen,

Boldog nép járt ékes templomába.

De most, ha úgy csendes alkonyaton

Beszűrődik a napnak sugára

Résztvevőn siklik le a falakon

S lenn megáll – mintha valakit várna.

Vajjon kit vár? – lenn a falu népe,

Mely egykor buzgón járt e szent helyre,

Megváltozott hejh! rossz útra lépett,

Mintha átokkal volna megverve.

S mégis…ím sikolt a templom zára.

Sikoltását ismétlik a falak

S belép kezét kulcsolva imára

– Egy ősz, fájdalomtól megtört alak.

Letérdel az oltár lépcsőjére

És a mint fölveti sápadt arcát

Az alkonyuló nap biborfénye

Feje köré szövi a glóriát;

Nehéz sóhaj tör elő kebléből,

Ezt kíséri fojtott zokogása,

Kezébe rejti arcát, nem néz föl,

Hogy fájdalmát még a nap se lássa.

A mint hullnak arcára könnyei,

Rájok mosolyg a nap szivárványa:

Efrém barátot a nap ösmeri

S ha senki más itt lenn – ő megszánja:

Föl viszi keservét föl az égbe,

Elmondja mennyit szenved ez ember,

Szép honáért és népéért égve

Csak ő s az ég tudja hány ezredszer!

A nap bucsucsókot hint Efrémre,

A homály egyre nő a szentélyben,

Régi időknek kedves emléke

Oson a barát fáradt lelkébe,

S melyet már nem hallott oly régóta

– Zsibadt szíve éled varázsától –

Fülébe cseng a Rákóczy-nóta…

Oh ismeri ő e csodás dalt jól!

Hangjára a barát lelke ifjúi

S a búcsúzó sugárral messze száll,

Elszáll szép hazája határin túl,

Hol Rákóczy elhagyott sírjánál

Márvány-tenger habjai susognak;

Fohászos zugásuk oly jól illik

Szívéhez, a melyből ki nem fogynak

A gyötrelmek – egészen a sírig.

Az ódon templomnak ablakán át

Lágyan suhan be az esti szellő,

Szárnyára veszi Efrém fohászát,

A mely gyötrött keble mélyéből jő:

„Nyugtasd meg kegyes Isten Rákóczy lelkét

S szégyenítsd meg dicsőnk kaján elleneit

A kik szegény, hű népét úgy tönkretették

E földön sújtsad le őket, itt verd le, itt!“

És a szentélyfalak felelgetik legott’

„Nem itt, de ott fenn, ott.“

S szól a barát, hangja fájdalomtól reszket

Mint csendes tó fodra, amelyet szél lenget:

„Ott fenn? – s lesz-e népemnek föltámadása?…

Vár-e arra ott fenn mennyei jutalom,

A ki itt lenn önfeledten sírját ássa!

S ismét felel rá egy hang a szentély falon:

„Istennél van a hatalom

S népének föltámadása.“

Efrém hangja felbug mind panaszosabban,

Árva népe fájdalma szólal meg abban:

„Nálad a hatalom Uram s néped sorsa

– De vajh’ mily átok ül Rákóczy hü népén

Mely zászlaját olyan bátran s fennen hordta?

Mindentudó Isten megértem-e még én

Mért van az, hogy a Kárpátok szegény népe,

Melynek egykor olyan büszkén villant kardja,

A pusztulás szörnyű lejtőjére lépett:

Testét-lelkét hitetlen faj fogva tartja.

Pedig e nép melyet idegenek marnak

Most is, most is hü testvére a magyarnak.

Lebbentsd fel óh Uram végzésid fátyolát,

Hadd hirdessem népemnek szent akaratod

S ne vedd, ne vedd óh magadhoz öreg szolgád

Mig a jövőnek képét meg nem mutatod.“

Az Ur meghallgatta Efrém esdeklését

Vakító fény támadt s arany fellegekben

Glóriázva látja Rákóczyt s hü népét

Egy pillanat – és a jelenség ellebbent.

És most – magas egeknek nagy fényességű

Krisztus jelenik meg hófehér fellegben

Efrémhez szól s olyan jóságosán nézi:

„Fiam! néped sorsa – ezt hirdessed fennen –

Szolgáim kezében, nekik adtam a tant,

Ez boldogítja majdan e népet itt lenn,

S ha ég felé néz és nem csúszik itt alant,

Akkor e népnek, a mely most sírját ássa,

Lesz majd egy szép, lesz örök feltámadása.“

Itt eltűnt az Ur és égi fénye;

S a mint a nap ráfesti bíborát

A pitymalló égbolt peremére,

Efrém igy végzi be fogadalmát:

„Igen hirdetem majd az égi tant

És lelkemnek legszebb látomását

Népemnek, hogy „ne csússzék itt alant

S akkor megéri föltámadását.“

Még ki sem hajnalodott egészen

S a barát már benn van a faluban,

Hirdeti népének – mily szép lészen

Jövője, ujhodása az Urban.

A nép ámul Efrém ihlett szaván

Jelenség —–mondogatják némelyek –

Nézzétek az arcát, milyen halvány…

Szellem szavát elménk hogy értse meg?

Ámultokból fel sem ocsudtanak

S eltűnt már a tüneményes alak.

A fölkelő nap vidám sugára

Olyan nyájasan, biztatón néz le

Egy roskatag vándor alakjára:

Ráösmert – a jó, öreg Efrémre:

Csak a teste fáradt, lelke lángol

Szeretné, ha népét halálából

Még ma teljesen ébreszthetné föl.

Mig Efrém népe országát járta

Sokszor nyilt s hullott a hárs virága

Ott hol még most is áll az a zárda,

Mely gyötrelemnek volt a világa;

Most a jólét ütött tanyát ottan,

Boldog nép látogatja templomát

S hogy Efrém visszatért fáradottan

Áldóan csókolják lába nyomát.

S Efrém miként a pelikán madár

Most sem magára – népére gondol

Pedig halálához közel jár már,

Néhány perc – s ő szabad e nagy gondtól:

Az agg barát lelke végsőt lobban

S a haldokló forró sóhajtása

Fel-felhangzik egyre elhalóbban:

„Megadtad óh jó Uram nékem, hogy lássam

Egy parányát annak, mit mennyből ígértél,

Falum népe, a mely tetszhalott volt, most él

De mikor lesz a többi föltámadása?…

S felhangzik egy hang a templom falain fenn:

„Meg nem látod ezt már itt lenn.“

És most ismét mintha a régi némaság

Szállna e szent helyre: csöndes minden,

A százados hársfák csak halkan suttogják:

„Meg nem látod ezt már itt lenn.“

A hársfákkal lágyan suttogó szél

Fölvitte lágy szárnyán Efrém lelkét

A mennyégbe, hogy olt az Istennél

Kételyei hűs enyhüket leljék.

Ha úgy este a szél végigsuhan

És Efrém hantján a fákkal beszél,

Kárpátok alján minden faluban

Öregek-ifjak ajkára fohász kél;

És e halk fohászt az Ur megérti,

Szava hangzik erdők zúgásában,

E szót visszhangozzák Kárpát bércei:

„Higyjetek Efrém látomásában.“

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

The post Kárpátalja anno: Rákóczi, akit nem felejtettek el a Kárpátok népei appeared first on Kárpátalja.ma.

Megrögzött szövegfogyasztó, miközben ő maga is szövegeket „termel”, szerkeszt, moderál, rádiózik. Márton Evelinnel teraszoltunk nyári élményekről, megjelenés előtt álló regényéről, műfordításról, időbeosztásról… és egyebekről.  Házigazda: Rostás-Péter István...

Nem csak Kolozsváron, de Erdély-szerte bárhol, sőt magyarok lakta területen bárhol találkozhatunk az írásos kézimunkákkal. Ha nincsenek is kalotaszegi gyökereik, ajándékképpen, emlékbe, örökségből mindenkinek jut egy-egy abrosz vagy párnahuzat. Legtöbbször nem is tudjuk, ki írta, ki varrta, mert a k...

Csak a parlament által elfogadott törvénnyel lehet jogszerűen kötelezővé tenni a zöld igazolványt – nyilatkozta rádiónknak az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba. Az Országos Vészhelyzeti Bizottság csütörtökön fogadta el azt a határozatot, hogy a 3 és 6 ezrelék közötti...

Marosszentgyörgyön zajlik jelenleg az RMDSZ kongresszusa. A Kolozsvári Rádió helyszíni tudósítója összegezte: délelőtt a meghívottak köszöntötték a kongresszust, de a kormányválság is szóva került. Florin Cîțu kormányfő megbízható partnernek nevezte az RMDSZ-t, megkockáztatva, hogy négy évig együtt ...