A szenátus tegnap elfogadott egy törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy az egyszer megírt kérelem érvényes legyen a 12 éves iskolai ciklusra. Csak akkor kell újabb okmányt benyújtani, amennyiben időközben valaki meggondolja magát, és már nem kíván részt venni a vallásórákon. Pataki Csaba RMDSZ-es szenátor szerint ez az intézkedés tehermentesíti a szülőket és iskolákat a felesleges bürokratikus eljárások alól. Az oktatási minisztérium a folyamatban lévő tanév közepén rendelte el, hogy márciustól csak azok a diákok járhatnak vallásórára, akiknek a szülei ezt írásban kérik. A rendelkezést követően a szülők a diákok 88 százalékát íratták be hittanórára.
A termeken még az utolsó simításokat végzik, a szellőztető rendszer azonban egyelőre nem készült el. Ettől függetlenül hétvégén már beköltöztetik a termekbe a betegeket, a szellőztető rendszerre pedig a napokban kiírják a közbeszerzést, tájékoztatott ma Barti Tihamér, a Hargita Megyei Tanács alelnöke.
„Az elmúlt hónapokban a kollégáim a tervezővel közösen azon dolgoztak, hogy a teljes kórháznak a szellőztető berendezéséhez tartozó csövezetet újratervezzék, hiszen a korábbi el volt tervezve. Azt kell tudni, hogy ez elkészült, a kiírásra most küldjük el Bukarestbe, itt 2 millió lej plusz ÁFA nagyságú beszerzésről beszélünk, és ez szükséges ahhoz, hogy a beruházást be lehessen fejezni.”
Az intenzív osztály felújítását 2012-ben kezdték el, a munkálatok befejezésének határidejét azonban többször is módosították. Legutóbb április 30-át szabták meg határidőként, de végül csak újabb pár hetes késéssel sikerül átadni az osztályt. A mai sajtótájékoztatón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt mondta az osztály felújításának első lépése volt a kórtermek, mellékhelyiségek, személyzeti szobák felújítása, ezt követi majd az új műszerek és gépek beszerzése, majd harmadik lépésként új szakorvosokat toboroznak a kórházba, és tervben van az is, hogy orvosi lakásokat építsenek, vásároljanak vagy béreljenek az itteni szakembereknek.
Rovana Plumb szociális, családügyi és munkaügyi miniszter úgy nyilatkozott, ez az intézkedés hozzájárulna a népességnövekedéshez. Jelenleg, azok az anyák, akik 1 évet maradnak otthon gyermekükkel, legtöbb havi 3400 lejt kaphatnak, akik a 2 éves gyermeknevelési szabadságot választják, legfeljebb 1200 lejben részesülnek. A Digi24 hírtévé beszámolója szerint a munkaügyi miniszter egy másik javaslatot is felvetett, eszerint a szülési szabadság 18 hetes időtartama alatt a gyermeknevelési segély a szülés előtti tizenkét hónap átlagfizetése lenne, nem az anya fizetésének 85 százaléka, ahogyan jelenleg számítják.
Kinevezését ma aláírta Klaus Johannis államfő. Alina Bicát váltja a tisztségben, akit korábban letartóztattak egy visszaszolgáltatási korrupciós ügyben. Daniel Horodniceanu ügyész korábban bírói etikai kérdésekben és az emberkereskedelem áldozatainak védelmével kapcsolatos ügyekben fejtett ki tevékenységet. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség Iaşi-i kirendeltségének főügyésze volt több éven át. Mandátuma a DIICOT élén három évre szól.
Az etnikai és vallási kisebbségek tulajdonának visszaszolgáltatásáról tárgyalt ma Klaus Johannis államfő a kisebbségek parlamenti csoportjával. Az államelnök a találkozón több kisebbségeket érintő kérdésről is nyilatkozott. Klaus Johannis azt mondta, a kisebbségek egyensúlyi és stabilitási tényezőt jelentettek a román politikában az elmúlt 25 évben. Meglátása szerint a kisebbség és a többség közötti együttműködést folytatni és gazdagítani kell, hangsúlyozta ez része a román államról és kormányzásról megfogalmazott víziójának. Az Államelnöki Hivatal közleménye alapján Klaus Johannis arról is beszélt, hogy a mandátuma célkitűzései közé tartozik a törvények gyakorlatba ültetése és a jó kormányzás, és bízik benne, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy a kisebbségek jogait is tiszteletben tartsák. A kisebbségek parlamenti csoportjával folytatott megbeszélésen szóba került még a restitúció kérdése, illetve az is, hogy törvényes keretet kellene biztosítani a történelmi műemlékek védelmére.
Holnap este 9 órától a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület szervezésében a megyeháza tornyából klasszikus zenei koncertet, opera-operett részleteket, chansonokat hallgathatnak az odalátogatók. Ezt megelőzően este 7 órától a Kultúrpalotában operett részletek, couplék, chansonok, filmbetétek hangzanak el. Szombaton délután öt órától a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében néptánc, népdal estet ajánlanak a szervezők, vasárnap pedig, ugyancsak délután 5 órától, a Kemény János Alapítvány a Helikonisták a fasizmus karjaiban címmel tart Karácsony Benő és Ligeti Ernő emlékestet a Zsinagógában. Az előadó Spielmann Mihály. A Marosvásárhelyi Napok hivatalos megnyitója csütörtökön lesz este fél hattól, pár órával korábban, délután 1 órától pedig megnyitják a kézművesvásárt és a virágkiállítást a Rózsák terén. A városnapok keretében hétvégén koncertek is lesznek a Ligetben felállított színpadon. A rendezvény részletes programja elérhető a polgármesteri hivatal honlapján.
A polgármester mai sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a napokban Marosvásárhelyen tartózkodik a németországi Ilmenau város küldöttsége, akikkel annak lehetőségéről és módjáról tárgyal, hogy hogyan lehetne a műszaki képzés német modelljét gyakorlatba ültetni Marosvásárhelyen. A polgármester azt nyilatkozta, hogy szeretné, ha megvalósulna, hogy az ilmenaui műszaki egyetem szaktanárai képzéseket tartsanak a Petru Maior Műszaki Egyetemen, és az itteni tanárok is továbbképzőkön vehessenek részt Ilmenauban.
A képviselőház költségvetési bizottsága elfogadta azt a módosító javaslatot, amely szerint a nyertesek számát 100-ra korlátoznák. Abban az esetben, ha több személy tud felmutatni a sorsolás paramétereinek megfelelő pénztári nyugtát, akkor ezek körében újabb sorsolást szerveznek, és kiválasztják azt a 100 kasszabont, amelynek tulajdonosa pénznyereményt kap. A pénzügyminisztérium azért módosítaná a nyugtalottó szabályait, mivel az első sorsolás nyereményalapján több mint 18 ezren kell osztozzanak, és a szaktárca attól tart, hogy a túl alacsony nyeremény nem motiválja majd a vásárlókat, hogy elkérjék a kasszabont, és így nem ér célt a kezdeményezés, azaz nem fog csökkenni az adócsalás. A nyugtalottó második sorsolását június közepén tartanák.
Az eseményre ma délután 5 órától kerül sor a Köpeczi-Teleki házban. A szervezők várnak minden marosvásárhelyit, akit érdekel a város zöld övezeteinek helyzete. Holnap délután pedig a vár környéki fakivágásokról és a vár felújítási tervéről tartanak lakossági fórumot. Az eseményt Soós Zoltán városi tanácsos, a Maros megyei Múzeum igazgatója hirdette meg. A lakossági fórum holnap délután öt órától kezdődik a várban, a múzeum épületében. A résztvevők megismerhetik a vár területrendezési tervét, amelynek részét képezi a Vársétány átalakítása is, hiszen itt egy piacteret és egy a turisták számára fenntartott leállósávot szeretnének kialakítani. Múlt héten erre a tervre hivatkozva vágták ki a Vársétány egy fáját, Soós Zoltán szerint azonban a fát meg lehetett volna menteni, mivel a szakbizottság szerint ez nem zavarta volna a forgalmat.
Az IMF szakértői a készenléti hitelmegállapodásról tárgyalnak a kormány képviselőivel, illetve azokról a fontos intézkedésekről, amelyeket a következő hónapokban készül bevezetni az ország, így az élelmiszerek áfájának júniusi csökkentéséről, illetve az új adótörvénykönyvben megjelenő módosításokról, adók és illetékek csökkentéséről. Az IMF küldöttség május 26-ig tartózkodik az országban. Románia 2013-ban egy 2 milliárd eurós készenléti hitelt vett fel az IMF-től, a hitelszerződés idén szeptemberben jár le.
A Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván helységneveket turisztikai céllal helyezték ki tavaly, ezekből a településekből jött létre ugyanis Hármasfalu 1950-ben. A prefektus a táblák eltávolítását kérte április elején azzal az indoklással, hogy a forgalom biztonságát zavarja. Ekkor magánterületre helyezték ki a táblákat, de a prefektus további akadékoskodását a történelmi helységnevek visszaállításával szeretnék rendezni Makfalva elöljárói. Az önkormányzat vállalná a személyi igazolványok cseréjének költségét. A történelmi helységnevek hivatalosítását az RMDSZ Maros megyei elnöke is támogatja, korábban a szövetség elvetette ezt a kezdeményezést. Brassai Zsombor azzal érvelt a prefektusnak, hogy a történelmi nevek fontosak az ott lakó közösség számára, és élnek a köztudatban, ezért nem kellene használatukat korlátozni.