Határon túli magyar portálok összesített hírei

“A nemzeti kisebbség képviselői viszont nem tágítanak: teljes magyar nyelvű oktatást követelnek, habár ők is ismerik a Velencei Bizottság javaslatait, melyek alapján Ukrajnának nem kell módosítania az Oktatásról szóló törvény nyelvi cikkelyét…”

Az idei felvételi időszak lassan a végéhez ér. Az oktatási minisztérium fő feladata jelenleg az új tanév megszervezése, amely leginkább az első osztályosok számára lesz különleges: ők az új állami szabvány szerint tanulnak majd. A Hlavkom hírportál július 25-én nagyinterjút közölt Lilija Hrinevics miniszter asszonnyal, ebben az oktatási szférát érintő reformok mellett kitértek a magyar kisebbséggel való viszonyra is.

Hrinevics az elmúlt egy évben a magyar nemzeti kisebbség vezetőivel, oktatási szakembereivel folytatott megbeszéléseket a 2017 szeptemberében elfogadott új oktatási törvény, illetve annak az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelye kapcsán. Az írás szerzői már a felvezető szövegben fontosnak tartják megemlíteni, hogy Hrinevics nemcsak a „szokásos” miniszteri teendőknek tesz eleget. Az oktatási törvény ugyanis a nemzetközi politikai színtérre is kikerült azáltal, hogy a magyarság körében nagy mértékű elégedetlenséget váltott ki. Mint fogalmaznak, a szakminiszter idejének jelentős részét a magyar vezetőkkel való tárgyalásokkal töltötte, s azzal foglalkozott, hogy „próbálja leküzdeni Magyarország ellenállását” a témában. Az írásból – melynek részleteit az alábbiakban magyarul közöljük – kiderül, hogy az oktatási miniszter továbbra is sajátos módon értelmezi a Velencei Bizottság ukrán oktatási törvényre vonatkozó javaslatait, ahogy a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel folytatott tárgyalásokat is.

– Miben különbözött az idei külső független tesztelés (ZNO) az előzőektől? Hogyan értékelik az eredményeket?
– Abban különbözik, hogy idén először a szakiskolák, szakközépiskolák diákjainak is ZNO-vizsgát kellett tenniük ukrán nyelvből és irodalomból, mert csak így kaphattak érettségi bizonyítványt. Ennek eredményeként az idén duplájára nőtt azoknak a száma, akik nem tették le az ukrán vizsgát: a múlt évi 7,55 százalékhoz képest a diákok 14 százaléka nem érte el a minimumot.
Ugyancsak idei újítás, hogy az idegen nyelvből tett vizsga kiegészült hallás utáni szövegértési feladattal. Kétségtelen, hogy az angol vizsgán a szövegértés szükségessége vita tárgyává vált, arra hivatkozva, hogy a diákok nem hallották, nem értették vagy túl nehéz volt a feladat. Az eredmények azonban mást mutatnak: a diákok csupán 0,02 százaléka nem tudott egyetlen helyes választ sem adni a szövegértés kérdéseire. Ez csupán 18 gyerek a közel 86 ezerből. Az elemzések azt mutatják, hogy az eredmények hasonlóak az előző évekéihez, vagyis az alacsony, közepes és magas pontszámot elérő diákok aránya megfelel az eddigi tendenciának. A feladatok nehézségi szintjén kívül érkeztek panaszok a tesztek levezetésének körülményei miatt is. Megvizsgáltuk a beadott 66 fellebbezést, s kiderült, valójában csak négy helyszínen volt valós fennakadás, technikai hiba.

– Tehát csak technikai jellegű problémák adódtak?
– Igen, vagyis a szövegértési feladat tartalma és felolvasásának sebessége helyes volt, illetve megfelelő nehézségi szintű volt. A szövegértés kapcsán felmerült aggályok azonban azt bizonyítják, hogy az iskolákban az idegen nyelveket keveset hallgatják, vagy keveset tanítják hallás után értelmezni azt. Pedig ez nagyon fontos kommunikációs készség. Habár nagyon komoly és költséges feladat, de biztos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb elérjük azt, hogy a ZNO-vizsgákon ellenőrizni tudjuk a diákok beszédkészségét is.

– Megvannak-e már a vizsgaeredmények konkrét iskolákra felbontva?
– Ez az összesített elemzés mindig augusztus végére–szeptember elejére készül el. Ez alapján összevetjük a feladatokhoz kapcsolódó eredményeket. Ennek köszönhetően évről évre tökéletesíthetjük a tesztfeladatokat.
Az a vágyunk, hogy megtaláljuk azokat a feladatokat, amelyek révén a lehető legpontosabban értékelhető válik a diákok teljesítménye. Az évek során nagy mennyiségű analizálható anyagot gyűjtöttünk, amely elérhető a honlapon.

„A ZNO eredményei nem mindig tükrözik a tanintézmény munkájának minőségét”

– Milyen következtetéseket vonnak le akkor, ha látják, hogy egyes iskolák végzősei évről évre rossz eredményeket mutatnak fel? Ilyenkor a minisztériumnak vagy a helyi illetékes hatóságnak kell lépnie?
– Természetesen az iskola fenntartóinak és igazgatóságának kell kiderítenie, hogy mi az oka a rossz vizsgaeredményeknek. Ez lehet például egy adott tanár alacsony színvonalú munkája. De ne feledjük, hogy a ZNO-ra nem lehet abszolút mérceként tekinteni: az eredményei nem mindig tükrözik az iskolában zajló munka valós értékét. Példának okáért a gazdagabb családok magántanárhoz járatják a gyerekeiket, így a magasabb presztízsű tanintézmények – ahol a gazdag családok gyerekei tanulnak – eredményessége nő. De mi áll valójában emögött: az iskolai pedagógusok munkája vagy a magántanároké? Senki sem tudja.

– Ez arra az esetre példa, ha az eredmények nagyon jók. Mi van akkor, ha rosszak?
– A rossz eredményeknek különböző okai lehetnek. Például a Beregszászi járásban a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek több mint hetven százaléka, akárcsak tavaly, idén sem érte el az ukrán nyelv és irodalom külső független teszt alsó ponthatárát. Ilyenkor a tanár a hibás? Természetesen nem. Ekkor avatkozunk be mi a helyzetbe: egyszerűen több óraszámot kell fordítani az ukrán nyelv oktatására, valamint a felső tagozaton tanulók esetében folyamatosan át kell térni egyes tantárgyak oktatását illetően az államnyelvre. Mivel a jelenlegi oktatási rendszerben a magyar nemzetiségű gyerekek nagyon keveset beszélnek ukránul, nem fejlesztik a szókincsüket. Ők otthon, az utcán és az iskolában is folyamatosan magyarul beszélnek. Nekik gyakorlatilag nincs elég órájuk, hogy elsajátítsák az ukrán nyelvet. Jelenleg hatalmas, nemzetközi szintű viták alakultak ki az amúgy teljesen jogszerű oktatási törvényünk azon álláspontja kapcsán, miszerint kénytelenek vagyunk növelni az ukránnyelv-órák számát a kisebbségi iskolákban, hogy lépésenként bevezethessük a kétnyelvű oktatást. Ez a többi közt a rossz ZNO-eredmények következménye.

– Magyarország azonban makacsul ellenzi az oktatási törvényünket.
– Úgy vélem, ez már nem az oktatás színvonalának a kérdése, hanem a nagypolitikáé. A két ország oktatási, illetve külügyminisztere megbeszéléseket folytatott a témában. Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón pontosan közölte, hogy a magyar fél elvárja Ukrajnától a Velencei Bizottság állásfoglalásának betartását. Ez valóban nagy lépés a részükről, hiszen az elején a magyar kormány hallani sem akart a változásokról, status quót hirdetett, száz százalékban magyar nyelvű oktatást követeltek. A magyar külügyminiszter hozzátette: az ukrán oktatásügynek egyeztetnie kell a magyar kisebbséggel. Már megkezdődtek ezek a tárgyalások, s jóllehet, hosszúra nyúltak, több pozitív eredmény született általuk például arra vonatkozólag, hogyan tökéletesítsük az ukrán nyelv oktatását. A nemzeti kisebbség képviselői viszont nem tágítanak: teljes magyar nyelvű oktatást követelnek, habár ők is ismerik a Velencei Bizottság javaslatait, melyek alapján Ukrajnának nem kell módosítania az Oktatásról szóló törvény nyelvi cikkelyét, ám a magyar kisebbség képviselői – akik közvetlen kapcsolatban állnak Szijjártó Péterrel és Magyarországgal – pontosan ezeket a változtatásokat kérelmezik – mondja a miniszter asszony.

Lilija Hrinevics hozzátette, bízik benne, hogy ennek a történetnek a végére pontot tesz majd az alkotmánybíróság, mely ősszel vizsgálja meg a nyelvi cikkelyt; ők készek megvédeni azt az álláspontot, hogy az megfelel Ukrajna Alkotmányának. Hozzátette, Magyarország az oktatási kérdésen túl A nyelvről és A kettős állampolgárságról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban is nyilatkozott már, amiből szerinte az a következtetés vonható le, hogy a magyar fél mindig keresni fogja a Nagy-Magyarország retorikáját erősítő érdekeket, témákat.
Szerinte a Velencei Bizottság megerősítette, hogy Ukrajna álláspontja helyes: a gyerekeknek tudniuk kell az államnyelvet, hiszen ez a társadalmi jólét és egység egyik fő alkotóeleme – véli a szakvezető, majd így folytatja:

– Már elkezdtük a nyelvi cikkely megvalósítását. Az első osztályosok számára gyakorlatilag megdupláztuk az ukránórák számát. Ebben az évben a kormány pénzt folyósított a nemzetiségi iskolákban lévő ukrán nyelvi szaktermek felszereltségének fejlesztésére, valamint húszszázalékos prémiumot állapított meg a kisebbségi iskolákban dolgozó ukrántanároknak, hiszen ők éveken át hátrányos helyzetben voltak. Hogy a változások visszafordíthatatlanok legyenek, helyesen és fokozatosan kell bevezetni azokat. Ez vonatkozik a tanári képesítés (kvalifikáció) emelésére is. Hiszen az a pedagógus, aki eddig magyarul vagy oroszul oktatta például a matematikát, nem fog tudni megfelelő képesítés nélkül átállni az ukrán nyelvű oktatásra. Legfeljebb valamilyen szörnyű kevert nyelvet használ majd, vagy csupán a látszat szintjén valósítják meg a változtatást. Amikor csak mondják, hogy ukránul tanítanak, de az osztályteremben, a zárt ajtók mögött az oroszt használják továbbra is. Mi arra törekszünk, hogy a tanáraink valóban tudjanak ukránul tanítani, és tanítsanak is.

– Hogyan fogják ellenőrizni ezt a folyamatot?
– Az oktatási intézmények ellenőrzése a helyi hatóság feladata. Utóbbiak viszont pártfüggőek Ukrajna keleti és nyugati részén egyaránt. Ez normális jelenség – végül is demokratikus országban élünk. Azonban szükségünk van egy független ellenőrző szervre, amely valós információkkal szolgál a minisztériumnak. Ennek érdekében létrehoztuk az Országos Oktatásminőségi Bizottságot, amelynek regionális irodái működnek majd, azok fogják helyben ellenőrizni az oktatási folyamatot, és hiteles információkat fognak gyűjteni.

„A 60-40-modell értelmében az érettségi megszerzésekor a diákok a tantárgyak legalább 60 százalékát ukrán nyelven fogják elsajátítani”

– A magyarok mellett a románokat és a bolgárokat is aggasztja az új ukrán oktatási törvény.
– Ez hibrid háború. Amikor elfogadtuk a törvénytervezetet, akkor az összes külföldi médium azt írta, hogy Ukrajna be akarja zárni a nemzetiségi iskolákat, és az 5.osztálytól kezdve teljes ukrán nyelvű oktatást akar bevezetni. Így a kisebbségi gyerekek elveszítik nemzeti identitásukat, és az a tanuló, aki még nem tud jól ukránul, soha nem fogja megfelelően elsajátítani a tananyagot, ezért nem tanulhat tovább. A sajtó ezt a hírt kapta fel az oktatási törvénnyel kapcsolatosan.
Lengyelország, Románia, Bulgária oktatási minisztereivel tárgyalásokat folytattunk, melyek során mi pontos információkkal szolgáltunk nekik, különösen a Velencei Bizottság ajánlásainak kézhezvétele után. Személyesen is részt vettem a bizottság könnyűnek nem mondható ülésén, ahol megvédtük az álláspontunkat, és elmagyaráztuk, hogy nem fogjuk megsérteni a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekek jogait.
Párbeszédet folytatunk mindegyik érintett országgal. Lengyelországgal és Bulgáriával már aláírtunk egy okiratot, amelyben rögzítettük álláspontunkat; velük jó irányba halad az együttműködés. Romániával kapcsolatban vannak vitás kérdések, hisz esetükben, akárcsak a magyar kisebbségnél, összetettebb a kérdés, lévén, más nyelvcsaládhoz tartoznak, így nekik nehezebb elsajátítaniuk az ukrán nyelvet. Erre való tekintettel különböző modelleket dolgoztunk ki a kétnyelvű oktatás bevezetésére. Valahol ez hosszabb, valahol rövidebb ideig tartó folyamat lesz. Ezt a modellt nevezzük 60-40-modellnek, mely szerint a középiskola befejezéséig a tantárgyak legalább 60 százalékát a tanulók ukrán nyelven fogják tanulni. Vagy ha akarják, akár többet is. De kevesebbet nem. Ez azokra az iskolákra vonatkozik, melynek nyelve az Európai Unióban használt nyelvek egyike.

– A botrányos magatartásáról elhíresült Larisza Nyicoj írónő Dmitro Tabacsnikhoz hasonlította Önt, amiért a 60-40-modell mintájára megállapodást kötött bolgár kollégájával. A parlament viszont ezt a kvótát még nem fogadta el.
– Csak a munkámat végzem, azokat a feladatokat, amelyeket az állam rótt rám. A kétoldalú tárgyalás egy ezek közül. Ezeken a találkozókon vitatjuk meg a szakmai kérdéseket, majd közzétesszük a sajtóban az eredményeket. Ezt a modellt használják az európai országok is, pont ezért bólintott rá a Velencei Bizottság. De ebből is politikai kérdést csináltak. Egyrészről egyesek, mint például Larisza Nyicoj, azt mondják, az ukrán nyelvet hozzuk ezáltal hátrányos helyzetbe. Másrészről ott vannak a magyar kisebbség vezetői, akik azt állítják, hogy meg akarjuk fosztani gyermekeiket nemzeti identitásuktól, és durván megsértjük a jogaikat. Egyik félnek sem tudunk teljes mértékben eleget tenni. Ezért számunkra csak egy kiút van: betartva az Alkotmányban foglaltakat minőségi oktatást biztosítani a tanulók számára. Megengedhetetlen, hogy egy ukrán állampolgár csak közvetlen lakóterületéhez kötődjön, és ne tudja elolvasni vagy kitölteni adóbevallását, mert az iskolában nem részesült megfelelő oktatásban. Mi ezen változtatni fogunk, habár innen is, onnan is lesznek majd felénk panaszok.

„A munkaerőpiacon hetven százalékban kétkezi munkásokat keresnek, viszont a végzősök nyolcvan százaléka egyetemekre felvételizik”

– Ukrajnában hiány van a kétkezi munkásokból. Hogyan fogják ösztönözni a végzősöket arra, hogy a divatos egyetemek helyett válasszák inkább a szak(közép)iskolákat? Hisz körülöttünk egyre több az ügyvéd, de nincs kinek megjavítani a lefolyót.
– Az a helyzet, hogy a munkaerőpiacon hetven százalékban kétkezi munkásokat keresnek, viszont a végzősök nyolcvan százaléka egyetemekre felvételizik. Sajnos Ukrajnában a szakiskolai végzettségnek soha nem volt tekintélye. De ez nem tükrözi a valóságot, mert ha a bérek szempontjából nézzük a dolgot, akkor sokszor szak(közép)iskolai végzettséggel nagyobb fizetésre tehetünk szert, mint egyetemi diplomával.
A szak(közép)iskolák felszereltsége sajnos nagyon elavult, így múlt századi gépeken próbáljuk megtanítani fiataljainkat a modern szakmákra. Épp ezért a kormány szakiskolai központok létrehozását kezdeményezte. Ezeket a legkeresettebb szakmák elsajátításához szükséges gépekkel szereltük fel, és ide jöhetnek gyakorlatra a szakiskolák diákjai. Tavaly és tavalyelőtt erre a célra 50 millió hrivnyát, míg idén 100 milliót különítettünk el, ez azonban nagyon kevés egy ekkora rendszer kiépítésére. Az EU-val pedig – a felsőoktatási együttműködésen túl – szakiskolai infrastrukturális projektben állapodtunk meg. Az unió pénzügyi segítséget ad korszerű szakiskolai berendezések vásárlására és az épületek felújítására.
Második lépésként bevonjuk a szakközépiskolák ellátásába a különböző minisztériumokat és a munkaadókat. Például a közutak javítására rengetek pénzt ad az infrastrukturális minisztérium, de nincsenek szakképzett ukrán munkások a feladatok elvégzésére. Hogy ne kelljen vendégmunkásokat alkalmazni, azt szeretnénk, hogy a minisztérium a munkálatokra kijelölt összeg 0,02 százalékát fordítsa a hazai munkások képesítésére. A munkaadók esetében pedig egyezményt kell aláíratnunk azokkal a diákokkal, akiknek a tanulmányait a munkaadók fizetik, miszerint a diploma megszerzése után minimum két évet az adott munkaadónál fognak dolgozni. Így megelőzhetnénk azt is, hogy a frissdiplomások külföldön keressenek munkalehetőséget. Ez a rendszer egyszer már működött.

Kárpátalja.ma

Kárpátaljai diákokat köszöntött az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken az Országházban; a magyarul tanuló kétszáz, ukrán nemzetiségű gyerek korábban a zánkai Erzsébet-táborban nyaralt.

Rétvári Bence az ünnepségen azt mondta, az Erzsébet-programot néhány éve elindító jogszabály új szociális üdülési lehetőséget nyitott meg sok magyar számára.

Eddig több mint egymillióan részesültek a program valamely előnyéből. Közülük a legtöbben diákok voltak – csak idén nyáron mintegy 130 ezer fiatal vesz részt napközis vagy ottalvós Erzsébet-táborban -, de nagycsaládosok, fogyatékos gyermekeket nevelő intézményekben dolgozók és nyugdíjasok is sok támogatást kaptak – tette hozzá az államtitkár.

Rétvári Bence kiemelte: a magyarok számára különösen megtisztelő és örömteli, hogy olyan Kárpátalján élők vesznek részt a programban, akik azt feltételezik, hogy a felmenőik magyarok voltak. A táborban bővülnek ismereteik a magyar nyelvről – mondta.

Hangsúlyozta: a magyar kormány mindig a segítségére lesz azoknak, akik újra meg szeretnék erősíteni a magyarságukat, bárhol is éljenek a világban.

Azt mondta, reméli, a jelenlévők megtapasztalták, hogy jó a magyarok közösségébe tartozni, és arra buzdította őket, hogy minél inkább sajátítsák el a magyar nyelvet.

Az államtitkár felidézte, hogy a képviselők 110 éve hozzák meg a magyar jogszabályokat az Országházban, amelyet a világ legszebb parlamentjének nevezett. Szinte minden itt felhasznált anyag a történelmi Magyarország területéről származik – közölte.

A szervezők tájékoztatása szerint vasárnap mintegy 220 magyarul tanuló ukrán gyerek és harminc kísérő pedagógus érkezett Magyarországra, hazautazása előtt a csoport a pénteki napot Budapesten töltheti el. A többségében 10-14 éves fiatalok negyven településről származnak, a legtöbben Beregszászról, Királyházáról, Kovászóról és Ungvárról. Mintegy ötven gyerek beszél folyékonyan magyarul.

A nyáron Erdélyből, a Felvidékről és a Délvidékről is érkeznek fiatalok a magyarországi Erzsébet-táborokba. Így az idén összesen csaknem 2500 határon túli gyerek vakációzhat a Balaton partján – írták.

A macskák és gazdáik közötti kommunikációt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének kutatói.

A százötvenhét macskatulajdonos megkérdezése után megállapították, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. A tanulmány a Science Direct tudományos honlapon jelent meg – közölte az ELTE pénteken az MTI-vel.

A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat kategóriába tartozik. A macskával (is) rendelkező háztartások száma ugyanolyan magasnak mondható, mint a kutyatartóké. Ugyanakkor a macskákról az etológia sokkal “kevesebbet tud”, amikor az ember-macska kapcsolatról van szó, mint a több évtizede intenzíven kutatott kutya-ember interakciókról.

A házimacskákról szóló etológiai kutatások eddig elsősorban a ragadozó viselkedésről, illetve a különféle magatartásproblémákról szóltak. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói – Pongrácz Péter egyetemi docens és Szapu Julianna Szulamit MSc hallgató – most megjelent tanulmányukhoz kapcsolódva viszont a társállatként tartott macska és gazdája közötti viszony jellegzetességeiről kérdezték a magyar macskatartókat.

A tudósok arra keresték a választ, hogy a macskatulajdonosok hogyan képesek megérteni háziállatuk viselkedését, szándékait és hangulatát, illetve hogy a macska képes-e ugyanerre, vagyis milyen állat a macska az emberrel való együttélés szempontjából.

“Lényeges, hogy ebben a tanulmányban nem a kutyához viszonyítva elemeztük a macska viselkedését, és nem is arra voltunk kíváncsiak, milyen gondok merülnek fel a macskával kapcsolatban. Sokkal inkább arról kívántunk képet kapni, hogy a macska-ember kapcsolat mennyire sokrétű, milyen mértékben élik meg azt az emberek kétirányú interakciók folyamataként – foglalja össze Pongrácz Péter.

Amint az a válaszokból kiderült, a macskatartók szemszögéből nézve kedvenceik jelentős értelmi és érzelmi képességekkel rendelkezhetnek, a macskák értik az emberi kommunikáció különféle formáit és maguk is többféle módon kommunikálhatnak az emberrel. A macskatartók viszonyulása kedvenceikhez nem egyforma: a nők “többet feltételeznek” empátia terén a macskáról, mint a férfiak, és a magasabb végzettségű macskatartók szintén kommunikatívabbnak és empatikusabbnak tartották állataikat.

Az idősebb emberek inkább számoltak be arról, hogy macskájuk érzelmileg igazodik hozzájuk. A gazda és macskája közötti interakciók sokrétűsége és a két fél közötti érzelmi közösség között összefüggés volt megfigyelhető. Emellett elmondható, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között.

Érdekes szokásként merült fel a macskahang-utánzás különösen a fiatalabbak körében. Ugyanakkor a macskák hangjából a gazdák nem tudják kikövetkeztetni, pontosan mit is “szeretne” az állat, vagyis a macskanyávogás kevésbé informatív az ember számára. A tanulmány rávilágított arra, hogy a társállatként tartott macskák minden szempontból “teljes élményt” nyújtanak gazdáiknak az ember és állat között tapasztalható, kétirányú interakciók és társas megértés terén. A kérdőíves eredményekre támaszkodva a jövőben több kísérletes munkához is ötleteket meríthetnek a kutatók.

Megjelent a romániai közoktatási minőségbiztosítási hatóság (ARACIP) honlapján pénteken a helyi hatóságok által tavaly felszámolt marosvásárhelyi római katolikus gimnázium (újbóli) megalapításáról, illetve ideiglenes akkreditálásáról szóló miniszteri rendelet.

A csütörtöki keltezésű rendeletet Valentin Popa, a bukaresti szociálliberális PSD-ALDE kormány oktatási minisztere írta alá.

Az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt.

Az újraalakuló magyar tannyelvű tanintézmény az 1948-ban államosított jogelődje által használt “II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium” nevet veszi fel, a végleges akkreditáció megszerzésének határideje pedig az első évfolyamok végzése után három évvel (2025-2026) jár le. Ha addig az iskola nem kapja meg az ARACIP-tól a végleges működési engedélyt, akkor nem lesz joga többé cikluskezdő (első, ötödik és kilencedik) osztályokat indítani, illetve líceumi felvételit szervezni, és a tanintézetet fokozatosan felszámolják.

A miniszteri rendelet szerint a katolikus iskolának továbbra is az – egyháznak visszaszolgáltatott – marosvásárhelyi épületegyüttes B szárnyában biztosítanak helyet, a főépületben ugyanis a román tannyelvű Unirea Főgimnázium működik.

A marosvásárhelyi iskolaügy rendezését a magyar kormány is sürgette, az ügy megoldására pedig több ízben is ígéretet tett Liviu Dragnea, a Romániában kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

A helyi hatóságok által tavaly felszámolt magyar tannyelvű oktatási intézmény újraalapítását korábban törvénnyel próbálta elérni az RMDSZ, a szociálliberális kormánykoalíció által támogatott jogszabályt azonban az alkotmánybíróság a jobbközép ellenzék óvásának helyt adva márciusban megsemmisítette.

A PSD-ALDE koalícióval a parlamentben együttműködő RMDSZ ezek után a kormánytól kérte az iskola újraalapítását. Ehhez egy júniusban elfogadott sürgősségi kormányrendelet teremtette meg a jogalapot, amely – az oktatási kerettörvényt módosítva – lehetővé tette, hogy az oktatási minisztérium a szülők, menekültek, elismert egyházak vagy parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetek kérésére közbelépjen, ha a helyi hatóságok nem biztosítják “az igényeknek megfelelő módon” az említettek oktatással kapcsolatos alapvető jogait. A miniszteri rendelet rögzíti, hogy az új iskolát Marosvásárhely önkormányzatának alanyi jogon be kell illesztenie az iskolahálózatba.

A miniszteri rendelet kibocsátásáról csütörtöki hírlevelében beszámoló RMDSZ szerint szeptembertől újraindulhat a tanítás a marosvásárhelyi magyar nyelvű római katolikus gimnáziumban.

Augusztus 10-re virradó éjszaka ismeretlen elkövetők betörtek a beregszászi járási Bene község polgármesteri hivatalába, ahol a polgármester, a jegyző és a főkönyvelő dolgozószobájában mindent átkutattak. A három helyiségben lévő, három páncélszekrényt nagy hozzáértésről tanúskodó módon feltörték, a bennük lévő iratokat kiszórták, de végül semmit nem vittek magukkal, még az asztalokon lévő laptopokat sem, csak néhány üveg szeszes italt.

Vincze István, Bene polgármestere az eset kapcsán tudósítónknak elmondta: „4,45-kor hívott a takarító, hogy valami nincs rendjén a hivatalban. Ő általában fél ötkor megy dolgozni. Elmondta, hogy a szobámban a széf nyitva van, a benne lévő papírok, dokumentáció az asztalra ki vannak dobálva, gyanús volt neki, de megpróbálta összerakni. Átment a jegyző szobájába ott is nyitva a páncélszekrény, az iratok ott is szétdobálva, de a legnagyobb rendetlenség a főkönyvelő szobájában várta, akkor már hívott engem. Rögtön odamentem. Annyit láttunk, hogy a főkönyvelő szobájának az ablakán közlekedtek, levették a szúnyoghálót és más látható nyomai is vannak az ablakon annak, hogy ott távoztak. Értesítettem a rendőrséget, akik negyedórán belül ki is értek két autóval.

Úgy vélik a rendőrök, hogy hosszabb időt is eltöltöttek az épületben az elkövetők, közben ketten is figyelték az utcát az ablakokból, két helyen nyitva volt ugyanis az ablak: a könyvtáros szobájában a földszinten és egy az emeleten, ahol a késsel kivágott függönyön keletkezett résen keresztül figyelt a betörők egyike. Sávos szalagfüggöny, mi megpróbáltuk elszakítani, de nem lehet, azt valaki láthatóan késsel kivágta, és eldobott ott egy cukorkás papírt is. Az jegyző szobájában és az enyémben új széfek vannak, azokat úgy kinyitották, hogy nincs is rajtuk semmilyen sérülésnek nyoma. Viszont a főkönyvelő szobájában még egy a magyar időkből maradt Hirsch-páncélszekrény volt, azt nem tudták egyszerűen kinyitni. Letették a földre, az ajtaján flexnyomok vannak, a zárat körbevágták és úgy feszítették ki. Most látjuk, hogy ennek a régi széfnek a falai tele vannak homokkal, olyan nehéz, hogy csak hárman tudtuk a helyére tenni, de a betörők le tudták tenni a földre, úgy biztosan könnyebb volt nekik dolgozni. Azt gondolhatták, hogy ha valahol, akkor a főkönyvelő páncélszekrényében lehet a pénz, de tévedtek.

A régi Hirsch-széfben volt egy festékes patron, még a szovjetrendszerből maradt ott, azzal összekenték a kezüket és mindenen jól látható piros ujjlenyomatokat hagytak. Nem vittek el semmit, az asztalokon ott hagyták az értékes laptopokat. Szerintem azt gondolták, hogy kívülről szép a községháza, akkor pénz is lehet az épületben. Viszont ebben tévedtek, pénzt nem találtak. A Benei Községi Tanácsnak a földadó az egyetlen bevételi forrása – sajnos. Tavaly még nálunk fizették az emberek, július és augusztus folyamán. Akkor, ami összegyűlt egy hét alatt, azt a könyvelő pénteken befizette a bankba. A hét vége felé legfeljebb öt-tíz ezer hrivnya volt a könyvelő páncélszekrényében. Idéntől viszont a földadót is a postán, vagy bankban fizetik az emberek, ahogy a villany- vagy gázszámlát. Tehát semmilyen készpénzforgalom nincs a községházán.

Mindent átnéztünk, úgy látjuk, hogy semmit nem vittek el, csak három üveg szeszes ital hiányzik a hűtőből. Sok, használható ujjlenyomat van, a rendőrök szerint profik voltak az elkövetők, de az ujjlenyomatok lebuktathatják őket” – mondta el a Kárpátaljának Vincze István, Bene polgármestere.

Badó Zsolt

Azt talán senkinek sem kell bizonygatni, hogy napjainkban az internet és az okostelefonok világa számtalan áldása mellett sok veszélyt rejteget. A szélhámosságokon túl, melyek a hiszékeny emberek pénztárcáját, bankszámláját célozzák meg, vannak sokkal ördögibb, lelki károkat okozó és a legsérülékenyebbeket, a gyermekeket célzó jelenségek is. Mostanára szinte a világ minden pontján, így Európában is felbukkant a Momo-jelenség.

A Momo nevű ijesztő figura a Facebookon és WhatsAppon keresi áldozatait, gyerekeket és tinédzsereket, akiket arra próbál rávenni, hogy hajtsanak végre bizonyos feladatokat. Aki nem hajlandó, azt különböző dolgokkal fenyegeti meg. Sajnos minél nagyobb nyilvánosságot kap Momo, annál több beteg lelkű kiberbűnözőnek juthat eszébe felhasználni.

Momo alakjához annak kiötlője egy japán tervező 2016-ban létrehozott horrorfiguráját kölcsönözte, aki elhatárolódott azoktól, akik az ő művét az Instagramról lelopva manipulációra használják. A nevét pedig a kiváló gyerekkönyvszerző, Michael Ende címszereplőjétől lopta, aki egyébként pozitív figura. Az ördögi ötlet kiagyalója két dologra épít, hogy megnyerje a gyerekeket. Az egyik a horror divatja, amely erős a gyerekek körében, és sokkal jobban hat rájuk, mint a felnőttekre, akik csak szórakozásnak tekintik a rémségeket. A másik jelenség az eszement „kihívás”.

Mint sok más esetben történt, ez is ártatlanul, mi több, jó szándékkal indult, még akkor, amikor az interneten ismert és ismeretlen emberek egy vödör jeges vízzel öntötték nyakon magukat. A dolog állítólag úgy kezdődött, hogy egy jótékonyságra szánt pénzköteget kezében tartó srácot egyszer csak meglepte az egyik haverja és leöntötte egy vödör vízzel. Ezután vált internetes divattá a nyakon öntés, majd kihívásos feladattá fejlődött, aminek a kiteljesedett verziója szerint a feladatot teljesítők a hideg élménnyel egybekötve pénzt adományoztak egy ALS nevű betegség ellen harcoló alapítványnak. Szóval a móka nem volt öncélú hülyéskedés, így a sztárok, celebek és politikusok is egyre nagyobb számban csatlakoztak hozzá. A feladat végrehajtása után ráadásul minden résztvevő újabb három embert hívhatott ki, így tömegessé és világméretűvé vált az egész.

Csakhogy, ahogy mondani szokás, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A rendkívül népszerűvé vált vizes kihívást újabbak követték, melyek már egyáltalán nem voltak ilyen ártatlanok és jótékony célúak, mint például a mosószeres kapszulák lenyelése a fiatalok körében, nem beszélve a sokat vitatott Kék Bálnáról, egy állítólagos internetes játék és a folyományaként kialakult jelenségről, amely feltételezések szerint több, akár 130 tinédzser halálát okozta Oroszországban és más országokban. A beszámolók szerint a „játékban” résztvevőknek különféle feladatokat kellett teljesíteniük, melyek végül öngyilkossághoz vezethettek, s melyek kapcsán végül már nem lehetett tudni, hogy mi az igazság. Ráadásul az ilyen jelenségeknél fennáll az a veszély, ami az előbb említett esetben is megtörtént. Hiába tartóztatták le azt a 26 éves orosz postást, aki az egészet elindította, a jelenség önjáróvá vált, mert akadtak olyan emberek, akik pszichés problémák vagy más alantas célok miatt folytatták.

Momo először csak kisebb dolgokat kér a kiszemelt az áldozatoktól, teljesítésük bizonyítékaként pedig kép küldését várja a feladat elvégzéséről. Aki nem teljesíti az utasítást, azt ijesztő kép- és hanganyagokkal bombázza, s azzal fenyegetőzik, hogy éjszaka meglátogatja és bántani fogja. Ezt követően újabb és újabb feladatokat ad annak, aki erre rávehető. A hírek szerint előfordult már gyerekeknél önmaguk megsebzése és öncsonkítás is. A feltételezések szerint nem egyvalaki áll a Momo-jelenség mögött, már többen igyekeznek kihasználni. Lehetnek olyanok is, akik csak egyszerű adatlopással próbálkoznak: a megfélemlített gyerekből kiszedni a családra vonatkozó érzékeny információkat.

Bármennyire is képtelenségnek hangzik egyesek számára, a gyerekek ebből a szempontból nagyon sebezhetőek. Aggasztó jelenség, hogy hajlandóak megtenni olyan dolgokat, ha „kihívásról” van szó, amire egyébként, más körülmények között simán nemet mondanának.

Vitathatatlan, hogy a hatóságok, bűnüldöző szervek mellett a szülőkre hárul a feladat, hogy megóvják gyermekeiket az ilyen veszélyektől. Még javában tart a szünidő, s a dolgozó szülők sok esetben kényszerülnek napközben magukra hagyni csemetéiket, arról nem beszélve, hogy azok idejük nagy részében a szülők jelenlétében is ellenőrzés nélkül bújják a internetet. Fontos, hogy a gyermek megtanuljon különbséget tenni a virtuális és a való világ között, és ebben nagy szerep jut a szülőknek. Gyermekünk internetes tevékenységének rendszeres ellenőrzésével, fokozott odafigyeléssel és a megfelelő önvédelmi mechanizmus kialakításával meg kell akadályoznunk, hogy az internet veszedelmes fegyverré váljon egyesek kezében!

Németh Zsuzsa

Az Oroszországban raboskodó, közel három hónapja éhségsztrájkoló ukrán filmrendező megfelelő kezelésére szólította fel az Európai Unió pénteken Moszkvát, miután egyre aggasztóbb hírek érkeznek Oleh Szencov állapotáról.

“Jelentések szerint Oleh Szencov egészségügyi állapota gyorsan romlik. Oroszországnak megfelelő ellátásban kell részesítenie az Emberi Jogok Európai Bíróságának július 25-i átmeneti rendelkezésével összhangban” – írta közleményében Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője.

Az EU emellett felszólította Moszkvát a törvénytelenül őrizetbe vett ukrán állampolgárok mindegyikének haladéktalan szabadon bocsátására.

Szencovot 2014 májusában vették őrizetbe az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, ahonnan Szibériába hurcolták. 2015 augusztusában terrorizmus vádjával 20 év fegyházbüntetésre ítélték. Szencov nem ismerte el bűnösségét. Kijev szerint koholt vádak alapján ítélték el.

A rendező május 14-én kezdett határidő nélküli éhségsztrájkot, követelve 64, Oroszországban szerinte politikai okokból bebörtönzött ukrán szabadon bocsátását. Saját magának nem kért szabadságot.

Gazdasági háború meghirdetéséhez hasonlította az orosz miniszterelnök az Oroszország elleni amerikai szankciók lehetséges továbberősítését, amire Dmitrij Medvegyev szerint gazdasági, politikai és egyéb eszközökkel kellene reagálni.

“Nem szeretném kommentálni a leendő szankciókról szóló szóbeszédeket, de egyet elmondhatok: ha valami olyasmi történik, mint a banki tevékenység vagy valamely deviza használatának betiltása, akkor az egyenesen gazdasági háború meghirdetéseként lesz majd értékelhető. És erre a háborúra elkerülhetetlenül szükség lesz majd reagálni – gazdasági módszerekkel, politikai módszerekkel, szükség esetén pedig egyéb módszerekkel is. Amerikai barátainknak ezt meg kell érteniük ” – fogalmazott Medvegyev az orosz Távol-Kelet ás a Bajkál régiójának fejlesztéséért felelős kormánybizottság ülésén.

A kormányfő álláspontja szerint a már életbe léptetett és nemrégiben meghirdetett szankciók célja Oroszország gazdasági erejének korlátozása, az ország “eltávolítása az erős konkurensek közül a nemzetközi mezőnyben”. Mint mondta, Moszkva az elmúlt száz év során, vagyis már a szovjet korszak óta folyamatos szankciós nyomás alatt élt. Elismerte, hogy a gazdasági büntetőintézkedések hatást gyakorolnak a gazdaság közérzetére és a devizaárfolyam mozgására is.

Medvegyev a “rosszhiszemű gazdasági verseny” példájaként említette azt, hogy az Egyesült Államok megpróbálja korlátozni az Európába szállított orosz gáz mennyiségét, mert a saját cseppfolyósított földgázának (LNG) eladásában érdekelt. Rámutatott, hogy Washington Kína ellen is protekcionista intézkedéseket vezetett be.

“Ez természetesen nem tetszik a kínaiaknak és senkinek sem tetszik, és a feladatunk az, hogy ellenálljunk ezeknek az intézkedéseknek” – fogalmazott Medvegyev.

Egy amerikai szenátorok által előkészített – az orosz Kommerszant című gazdasági lap által ismertetett – törvénytervezet blokkolná az orosz bankok dollártranzakcióit, megtiltaná az amerikai rezidensek számára az új orosz államadóssággal való műveleteket, és a terrorizmust támogató országnak minősítené Oroszországot.

„Államilag finanszírozott helyre vettek fel az egyetemen (за держзамовленням), ám teherbe estem. Megtehetik, hogy jövőre, a diploma megszerzése után mégis vidéki munkahelyre vezényelnek három évre? Ha nem engedelmeskedem, vissza kell fizetnem a tandíjat?”

– A 2016-ban elfogadott és 2017-től életbe lépett új felsőoktatási törvény megszüntette az állami költségen tanult friss diplomások kötelező munkahelyre vezénylését – a katonai felsőoktatási intézmények végzőseinek kivételével. Sőt, a jogszabály értelmében az államnak és a felsőoktatási intézményeknek mostantól semmiféle kötelezettségük nincs a végzősök elhelyezkedésével, foglalkoztatásával kapcsolatban.

Az oktatásról című törvénynek az előző, tehát a 2017 szeptembere előtt érvényes változatának 52., 2014. szeptember 6-án módosított cikkelyéből is törölték már a kötelező „ledolgozásra” vonatkozó részt.

Az egész vezényléses rendszerből csupán annyi maradt, hogy 2017-től kedvezményre számíthatnak a felvételnél azok az államilag finanszírozott felsőoktatási képzési helyekre pályázó leendő pedagógusok és orvosok, akik vállalják, hogy a diploma megszerzése után legalább három évre vidéken helyezkednek el.

A polgári törvénykönyv 5. cikkelyének 3. pontja rögzíti, hogy az új törvényi rendelkezések csak azon jogok és kötelezettségek esetében érvényesülnek, amelyek az adott jogszabály elfogadását követően keletkeztek. Ugyanez az elv vonatkozik a munkaviszonyra is.

Magyarán, a diploma megszerzése utáni kötelező hároméves munkavállalásról 2014. szeptember 6. előtt megkötött szerződések a vonatkozó jogszabályok módosulása után is érvényben maradtak, vagyis ezekben az esetekben a vállalt három évet le kell dolgozni. Ellenkező esetben az állam kezdeményezheti a tandíj behajtását a szerződést megszegő személytől.

Ami a várandós nők kötelezettségeit illeti, még a régi jogszabályok is úgy rendelkeztek, hogy a terhesség méltánylandó jogalapot jelent a kötelező vezénylésről kötött szerződések felbontására az államilag finanszírozott helyen tanulóknál. Emellett a felsőoktatási intézményt befejező nők esetében a terhességi és szülési szabadság, valamint a születendő gyermek hároméves koráig tartó gyermeknevelési szabadság beleszámított a vezénylés alapján történő munkavégzés idejébe. Ily módon, gyakorlatilag tényleges munkavégzés nélkül is letudható az állammal szembeni munkavégzési kötelezettség, anélkül, hogy a várandós nő felmondaná a szerződését.

hk

Több mint 2500 éve a Fekete-tengeren elsüllyedt görög hajó roncsaira bukkantak régészek az ukrajnai Mikolajiv közelében.

Az ukrán régészeti intézet és a varsói régészeti intézet közös expedíciója fedezte fel az ókori hajót, ez az egyik legrégibb hajó, amelyet a térségben megtaláltak – adta hírül a The Greek Reporter című görög napilap.

Vjacseszlav Geraszimov, a fekete-tengeri víz alatti régészeti expedíció vezetője szerint a hajó valószínűleg a Olbiába vagy Kherszonészoszba vezető ókori kereskedelmi útvonalon hajózott.

“Ez az egyik legrégebbi ismert hajó, amelyre a Fekete-tenger északi térségében bukkantak. A Kr.e. 5. században görög hajósok tulajdona lehetett, ebben az időben foglalták el a görögök a Fekete-tenger északi térségét, itt állt az általuk alapított első görög település, Olbia” – mondta Geraszimov.

A régészek jelenleg hullámsírjában vizsgálják a hajóroncsot, és döntenek arról, kiemeljék-e.

A munkácsi járási Várkulcsa (Kljucsarka) településen három hete szünetel a szemétszállítás – adta hírül augusztus 8-án az M-Studio.

Zorjan Pavlik, a község polgármestere a felháborító helyzettel kapcsolatban Maszalova Duskához, a munkácsi Tiszta Város kommunális vállalat vezetőjéhez fordult, aki azonban problémáját meg sem hallgatta.

Ezután az AVE vállalat vezetőjétől kért magyarázatot, hogy miért nem szállítják el a hulladékot a településről, azonban tőle sem kapott választ.

A helyiek elmondása szerint azért nem viszik el a szemetet, mert így akarnak nyomást gyakorolni a lakosokra, amiért nem akarnak egyesülni Munkáccsal.

Amikor már felhalmozódik és egészségtelenné válik a szemét az utcákon, akkor lehet, elszállítják majd – nyilatkozta egy helyi lakos.

Kárpátalja.ma

A tűz Algarve tartománybeli Monchique település közelében tombol, és egyelőre nincs remény a gyors befejezésre.

Több mint 21 ezer hektár erdő vált a lángok martalékává. A tűzoltóság munkáját tovább nehezíti az erős szél. A portugál miniszterelnök, Antonio Costa egy lisszaboni sajtókonferencián bejelentette, hogy az erdőtűz eloltása még napokba telhet.

A hatóságok csütörtökön további evakuálásokat rendeltek el, ezúttal Silves közelében, ahol jelenleg is csaknem ezerházomszáz tűzoltó dolgozik. Múlt péntek óta az erdőtüzek következtében harminchat ember sérült meg, egy súlyosan. A sérültek közt tizenkilenc tűzoltó van – nyilatkozta Patricia Gaspar, a polgári védelem szóvivője. A portugál kormány kiemelt védekezési tervet küldött szét az ország minden megyéjébe, hogy elkerülje a 2017-es drámai tűzvészek következményeinek megismétlődését, ahol 114 ember halt meg a mentőegységek közti együttműködés hiánya miatt.

Kevesen tudják, hogy az olvasás több, mint egyszerű kikapcsolódás és kellemes időtöltés. Valójában mindezek mellett kifejezetten egészséges is. Még akkor is, ha csupán napi öt-tíz percet tudunk rászánni.

Számos haszna van
A tudás hatalom – állapította meg Sir Francis Bacon angol államférfi, író és filozófus, aki szerteágazó ismereteit, műveltségét e megállapítás jegyében igyekezett is kamatoztatni I. Erzsébet udvarában. Ha nem is akarunk magunknak akkora befolyást, mint bő 400 évvel ezelőtt a nagy tudású lovag, de számos okból hasznát vesszük az olvasásnak.

Az olvasás megmozgatja az agyat
Bármit is olvasunk, legyen az kalandregény, vagy éppen egy szakácskönyv, az olvasás hatására az agyunkat olyan ingerek érik, mintha valójában megélnénk mindazt, ami a lapokon áll. Spanyol kutatók kiderítették, hogy ha például a “fahéj” szót olvassuk, akkor az agyunkban aktivitás mérhető a szaglásért felelős területen. Ugyanez a helyzet például akkor, ha mondjuk valamilyen mozgásról olvasunk, ilyenkor a mozgásért felelős rész aktiválódik.

Fejleszti az empátiás készséget
Az olvasás során rengeteget tanulunk, de nem csak lexikális értelemben. A történetek szereplőinek viselkedése, élete bepillantást enged olyan képzeletbeli (vagy akár valós) helyzetekbe, amelyekből akár még tapasztalatokat is szerezhetünk. Kutatások bizonyítják, hogy ezáltal fejlődnek az empátiás illetve szociális készségeink. Szakértők szerint erre különösen a romantikus regények, illetve a detektívregények alkalmasak.

Az olvasástól boldogabbak leszünk
Több tanulmány is igazolja, hogy az életben az élmények sokkal boldogabbá tesznek, mint a tárgyak, és a materiális dolgok. Éppen ezért a rendszeres olvasástól az életminőségünk és a kedvünk is javulni fog. Akik sokat olvasnak, azok általában sokkal elégedettebbek az életükkel.

Az olvasás oldja a stresszt
Elveszni egy izgalmas könyvben az egyik legjobb relaxáló tevékenység, amely kutatások szerint megelőzi a zenehallgatást, a sétát és a teázást is. Éppen ezért mindenkinek, aki sokat stresszel, vagy szorong, a lehető legtöbbet kellene olvasnia. Szakértők kimutatták, hogy már hat perc olvasás is képes lelassítani a szívverést, és csökkenteni az izomfeszültséget.

Építi a szürkeállományt
A rendszeres olvasás edzésben tartja az agyat, óv a memóriavesztéstől, és fejleszti a kognitív képességeket is. Emellett lassítja az agy öregedési folyamatait, így idős korban különösen ajánlott.

Bírói indítványra csütörtökön Ungváron előzetes letartóztatásba helyezték a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ellen február 27-én elkövetett robbantásos támadás feltételezett felbujtóját, akit egy nappal korábban Dnyipropetrovszk megyében vettek őrizetbe a hatóságok – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

Az orgánum cikke szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai a Dnyipropetrovszk megyei ügyészség irányításával augusztus 8-án vették őrizetbe a KMKSZ-székház ellen elkövetett bűncselekmény szervezőjét. A nemzetközi ellentétek szítására irányuló, különlegesen súlyos bűncselekmény felbujtásával gyanúsított 37 éves személyt a nyomozati bíró döntése alapján csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezték, óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés lehetősége nélkül – írta a hírportál.

A KMKSZ-székház elleni támadás ügyét az SZBU kárpátaljai főosztályának nyomozati osztálya vizsgálja a Kárpátalja megyei ügyészség eljárásjogi irányításával – közölte csütörtökön a megyei ügyészség sajtószolgálata.

A KMKSZ-székház elleni február 27-i robbantásos támadás két feltételezett elkövetőjét – a kelet-ukrajnai konfliktusövezetet megjárt hivatásos katonákat – március elején fogták el a közép-ukrajnai Kropivnickij (korábban Kirovohrad) városban. A gyanúsítottakat Ungváron 60 napos előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság, amelyet később további két hónapra meghosszabbítottak. A székházrobbantás ügyét a Kárpátalja megyei ügyészség terrorcselekménynek minősítette. A gyanúsítottak elfogásakor az ukrán hatóságok azt közölték, hogy a támadás felbujtója a Dnyeszter Menti Köztársaság területére menekült.

Az első órában felfedezzük a világot, a másodikban kizárólag hegyet mászunk. Mihály István műsora Kedves Hallgató! Ezen a szombaton Óperencián inneni és túli tájakra is eljutunk. A Retrómánia első  félidejében többek közt  Hobo, Alice Cooper, a Karthago, a Republic, az Omega, Rúzsa Magdi és a Supert...

Névnap Lőrinc – latin eredetű; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített. Idézet

„Egy nemzet akkor hal meg igazán, ha elfelejti múltját, ha két kézzel tépi ki önnön gyökereit!”

Fonyódi Tibor

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM

Lőrinc napja

A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom.

Forrás: Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Fábry Zoltán (Stósz, 1897. augusztus 10. – Stósz, 1970. május 31.) Csehszlovákiai magyar író, publicista, kritikus. Kritikusként és szerkesztőként figyelemmel kísérte a kárpátaljai irodalmi életet. Ő fedezte fel a beregszászi születésű Tamás Mihályt, nagyra értékelte a munkácsi Sáfáry László és a bátyúi Simon Menyhért költészetét, a nagyszőlősi Neufeld Béla írásait. Szoros baráti kapcsolatban állt a lapszerkesztő-pedagógus Czabán Samuval és vejével, Ilku Pállal, akinek Lendület című regényét a Korunkban (1937) ismertette. Többször járt Kárpátalján. 1927-31-ben „futárszolgálatot teljesített a Tisza és Prága között.”

1932-ben a Nemzetközi Munkássegély megbízásából Ludwig Rennel bejárta Kárpátalját, az éhező verhovinai falvakat.  Útjáról riportkönyvben számolt be. „Az éhség legendája. Kárpátaljai riport” című kis riportkönyvét a kinyomtatás után, még a forgalomba kerülés előtt elkobozták.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Nagyajtay Teréz, jelmeztervező, (1897) Kossuth-díjas születése.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A TUDOMÁNY BIZONYÍTJA, HOGY A BIBLIA IGAZ (5)

„A föld szétmállik, mint a ruha.” (Ézsaiás 51:6)

A Biblia beszél a termodinamika első főtételéről (amit az energiamegmaradás törvénye néven ismerünk), amely kimondja, hogy bár az energia átalakulhat más formájú energiává, de nem keletkezhet, és nem veszhet el. Ez megcáfolja Sir Fred Hoyle „állandó állapotú világegyetem” vagy „folyamatos keletkezés” elméletét, melyet a tudósok is elvetettek. Hoyle azt állította, hogy a világegyetem bizonyos pontjain anyag (vagy energia) folyamatosan keletkezik. A termodinamika első tétele azonban épp az ellenkezőjét mondja ki: napjainkban nincs semmiféle „keletkezés”. A Bibliában azt olvassuk: „Így készült el az ég és a föld és azok minden serege” (1Mózes 2:1). Az „elkészült” szó az eredeti héberben olyan befejezett cselekvést jelöl, ami többé nem fog újra megtörténni. A termodinamika második főtétele azt mondja ki, hogy a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok, minden a rendezettség felől a rendezetlenség felé halad. Másként fogalmazva: minden tönkremegy és elhasználódik, ahogy az energia egyre kevésbé felhasználható. A zsoltáros azt írta: „Te vettél hajdan alapot a földnek, az ég a te kezed alkotása. Azon elpusztulnak, de te megmaradsz. Mind megvakulnak, mint a ruha, váltod őket, mint az öltözetet. Ők változnak, de te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége.” (Zsoltáros 102:26-28). Minél több mindent ismernek meg a tudósok a földi életről, annál többet fedeznek fel abból az igazságból, amit a Biblia világosan tanított már évszázadokkal ezelőtt is. Bármennyire őszintén keresed is a megoldást, vagy bármennyire erősen próbálkozol is, a bezárt ajtót csak a megfelelő kulccsal tudod kinyitni. A Biblia az a kulcs, amely kinyitja az élet megértésének és Isten rád vonatkozó tervének ajtaját.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Lőrinc diakónus, vértanú

Szent Lőrinc példája a szolgálat példája. Egészen Isten szolgálta a vértanúságig. Én is szeretném egészen Istennek adni magamat. Egészen Őt szolgálni szavaimmal, tetteimmel.

Valeriánus császár keresztényüldözése idején, II. Sixtus pápa tanítványa és kiváló tulajdonságai miatt, fiatal kora ellenére fődiakónus volt. Mint ilyen a pápa oldalán segédkezett a szent áldozat bemutatásánál, az egyházi javakat őrizte és a szegényeket gondozta.

Amikor Sixtus pápát elfogták, szomorúan kérdezte: “Atyám, hová mész fiad nélkül?” De a pápa megvigasztalta, hogy néhány nap múlva követni fogja, de addig szét kell osztania az Egyház javait a szegények között, hogy a pogányok kezére ne kerüljön. Feladatát elvégezte. Közben megtudták, hogy ő a vagyon őrzője és elfogták. Amikor az Egyház vagyonát követelték, elővezette a betegeket és a szegényeket. Kegyetlenül megkínozták. A fogságban vakokat gyógyított meg, a megtérteket megkeresztelte. Végül a prefektus parancsára tüzes rostélyra fektették, és elevenen elégették 258. augusztus 10-én. Sírja fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emelt, mely egyike Róma hét fő templomának.

bacskaplebania.hu

Ungvár és Ung vármegye címmel jelent meg 1940-ben az a könyv, mely részletesen bemutatja Ung vármegyét és annak központját, Ungvárt.

A több mint 200 oldalas tanulmánykötet szerkesztésében közel harmincan vettek részt. Tanárok, lelkészek, művészek, képviselők, mérnökök írtak a címben szereplő terület és város történelméről, földrajzáról, néprajzáról, vallásáról, demográfiájáról, gazdaságáról és művészetéről.

A néprajzi részt Csomár Zoltán református lelkész, középiskolai tanár, egyházi író, helytörténész szerkesztette.

Bemutatja az ungi magyarok megélhetési viszonyait, lakóházait; kitér a munkabeosztásukra, ruházkodásukra, kulturális életükre; s nem utolsósorban az étkezési szokásaikat is ismerteti:

„Az ungi magyar nép főtápláléka a kenyér. »Ha kenyér van, minden van«, ismételgetik a közmondást. Régebben parasztra őrölt lisztből készült a kenyér (a liszt egybeőrlődött a korpával), ma azonban már rendes pitélt lisztből sütik a kenyeret a gazdasszonyok. Szorgos nyári munkaidőben, amikor a gazdasszony nem ér rá a főzéssel »pepecselni«, kenyér és szalonna a reggeli és ebéd, amelyet kint a mezőn fogyasztanak el. Reggel nyers szalonna kenyérrel, délben sült szalonna hagymával és kenyérrel. Estefelé a gazdasszony előbb hazamegy a mezőről, hogy otthon megfőzze a vacsorát. A vacsora rendszerint haluska, tepertős zsírral leöntve. A módosabb gazdánál, ahol szolgalegény is van, ez együtt vacsorázik a családdal. Az asszony leteszi az asztal közepére a haluskát és egy tálból fogyasztják el. Néhol a gazdasszony a spór melletti kisszékre telepedve külön vacsorázik a zsíroslábasból. Azonban nemcsak a nyári munkaidőben, hanem általában az év minden szakában a mindennapi kenyér mellett egyik főtápláléka népünknek a gyúrt tésztából készült haluska, amely hetenként kétszer-háromszor is felkerült az asztalra.

Másik két főtápláléka az itteni népnek a krumpli és paszuly. A krumplinak több fajtáját termelik Ungban. A homokos részeken, mint Homokon, Bésben, Iskében és Vajnában termelik a korai krumplit, amelyet nagy mennyiségben visznek az ungvári piacra. Termelik ezenkívül az Ella, kifli, az őszirózsa és sárga krumpli fajtákat.

Különféleképpen készítik. Legismertebb a krumplileves, a törve krumpli, a paprikás és habart krumpli, esetleg sült krumpli. Igen kedvelt étel a nyersen reszelt krumpliból és lisztből összegyurt ú. n. krumpligaluska, melyet »nyögvenyelőnek«, vagy »hicskos«-nak is neveznek és tehén- vagy juhtúróval, esetleg hordóskáposztával keverik össze.

Elterjedt galuskaeledel az is, amelyet főtt krumpli és liszt összekeveréséből állítanak elő. Ebből ujjvastagságú rúdformákat készítenek, amelyeket 3-4 centiméter hosszúságban elvagdalnak és kifőzve zsírral felöntenek. Ezt a nép »krumplinudli«-nak nevezi. Vagy krumplilángost gyúrnak belőle, amelyet zsírral, vagy szilvalekvárral lekenve összehajtanak, mint a palacsintát.

A paszulyt habarva, vagy törve készítik, de kedvelt eledel a káposztáspaszuly.

Ünnepnapokon gyakori a húsleves és töltöttkáposzta. Vasárnap a legtöbb háznál töltöttkáposztát reggeliznek. A töltöttkáposztát a módosabbak hagymás zsírral felöntött rizzsel, a szegényebbek tengeridarával töltik. A káposztát hordóba rakva savanyítják. Leveseket ritkán főznek. A húsleves mellett ismert még a rántottleves, a pörkölt tésztaleves és a krumplileves, azonban ez utóbbi már nagy ételnek számít.

Télen minden gazdánál sertést vágnak. Ahol nem öltek sertést, azt szánakozva emlegetik: »Nincs ott zsirozó, még egy malackát sem vágtak.«

Még a legszegényebb is azon iparkodik, hogy karácsonyra sertést vágjon. A levágott sertéssel nem csinálnak parádét. A szétbontás alkalmával a gerincét szalagszerűen kihasítják és a rajta levő vastag szalonnát, melyet »orja«-szalonnának neveznek, zsírnak kiolvasztják, a többi szalonnát kifüstölik a négy sonkával együtt és nyárra elteszik. Kolbászt, sajtot nem igen készítenek, csak néhány módosabb helyen.

A húsfélét néhány hét alatt elfogyasztják, a sonkát húsvétkor kezdik meg és még aratáskor is tartogatják. Egyet feltétlenül eltesznek csépléshez, mert a töltöttkáposztába ilyenkor sonkahús jár. A csépléshez szükséges munkaerők szívességből segítenek a gazdának, ezért viszonzásképpen »jó ebéd« és »áldomás« jár.

Nagy szerepe van még az itteni nép táplálkozásában a napraforgóból ütött olajnak. Sok háznál zsír helyett ezzel főznek nemcsak a böjti időszakban, hanem egész télen.

Szólni kell még a tejtermékekről és a tojásról. Tej még a legszegényebb háznál is van. A szarvasmarhatenyésztés minden községben fejlett. A tejet általában a gyerekkel itatják. Módosabb gazdacsaládoknál kávét is készítenek. Nyáron kedvelt étel az aludttej és iró.

Vajat, túrót, sőt a tejnek egyrészét a városba szállítják és eladják. Érdekes tünet, hogy a termelő gazda kevesebb tejet, vajat, túrót fogyaszt, mint a nem termelő városi ember. Régebben az egyszerű földművesember házában nem ismerték a kávét és cukrot, ma jóformán minden házban van, ha szűkün is élnek vele.

Apró jószágot: libát, kacsát, tyúkot mindenütt tenyésztenek, azonban ebből használnak fel legkevesebbet táplálkozás céljára. A libát megtépik, mert a tolla kell a férjhezmenendő leány ágyneműjébe. A megtépett és jól kitartott libát majdnem minden esetben eladják. A kacsa és csirke egyrészének sorsa is ez. Ebből szokott a gazdasszony egy kis pénzt csinálni magának. A tojást a piacra viszik, vagy a boltban vásárolnak érte.”

 

A tanulmány még hosszasan taglalja, hogy mit készítenek az ungiak karácsonyra, húsvétra és pünkösdre; mit tesznek a lakodalmi asztalra; s hogy milyen alkalmakkor isznak áldomást.

Akit érdekel az ungi magyarokról szóló írás, többet is megtudhat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár könyvespolcán található könyvből.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Verrasztó Dávid fantasztikus teljesítménnyel nyert aranyérmet a férfi 400 méteres vegyesúszás döntőjében a glasgow-i Európa-bajnokság medencés versenyeinek csütörtöki zárónapján.

A kétszeres címvédőként a döntőbe érkező Verrasztó 100 méter után (pillangó) a második helyen fordult, akárcsak féltávnál (hát). A mellúszás után is őrizte helyét, sőt , faragott hátrányán, öt századra megközelítette a brit Litchfieldet. A gyorsúszás kedvezett a magyarnak, aki elsőként fordult az utolsó ötven méterre és innen már nem is vesztette el, végül majdnem fél másodperccel, csodálatos úszással lett Európa-bajnok.

Ezzel megvan a magyar úszócsapat ötödik aranyérme és összesen tizedik érme Skóciában.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint lassító és gyorsító sávok kialakítása, valamint zajvédő falak építése miatt közel 1,5 kilométer hosszan lezárják a leállósávot az M3 autópálya jobb oldali, Nyíregyháza felé vezető oldalán.

Az érintett területen sávelhúzásra, 60, illetve 80 kilométer/órás sebességkorlátozásra kell készülni. A következő hónapokban elkészül az új déli körforgalmi csomópont M3 autópályához csatlakozó két ága is. A meglévő leállósáv elbontása után új lassító és gyorsító sávok épülnek. A beruházás teljes befejezése 2019 nyarára várható, akkortól használhatják az új csomópontokat és kapcsolódó szakaszokat az arra közlekedők.

Az epesav okozta megbetegedések – köztük a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és vastagbélrák – terápiájának új irányait mutatta be Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE-ÁOK) professzora. Kutatótársaival erről a napokban számoltak be a Physiological Reviews nevű szaklapban.

A pécsi egyetemen 2016 óta működő Transzlációs Medicina Központ vezetője az MTI-nek elmondta: az epesavak élettani és klinikai tulajdonságairól eddig is számos közleményt publikáltak, azonban olyan összefoglaló, amely ezt a két területet együttesen, transzlációs megközelítésében tárgyalja, eddig még nem született.

Mint kifejtette, az emberi szervezet által termelt epesav 95 százaléka a vékonybélből visszaszívódik, 5 százaléka pedig kiürül. Amennyiben az epe összetétele, mikrobiológiája vagy útvonala megváltozik, az komoly betegségek kialakulásához vezethet.

A tudományos cikkben mintegy 10 olyan gyógyszeres “támadási pontot” is azonosítottak, amelyekre ható gyógyszerek kifejlesztésével helyre lehet állítani az epesav normális körforgását és összetételét. Ezáltal csökkenteni lehet a betegségek kialakulásának esélyét és a már fennálló kóros állapot súlyosságát – mondta.

Hegyi Péter az összefoglaló jelentőségét érzékeltetve hangsúlyozta, hogy a közlemény több, jelentős népegészségügyi problémát okozó betegségben, mint például a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és a vastagbélrák új terápiás útvonalakat tár fel, így jelentősen serkenti azok terápiájának további kutatásait és gyógyszerfejlesztéseit.

A közlemény szerzői “joggal bíznak benne, hogy felfedezéseik, mihamarabb a betegek javára fordítható gyógyszerekké, terápiákká válnak” – összegzett az orvosprofesszor.

A kutatási módszerre térve Hegyi Péter kifejtette, hogy transzlációs medicina a különböző szakterületek – köztük az alap- és a klinikai kutatás, az informatika és a statisztika – között felgyorsítja az információáramlást és elősegíti, hogy “a tudományos eredmények mihamarabb a betegek javát szolgálják”.