Pünkösdkor, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztény egyházak.
A pünkösd – a húsvét és a karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: “a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője -, az egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményben.
A Szentlélek kiáradásának történetét a Bibliában az Apostolok cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus – vagyis egyetemes – és apostoli – írták.
Hozzátették: Ferenc pápa tanítása szerint “a Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról”.
A beregszászi városnapok alkalmával a Vérke-parti városban megtartott Kalocsay Géza-emléktábla-avatás apropóján május 20-án Beregszászba látogatott Géczy István, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott egykori legendás kapusa. Az olimpiai ezüstérmes, KEK-döntős és a Fradival számos bajnoki címet begyűjtő hajdani futballista készségesen válaszolt munkatársunk kérdéseire.
– Először jár Kárpátalján?
– Nem, valamikor 30 évvel ezelőtt egy ungvári vízipólós áttelepült Magyarországra, ott sportvezetői állásba került, és én az ő révén jutottam el még a ’80-as évek végén Ungvárra és Munkácsra. Azóta bizony nagyon sokat változott ez a gyönyörű vidék.
– Sikerekben gazdag sportpályafutása során nyert olimpiai ezüstérmet, játszott KEK-döntőt, nyert Vásárvárosok Kupát, ötszörös bajnok és kétszeres kupagyőztes volt a Fradival… Ezek közül melyik az Ön számára a legemlékezetesebb, vagy a legkedvesebb siker?
– A maga nemében mindegyikre hálás szívvel emlékezem, hiszen minden sorozathoz rengeteg szép emlék és élmény köt. A legfontosabb momentum az életemben talán az volt, hogy rögtön érettségi után a zöld-fehérekhez kerültem, pedig hívott a Honvéd és az Újpest is. Az az 509 találkozó, amelyet a Ferencváros kapusaként a hazai és nemzetközi találkozókon is védhettem az ország legnépszerűbb klubjában, feledhetetlen élmény marad a számomra. Ezek közül 183 meccsen, vagyis a találkozók több mint egyharmadán nem kaptam gólt, ami egy kapus számára mindig is a legfontosabb mutató.
– 1964-től közel másfél évtizeden át volt a topon, a válogatott mezét viszont „csak” 23 alkalommal ölthette fel. Nagy volt a konkurencia?
– Nem erről volt szó… Bár erről nem szívesen beszélek, hiszen 1965 és 1971 között, amikor a Fradi a fénykorát élte, számomr03a gyakorlatilag bezáródott a válogatott kapuja…
Az történt, hogy 1965-ben alá akartak íratni velem egy olyan papírt, amire a lelkem nem vitt volna rá, hiszen ebben egy olyan ,,szolgáltatást” kellett volna nyújtanom az akkori felsőbb vezetésnek, amely egyáltalán nem egyezik az én erkölcsi normáimmal. Ezért tehát 1971-ig nem szerepelhettem a válogatottban, csak a Fradival érhettem el szép sikereket…
– Manapság van-e valamilyen kapcsolata szeretett klubjával, az FTC-vel vagy a válogatottal?
– Hála Istennek még így, 73 évesen is viszonylag jól tartom magam, és ha csak tehetem, minden vasárnap délelőtt elmegyek az öregfiúk meccsére, ahol igyekszünk összejönni a még élő játszótársakkal, és egy jót focizunk. Emellett, természetesen szurkolok a Fradinak, és minden magyar klubnak, hogy nemzetközi szinten is érjenek már olyan sikereket, amelyek annak idején megszokott dolognak számítottak.
– Most egy táblaavató kapcsán érkezett Beregszászba. Kalocsay Géza annak idején az edzője is volt. Hogyan emlékezik rá?
– Géza bácsiról mindig csakis a tisztelet, a megbecsülés és az alázat jut eszembe, amikor rá gondolok. Hálás vagyok a sorsnak, hogy az edzőm lehetett, hiszen nem csupán szakmabeli dolgokat sajátíthattuk el tőle, de a nagybetűs ÉLET címszóból is sokat kaptunk tőle. Azt kívánom a mai fiataloknak, hogy kellő alázattal, szorgalommal, és elhivatottsággal futballozzanak, és akkor majd ők is hasonló sikereket érhetnek el.
(tamási)
Kristóf Réka énekes lett a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsor idei szériájának abszolút győztese a nézők szavazatai alapján.
Kristóf Réka egy éven át havi bruttó egymillió forintot kap és felléphet a New York-i Carnegie Hallban az Armel Operafesztivál felajánlásaként.
A kicsik korcsoportjában Abouzahra Amira, a tiniknél Kis Radu, míg a nagyok között Kristóf Réka jutott a Virtuózok fináléjába. A három versenyző két-két darabbal állt a közönség elé, egy klasszikus és egy crossover művel.
A finálét a Duna televízió és a Duna Wolrd csatorna élőben sugározta. A nézők sms-ben vagy a produkció oldaláról (virtuozok.hu) ingyenesen letölthető applikációval szavazhattak kedvencükre, Kristóf Réka a beérkezett szavazatok több mint 40 százalékával nyerte meg a Virtuózok harmadik szériájának fődíját.
A másik két korcsoportnyertes egy éven át havi bruttó 500-500 ezer forintot nyert zenei tanulmányaira. Ezen túl Abouzahra Amira fellépési lehetőséget nyert a Berlini Filharmonikusok koncerttermében, Kis Radu pedig a londoni Covent Gardenben léphet színpadra.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap különdíját Simic Aleksander; a Liszt Ferenc Kamarazenekar különdíját Magyary Timót, Simic Aleksander és Abouzahra Amira kapta. Molnár Levente Liszt-díjas operaénekes Kristóf Rékának, Beéri Benjáminnak, Ioni Eduárdnak és Kis Radunak ajánlott fel különdíjat.
A péntek esti finálét a klasszikus zenei tehetségkutató első szériájában feltűnt Boros Misi zongorajátéka nyitotta, majd a Virtuózok idei két új zsűritagja, Várdai István csellóművész és Balázs János zongoraművész is színpadra lépett.
A Virtuózok zsűrijét Miklósa Erika Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész és Kesselyák Gergely, az Operaház első karmestere, Liszt-díjas művész mellett idén Várdai István Liszt-díjas csellóművész és Balázs János Liszt- és Prima-díjas zongoraművész alkotta.
Az idei széria műsorvezetői Koltay Anna és Bősze Ádám voltak.
Kábítószer-kereskedőket kerített kézre és narkólaboratóriumot számolt fel a kijevi területi ügyészség – írja pmg.ua hírportál május 31-én.
A csoport szervezőjét Ungváron fogták el, rajta keresztül vezettek a szálak az ukrán fővárosba, ahol négy személyt állítottak elő, akik a kábítószer előállításával, tárolásával és értékesítésével foglalkoztak. A vaszilkivi droglaborban havonta egy kilogramm metadont dolgoztak fel és értékesítettek a Kijev környéki elosztóhálózatokon át. A lefoglalt kábítószerek összértéke közel egymillió hrivnyát kóstál a feketepiacon.
A rajtaütés során a metadon mellett pszichotróp anyagokat, pénzt, bankkártyát foglaltak le, továbbá egy, az üzlet lebonyolításához szükséges telefont, benne számos ügyfél elérhetőségével.
A tettesek 9-től 12 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak.
Kárpátalja.ma
A Semmelweis Egyetem belgyógyászati klinikájának tanársegédjének elmondása szerint a korai stádiumban felfedezett pajzsmirigyrák gyógyítható, kialakulásának okait egyelőre vizsgálják.
Reismann Péter az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában azt mondta, az elmúlt 20 évben megháromszorozódott a pajzsmirigyrák gyakorisága, Magyarországon a daganatos megbetegedések 3-4 százalékát teszi ki, ugyanakkor az Egyesült Államokban a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés.
Rámutatott, annak ellenére nem változott a halálozási ráta, hogy a betegség sokkal gyakoribb lett. Ez annak köszönhető, hogy korai stádiumban felfedezve teljes gyógyulás várható, és előrehaladott betegségnél is jó eszközök vannak az élethossz megnövelésére.
Reismann Péter beszélt arról is, hogy számos kutatás zajlik a kiváltó okok felfedezésére, sok vizsgálat koncentrál az úgynevezett endokrin diszruptorokra, amelyek a szervezetbe kerülve módosítják a sejteket.
A magyar kormány elkötelezett a terrorizmus, az Iszlám Állam elleni küzdelemben – jelentette ki a honvédelmi miniszter az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.
Simicskó István azt mondta, százötvenről kétszázra akarják növelni az iraki magyar kontingens létszámát, és a mandátumot is meg kívánják hosszabbítani az év vége helyett 2019 végéig.
Úgy vélekedett, hogy az európai országoknak többet kell tenniük a biztonságuk érdekében.
Magyarország 2024-re teljesíteni tudja, hogy a honvédelmi ráfordítások elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát – jelentette ki, hozzátéve: a költségek legalább 20 százalékát fejlesztésekre fordítanák.
Az új eszközök beszerzése mellett a régiek megtartása is fontos, ezért modernizálnak például helikoptereket – jegyezte meg Simicskó István.
Közölte: tízéves tervükben egy 30 ezer emberből álló hivatásos, szerződéses és mellé egy 20 ezres tartalékos állomány létrehozását tűzték ki célul.
A kormány az illetményemeléssel is a katonák megbecsülését fejezi ki – mondta.
A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy stratégiai fontosságú a Nyugat-Balkán stabilitása.
„Kérem, írja meg, hogy egészen pontosan kicsoda vagy micsoda a végrendelet végrehajtója, s milyen esetekben javasolt a kinevezése.”
– A végrendelet végrehajtója általában az a természetes vagy jogi személy, akit a végrendelkező megbíz azzal, hogy felügyelje a végrendeletében foglaltak teljesülését. Amennyiben a végrendeletnek több kedvezményezettje van, az egyikük is kijelölhető végrehajtónak, de ha csupán egyetlen örököst nevezett meg a végrendelkező, kívülálló személyt kell választani erre a feladatra, tehát olyat, aki nem örököl.
Amennyiben a végrendelkező nem nevezett ki végrehajtót, vagy az nem vállalta a megbízatást, esetleg a bíróság felmentette őt a feladat ellátása alól, az örökösöknek jogukban áll végrehajtót választani a saját körükből, esetleg egy külső személyt megbízni a feladattal. Ha az örökösök nem tudnak megegyezni a végrehajtó személyéről, egyikük indítványára a bíróság is kinevezhet végrehajtót.
Végrehajtó kinevezésére jogosult a közjegyző, illetve faluhelyen a megbízott önkormányzati tisztviselő is, amennyiben a végrendelkező nem jelölt ki végrehajtót, az nem vállalta el a megbízást, vagy a bíróság felmentette őt a feladat ellátása alól, de az örökösök érdekében szükség van rá.
A kijelölt személyt csak írásos hozzájárulása alapján lehet a végrendelet végrehajtójává kinevezni. A megbízott személy hozzájárulását adhatja a kinevezéshez magában a végrendelet szövegében, de utóbb is csatolhatják beleegyezését a végrendelethez. A hagyaték megnyílása után a végrehajtó írásban nyilatkozhat a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző előtt, hogy vállalja a megbízást. A közjegyző a hozzájárulás alapján dokumentumot állít ki, amely igazolja a végrehajtó megbízatását.
A végrehajtó kötelezettségei közé tartozik intézkedni az örökség tárgyát képező tulajdon védelméről; tájékoztatnia kell az örökösöket, az örökségből kitagadottakat és a hitelezőket a hagyaték megnyílásáról; követelnie kell az örökséghagyó adósaitól kötelezettségeik teljesítését; kezelnie szükséges a hagyatékot; biztosítani, hogy minden örökös hozzájusson a hagyatéknak a végrendelet szerint őt megillető részéhez, beleértve a hagyatékból kötelező részre igényt tartókat is; biztosítania kell, hogy az örökösök végrehajtsák a végrendeletben megállapított kötelezettségeiket.
A végrendelkezőnek jogában áll végrendeletében meghatározni a hagyaték azon részét, amely a végrendelet végrehajtóját fizetségként illeti meg feladatai ellátásáért. Amennyiben a fizetség konkrét összege nem lett rögzítve, arról a végrehajtó és az örökösök is megállapodhatnak utóbb, ha pedig vita támad közöttük, a bíróság határozhat a kérdésben. A végrehajtó követelheti az örökösöktől az örökség védelmével és kezelésével, illetve a végrendelet végrehajtásával kapcsolatos kiadásainak a megtérítését.
Az örökösöknek jogukban áll ellenőrizni a végrehajtó tevékenységét, illetve amennyiben fiatalkorú vagy nem cselekvőképes személyekről van szó, a felügyeletet a szüleik, gyámjaik, gondnokaik gyakorolhatják. Az örökösök, illetve a nevükben eljárók követelhetik a végrehajtótól, hogy számoljon be tevékenységéről, illetve fellebbezhetnek e tevékenység ellen a bíróságon, ha úgy látják, hogy az sérti a jogszabályokat, vagy nem felel meg a végrendeletnek.
A végrehajtó megbízatása a végrendelkező akaratának teljesülésével ér véget, s felhatalmazását a közjegyző szünteti meg az örökösök egyetértésével. Munkája befejezésével a végrehajtónak beszámolót kell készítenie az általa végzettekről az örökösök számára.
hk