You are here

Határon túli magyar portálok összesített hírei

Kreml: Putyin és Trump hosszú megbeszélést tart majd a G20-csúcson

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 16:34

Hosszú és tartalmas megbeszélést tart majd egymással a G20-csoport november 30-án és december 1-jén tartandó argentínai csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.

Ezt Jurij Usakov, az orosz elenök külpolitikai tanácsadója jelentette ki újságíróknak pénteken Moszkvában.
Putyin és Trump legközelebb november 11-én, az első világháborút lezáró fegyvernyugvás 100. évfordulójáról való párizsi megemlékezés alkalmából találkozik majd egymással. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó korábbi közlése szerint a francia fővárosban lefolytatandó tárgyalás nem lesz hosszabb lélegzetű.

Memóriapróba a 24 órás stafétamaratonon – emlékszünk-e még, mi történt egy éve?

Kolozsvári Rádió (Románia/Erdély) - Fri, 02/11/2018 - 16:15
A 24 órás stafétamaraton – avagy maratoni staféta – részeként a tavalyi 24 órás, 24 perces és 24 másodperces rádiós kihívást is felidéztük. Nem is sejtettük volna egy évvel ezelőtt, hogy mibe vágjuk a fejszénket: úgy határoztunk, hogy november 1-jén délelőtt 10 órától másnap reggel 10 óra 24 percig ...

Хто кого «сепаратизує» на Закарпатті?

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 15:22

Останнім часом Закарпаття, зокрема закарпатські угорці, перебуває під дедалі більшим тиском. Тутешніх угорців та подекуди і Закарпаття звинувачують в тому, що вони відокремлюються від держави, тобто прагнуть досягти сепаратистських цілей. У випусках центральних українських телеканалів щотижня з’являються такі «репортажі-розслідування», які налаштовують українське населення, що живе у внутрішній частині держави, проти місцевих жителів, і не показують реальну картину про регіон та людей, які тут проживають. Це поверхневі, популістські репортажі, які ніколи не торкаються причинно-наслідкових чинників.

Зазвичай головне звинувачення в бік угорського населення Закарпаття полягає в тому, що вони не говорять українською, начебто це єдиний критерій гідного громадянина. Це звинувачення вже і тому недоречне, бо з 2008-го року декілька тисяч учнів успішно склали іспити з української мови на рівні рідної й отримали атестати про загальну середню освіту. Інші, хто не оволодів українською мовою на рівні рідної, тобто на зовнішньому незалежному оцінюванні (ЗНО) з української мови не набрав потрібну кількість балів для вступу до вищих навчальних закладів, теж на певному рівні володіють українською мовою. Проблема в тому, що держава розраховує на те, що закарпатські угорці мають знати українську краще, ніж етнічні українці, інакше б пробачили їхні досягнення так, як на Закарпатті та в інших областях України пробачають тим, хто не склав іспит з української, бо говорять однією з інших слов’янських мов, і більш-менш розуміють один одного. Жителі столиці, які склали ЗНО, теж не розмовляють українською. Чудовим доказом цього є те, що центральні канали оприлюднюють безліч російськомовних репортажів про те, які «дебільні» закарпатські угорці – як говорила пані професор Фаріон –, бо не знають розмовляти українською. Кожен може переконатись в знанні державної мови, якщо проведе день в Києві, де майже всі і всюди говорять російською, більшість реклам на російській мові, а де і зняли російські, то на їх зміну поставили англійські. Між іншим, за даними перепису населення 2001-го року, 41% закарпатських угорців, 49% румунів та 69% українців заявили, що не володіють іншою мовою, крім рідної, а це означає, що найбільше одномовних та однокультурних людей серед українців.

Закарпатців звинувачують у сепаратизмі й через економічну та соціальну допомогу від Угорщини. Це тому безглуздо, бо країна, яка перебуває в стані економічного банкрутства, мала б радіти будь-якій економічній підтримці, яка допомагає населенню країни виживати. Кожна іноземна допомога приносить багаторазовий прибуток українській державі. По-перше, кожна копійка з угорської підтримки оподатковується, по-друге, ця підтримка безпосередньо та опосередковано сприяє створенню нових робочих місць. По-третє, створені робочі місця допомагають зберегти населення, що служить виживанню держави та розвитку економіки. Якщо кожен вирушить за кордон, хто розбудує економіку? По-четверте, на нових робочих місцях підприємці сплачують податки за найманих працівників, а працівники зі свого доходу сплачують податок на доходи фізичних осіб та військовий збір, що також збагачує державний бюджет. Це значний дохід на одного громадянина, оскільки він може скласти 50-60% валового доходу. Ці надходження йдуть до центрального бюджету, що сприяє загоєнню системи, схожої на бездонний колодязь.

По-п’яте, пожертви на соціально-культурну сферу навіть допомагають країні виконати завдання, які держава повинна була вирішити протягом останніх трьох десятиліть. Приймаючи на себе державні обов’язки, вони покращують не тільки умови праці та комфорт населення, але модернізацією державних установ, внаслідок чого зменшуються витрати на підтримку будівель, сприяють  і їхньому довготривалому функціонуванню. По-шосте, у державному бюджеті залишаться передбачені для цієї мети кошти, що може допомогти збалансувати бюджет та перерахувати заощаджені кошти на розвиток інших секторів.

Закарпатці, мабуть, були б у захваті, якби вони не були повинні постійно подавати тендери та брати участь в конкурсах, щоб забезпечувати себе та виживання своїх сімей. Кожен, хто живе тут на Закарпатті чи в будь-якій точці світу, прагне побудувати для себе і своєї родини більш-менш передбачуване майбутнє у тому місці, де почувається в безпеці та зможе досягти своїх цілей. Для цього, як і для будь-яких економічних інвестицій, в першу чергу, потрібне стабільне політичне і правове середовище, де з виробництва товарів та сплати податків, громадянин отримує свою частину не по принципу «рівного та рівнішого», а пропорційно. Журналістські розслідування з такого підходу ніколи не вивчають ситуацію на Закарпатті. Факти та цифри говорять самі за себе.

Проект «дорожнього» експерименту, за яким 50% від перевиконання надходжень митних платежів мали б перераховуються на реконструкцію доріг області, на Закарпатті працює лише з 2017 року і не відповідає очікуванням. У 2017-му році з Києва до нашої області перерахували лише 362 мільйони гривень, що на 107 мільйонів менше, ніж очікувалось. Тим часом, у сусідній Львівській області цей проект працює вже з 2015-го року. У його рамках в 2015-2017 рр. на ремонт доріг тут було виділено 2,5 мільярда гривень.

Щодо обсягу інвестицій в Закарпаття, область отримує 1,3% державних інвестицій, тоді як сусідня Львівська область – 5,4%.

Перекази у сфері освіти та охорони здоров’я на Закарпаття складають 2,8% від державних, а у Львові – 5,6. З приводу субсидій утворилась схожа ситуація: Закарпаття отримало 3,2% від усіх державних субсидій, тоді як Львівська – 6,9%. З Державного фонду регіонального розвитку у 2015-2017 рр.  Закарпаття отримало 1,4% , натомість Тернопільська область –  у 44 рази більше (47,1%).

На підставі цих цифр можна зробити висновок, що центральна влада сепаратизує Закарпаття, немов хоче викинути область з тіла країни. На цей процес вказує і те, що «Укрзалізниця» хоче закрити близько двох десятків залізничних станцій на Закарпатті, навіть берегівську. Мова йде про залізничні станції вантажних перевезень, а їх закриття призведе до подальшого спаду в закарпатській економіці.

Підтримка відносин зі столицею влітку була обмежена і тим, що значно зменшили кількість поїздів. І до сьогодні не працює аеропорт «Ужгород», який обслуговував лише літаки внутрішньодержавних рейсів. В області дороги практично непрохідні, а найдешевшим видом транспортного засобу, поїздом, не можливо з Рахова та Ясіні дібратися до обласного центру, Ужгорода, або транспортного вузла регіону, Мукачева. Головна причина полягає в тому, що залізниця була побудована на Закарпатті за часів Австро-угорської монархії і чітко стежила за природними та географічними умовами. Та 30-кілометрова залізнична дорога після смт. Кобиляцька Поляна, яка була частиною Радянського Союзу, після розчленування Чехословаччини зараз заходить на територію Румунії. На її місце ні за часів радянського режиму, ні в незалежній Україні не побудували нову залізницю.

Якщо влада дійсно хоче, щоб Закарпаття стало частиною національного кровообігу України, то вона повинна зв’язати транспортні шляхи і забезпечити вільне пересування, що, на основі вищезгаданих фактів, на даний момент тільки обмежується.

Ellenőrző pont Uzsok községben, a hágó lábánál, 2018.10.12. / Контрольний пункт в с.Ужок, у підніжжі перевалу, 12.10.2018

Протягом останніх декількох тижнів ми все більше і більше читаємо про те, що задля безпеки  закарпатців, аби виявити різні протидержавні дії, у Берегові планують розгорнути військовий батальйон. Питання в тому, наскільки це сприятиме досягненню мети, адже Закарпаття вже і так  більше охороняється офіційними органами, ніж будь-яка інша область в Україні. Закарпаття є єдиним українським регіоном, де уздовж головних доріг, у верхній частині перевалів, на межах областей встановлено контрольні пункти, подібні до пунктів перетину кордону. В об’єднаній Європі мандрівник вже навіть не зустрінеться з таким явищем. Прикордонні пункти знаходяться на відстані 100-150 км від кордону, і їх завданням є фільтрація руйнівних елементів та економічних злочинів.

Ellenőrző pont az Uzsoki -hágó tetején / Контрольний пункт на Ужоцькому перевалі

 

Ellenőrző pont a Tatár -hágón / Контрольний пункт на Татарському перевалі

Ellenőrző pont az Uzsoki-hágó tetején / Контрольний пункт на Ужоцькому перевалі

Ellenőrző pont a Vereckei -hágónál / Контрольний пункт біля Верецького перевалу

В останні роки жорстокі вчинки проти угорської меншини, торгівля людьми та явище контрабанди на різних прикордонних ділянках, про які стає відомо все більше і більше інформації, – суперечить цьому. З точки зору пересічного закарпатського громадянина, здається, ніби Київ хоче сепаратизувати область. Виходячи з вищесказаного, питання про сепаратизм на Закарпатті полягає в старих словах трансільванського жарту: це ще не так, але на це був би великий попит, особливо зі сторони київської влади.

Науково-дослідний центр імені Тіводора Легоцькі

Kárpátalja ma: idén is divat az esőben való útjavítás

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 15:17

Közeleg az év vége, és közeleg az elszámolások ideje, így ismét divatba jött az ukrán útkarbantartók egyik „speciális” útjavítási technikája: csak esőben, vagy közvetlenül eső után, a pocsolyába fektethető az aszfaltréteg.

Az elmúlt év utolsó időszakában már beszámoltunk a közútkezelők hanyag munkájáról, amikor is havazás közben aszfaltoztak, vagy esőben, a tócsákba fektették le a friss aszfaltréteget. Most ismét nekiláttak a „minőségi” munkának. A Szolyvai járásban található Zajgó (Duszina) és Kerecke falvakban kezdték meg az utak felújítását – tájékoztat a sirius.tv október 31-én. A helyiek nagy felháborodásukról számoltak be közösségi oldalaikon. A közzétett képeken jól látható, hogy az útjavítás során lefektetett aszfaltréteget közvetlenül az eső utáni tócsákba helyezik a karbantartók. A Szolyvát, Dolhát és Lipcsét összekötő útvonal javítására 90 000 hrivnyát különítettek el.

Kárpátalja.ma

Az úszás ezért egészséges

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 15:09

A szakértők egészségünk megőrzése érdekében heti 150 perc mérsékelt vagy 75 perc erőteljes intenzitású testmozgást javasolnak. Az úszás szinte minden korosztályban az egyik legjobb választás, mert nemcsak sok kalóriát éget, hanem az ízületeket is kíméli.

Megdolgoztatja az egész testet
Az úszás anélkül emeli meg pulzusunkat, hogy túlságosan nagy stresszt róna testünkre. Tónusosabbá teszi az izmokat, erősít, növeli az állóképességet. Ráadásul nem unalmas, hiszen többfajta úszásnem is létezik, amelyet kedvünkre váltogathatunk, és mindegyik más izomcsoportra fókuszál. Keringésünkre is jó hatással van, erősíti a szívet és a tüdőt, ezenkívül segíthet kordában tartani a vérnyomást és a vércukorszintet.

Krónikus betegséggel élőknek is ajánlott
Az úszás biztonságos edzési módszer akkor is, ha arthritiszünk van vagy valamilyen sérülésből épülünk fel, ahogyan ízületi problémákkal küzdőknek, súlyfelesleggel rendelkezőknek is érdemes próbálkoznia vele. Az asztmásoknak is jót tesz, mivel segít növelni a tüdőkapacitást, a rendszeresen úszók pedig a légzésüket is jobban tudják kontrollálni. Nemcsak betegeknek, hanem kismamáknak is javasolják a rendszeres úszást, amely a várandósság teljes időtartama alatt biztonságos mozgásforma a számukra.

Remek kalóriaégető
Egyórányi kényelmes tempójú úszással több mint 400 kalóriát égethetünk el, ha pedig ugyanennyi ideig intenzív tempóban úszunk, akkor ez több mint 700 kalória mínuszt jelent.

Jobban alszunk tőle
Egy tanulmány szerint a krónikus álmatlansággal küzdő embereknél a rendszeres úszás növeli azalvásidőtartamát és javítja a minőségét is. Kedvünk is jobb lesz tőle, sőt kutatások szerint ademenciaelőrehaladását is képes lassítani. És persze segít, hogy jobban tudjuk kezelni a stresszt.

„Kezdjetek el élni”

Kolozsvári Rádió (Románia/Erdély) - Fri, 02/11/2018 - 15:00
Vajon mennyi haladékunk van még elkezdeni élni? Halottak napján mindenkiben megsajdul a latin szállóige, a „memento mori” intése, múlandó, törékeny életünk néhány kérdőjele. Ez a műsor az elégedett életről szól. Dr. Bagdy Emőke magyarországi klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológi...

Kolozsváron várhatóan tavasztól bővítik az iskolabusz programot

Kolozsvári Rádió (Románia/Erdély) - Fri, 02/11/2018 - 14:17
Mint ismert, a polgármesteri hivatal a tanév eleje óta teszteli az iskolabusz programot. A Monitorul de Cluj úgy tudja, hogy jövő márciusban újabb 6 járművet bocsátanak az elemis diákok rendelkezésére. Az önkormányzat felmérése szerint érezhetően enyhített a belváros zsúfolt gépkocsiforgalmán az a t...

Lavrov: a Nyugat a büntetlenség érzetét kelti Ukrajnában

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 14:14

A nyugati országok azzal, hogy nem nyíltan, hanem csak bizalmasan vetik fel az emberi jogok megsértését az ukrán vezetésnek, a büntetlenség érzését keltik benne – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután pénteken Moszkvában fogadta Thomas Gremingert, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát.

Lavrov a Gremingerrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az európai országok felelősséggel tartoznak az ukrán kormány tetteiért, mert az európai országok annak idején (2014-ben) támogatták a kijevi “államcsínyt”.
Az orosz diplomácia vezetője közölte: felszólította az EBESZ főtitkárát, hogy a szervezet adjon objektív, elvi értékelést “Kijev destruktív lépéseivel kapcsolatban, amelyekkel a törvényhozás szintjén ösztönzi a nyelvi, oktatási vallási jogok tömeges megsértését”. Rámutatott, hogy ezzel az ukrán vezetés nemcsak nemzetközi kötelezettségvállalásait, hanem saját országának alkotmányát is megsérti.
Lavrov ismételten azzal vádolta meg az ukrán vezetést, hogy elszabotálja a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtását. A felek egyetértettek abban, hogy ezek érvényre juttatásának nincs alternatívája. Egyúttal áttekintették az EBESZ ukrajnai megfigyelő missziójának tevékenységét.
A külügyminiszter, mint mondta, felhívta tárgyalópartnere figyelmét annak szükségességére, hogy az EBESZ fordítson fokozott figyelmet a sajtószabadság és az újságírók jogainak védelmére. Beszámolója szerint Gremingernek összehasonlító táblázatot adtak át arról, hogy Harlem Désir, a szervezet sajtószabadságért felelős képviselője miképp reagált a média munkatársai jogainak megsértésére az egyes országokban, és sürgette, hogy az EBESZ intézményei ne alkalmazzanak kettős mércét.
Lavrov példaként említette az Ukrajnában – mint mondta – a szakmája gyakorlása miatt május 15. óta fogva tartott Kirill Visinszkij, a RIA Novosztyi főszerkesztője ügyét, akinek előzetes letartóztatását a herszoni bíróság csütörtökön december 28-ig meghosszabbította. Az orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy Désir ismételten csak sajnálkozását fejezte ki az ügy miatt. Kérdésre válaszolva az EBESZ-főtitkár aggodalmát fejezete ki a Visinszkij-üggyel kapcsolatban.
A sajtótájékoztatón részt vevő orosz újságírók az Ukrajnában hazaárulással vádolt, orosz-ukrán kettős állampolgárságú Visinszkij szabadon bocsátását követelő pólót viseltek, és az ukrajnai szerkesztő portréja megjelent az orosz külügyminisztérium közösségi média-profiljain is. A tárgyalások moszkvai helyszíne, a diplomáciai tárca vendégháza előtt szakmai szolidaritási tüntetést rendeztek, amelynek részvevői egy Visinszkij anyja által írt levelet adtak át Gremingernek.
Lavov a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Oroszország az EBESZ reformjára törekszik, valamint arra, hogy elfogadják a szervezet alapokmányát és kiküszöböljék a munkájában kialakult “kiegyensúlyozatlanságot”. Hangot adott meggyőződésének, hogy növelni kell az EBESZ szerepét a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a kiberfenyegetések, valamint a neonáci megnyilvánulások, a történelemhamisítás, a keresztény- és a muszlimellenesség elleni harcban, a hagyományos értékek védelmében, továbbá az integrációs folyamatok összehangolásába az eurázsiai térségben.
Lavrov kifogásokat fogalmazott meg az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) választás-megfigyelési tevékenységével kapcsolatban, amelynek szerinte az összes tagállam érdekeit kellene képviselnie, nem pedig egyoldalú megközelítést alkalmaznia. A felek között szó esett a nemzeti kisebbségi biztos és a sajtószabadságért felelős képviselő tevékenységéről is.
Beszámolója szerint az EBESZ kész megvitatni azokat az orosz javaslatokat, amelyek célja az Európa területén folyatott katonai tevékenység közben potenciálisan felmerülő incidensek elkerülése és az bizalomerősítés.

A hétvégén Kolozs megyébe érkezik a „Nem tettem eleget” elnevezésű kampány

Kolozsvári Rádió (Románia/Erdély) - Fri, 02/11/2018 - 13:49
Idén öt erdélyi megyében zajlik a kampány: Arad, Szilágy, Kolozs, Beszterce-Naszód és Szeben megye településein végeznek ingyenes mellrákszűrést október és november folyamán. A kampány keretében ingyenes mellrákszűrést végeznek szombaton a szindi iskolában és vasárnap a pecsétszegi művelődési otthon...

Szijjártó: az ENSZ migrációs csomagja veszélyezteti a magyar emberek biztonságát

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 12:59

A magyar kormány elutasítja az ENSZ globális migrációs csomagját, az elfogadási folyamatból kilépett, ezért a migrációs csomag nem kötelező Magyarországra nézve – tudatta az ENSZ illetékes vezetőivel levélben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárca államtitkára, Menczer Tamás pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marokkói csúcstalálkozóján a tervek szerint elfogadják a globális migrációs csomagot.
A közelgő esemény miatt Szijjártó Péter levélben fordult a világszervezet illetékes vezetőihez, és megerősítette: a magyar kormány elutasítja a migrációs csomagot, az elfogadási folyamatból kilépett, ezért a csomagot nem tekinti Magyarországra nézve kötelezőnek.
Az ENSZ-közgyűlés elnökének, a Nemzetközi Migrációs Szervezet főtitkárának, az ENSZ migrációért felelős különleges képviselőjének, valamint a migrációs csomagért felelős mexikói és svájci ENSZ-nagykövetnek küldött levélben Szijjártó Péter kiemelte, hogy a migrációt nem megszervezni, hanem megállítani kell.
A segítséget kell odavinni, ahol a baj van, a rászorulóknak abban kell támogatást nyújtani, hogy a hazájukhoz minél közelebb maradhassanak, és minél előbb hazatérhessenek – mutatott rá.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország nem támogatja a kontinensek közötti lakosságcserét, mert ez párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet és növeli a terrorveszélyt. A külügyminiszter azt is megerősítette, hogy a kilépéssel az ENSZ globális migrációs csomagjából “Magyarország semmilyen szinten nem tekinti magára nézve kötelezőnek annak alkalmazását”.
A globális migrációs csomag elfogadási folyamatából az Egyesült Államok és Magyarország mellett Ausztria is bejelentette a kilépését, valamint Csehország is azt fontolgatja, hogy nem írja alá a dokumentumot – emlékeztettek a közleményben.
A minisztérium utalt arra is, hogy a csomag tárgyalása alatt Szijjártó Péter végig hangsúlyozta: hamis az az állítás, miszerint a migráció alapvető emberi jog, a bevándorlás pedig pozitív és megállíthatatlan jelenség. Ezzel szemben a migráció veszélyes és rossz folyamat, amelyet meg kell állítani.
Magyarország már bebizonyította, hogy a migráció megállítható, “a magyar kormány számára mindig a magyar emberek biztonsága az első, Magyarország soha nem lesz bevándorlóország” – áll a közleményben.

Felújították a Szatmári Irgalmas Nővérek sírkertjét Beregszászban

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 12:32

A Szatmári Irgalmas Nővérek sírkertjét szentelte meg Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános november 1-jén, mindenszentek ünnepén.

A sírkertben nyolc szerzetesnővér síremléke található. A felújítást a beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, valamint a beregszászi római katolikus egyházközség kezdeményezte, és a magyar állam támogatásával valósult meg.
Az elmúlt évek, évtizedek során a sírokat azok a hívek gondozták, akik még emlékeztek a nővérekre. Nagy szükség volt egy alapos rendbehozatalra, hiszen a kereszteken már olvashatatlan volt az elhunytak neve, s méltatlan lett volna a sírkövek további romlása.
A Szatmári Irgalmas Nővérek széleskörű tevékenységet folytattak városunkban az elmúlt század során: betegeket ápoltak, hittant oktattak, zenét tanítottak, aktívan részt vettek az egyházközség életében. A szerzetesrendek feloszlatása után a nővérek fedél nélkül maradtak. Néhányan közülük Linner Bertalan mellett dolgoztak, számukra a híres orvos biztosított szállást.
A sírkert központjában egy kereszt látható, melyen a következő felirat olvasható: A Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Rend Beregszászi Plébánia területén szolgáló nővéreinek emlékhelye. Állíttatta a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség és a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége 2018-ban.


November elseje lévén a jelenlévők a plébános vezetésével az elhunytjaikért is imádkoztak.

„Már az Ószövetségben a Makkabeusok könyvében olvashatjuk, hogy szent és üdvös dolog imádkozni az elhunytakért, hogy bocsánatot és elengedést nyerjenek az ő bűneik. Az Egyház mindig a szentmise áldozatbemutatásán külön könyörgést intézett az elhunytakért. Mi is ezt tesszük ezen a délutánon, mégpedig a keresztény ember reményével. Hiszen a keresztény ember itt, a temetőkertben sem az elmúlásról és a halálról beszél, hanem az életről Jézus Krisztusban és Jézus Krisztus által. Jézus feltámadása a mi feltámadásunknak az alapja. Jézus értünk és helyettünk megjárta és megízlelte a halál völgyét azért, hogy bennünket örök élettel ajándékozzon meg. A föltámadásba vetett hittel és reménnyel, ezeknek a gyertyáknak a lángját figyelve, kérjük elhunytjaink számára az örök világosságot, hiszen Krisztus az egyetlen világosság, amely fényével, ragyogásával bevilágítja mindenki életét” – mondta beszédében Molnár János.

Bunda Fehér Rita
Kárpátalja.ma

Árverés a Colectiv áldozataiért

Kolozsvári Rádió (Románia/Erdély) - Fri, 02/11/2018 - 12:00
A bukaresti Colectiv klubban rendezett utolsó koncerten készült fényképeket állítottak ki és egyúttal bocsátottak árverésre az egyik sepsiszentgyörgyi központi kávézóban. 3 éve és pár napja történt Bukarestben az a tragédia, amely azóta is kísért október végén. A Colectiv  klubban rendezett Goodbye ...

Százezer eurós pályázat energiahatékonysági startupoknak

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 11:26

Nemzetközi pályázatot hirdetett a fenntartható energiával foglalkozó európai innovációkat felkaroló InnoEnergy, a kontinens leginnovatívabb, villamosenergia-tárolással foglalkozó startup vállalkozásait keresi, a nyertes százezer eurót kap.

Az InnoEnergy azokat az induló vállalkozásokat támogatja, amelyek az elektromosenergia-tárolás területén innovatív technológiákat vagy üzleti modellek koncepcióit tudják bemutatni. Főként a közlekedéssel, a hálózatokkal, az elosztással és a mobil tárolással kapcsolatos elektromosenergia-tárolási fejlesztéseket keresik, valamint az energiahatékonyságot és a káros anyagok kibocsátásának csökkentését célzó újításokat is várják.

A sikeres jelentkezők az InnoEnergy gyorsító programjain vehetnek részt, továbbá személyre szabott támogató csomagot is kaphatnak, amely képzést, különböző szolgáltatásokat, vagy anyagi juttatásokat is tartalmazhat. A szervezet tájékoztatása szerint a legjobb pályázók előtt megnyílik az ajtó egy több mint 385 partnercéget és üzleti szakembert számláló hálózathoz, amely egyes, állami finanszírozást biztosító szervek mellett magában foglalja az InnoEnergy európai kockázatitőke-befektető közösségét is. Az induló vállalkozások emellett vezetői tanácsokat és mentorálást is kaphatnak, valamint részt vehetnek európai, energetikával foglalkozó rendezvényeken.

A pályázat öt különböző szakaszból áll, a külső szakértői értékelés után 30 pályázó kap lehetőséget, hogy előadhassa ötleteit két párhuzamosan működő zsűrinek, amelyek kiválasztják a 15 nyertest. A februári ünnepélyes záróeseményen végül egyetlen győztest hirdetnek ki.

Menet közben gyulladt ki egy autó

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 11:06

Huszton a V. Hrendzsa-Donszkij utcában menet közben keletkezett tűz egy KIA CEED típusú gépkocsiban.

A 2008-as gyártmányú autóban ketten tartózkodtak: a tulajdonos és 36 éves utasa I. fokú égési sérüléseket szenvedtek, testük mintegy 5-6%-a sérült. A gépkocsi motorháza kiégett.

Vizsgálják a tűz keletkezésének okait és körülményeit. Tart a kárfelmérés.

Egy hét alatt három ikerpár született Munkácson

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 09:54

A Munkácsi Központi Járási Kórház szülészeti osztályán az elmúlt héten 37 csecsemőnek adtak életet.

11 anyuka munkácsi, 20 a Munkácsi járásból érkezett, 6 pedig más kárpátaljai településekről. Az újszülöttek között 19 fiú és 21 lány. Egyébként az elmúlt hét érdekessége, hogy három ikerpár jött a világra Munkácson, és valamennyien a Latorca-parti városban élő szülők gyermekei.

Kárpátaljai romák tüntettek Kijevben a gázáremelés ellen

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 09:30

A szőlősvégardói romák Kijevben, a Miniszteri Kabinet falai előtt tüntettek a gázáremelés ellen – olvashatjuk a goloskarpat.info hírportálon.

November 1-től a gáz árát 23,5%-kal emelték meg, 1 köbméter gáz ára 8,55 hrivnya lett. A kárpátaljai romák az erről szóló határozat ellen tüntettek október 31-én.

Választási reform: füstbe ment terv

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 08:30

Ukrajnában állni látszék az idő, bár az infláció halad. Amint közelednek a jövő évi választások, az embernek egyre inkább az az érzése, hogy a 2014–15-ös, a 2012-es, vagy éppen 2004–2005-ös eseményeket éli újra. Legfeljebb a szereplők változnak, bár nemegyszer még azok is a régiek. Legkevésbé azonban talán az erkölcsök és a hatalomgyakorlás módszerei alakulnak át az évek múlásával.

A szokás hatalma
Itt van például az egyik új politikai szereplő, a popsztárból lett elnökjelölt, Szvjatoszlav Vakarcsuk minapi esete. Az Okean Eljzi együttes frontembere (mellesleg annak az Ivan Vakarcsuk oktatási miniszternek a fia, aki 2008-ban a ZNO-t bevezette) a Facebook közösségi oldalon közzétett videoüzenetében elpanaszolta, hogy a harkivi Jaroszlav Mudrij Nemzeti Jogi Egyetem előbb beleegyezett, hogy helyiséget biztosít jogászokkal tervezett találkozójához, később azonban az intézmény rektora váratlanul meggondolta magát.

Az indoklás szerint „objektív okok miatt nem biztosíthatunk önnek helyiséget”.

„Engem ez nagyon emlékeztet a régi szovjet időkre, vagy a függetlenség időszakára, amikor minden felülről érkezett parancsra történt. Különösen furcsa ilyen magyarázatot kapni jogászoktól és egyetemek képviselőitől, a tudományos gondolkodás független és szabad közösségeitől. … Az a benyomásom, hogy valaki odafent azt mondta, »nem szabad«, amire azt válaszolták: »így is lesz«” – háborgott Vakarcsuk.

Mindnyájan tudjuk, hogy mit jelent országunkban a felülről jött parancs. Így azután, hiába mutatják azt a közvéleménykutatások, hogy Vakarcsuk az egyik legnépszerűbb elnökjelölt Julija Timosenko után, aki Petro Porosenko hivatalban lévő elnököt is megelőzi közkedveltség dolgában, ha az énekesből lett politikus már a választási kampány hivatalos kezdete előtt sem tud zökkenőmentesen lebonyolítani egy találkozót a választóival.

A jelöltfelhozatal a régi
Érdekes, hogy bár az ukrajnai közélet „sajátosságaival” mindenki tisztában van, a jelek szerint a nehézségek nem veszik el senki kedvét attól, hogy elinduljon az elnökválasztáson. A múlt heti állapot szerint eddig 31 személy jelezte indulási szándékát az ország első számú politikusaitól kezdve, az agilis, de köztudottan esélytelen, minden lében kanál politikusokon keresztül, egészen az egyelőre senki által nem ismert feltörekvő „civilekig”.

A „jelöltfelhozatal” a szó szoros értelmében igen vegyes, ami szintén a déjà vu érzését keltheti sokunkban. Amint Olekszij Koselj, az Ukrajnai Választók Bizottsága (KVU) civil szervezet vezérigazgatója minap rámutatott, a potenciális elnökjelöltek egyharmada érintett valamilyen bűnügyben.

„Meglehetősen érdekes jelenség, amikor a politikusok igyekeznek politikai színezetet kölcsönözni a bűnügyeknek, amelyekben érintettek” – állapította meg Koselj.

A lehetséges jelöltek között találjuk mások mellett az ellene Ukrajnában indított büntetőeljárás elől külföldre szökött képviselőt, Olekszandr Oniscsenkót. Több olyan politikus is jelezte indulási szándékát, aki előzetes letartóztatásban van vagy volt, mint például Nagyija Szavcsenko, akivel szemben az ukrán politikai elit ellen tervezett merénylet vádjával indult eljárás, Roman Naszirov, az ukrán adóhatóság menesztett elnöke (akinél egyébként a hírek szerint magyar útlevelet is találtak a nyomozóhatóságok a házkutatás során), vagy Mihajlo Dobkin, az Opozicijnij Blok (Ellenzéki Blokk) párt parlamenti képviselője. Ne feledjük azt sem, tehetjük hozzá saját memóriánkra hagyatkozva, hogy Julija Timosenko, a legesélyesebb elnökjelölt, az ellenzéki Batykivscsina párt vezére maga is volt előzetes letartóztatásban a második Majdant megelőző időkben. Bár hívei annak idején váltig állították, hogy koholt vádak alapján indítottak eljárást a Viktor Juscsenko elnöksége alatt kétszer is kormányt alakító Timosenko ellen, kétségtelen, hogy szabadulásához a Majdan győzelmére is szükség volt. Arról se feledkezzünk meg, hogy az előző államfő, Viktor Janukovics, akinek hivatali ideje alatt Timosenko fogházba került, sajtóhírek szerint maga is büntetett előéletű volt, amikor 2010-ben indult az elnökválasztáson, jelenleg pedig távollétében folyik ellene bírósági tárgyalás, amelyen hazaárulás a vád.

Ki akar itt választási reformot?
Az elmúlt napok választási híreihez tartozik a választási reformért síkra szálló kisebb politikai pártok és civil szervezetek vasárnapi kijevi vicséjének, azaz nagygyűlésének kudarca. A rendezvényen, amelyre mintegy másfél tucat párt és szervezet invitálta a híveit, alig néhány százan vettek részt. Mikola Vihovszkij, a Cseszno civil mozgalom koordinátora, a választási reform támogatására létrejött parlamenten kívüli „koalíció” egyik társalapítója alig leplezett keserűséggel jelentette be a képződmény megszűnését.

„Sajnos az ukrán pártok képteleneknek bizonyultak elérni a választási reformot. Egyaránt vonatkozik ez a parlamenti koalíció pártjaira, amelyek nem hajtják végre a koalíciós megállapodást, és a választási reformért indított kampányban részt vevő pártok többségére. Az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap kutatása értelmében a lakosság több mint 40%-a támogatja a nyílt listás [választási] rendszert. Ha majd, két tucat párt nem tudja aktív cselekvéssé transzformálni ezt a 40%-ot, az arról tanúskodik, hogy az ukrán pártok többsége nem képes fellépni nagy lakossági csoportok érdekeinek képviselőjeként” – állapította meg Vihovszkij.

Az arányos választási rendszer bevezetése nyílt regionális listákkal nem új keletű elképzelés az ukrán politikában. A 2013–2014-es második Majdan idején is felmerült a bevezetése, sőt, utóbb a választási reform vállalásként bekerült a majdanos parlamenti erők által aláírt koalíciós megállapodásba. Ám a jelenlegi törvényhozás politikusainak többsége kimondatlanul is elutasítja az elképzelést, elemzők szerint főként azért, mert megszüntetné az egyéni választókerületeket, vagyis elfogadása esetén kizárólag pártlistáról lehetne a parlamentbe jutni. A strana.ua minapi összeállításából viszont egyértelműen kitűnik, hogy egy ilyen változást nem csupán az érintett, tehát egyéni választókerületből megválasztott, s ott esetleg újra indulni szándékozó honatyák elleneznének, hanem a jelenlegi hatalompártok is. Vélhetően azért, mivel parlamenti többséget toborozni a választási eredményektől szinte függetlenül az egyéni választókerületekben mandátumhoz jutott, a pártok által vissza nem hívható képviselőkből lehet – amint azt az elmúlt években is láthattuk.

November 7-én lesz egy éve, hogy a Legfelső Tanács első olvasatban elfogadta az új választási törvénykönyvet, miután a tervezet előbb jó két éven át porosodott a Radában. (Ennyit a jelenlegi politikai elit reformok iránti elkötelezettségéről.) A dokumentumhoz időközben rekordszámú, 4400 módosító indítvány érkezett be. Az illetékes jogpolitikai és igazságszolgáltatási parlamenti bizottság máig nem végzett a módosító indítványok áttekintésével, s a közeljövőben erre várhatóan nem is kerül sor. Általános a vélekedés, hogy amennyiben meglenne a politikai akarat, a honatyák az év végéig ezzel együtt is elfogadhatnák a jogszabályt, az akarat azonban – főként a fentebb vázolt okokból – szemmel láthatóan hiányzik. Így viszont több mint valószínű, hogy a 2019. március 31-én esedékes elnökválasztásra a régi választási törvény alapján kerül sor, míg az október 27-én megtartandó parlamenti választás lebonyolításának mikéntje nagyban függ majd az elnökválasztás kimenetelétől.

Több mint tucatnyi jogvédőt vettek őrizetbe Egyiptomban

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 07:57

Legkevesebb 19 emberi jogi ügyvédet és aktivistát vettek őrizetbe az elmúlt órákban a hatóságok Egyiptomban – közölte csütörtökön az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet és több egyiptomi civil szervezet.

„Az egyiptomi hatóságok fokozták támadásukat az emberi jogi közösség ellen, legkevesebb 19 aktivistát és ügyvédet vettek őrizetbe egy sor, csütörtökön végrehajtott razzia során” – fogalmazott az AI. A jogvédő szervezet szerint nyolc nőt és 11 férfit vettek őrizetbe. „E letartóztatásokkal az egyiptomi hatóságok ismételten bebizonyították eltökéltségüket, hogy szétzúzzák az egész aktivista mozgalmat és felszámolják az emberi jogi mozgalmat az országban” – fogalmazott az AI.

Eközben a Jogok és Szabadságjogok Egyiptomi Bizottsága (ECRF) nevű szervezet bejelentette, hogy felfüggeszti tevékenységét Egyiptomban válaszul az „elnyomó intézkedésekre” és a „példátlan jogsértésekre nők és férfiak ellen egyaránt”. Az ECRF közleménye szerint a tevékenysége felfüggesztéséről szóló döntése mögött áll az is, hogy szeptember 13-án gyanús körülmények között eltűnt a civil szervezet vezérigazgatója, Izzat Goneim, akiről azóta sem tudni semmit.

Az ECRF szerint Egyiptomban „nem adottak a körülmények semmilyen, az emberi jogokkal kapcsolatos munkavégzéshez”. Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök 2014-es hatalomra kerülése óta az egyiptomi hatóságok következetesen üldözik a másként gondolkodókat, iszlamisták ezreit és neves világi aktivistákat börtönöztek be. Százával blokkoltak weblapokat, köztük jogvédő csoportok és a független média internetes oldalait.

Esz-Szíszi márciusi újraválasztása óta a hatóságok tovább fokozták a másként gondolkodókkal szembeni fellépésüket, neves politikai és emberi jogi aktivistákat véve őrizetbe.

2018. november 2., péntek

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Fri, 02/11/2018 - 00:00
Névnap Achilles – görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia. Idézet

„Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
– Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!”

Ady Endre

NÉPI KALENDÁRIUM:

HALOTTAK NAPJA

Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. A Gyimes-völgyben így mondták: „Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat odaadjuk avval, hogy a hóttaké.” Van, ahol a sírokra is tesznek élelmet, például Topolyán, de emellett a koldusoknak is adnak. Ipolyhídvégen halottak napján a közeli rokonság együtt fogyasztotta el az ebédet, majd kimentek a temetőbe és gyertyát gyújtottak az elhunytak tiszteletére.

Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. A Csallóközben is tilos volt mosni, mert megsárgulna a ruha. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Halottak napján Szlavóniában sem végeztek semmilyen földmunkát, mert keléses lenne, aki ezt megszegi. Csantavéren a halottak napi esőből sok felnőtt halottra jósoltak a következő esztendőben.

Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe: a temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező. A halottak napjának világítással egybekötött megünneplése néhol csak újabb szokásként, a második világháború után terjedt el, például a kalotaszegi falvakban.

Magyar Néprajz VII.

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ezen a napon született Illyés Gyula, író, költő (1902). Jelentős szerepet játszott a népi írók mozgalmának megteremtésében, meghatározó élménye a szegényekkel vállalt szolidaritás. Nagy elbeszélő költeményeiben szociográfiai hűséggel ábrázolja a nincstelen zsellérek sorsát.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

LÉGY TE IS SAMGAR! (1) „Samgar… hatszáz filiszteus férfit vert szét egy ökörösztökével.” (Bírák 3:31)

Samgarról csak kétszer olvasunk a Szentírásban, a története csupán három mondat két igeversben. De a hatása bámulatos volt. Ugyanakkor kihívás mindazoknak, akik úgy gondolják: „Isten soha nem használna egy olyan embert, mint én.” Meglehet, hogy ő volt a legkevésbé alkalmas személy arra, hogy megszabadítsa Izráelt a filiszteusoktól. Kezdve azzal, hogy valószínűleg nem is volt izraelita. A neve hurri eredetű. Tucatnyi érve lehetett volna, amivel megmagyarázza, hogy miért nem tesz semmit. „Nincs megfelelő fegyverem. Egyedül nem vagyok rá képes. Ez nem is az én népem.” Ha kifogásokat keresünk, mindig találunk is – de ha nem keresünk, nem is találunk. A kifogáskeresésben végtelenül kreatívak vagyunk. Mi lenne, ha ezt az ötletgazdagságot arra fordítanánk, hogy megoldást keressünk kifogások helyett? Ha így tennénk, Isten használni tudna minket eszközként céljainak megvalósítására, ahogy Samgart is használta. Amikor érzed, hogy Isten felkavarja a lelkedet vagy megindítja a szívedet, akkor nem üldögélhetsz hátradőlve, lépned kell, és közbe kell avatkoznod. Ha megteszed, az meghatározó pillanat lehet az életedben. Ne aggódj a következmények miatt! Ha a helyes dolgot teszed, a következmények Istenre tartoznak. Összpontosíts arra, hogy a helyes dolgot tedd a megfelelő okból, és ne hidd el a hazugságot, hogy nem lehet megtenni. Igen, minden erőfeszítésedre szükség lesz, de mindenre van erőd Krisztusban, aki megerősít (ld. Filippi 4:13). A kudarcot vallott próbálkozás még nem kudarc. Az igazi kudarc az, ha meg sem próbálod. Ha próbálkozol, az Isten szemében már sikernek számít. Ragadd meg hát az „ökörösztökédet”, és indulj harcba!

 

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Halottak napja

Sajátos jellegű emlékezési nap. Az első nyom, amikor Sevilla-i Izidor püspök (+636) szerzeteseinek előírja, hogy a pünkösd utáni napon a megholtakért misézzenek. Halottak napjának tulajdonképpeni keletkezése, amikor Odilo, Cluny apátja 998-ban, a minden megholtról való ünnepélyes megemlékezést írja elő minden kolostorában november 2-án. A XII. és XIII. században egész Európában elterjedt. Ezért emlékezünk ma a szenvedő Egyház tagjairól, akik már előttünk jártak a hit jelével, hogy mielőbb eljussanak a megdicsőült Egyház üdvözült hívei közé.
Különös nap ez a mai. Ilyenkor hívő és hitetlen megfordul a temetőben. Sokszor fáradságot és áldozatot nem kímélve az ország más részeiből vagy egyenesen határainkon túlról, hogy egy-egy szál virágot, gyertyát helyezzen szeretteinek sírjára. Hogy miért van ez, arra talán a legtöbben azt mondják: mert így szokás. Tény azonban, hogy ezen a napon mindenki találkozik valahogy a halállal. Találkozik a gyermek, akinek legtöbbször csak azt a számara izgalmas és játékos eseményt veszi észre a mai napból, hogy gyertyákat kell gyújtani a síroknál. Találkozik találkozik a fiatal, aki közömbösen és unottan van jelen, de valami fojtogatót ő is érez a levegőben, hiszen illetlen ilyenkor hangoskodni a temetőben. Találkozik az élet delén túl lévő ember, aki ezen a napon elveszett hozzátartozóit idézi fel. S találkozik az idős ember, aki egyre közelebb érzi magához a halál jeges leheletét.
Halál.
Fogyasztói társadalmunk elegáns társaságaiban modortalanságnak számít szóba hozni a szenvedéssel, halállal kapcsolatos dolgokat. Ha mégis a halálról kényszerülünk beszélni, akkor legfeljebb általános alanyban fogalmazva annyit mondunk: az ember meghal. Az ember, de sosem én, s voltaképp a halált olyan dologgá szelídítjük, amely senkihez sem tartozik. Menekülünk az igazság kimondása elől, hogy az ember halálra születik.
Ma – modortalanság ide, vagy oda – érezzétek a halál fagyos leheletét a temetőket járva, mint a fagyos szelet, amellyel szemben akárhogy öltözködünk is, talál egy rést ruházatunkon, ahová metsző jegességgel behatol. A halállal szemben nincs menekülés: mindannyiunkat utolér előbb, vagy utóbb.
A halállal kapcsolatban két út tárul fel. Az egyik az, amelyik sehová sem vezet, csak a megsemmisülés sötét feneketlen szakadékába. Ha éles tekintettel járunk a világban, akkor láthatjuk, hogy a mai modernnek nevezett társadalmak ezen az úton járnak, amelyre méltán használhatjuk a halál kultúrája elnevezést. Hiszen a mindenáron való evilági érvényesülés a halál utáni élet totális tagadásából fakad.
De létezik egy másik út a halállal kapcsolatban. Akik ezen az úton járnak egyfajta módon hitet tesznek amellett, hogy valaminek lenni kell a halál után. Teszik ezt egy ösztönös optimizmustól vezettetve, vagy pedig azért mert az elmúlt ateista propaganda ellenhatásaként ma felerősödtek a különböző okkult tanokat hirdető mozgalmak.
Ennek az útnak egy sokkal világosabb folytatását nyitotta meg a keresztények Istene, mert a kereszténység a halál tapasztalatára egyedülállóan eredeti és meghaladhatatlan választ hozott. Ez a válasz abban áll, hogy fölértékeli az ember életét az őt megillető méltóságra.
Az ember Isten képmására van teremtve, s belé van ezáltal oltva a halhatatlanság csírája. Ezért van folytatás a halál után. Erre a gondolatra azonban minden más vallás valamilyen szinten eljutott, hogy a lélek halhatatlan. Amit a kereszténység ehhez hozzátesz, s ami a kereszténységet egyedivé teszi ezen a területen is, az az, hogy az Isten megtestesült Jézus Krisztusban, magára vette emberi természetünket, s az, hogy halála után feltámadt, elsőként a halottak közül, hogy majd mi is mindannyian – hívők és hitetlenek egyaránt – feltámadjunk. Más dolgok mellett ezek azok a sajátos vonások a kereszténységben, amelyet soha emberi elme ki nem talált volna, ezek azok, melyek közvetlenül Istentől származnak. Ha ő ezt nem adta volna tudtunkra, ma sem tudnánk.
Jézus Krisztus megtestesült, magára vette emberi természetünket. Ezzel Isten isteni szintre értékelte fel az emberi életet.
Jézus Krisztus feltámadt, elsőként a halottak közül, hogy mi utána mindannyian feltámadjunk. Ez a kereszténység lényege, amire azt mondta Szent Pál: “Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem.” Ha Krisztus nem támad föl, akkor a kereszténység csak egy a sok kulturális irányzat között, amely ma divatos, holnap pedig idejétmúlttá lesz. Ennek fényében elszomorító, hogy ma milyen kevesen hisznek a feltámadásban még a magukat hívőnek, kereszténynek valló emberek között is. S akkor ezek az emberek szoros értelemben nem is nevezhetők keresztényeknek.
A mai nap kérhetetlenül szembesít a halállal és a feltámadással. A kérdést neked kell eldöntened: te melyik utat választod? Azt, amely a semmibe torkollik. Azt, amelyik homályosan hisz az örökkévalóságban, vagy pedig ennek Istentől megvilágított szakaszát, mely hisz a feltámadásban. A kérdést neked kell megválaszolnod, hogy milyen hittel léped át a temetők kapuját, melyre az van felírva: Feltámadunk!
A halállal és a feltámadással való számvetés, számvetés egész életünkkel is. Mert a befejezés határozza meg mindazt ami előtte van. Döntésed nemcsak elméleti. Nem elég elhinni, hogy van Isten, aki értelmet adhat további életednek, ha rábízod magad, hanem úgy is kell élni.
Végezetül egy mondatot vigyetek haza mintegy összefoglalásaként mindannak, amit mondtam Mózes szájából: “Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok!”

bacskaplebania.hu

Véget ért a III. Nemzetközi Sztalker Színházi Fesztivál

Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja) - Thu, 01/11/2018 - 20:32

Izgalmas és eseménydús rendezvénysorozatot zárhatott a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Október 24–31. között nyolc színdarabot láthatott a kárpátaljai közönség. A magyar és ukrán nyelvű előadásokon kívül szoboravatót, közönségtalálkozót és filmklubot is tartottak a beregszászi társulat fennállásának 25. évfordulója alkalmából. A fesztiválnak a beregszászi színház adott otthont.

„A színház egy nagy család sokféle emberrel, akiket összeköt az egy közös tenni akarás, valamint közös dac, mert csak ennek tudható be, hogy annyi éven keresztül, nehézség és kétségek árán életben van” – mondta Kacsur András, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója a fesztivál megnyitóján. A fesztivál első napján A szarvassá változott fiú. Kiáltás a titkok kapujából című színpadi kompozíciót láthatta a közönség a beregszászi színház előadásában, amelyet Juhász Ferenc verse alapján Vidnyánszky Attila rendezett.

A második napon két művet mutatott be a budapesti Nemzeti Színház: a János vitéz missziót és a Fodrásznőt. Kukorica Jancsi történetét Vidnyánszky Attila vitte színpadra. A darab egyfajta beavató: a frissen végzett színészhallgatók mutatkoztak be általa. A Fodrásznő Szergej Medvegyev műve és Viktor Rizsakov rendezésének gyümölcse, amely 2010-ben elnyerte a X. POSZT legjobb előadásának díját, a MASZK Országos Színészegyesülettől pedig Szűcs Nelli, a darab címszereplője a legjobb női alakítás díját nyerte el vele.

Fedák Sári születésének 139. évfordulója alkalmából Szűcs Nelli színművésznő kezdeményezésére szobrot avattak a nemzet Zsazsájának Beregszász főterén, majd Szűcs Nelli önálló estet tartott Fedák Sári-est címmel Dávid Zsuzsa rendezésében október 26-án. Az előadás után közönségtalálkozót szerveztek. A találkozón Szűcs Nelli színésznővel és Fedák Mária Lujzával beszélgetett Kudlotyák Krisztina. A beszélgetés után kérdéseket tehetett fel a közönség a színésznőnek.

Hamvadó cigarettavég és Párizs hídjai – két hatalmas sanzonénekesnő életútját láthatta a nézőközönség október 27-én és 28-án. Varga Klári, a debreceni Csokonai Színház művésznőjének és Rusz Milán szereplésében Karády Katalin- és Edith Piaf-esten vehetett részt a nagyérdemű. A zenés estek folyamán felcsendültek a sanzonkirálynők slágerei, illetve megismerhettük fordulatos és drámai életútjukat. Az előadásokat Rusz Milán rendezte.

Egy vérpezsdítő ukrán nyelvű komédiát mutatott be az ungvári színház társulata a Sztalker-fesztivál hatodik napján. Az Обережно – жінки! Vigyázat – nők! volt látható a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zene-Dráma Színház tagjainak közreműködésében. A darab szerzője Andrej Kurejcsik, rendezője Olekszandr Szarkiszjanc.

Filmklubot, opera- és operettgálát szerveztek a beregszászi színházban október 30-án. Magyarország Beregszászi Konzulátusa kezdeményezésére indított Filmklub-estek folytatásaként Kulin Zoltán díjnyertes dokumentumfilmje, az Ide nekem az oroszlánt is! volt látható, amely a beregszászi társulat történetét mutattat be. A filmnézés után közönségtalálkozóra került sor, melyet Kulin Zoltán moderált. Este világhírű operákat és közkedvelt operetteket hallhatott a közönség a debreceni Csokonai Színház kórusának előadásában. Olyan nagy zeneszerzők művei csendültek fel, mint Verdi, Bizet, Rossini, Erkel. Az operettek között Kálmán Imre több dala is elhangzott.

A fesztivál zárónapján a Morituri te salutant című drámát adta elő a kijevi Ivan Franko Nemzeti Akadémiai Drámai Színház társulata. Az ukrán nyelvű előadást Dmitro Bogomazov rendezte Vaszil Sztefanik azonos című pszichológiai regénye alapján.

A beregszászi színház méltó módon ünnepelte 25. jubileumát. A rendezvény minden programja iránt nagy volt az érdeklődés. Esténként telt ház előtt játszottak az itthoni és vendégszínészek egyaránt, nagy sikereket aratva fellépéseikkel. A színház összeköt, amit az is igazol, hogy az érkezett társulatok – Budapesttől Kijevig – otthonosan mozogtak a színház színpadán, és a közönség is magáénak érezte a produkciókat. A III. Sztalker-fesztiválon olyan hatalmas ikonok alakjai keltek életre, mint Fedák Sári és Karády Katalin, akiknek az igazi énjüket ismerhette meg a közönség, nem pedig azt, amelyet a közvélemény eddig ismerni vélt. Olyasfajta őszinteséget láthatott a néző a színpadon, amilyet a való életbe sem mindig tapasztalni.

A fesztivál véget ért ugyan, de a színházi élet folytatódik: november 14-én és 15-én Lisa Langseth: A karmester szeretője című sors-dráma lesz látható a beregszászi színház színterén Kacsur Andrea szereplésében.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma

Pages