Erdély FM (Románia/Erdély)

Az ügyészség többek között Markó Attila és Cătălin Theodor Nicolescu volt képviselőket állítja bíróság elé további 6 személlyel együtt, akiket 70 millió eurós károkozással vádolnak egy kártérítési ügyben. A vád szerint a visszaszolgáltatási hatóság jogtalanul adott kártérítést Horia Simu üzletembernek, mivel a visszaigényelt telket természetben is vissza lehetett volna szolgáltatni, másrészt az ingatlant túlértékelték, és szabálytalan volt az is, hogy sürgősségi eljárással bírálták el a kártérítési kérést, mivel az eljárást indokló dokumentumok hamisak voltak. Az ügyben érintett személyek egy részének zárolták a bankszámláját, illetve a különböző vagyontárgyait. A kártérítési ügyet a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság fogja kivizsgálni.

A vállalat honlapján közölte, hogy augusztus 17-én beindította a fafeldolgozó tevékenységet, miután minden ehhez szükséges engedélyt beszerzett. A feldolgozó üzem megnyitását ellenezte a civil szféra, és több pert is indítottak a vállalat ellen. Toró Attila civil aktivista a Háromszék napilapnak azt mondta, szeptemberben lesz újabb tárgyalás azokban a perekben, amelyekkel a rétyi beruházás területrendezési tervét, az építési engedélyt, illetve a kapcsolódó engedélyezési folyamatot támadták meg. A Schweighofert a civil szféra azzal is vádolja, hogy illegálisan kitermelt fát vásárol fel. Ezt a környezetvédelmi minisztérium egy vizsgálata is megerősítette, az osztrák vállalat azonban tagadja a vádakat.

Kolléganőnk, Badics Petra helyszíni tudósítása következik.

„Köszöntöm az Erdély FM hallgatóit. Jelenleg kint vagyunk itt, a Győzelem téren. Jelenleg úgy tűnik, hogy elég békés a tiltakozás, ami elkezdődött pontosan 5 órakor. Sajnos az időjárás nem kedvez nekünk, mert folyamatosan esik az eső, és nem is úgy néz ki, mintha elállna. Jelenleg a szervezők, egy román és egy magyar úriember tartanak beszédet az embereknek, közben orvosi maszkokat osztogatnak az itt gyülekezőknek, illetve plakátokat, amelyekre k különböző festékekkel írhatnak saját tiltakozó szövegeket. Amit eddig tudni lehet, hogy az Európai Uniónak már elküldték azt a bizonyos petíciót, amelyben jelentették, hogy Marosvásárhely úgy érzi, az embereknek joga van a tiszta levegőhöz az alkotmány 35-ös cikkelyére hivatkozva, és úgy néz ki, hogy meg is kapták a választ, miszerint iktatták ezt a petíciót. Továbbra is folytatódik a beszéd, elvileg 5 órától 7 óráig tart a tiltakozás. Azt, hogy az időjárás ehhez mennyire kedvez, sajnos még nem tudhatjuk, az emberek nagyon kitartóak, esőkabátokkal és esernyőkkel próbálnak itt maradni, és hallgatni a szervezők információit.”

Badics Petrát hallották.

A mai megmozdulásra a szervezők mintegy 1000 személyt vártak. Az utóbbi napokban mind a civil szféra, mind a politikum képviselői véleményt nyilvánítottak az Azomureş okozta környezetszennyezésről. Kedden az önkormányzat közmeghallgatást szervezett a vegyi üzem tevékenységét illetően.

A vírustámadásra az IBM szakemberei figyelmeztettek. Közölték, hogy amint a bankok rendszerébe bekerül a vírus, szert tesz a bankok ügyfeleinek azonosító adataira, nevére, jelszavára, továbbá a banki ügyfelek személyes adataihoz és azonosító kódjához is hozzáfér az online bankszolgáltatások igénybevétele során. A szakemberek ajánlották, hogy a 12 bank értesítse ügyfeleit a potenciális veszélyről.

A két egymást követő detonációban hozzávetőleg 500-an sérültek meg.Az ország észak-keleti részén fekvő Tiencsin kikötő ipari területén egy robbanóanyagokat és veszélyes vegyi anyagokat tároló raktárban következett be a két robbanás. A keletkezett károkról egyelőre nincs hivatalos jelentés. 

A tüntetést a marosvásárhelyi prefektúra épülete előtt tartják, és a Stop Azo Facebook-csoport szervezte. A tiltakozás célja, hogy a kombinát által okozott környezetszennyezést megállítsák. A szervezők azt követelik a romániai és európai hatóságoktól, hogy megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a vegyi üzem tartsa be az alkotmány azon cikkelyét, miszerint mindenkinek joga van egészséges környezetben élni. A tüntetésen egyszer használatos orvosi maszkot osztanak ki, ezzel hívják fel a figyelmet a légszennyezésre, továbbá textíliát és festékanyagot is a jelenlevők rendelkezésére bocsátanak, amelyekkel elkészíthetik a tiltakozó felirataikat. A résztvevőket arra kérik, hogy a vásznakon ne jelenjenek meg xenofób, rasszista, diszkriminatív és nacionalista jelszavak. A demonstrációra mintegy 1000 személyt várnak.

A Zi de zi napilap értesülése szerint a legtöbbet a Marosvásárhely területén levő telkekért fizetnek, 130 eurót négyzetméterenként, Nyárádtőn 21 eurót, Maroskeresztúron 16 eurót, Kerelőszentpálon 3,14 eurót ér egy négyzetméternyi telek, Marosugrán 2,69 eurót fizetnek ugyanekkora területért, legkevesebbet, 2,25 eurót, Dózsa György községben. A legtöbb telek, amelyet kisajátítanak az autópályaszakasz építése érdekében, Nyárádtőn található. Itt 342 telket fizetnek ki, Marosvásárhelyen 52-őt. Összesen mintegy 2 millió 200 ezer négyzetméter területet sajátítanak ki a Brassó-Nagyvárad autópálya Marosugra-Marosvásárhely közötti szakaszának nyomvonalán.

Kántor Zoltán, az intézmény vezetője ma az M1 műsorában azt mondta, jövőre választási év lesz, és ilyenkor mindig kicsit intenzívebbek a magyarellenes megnyilvánulások. Ugyanakkor úgy látja, hogy az utóbbi időben állandósultak a kedvezőtlen megjegyzések, míg korábban talán félévente voltak a romániai magyarság számára kedvezőtlenebb megnyilvánulások, most mintha havonta születne ilyen megjegyzés, kijelentés román részről. Kántor Zoltán azt mondta, a romániai magyarság és a román többség között kisebbségi kérdésekben feszültségek vannak. Hozzátette, magyar részről a két ország közötti viszonyt ez meghatározza addig, míg az erdélyi magyar kisebbségi kérdést nem oldják meg megfelelő módon.

Kádár Magor, a brandépítésre felkért kommunikációs szakértő híradónknak elmondta, nemsokára megkötik a Maros Megyei Tanáccsal az előszerződést a megbízásról, de a munka már elkezdődött és a szerződés megkötéséig is folyamatosan egyeztetnek a brandépítés folyamatáról az önkormányzattal. Egyelőre ami kézzel fogható előrelépés, az a kiadványsorozat első részének szeptemberi megjelenése.

„Az önkormányzat kért egy – benne van a költségvetésében – brosúrát, vagy kiadványsorozatot, amely több nyelven népszerűsíti a várost. Ez egy létező költségvetési tétel, amit nem most tettek be, hanem már a tavalyiban szerepelt, csak nem vitte el senki az összeget, és akkor erre készítenek bemutató füzeteket. Most készítik szeptemberre az oktatás-kutatás fejezetet, majd novemberre elkészül a kultúra fejezet.”

Kádár Magor elmondta, hogy az önkormányzat megrendelése alapján a kiadványsorozat ötnyelvű lesz, a képanyagot pedig több ezer fotóból válogatják ki, amelyet az a bukaresti csapat készít, amelyet szintén felkértek, vegyen részt a brandépítés folyamatában.

Daniel Ţecu, a Románok Európai Egyesületei Szövetségének vezetője a marosfői szabadegyetemen azt mondta, amennyiben az augusztusi rendkívüli ülésszakban nem fogad el a parlament egy erre vonatkozó jogszabályt, a törvényhozás feloszlatását fogják kérni Klaus Johannis államfőtől. Hozzátette, a nemrég elfogadott módosításcsomag nem elégséges, hiszen nagyon sok román állampolgár van, akik a szavazókörzetektől távol laknak, és órákat kell utazniuk ahhoz, hogy részt vegyenek a választásokon. Marian Muhuleț, az Állandó Választási Bizottság szóvivője a hónap elején jelentette be, a diaszpórában élő román állampolgárokat is felveszik a Választói Névjegyzékbe. Elmondta, az új szabályozás szerint kérvényt nyújthatnak be, amelyben jelzik, hol szeretnének szavazni. A kéréseket a tervek szerint online lehet majd leadni, és azokban a városokban állítanak majd fel szavazóközpontokat, ahonnan legkevesebb 100 kérést kaptak. A kérések alapján választói névjegyzéket is összeállítanak a külhoni szavazókörzetek számára, így szavazás előtt nem telik majd el sok idő azzal, hogy regisztrálják a választópolgárokat.

Mircea Crăciun gépével augusztus 6-án tűnt el, miután a Keresztényhavasról a levegőbe emelkedett. Keresésére rekordszámú keresőcsapatot vetettek be, mintegy 1350 tűzoltó, csendőr, hegyimentő, rendőr és önkéntes, 11 repülőgép és két drón keresi, egyelőre eredménytelenül. Az akcióban a Maros megyei katasztrófavédelem munkatársai is részt vesznek. 9 megye területét fésülik át, többek között Hargita és Kovászna megyében is keresik a pilótát. Mircea Crăciun egyébként a legjobb romániai hosszútávú siklórepülő-pilótának számít, az 1000 kilométeres szabadrepülés világcsúcsának megdöntésére készült. A vitorlázó repülőt egy külföldi cégtől bérelte, és összeállítása után először tesztelte.

Cristian Diaconescu, a Népi Mozgalom Alapítvány elnöke a magyar mintát alkalmazná a kisebbségben élő románok esetében. Erről a marosfői szabadegyetemen beszélt, írja a 3szék. Az igazolványt azok a román nemzetiségűek kapnák meg, akik a környező országokban élnek, és ez egyúttal egyfajta felvezetője lehetne a későbbi állampolgárságnak. Cristian Diaconescu szerint ugyanis az államnak biztosítania kellene az állampolgárságot az Ukrajna, Szerbia és Bulgária területén élő román kisebbségnek.

Tegnap a polgármesteri hivatal átvételező bizottsága átvette a megújult Gál Sándor utcát és a hozzá tartozó Borvíz utcát. A munkálatok áprilisban kezdődtek, elsőként a gázvezetékeket cserélték ki, majd felújították az esővíz-elvezető hálózatot, majd leaszfaltozták a két utcát. 39 darab hársfát ültettek, 196 négyzetméternyi zöldfelületet alakítottak ki, bővítették a járdákat, amelyeket biciklisávokkal láttak el. Az út két oldalán összesen 49 parkolóhelyet létesítettek, és 4 világítótestet helyeztek el. A munkálat értéke 750 ezer lej, áll a csíkszeredai polgármesteri hivatal közleményében.

Ezt ma jelentette be Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke a PNL állandó bizottságának ülése után. A rendkívüli ülésszakot a levélben történő szavazásra vonatkozó törvény elfogadtatása érdekében igényli a párt. Alina Gorghiu bejelentette, hogy azért kérik a rendkívüli ülésszakot, mert ha a törvényt nem szavazzák meg sürgősen, a 2016-os parlamenti választásokon nem alkalmazhatják. Kevesebb mint egy évvel a parlamenti választások előtt ugyanis már nem módosítható a törvény a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság szerint. A törvény megszavazásával azt érné el a PNL, hogy a diaszpórában élők is arányos képviselethez jussanak a parlamentben. A rendkívüli ülésszakot az államelnök kérheti, továbbá a képviselőház és a szenátus állandó bizottsága vagy a képviselők és szenátorok legkevesebb egyharmada, ezért aláírásokat gyűjt a liberális párt.

Országos szinten ez az arány 46 százalékos, az elmúlt évekhez képest kevesebben kaptak nyolcast vagy nagyobb jegyet idén. Az Oktatási Minisztérium 2013-ban döntött arról, hogy legkevesebb nyolcasra kell vizsgázniuk szaktantárgyukból, pedagógiából és módszertanból a pedagógusoknak ahhoz, hogy címzetes állásuk legyen. A pedagógusok, akik ötöst írtak, de nem érték el a nyolcast, csak helyettesítőként taníthatnak. Az óvásokat ma és holnap lehet benyújtani, a végleges eredményeket szombaton függesztik ki.

Tegnap a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége azt kérte az Oktatási Minisztériumtól, hogy vizsgálja felül a véglegesítő vizsga tételeit és a javítókulcsot, mert a múlt heti vizsga után kiderült, a javítókulcs másként pontozza az egyik tétel kidolgozását, mint ahogy az a tantervben szerepel, azaz a vizsgázóknak más témákat is ki kellett volna dolgozniuk, mint amit a javítókulcs tartalmaz. Emiatt nyújtott be panaszt több pedagógus. Az Oktatási Minisztérium eleget tett a szövetség kérésének, átvizsgálta a kifogásolt tételt és annak javítókulcsát, majd bejelentette, hogy a tételalkotó bizottság tagjai nem találtak eltéréseket a tétel és a javítókulcs között. A véglegesítő vizsga eredményeit ma függesztik ki.

Tonk Márton, a kar dékánja a Krónikának azt nyilatkozta, hogy a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karával közösen indítják az európai és nemzetközi üzleti jogi magiszteri képzést, erre várják román anyanyelvű hallgatók jelentkezését is. A kolozsvári karon négy alap- és három mesterképzést kínálnak, összesen 180 helyet hirdettek meg, ebből 83 ingyenes. 130 hely van alapképzésen, 30 hely a magyar nyelvű mesteri képzéseken és 20 hely az angol nyelvű mesterin. A dékán azt is elmondta, hogy a tandíj értéke változatlan az előző tanévhez képest, 250-450 euró közötti. Újdonság, hogy a diplomácia és interkulturális tanulmányok mesteri képzésen egy választható iszlám modul is indul, ezek az előadások nyilvánosak lesznek. A beiratkozás tegnap kezdődött, két héten át várják az érdeklődők jelentkezését.

A helyzet csak csütörtökön oldódhat meg, ha az Európai Központi Bank jóváhagyja, hogy Athén pénzt hívjon le a sürgősségi alapból. Ehhez viszont az szükséges, hogy a görögök szerdáig elfogadják a nemzetközi hitelezők által követelt reformintézkedéseket. A görög sajtó szerint elképzelhető, hogy Alekszisz Ciprász miniszterelnök új kormányt fog alakítani, mert másként nem tudja elfogadtatni a megszorító intézkedéseket. A kormánykoalíció egyes tagjai ugyanis ellenzik a Brüsszel által kért reformokat. Az intézkedéscsomag át kell menjen a parlamenten is, így Alekszisz Ciprásznak mindenképpen szüksége van az ellenzék szavazataira is. A görög kormányfő már ma benyújtja a parlamentbe az ÁFA-növelésre és a nyugdíjak csökkentésére vonatkozó törvényeket. Mindkét jogszabály ellentmond a kormányzó párt korábbi vállalásainak.

Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke a Krónika napilapnak azt mondta, több panasz is érkezett a menetrend szerinti járatok hiányára, és le fogják ellenőrizni, hogy a járatok működtetésével megbízott cég teljesíti-e a vállalásait. A vidrátszegi repülőtér 15 km-re van a várostól, ezt a távot a legtöbb utas saját autóval vagy taxival teszi meg, mivel a reptérről nincsenek rendszeres buszjáratok. Jelenleg csak a budapesti és londoni járatok utasai vehetnek igénybe kisbuszos szállítást, de a busztársaság szerint ezeknek a járatoknak a fenntartása is veszteséges, mivel csak kevesen igénylik az általuk biztosított szolgáltatást, ezért is csökkentették le ennyire a járatok számát. Korábban óránként indítottak buszjáratokat.

Tánczos Barna szenátor beszámolója szerint a beadványt több, mint 70 Hargita és Kovászna megyei polgármester, illetve a két megyei tanácselnök is aláírta. A petícióval egyrészt fel akarják hívni a figyelmet a medvekérdésre, másrészt az érvényben levő törvénykezés újragondolását, egy új jogszabály kidolgozását szeretnék elérni. Tánczos Barna szerint a jelenlegi törvény csak az állatvédők álláspontját képviseli, de a mezőgazdasági termelők és a civil társadalom érdekeit nem tartja szem előtt. A szenátor megjegyezte, másfél hónapja interpellációban szólította fel a környezetvédelmi minisztert a vadkárok kifizetésére, a szaktárca pedig ígéretet tett, hogy azonnal rendezik ezt a problémát. A teljes kifizetésre azonban még mindig nem került sor. Tánczos Barna kiemelte, újra kell gondolni a medvék vadászatát is, mert túlságosan elszaporodott a populáció. A petíció kezdeményezői szerint Hargita megyében optimális körülmények között 339 medve kellene legyen, de a statisztikai adatok tavaly 1351medve volt a megyében, idén pedig 1413-at számláltak.