Tíz rendbeli gyilkosság és 13 rendbeli emberölési kísérlet miatt emeltek vádat Alek Minassian gyanúsított ellen, aki hétfőn egy bérelt kisteherautóval járókelők közé hajtott Torontóban – jelentette a kanadai sajtó. A gyanúsított 25 embert gázolt el, akik közül tíz meghalt. Torontó rendőrfőnöke korábban azt mondta, hogy szándékosnak tűnik a tett, de hozzátette, hogy továbbra sem ismert a sofőr indítéka.
Mondta tegnap Szijjártó Péter. A magyar külgazdsági és külügyminsizter szerint az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait. Ezzel elsősorban arra reagált, hogy az ukrán elnök sürgősséggel kezdeményezte a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek korábbi jogait.
Több tízmilliárd euró fejlesztési forrást csoportosítana át az Európai Unió a közép- és kelet-európai tagországoktól a pénzügyi válság által súlyosan meggyötört déli tagállamokba – írta tegnapelőtt a Financial Times. A reformok pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, de uniós illetékesek várakozása szerint a végeredmény az lesz, hogy az EU a közép- és kelet-európai tagországoktól forrásokat csoportosít át Olaszországba, Spanyolországba, Görögországba, sőt Franciaország egyes déli térségeibe is. A brit üzleti napilap vélekedése szerint a folyósítási program átalakítása különösen Varsóban és Budapesten kelt majd aggodalmakat. Lengyelország és Magyarország ugyanis nagymértékben kedvezményezettje a kohéziós juttatásoknak, és mindkét országnak voltak összetűzései Brüsszellel a jogállamiság és a demokratikus normák ügyében.
Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletet tegnapi ülésén fogadta el a kormány – közölte Nelu Barbu kormányszóvivő. A jogszabály szerint korlátlanul hozzáférhetnek az összes gyógyszerhez, nem csak egyetlenhez, ahogy azt az eddigi szabályozás előírta. A rendeletet az egészségügyi miniszter javaslatára fogadták el.
Nem volt elegendő a Hargita megyei tanügyi alkalmazottak márciusi béreire az oktatási minisztérium által kiutalt pénzösszeg. A prefektus és a megyei tanfelügyelőség a helyzet megoldását sürgeti. A Hargita megyei prefektus szerint közel 3 millió lejjel kevesebbet utaltak ki a Hargita megyei tanügyi alkalmazottak bérére, mint amennyire szükség lett volna. A főtanfelügyelő közölte, hogy a tanügyminisztériumhoz benyújtott igénylések után a hiányzó összeg egy részét átutalták, viszont 500 ezer lej továbbra is hiányzik.
Közölte tegnap Liviu Dragnea PSD-elnök az Antena 3 televízió műsorában. Elmondta, hogy a téma kapcsán többször is egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, legutóbb pedig a magyar kormányfő és a magyar külügyminiszter is megígérte, hogy támogatni fogják Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe. Magyarország a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megszüntetése és újraalapításának megakadályozása miatt vetette fel, hogy megvétózza Románia felvételét a szervezetbe. A PSD elnök szerint jogos volt Magyarország felháborodása. A pártelnök elmondta, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök közbenjárására sikerült beszélnie Orbán Viktorral, akivel tudatta, hogy találtak megoldást az iskola megalapítására.
600 diák fejezte ki csalódottságát az egyetemek egyesülése kapcsán. A diákok által kezdeményezett spontán összejövetelen a magyar oktatók, számos politikus és a város vezetőségének egyes tagjai is megjelentek. A kezdeményezéshez csatlakozott a Budapesten és Debrecenben tartózkodó diákok csapata is. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem egyesítésre vonatkozó határozatot szerdán fogadták el.
Közölte Fejes Réka szaktanfelügyelő a Vásárhelyi Hírlappal, aki azt is elmondta, a Bolyai Farkas Gimnázium iránt idén is nagy az érdeklődés, de a Bernády György Általános Iskolában nincs a tavalyihoz hasonló túljelentkezés. Az őszi iratkozáskor további gyerekek jelentkezésére számítanak. Megyei szinten is megtelnek az osztályok, ott ahol kevesebb a gyerek, átcsoportosítások lesznek.
Biztos, hogy sem az orosz, sem az amerikai elnök, illetve a két ország katonai vezetői sem engedik meg, hogy katonai szembenállás alakuljon ki a két ország között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy ma megjelent interjúban. Lavrov ezzel arra reagált, hogy az április 7-i dúmai vegyifegyver-támadás után az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapásokat mért Szíriára, a világsajtó és szakértők pedig azt latolgatták, hogy emiatt fennállhat-e egy amerikai-orosz katonai konfliktus veszélye.
Klaus Iohannisnak a véleményét sem kérték ki az izraeli nagykövetség Tel Avivból Jeruzsálembe való költöztetésének tervéről – szögezi le az Államelnöki Hivatal mai közleménye. Egy ilyen jellegű döntést csakis mélyreható elemzést követően lehet meghozni, felmérve annak minden külpolitikai következményét és hatását. Az államfő ezzel Liviu Dragnea PSD-elnök tegnap esti kijelentésére reagált, aki azt mondta az Antena 3 televízióban, hogy a kormány memorandumot fogadott el, melynek értelmében megkezdi a lépéseket annak érdekében, hogy Románia Jeruzsálembe helyezze át izraeli nagykövetségét. Jelenleg a hatályos nemzetközi jogszabályok áthágását jelentené ez – figyelmeztet az államfői közlemény.
Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy sikeresnek érezze magát a közösség. Továbbá fontosnak tartja az egyházakkal, iskolákkal, és a különböző intézményekkel való törődést, illetve a vidékfejlesztést is. Megválasztása után kijelölte az elnökség, illetve a különböző bizottságok tagjait, ügyvezető elnököt viszont csak ősszel nevez meg.