Határon túli magyar portálok összesített hírei

LONDON. Nagy-Britannia európai uniós tagságának megőrzését támogatta eredetileg Boris Johnson, London volt polgármestere, aki azonban később a Brexit-tábor, vagyis a kilépést pártolók frontembere lett a brit EU-tagságról rendezett júniusi népszavazás kampányában.

RIMASZOMBAT. Szepsi és Ipolyság után Rimaszombat adott otthont a harmadik alkalommal megrendezett Kezdj okosan! címet viselő konferenciának, amelyet a Via Nova Ifjúsági Csoport szervezett. A rendezvény célja a pályakezdő, illetve fiatal vállalkozók szakmai segítése, átlendítése az indulási nehézségeken.

SZEGED. A Csongrád Megyei Főügyészség kezdeményezte az előzetes letartóztatását annak a szír férfinek, aki Röszke külterületén a határzár mellett támadt egy ott szolgálatot teljesítő őrvezető nőre - nyilatkozta a főügyészség szóvivője vasárnap.

Amikor társunk összeesik az utcán, az esetek 90%-ában felkészületlenségünk és félelmünk miatt meg sem próbálunk segíteni, és még mindig évente mintegy 25 000 ember esik a hirtelen szívhalál áldozatául Magyarországon. Október 16-a az újraélesztés napja – az Országos Mentőszolgálat Alapítvány idén is különleges akcióval hívja fel a lakosság figyelmét.

„Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem tudják, hogyan kell újraéleszteni, és sokan nem is mernek segíteni. Akik tisztában vannak a helyes módszerrel, azok sem szívesen alkalmaznak szájból szájba történő lélegeztetést, illetve félnek, hogy bordát törnek, pedig az semmi ahhoz képest, hogy életet menthetnek” – mondja dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke, mentőorvos. Hozzáteszi, hogy sajnos sokan még mindig nincsenek tisztában azzal sem, hogy ha nem tudnak, vagy nem akarnak szájból szájba történő lélegeztetést alkalmazni, akkor van más megoldás is a 30:2 arányban történő mellkas nyomása és szájból orrba történő levegőfújás helyett.

Csináld, ahogy a kisfilmben!

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány 2015 februárjában indított, „Tartsd életben!” című nagysikerű edukációs, laikus újraélesztést népszerűsítő kampányfilmje jó pár megmentett emberéletet, javuló újraélesztési tudást, több mint 2 milliós nézettséget az internetes videómegosztókon és komoly szakmai elismeréseket eredményezett. A második rész idén tavasszal debütált, már ez is közel 1 milliós nézettségnél tart.

A kisfilmek lényege: a mellkas másodpercenként kb. kétszeri, erős, 5-6 cm mélyre történő ütemes benyomásával, szájból szájba történő lélegeztetés nélkül is lehetséges életben tartani a bajbajutottat addig, amíg megérkeznek a mentők.

Ismétlődik a tavalyi sikeres Facebook-kampány

A tavalyi újraélesztés napjára az alapítvány készített egy Facebook-posztot, amely az újraélesztés fontosságára hívja fel a figyelmet, és a lépéseit mutatja be.

WASHINGTON. Újabb nők jelentkeztek, akik azt állítják, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt évekkel ezelőtt szexuálisan zaklatta őket.

Földrengés rázkódtatta meg szombaton éjjel Görögország északnyugati részét albán határa közelében, de csak kisebb károkat okozott.

Az 5,2-es erősségű rengés középpontja Ioannina városától 12 kilométerre északnyugatra volt. A rendőrség közlése szerint a természeti csapás megrongált néhány hegyi utat, kőomlásokat okozott, de senki sem sérült meg.

A földrengést megérezték Korfu szigetén is, amely kedvelt üdülőhely, ám károkról, pánikról nem érkezett hír.

Görögország területén és tágabb környékén nem ritkák a földrengések, de zömük középpontja a tengerfenék alatt van, és ezért nem okoznak komoly károkat.

POZSONY. Szlovákiában pillanatnyilag 153 hivatalosan bejegyzett politikai párt és mozgalom létezik, közülük 64 a működő, 89 pedig felszámolás alatt áll – erősítette meg a belügyminisztérium sajtóosztálya.

A pályázatok elbírálására, a nyertesek megnevezésére ugyan még várni kell, a gazdatársakkal folytatott szoros együttműködés, tapasztalatcsere nyomán azonban máris levonhatók az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány idei pályázati kiírásainak első tanulságai – mondta el lapunknak Őrhidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója. (Folytatjuk az előző cikkben felvetett témát.)

– Mekkora kapacitás, termesztőterület szükséges napjainkban a családi gazdaságok jövedelmezőségének fenntartásához?

– Számításaink szerint ahhoz, hogy fennmaradjon a családi gazdaságnak egy négytagú családra számított jövedelmezősége, ami havi 8-10 ezer hrivnyás bevételt feltételez (lásd erre vonatkozóan az interjú első részét lapunk előző heti számában! – a szerk.), ma már 2000 m2-t meghaladó alapterületű hajtatólétesítménnyel kell rendelkezni hideghajtatás esetén. Sajnos úgy tűnik, hogy a termesztő létesítményeknek a megélhetést még biztosítani képes minimális alapterülete továbbra is folyamatosan nő.

– Ugyanakkor az említett 2000 négyzetméternyi hajtatólétesítményre vonatkozó követelmény azt jelenti, hogy a gazdaság optimális mérete máris meghaladta egy átlagos falusi porta területét. Mi a megoldás?

– Valóban, egy átlagos háztáji gazdaság rendszerint 1000-1200 m2 termesztésre fogható területtel rendelkezik, a termesztőknek így el kell gondolkodniuk azon, hogyan bővíthetnék gazdaságukat. Máris számos példát láthatunk – például az ilosvai járási Alsókaraszlón (Zariccsja) – arra, hogy miután „kinőtték” a portájukat, a gazdák kitelepülnek a falukörnyéki szántóföldekre. Ez kell, hogy legyen számunkra is a követendő példa: ha fenn akarjuk tartani a családi gazdaságok jövedelmezőségét, a szántóföldeken szükséges fóliatelepeket létrehoznunk. Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ pályázatai kiváló lehetőséget kínálnak ennek a problémának az orvoslására, hiszen a kellő önrész hozzáadásával akár egy 2000 négyzetméter alapterületű, hideghajtatásra alkalmas létesítmény kialakítását is lehetővé teszik. Második ütemben pedig, tehát a következő évi pályázatból, a termesztés intenzitásának fokozására is mód nyílik.

– Milyen beruházásokkal fokozható a termelés intenzitása?

– Elsősorban arra gondolok, hogy fűtési rendszert építhetünk ki a hajtatólétesítményben. Ez önmagában legalább 50 százalékos jövedelemnövekedést biztosíthat. A továbbiakban elképzelhető a különböző rendszerek automatizálása, ami csökkenti a termesztés munkaerőigényét. Ez már csak azért is fontos, mivel tudjuk, hogy a munkaerő ára folyamatosan nő, ráadásul az utóbbi időben már a munkaerőhiánnyal is szembe kellett néznünk.

– Mit kell értenünk automatizálás alatt?

– Szóba jöhet például egy automatizált tápoldatozó berendezés beszerzése és felszerelése, amely lehetővé teszi akár több kultúra egyidejű tápoldatozását is. Ugyancsak javasolható az automatizált klímaszabályozás kialakítása. Olyan viszonylag egyszerű módszerekre gondolok, mint például a szellőzők automatikus nyitására és zárására bizonyos hőmérséklet vagy páratartalom elérése esetén, vagy az energiaernyő kihúzására, esetleg az árnyékolás automatizálására.

– Milyen lehetőségeket kínál a pályázat a gyümölcstermesztéssel foglalkozók számára?

– Számos lehetőség kínálkozik a gyümölcstermesztők számára is. Például a jelenleg meghatározóvá váló trendekkel összhangban, a kárpátaljai gazdáknak is lehetőségük nyílhat olyan új, rezisztens növényfajták telepítésére, amelyek jól bírják a különféle gombafertőzések rohamát és vírusmentesek. Ugyancsak pályázni lehet a jégverés ellen védő hálóra, a bogyós gyümölcsűek esetében pedig a vándorfólia (KITE rendszerű) alkalmazása jelentheti a megoldást az olyan esetekben, amikor az esőzések veszélyeztetik a betakarítást, illetve a gyümölcs minőségét – ahogyan azt idén is láthattuk a szamóca esetében.

– Beszerezhetők mindezek az anyagok és termékek gazdáink számára?

– Igyekszünk ezen a téren is segíteni. A „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítványnál úgy gondoltuk, hogy november elején konferenciát szervezünk, felkészítendő gazdáinkat a következő pályázati kiírásra. A rendezvényre magyarországi és ukrajnai gyártókat, forgalmazókat is meghívtunk, hogy gazdáink felmérhessék a kínálatot.

pszv

MELBOURNE. Egy ausztrál bozótosban lévő ősi helyszín lehet a világ legrégebbi csillagvizsgálója a kutatók szerint.

A felvételeket Hunyadi Attila kolozsvári történész, Szász Alpár-Zoltán kolozsvári politológus válogatta és látta el magyarázó szövegekkel M. Kiss Sándor budapesti történész szakmai irányítása alatt.

A kiállítás 56 archív felvételen keresztül eleveníti fel az 1945 és 1955 közötti szovjetesítést, a sztálinista rendszert, a Nagy Imre által irányított 1953 és 1955 közötti ideológiai enyhülést és az 1956 októberében, novemberében lejátszódott forradalom eseményeit. Bemutatja továbbá a forradalom résztvevőit ért retorziókat, felvillantja a nemzetközi visszhangot, végül pedig felidézi a Nagy Imre-csoport kiadatását, perét és kivégzését, valamint Nagy Imre 1989-es újratemetését is.

A szervezők szándéka szerint a kiállítás egyaránt megszólítja azokat, akik Erdélyben rokonszenveztek a magyar forradalommal, azokét, akik az 1989-es román forradalom idején hasonló élményeket gyűjtöttek és a mai diákságét is.

Kétnyelvű magyarázó szövegek is vannak a képekhez mellékelve, ezek által a román nyelvű közönség is betekintést nyerhet a magyar forradalom eseményeibe és korába. A kiállítás megnyitása előtti előadásában M. Kiss Sándor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a magyar forradalmat akkor érthetjük meg igazán, ha az előzményeit és a következményeit is megismerjük.

A kiállítást megnyitó Daru Gábor, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. stratégiai irodájának vezetője elmondta, a magyar közmédia megannyi programmal próbálja elősegíteni, hogy az 1956-os forradalom élménye minden magyar emberhez eljusson.

Ezúttal a Nagyszőlősi járásba, a Tisza partján fekvő Tiszaújhelybe látogattam, ahol a Ják családot kerestem fel. Az ötgyermekes édesanyával, Anikóval beszélgettem, aki a Magyarországon dolgozó férje távollétében mutatta be családját.

 

−Egyedül vagy itthon a gyerekekkel.

− Igen, a férjem, János Magyarországon dolgozik.

 

− Mióta vagytok házasok?

− Tizennyolc éve vagyunk együtt.

 

− Milyen családból származtok?

− Jómagam Mátyfalváról származom, nagycsaládban nőttem fel. Öt testvérem van, én vagyok a legkisebb. Édesapám ukrán nemzetiségű volt, de beszélt magyarul. Nemrég hunyt el. Édesanyám magyar származású, ő a mai napig Mátyfalván él. Már idős, betegeskedik, a bátyámék gondozzák. A családunk otthon magyarul beszélt, viszont a testvéreimmel a helyi általános iskola ukrán osztályába jártunk. A szüleink a falu kolhozában dolgoztak, nem tudták támogatni a továbbtanulásunkat.

A férjem a szomszéd faluban, Tiszaújhelyben született, neki egy lány ikertestvére van.

 

− Hogyan ismerkedtetek meg egymással?

− Tiszaújhelyben találkoztunk egy szórakozóhelyen. Hét hónapig udvarolt, aztán 1998 szeptemberében összeházasodtunk. Akkor már állapotos voltam az első gyermekünkkel, Istvánkával, aki 1999 januárjában született meg Nagyszőlősön.

 

− Akkor már itt laktatok Tiszaújhelyben?

− Igen, hiszen akkor már a férjem testvére nem lakott a szülői házban, anyósom és apósom egyedül lakott. Átadták nekünk a ház nagyobbik felét. Nehezen szoktam meg az új környezetet. Sokszor hazagyalogoltam Mátyfalvára a szüleimhez úgy, hogy Istvánkát a babakocsiban toltam.

 

− István milyen baba volt?

− Ő egy enyhébb agyvérzéssel jött a világra, s egy úgynevezett agyi bénulás (DCP) alakult ki nála. Ennek következtében a jobb oldalát nem tudta megfelelően mozgatni. Hála Istennek lehetőségünk volt rá, hogy a Nagyszőlősi Rehabilitációs Központ kezelését igénybe vegyük. Masszázsra, tornára és parafinos terápiára jártunk. Emellett egy beutalóval a Krím-félszigetre is eljutottunk, ahol további kezelésben részesült Istvánka. Mindezeknek köszönhetően a jobb kezét ma már tökéletesen tudja használni. A jobb lába azonban sérült maradt, csak lábujjhegyen tud vele járni. A fiunk már két operáción is átesett, de hátravan még egy csipőműtét Debrecenben. Ezeknek köszönhetően javulhat a lába állapota.

 

− Miközben az első gyermeketekről gondoskodtatok, tovább bővült a család.

 

− Igen, nagycsaládra vágytunk. 2002 decemberében megszületett Klaudia lányunk, őt Nikolasz követte 2006-ban, majd 2008-ban világra jött Dzsesszika. A legkisebb gyermekünk, Rebeka, 2012-ben született meg.

 

− A párodnak ikertestvére van. Nem gondoltatok arra, hogy talán nektek is ikreitek lesznek?

− Dehogynem. Nagyon szerettük volna, ha ikreink születnek, azonban nem sikerült. Talán majd a gyermekeinknek azok lesznek.

 

− Hogyan boldogultatok, amikor még kisebbek voltak a gyerekek?

− A férjem többnyire külföldön vállalt munkát, hogy eltartsa a családot. Kilenc éven át Magyarországon dolgozott. A két legnagyobb gyermekünknek minden alkalommal, amikor hazajött János, újra meg kellett ismerniük az apjukat. Aztán két éven át itthon dolgozott a párom. Utána rövid ideig Csehországban próbált szerencsét. Most ismét az anyaországban, Budapesten állt munkába egy építkezésen. Havonta egy hétre tud hazajönni.

 

− Egyedül vagy a gyerekekkel itthon…

− Nincs más választásunk. Míg a férjem Magyarországon van, addig én itthon állatot tartok és kertet művelek. A nagyszülők is velünk élnek, ha vigyázni kell a gyerekekre, ők segítenek.

 

− Beszéljünk a gyerekekről! István hol tanul?

− Ő Nagyszőlősön jár középiskolába, pénzügyet tanul. Nem szeretne továbbtanulni, külföldön akar munkát vállalni. Fizikai munkát azonban nem végezhet.

 

− Klaudia?

− A Tiszaújhelyi Általános Iskola ukrán osztályában végzős. Egy időben fodrásznak készült, most viszont nem tudja, hogy milyen pályát válasszon. Örültem volna, ha jelentkezik a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba, s ott szerez érettségit, de ő nem akart ott tanulni.

 

− Ugyanakkor Nikolasz nagyon is tisztában van a céljaival.

− Nikolasz nagyon eleven fiú, mindig is szeretett focizni. Idén szeptembertől a Tarpai Sport Kollégiumban tanul. Nemrég voltam szülőértekezleten, s a tanárai elégedettek vele. Pedig itthon ő is ukrán osztályba járt négy éven keresztül. Hétfőn reggel megy el Tarpára busszal, s péntek délután érkezik haza. Az iskola Tarpán van, a kollégium pedig Tivadarban.

 

− A két legkisebb gyermeketek, Dzsesszika és Rebeka még itthon vannak.

− Dzsesszikát nyolc és fél hónapos korában egy komoly szívbetegség miatt majdnem elveszítettük. Sürgősen meg kellett műteni Kijevben. Az egész család összefogott, hogy legyen pénzünk az operációra. Hála Istennek minden jól ment, a lányunk gyorsan felépült, s azóta egészséges. Hatéves koráig minden évben visszajártunk vizsgálatra Kijevbe. Most már csak kétévente járunk kontrollra. Jelenlegt harmadik osztályos a tiszaújhelyi iskolában. Jól tanul, s nagyon szeret olvasni. Cukrász szeretne lenni.

Rebeka ugyanolyan eleven, mint Nikolasz. A helyi magyar nyelvű óvodába jár.

 

− Hogyan tudtok kikapcsolódni a mindennapok mókuskereke mellett?

− Sajnos erre nincs lehetőségünk. Egyedül vasárnap van némi pihenőidőnk. Reggeli után görögkatolikus szent liturgiára megyünk a gyerekekkel, ehhez szigorúan ragaszkodom. Utána megebédelünk. A vasárnap délutánt a nagyobbak a barátaikkal töltik, én a kisebbekkel elmegyek a testvérem családjához.

 

− Milyen terveitek vannak?

− Azt tervezzük, hogy Magyarországra költözünk egy időre, ugyanis itthon nehezen boldogulunk. Ahhoz, hogy bármilyen támogatásban részesüljünk, munkahelyre van szükség. Azonban én nem tudok munkát vállalni a gyerekek mellett. A férjem szülei is idősek. Anyósom csak mankóval tud járni. Ugyanakkor az sem „élet”, hogy a férjem folyamatosan távol van a családjától. Megpróbáljuk az anyaországban.

 

− Isten áldását kívánom mindehhez!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

 

 

„Mert valahány ígérete van Istennek, azokra őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsőségére általunk. Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az. Ő pecsétjével el is jegyzett minket, és a Lélek zálogát adta szívünkbe.”

(2Kor 1,20-22)

A kiindulópont ebben az igeszakaszban maga az ember. Hiszen Pál apostol az, aki valamit megígér a korinthusiaknak, és sajnos, nem tudja megtartani. Azt ígéri nekik, hogy ellátogat hozzájuk, ám ez nem sikerült, ugyanis állandó veszélyben forgott az élete, sokszor üldözték, és rengeteg volt a tennivalója másutt is. A korinthusiak elkezdtek morgolódni, hogy az apostol mennyire megbízhatatlan. Voltaképpen igazuk is volt. S nem csak Pállal kapcsolatban. Minden emberrel kapcsolatban. Mert az emberi ígéret igen ingatag pilléreken nyugszik. Sokszor úgy gondoljuk, hogy az ígéret annyit ér, mint a mögötte álló ember, aki mondja. De sajnos, ez is csak félig igaz. Hiszen nem csupán rajtunk, embereken múlik, hogy tudjuk-e teljesíteni a sokszor igen nagy hirtelenséggel tett ígéreteinket. Amikor valóban csak szívességekről van szó, amire az ember rábólint, s csak azután jut eszébe, hogy tíz másik dolgot is el kell végeznie még. Milyen kellemetlen, amikor egészen elenyésző dolgokat nem végzünk el, mert kifutunk az időből, nincs rá kapacitásunk, vagy egész egyszerűen nem tudunk két helyen lenni egyszerre. Az emberi ígéret nemcsak a szavahihetőségünkön múlik, hanem a megfontoltságunkon is. Sokszor könnyelműen teszünk ígéreteket, már-már dacból, büszkeségből, azt gondolván, hogy vagyunk mi olyan emberek, hogy akár húsz dolgot is elvégezzünk egyszerre. Sokszor pedig nem tudunk nemet mondani, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk vele, hogy túlvállaltuk magunkat. Ha jön még egy szívesség, egy kérés: hozzácsapjuk a többihez; aztán hogy miként lesznek ezek teljesítve, az egy másik kérdés. Az ígéreteinkkel vigyáznunk kell, mert van még egy tényező bennük, amit sokszor elfelejtünk: hogy emberek vagyunk.

Szimkovics Tibor
ráti és minaji lelkipásztor

A második brüsszeli Kárpátalja Napot október 11-én szervezték meg az Európai Unió fővárosában. A rendezvény házigazdája, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő és a Balassi Intézet, a brüsszeli magyar nagykövetség kulturális szolgálata volt. Az idei rendezvény az 1956-os forradalom 60. évfordulójának jegyében zajlott.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KNDP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője a megnyitón elmondta, kárpátaljai magyar képviselőként fontosnak tartja, hogy Európa szívében bemutassa Kárpátalja magyar közösségének múltját és jelenét, kulturális és tradicionális kincseit, színházművészetét, gasztronómiai sajátosságait, hisz a közösség megmaradásában az erős nemzeti identitás és a hagyományok jelentették és jelentik ma is a legfőbb megtartó erőt. Hozzátette: „’56 szellemiségét a legnagyobb megtorlások és a legkeményebb diktatúra sem irtotta ki a szívekből. Hiába tanították évtizedekig ellenforradalomként – meghamisítva a történelmet –, a lelkekben ott lapult a fájdalmas igazság, melyet a tévtanok sem tudtak elnyomni. A szabadságvágy és a tenni akarás mindig erősen élt a magyar nép szívében, bárhol is éljen a világon”.
Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a kárpátaljai értékeket bemutató rendezvény immár hagyománnyá nőtte ki magát az Európai Unió fővárosában.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője megjegyezte, hogy a trianoni békediktátum után a legmostohább sors kétségtelenül a kárpátaljai magyarságnak jutott. A szovjet bejövetelt követően Kárpátalján a legkeményebb megtorlás következett be, amely az ott élő magyarság tizedelésével kezdődött. Hozzátette: „Kárpátalja maroknyi magyarsága a múltban és a jelenben is megtett, megtesz mindent nemzeti és kulturális értékei megmaradásának érdekében”.
Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor asszonya beszédében érzékeltette a szovjet hatalomátvételt követő kárpátaljai helyzetet, az ott élő magyarokban lappangó érzéseket: „1956 szelleme egy olyan Kárpátaljára érkezett, ahol a gondolat és szív a nemzettel együtt dobogott, csak a félelem volt nagyobb. Az ifjúság Kárpátalja-szerte vállalta a felelősséget, és megtették, amit megtehettek, tetteikkel bizonyították, hogy ők a magyar nemzet része a Szovjetunió határain belül”.
A köszöntők után Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történésze a kárpátaljai levéltárak iratanyagain és a visszaemlékezéseken alapuló előadásában bemutatta az 1956-os forradalom kárpátaljai eseményeit, a szovjethatóságok válaszreakcióját és intézkedéseit a forradalom leverése érdekében.
A részletes előadást a kárpátaljai események résztvevőjével, Milován Sándorral történő beszélgetés követte. Milován Sándor szemtanúja és részese volt az 1956-os kárpátaljai eseményeknek, annak a szolidaritási mozgalomnak, amely a budapesti forradalommal párhuzamosan Kárpátalján is kibontakozott. Visszaemlékezésében elmondta, édesapja a lágerben maradt, bátyját is elvitték, aki tüdőgyulladással tért haza, és nem sokkal hazatérése után elhunyt. Korosztálya azon nemzedék közé tartozott, akik édesapjukat, testvérüket, rokonaikat veszítették el a munkatáborokban, akik a megfélemlítést saját családjaikban tapasztalták. Az 1956–ban szinte még gyerek, 16 éves Milován Sándor és társai tetteik súlyát akkor fel sem fogták, gyerekfejjel léptek fel a szovjet rendszer ellen. Az 1956-os kárpátaljai események oszlopos tagja hosszú, kemény kihallgatásokon ment keresztül. Tárgyalása két napig tartott, az ellene felhozott vád röpiratterjesztés, rendszerellenesség volt. Négy év szabadságvesztésre ítélték, három évre röplapterjesztés miatt, egy évet a nála lévő revolverért és szablyáért kapott.
A II. brüsszeli Kárpátalja Napot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola színjátszó csoportjának színvonalas és megható előadása zárta. Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze rendezésében a Szólnak a dobok című előadás dramatizált versek, visszaemlékezések formájában mutatta be az ’56-os forradalmat és mindazon érzéseket, amelyeket a határon túli magyarok éltek meg a rabsággal, elnyomással kapcsolatosan, továbbá felidézte azokat a fájdalmakat, amelyeket az 1950-es évek Magyarországa élt át.
Az idei Kárpátalja Nap azontúl, hogy az Európai Unió szívébe varázsolta a kárpátaljai magyar közösség helyi értékeit, és bemutatta a magyar nemzet nagyságát, összetartozását, méltó nyitánya is volt az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett brüsszeli rendezvénysorozatnak.

Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata
Kárpátalja.ma

Hillary Clinton, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje az eddigi legnagyobb adománygyűjtő hálózatot építette ki kampánya alatt.

A Politico című lap szombati riportja szerint a kampány elmúlt tizennyolc hónapjában Clinton adománygyűjtő csapata különösen Kaliforniában volt aktív, de összesen több mint ezerre tehető azoknak a száma, akik legalább százezer dollárt adtak a kampányára, ők kétszer annyian vannak, mint Barack Obama hasonló támogatói négy éve.
A lap szerint miközben a Clinton-kampánycsapat szívesen emlegeti a kisemberek kis összegű adományait, de a több mint ezer adománygyűjtő jól szervezetten dolgozott mintegy negyven szövetségi államban és négy országban – Nagy-Britanniában, Franciaországban, Japánban és Kínában – is: minimum 113 millió dollárt gyűjtöttek össze Hillary Clinton és a Demokrata Párt számára. A Clinton-kampányra összegyűlt teljes összeg ennél nagyságrendekkel nagyobb, hiszen milliárdosok is nagy összegekkel járultak hozzá. Köztük említi a lap a befektető Haim Sabant, Soros Györgyöt, Warren Buffettet és Tom Steyert.
A lap riportja szerint egyedül Kaliforniában kétszázhatvanheten szerveztek adománygyűjtő díszvacsorákat, gálaesteket és más rendezvényeket a Clinton-kampány számára. A lap a filmvilágból Barbra Streisandot, Steven Spielberget, George Lucast és Jeffrey Katzenberget említi, a vállalati szférából a Yahoo vezérigazgatóját, Marissa Mayert és Cheryl Sandberg Facebook-vezérigazgatót, Anna Wintourt, az amerikai Vogue magazin főszerkesztőjét és Haim Sabant, aki a többi között a spanyol nyelvű országos tévécsatorna, az Univision tulajdonosa is.
A John Podesta kampányfőnök meghackelt elektronikus leveleiből is szemezget a lap: az egyikből kiderül, Haim Saban hogyan ajánlotta fel a spanyol ajkú szavazók megnyerésére az Univisiont Hillary Clinton kampánycsapatának.

A biztonság kérdésében a visegrádi országoknak (V4) a következő években ugyanolyan következetességre lesz szükségük, mint amilyennel korábban a szabadságukért harcoltak – nyilatkozta Áder János köztársasági elnök szombaton a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, a V4-ek államfőinek csúcsértekezlete után.

A sajtóértekezletet a kétnapos találkozó harmadik, a kelet-közép-európai gázpiac biztonságának szentelt plenáris ülés után tartották meg. A V4 – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – államfői mellett részt vett rajta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke is.

Áder János a találkozót záró sajtókonferencián a megbeszélések egyik témájára, az európai önazonosságra utalva elmondta: a V4 legújabb kori történelmének legmeghatározóbb fogalma a szabadság.
Felidézve az 1956-os poznani munkásfelkelés júniusi évfordulós megemlékezéseit – amelyeknek résztvevője volt -, valamint a magyar forradalom közelgő 60. évfordulóját, elmondta: a témáról napjainkban főként azért indokolt beszélni, mert a visegrádi négyekre a szabadság nemzeteiként tekinthetünk.

Felsorolva a kommunizmus idején tanúsított ellenállás egyes stációit – az ´56-os események mellett a csehszlovákiai 1968-as reformtörekvéseket, az 1970-es lengyelországi munkáslázadásokat, valamint az 1981-es lengyel tömegmozgalmakat -, rámutatott: a kommunizmus időszakában “egymás szabadságküzdelméből meríthettünk erőt,” még akkor is, ha annak idején ezeket a forradalmakat, felkeléseket leverték.

“Egymásra figyelve, egymástól tanulva jutottunk” az 1989-es rendszerváltáshoz, melynek révén a térség mindegyik nemzete szabaddá vált – mondta Áder János, és úgy értékelt: ez az összefogás a NATO-hoz, az Európai Unióhoz való csatlakozási időszakra is jellemző volt.

2016-ban új kérdés merült fel, ez pedig a biztonság kérdése: “saját országunk, a V4-ek biztonsága, valamint Európa, az EU biztonsága” – jelentette ki Áder János. “Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben is legalább olyan következetes magatartásra lesz szükség a következő hónapokban és években, mint amilyen következetes magatartást tanúsítottunk a szabadságért folyó küzdelemben az elmúlt 40 évben” – hangsúlyozta.

Az M1 riporterének kérdésére válaszolva Áder János elmondta, az államfők a migráció összes dimenziójával foglalkoztak: egyetértettek abban, hogy fontos dolog a szolidaritás, hogy az arra rászorulókról, a politikai menekültekről gondoskodni kell. De arra is ügyelni kell, hogy a forrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak, jól használjuk fel, úgy, hogy “ezzel ne újabb konfliktusokat idézzünk elő” – szögezte le Áder János.

A férfit az utcán igazoltatták a járőrök.

A beregszászi rendőrök az éjszakai járőrözésük során lettek figyelmesek a gyanús személyre, aki késő este a hideg, esős időben a város egyik utcáján kószált. A férfit igazoltatták, majd megmotozták, melynek eredményeképpen kábítószer-adagoló eszközt, valamint egy zacskóban marihuánához hasonló anyagot találtak nála – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál a megyei rendőrkapitányság kommunikációs osztályának közleményére hivatkozva október 18-án.

Az adagolót és a kábítószert elkobozták. Az ügyben nyomozást indítottak.

Kárpátalja.ma

Névnap Gál - kelta-ír eredetű; jelentése: kakas. Idézet

„Aki házasságra lép, az maga és a világ előtt is vállalja, hogy tartozik valakihez, és kitart mellette jóban-rosszban.”

Nádasdy Ádám

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gvadányi József (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) Író, a nemesi-nemzeti ellenállás eszméinek hirdetője. 1763-1766 között ezredével mint főstrázsamester  a Bereg megyei Badalóban állomásozott. Itt szerezte a Badalói kvártélyozásként számontartott 510 négysoros versszakból álló költeményét 1765-ben. A mű teljes címe: Unalmas órákban vagy-is a΄ téli hosszú estvéken való idő töltés. A΄verseknek gyönyörködőknek kedvéért, ki adott Gróf Gvadányi József magyar lovas generális, Pozsonyban, 1795.” A költemény első részében a falu életének eseményeit mutatja be: a táncmulatságot, a vadászatot, a halászatot. Az unalmas órákat azonban ritkán váltották fel említésre méltó események, s csak néha látogatta meg egy-egy barát. „Így töltöttem én itt harmadfél esztendőt, minden társaságtól és barátságtól meddőt.” – írja befejezésül Gvadányi. Műve értékes kultúrtörténeti és néprajzi forrásmunka.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Felépült, megnyitotta kapuit a Magyar Színház (1897), mely a Vígszínház mellett a főváros legjelentősebb drámai színháza volt.

Mezey Mária színésznő, érdemes, kiváló művész születése (1912). A háború után háttérbe szorították, ezután egy ideig kabarékban, esti szórakozóhelyeken lépett fel, s csak később foglalta el ismét méltó helyét a művészeti életben. Műveltsége, kutató szelleme, átütő erejű egyéniséggé avatta a színpadon.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

MIKET GONDOLSZ MAGADBAN?

„…amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6:45)

Amikor John Roebling hidat tervezett Manhattan és Brooklyn között, a szakértők úgy vélték, hogy terve megvalósíthatatlan. Azt mondták, egy akkora fesztávolságú híd nem bírná ki a szeleket és az árapályt. Roebling azonban nem volt hajlandó beletörődni a vereségbe, ehelyett fiával, Washingtonnal a megoldást kereste. Aztán éppen amikor az építkezés már majdnem elkezdődött, Roebling meghalt egy vízalatti balesetben, amelyben fia agykárosodást szenvedett, és többé nem tudott sem járni sem beszélni. A túlnyomó többség úgy vélte, hogy fel kell adni a tervet, de Washington Roebling eltökélte, hogy megvalósítja apja álmát. Kifejlesztett egy kommunikációs rendszert úgy, hogy egyik ujjával megérintette felesége karját, ő pedig továbbította férje ötleteit a mérnököknek. Tizenhárom éven át így felügyelte az építkezést – és 1883-ban az első bérkocsi áthaladt a Brooklyn hídon. A „lehetetlen” valósággá vált! Te is éppen lehetetlennek tűnő helyzettel nézel szembe otthon, a munkahelyeden, az anyagiak vonatkozásában vagy kapcsolati téren? Ha igen, akkor nagyon fontos, mit mondasz magadnak az adott helyzetről. Az önmagaddal folytatott párbeszéd vagy örömhöz vagy gyötrődéshez vezet. Meg lehet mondani, miben hiszel az alapján, hogy mi jön ki a szádon: „A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lukács 6:45). Egy lelkész mondta: „Ami nyomás alatt kijön a szádon, az tudtodra adja, ha valami javításra szorul… Ha szeretnéd, hogy valami meglátszódjon külső embereden, Isten Igéjével kell táplálnod a belső embert… ha elhiszed, amit az Ige mond, azt fogod észrevenni magadon, hogy te is mondod, és amint elkezded kimondani, egész lényed a bensődben rejlő kincset, Isten Igéjét fogja tükrözni.”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Hedvig – Alacoque Szent Margit Mária

Hedvig Szent Erzsébet anyai nagynénje, a sziléziai herceg felesége, a szegények és betegek gondozója. Hite megmutatta számára, hogy lehetőségeit hogyan használja az emberek szolgálatában.
SZILÉZIAI SZENT HEDVIG Bajorországban, Burg Andechs-ben született 1174 körül, nővére volt II. Endre királyunk feleségének, Gertrúdnak. Anyai nagynénje volt Szent Erzsébetnek. Apja andechsi gróf volt, IV. Berthold, anyja groitzschi Ágnes. Ötéves korától kezdve a kitzingeni bencés nővéreknél tanult, hogy minden szempontból alkalmas lehessen fejedelemasszonyi feladatai ellátására.
1186 tájékán, 12 éves korában kikerült a zárdából és házasságot kötött. Férje Henrik sziléziai herceg lett, hét gyermekük született. Nagyon vallásos életet élt, sokakat segített, betegotthonokat épített. Női ciszterci kolostorokat hoztak férje segítségével létre.
Sok megpróbáltatást jelentett számára a idegen ország, de hat gyermeke is meghalt. A tatárok támadásakor, 1238-ban csatában elesett a férje, 1241-ben Lignitznél elesett fia is, atyjának, Henriknek az utóda.
Amikor férje meghalt, 1238-ban belépett a trebnitzi kolostorba, de nem tett fogadalmat. Itt halt meg 1243.. október 15-én. A kolostor templomába temették. Szentté avatási eljárása közvetlenül halála után megindult. 1267-ben emelte IV. Kelemen pápa a szentek sorába
Figyelj fel erre! 
Családanya, családapa is lehet szent! Bárki! Még Te is!!!

ALACOQUE SZENT MARGIT MÁRIA 1647. július 22-én született Franciaországban, Clunytől nem messze, Verosvres közelében. Itt, a Leuthecourt nevű tanya volt az Alacoque-család nemesi kúriája. Alacoque Kolos királyi jegyző felesége Lamyn Filiberta volt. Hét gyermekük közül Margit az ötödik. Nyolcéves korában, 1655-ben elvesztette édesapját, édesanyja ekkor igen nehéz helyzetbe került. Margitot ekkor klarissza nővérekhez, Charolles-ba helyezte el édesanyja. A nővéreknél kapta meg elemi kiképzését. Itt érezte meg, hogy Isten őt a szerzetesi életre hívja. Kilenc évesen lett elsőáldozó. Súlyos betegen, gyermekbénulással ezután el kellett hagynia a zárdát, de a Szűzanya közbenjárásával felgyógyult.
16-17 éves koráig sok szenvedés kínozta: szegénységük, nélkülözés, megszégyenítés, kiszolgáltatottság. Azután anyagi körülményeik rendeződtek, ő is kereste a szórakozást, csinosította magát, lelki élete is ellanyhult. Csaknem férjhez is ment, de 1667 táján ismét felébredt benne a szerzetesi élet iránti vágy. 1669-ben bérmálkozott meg. 1671. augusztus 25-én Paray-le-Monial-ban Sarlós Boldogasszony rendjébe, a vizitációs nővérek közé lépett, újonc lett. Nevét Mária-Margitra változtatta. Teljesen átszellemülten élt, a világ felé feledékenynek látszott. Emiatt elöljárói keményen bántak vele. Türelme azonban mindvégig kifogyhatatlan. Fogadalmát 1672. november 6-án tehette le. Vérével írta le, hogy teljesen az Üdvözítőnek szenteli életét. Így is élt. Három, az egész Egyházra nézve nagy jelentőségű kinyilatkoztatása volt.
1673-ban az első látomásban Margit Jánosként az Úr keblén pihenhetett. Azután látta az isteni Szívet. Végül az Úr szólt hozzá és Margit szívét lángra lobbantva átadta az isteni Szív fájdalmát Margitnak, amit ezután (különösen első péntekenként) sajgó fájdalommal érzett, azt hitte, hogy hamuvá ég.
A második látomásban, 1674-ben az Üdvözítő ragyogó dicsőségben tűnt fel Margit előtt és Szívét feltárva szólt hozzá. Kérte, hogy az emberek hálátlanságáért engeszteljen: minden első pénteken járuljon szentáldozáshoz, és minden csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy órát virrasszon. A jelenés megrázó hatása alatt halálosan beteg lett, ám amikor felgyógyulásáért imádkozott, hirtelen meggyógyult. Ettől kezdve felettesei nem nézték különcnek, hanem 1675. februárjában kapcsolatba lépett a jezsuita De la Colombiére Boldog Kolossal, a Szent Szív tisztelet későbbi nagy apostolával.
A harmadik jelenésben, 1675. június 16-án az Úr feltárta előtte szívét és Szent Szívének tiszteletére külön ünnepet kért. A következő pénteken felajánlotta magát a Szent szívnek, Kolos atya hasonlókép tett.
Nehéz tíz esztendő következett ezután. Egészsége megromlott, állandó fájdalmai voltak, környezete is gyanakodva nézte. Kinyilatkoztatásait 1684 után kezdték hitelesnek tekinteni, ugyanis Kolos atya halála előtt a “Retraite spirituelle” (Lelki magány) című könyvében széles körben ismertté tette Margit Mária magán-kinyilatkoztatásait. Élete utolsó szakaszában újoncmesternő és a főnöknő asszisztense lett. 1690. október 17-én hunyt el, arcára ekkor csodálatos szépség ült ki. Az ott térdelő orvos csak így jellemezte: “Szeretetből élt, nem csoda, ha szeretettől halt meg”:
1685-ben egy érdekes önéletrajzot írt, ezt szerencsére nem tudta megsemmisíteni utolsó betegsége alatt. 1864-ben boldoggá, 1920. május 13-án pedig szentté avatták.

bacskaplebania.hu

Az első, májusban tartott orvoskonferencia nagy sikerére való tekintettel immár második alkalommal szervezett orvoskonferenciát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság és az Itt Magyarul Is… programot működtető Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. A Szív- és érrendszeri betegségek modern ellátása a mindennapi gyakorlatban című orvoskonferenciának a Rákóczi-főiskola adott otthont október 14-én.

A rendezvény meghívottjai az Itt Magyarul Is… programban résztvevő, magyar nyelven is szolgáltatást biztosító orvosok voltak, kiknek szakterülete kiterjed a kardiológiára.

Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatónője köszöntötte a jelenlévőket és bemutatta az előadókat.

Ötvös Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosság kabinetfőnöke Grezsa István kormánybiztos, a rendezvény fővédnöke nevében köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében kihangsúlyozta, hogy az itthon maradás záloga a minőségi élethez való hozzájárulás biztosítása, amely az egészség megtartásán keresztül valósulhat meg. Ennek érdekében indította el a kormánybiztosság az orvosok szakmai és anyagi megsegítését célzó programot. Hamarosan újabb támogatásban részesül térségünk, ugyanis egy-egy nagyértékű egészségügyi eszközt juttatnak Kárpátalja három kórházába.

A tudásvágy és a tenni akarás fontosságát hangsúlyozta Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, aki elmondta, hogy a remény az, amely erőt ad a mindennapokban a kitartáshoz és a fejlődéshez. Visszaemlékezett a Rákóczi-főiskola történetére, amely a kezdetekkor hasonló állapotban volt, mint a jelenlegi egészségügyi rendszer, de akkor is volt néhány ember, aki nem veszítette el a reményt, és sikerült megtalálni a fejlődéshez szükséges eszközöket. Hasonló kitartást és tettvágyat kívánt a jelenlévő orvosoknak, mert amint elmondta a rektorasszony: „Ha az ember elkezd táncolni, előbb-utóbb a zene is megszólal hozzá.”

Dr. Bíró Erzsébet, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció Egészségügyi főosztályának helyettese, a megyei gyermekkórház korábbi főorvosa örömét fejezte ki aziránt, hogy már második alkalommal vehet részt orvoskonferencián a Rákóczi-főiskolán, és megköszönte a szervezőknek a színvonalas rendezvény létrejöttét. Beszédében megindokolta, hogy miért a kardiológia témára esett a választás: a felnőtt lakosság 61,2 százaléka szív- és érrendszeri betegség következtében veszti életét, ezért aktuális, hogy az érintett egészségügyi dolgozók foglalkozzanak a témával.

A köszöntések sorát dr. Oroszi Pál, a Keresztény Orvosok Kárpátaljai Egyesületének elnöke és Jakab Lajos, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete választmányának tagja zárta.

Az előadásokat neves magyarországi orvosok tartották. Dr. Ábrahám Pál A dyslipidaemia modern szemléletű kezelése címmel vezette be az előadások sorát, dr. Duray Gábor A pitvarfibrillatio prognózisa és kezelése témakörben fejtette ki gondolatait, dr. Fejér Csaba Az akut myocardialis infarktus korszerű ellátásáról tájékoztatta a jelenlévőket, dr. Kenyeres Péter Az ISzB kivizsgálásának és terápiájának háziorvosi szempontjai címmel tartott előadást, majd dr. Nagy Viktor Terápiarezisztens hypertonia és a hypertoniás sürgősségi állapotok ellátásáról tájékoztatta a jelenlévőket.

Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma

Az ungvári főügyészség és a városi rendőrség munkatársai hét illegálisan működő játéktermet lepleztek le és számoltak fel a kárpátaljai megyeszékhelyen – tett közzé a pmg.ua hírportál október 13-án.

Az eljárás során nagy összegű készpénzt, számítógépeket és egyéb technikai eszközöket foglaltak le.

Az ügyben nyomozás indult.

Kárpátalja.ma

Kétszer is próbáltak pótkerékbe rejtve cigarettát csempészni a Csap–Záhony ukrán–magyar határátkelőn október 12-én éjjel – adta hírül a mukachevo.net hírportál.

Első alkalommal egy 34 éves ukrán állampolgárságú férfi Renault személygépkocsijában fedezték fel a csempészárut a határőrök a jármű ellenőrzése során. A kocsi csomagtartójában a pótkerékbe rejtve 150 csomag különböző márkájú cigarettát találtak.

Másodjára egy 26 éves ukrán állampolgár kisbuszában bukkantak rá az elrejtett cigarettára. A több csomag ukrán gyártmányú Marlborot a férfi szintén a csomagtartóban lévő pótkerékben próbálta Magyarországra csempészni.

A több mint hétezer hrivnya értékű csempészárut és az elrejtésükre szolgáló pótkerekeket a határőrség munkatársai lefoglalták.

Kárpátalja.ma