Biztonságpolitika

Oroszország 2018 elejére szállítja le azon Szu-30K-kat, melyeket még Angola korábban vásárolt meg. A repülőgépek jelenleg még mindig Fehéroroszországban, a baranovicsi 558-as számú légijármű-felújító üzemben vannak, ahol modernizáláson esnek át.

2017. szeptember 24-én, vasárnap egy airshow keretein belül, Terracina partjainál repülte dinamikus programját Gabriele Orlandi százados Eurofighter Typhoon-jával, de az egyik manőver kivitelezése nem sikerült, tengerbe csapódott és életét vesztette.

Szlovákia egyelőre elhalasztja a nyugati fejlesztésű vadászgépek beszerzését, mivel jelenleg prioritást élvez a szlovák szárazföldi erők modernizációja – nyilatkozta az ország védelmi minisztere, Peter Gajdos.

Az észak-koreai külügyminiszter kijelentése szerint "elkerülhetetlen az Egyesült Államok elleni atomtámadás", amiért Donald Trump "rakéta-embernek" nevezte Kim Dzsongunt.

Tovább olvasom

A balti térségben kialakult helyzet miatt újabb öt K130-as BRAUNSCHWEIG-osztályú korvettet vásárol meg Németország. A Bundesmarine a számos technikai újítást felvonultató, a MEKO-A100 fregatt terveinek módosításával létrehozott 5 új hajójáért anno 1,2 milliárd eurót fizetett ki.  A 2008 és 2013 között szolgálatba állt 1800 tonnás egységek (BRAUNSCHWEIG [F 260], MAGDEBURG [F 261], ERFURT [F 262], OLDENBURG [F 263], LUDWIGSHAFEN AM RHEIN [F 264]) mellé egy további érkezik majd meg 2022-ben, míg a másik négy 2025-ig áll majd hadrendbe. Az újabb korvettek építését három cég végzi majd, így a 2 milliárd euró (2,4 milliárd dollár) értékű szerződésen a Lürssen Werft GmbH & Co. a ThyssenKrupp Marine Systems GmbH és a German Naval Yards Kiel GmbH osztozhat meg.

A svéd Saab megkapta a brazíliai AEL Sistemas cégtől az első WAD (Wide Area Display) kijelző B verzióját, vagyis a WAD2-et. A Gripen új E/F verziójának műszerfalát jórészt egymaga alkotó kijelző első időkben még csak laboratóriumi körülmények között került tesztelésre, majd később egy szimulátorba kerül beszerelésre, ezt követően a JAS-39 C modell prototípusának műszerfalában esik át a földi és 2018-ban a légi próbákon is. A 48,26 centiméterszer 20,32 centiméteres érintőképernyő gyártóját a Saab 2015 februárjában választotta ki a brazíliai megrendelés okán. A kijelző fejlesztése 2015 januárjában kezdődött és az első prototípusok átadásának dátumát tudta tartani az AEL Sistemas. Elsőként az A modelljének prototípusa került átadásra, erre 2015 szeptember 2-án került sor, ezt csak laboratóriumi körülmények közötti tesztekre szánták.

Az MBDA bemutatta a Land Ceptor légvédelmi rendszerét. A teherautók alvázára szerelhető komplexum a hajófedélzeti, az MBDA Missile Systems és partnerei (BAE Systems, az EADS és a Finmeccanica) által fejlesztett Sea Ceptor légvédelmi rakétát képes indítani. Ez a 3,2 méter hosszú, 99 kilogramm súlyú, 160 centiméter átmérőjű, 25 km-es hatótávolságú fegyver a nagyobb hatótávolságú Sea Viper rendszert fogja kiegészíteni a Type 45-ös rombolókon, valamint felváltja a Sea Wolf légvédelmi rendszert a Type 23-as osztályú fregattokon és természetesen az ezt a hajóosztályt a 2020-as években leváltó, következő generációs Type 26-os fregattokon is alkalmazásra fog kerülni, mint elsődleges légvédelmi rendszer.

Az aktív önirányítású, lézeres közelségi gyújtóval ellátott Sea Ceptor (mely a repülőgépek fedélzeti fegyvereként megismert képalkotó infravörös ASRAAM-ra vezethető vissza) képes akár a hangsebesség háromszorosával száguldva a közeledő légi célok megsemmisítésére is. Természetesen egyidejűleg több célpont ellen is alkalmazható a Sea Ceptor, melynek további előnye, hogy nem igényel új rádiólokátorokat, a számára szükséges információk a már jelenleg használtakból is elegendőek lesznek, így könnyedén integrálható lesz a hadihajók fedélzetén.

Természetesen a szárazföldön is hasonló előnyök mutatkoznak meg, így a CAMM (L)-ként is ismert Land Ceptor a szárazföldi változat 2020-tól felválthatja a brit hadsereg Rapier rendszereit. Egy teherautón (MAN HX-77) elhelyezett, egyenként egy-egy rakétát rejtő, indításhoz függőlegesbe fordítható, összesen nyolc darab konténer mellé az adatok vételére képes rendszer is felszerelésre kerül. Így a 25 kilométeres hatótávolságú rakétának köszönhetően igen jelentős területek lesznek védhetők a Land Ceptor légvédelmi rendszerrel, főleg úgy, hogy az adatátvitelnek köszönhetően több összetevő jóformán nem is szükséges a működéshez. Természetesen a légi helyzetkép megalkotásához fontosak a rádiólokátorok, de ezek megvásárlása nem szükséges, amennyiben a megrendelő számára a jelenlegi radarok mennyisége elegendő. Továbbfejlesztési lehetőségként adódik a 40-45 kilométeres megnövelt hatótávolságú CAMM-ER rakéták alkalmazása is.

Átvette utolsó, 95. módosított Nexter VBCI (Véhicule Blindé de Combat d'Infanterie) 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjárművét is francia hadsereg. A 29,3 tonnáról 32-re hízó páncélosokból 2013 júniusába 48-at, majd 2014 augusztusában további 47-et rendelt meg Párizs. Csak a haspáncélzat megerősítése 1,6 tonnával növelte meg a VBCI tömegét, így megerősítették a futóművet és a fékeket is, valamint az új variáns további érdekessége, hogy az első két tengely mellett immár a negyedik is kormányozhatóvá vált. A francia hadsereg 2008 és 2015 között 520 darab, 25M811-es jelzésű 25 milliméteres gépágyúval ellátott gyalogsági harcjármű mellett 110 darab Airbus SIR parancsnoki információs rendszerekkel ellátott VPC (Véhicule Poste de Commandement) parancsnoki variánst is átvett. Ezek fegyverzetét egy FN Herstal ARROWS távirányított fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres géppuska alkotja.

Oroszországban modernizálni tervezik a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadászokat. A BMP-3-as gyalogsági harcjármű bázisán létrehozott 9P157-2 Krizantém-Sz a lézeres, vagy radaros félaktív irányítással ellátott 9M123/AT-15 Springer rakétákat alkalmazza. Így hatásosan képes harcolni rossz időjárási viszonyok között is, amikor a nem lenne lehetőség a lézeres félaktív vezérlést használó rakéták indítására. Ezekből az indítócsővel együtt 54 kg-os, 2 méter hosszú, 15 centiméter átmérőjű rakétákból egyszerre kettő van tűzkész állapotban, a járműtestből kinyúló indítóállványon. Ezt az állványt, ha nem használják, automatikusan be lehet hajtani a jármű testébe a rádiólokátorral együtt. A 6 km-es hatótávolságú rakéták rátöltését az állványra automata végzi.

A 9P157-2 Krizantém-Sz belső terében lévő automata töltőben összesen 15 irányított rakéta helyezhető el. Ezek lehetnek a félaktív lézervezérlésű 9M123 páncéltörő, illetve a 9M123F termóbárikus robbanófejjel szerelt változatok éppúgy, mint a radarvezérlésű 9M123-2 páncéltörő és a 9M123F-2 termóbárikus robbanófejjel ellátott variánsok. A nagyfokú automatizálásnak köszönhetően a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadász személyzete mindössze két fő. A modernizáció legfőbb elemét egy Fehéroroszországban gyártott hőkamera képezi. Az ezzel végzett állami tesztek már befejeződtek, most a Moszkvából érkező megrendelésre várnak a gyártónál.

Már 24. Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 ATAK harci helikopterét is átvette a török hadsereg. Ebből a kéttucatnyi mennyiségből kilenc az előszéria közé tartozik, míg a több 15 az úgynevezett 1. gyártási sorozat gépe. Ezek a forgószárnyasok, akárcsak a még legyártásra kerülő 14, már rendelkeznek rakétaindításra figyelmeztető és zavarótöltet szóró rendszerekkel. A 2. gyártási sorozat ATAK-jai ezeken felül már lézer és radarbesugárzás-jelzőkkel is el lesznek látva.

Visszakerült Angolába, az évtizedekig a dél-afrikai légierő múzeumában tanyázó MiG-21bis vadászgép. A C340-es oldalszámú példány 1988. december 14-én emelkedett fel a Lubango-i repülőtérről, azzal a céllal, hogy átrepüljön Menongue repülőterére. A gép pilótája felhőbe kerülve alaposan eltévedt, így a Cuito Cuanavale repülőtér lett volna a módosított érkezési hely. Azonban ezt sem sikerült megtalálni, így az egyre alacsonyabbá váló üzemanyagszint miatt az első, landolásra alkalmas reptéren lett a szárnyalás vége. Ez történetesen a dél-afrikai erők ellenőrzése alatt állt, így Fishbed hadizsákmány lett.

A SAAF múzeumának kiállítási csarnokából, mely hosszú évekig otthonául szolgált a gépnek, mindenféle médiafelhajtás nélkül került szeptember 15-én, pénteken elszállításra a MiG-21bis a közelben található Waterkloof légibázisra. Ide érkezett meg az angolai légierő Iljusin IL-76TD Candid szállítógépe. Így tehát a T-911 lajstromú szállító repülőgépen szállították vissza Angolába a 21-est, amelynek visszatértét 17-én Francisco Afonso, az angolai légierő parancsnoka bejelentette az Angolai Nemzeti Rádióban. A számos látogatót vonzó gép visszaadásának körülményeit és okát firtató kérdésre, melyet a helyi repülésrajongók, szakértők és a sajtó tett fel, a múzeum vezetősége eddig még nem reagált.

Indiában szeptember 21-én a haditengerészet végre átvette az első SCORPENE-osztály tervei alapján épített tengeralattjáróját a KALVARI-t (S 50). Ezen egység tengeri próbajáratai tavaly május elsején elkezdődtek el és akkor még arról volt szó, hogy várhatóan ez év első felében lép majd szolgálatba. Ez sem teljesen így alakult, de már a régmúlt homályába vesznek azok az elképzelések is, melyeknél 2012-es évszám szerepelt a szolgálatba lépés dátumaként. A 2005-ben létrejött szerződést némileg felülírva, az azóta öt éves csúszásban lévő P-75I tengeralattjáró-beszerzési projekt így 2020-ra válik teljessé a darabszámokat illetőleg, de az elvárt képességek tekintetében talán még később, hiszen az utolsó két tengeralattjáró anyagi megfontolások miatt a levegőtől független meghajtó rendszer nélkül fog megépülni. Igaz, ezt a későbbiek során is be lehet majd szerelni.

A legújabb információk szerint kilenc hónaponként várható egy-egy újabb egység elkészülte, így viszonylag rövid idő belül növekedésnek fog indulni a tengeralattjáró flotta, ami 15 év alatt a balesetek és kivonások miatt 5 egységgel tud kevesebbet felmutatni. A még szolgálatban álló 13 tengeralattjáró üzemképességi mutatója is igen alacsonyan van, 50% körül ingadozik. Mindenesetre a Mazagon hajógyárban január 12-én már a már a második KALVARI-osztályú tengeralattjáró, a KHANDERI nevet viselő is vízre került és június elsején kezdte el a tengeri próbajáratait.

Cockerill CT-CV 105 milliméteres lövegével ellátott tornyot szerelt fel az indonéz PT Pindad a Pandur II kerekes páncélozott szállító harcjárműre. A 8x8-as kerékképletű páncélosba töltőautomata is került, ami lehetővé teszi a 105 milliméteres Falarick csőből indítható páncéltörő rakéta alkalmazását. A még mindig igen könnyű Pandur erős fegyverzetével hasznos eszköze lehet az indonéz haderőnek a nehezen járható mocsaras területeken, de akár beépített városi körülmények között is helytállhat, hiszen a stabilizált lövegcső emelkedési szöge -10° és +42° közötti.

Akár messze drágább is lehet a tajvani F-16A/B Block 20-ok F-16V szintre történő modernizációja a legújabb hírek szerint. A 2012-ben bemutatott F-16V (V, mint Viper) AESA radart, új fedélzeti számítógépeket és pilótafülkét kap és létrehozható újonnan gyártottként és akár a korábbi verziók modernizálásával is. Tajvan ez utóbbit választotta, az első két Lockheed Martin F-16-nak V variánssá történő átalakítása már 2016 végén kezdetét is vette az Egyesült Államokban, de a helyi Aerospace Industrial Development Corp (AIDC) is kiveszi majd a részét az átalakítási munkálatokból. Ez év januárjában az első négy gép már meg is érkezett a vállalathoz, ezek a következő évben készülnek el. Ez után venné kezdetét a teljes kapacitású átépítés, ami évente 25-28 F-16-ot érintene, így az összes példánnyal 2023-ra végeznének.

Az F-16V a jelenlegi legkorszerűbb lokátortechnológiát képviselő Northrop Grumman APG-83 SABR, 20 cél követésére és több támadására képes aktív szintetikus apertúrájú fedélzeti radart (AESA) kapja meg, ami jobb teljesítményt nyújt a korábbi változatokhoz képest olyan környezetben is, ahol nagyobb a rádió frekvenciás háttérzaj. Az új, nagyobb felbontású 6×8 collos központi kijelzővel ellátott modernizált pilótafülkével, gyorsabb adatátvitelt biztosító rendszerekkel, valamint új navigációs berendezésekkel, illetve AN/ALQ-213(V) elektronikai harc kezelő rendszerrel is ellátott Viper-en az új berendezések többsége megegyezik az F-35-ösön is alkalmazott modern rendszerekkel, így két típus együttműködése biztosított. Mindezek, na meg beszerzésre kerülő korszerű JSOW siklóbombák és csapásmérő robotrepülőgépek, valamint az AGM-88 HARM radargyilkos rakéták akár az eredetileg tervezet összeg hatodával is megemelhetik a modernizálásra fordítandó költségeket.

Kiadásokat csökkentő ötlet megvalósítását elemzik az Egyesült Államokban. A Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók Block 3-as változatának létrehozása nem jár nagymérvű szerkezeti átalakítással, de mégis tetemes kiadást eredményez több 100 darabos mennyiség esetén. Az elképzelés szerint, akárcsak az F-22 Raptor esetében, a pilóták ki-és átképzésben részt vevő gépek csak a Block 2B szintet érhetnék el.

A Lockheed Martin Legion Pod konténerét rendelte meg az USAF az F-15C Eagle vadászgépei számára. Az infravörös képalkotó kamerát rejtő konténert a légi célok azonosítására fogják alkalmazni, több mint 130 darabos mennyiségben. Ezt a mennyiséget két év alatt tervezik átadni, az első példányok már a következő évben a Sasok törzse alatt lévő felfüggesztőpontokra kerülhetnek. Amennyiben a Kongresszus vissza nem tartja, vagy át nem csoportosítja az erre a célra szánt 57 millió dollárt, ugyanis a Donald Trump által javasolt költségvetési módosítás érintheti ezt a programot is.

Hamarosan bevethetővé fognak válni a Lockheed Martin AC-130J Ghostrider csatarepülőgépek és személyzetük. A légierő különleges műveleteket irányító parancsnokságán a teljesen integrált digitális avionikát, valamint precíziós fegyverek egész sorát felvonultató gépeket tovább fogják fejleszteni a közeljövőben. A meglévő 10 példányból van ami Block 10-es és van, ami már Block 20-as verzióba tartozik. Előbbiek precíziós fegyverzetét egy oldalra tüzelő 30 milliméteres gépágyú egészíti ki. A tavaly júliustól megérkező Block 20-on újra beépítésre került a 105 milliméteres tarack, hiszen egy ilyen fegyverből útjára indított lövedék messze olcsóbb, mint egy műholdas irányítású bomba. A következő frissítési forduló már a Lockheed AGM-114 Hellfire irányított rakéták integrációját tartalmazza, ezután már a lézerfegyver megjelenése várható. Az összesen 37 darabos mennyiségben megrendelt Ghostrider-ek bevetésére nincs égető szükség, ugyanis a jelenlegi feladatokat a régebbi verziók s el tudják látni.

Bolívia kormányának feltett szándéka, hogy Argentínából FAdeA (Fábrica Argentina de Aviones SA) IA-63 Pampa III felfegyverezhető kiképző repülőgépeket vásároljon. Mindezt azért, mert állítólag nincsenek megelégedve teljes mértékben a kínai gyártású HAI K-8W Karakorum gépekkel. A bolíviai tervekben 8-12 példány beszerzése szerepel és a típussal kapcsolatos eddig tapasztalatokról már kértek is tájékoztatást az argentinoktól.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Fiat G-91T/1.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Boeing P-8A Poseidon.

Kawasaki T-4.

Lockheed F-16CJ Fighting Falcon.

MiG-29A.

Northrop Grumman E-2D Advanced Hawkeye.

Dassault Mirage 2000D.

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle.

Airbus A400M Atlas.

Grumman F-14B Tomcat.

Szuhoj Szu-27.

Fairchild A-10C Thunderbolt II.

Dassault Rafale B.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.

Dassault Mirage 2000-5Ei.

McDonnell Douglas CF-188A Hornet.

Panavia Tornado IDS.

Boeing AH-64D Apache.

NHI NH90 NFH.

Grumman C-2C Greyhound.

MiG-29UB.

Korea Aerospace T-50B Golden Eagle.

Podcastunkban ma egy jogilag le soha nem zárt háború örökségével, a koreai válsággal foglalkozunk, de igyekszünk kerülni a sablonokat és lózungokat, melyekhez a média fősodrában többnyire folyamodni szokás ebben a témában. Megpróbáljuk inkább tájékozódási pontnak használni a konfliktusban érintett nemzetek múltját, történelmi hagyományait, és ezekből következtetni a lehetséges fejleményekre. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetőek itt, a Koreával foglalkozó cikkeink pedig itt.

[...] Bővebben!

Podcastunkban ma egy jogilag le soha nem zárt háború örökségével, a koreai válsággal foglalkozunk, de igyekszünk kerülni a sablonokat és lózungokat, melyekhez a média fősodrában többnyire folyamodni szokás ebben a témában. Megpróbáljuk inkább tájékozódási pontnak használni a konfliktusban érintett nemzetek múltját, történelmi hagyományait, és ezekből következtetni a lehetséges fejleményekre. Az adás letölthető innen. A korábbi adások elérhetőek itt, a Koreával foglalkozó cikkeink pedig itt.

[...] Bővebben!

Ri Jong Ho észak-koreai külügyminiszter közlése szerint az ország vezetője hidrogénbombát akar robbantani a Csendes-óceánon, miután tovább eszkalálódott a konfliktus az Egyesült Államokkal.

Tovább olvasom

A brit védelmi miniszter, Michael Fellon a napokban arról számolt be, hogy kollégájával, Khalid bin Mohammad Al-Attaiyah katari védelmi miniszterrel, szándéknyilatkozatot írtak alá 24 darab Eurofighter Typhoon eladásáról.

Az idén hetedik alkalommal rendezték meg az ostravai NATO napok egyik kiemelkedő eseményét, a Mi-17-es nemzetközi szimulátor versenyt.

A napokban, 2017. szeptember 14-én megérkezett Izraelbe a soron következő 2 F-35A Lighting II (Adir) típusú ötödik generációs vadászrepülőgép a Nevatim légibázisra.

A Brazil Légierő tervek szerint 2017 októberében-novemberében veheti majd át az utolsó 2, az Embraer Defense and Security által modernizált F-5FM Tiger II típusú vadászrepülőgépeit – írja a Jane’s Defence Weekly.

Angela Merkel német kancellár elítéli az amerikai elnök nyilatkozatát, miszerint egész Észak-Koreát meg kell semmisíteni, ha közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra vagy szövetségeseire.

Tovább olvasom

Szeptember 18-án Bedzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök fogadta Líbia erős emberét, Halifa Haftar tábornokot. Alig másfél hónappal ezelőtt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök látta vendégül Párizsban a veterán tábornokot. Ezek az események beleillenek abba az egyre elfogadottabb elképzelésbe, amely a tábornokot tekinti a líbiai rendezés egyik sarokövének.

A jelenleg 73 éves tábornok váltakozó intenzitással, de folyamatosan részét képezte a líbiai politikai életnek. A Kaddáfit hatalomra juttató forradalom részvevőjeként neki is szerepe volt a későbbi rendszer kialakításában. A 80-as években Csád ellen folytatott háborúban fogságba eset, majd elveszítette Kaddáfi támogatását. A következő két évtizedet száműzetésben töltötte Virginia állambeli otthonában. Az arab tavasz következményeként kirobbant líbiai felkelésnek köszönhetően újra visszatérhetett szülőföldjére. A Kaddáfi-rezsim összeomlását követő zűrzavart kihasználva lépét Haftar tábornok a líbiai politikai élet színpadára. Az arab tavaszt követően az országot irányító Átmeneti Nemzeti Tanács, majd az azt váltó Általános Nemzeti Kongresszus nem tudta konszolidálni az ország belső viszonyait, így Nemzeti Kongresszus mandátuma 2014 februárjában lejárt. A Kongresszus az alkotmány előkészítő munka  befejezetlenségére hivatkozva meghosszabbította a mandátumát. Ekkor lépet elő Haftar tábornok, aki február 14-én a televízión keresztül lemondásra szólította fel a kormányt, ezt követően pedig az ország keleti felébe távozott. Kirenaikában berendezkedő Haftar a hozzá hű erőkből és milíciákból hadsereget szervezett. Saját erejének felállítása után, 2014 májusában elindította a Méltóság hadműveletet (Operation Dignity), melynek célja az Anszar al-Sária iszlamista terror szervezet Bengáziból való kiűzése volt. A nyár folyamán megtartott választások eredményeként létrejött szekuláris hátterű Képviselőháznak a Kongresszus nem volt hajlandó átadnia hatalmat. Ezt követően a nemzetközi közösség támogatást élvező Képviselőház Tripoliból a Kirenaikai Tobrukaba tette át a székhelyét. A következő hónapokban létrejött az együttműködés a nemzetközi elismertséggel rendelkező Képviselőház, valamint a katonai erő birtokában lévő Haftar között. A 2014 nyarán kirobban második polgárháborúban Haftár és a Képviselőház közösen vették fel a harcot az iszlamista hátterű Általános Nemzeti Kongresszussal  szemben. Haftar tábornok a Képviselőház mellett további három fontos szövetségest tudhatott maga mögött. Oroszországot, az Egyesült Arab Emírségeket és az Abdel-Fattáh al-Szíszí vezette Egyiptomot. A tábornok ereje és befolyása a következő hónapokban folyamatosan növekedett, 2015 márciusában a Képviselőház a Líbiai Nemzeti hadsereg parancsnokává nevezte ki Haftart. Az ENSZ  közvetítésével 2015 decemberében a marokkói Szkhírátban sikerült rávenni a Kongresszust és a Képviselőházat a Líbiai Politikai Megállapodás (Libyan Political Agreement) aláírására: az egyezmény értelmében létrejött a Fajez esz-Szarrádzs vezette egységkormány. Problémát jelenetet, hogy az egységkormány felállítást a két képviselő testületnek is meg kellett szavaznia. Miután a szavazást a Képviselőház hónapokig elhúzta, Fajez Szarrádzs és a leendő kormány több tagja megjelent Tripoliban és egyoldalúan kikiáltották az Egységkormány megalakítását. Ezt követően az Európai Unió és a nyugati országok többsége a Tripoliban székelő kormányt ismerték el Líbia egyedüli képviselőjének. A tobruki Képviselőház befolyása a nemzetközi támogatás hiányában  hanyatlásnak indult, Haftar tábornok tekintélye viszont tovább nőt. Egyrészt továbbra is mögötte állt Oroszország, Egyiptom és az Emirátusok; másrészt a tábornok kezében összpontosult az ország egyik legjobban felszerelt fegyveres ereje. Mindezek ellenére a nyugati államok többsége pusztán egy lázadó hadúrként tekintett Haftarra.  Válaszul az Egységkormány által indított Szírt városa elleni offenzívára, Haftar tábornok 2016 szeptemberében támadást indított az ország olajlétesítményeit őrző Petroleum Facilities Guard ellen. Bár Szarrádzs kormány által indított támadás célja a város Iszlám Államtól való visszafoglalása volt, a tábornok tisztában volt vele, hogy Szírt eleste után az egységkormány milíciái előtt megnyílt volna az út a kőolajban gazdag keleti területek irányába. A Szírttől keletre eső területek megszerzésével Haftarnak sikerült rátenni a kezét az ország szénhidrogén készletének nagy részére. A következő hónapokban a Líbiai Nemzeti Hadsereg sorra vette át az ellenőrzést az ország különböző területei felett.

A mediterráneum középső területét sújtó migrációs krízis előhozta a megoldatlan líbiai kérdésből fakadó problémákat. Bár az Unió továbbra is Fajez esz-Szarrádzs vezette Egységkormányt tekinti az ország legitim kormányának, az elmúlt hónapok eseményei rámutattak arra, hogy a tripoli kormány feltehetőleg nem lesz képes a szuverenitását kiterjeszteni az ország nagyobbik részére. Ebből kifolyólag az ország határainak az ellenőrzést, és a migráció megfékezést sem tudja az elvárt módon ellátni. A Líbiai kérdés megoldást egyre többen az Egységkormány és Haftar tábornok között létrejött megegyezésen alapuló politikai átmenetben látják. Az elmúlt időszak történéseinek legfőbb nyertese egyértelműen Halifa Haftar tábornok. A legtöbb nyugati ország által korábban pusztán rebellis hadúrnak tekintett tábornok szerepe egyre inkább felértékelődik a líbiai rendezés kérdésében. Haftar növekvő jelentőségét az Egységkormány gyengesége mellett alapvetően három okra lehet visszavezetni. Egyrészt a Méltóság hadművelet megindítását követő bő három évben Haftar uralma alá hajtotta az Észak-afrikai ország területének jelentős részét. Másrészről a földközi tenger középső szakaszán átívelő migrációs út lezárásában érdekelt olaszok és franciák lehetséges partnerként tekintenek a komoly haderővel rendelkező tábornokra. Harmadszor Haftar tábornok a 2014-es hadműveletek megindítása óta elévezi a líbiai rendezésben érdekelt két hatalom: Egyiptom és Oroszország támogatását. Ezen okokból kifolyólag a nemzetközi elszigeteltségből szép lassan kitörő Haftar jelenleg a békekötést követő politikai átmenet megkerülhetetlen szereplőjének látszik.

 

Törökországban eltávolítják az evolúció-elméletet a tankönyvekből, amit a nemzeti oktatási tanács vezetője azzal indokolt, hogy az elmélet túl bonyolult, ellentmondásos és nehezen érthető.

Tovább olvasom

Válaszul a 2017. augusztus 25-i terrortámadásra a mianmari hadsereg válogatás nélkül elkezdte felszámolni a rohingyák településeit, amelynek következtében humanitárius katasztrófahelyzet alakult ki a világ egyik legelmaradottabb országában. A két évvel ezelőtt demokratikusan megválasztott polgári kormány, valamint külügyminisztere és kulcsfigurája, a Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung Szán Szu Csí, pedig kénytelen szemet hunyni a katonai vezetés túlkapásai fölött.

A lassú átmenet katonai diktatúrából “katonai demokráciába”

Mianmart 1988 és 2011 között kemény kézzel a hadsereg, vagyis a Tatmadaw irányította a SPDC-n (State Peace and Development Council) keresztül. Bár a gazdaság a 2000-es években két számjegyű növekedést produkált, a húszéves diktatúra alatt tovább éleződtek az etnikai és vallási ellentétek, nem beszélve a külpolitikai izolációról, amit elsősorban az ellenzéki mozgalmak erővel elfojtása eredményezett. 2008-ban a junta új alkotmányt fogadott el, aminek értelmében 2010-ben és 2015-ben általános választásokat rendeztek – az előbbit komoly korlátokkal, az utóbbit viszont lényeges korlátok és hatósági beavatkozás nélkül. Aung Szán Szu Csí pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elsöprő győzelmet aratott országszerte, ennek ellenére a Tatmadaw komoly politikai pozíciókat tartott meg magának – a törvényhozásban például bármikor megvétózhatnak egy alkotmánymódosítást.

A polgári kormányzattal szemben komoly elvárás volt az ország belső feszültségeinek az enyhítése – ugyanis az etnikai és vallási szeparatizmus gyökerei az ország megalakulásáig nyúlnak vissza. Ebben az átalakulással ugyan sikereket könyvelhettek el 2015-ben és 2017-ben, amikor több, az ország területén működő fegyveres csoporttal sikerült fegyverszünetet kötni. Azonban az augusztus vége óta zajló tisztogatást elszenvedő népcsoport, a rohingyák fegyveres csoportja nem vehetett részt a béketárgyalásokon.

Forrás: International Crisis Group

 De kik azok a rohingyák?

A rohingya megnevezést többen vitatják és megkérdőjelezik, tartalma a mai napig nem egyértelmű. Legelterjedtebben a burmai partvidék északi részén, a bangladesi határ közelében élő muszlimokat értik alatta, ám ezzel együtt etnikai jelentése is van a szónak. Mianmar azonban nem ismeri el a rohingyákat államalkotó közösségként, és ezt a szó használatának mellőzésével hangsúlyozza. A csoportot általában pejoratívan “bengáliként” emlegetik az állami vezetői körökben, ezzel is idegenségüket, bangladesi származásukat hangsúlyozva. A rohingyák eredete ugyan dél-ázsiai, ám bizonyos, hogy a gyarmati időszakban is éltek a térségben muszlimok, akik helyzete az 1962 után romlott le jelentősen.

Bár a dekolonizáció után erős volt a térségbeli szeparatizmus, valamint a ’70-es évekbeli pán-iszlám ébredéssel megjelentek itt is terrorista sejtek (Rohingya Hazafias Front, Arakán Rohingya Iszlamista Front), a hatóságok fellépése és a társadalmi bázis hiánya következtében hamar elhaltak, a 2000-es évek közepétől kezdve eltűntek. A 2010-es években felerősödő buddhista nacionalizmus, a belőle fakadó kommunális összecsapások, ötvözve a ténnyel, hogy a rohingyáknak nincs a saját országukban állampolgárságuk se, összességében elég volt a lakosság militarizálásához, a korábban többnyire békés helyiek jelentős részének az erőszakra indításához. Az elmúlt három évben az ARMA (Arakán Rohingya Megváltó Hadsereg) egyre több merényletet hajtott végre katonai (kemény) célpontok ellen, amire válaszul a hadsereg az ún. “négy vágás” stratégiát alkalmazza: elvágják a felkelőket az élelemtől, a forrásoktól, az információtól és az újoncoktól, nem válogatva a célpontok között. A kivitelezésben ez nagy hasonlóságot mutat a “felperzselt föld” taktikával, ezzel is ellehetetlenítve az elmenekültek esetleges visszatérését.

Népfelkelés vagy globális dzsihád?

Műholdas képeken is jól látható a pusztítás
Forrás: bbc.com

Az ARSA gyökerei ugyan a fentebb említett mozgalmakig nyúlnak vissza, azokkal azonban kevés kontinuitást mutatnak. Alapítói és vezetői rohingya emigránsok, akik elsősorban Szaúd-Arábiában és Pakisztánban telepedtek le és kaptak kiképzést, katonái pedig döntő többségben helyiek vagy szintén az emigrációból hazatért rohingyák. A korábbi mozgalmakkal ellentétben jelentős támogatást élveznek a helyi lakosság részéről, akiket főleg a bangladesi határ két oldalán képeznek ki. Ezáltal egyelőre az utánpótlást is a helyiektől szerzik be, vagy a mianmari biztonsági erőktől zsákmányolják, azonban az akcióik sikere és az alapítók közel-keleti kapcsolatai valószínűsítik, hogy amennyiben a mianmari kormány nem képes átfogó politikai megoldást kínálni a hányattatott sorsú rohingyáknak, évtizedekre állandósulhat a konfliktus. A kialakult helyzet kiváló táptalajt kínál az Iszlám Államhoz hasonló terrorista szervezeteknek, amelyek – a Közel-Keletről elmenekülve vagy kiszorulva –, hasonló konfliktusokat keresnek, ahol megszerzett harci tapasztalataikat “kamatoztathatják”.

Az ARSA céljai azonban (jelenleg) nem egyeznek a “klasszikus” terrorista csoportok céljaival. A csoport az elidegenített, kirekesztett és kilátástalan helyi muszlimok politikai jogainak elérését tűzte zászlajára, nem pedig a félelemkeltést és a közvéleménynek a legitim vezetés ellen hangolását. Ez meglátszik a célpontjaikon és felkészültségükön is: előbbiek kizárólag katonai célpontok: a határőrség és a hadsereg utánpótlási vonalai, állomáspontjai; míg utóbbi főleg egyszerű robbanószerkezetek, IED-k (improvised explosive devices), amelyek elkészítéséhez azonban már külföldi tapasztalatokat vettek igénybe az ICG jelentése szerint.

Erőszakspirál mozgásban

A felkelés tehát egyelőre helyi jellegű, mind résztvevőit, mind céljait és stratégiáit tekintve. Amennyiben ezek közül bármelyikben változás áll be, igazat adhatunk majd a mianmari belügyminiszternek, aki augusztus végén már az Iszlám Állam egy újabb szervezetét vélte felfedezni az ARMA-ban. A nyilatkozat tükrözi a Tatmadaw hozzáállását, ugyanis a jelenlegi alkotmány szerint a belügyminiszteri posztot csak egyenruhás töltheti be. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa ezzel szemben már “az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának” nevezte a kialakult helyzetet, ahol a falvakat felgyújtó hadsereg elől menekülő emberek elé aknákat helyeznek el a határon, valamint a szabad mozgásuk biztosításához állampolgári iratokat követelnek tőlük – amivel természetesen a rohingyák nem rendelkezhetnek. Bár a források különböző számokról számolnak be, a lakhelyükről idén elüldözöttek száma több százezres lehet, az ENSZ adatai szerint 270 000 körül mozog: többségük Bangladesben vagy Thaiföldön talált menedéket.

A hajthatatlanság a hadsereg részéről minden bizonnyal egyre több embert fog elüldözni az otthonából, és egyre többeket fog radikalizálni, míg a kormányzat polgári része tehetetlen: kezét a hadsereg alkotmányban foglalt hatalma és a közvélemény is megköti. Alternatív és békés megoldás híján egyre többen fordulhatnak az ARMA-hoz, amely jelenleg a rohingyák egyetlen politikai érdekképviseleti szervezeteként is működik. Ameddig ez a helyzet fennáll, nem születhet békés megoldás a Bengáli-öböl keleti partvidékén.

A cikket Háda Béla lektorálta.

Bahrein lesz a második ország, aki hadrendbe állítja az F-16V verziót, ugyanis Tajvan a jelenleg szolgálatban álló 142 darab Block 20-as verziójú F-16A/B-t szintén V verzióra alakíttatja át.

Szomorú évfordulóhoz érkeztünk - 10 év telt el azóta, hogy Hegedűs „Gege” Ernő repülő alezredes, a Puma-század újkori történetének meghatározó alakja, a század parancsnoka eltávozott az égi felszállópályára.

Egy Ka-52 típusú harci helikopter nem szándékosan levegő-föld rakétákat lőtt vélhetően újságírók közé az orosz-fehérorosz Zapad-2017 hadgyakorlat egyik helyszínén. A 66.ru információi szerint, a baleset a Szentpétervár közeli Luzsszkij lőterén történt.

Hónapokkal azután, hogy az amerikai rakétakomplexumok érkezése sokkolta a dél-korai közéletet, az Egyesült Államok annak lehetőségéről folytat tárgyalásokat, hogy atomfegyvert vinne a Koreai-félszigetre.

Tovább olvasom