Határon túli magyar portálok összesített hírei

A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. és a Dunaversitas Egyesület
Balázs Béla Stúdió emlékezetére meghirdeti a XVIII. Lakiteleki filmszemlét.

Helyszín: Lakitelek, Népfőiskola, Kölcsey Ház

Időpont:
2018. november 14-16.

A filmről egy rövid (max. 400 karakter) szöveges leírást is kérünk, mely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Pályázati feltételek:
A versenyen részt vehetnek falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek, magánszemélyek határon innen és túlról, minden 2010 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi filmszemléinken nem szerepelt.

A filmeket az alábbi kategóriákban lehet nevezni:
Krónika: helyi híradó, aktuális közéleti riportműsor, sport (maximum: 26 perc)
Korkép: filmtanulmányok a településről, filmszociográfia (maximum: 52 perc)
Művelődés: hungarikumok, helyi értékek (maximum: 26 perc)
Portré: (maximum: 26 perc)

Fikciós műsorok: szórakoztató filmek, animációs, rajz-és kísérleti film (maximum 10 perc)

Nevezési díj nincs.

Nevezési lap és tájékoztatás kérhető:
NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY, H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.
Telefon: +36-76-549-049, e-mail: filmszemle@nepfolakitelek.hu
vagy letölthető a Népfőiskola honlapjáról
http://www.nepfoiskola.lakitelek.hu

Minden alkotást külön DVD-n kérünk beküldeni, DVD formátumban, amelynek mindkét sávjára fel kell írni a műsorhangot. A filmnek asztali DVD-n lejátszhatónak kell lennie!

A borítóján fel kell tüntetni a film címét, valamint az alkotó, vagy alkotóközösség nevét, címét. A lemezen csak egy film legyen, menü nélkül.

A technikailag gyenge minőségű, és a feltételeknek nem megfelelő filmeket az előzsűri elutasítja.

A nevezési lapok és a filmek beküldési határideje: 2018. október 1.

A nevezők a pályázati feltételek elfogadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy a pályázatra beküldött alkotásuk a lakiteleki Népfőiskola archívumába kerüljön.

A nevezett filmek közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó alkotásokat.

Az előzsűri időpontja: 2018. október 9-10.
Helye: NÉPFŐISKOLA ALAPÍTVÁNY – H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3.

Az előzsűri döntéséről a pályázókat október 15-ig elektronikus levélben értesítjük.
A zsűri elnöke: Dr. Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező-producer
A zsűri tiszteletbeli elnöke:
Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép mestere.
A vetítések után szakmai vitákat, elemzéseket, kerekasztal-beszélgetéseket szervezünk.

A szemle legjobb alkotásai díjazásban részesülnek.
Fődíj 1 000 000 Ft.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány Kuratóriumának elnöke
Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója
Sára Sándor, a Dunaversitas Egyesület elnöke

Jóborban párolt máj. Lazannyát, még ma! Hagyományosnak épp nem mondható lasagna receptjét ismerteti önökkel Tamás Csilla. Talán ezért (is) érdemes kipróbálni a boros-májas változatot. Recept itt.   Riporter: Papp Levente...

 A PSD a pontos dátumot várhatóan ma jelenti be – tájékoztat a Mediafax. Dumitru Buzatu a PSD Vaslui megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy mindenkit várnak, akik bíznak a PSD és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége alkotta kormányban.  A tüntetést azért szervezi a nagyobbik kormánypárt, mert Klaus Johannis államelnök többször is kérte az utóbbi időben a kormányfő lemondását, Viorica Dăncilă azonban azt mondta, nem mond le tisztségéről. Liviu Dragnea PSD-elnök kiállt a miniszterelnök mellett, hangsúlyozva, hogy nincs oka a lemondásra, és továbbra is élvezi a kormánypárt támogatását.

Névnap Kund – magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.

Magdolna – a Magdaléna magyarosodott alakváltozata. Idézet

„Az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.”

Martin Luther King

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Csaplovics János (Felsőpribél, 1770. szeptember 21. – Bécs, 1847. május 29.). Író, ügyvéd, jószágigazgató. Iskolái elvégzése után törvénygyakornok lett Besztercebányán. 1804-ben Zólyom megye aljegyzője, 1805-ben ügyvédi oklevelet szerzett és a bécsi kancelláriára került.  1813-ban Schönborn Fülöp gróf gazdasági tanácsosa, munkácsi és szentmiklósi uradalmainak igazgatója lett. Gyakran megfordult Munkácson, bár többnyire Bécsben tartózkodott. Zólyom, Máramaros és Ugocsa megválasztotta táblabírájának. Számos bírálatot, humoros elbeszélést, jogi, földrajzi, statisztikai és gazdasági cikket írt magyar, latin és német nyelven. A Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányával polemizált Dóhovics Vazul munkácsi tudós költő, filozófus.

 Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Mátyás király kezdeményezésére II. Pál pápa engedélyezte egyetem felállítását Pozsonyban (1465)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

HOGYAN FOGADD A KRITIKÁT?

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Róma 8:31)

Abban a pillanatban, amint kiemelkedsz a tömegből, az emberek felfigyelnek rád, és nem mindig azok, akiket szeretnél, hogy felfigyelhetnek. Tanulj a kacsáktól! A víz felszínén milyen nyugodt, odalent azonban szorgosan evez úszóhártyás lávaival, és nem bánja, hogy azt a víz elborítja. Az idő a te oldaladon áll. Amikor Nátánaél Jézusra vonatkozóan ezt kérdezte: „Származhat-e valami jó Názáretből?”, Fülöp így válaszolt: „Jőjj, és lásd meg!” (János 1:46). Nátánaél megtette ezt, és tanítvánnyá lett. Gyakran előfordul, hogy amint az események feltárulnak, világossá válik minden, ami miatt kritizáltak, te pedig igazolást nyersz. Ehhez azonban tovább kell haladnod. George Bernard Shaw, az ír drámaíró valóban sok kritikát kapott – de tudta, hogyan kezelje őket. Egyik nyitóelőadása után egy színikritikus kiállt a nézőközönség elé, és ezt mondta: „Ez gyalázatos!” Shaw maga is kiállt, és így válaszolt: „Egyetértek, de mit tehetünk mi ekkora tömeg ellen?” Senkit sem ért több bírálat, mint Pál apostolt, ő mégis ezt írta: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Bátorság nélkül csupán jó ötletek – és tévedések miatti bánkódások – halmaza vagyunk. A legtöbb kihagyott lehetőséget nem hagytuk volna ki, ha hajlandóak lettünk volna túltenni magunkat a kritikákon, és megragadtuk volna, ami kínálkozott. Mindannyian félünk. A különbség azonban ez: a győztesekben erősebb a haladás utáni vágy, mint a kockázat miatti vonakodás. Könnyebb együtt élniük annak emlékével, hogy megpróbálták, de nem sikerült, mint azzal, hogy meg sem próbálták. Tudják, a kudarc a siker elkerülhetetlen része, és tisztában vannak vele, hogy a kudarcok mindig vonzani fogják a kritikát. Mégis, míg mások félnek elindulni egy új lehetőség felé, a győztesek inkább attól félnek, nehogy kihagyják a lehetőséget!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Ukrajna és Bulgária megegyeztek abban, miszerint aktivizálják Odessza megye és a bulgáriai Várna közötti útvonal megépítését Románián keresztül. A hírt Petro Porosenko tette közzé Facebook-oldalán a Bojko Borisz bolgár miniszterelnökkel folytatott tárgyalást követően.

Az ukrán elnök abban reménykedik, hogy az útvonal megépítésében segítségükre lesznek az Európai Uniós erőforrások. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy néhány óra alatt el lehessen jutni Odesszától Várnáig” – olvashatjuk a közleményben.

Balázs Sándor kötete Emlékezések személyekre – újraközlésekkel címmel jelent meg a napokban az Europrint kiadónál Bodó Barna szerkesztésében. Kilencvenedik évében Balázs Sándor filozófiaprofesszor korát meghazudtoló frissességgel emlékezik az ötvenes hatvanas évek hangulatára, a nyolcvanas évek elle...

Az ülésszak ma kezdődik. A bálványosi találkozón mintegy 47 európai ország önkormányzati képviselője vesz részt. Ma a bizottsági ülésre kerül sor, míg holnap, Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel szerveznek nemzetközi konferenciát....

A Polgármesteri Hivatal holnap hozza nyilvánosságra a nyertes pályázatot. A Vágóhíd tér és a Szamos partja között öt és fél hektáron elterülő Vasutas Park évek óta elhanyagolt állapotban van. A terület tavaly került az önkormányzat tulajdonába, a városháza idén április 4-én hirdetett nemzetközi épít...

A kutatók Seattle partjainál kifogott kagylókat vetettek alá tesztnek, ami döbbenetes eredményt hozott: pozitív lett az opiátokra.

Eddig egy halottról tudnak Ománban, 40 ember pedig eltűnt egy jemeni szigeten. Sok helyen megszűnt az áramszolgáltatás.

A város egy új, interaktív, tematikus parkot fog létesíteni a közterület-revitalizáció keretében a Nyitra folyó partján, a Nábrežie lakótelepen.

Az autóban egy ember utazott, a sofőr, aki még időben kiugrott a kocsiból, könnyű sérüléseket szenvedett.

A klasszis pénteken, az amerikai Speedo Grand Challenge-en kezdte el a versenyszezont.

Két gyermekük mellé nagyon szerettek volna többet is, ám éveken keresztül nem jártak sikerrel. Ekkor ment el a nő egy termékenységi specialistához kezelésre.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előrejelzése szerint túlnyomóan borús idő várható, az ország egyes régióiban intenzív záporok és zivatarok is előfordulhatnak.

Jelentős mennyiségű futó lesz a közutakon és fokozott rendőri jelenlétre kell számítani. Több helyen torlódás várható.

Az Európai Unió a védelem és a biztonság kérdéseiben nem fog hátat fordítani az Egyesült Államoknak – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök pénteken egy, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon megtartott pódiumbeszélgetésen.

A fórumon a francia vezető mások mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Abe Sindzó japán miniszterelnökkel együtt vett részt.
Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország és az EU ellenzi és károsnak ítéli meg a területen kívüli hatállyal meghirdetett amerikai szankciókat. Az iráni atomalkuval kapcsolatban kifejezte reményét, hogy Donald Trump amerikai elnök visszatér a tárgyalásokhoz.
A francia elnök elhibázott döntésnek minősítette, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból az általa Izrael fővárosaként elismert Jeruzsálembe helyeztette át nagykövetségét. Úgy vélekedett, hogy Trump elvesztette a klímaváltozás ügyében vívott küzdelmet, mert a világ többi országa részese maradt a párizsi egyezménynek.
Macron elmondta, hogy egy olyan Európában hisz, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed, és hogy hisz a francia-orosz kapcsolatokban. Úgy vélekedett, hogy néhány gazdasági szektort le kell választani a geopolitikáról és politikamentessé kell tenni. Arra szólította fel Oroszországot, hogy ne lépjen ki az Európa Tanácsból. Ugyanakkor közölte, hogy Franciaország nem vonja vissza a szankciókat, ha Ukrajna ügyében nem történik haladás.
A fórumon az orosz elnök tagadta, hogy 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött orosz rakéta lőtte volna le a malajziai utasszállító gépet. Mint mondta, Moszva csak akkor fog megbízni az üggyel kapcsolatban folytatott vizsgálat végkövetkeztetésében, ha azokban maga is teljes értékűen részt vehet.
Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a régóta esedékes párbeszédre az Egyesült Államokkal, de, mint mondta a Trumppal tartandó csúcstalálkozója jelenleg számos probléma miatt nem körvonalazódik. Megismételte, hogy orosz részről nem történt beavatkozás a 2016-os amerikai választási kampányba. Mint mondtam Moszkva mind Washingtonnal, mind Brüsszellel jó kapcsolatokra törekszik.
Az elnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy a biztonságpolitikában és a gazdaságban vagy térjenek vissza a régi játékszabályokhoz, vagy vezessenek be újakat. Az orosz evezető – az amerikai protekcionista intézkedésekre utalva – elismerte, hogy a Világkereskedelmi Szervezet “nem tökéletes”, de annak rendszerében nincsenek meghaladhatatlan problémák, és annak alternatíva felkínálása nélküli felmondása felborítaná a világgazdasági egyensúlyt és megszűntetné a kereskedelmi viták rendezésének fórumát.
Putyin szintén elutasította az amerikai jog területen kívüli alkalmazását és a szankciók alkalmazását ahhoz hasonlította, mintha a labdarúgást a cselgáncs szabályai szerint játszanák.
Hangot adott meggyőződésének, hogy az iráni atomalku egyoldalú amerikai felmondása veszélyes instabilitáshoz vezet, és hogy Izrael számára újabb fenyegetést jelent majd, ha Teherán – amely eddig tartotta magát a megállapodáshoz – feléleszti katonai nukleáris programját.
“Ha a nemzetközi szerződéseket négyévente felülvizsgálnák, nem lenne perspektívája a tervezésnek” – mondta.
Putyin, megjegyzését tréfának szánva, azt mondta Macronnak, hogy Oroszország segít majd megvédeni Európát, ha az Iránnal kapcsolatos válság elmélyülne az Egyesült Államokkal. A francia elnök azt válaszolta, hogy Franciaország és szövetségesei meg tudják védeni magukat.
Belső ügyekről nyilatkozva az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy nem törekszik majd egy harmadik elnöki ciklusra. Ígéretet tett arra, hogy hazájában a világ legmagasabb szabványainak megfelelő üzleti környezetet fognak kialakítani, és hogy az orosz vezetés “ki fogja terjeszteni a szabadság terét”.
“A korlátozások megszűntetése és a törvények liberalizálása elsősorban a mi polgáraink érdekeinek és igényeinek felel meg” – mondta.
Putyin szerint Oroszország számára “feltétlen értéket” jelent az állami szuverenitás biztosítása és a nemzeti önazonosság megőrzése, ami mellett erős fejlődési lendületet kell venni annak érdekében, hogy az ország a világ élvonalába kerüljön mind az életminőség, mind a technológiák tekintetében-
Abe a fórumon hangsúlyozta, hogy Japánnak és Oroszországnak meg kell kötnie a békeszerződést a széleskörű együttműködés kibontakoztatása érdekében. A japán kormányfő úgy vélekedett, hogy ha a kétoldalú viszonyban stabilitás alakul ki, akkor a Tokió által vitatott hovatartozású, orosz fennhatóság alatt álló déli Kuril-szigetcsoport a kétoldalú kooperáció jelképévé, a két ország pedig a béke támaszává válhat a Föld északi és keleti féltekéjén, ami hozzájárulhatna az észak-koreai probléma megoldásához.
A japán kormányfő azt hangoztatta, hogy a Tokió által előterjesztett nyolcpontos együttműködési terv összhangban áll Putyinnak az elnöki beiktatása napján meghirdetett, az orosz életszínvonal növelését és a strukturális reformokat célzó programjával.
Putyin és Abe szombaton Moszkvában a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal majd Moszkvában.

Felhívásban követelte pénteken az Európai Filmakadémia a nemzetközi tiltakozás ellenére Oroszországban politikai perben 20 év szigorított fegyházbüntetésre ítélt, négy éve orosz börtönökben raboskodó ukrán filmrendező, Oleg Szencov szabadon bocsátását – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Szencov ügyvédje múlt szerdán közölte, hogy védence éhségsztrájkot kezdett. Elmondta, hogy amikor felkereste őt a börtönében, egy kézzel írt papírt adott át neki, amelyen Szencov azt írta: addig folytatja az éhségsztrájkot, amíg szabadon nem engedik az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai elítélteket, 64 embert. Szencov név szerint nem nevezett meg senkit, és saját magának nem kért szabadságot. Leszögezte, hogy kész a végsőkig elmenni: vagy meghal, vagy az orosz hatóságok nekilátnak követelése teljesítéséhez.
Az UNIAN híradása szerint az Oroszországban bebörtönzött ukrán rendező szabadon bocsátását követelő dokumentumot az Európai Filmakadémia 1750 tagja írta alá. Az aláírók között van az akadémia két társelnöke, Agnieszka Holland és Wim Wenders, valamint Ken Loach brit és Bertrand Tavernier francia filmrendező.
Oleg Szencovot és társát, Olekszandr Kolcsenkót 2014 májusában fogták el az orosz titkosszolgálatok az Ukrajnától önkényesen Oroszországhoz csatolt Krím félsziget fővárosában, Szimferopolban, azóta tartják őket fogságban. 2015 augusztusában Szencovot húsz, Kolcsenkót tíz év szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu városának katonai bírósága állítólagos terrorszervezet létrehozásának vádjával. Európa több országa és az Egyesült Államok politikailag motiváltnak és “a cinizmus felső fokának” minősítette az ítéletet. Az Európai Filmakadémia már akkor is tiltakozott: nyílt levélben kérte Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Szencov azonnali szabadon bocsátását. A levelet többek mellett Tarr Béla magyar filmrendező is aláírta.
A Krím orosz annektálásával civil aktivistaként szembeszegülő rendezőt többször szállították át egyik orosz börtönből a másikba, jelenleg az északnyugat-szibériai Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben lévő Labitnangi városában raboskodik.

Nem orosz légelhárító rakéta lőtte le 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött a malajziai utasszállító gépet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

“Természetesen nem” – felelt Putyin az erre vonatkozó kérdésre.
“Ismétlem, több verzió is létezik, egyebek között olyan verzió, hogy ez az az ukrán hadsereg rakétája vagy repülője volt, és így tovább. De megismétlem, nincs semmi, ami végleges következtetésként bizalmat ébresztene bennünk, és ilyesmi nem is lesz, amíg nem vehetünk részt teljes értékűen a vizsgálatban” – mondta.

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a “holland nyomozók” szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét, az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma. Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.
A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.
“A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy – több mint valószínű – az ukrán fegyveres erők tulajdona” – hangoztatta a védelmi tárca.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva – az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.
Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence szakadárok által ellenőrzött területére.
“Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
Szerdán a malajziai utasszállító lelövésének körülményeit vizsgáló nemzetközi szakértőcsoport bejelentette: arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot lelövő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.
Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők “egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon”. Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését “nem támasztják alá bizonyítékok”, és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, “meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan” adatokat.
Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret.
A Malaysia Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas és legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt idén március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel szállították be az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként az MI6 brit külső hírszerzés ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték.
London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. Az ügy miatt 29 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt. Szkripalt és lányát időközben kiengedték a kórházból és Julija szerdán jelent meg először a nyilvánosság előtt egy a videofelvételen. A Reuters hírügynökség által ismertetett közleményében leszögezte: hálás az Oroszország nagy-britanniai nagykövetsége által felajánlott segítségért, de nem kíván élni vele. Reméli viszont, hogy egy nap majd hazatérhet Oroszországba.