Határon túli magyar portálok összesített hírei

Mind nagyobb az érdeklődés a vallásos tábor iránt, melynek idén Tóthfalu adott otthont.

Ismét sikeres időszakot tudhat maga mögött a Zentai Alapfokú Bíróság, amelynek az év első hat hónapjában 2595 ügyet sikerült megoldania, hangsúlyozta mai sajtótájékoztatóján Nebojša Samardžić, a bíróság szóvivője.

Az idei második jószág- és kirakodóvásárra készülődik Magyarkanizsa.

Felakasztotta magát a Linkin Park énekese, Chester Bennington – adta hírül a TMZ.
A 41 éves énekes holttestét egy lakásban találták meg, a Los Angeles megyei Palos Verdes Estates településen.

A TMZ szerint Bennington évek óta drog- és alkoholproblémákkal küzdött. Korábban már beszélt arról, hogy gondolkodott öngyilkosságon, mert gyerekkorában egy idősebb férfi molesztálta.

Chester közeli barátja volt Chris Cornellnek, a Sound Garden és az Audioslave énekesének, aki szintén felakasztotta magát idén májusban. Ma lett volna Cornell 53. születésnapja.

A Linkin Park nyitotta meg június 27-én, a jubileumi, 25. VOLT Fesztivált Sopronban. Az amerikai rockzenekar Meteora című albuma a zenei történet egyik legnagyobb alternatív albuma lett.

 

A Mexikói-öbölben megtalálható Escarpia laminata nevű csőféreg 300 évig is élhet, ezzel az egyik leghosszabb élettartamú élőlény a Földön. A valaha élt legöregebb állat 507 éves volt.

1000 és 3300 méteres mélységben él a világ egyik leghosszabb élettartamú állata – írja az Index. Az Escarpia laminata nevű csőféreg egy gerinctelen élőlény, amely nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerfenéken, és életét egy csőben éli le a tengerfenéken. Lakhelyéről mindössze tapogatóit dugja ki, hogy táplálékot szerezzen.

Fél évezrednél is tovább élt egy állat

A kutatók 356 csőférget gyűjtöttek össze az öböl különböző pontjairól, majd – mivel keveset tudtak róluk – elkezdték meghatározni a korukat. Az eredeti élőhelyükhöz hasonló körülmények között tartották őket, majd elkezdték meghatározni a növekedési ütemüket, ehhez pedig hozzávették a halálozási és szaporodási rátájukat is, hogy egy populációs-szintű szimulációt végezhessenek. Ezek alapján egy 50 centiméter hosszú csőféreg 202 éves, átlagosan pedig 100-200 évig élnek. Azonban vannak köztük olyanok, amik jóval tovább, akár 300 évig is elélhetnek.

A közöttünk élő, szárazföldi állatok körében ilyen élettartamot még nem értek el. A valaha volt legidősebb dokumentált szárazföldi gerinces egy 177 éves galápagosi óriásteknős volt, míg a legtovább élő emlős címe egy 211 éves grönlandi bálnáé. A kutatás vezetője szerint ugyan a csőférgek élethossza kiemelkedő, mégsem ők a rekorderek: a leghosszabb életet élt, általunk ismert állat egy 507 éves sellőkagyló.

Kamil Raichl (1895-1971) cseh főiskolai tanár és felesége, Blaženy 1938-ban tett körutazást vidékünkön. Kirándulásuk során ellátogattak Ungvárra, Uzsokra, Kőrösmezőre, Rahóra és a Felsőszinevérre. A fent látható felvétel a Szinevéri-tó partján készült. A többi kép itt tekinthető meg.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Pénzügyi segítség nyújtása a határon túli magyar nyelvű közoktatásban résztvevő, kiemelkedően tehetséges 6–11. évfolyamos (közép- vagy általános iskolában), szociálisan hátrányos helyzetű tanulók számára. A pályázat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Nemzeti Tehetség Program támogatásával kerül meghirdetésre.

(Pályázat kódja: NTP-ADY-M-17)

Pályázók köre

A pályázatot a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban részt vevő, magyar nemzetiségű, 6–11. évfolyamon (közép- vagy általános iskolában) tanuló, kiemelkedően tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, mint magánszemély adhatja be, ösztöndíj támogatás céljából.
A pályázaton igényelhető támogatás összege, formája, mértéke

a) Javasolt támogatás összege: 100.000,- Ft –nak megfelelő UAH/fő a 2017/2018. tanévre.

b) A támogatás vissza nem térítendő támogatás. Az ösztöndíj összegének folyósítása egyszeri átutalással történik.

A támogatandó pályázatok száma Kárpátalján 23 fő.

A pályázat feltétele, követelményei

Pályázatot kizárólag olyan a fentiekben leírt tanuló nyújthatja be, aki

1) kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkezik

a./ jó, jeles vagy kitűnő tanulmányi átlagot ért el a 2016/2017. tanévben,

b./ megyei 1-2., országos 1-4. vagy nemzetközi versenyen 1-8. helyezést ért el a 2016/2017. tanévben,

c./ a tehetségpont a pályázót kiemelkedő tehetségnek tartja, erről igazolást és ajánlást állít ki;

2) szociálisan hátrányos helyzetű, nagycsaládban él, árva, félárva, a szülő egyedülálló, szülő tartósan beteg vagy rokkant, illetve a fronton vagy háborúban harcol, a gyerek rokkant vagy beteg, valamint olyan családi körülmény, amely miatt a családja az átlagosnál rosszabb szociális körülmény között él, így zavartalan tanulása veszélyeztetve van.

Benyújtandó dokumentumok

A pályázatnak az alábbi dokumentumokat kell tartalmaznia három eredeti és egy másolati példányban:

· Pályázati adatlap;

· Iskolalátogatási igazolás

· A pályázó nyilatkozata;

· Család összetételről, valamint szociális helyzetről szóló igazolás;

· A 2016/2017. évi év végi bizonyítvány hitelesített fénymásolata;

· Amennyiben van megyei vagy országos, vagy nemzetközi verseny (a 2016/2017-es tanévre vonatkozólag) eredményéről kiállított oklevél másolata, vagy egyéb, ezt igazoló dokumentum (egyszerű fénymásolat is elfogadható, amennyiben a pályázat benyújtásakor felmutatják az eredeti dokumentumot);

· Amennyiben van, a Tehetségpont által a pályázóról kiállított igazolás, ajánlás, amely részletesen bemutatja a pályázó eddigi eredményeit, és tartalmazza a tehetséget bizonyító egyéb igazolásokat (pl. kiállítás, koncert, újításért járó diploma, nemzetközi sportviadal);

· Nyilatkozat szociális helyzetről: az iskola igazgatója vagy a magyar nyelvű tagozat vezetője vagy az osztályfőnök által kiállított, szociális helyzetet igazoló nyilatkozat.

A pályázatot magyar nyelven, példányonként összefűzve kell benyújtani!

Figyelem! Hiánypótlásra nincs lehetőség!

A pályázat benyújtásának módja és helye

A pályázat papír alapon, határidőben történő benyújtása a pályázat érvényességi feltétele, három eredeti és egy másolati példányban, nem postai úton kell eljuttatni az alábbi címre:

“GENIUS” Jótékonysági Alapítvány

Beregszász, Kossuth tér 6. 90202 tel.: 00380314142968

fax: 00380314123462, agora@kmf.uz.ua, www.genius-ja.uz.ua

A pályázatokat 2017. szeptember 1-től lehet benyújtani.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. szeptember 22. 16.00 óra

A pályázathoz csatolandó dokumentumok IDE kattintva letölthetőek.

A kisebbségi jogok érvényesítésért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egy csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
Románia nem fogadja el a kisebbségek kollektív jogait, ezért porosodik a parlamentben 12 éve a – kulturális autonómiát is előirányzó – kisebbségi törvény tervezete, magyarázta a frakcióvezető. Az RMDSZ a területi autonómia tekintetében a dél-tiroli példát próbálja Romániában elfogadtatni, jogküzdelmében pedig az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra hivatkozik, amelyben autonómiát ígértek a kisebbségeknek az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó románok.
A tavaly decemberi választásokon megerősödött RMDSZ-frakció a szociálliberális kormánykoalícióval folytatott parlamenti együttműködéstől remél előrelépést a kisebbségi jogalkotásban, de ezt néhány óra leforgása alatt képes megakasztani egy magyarellenes hisztériakeltés, amint történt a legutóbbi kormányválság alkalmával – mondta az RMDSZ frakcióvezetője.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának és a két ország közti kapcsolat javulásának a következménye.
Kifejezte meggyőződését, hogy “ott kell ülni az asztalnál”, ahol a döntések születnek, és ezt az elvet követve a VMSZ mind országos, mind helyi szintjén mindenütt a politikai többség és a végrehajtó hatalom része. Pásztor István fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.

Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az “akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. A parlamenti képviselettel rendelkező Most-Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és “tapsolni hozzájuk” nem szabad.
Az MKP elnöke fontos előrelépést remél az európai kisebbségvédelem terén az RMDSZ által kidolgozott és az európai kisebbségi ernyőszervezettel, a FUEN-nel közösen beterjesztett Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezéstől, amelynek aláírásgyűjtési kampányából ígérete szerint az MKP is kiveszi majd részét.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság “indult” a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat a – főleg az elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát “ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott “túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.

„Úgy tervezd a szabadságod, hogy itthon légy augusztus 20-a és 27-e között!” – Szatmárnémetibe várják a helyieket, de nem csak. Több mint 150 programmal, valamint a magyar zenei élet neves előadóival jelentkezik a XVI. Partiumi Magyar Napok, színes, egyszerre kulturális jellegű és szórakoztató rende...

Az elmúlt héten megyénk szinte valamennyi határ menti településén nagy érdeklődést váltott ki a külföldi állampolgárok Ukrajna területén való tartózkodására vonatkozó szabályzat betartása.

Olena Tracsukot, a Csapi Határőrosztag szóvivője nyilatkozott az ügy kapcsán.

– Nem lépett hatályba új törvény, nincs szó semmilyen újításról. Gyakorlatilag Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2012. február 12-e óta hatályos 150. számú határozatáról van szó, amely a külföldiek Ukrajna területén történő tartózkodásának rendjét szabályozza. Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az az, hogy kiiktatták az emberi tényezőt. A határőrök mostanáig is ellenőrizték, hogy a határt átlépő személy az előző fél év folyamán összesen hány napot töltött az országban. Nemrég gépesítették a folyamatot, és most egy számítógépes program számolja a napokat. Abban az esetben, ha az említetett időszakban a tartózkodás meghaladta a 90 napot, kiutazáskor adminisztratív eljárás keretén belül az állampolgárok adómentes minimáljövedelme (17 hrivnya) 30–50-szeresének megfelelő összegű, azaz 510-től 850 hrivnyáig terjedő pénzbírságot szabnak ki a túltartózkodás mértékétől függően. A szabály belépéskor is érvényes, aki a megengedettnél több napot tartózkodott külföldön, attól megtagadják a belépést, ám ilyenkor nem szabnak ki bírságot.

A szóvivő azt is elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban 89 esetben indítottak adminisztratív eljárást és 53 838 hrivnya összegben szabtak ki bírságot.

A határőrosztag munkatársa azt is elmondta, van lehetőség arra, hogy amennyiben az illető személy különböző, igazolható okok miatt (betegség, betegápolás, terhesség, szülés, gépjármű meghibásodása, családegyesítés stb.) 90 napnál hosszabb ideig kénytelen külföldön tartózkodni, erre engedélyt kapjon. Az erről szóló kérvényt az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes alegységének vezetőjéhez kell benyújtani a szükséges okiratok ukrán nyelvű fordításával. Ezt a határidő lejártát megelőzően nem hamarabb, mint 10 és nem később, mint 3 munkanappal tehetik meg.
Mellesleg azonos követelmények vannak érvényben a schengeni övezet országaiba utazó ukrán állampolgárokkal szemben is. Ez akkor sem változott, amikor bevezették a vízummentességet Ukrajna és az Európai Unió között.

– Az EU területére beutazni szándékozó, biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 2017. június 11-től a külső határok átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, de az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő betartásának kötelezettsége, az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül – hívta fel a figyelmet Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja a vízummentesség életbe lépése alkalmából június elején tartott sajtótájékoztatón.

Brenzovics László, a Legfelső Tanács képviselője, a KMKSZ elnöke képviselői interpellációt intézett Nazarenko V. O.-hoz, az Ukrán Állami Határőrszolgálat elnökéhez, melyben a hozzá forduló magyar állampolgárokra hivatkozva kéri, hogy a határőrszolgálat munkatársai tanúsítsanak humánus bánásmódot a határon átkelő külföldiekkel szemben, vezetőként hozzon meg minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi a beutazás megtagadásának elkerülését a fent említett esetekben.

Ukrajna határellenőrzésről szóló törvénye 8. cikkelye értelmében a külföldiek számára akkor engedélyezett a határátlépés, ha rendelkeznek érvényes útlevéllel, van vízumuk, amennyiben mást nem ír elő a törvény, bizonyítani tudják utazásuk célját és elegendő pénzösszeg áll rendelkezésükre. Az említett törvény más feltételt nem tartalmaz a határátlépést illetően. Így a külföldiek beutazásának megtagadása alaptalan és törvénytelen. A határőrszolgálat munkatársai alaptalanul hivatkoznak a Belügyminisztérium 2015.07.20-án kelt 884. számú rendeletére, amely ellentmond a magasabb szintű jogforrásnak, a törvénynek.

Az Ukrajna Állami Határőrszolgálatáról szóló törvény értelmében az említett intézmény tevékenysége az emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok betartásán alapul, az illetékes szervek és azok munkatársai kötelesek tisztelni az emberi méltóságot.

Rehó Viktória

Július 18-án a déli órákban bejelentés érkezett a huszti tűzoltóságra, miszerint a Velététől (Велятино) nem messze lévő szeméttelepen tűz ütött ki – írja a zak-kor.net hírportál.

A helyszínre azonnal kiérkeztek a huszti és a viski tűzoltóság munkatársai, hét tűzoltó és két speciális jármű oltotta a tüzet. Körülbelül fél óra alatt sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedését, ezt követően még másfél órát dolgoztak a tűz teljes eloltásán.

A tűz 0,5 hektár területen semmisítette meg a szemetet. Keletkezésének oka valószínűleg emberi gondatlanság lehetett, a tettes ismeretlen.

A János Zsigmond Unitárius Kollégium bicatúrásai idén a horvátországi Fiumét vették célba.  Solymosi Zsolt főszervezővel és az egyik résztvevővel, Jancsik Gergővel beszélgettünk. Az Unitárius Kollégium udvaráról július 22-én, szombaton délután 4 órakor indul az az ötven diák és kísérőik, akik arra v...

Bejelentés érkezett a szolyvai rendőrkapitányságra egy helyi paptól, miszerint ismeretlen személyek az éjszaka közepén letörték a templom melléképületéről a lakatot, elloptak egy fűnyírót, s más, építkezéshez szükséges felszereléseket.

A bűnügyi osztály munkatársai megtalálták a tettest, egy 17 éves szolyvai fiút, akinek már nem először gyűlik meg a baja a törvénnyel. A fiú elmondta, hogy hol rejtette el az ellopott tárgyakat, így azt visszaszolgáltatták a tulajdonosnak.

Az ügyben büntetőeljárás indult, folynak a tárgyalást megelőző vizsgálatok – írja a pmg.ua hírportál.

Ismeretlenek szerdán este agyonlőttek egy férfit Kijevben. Az eset a Csernyihivszka metrómegálló melletti bevásárlóközpont parkolójában történt, valamivel 23 óra után – jelentette az Ukrajinszka Pravda és az UNN hírügynökség.

Az előzetes információk szerint az elkövetők gépkarabélyból és pisztolyból adtak le mintegy tizenöt lövést. A mentők gyorsan a helyszínre értek, de már nem tudtak segíteni az áldozaton, aki a Kijiv Operativnij portál szerint egy 40-45 éves férfi.

A helyszínen készült fotókon látható, hogy az elkövetők a tetthely közelében eldobták fegyvereiket. A gyilkosok az utcán várakozó gépkocsival menekültek el ismeretlen irányban.
Az ügyben megindult a nyomozás, a rendőrség egyelőre nem kommentálta az esetet.

2017. július 27-én 10.00-tól a Szenti István Egyetem munkatársai tájékoztatót tartanak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával közösen meghirdetett kertészmérnök, mezőgazdasági mérnök és élelmiszeripari mérnök szakokról.

A tájékoztató helyszíne: Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Vác terem.

9,34%-kal nőtt az újonnan létrehozott külföldi tulajdonú vállalatok száma az első félévben, a tavalyi év azonos időszakához képest – tájékoztat az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal. A közel 3 ezer új vállalat alaptőkéje 18,1 millió dollár, ami 7,72%-os csökkenést jelent 2016 január – júniusához képest. 1991 után 2007-ben alapult a legtöbb vállalat, akkor 15 ezret jegyeztek.

A Környezetvédelmi Alap Ügyvezetősége 376 igénylést hagyott jóvá a Roncsautó programban, 19-et a Roncsautó plusz programban és több mint ezer támogatási kérést a Zöld Ház programban – tájékoztat az Agerpres hírügynökség közlemény alapján. A jogi személyek listája melyeknek jóváhagyták a támogatást a www.afm.ro honlapon található meg. Az idei költségvetés a Roncsautó programra 180 millió lej, a Roncsautó Plusz programra pedig 45 millió lej. A programot májusban  hirdette meg a Környezetvédelmi minisztérium.

A napenergiát is felhasználják egyes vonatok működtetésére Indiában, Újdelhi környékén már fel is szerelték a napkollektorokat az első szerelvény tetejére.

A napenergiával a szellőzőrendszert, a világítást és az információs kijelzőket működtetik. Felhős idő esetén akkumulátorra kapcsolják ezeket a berendezéseket, csak végszükségben használnak dízelmotort.

A napkollektorok felszerelésével szerelvényenként évi 21 ezer tonna dízelolajt takarítanak meg, csökkentve a káros anyag-kibocsátást – közölte az indiai államvasutak szóvivője.
A szóvivő szerint az elkövetkező fél évben legalább négy további vasúti szerelvényen helyeznek el napelemeket.

Indiában a vasút a fő közlekedési eszköz nagyobb távolságokon, a vonatokon naponta 23 millió ember utazik.
Négy százalékos hányaddal India a világ harmadik legjelentősebb káros anyag-kibocsátója.

A Forsa közvélemény-kutató intézet tegnap bemutatott felméréséből kiderül, hogy Németországban tovább nőtt népszerűsége Angela Merkel kancellárnak. Az intézet vezetője szerint csoda kellene ahhoz, hogy Martin Schulz ledolgozza a kialakult hátrányát. Amennyiben a németek közvetlenül választhatnának kancellárt, 52 százalék Angela Merkelre szavazna, ami 1 százalékpontos növekedés heti szinten. Martin Schulz változatlanul 22 százalékon áll, hátránya 30 százalékpont.  – tájékoztat az MTI.

Tusványosi tudósítónk saját bőrén tapasztalta, hogy a medve nem játék. Varga-Mihály Márton Lendületben című műsorunkban számolt be tegnap esti medvekalandjáról. Tusnádfürdőre rendszeresen bejárnak a medvék élelmet keresni; a helyiek szerint békések, de ha megijednek, nincs garancia rá, hogy nem csap...