Határon túli magyar portálok összesített hírei

Az esztergomi vasútállomás átépítése előtt feltárják a már ismert Szent István-kori templom alapjainak egy részét, a falmaradványok valószínűleg később is bemutathatók lesznek – mondta a feltárást vezető régész szerdán az MTI-nek.

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője, Tari Edit hozzátette, hogy a vasúti töltés monumentális falmaradványokat rejtett, az alapok 230 centméter mélységig húzódtak és 170 centiméter vastagok, amelyek egy kéttornyos, háromhajós épületet tartottak.
A régészek most az államalapítás korában épült templom nyugati részét, a toronypárt tárják fel. Az egykori templomhajók és a szentély felett továbbra is vonatok járnak a síneken.
Az intézményvezető elmondta, hogy a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. korábban egy utat tervezett a területre, azonban a leletegyüttes napvilágra kerülése után áthelyezik a nyomvonalat és az alapfalak konzerválása után valószínűleg bemutathatják a nagyközönségnek Magyarország talán legelső templomának maradványait.
A templom és a közelében lévő településrész jelentőségét az adja, hogy a pénzverés királyi kiváltság volt és az országban több mint 200 évig csak itt működött pénzverde. A településen ötvösök, vésnökök, pénzverők és kovácsok laktak, ezért is hívták a helyet Kovácsinak.
Korabeli források szerint Kovácsiban három templom volt, a most feltárt épület valószínűleg evangéliumi Szent János temploma, aki a mesteremberek védőszentje volt. Kovácsi lakói feltehetően tehetősek voltak, erre utal a templom mérete. Később remélhetőleg a töltés melletti területen a régészeknek településmaradványok vizsgálatára is lehetőségük nyílik.
Tari Edit elmondta, az esztergomi önkormányzat kiemelt figyelemmel kíséri a feltárást, hiszen Esztergom a legelső királyi székhely, azonban Szent István korából nem látható jelenleg épületmaradvány a város területén.
Az Esztergomhoz tartozó Kovácsi települést az adatok szerint a 15-16. században hagyták el végleg. Maradványaira 1891-ben, a vasút építése során bukkantak rá. A területet többször kutatták azonban ezek amatőr régészeti feltárások voltak, inkább kincskeresésre hasonlítottak.
Az ötvenes évek elején a vasúttársaság felhatalmazást adott a környékbelieknek, hogy a templom köveit elbontsák és saját építkezéseinél felhasználják. A kora középkori cementből azonban lehetetlen volt kivésni téglatest alakú köveket, ezért a rendőrség segítségét kérték, hogy robbantsák fel a romokat. Zolnay Lászlónak, a múzeum akkori igazgatójának sikerült elérnie a maradványok állami védelmét és részleges feltárását.

Korunk népe fáradt, úgy testileg, mint lelkileg és szellemileg. Még a fiatalok életében is egyre több területen van szükség feltöltekezésre, új lendületre. Ennek az elősegítését hivatott a KRISZ Tóháti Alapszervezetének idei hétvégéje szolgálni, ami az „Elfáradtam, hogy megértsem…” címet viselte. A Szikra ifjúsági alkalom törzsvendégei és érdeklődői november 11-13. között találkozhattak a balazséri Béthel Konferencia Központban. Az idei tábor létszáma elérte mindenidők Szikra hétvégéinek a rekordját: több mint százharmincan vágytak Isten közelségére.

Nyitó programként péntek délután Keresztyén Károly, az alapszervezet elnöke tartott áhítatot. Az ezt követő evangelizációban Bodnár Máté, Nyíregyházi lelkipásztor hívta megnyugvásra, Jézus kebelére a hallgatóságot, miszerint csak ott található valódi, tartós béke. Az est további részében csoportokra osztódva játékos módszerekkel ismerkedtek egymással a fiatalok.

Másnap különböző típusú reggeli áhítatokon való részvételre nyílt lehetőség. A jelenlévők választhattak, hogy klasszikus, irodalmi, videós, művészkedős vagy zenehallgatós igei feldolgozással kezdjék a napot. Az utána következő előadás a mai fiatalok fásultságának, érdektelenségének és passzivitásának témáját ragadta meg. Az előadó tanácsa szerint, hogy jobban megértsük a világot először is Istennel kell megismerkednünk, ahelyett, hogy az árnyékvilágra tekintenénk.

A délutáni szabadidő sok tartalmas lehetőséget biztosított a táborozók számára. A központ területén különböző LAK-ások alakultak, amelyek mindegyikében egy-egy szakértő helyezkedett el. Külön MeghallgatLAK-ok létesültek, melyekben Pusztai-Tárczy Beatrix és Gogola István lelkigondozást folytatott. A kíváncsi lélekbúvárok önismereti tesztek által kaphattak válaszokat a MegvizsgálLAK-ban. A játékosabb kedvű résztvevők a MegjátszatLAK bázisán Nyigriny-Demeter Adriennhez csatlakozhattak, aki élménypedagógiai foglalkozásokkal fogadta őket. Kézírásuk fejtegetéseképp Taracköziné Nemes Mónikát látogathatták meg az érdeklődők a LeírLAK-ban.

Mindazokat, akiket bibliai kérdések kínoztak, Kacsó Géza segítette ki a KitisztázLAK-ban. Az önismereti foglalkozásokra a délutáni előadás tette fel a koronát, amit Taracköziné Nemes Mónika tartott a „Ki vagyok én igazán?” – lelki egészség ifjúkorban téma gondolatait boncolgatva. A kiegyensúlyozott ego elérésének érdekében felhívta a figyelmet megfelelő hármas kapcsolatrendszerre, ahol a háromszög csúcsain az Isten, a másik ember és az én található.

Az esti evangelizáció gondolatmenetében az előző estihez kapcsolódott, miszerint a nyugalom forrását megtalálva nem kell elkényelmesedni, hanem az igát és szolgálatot felvéve egyenesen kell haladni végig az úton. Ezt követően Jób életének alternatív feldolgozását tekintették meg a jelenlévők, amit a munkatársak színészi tehetségüket felhasználva adtak elő. A lehetetlent súroló kitartással tudta kijelenteni Jób: „Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Ő neve!”, ami nyilvánvalóan példaértékű minden próbát átélő keresztyén számára.

Az idei Szikra hétvége nem a megszokotthoz híven ért véget: a táborozóknak lehetősége nyílt a vasárnapot is Balazséron tölteni a KRISZ Beregi Alapszervezetének ráhangoló dicsőítő alkalmán.
Az Isten áldása kísérje tovább az alapszervezet munkáját!

Baranyi Eszter
Kárpátalja.ma

Kolozsváron koncertezett a Žagar, magyarországi együttes. Az öt tagú zenekar 15 éves születésnapi koncertsorozata után klub-turnéra indult, ennek részeként lépett fel a kolozsvári Form Spaceben is. A kortárs magyar elektronikus popzene úttörőjének tartott zenekar több műfaj stílusjegyeit ötvözi, de ...

November 10. és 12. között került megrendezésre a „Pro agricultura Car­pathi­ca” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szervezésében a Pro­Agri Napok rendezvénysorozat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola átriumában, amelynek keretében több mint 100 mezőgazdaságban tevékenykedő gazda 18 előadás segítségével gyarapíthatta ismereteit a gyümölcs-, a szamóca- és a fóliasátras termesztésről. A háromnapos szakmai konferencián az előadások mellett pályázatíró felkészítő tanfolyamon is részt vehettek az érdeklődő gazdák.

Őrhidi László, a Pro ag­ri­cul­tura Carpathica elnöke a háromnapos konferencia megnyitóján beszélt az Egán Ede fejlesztési terv mezőgazdaságot lefedő pályázati kategóriájáról. Elmondta, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt, amikor a megvalósítás fázisába került a kárpátaljai gazdaságfejlesztési terv, meghatározták azokat a kitörési pontokat, amelyekből építkezni lehet az elkövetkezendő években, és amelyek segítenek a kárpátaljai magyarság megmaradásában.

A mezőgazdasági pályázatok kiírásakor a legtöbb gazda erőgépekre és különböző zöldségek és gyümölcsök termesztésének az elkezdésére pályázott támogatást. Mint Őrhidi László beszédéből kiderült, ezeknek a pályázatoknak a túlnyomó többsége megnyerte a pályázott összeget, ami megoldotta a gazdák tőkehiányának problémáját. A következő kérdésként az merülhet fel, hogy hogyan és merre haladjanak ezek a gazdák tovább, ha a piaci pozíciójukat és versenyképességüket akarják megőrizni és konszolidálni. Az elnök úgy vélekedett, hogy e két cél érdekében bővíteni kell a már meglévő tudást, és fejleszteni a már meglévő „létesítményeket”. Az előbbit szolgálja a ProAgri-konferencia, az utóbbival kapcsolatban pedig Őrhidi László elmondta, hogy sajnos, Ukrajna nem tudja biztosítani azokat a szolgáltatásokat és azon eszközök legyártását, amelyekre szükségük van gazdáknak. Így felkérték a Magyar Kertészeti Háttéripari Egyesület titkárát, Boróczki Gergelyt, hogy járjon közben azoknál a cégeknél, amelyek segíthetnek a kárpátaljai gazdáknak a megfelelő minőségű termékek megvásárlásában.

Őrhidi László elmondta, a Kárpát-medencei magyar gazdák egyeztető fórumának legutóbbi gyűlésén kiderült, hogy a Magyar Agrárgazdasági Kamara kiterjeszti kapcsolatrendszerét a határon túli magyar gazdák irányába is: tagságot kínál a helyi mezőgazdasággal foglalkozó személyeknek is. Mint ahogy beszédéből megtudtuk, a tagság rendkívül sok előnnyel jár, többek között a kamara segédkezik a különböző, köztük uniós pályázatok megírásában is. Az elnök úgy vélekedett, hogy ez a gesztus hasonló a magyarigazolvány bevezetéséhez. Reményei szerint ez a tagság is hasonló erővel fog bírni, hiszen a magyarigazolványok köré is rendkívül sok támogatás épült.

Dr. Hancsók Szabolcs Levente, a Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának referense a megnyitón afeletti örömét fejezte ki, hogy a kultúra és az oktatás mellett a magyar kormány gazdasági területen is támogatja a kárpátaljai magyarságot. A referens hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztési terv megvalósításával ténylegesen hozzá tudnak járulni a helyi magyarság megmaradásához. Mint elmondta, az Egán Ede-pályázatok legnagyobb szeletét az agrárium teszi ki, hiszen a kárpátaljai magyarság jelentős része a földhöz köti megélhetését, éppen ezért a földművelésügyi minisztérium fontosnak tartja, hogy a továbbiakban is kiemelten foglalkozzanak ezzel a réteggel. Hathatós segítséget szeretnének nyújtani mind a gépvásárláshoz vagy a vetőmag beszerzéséhez, mind a föld regisztrálásával kapcsolatosan. Mint azt Hancsók Szabolcs hangsúlyozta, a konferencián elhangzó előadások komoly segítséget nyújtanak majd a jövőbeni pályázatok beadásához. A referens rámutatott, hogy bár a háromnapos előadássorozat központi, hangsúlyos témája a zöldség- és gyümölcstermesztés, a fóliasátras gazdálkodás, de emellett érdemes más szemszögből is megközelíteni ezt a témakört. Beszédében arra ösztönözte a megjelent gazdákat, hogy ne csak eladják a megtermesztett gyümölcsöt, hanem dolgozzák fel lekvárnak vagy esetleg gyümölcslének, ezzel is elősegítve az „egyről a kettőre jutást”. Mindemellett Hancsók Szabolcs felhívta a figyelmet az összefogás lehetőségére is. Az „összeállt” gazdák magasabb terménymennyiséget és -minőséget tudnak biztosítani.

Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul rávilágított: a szakmai konferencia is arra mutat, hogy Kárpátalján érzékelhetően jól működik az Egán Ede-terv, amely minden korábbinál nagyobb kormányzati támogatással segíti a kárpátaljai magyar vállalkozókat szülőföldön való megmaradásukban. Hozzátette, a magyar kormány a civil szervezetek és alapítványok mellett nemcsak a gazdaságra terjed ki, hanem a gazdasággal szorosan érintkező, egyéb területekre is. A főkonzul hangsúlyozta, a program folytatódik a következő évben, így a gazdák nyugodtan tekinthetnek a jövőbe, ugyanis csakúgy, mint idén, a jövőben is lehetőségük lesz a korábbiakhoz képest is nagyon jó magyarországi támogatásokra is.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője a konferencia megnyitóján örömét fejezte ki, hogy a Pro agricultura-alapítvány olyan szakmai fórumokkal segíti a helyi magyarságot, amelyeken a helyi gazdák megismerkedhetnek azokkal a módszerekkel és eszközökkel, amelyekkel piacképesebbé tehetik gazdaságukat. Az elnök jó hírekkel érkezett a megnyitóra, ugyanis a konferenciát megelőző nap ülésezett az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program döntéshozó testülete, s mint beszédéből kiderült, a benyújtott pályázatok nagy többsége sikeres volt.

Az elnök hangsúlyozta, a program a következő évben is folytatódik, a támogatási keret pedig kétszer annyi lesz, mint idén, azaz 5 milliárd forintból lehet majd összegeket lehívni. Az elnök beszédében azt kívánta, hogy a nyertes pályázók az idén elnyert támogatási összegeket jól fektessék be, sikeresen fejlesszék belőle saját gazdaságaikat, mert csak így látja a patrónus anyaország, hogy megéri támogatni közösségünket.

Mindezek mellett továbbra is pályázható a 20 milliárd forintos kerettel bíró, nagy volumenű projekteket segítő kedvezményes hitelkeretű támogatás is, amelyből idén, sajnos, nem sikerült összeget lehívni, de az elnök bízik abban, hogy a következő évben ez is kedvezően alakul. Ehhez az elnök hozzátette, a szakértőkkel és szakmai szervezetekkel továbbra is dolgoznak olyan programokon, amelyek olyan jól menő vállalkozásokat támogatnának, amelyek játszhatnának integráló szerepet és támogathatnák egy nagyobb feldolgozóipar létrehozását itt, Kárpátalján.

A háromnapos konferencia három témakörre tagolódott. November 10-én a fóliasátras termesztéssel kapcsolatban hallgathattak meg a résztvevők 7 előadást olyan témakörökben, mint a talaj nélküli zöldségtermesztés, öntözéstechnika, vagy a traktorokra függeszthető szerelvények jelenléte a korszerű gyümölcstermesztésben. No­vember 11-én a szamócatermesztés módszereibe tekinthettek be az érdeklődők, november 12-én pedig a gyümölcstermesztés témakörét vették az előadók górcső alá.

A három nap közös pontja a mezőgazdasági vonatkozás mellett a pályázatírói szaktanácsadás volt, amelyen Mester András, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára beszélt részletesen a jó pályázat megírásának feltételeiről és fontosabb pontjairól.

R.Sz.

„Ezen a héten ismét elszakított magyar területre indulok, ezúttal Felvidékre” – írta közösségi oldalán a minap Morvai Krisztina magyar jogász, emberi jogi aktivista, politikus, (2009-ben és 2014-ben is a Jobbik listáján bejutó) független európai parlamenti képviselő.

Ezúttal a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal érkezik Szlovákiába ún. monitorozó útra, amelynek célja megfigyelni, személyesen és közvetlenül meggyőződni a felvidéki magyarok helyzetéről. Mint írja: „különös tekintettel az egyéni és kollektív emberi jogaikra”.

Egy csapat jogásszal érkezik

Az EP-képviselő nem egyedül érkezik a Felvidékre: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász is vele tart. Látogatásuk célja megismerni az intézményekben (bíróságok, hatóságok) történő nyelvhasználat lehetőségeit, a magyar nyelvű formanyomtatványok elérhetőségét, illetve azt, hogy milyen nyelven folynak a bírósági, hatósági tárgyalások. Ellenőrzik a magyar feliratokat, a kétnyelvű utcanévtáblákat, illetve a helységnévtáblákat is. Az út az Európai Unió támogatásával jön létre és az európai emberi jogi normák védelmének, azok érvényre juttatása érdekében kerül sor. Mindezt azért, hogy a jogsértések, illetve a jogérvényesítési követelések minél nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapjanak.

Szlovákia uniós elnöksége különleges apropó

Morvai Krisztina és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már augusztusban jelezte szándékát, hogy még az EU Tanácsának soros szlovák elnökségének ideje alatt szervezi meg a jogvédő utat a Felvidékre (tavasszal Erdélyben jártak). A Felvidéken összegyűjtött anyagokat, információkat a szlovák elnökség ideje alatt, és azt követően is, az EP illetékes biztosainak előterjeszti – fogalmazott Morvai, aki ígéretet tett arra is, hogy európai parlamenti képviselői minőségében felhasználja azokat az „illetékes biztosoknak, illetőleg a szlovák elnökségnek írandó írásbeli kérdés, illetőleg felszólalások formájában, és minden más egyéb lehetőséget kihasználva”. Morvai Krisztina az európai normáknak megfelelő emberi jogokat követel az elcsatolt területeken élő őshonos lakosság részére, amihez kéri a nyilvánosság erejét.

Kollektív emberi jogok és egyéni jogok

„Fontos – és viszonylag újszerű az elszakított területek, nemzeti közösségek helyzetének megközelítésében – az emberi jogi szemlélet” – fogalmaz bejegyzésében. Alapvető emberi jognak tartja a nemzeti önrendelkezés jogát, amelynek egyik megnyilvánulási formája az autonómia, az önkormányzatiság vagy az önigazgatás. Ezeket a fogalmakat kollektív emberi jogként értelmezi, és emellett az egyéni jogokat, mint politikai szabadságjogokat nevezi meg. Ez utóbbiak szerinte elengedhetetlenek ahhoz, hogy az autonómia-törekvéseket vagy egyéb nemzeti törekvéseket megfogalmazhassanak az őshonos közösséghez tartozó magyarok.

Három felvidéki helyszínen tartanak fórumot ezen a hétvégén

Morvai Krisztina Gaudi-Nagy Tamással és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat többi jogászával együtt tart előadásokat három felvidéki helyszínen: november 17-én Dunaszerdahelyen (Europa Rest&Bar), 18-án Komáromban (Hotel Bow Garden), 19-én pedig Gömörpéterfalán (Baranta-völgy). Az előadások mindhárom helyszínen este hat órától kezdődnek és ingyenesek. Témájuk az őshonos nemzeti közösségeket (értsd: kisebbségeket) megillető egyéni és kollektív jogok az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumai és irányadó jogszabályaik fényében. Felvidéki körútjuk célja tehát a jogi helyzetről való tájékozódás, valamint a jogi normákról való tájékoztatás.

December 9-én délután fél 5-kor szentelik fel a betlehemi jászlat és gyújtják meg a karácsonyfa fényeit a Szent Péter téren. Január 8-ig, Urunk megkeresztelkedése ünnepéig tekinthetők majd meg kivilágítva a Vatikánban.

A kivágott fa helyett 80 másik fát ültetnek

A karácsonyfa egy 25 méteres lucfenyő, amelynek törzse 75 cm átmérőjű, Trento autonóm tartományból, Scurelle településről érkezik. November 13-án vágták ki a fát, amelynek alkalmából a helység általános iskolásai 40 lucfenyőt és 40 vörösfenyőt ültettek el nem messze attól a helytől, ahol a múlt évben egy parazitától megtámadott fákat ki kellett vágni.

November 24-én állítják fel a Szent Péter téren

A lucfenyőt kivágása után először helikopterrel szállítják, majd teherautóval juttatják el az olasz fővárosba, ahová november 23-án éjjel érkezik meg. November 24-én állítják fel a Szent Péter téren.

A betlehemi jászlat a máltai főegyházmegye és a máltai kormány adományozza

A betlehemi jászlat a máltai főegyházmegye és a máltai kormány adományozza a Vatikánnak. A múlt évben hirdettek meg pályázatot a helyi művészek között a jelenet megtervezésére. A máltai bizottság által választott terv Manwell Grech gozói művész alkotása. A máltai tájat ábrázolja a háttér, a helyi építészeti stílussal, növény és állatvilággal. 17 méter hosszú, 12 méter széles és 8 méter magas. A betlehemi jelenetben ábrázolt 17 személy tipikus máltai viseletben, hangszerekkel és eszközökkel tűnik fel. Az alakok papírmaséból készültek. Természetesen a betlehemi jelenetben a hagyományos máltai kereszt és a máltai szigetcsoport tipikus csónakja, a „luzzu” is helyet kap, ami nemcsak a halászati hagyományt jeleníti meg, hanem sajnos a migránsok valóságát is, akik ezeken a vizeken keresztül igyekeznek elérni Olaszországba lélekvesztőiken.

Olasz kórházak onkológiai osztályán ápolt gyermekek készítik a díszeket

Idén is olasz kórházak onkológiai osztályán ápolt gyermekek által agyagból készített díszek ékesítik majd a karácsonyfát. Ezek a gyermekek szüleikkel együtt részt vettek egy kerámia-terápia programon a kórházakban a Lene Thun grófnő alapítvány jóvoltából. A világítás újdonság lesz a környezetvédelem szempontjából. A 18 ezer led-lámpa, amelynek összsúlya 140 kg, mindössze 1,7 Kwattot fogyaszt.

A pápa fogadja a küldöttségeket és a gyermekeket

December 9-én délelőtt a trentói és máltai delegációt a díszeket készítő gyermekekkel együtt fogadja Ferenc pápa az adományok hivatalos bemutatása alkalmával – tájékoztat Vatikán Városállam kormányzósága.

Az üzletekben egymást érik az akciók, egyesek az előző szezon kollekciótól szeretnének megszabadulni, mások a karácsonyi bevásárlásokra számítanak. Ha akciós termékeket vásárolunk, olyanokat válasszunk, melyeket szívesen felveszünk majd jövőben is, melyek igazodnak a 2017. divatjához. A következő év...

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim, Kedves Nóra!

Tíz év után a Civil-díj, vagyis a szlovákiai magyar civil társadalom fejlesztéséért járó díj visszakerül az egyik szellemi atyjához és alapítójához, Tóth Károlyhoz. In memoriam. Tóth Károly, Karcsi sajnos már nem él. Nagyon rövid ideje ment el, ezért távozása még nagyon fájó.
Ennek ellenére nem szeretném, ha ez a méltatás egy következő nekrológ lenne a sorban. Hiszen ahogy egyik legjobb barátja, Öllös Laci mondta, akkor, Karcsi valójában nem ment el, öröksége tovább él velünk. Ezért én is inkább eme örökség további fölvállalására és folytatására buzdítanék itt. Karcsi igazi civil ember volt, akinek eleme volt a szellemi pezsgés és az állandó kezdeményezés.

Egyébként úgy vélem, hogy ha a világban ma zajló folyamatokat szemléljük, nagyon is időszerű feladat Karcsi és baráti, munkatársi körének szellemi örökségét vigyázva óvni, szemünk előtt tartani és a fiatalabb nemzedéknek továbbadni.

Mert sajnos hovatovább ott tartunk megint, hogy – Máraival szólva,

… egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Tóth Karcsi már fiatalon, a pártállam idején is civilként viselkedett, amikor még ehhez nagy adag bátorság kellett. Aktívan részt vett a vágsellyei Vörösmarty diákklub munkájában, ahol az akkori politikai viszonyokhoz képest – mai szóval jellemezve – rendkívül progresszív kulturális élet zajlott. Majd ettől felbuzdulva diákklubot alapított barátjával saját szülőfalujában is. Később többedmagával megalapította a Vág Színpadot. Ez Karcsi szerint meghatározó lett az egész sorsa alakulására: az amatőr színjátszó kör fokozatosan önképzőkörré alakult át. Karcsi erre az időszakra 1996-ban így emlékezik vissza: „Máig ható az a tudásanyag, amit akkor ebben a közösségben megszerezte. … Az intézményes szerveződésekhez fűződő csökönyös vonzalmam ekkoriban alakult ki. A későbbiekben arra törekedtem, hogy mindenfajta aktivitásomnak valamilyen intézményes keretet adjak. Következetesen az autonóm szervezeti forma kialakítását szorgalmaztam kezdetektől fogva.”

Egyetemi tanulmányai alatt több diáktársával, ami kb. 15 emberből álló csoport volt, bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága, majd később, a Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja munkájába. Ehhez jó nagy adag civil kurázsi is kellett, aminek sok összetevője volt. Ezt a munkát csak szilárd meggyőződéssel és az igazságba vetett erős hittel lehetett csak végezni, vállalni kellett a megpróbáltatásokat, kihallgatásokat a titkos rendőrségen. A munka megkívánta a maximális bizalmat és szolidaritást a csoport többi tagjaival szemben. Állhatatosság, kitartás, tudatosság, szorgalom, igazságba és igazságosságba vetett hitt, bajtársiasság, szolidaritás. Amikor 1983. január végén, február elején elmentek Duray Miklós perére – egyedüliként az akkori szlovákiai magyar értelmiség tagjai közül, hogy szolidaritást vállaljanak, és első kézből szerezzenek a perről információt, tudták, hogy gyakorlatilag feladják magukat. „Ne gondold, hogy könnyű volt ez a döntés, ma is összeszorul a gyomrom, ha azokra a napokra gondolok” – emlékszik vissza Karcsi erre az időre 1996-ban. Viszont ezután már nem vitték be őket: „Paradox módon az mentett meg bennünket, hogy nyíltan vállalni mertük a mivoltunkat”.

Civil magatartás volt az is, amikor Karcsi az egyetem elvégzése után betanított munkásként helyezkedett el a DUSLO vegyi kombinát szennyvízelvezető állomásán. Amikor felvették, a személyzeti osztályon először el sem akarták ismerni az oklevelét, mert tubusba tekert bölcsészdiplomát még soha nem láttak. „Életem legszebb időszaka volt ez. Ott voltak a legfontosabb könyveim, az írógépem, a műszakok alatt annyit dolgozhattam, amennyit csak akartam. … Egy kissé csodabogárnak számítottunk, szektásoknak, vallási csoportosulásnak, mindennek neveztek bennünket. Meg kell mondjam, a közeli ismerősök is zokon vették, hogy titkolódzunk előttük, hogy ők nem kerülhetnek be a belső körbe, de ezen akkor nem lehetett segíteni, fel kellett vállalni ezt.”
1987 februárjában aztán, már a gorbacsovi erjedés időszakában a Madách Kiadóhoz került szerkesztőnek. Itt megtalálta azt a szakterületet, amelyhez igazán vonzódott: a tudományos irodalom szerkesztése volt a feladata, valamint a szlovákiai magyar tudományszervezéssel kapcsolatos kérdések foglalkozatták. Közben bekapcsolódott a fiatal írók mozgalmába, az Íródiába, és alapító tagja lett a pozsonyi Magyar PEN Klubnak.

1989 tavaszára elkészült a javaslat a szlovákiai magyar tudományos élet intézményes keretének megalakítására. Ennek része lett volna egy Társadalomtudományi Intézet, egy ösztöndíjalap, egy Múzeum, egy tudományos folyóirat, valamint szervezett tudományos képzést is feltételezett a javaslat. Igazából a pártállami viszonyok között ilyen átfogó tervezet megvalósítására kicsi volt a remény. Később, a kilencvenes évek közepén Karcsi viszont nagy erővel fogott neki eme tervezet egyes elemeinek megvalósításához.
Ám addig még egy-két fontos dolognak meg kellett történnie. Például egy rendszerváltásnak – vagy nevezzük forradalomnak, bársonyos forradalomnak. Karcsi és baráti köre figyelemmel kísérték és elemezték a magyarországi és lengyelországi eseményeket és folyamatokat, tartották a kapcsolatot a magyarországi és csehországi – illegális vagy féllegális – demokratikus ellenzék bizonyos csoportjaival. Tehát a folyamatok logikájával már akkor viszonylag tisztában voltak, és ezt a tudást és tapasztalatot később hasznosították.

Karcsi egyik kezdeményezője volt a Csehszlovákiai Magyarok Memoranduma 1988 c. dokumentumnak, amely amellett, hogy összefoglalta a magyar közösség problémáit, határozott állást foglalt a demokratikus európai értékrend mellett. Ezt a Memorandumot, amelyet kb. 300-an írták alá, a szervezők a csehszlovák állam hivatalos szerveinek küldték el: a kormányfőnek, a Szövetségi Gyűlés elnökének, a köztársasági elnöknek, valamint az állami sajtóügynökségnek. Ezzel a Charta 77 gyakorlatát követték, amely szintén nem a mindenható kommunista párt szerveihez fordult indítványaival, hanem az állami szervekhez. Karcsi erre így emlékszik vissza: „mi azon az állásponton voltunk, hogy úgy kell viselkednünk, mintha jogállamban élnénk, annak ellenére is, hogy nincs jogállam. Mi ugyanis nem elvtársak voltunk, hanem állampolgárok, akik élni kívántak a törvényes jogaikkal.” Ez egy civil álláspont volt, mondhatnám állampolgári, de akár azt is mondhatnám, polgári jogi álláspont.

Ugyanezt a civil, polgári jogi álláspontot képviselte Karcsi 1989 nyarán, amikor – Nórával közösen két terjedelmes cikket jelentettek meg a Literárny týždenník című, annak idején haladónak tartott irodalmi lapban a nemzetiségi kérdésről. Ebben a velük vitázó Ján Bobákot következetesen úrnak szólították, ami annak idején – az elvtárazás korában szentségtörésnek számított. Az írás folyományaként jött létre az első szervezett találkozó az akkori szlovák demokratikus ellenzék tagjaival. Az akkori csehszlovák ellenzék egy alternatív alkotmányszöveg kidolgozására készült, ehhez keresték a „hivatalos” – értsd egyeztetett, intézményesített – magyar kisebbségi álláspontot. Ez lett tehát az egyik mozgatórugója annak, hogy elkezdődött a Független Magyar Kezdeményezés szervezése, amely az eredeti elképzelések szerint egy Charta 77 típusú ellenzéki civil mozgalom formáját öltötte volna.

Az események meghaladták ezt az elképzelést, és amikor 1989. november 18-án Tóth Károlyék vágsellyei lakásán kb. 25 meghívott személy részvételével megalakult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), hamarosan kiderült, hogy a civil mozgalomnak politikai mozgalommá kell válnia. Az FMK lett az első bejegyzett politikai szervezet Csehszlovákiában a rendszerváltozás megkezdése után, és Tóth Károly lett az első elnöke. Az FMK liberális mozgalomként határozta meg önmagát. Abban az időben a liberalizmus a szűken vett pártpolitikai ideológián túl sokkal többet jelentett: az emberi jogok és szabadságjogok védelme elvének meghonosodását, a jogállam és a szabad piacgazdaság kiépülését. A liberális demokrácia alapelveit leíró első FMK programnyilatkozat ihletként szolgált a szlovák és cseh forradalmi erők számára.

Az FMK eredeti ethosát jól jellemzi ez a mondat Karcsitól: „Soha nem jelentettük meg a későbbiekben az alapítók névsorát: pár héten belül, amikor már ezrek csatlakoztak a mozgalomhoz, nem lett volna etikus. Ez egyfajta megkülönböztetése lett volna a tagságnak”.
Karcsi viszonylag gyorsan rájött, hogy a Václav Havel nevével fémjelzett, civil mozgalmakra épülő ún. apolitikus politika hosszú távon zsákutcába vezet. A politika, a közügyek intézése kemény, profi munka, rátermett, szakértelemmel bíró embereket, intézményeket, szervezeti hátteret kíván. Már amennyiben autentikus politizálást kíván folytatni egy meghatározott eszmevilág körül csoportosuló társaság, és nem más társadalmi szervezet, egyházközösség, esetleg lobbi csoport infrastruktúrájával való összenövésből profitál. Ez ugyanis előbb utóbb negatív következményekkel jár mindkét fél, de főleg a közösség számára. Az FMK a kezdetek óta bejegyzett tagsággal rendelkezett, tehát gyakorlatilag pártként működött, és Karcsi csakhamar meghirdette az FMK tényleges párttá alakulását.

A kilencvenes években a politika és a civil élet eléggé összemosódott. Karcsi írja a Kultúra kötetben, hogy „ennek az időszaknak a legfőbb jellemzője az volt, hogy a politikai és a civil aktivitások alig választhatók el egymástól. Az újonnan alakult szerveződések, beleértve a politikai mozgalmakat is, az első pillanattól kezdve civil érdekek és értékek képviseletét is felvállalták. De ugyanígy a külsőleg civil szerveződésként megalakult csoportosulások a kezdettektől politikai, érdekvédelmi feladatokat is elláttak.” Ennek az összefonódásnak eleinte gyümölcsöző eredményei voltak, mert nem is lehetett talán másképp: kevés volt a rátermett, kellő tapasztalattal, szakmai tudással, nyelvtudással stb. bíró ember minden téren, kevés volt a szabadon felhasználható anyagi forrás. Karcsi saját maga is kettős életet élt ekkor: a párt vezetésében is kivette a részét, ugyanakkor pedig aktívan részt vett a Márai Alapítvány, a Fórum Alapítvány, majd a Civitas Alapítvány munkájában. Tehát saját maga is – többedmagával, beleértve néhányunkat, akik most itt vagyunk – részt vett abban, amit ő maga így jellemez: „Elkezdődött a civil szféra, a szlovákiai magyar intézményrendszer politikai birtoklásáért folyó küzdelem”.

Ám Karcsi az elsők között volt, akik felismerték, hogy ez egy egészségtelen és hosszú távon kontraproduktív folyamat. A civil társadalomnak, a civil szférának, autonómnak, függetlennek kell lennie, saját témákat kell felvetnie, aktív, és nem reaktív (vagyis kizárólag a pártpolitikai történésekre reagáló) álláspontot kell képviselnie. Amikor 1994 az előrehozott választások előtt a Magyar Polgári Pártnak mégiscsak sikerült koalícióra lépni az Együttélés Politikai Mozgalommal és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, Karcsi elhatározta, hogy végérvényes átevez a civil szféra felé.

Először megalapította a Fórum Alapítványt és a Civitas Alapítványt, majd elérkezettnek vélte az időt, hogy megvalósítsa régi álmát, egy szlovákiai magyar tudományos műhely és kutatóintézet létrehozását. 1996 őszén meg is alakult a Fórum Társadalomtudományi Intézet, amely később Fórum Kisebbségkutató Intézet néven vált igazán ismertté és becsültté. A Fórum Intézet később szárnyai alá vette a Bibliotheca Hungarica könyvtárát, a Dél-Szlovákiai Civil Kezdeményezések Hálózatát, bábáskodott a Fórum Információs Központ és a Fórum Régiófejlesztési Központ kialakításánál, Fórum Társadalomtudományi Szemle néven tudományos folyóiratot alapított.

A Fórum Intézet működése kapcsán Karcsi innovációja a tartalom minőségének megőrzése mellett a működéshez szükséges pénzalap megteremtésének (fundraising) stratégiája volt. Akkor, amikor a legtöbb szlovákiai magyar szervezet egy, maximum két „biztos” forrásra támaszkodott, és ha ez leapadt, a szervezet bajba került, Karcsi sokat dolgozott azon, hogy diverzifikálja a működéshez szükséges eszközök megszerzésének módját. Mindez később hozzájárult ahhoz, hogy amikor az EU-hot való csatlakozás következtében merőben megváltozott a donori környezet, a Fórum Intézet az elsők között volt képes ehhez alkalmazkodni. A másik fontos elem, amivel előnyre tett szert a Fórum Karcsinak köszönhetően, a digitalizációra való korai és teljes áttérés.
Az 1998-as pártegyesítés részben jótékony hatással volt a magyar közéletre. Ugyanakkor a pártpolitika fokozatosan teljesen rátelepedett a civil szférára, annak minden szegmensére. Ekkor született az ötlet, hogy létre kell hozni egy szlovákiai magyar civil ernyőszervezetet, amely a civil szervezetek közötti egyeztetésre, információcserére szolgálna, ugyanakkor képes lenne arra, hogy megszólaltassa a szlovákiai magyar civil társadalom autentikus hangját a belföldi politikusok és politikai intézmények felé, a szlovák közvélemény felé, valamint Magyarország és a nemzetközi szervezetek felé is. 2009 elején Csölösztőn megalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Karcsi éveken át volt a Kerekasztal szóvivője, miközben a Fórum Intézeten keresztül gyakorlatilag biztosította a Kerekasztal, illetve a mellette működő Jogsegélyszolgálat szervezeti hátterét.

2006-ban a Dél-Szlovákiai Civil Kezdeményezések Hálózata, amelynek része volt a Fórum Intézet, megalapította a Civil-díjat. A díj gondozója és adományozója 2011-től a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala lett. Most tehát a díj a Hálózat egyik alapítójához és a Kerekasztal első szóvivőjéhez kerül. Karcsi sajnos a díjat átvenni nem tudja. Nagyon örülünk viszont, hogy Nóra, a felesége, megjelent ma a körünkben. Nóra évtizedekig volt társa Karcsinak jóban és rosszban, és annak közéleti tevékenységek nagy részében, amit fentebb említettem, Karcsival együtt részt vett. Én úgy gondolom, és meggyőződésem, valahol neki is jár ez a díj.

A Kolozsvár 20-ik századi ipartörténetének emlékei sorozat 7-ik részében az egyik legérdekesebb előadást hallhatták az érdeklődők az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában. Hoch Sándor történeti összefoglalója a város olyan személyiségeitől kiíndulva mint Heltai Géspár és Miszttóthfalusi Ki...

Magyar nyelv napja alkalmából kitüntetést kapott a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségét Tánczos Vilmos néprajzkutató méltatta. Megemlítette, az MCSMSZ az egyetlen csángószervezet, amely az egész moldvai csángó közösséget legitim módon és hitelesen képviseli. Tevéke...

  Don Giovannit igazán méltón megünnepeltük a Kolozsvári Rádióban: utolsó októberi operaműsorunkban a prágai ősbemutató örömére “koccintottunk”, stílusosan ugyanazzal a kitűnő borral, a “marzimino”-val, amelyet a címszereplő is élvezettel kortyol a fináléban, és Carlo Ma...

Spontán sztrájkba lépett kedden a Beszterce-Naszód megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság mintegy negyven alkalmazottja, miután csak az októberi bérük 60 százalékát kapták kézhez. A tiltakozók Radu Moldovan megyei tanácselnöktől kérték a probléma orvoslását, aki ennek érdekében csütörtökre r...

Megsérült a Wizz Air légitársaság egyik repülőgépe kedden Kolozsváron, a légi jármű víztartályának feltöltése közben koccant össze a tartálykocsival. A gép Svájcba, Bázelbe indult volna. Iuliu Pop, a kolozsvári nemzetközi repülőtér műszaki igazgatója elmondta, hogy a repülőket vízzel ellátó speciáli...

Húszezer lejre bírságoltak a hatóságok több útkarbantartó céget az elmúlt hétvégén. A rendőrök 14 esetben róttak ki pénzbírságot összesen 20 ezer lej értékben; Fehér, Kolozs, Maros és Suceva megyében működő cégeket büntettek. A közúti rendőrség 59 esetben a téli gumik hiánya miatt bírságolt, újabb 2...

Los Angelesben és Seattle-ben vonultak utcára a fiatalok, akik úgy vélik, Donald Trump kampányretorikája fenyegető a nőkre, afro-amerikaiakra és a bevándorlókra vonatkozóan. A tiltakozások egy hete tartanak, Barack Obama elnök felhívta a tüntetők figyelmét, hogy a kormánypolitikák nem változnak egyik pillanatról a másikra, de azt tanácsolta utódjának, hogy változtasson hozzáállásán. Hozzátette, a kampányban elhangzottak kisebb horderővel bírnak, mint amit az Egyesült Államok elnökeként állít majd.

Az államelnöki hivatal közleménye szerint a 102, nem adójellegű illeték eltörléséről rendelkező jogszabály teljes mértékben alkotmányellenes, főként amiatt, mert nem veszi figyelembe a költségvetési felelősségre vonatkozó törvényt. A Parlament múlt hónapban szavazta meg a Dragnea-törvénynek is nevezett jogszabályt, amely 102 féle illeték eltörlését rendeli el, többek között a tévé- és rádió-előfizetési díj törlését is tartalmazza.

A Moldovai Köztársaságbeli vasárnapi elnökválasztás második fordulóját az orosz-párti Igor Dodon nyerte, a választási bizottság közlése szerint a voksok 55 százalékát kapta. A bejelentést követően tiltakozások kezdődtek Kisinyovban, amelyek ma is folytatódnak. Iași-ban is tüntettek az elnökválasztás eredménye miatt. Maia Sandu unió-párti ellenjelölt az alkotmánybíróságon támadta meg a válasytási eredményt. Azt nyilatkozta, több választókörzetből jelentettek szabálytalanságokat.

Az általános forgalmi adó január elsejétől 20 százalékról 19 csökken, ez mintegy 2 és fél milliárd lejes kiesést okoz az államkasszának jövőre, az üzemanyagok jövedéki adójának törlése csaknem 3 milliárd lejes hiányt von maga után,  az oszlopadó törlése miatt 1 milliárd lejjel kevesebb jut az állami költségvetésbe. A pénzügyi tanács elnöke, Ionuț Dumitru szerint minden ezutáni pénzügyi döntéshozatal esetében ebből a megszorításból kell kiindulni, a jegybank elnöke pedig azt mondta, a jövő évi költségvetés nehezen körvonalazódik.

Dacian Cioloș kormányfő múlt csütörtökön azt nyilatkozta, a kormány fontolóra vesz minden lehetséges eszközt azt illetően, hogy ösztönözzék az egyetemisták választási részvételét, egyike ezeknek az ingyenes utazás biztosítása volna. Hivatalos döntést még nem hoztak erre vonatkozóan. A törvény értelmében az egyetemisták csak az állandó lakhelyük szerinti szavazóhelyiségben adhatják le voksukat.

A két párt szerint jövő tavasszal kellene tartani a népszavazást arról, hogy az alkotmányban úgy szerepeljen, a család egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon alapul. A liberálisok hozzátették, hisznek a hagyományos családban, de a szexuális kisebbségek jogait is tiszteletben tartják. Az USR elnöke, Nicușor Dan úgy látja, a választási kampány alatt nincs helye a jövőben tartandó népszavazás megvitatásának.